Nincsenek szintek, ami inkompatibilis az nem fut :D
"incompatible" = inkompatibilis Jelzõ olyan rendszerek, hardverek vagy szoftverek leírására, amelyek nem képesek a másikból származó adatok és programok használatára, feldolgozására, futtatására, azaz nem kompatibilisek.
Az igaz. De én a PS3-nál is elsõsorban a rendszermemória bõvítési lehetõséget hiányolom, mert Linuxra elég kevéske az az 512MB, de már akár 1GB-tal is elég jó gépekcske lenne belõle. (Vagy ha legalább blokkmozgatási mûveletekre igénybe lehetne venni a GPU-t Linux alól, meg lehetne valósítani egy a grafikus memóriába dolgozó, elég gyors VM kezelést. Azt nem tudom, hogy vinyós VM kezelés van-e már.)
ps. engem ugyan nem különösebben zavar, de talán ideje lenne megváltoztatnod az aláírásod, hiszem lényegében mindkettõ igaz: 1. pl. konzolemulátoroknál a kompatibilitás különbözõ szintjeit jelenti, hogy mennyire játszható 1-1 játék; 2. máig sokan "FSB"-nek mondják azt a bizonyos 200 MHz-es system-clockot (újabb nevén HT reference clock), ami azóta is, K10-K10.5-nél is 200 MHz alapból...
Valoban memoriaval is lehetett, de en valojaban a processzor, VGA kiegeszitokre gondoltam. Amugy a konzolok is kiegeszithetok memoriakartyaval, bar igaz ez csak a menteshez van, nem pedig a gep valos fizikai memorianak bovitesehez.
Rosszul emlékszel, ez fordítva volt. Az A500 '87-ben jelent meg, és már akkor elérhetõ volt hozzá az A501 nevû (Commodore gyártmány) memóriabõvítõ, illetve annak klónjai. Kicsivel késõbb meg sideportos 3rd-party fast-ram bõvítõk. Az A590 (szintén Commodore gyártmány) nevû vinyóillesztõ (ami egyben fastram bõvítõ is volt!) csak 1989-ben jött, néhány más gyártó hasonló termékével együtt.
(Az A1000-hez is volt memóriabõvítõ már megjelenésekor, vinyóillesztõ és más szintén csak késõbb.)
Kiadasakor mindossze a winchesterrel lehetett, a kesobbi kiegeszitokre jo par evet kellet varni. Manapsag a konzolokban is merevlemezt lehet csak cserelni es a kulso periferias kiegeszitoket, tehat a parhuzam helyes teljes mertekben, amit leirtam.
Doktor Kotásznak pedig. Teljesen tisztaban vagyok a szemelyi szamitogep fogalmaval, nem kell ez a felvilagositas bla-bla, inkabb te nem vagy tisztaban azzal, hogy az A500-t mire szanta a fejleszto. Valamint leirhattam volna az 1500ast is, amit meg ezekutan sem emlitettel meg, ami valojaban egy 2000-es variacio volt, de nem akartam minden gep variacot felsorolni egyesevel, ennyi a fama.
Ezen a videón talán többet lehet látni belõle, bár ez az Acorn Archimedes verzió, ami már akkor egy RISC alapú gép volt, mondani sem kell, jóval drágábban, mint az Amigák, fõleg ami az 500-ast illeti.
Ha ráklikkeltél volna arra a korábbi linkre, világossá vált volna elõtted pár dolog. :)
1. A Hi-Toro az az Amiga Inc. korai neve volt. A Commodore már Amiga Inc. néven vette meg, és megalakították a Commodore-Amiga Inc.-et. link (magyar)
2. Mint szintén láthattad volna (de talán magyarul jobban megy majd), az Amigát tényleg konzolnak szánta eredetileg az a bizonyos Hi-Toro/Amiga Inc.
3. Miután a Commodore megvette, õk, mármint a Commodore fejlesztette ki hozzá az AmigaOS-t, náhány igen kreatív OS-fejlesztõvel. (Valójában a Win95-öt is megelõzte jópár dologban. Hátránya, hogy nem volt memóriavédelem, hw-költségcsökkentés végett. Bár akkoriban ez csak nagyvállalatoknak számított, ott meg nem is PC-ket használtak.)
4. Az Amiga 1000-es is a Commodore égisze alatt készült el ebben a formában.
5. (Ez már inkább talán [Jakuza]-nak.) Az Amiga 500 is bõvíthetõ volt (memória, proci, vinyó), többféleképpen is (alul, oldalt, és persze belülrõl is). Az 1200-es mégkönnyebben, ebben a gépben eleve benne volt a vinyókezelõ is, és a hely egy vinyónak, egy részét eleve vinyóval szállították.
6. Mindenkinek, aki nem hiszi, hogy korához képest fejlett 3D-re volt képes a gép: a Virus nevû játék, ami Amiga 1000, 500 és 2000-en futtott. 1988-ban jelent meg, a képet a Blitter generálta. Aztán még jópár követte és persze számos demoban is alkamazták.
"De így is k**** drága volt az Amiga akkoriban (most nem bírok elõkeresni sem egy CoV-ot, sem pedig egy Commodore Világot, sõt Microvilágot sem), de ha jól emlékszem erõsen 40.000-50.000 Ft közé esett az ára majd húsz évvel ezelõtt."
Egy szaros XT vagy 286-os ami a töredékére sem volt képes, az meg 200 ezer forint volt...
"Attól hogy boot-loaderrel oldották meg, vagy szabványosan OS-bõl a startup-sequence-n keresztül indították a progit az tökmindegy a felhasználó szempontjából. Max, hogy a bootloaderes progit kicsit nehezebb volt "soxorosítani";) Kellett hozzá egy copy progi."
A bootloader azt jelentette, hogy hogy nem az Amiga OS-t használták fel, hanem közvetlenül a hardverre írták a játékot, kihagyva az OS-t.
"De mondom ez nem változtatott semmit az élményen: lemez bedug, progi indul, játékos örül."
Ettõl az még számítógép, és nem konzol.
"Valszeg a legtöbbet pont az 500-asból adták el, szal mondhatni ez vált a sztenderd Amigává és ez testesíti meg leginkább a konzol/számítógép közötti átmenetet is."
A felvetésed az volt, hogy az Amiga konzolnak készült. Ez pedig nem igaz. Az elsõ Amiga meg az Amiga 1000 volt.
"Sokkal inkább mert töredék áron lehetett hozzájutni az Amigákkal ilyen szolgáltatásokhoz pl a Silicon Graphics gépekhez képest, amiket direkt ilyen garfikai alkalmazásokhoz fejlesztettek. Ráadásul a bõvíthetõségnek köszönhetõen kis beruházással akár összemérhetõ teljesítményt lehetett belõlük kihozni (lásd pl. Babilon 5 sorozat)."
A Baylon 5 nem az alaplapra integrált garffikus chipekkel lett elkészítve, hanem a processzoron renderelték raytrace programmal (Lightwave). Ehhez még szorosan hozzá tartozik, hogy nem is az MC680x0 Amigás processzorokon folyt a számítás, mert azok az OS-t futtatták, meg a programot, hanem egy bõvítõkártyával beletettek pár Risc processzort kiegészítõ hardverként, és a renderelõ algoritmusok azon futottak. Ha jól emlékszem, akkor SPARC processzorok voltak ezek, vagy DEC-Alphák.
Soha nem mondtam, hogy konzol lett volna, de annak indult a fejlesztés és meg is tartott 1-2 olyan jellemzõt, ami miatt könnyû volt ezeket a konzolokat összehozni, amelyek viszont akár számítógépként is használhatók voltak.
Hát nem konzolnak készültek, lásd Amiga 1000. Az Amiga és a Mac egy kategória volt, az Amiga volt a jobb, Preemtív multitask OS-el (az OS váltott a taszkok között, és nem a programok adták vissza a gépidõt önkéntesen, hogy más task futhasson, mint a Win 3.1-ben és a MAC OS-nél.) Az, hogy nem az Amiga most a Machintos, az csak azon múlt, hogy Steve Jobs jobban vezette a cégét, mint a Commodore.
És akkor te most a Machintost konzoloznád le, ha a Commodore vezetõsége lett volna az ügyesebb üzletileg.
"Raadasul az sem igaz amit irtal, mivel az elso Amiga utan 2 evvel jelent meg 1987-ben, mig az 1000es tipus 1985-ben mar napvilagot latott."
Ráadásul kurvára ezt írtam. Valaki azt írta, hogy az Amigát konzolnak szánták, és erre írtam, hogy a ez egyáltalán nem igaz, mert az elsõ Amigát a Hi-Toro Inc. fejlesztette, amit csak felvásárolt a Commodore és több mint egy évnyi pöcsölés után dobták piacra a gépet, lemaradva egy évvel a MAC-hez képest. Az meg 1984 volt, tehát 1958-ben került a boltokba az elsõ Amiga. Még azt is írtam, hogy az az Amiga 1000 volt. Pont azt írtam, hogy nem tasztatúra gép volt (tasztatúra gép = a billentyûzettel egybeépített gép).
"Az alapvetoen ezres szamozasuak voltak inkabb szemelyi szamitogepek az 1200-as kivetelevel, de az 1000,2000,3000,3000T,4000,4000T voltak az irodai ill fejleszto gepek."
Egyrészt kihagytad az Amiga 2000 U-t (Unixal szállított Amiga), illetve az Amiga 2500-at, ami gyakorlatilag egy Amiga3000 volt, de még az Amiga 2000-es processzorával.
Te amúgy is kevered a személyi számítógép fogalmát a külön ház, külön billentyûzet felépítéssel. A PC személyi számítógépet jelent, ami azt jelenti, hogy nem nagygép. Tehát nem egy hûtõszekrény, vagy egy komplett szobányi szekrénysoros gép kismilliónyi processzorral. Az IBM is ezzel a névvel adta ki az IBM PC-t ha jól emlékszem, 1982-ben. Amit ma PC-nek nevezünk, az szigorúan IBM kompatibilis PC. Ettõl még az Amiga az PC.
Az Amiga 500, 600, 1200 az pedig HC, azaz home cumputer, ami a PC-n belül egy speciális kategória. Ma egyébként az összes PC-t is lehetne HC-nek nevezni, de ez lényegtelen.
Igazából nem mondtál mást, mint én, azt az egyet leszámítva, hogy nem vagy tisztában a személyi számítógép nyelvtani jelentésével...
Tehát az Amiga nem konzolnak készült, hanem szeméklyi számítógépnek, de azt ellehet mondani, hogy a korának gamer PC-je volt.
jaja. a larrabee-ben van potenciál. három olyat összeheggesztenek, raknak mellé 7 giga ramot meg három egyterrás vincsit, és kész is a next-gen konzol.
Én csak annyit olvastam, hogy az Intel tavaly megkereste az MS vezetõit valamelyik õszi elektronikai kiállításon és nagyon kedvezõ ajánlatot tett nekik a Larrabee grafikus processzorral kapcsolatban. Arról nem regéltek,hogy el is fogadták-e ezt az ajánlatot, vagy sem. Két hónappal ezelõtt pedig a SONY-t keresték meg.
A hirhez kepest a microsoft egyik vezetoje meg elszolta magat, hogy jon az uj xbox... aztan megis visszavonta, de valojaban tenyleg fejlesztik, remelhetoleg dx11-es tamogatassal. Jo esely van arra, hogy a microsoft-nal legkozelebb arcsokkentes helyett kihoznak valami ujat. Mondjuk az o utemezesuk szerint eppen itt lenne az ideje. A nintendo is jon egy uj nextgen konzollal, tehat az ms is kovetni fogja. A sony meg megint bajban lesz, mint ujabban mindig.
Kivancsi vagyok hany jatek maradna kompatibilis ha a cell-t lecserelnek egy sima 4 magos ppc procira? Amik nem hasznaljak azok biztos, tehat a legtobb multiplatform jatek. Amik meg hasznaljak, azoknak a kodja jit-elheto lenne egy opencl-t futtato grafikus kartyara. (tehat cell spe kodbol gyartana betolteskor opencl kodot a kernel) Olcsobb is lenne, jobb is lenne es meg kompatibilis is maradna. Es johetnenek az uj, jobb jatekok. (ha a psp-nel ki mertek dobni az umd-t akkor a ps3-nal is meglephetik ugyanezt a cell-el)
Végül is szállingóznak a zinfók a slimrõl, csak azt nem értem, hogy a Sony 30 000 fõs dolgozógárdájánál nincs legalább egy kiba mobiltelcsi, hogy értelmes minõségû képeket tudjanak kicsempészni róla!?:DDD
Nem csak szerinted, de errõl egy hír is volt valahol, hogy a SONY levédetett egy emulátort, ami valószínûleg a PS3 miatt történt. Sajnos nem tudom, hogy hol olvastam, már egy hónapja történt.
tavaj, vagy a mostani negyedévben, vagy most júliusban, vagy már nem emléxem mikorról szólt a statisztika, de azt mondta, hogy több ps2-õt adtak el, mint ps3-at.
Hát nem tudom, szerintem aki még napjainkban vetemedik PS2 vásárlásra, az valószínüleg pont nem az a fajta ember akinek a második lehetõsége a PS3 lenne.
szerintem egyre valószínûbb, hogy a PS3 slimmel jön a PS2 kompatibilitás is. Igaz hogy ezzel kivégzik az öreget, viszont éppen ideje hogy az félreálljon, és a PS eladásoknak talán még most is kb 20-30%-át kitevõ PS2-eladások átvándoroljanak a PS3-hoz, ami ezzel új sebességfokozatba kapcsolhat.
Nem mondod!:D A tv-t részletre vettem. Az Amigára meg jó pár hónapig gyüjtöttem.
Én asszem 35 ért vettem 92-ben játékokkal, több évfolyam újsággal miegymással. Újonnan is ennyi volt kb az 500-as. Egy akkori középkategóriás PC kb hasonló tudással meg 60, igaz monitorral. Vettem is egy Tv-t is 20-ért, 51 cm-es monitorja akkoriban nem sok PC-snek volt!;D
De így is k**** drága volt az Amiga akkoriban (most nem bírok elõkeresni sem egy CoV-ot, sem pedig egy Commodore Világot, sõt Microvilágot sem), de ha jól emlékszem erõsen 40.000-50.000 Ft közé esett az ára majd húsz évvel ezelõtt.
A crytek elvileg nagyon szépen megoldotta konzolokra is a crysis 2t, elvileg x360on a pcs crisis1 max texturarészletességével fog futni 1280x720ban, stabil 30 fpsel 4Xes FSAAval, ami azt jelenti hogy elég szép lesz, ps3mon meg stabilabban fog futni, pcn meg változó (lesz amelyiken 640x480xlow grafikax15-20 fps, és lesz amelyiken sokkal szebben mint konzolon ^^)
És a prototípus állapotban levõ új generációs Amigák '93 környékén már cserélhetõ spec garfikus processzorral voltak tervezve. Kár hogy a cég elõbb ment csõdbe minthogy ezeket kiadják. Kb. 5 évet vertek volna ebben is más platformokra.
A remek spiteos jatekokrol nem is beszelve, bar az nem 3D volt, ellenben az utana levo PC-s generaciok is elmaradtak tole az elso P1-es megjeleneseig. Az pedig 8 evvel kesobb jelent meg.
ahogy emléxem a Digital Image Design elég gyors 3d-s játékokat heggesztett már akkoriban is(Epic,F29 Retaliator,stb)...
"The blitter's line mode draws single-pixel thick lines using the Bresenham's line algorithm. It can also apply a 16-bit repeating pattern to the line. The blitter's filling mode is used to fill per-line horizontal spans. On each span, it reads each pixel in turn from right to left. Whenever it reads a set pixel, it toggles filling mode on or off. When filling mode is on, it sets every pixel until filling mode is turned off or the line ends. Together, these modes allow the blitter to draw individual flat-shaded polygons, albeit very slowly in comparison to modern 3D graphics chipsets or the CPU of a moderately fast Amiga."
"The Amiga was originally designed by a small company called Amiga Corporation, and initially intended to be a next generation video game machine, but was later redesigned into a general purpose computer."
Nos innentõl kezdve a hsz-ed kb szörszálhasogatás szinten van.
Attól hogy boot-loaderrel oldották meg, vagy szabványosan OS-bõl a startup-sequence-n keresztül indították a progit az tökmindegy a felhasználó szempontjából. Max, hogy a bootloaderes progit kicsit nehezebb volt "soxorosítani";) Kellett hozzá egy copy progi. De mondom ez nem változtatott semmit az élményen: lemez bedug, progi indul, játékos örül.
"Szerintem a vincsi szerves része volt az Amigáknak a tasztatúra gépeket A500/600/1200 szériát leszámítva." Valszeg a legtöbbet pont az 500-asból adták el, szal mondhatni ez vált a sztenderd Amigává és ez testesíti meg leginkább a konzol/számítógép közötti átmenetet is.
"Hát mivel grafikára és hangra felkészített oprendszere volt, és vektorgrafikát (textúrázatlan 3D) lehetett futtatni rajta a fekete-zöld monochrom monitoros speakeres IBM-PC-k ellenében." Sokkal inkább mert töredék áron lehetett hozzájutni az Amigákkal ilyen szolgáltatásokhoz pl a Silicon Graphics gépekhez képest, amiket direkt ilyen garfikai alkalmazásokhoz fejlesztettek. Ráadásul a bõvíthetõségnek köszönhetõen kis beruházással akár összemérhetõ teljesítményt lehetett belõlük kihozni (lásd pl. Babilon 5 sorozat).
"Az Amiga nem konzol. A CDTV és a CD32 volt konzol, de ott a számítógépet butították le konzollá, és nem fordítva." Soha nem mondtam, hogy konzol lett volna, de annak indult a fejlesztés és meg is tartott 1-2 olyan jellemzõt, ami miatt könnyû volt ezeket a konzolokat összehozni, amelyek viszont akár számítógépként is használhatók voltak.
Hat egyaltalan nem, mivel az 500-at alapvetoen nem szemelyi szamitogep kategorianak szantak. Raadasul az sem igaz amit irtal, mivel az elso Amiga utan 2 evvel jelent meg 1987-ben, mig az 1000es tipus 1985-ben mar napvilagot latott. Az alapvetoen ezres szamozasuak voltak inkabb szemelyi szamitogepek az 1200-as kivetelevel, de az 1000,2000,3000,3000T,4000,4000T voltak az irodai ill fejleszto gepek.
Az 500 az otthoni szorakoztato centernek keszult. Azt is mondhatjuk nagyban hasonlitott a mostani konzolokhoz, fo funkcioja a jatek volt es a szorakoztatas, masodagos volt az egyeb funkcio. Nem veletlen, hogy UK-ban a Batman packkal adtak.
Igazabol az a szegyen amilyen modon agaltak ellene az akkori PC hivok. Az erveiket arra alapoztak, hogy az Amiga azert nem jovobe mutato, mert integralt aramkorokkel rendelkezik a PC fejleszthetoseggel (alkatreszek csereje) szemben. Pedig most latva a trendet a mostani PC-s ipar pont azon az uton halad, amit annyira elleneztek akkor. Lasd alaplapra integralt hang/LAN/VGA vezerlo, sot hovatovabb nemsokara mar a CPUba integralt grafikus magot is megszemlelhetjuk nehany even belul. A konzolok meg ugyanezen a vonalon mozognak, gyakorlatilag olyan minimalizalt boithetoseggel rendelkeznek mint egy akkori A500 es a jatekinditsi rutinok az egyszerusegre vannak kihegyezve.
Valóban nem volt konzol,de tény és való,hogy az elsöprõ többség a C64-et, az Amiga 500,600-at játékra használta (olyan 99%-ra saccolnám a dolgot..mármint hogy a magánfelhasználók közül ennyien használták játékra) Szóval akárhogy is,tulajdonképpen közelebb állt a konzolhoz,mint a számitógéphez:)
"Annak idején az Amiga nevû számítógép gyakorlatilag egy fejlett konzolnak indult."
Hát egyáltalán nem. A Hi-Toro cég fejlesztette PC-nek (személyi számítógépnek, nem keverendõ az IBM kompatibilis PC-vel). A Commodore csak felvásárolta a piackész terméket gyártóstul, pöcsölt vele több mint egy évet, és egy év késéssel dobta piacra az Aple Mac után. Szóval egyáltalán nem konzolnak készült. Az elsõ Amiga 1000-es gép nem is tasztatúragép volt, hanem klasszikus gépház, klavi, monitor külön gép.
"Ha azt nézzük, hogy játékra milyen könnyû volt használni, akkor gyak az is volt, az ember berakta a lemezt és már indult is a szórakozás, semmi ikonozás, vagy Dos-ozás."
Akkor sem volt az. Egy hardver volt, ezért tudtak írni bootloadert egy programhoz/ba.
"Lehetett hozzá vincsit CD-ROM meghajtót használni, rengeteg kisebb Tv studió használta felíratozásra effektezésre, képújság generálásra. KB a Win95 elött 10 évvel hozta az OS-e ugyan azt a színvonalat technikailag és felhasználóbarátság tekintetben. (Technikailag jobb is volt annál)."
Szerintem a vincsi szerves része volt az amigáknak a tasztatúra gépeket A500/600/1200 szériát leszámítva.
"Hihetetlen demo és amatör játékfejlesztõ közösség alakult ki körülötte, a mai napig az egyik legsikeresebb otthoni számítástechnikai eszköznek számít."
Hát mivel grafikára és hangra felkészített oprendszere volt, és vektorgrafikát (textúrázatlan 3D) lehetett futtatni rajta a fekete-zöld monochrom monitoros speakeres IBM-PC-k ellenében.
"Szal van átjárhatóság a számítógépek és a konzolok között, és ez még siker is lehet."
Az Amiga nem konzol. A CDTV és a CD32 volt konzol, de ott a számítógépet butították le konzollá, és nem fordítva.
1. Ahogy már írták, ezzel csak eveszne az egységes harver elõnye. A fejlesztõknek figyelembe kéne venniük mondjuk a "3. szintû xbox processzor" elterjedtségét, mielõtt arra is optimalizálják a játékot. A vásárlóknak a játékborító hátulján kéne nézniük a gépigényeket, ha éppencsak elérik a minimumot akkor játék szaggatna és ronda lenne... Épp ezek ellen vettek inkább konzolt!
2. A grafikai verseny egy eléggé jelentéktelen tényezõvé vált. A csúcs PC-k ereje már messze meghaladja a konzolokét, mégis a Crysis volt az utolsó játék ami kihasználta. Ok, kalózkodás, meg minden, de tényleg EGY SEM volt azóta! Egyszerûen nincs annyi ember aki beruházna még szebb játékokba, és piacot nyújtana azok fejlesztõjének.
3. A konzolok úgysem attól függõen "bírják" hogy mennyi kapacitásuk van. A te módszereddel PS3-szintû alkatrészeket lehetne csapni egy 360-hoz, de mégis úgy tûnik hogy a PS3 aminek ezek már megvannak, nem nagyon állja ki az idõ próbáját.
Annak idején az Amiga nevû számítógép gyakorlatilag egy fejlett konzolnak indult. Ha azt nézzük, hogy játékra milyen könnyû volt használni, akkor gyak az is volt, az ember berakta a lemezt és már indult is a szórakozás, semmi ikonozás, vagy Dos-ozás.
Lehetett hozzá vincsit CD-ROM meghajtót használni, rengeteg kisebb Tv studió használta felíratozásra effektezésre, képújság generálásra. KB a Win95 elött 10 évvel hozta az OS-e ugyan azt a színvonalat technikailag és felhasználóbarátság tekintetben. (Technikailag jobb is volt annál).
Hihetetlen demo és amatör játékfejlesztõ közösség alakult ki körülötte, a mai napig az egyik legsikeresebb otthoni számítástechnikai eszköznek számít.
Szal van átjárhatóság a számítógépek és a konzolok között, és ez még siker is lehet.
Igazad lenne, ha a 3 gép bármilyen szempontból is összehasonlítható lenne, de nem azok. A Wii és a PS3 a két véglet, az X360 meg valahol középúton van technikailag és üzletpolitikailag is.
A gépben levõ potenciál tekintetében a PS3 még mindíg csúcs. A Wii a legtöbb szempontból már kiadásakor is elavult volt, az X360 most ér a lehetõségei határára.
Igazából majd a jelenlegi konzolgeneráció végére lehet megmondani, hogy mi az eredmény, amihez viszont ha szigorúan nézzük a Wii nem is tartozik hozzá!
Játékos szempontjából bármelyik géppel elégedett lehet a vásárló, mert rengeteg exkluzív és multiplatform játék van mindhárom gépre. És úgy tûnik a vállalatok is elérték a kitûzött célt.
Ha azt nézzük, hogy az elõzõ generáció szinte csak és kizárólag a PS2-rõl szólt, akkor tényleg egyfajta vesztese a jelenlegi helyzetnek a Sony, ha azt nézzük hogy mi lehetett az üzleti tervben, akkor meg hozták a formát.
Szal nem ilyen egyszerû ez a helyzet, hogy a Wii nyert készpasz a többiek meg ott voltak.
Szerintetek reális lehet a bõvíthetõ konzol ötlete? mármint megérné-e? Az jutott eszembe, hogyha a konzolokat is PC módjára lehetne megfelelõ hardvereit cserélni. Persze nem feltétlenül PC hardverekre kell gondolni, de ha sikerülne megoldani, hogy a konzolok alkatrészei modulárisan illeszkedjenek, de megmaradna célhardvernek. És akkor összerakható konzolok lennének, és némiképp rugalmasabb lenne az egész, nem kellene mindent egy lapra feltenni, amikor megvásárolja az ember, könnyebben lehetne javítani, és tovább bírná.
Hát azért a Nintendo is elmehet ám a bús fenébe. Legalábbis remélem, hogy az illetékeseket küldtem el, mert már évek óta gyakorlatilag egy szinten mozog az ára. Vagy csak itthon???
Amit Ruley nyomott grafikon, az sokatmondó. Wii a tuti, Xbox respect ennyi idõ után is, PS3 szégyelje magát:) Kell az az árcsökkenés. Bár lehet, hogy ha lemegy majd az ára, lesz akkora sikere a PS3-nak, hogy meg lehet majd azzal magyarázni, ezeket a buktákat, amik most elúsznak.
Playstation-be milyen vinyókat pakolásznak?Mert az árak alakulása elég furcsa számomra
Szerintem egy kicsit túlreagálják páran az árcsökkentés lehetséges hatásait a konzol sikerességére.
Ha tippelnem kéne azt mondanám hogy egymilliót szétdobálnak belõle egy hónap alatt, azoknak akik csak erre vártak, aztán vissszatér legjobb esetben az xbox360 körüli szintre, ami csak 20%-os növekedést jelentene, vagyis mondjuk 100 000 helyett 120 000 eladás hetente, ami nem egy nagy durranás. Grafikonon ez jól látszik.
Olyat egyszerûen nem látok ami miatt jelentõsen túlszárnyalná a még mindíg olcsóbb xbox360 eladásait.
Informatika és tudomány
