"A vákuum a tisztán geometriai tér fizikai tulajdonsága, vagyis az, hogy hogy semmiféle fizikai tulajdonsága nincsen." Szerintem ez a hagyományos vákuum értelmezés! (A vákuum, mint nyomás érték más fogalom, és mértékegység, különben is Pascal).
Amit arra definició- munkahipotézisként most elfogadnék. De akkor mi legyen a dielektromos állandójával, a permeabilitásával, és az összes ráaggasztott többi sötét varázsszerrel? Azokat minek nevezzük, ha már léteznek? Miért vákuumnak, ami egész más?
Na azért erre a hallomásra ne vegyél mérget. Ad1. a vákuum nem gyorsítható, és energiát nem közölhet vele. Azaz nincs olyan, hogy "megfelelõen nagy befektetéssel". Ad2. A vákuum a hely.. Minél jobban kiürített annál jobban közelíti meg az üres tér fogalmát. Ad3. Minden anyagot körbeveszi az általa folyamatosan kisugárzott fotonáram. Ez a fotonáram, olyan nagyon alacsony frekvenciájú és ezzel energiájú fotonok sokaságár jelenti, amelyeket így nem tudunk érzékelni.De! Ha elegendõen gyorsan mozgatunk egy részecskét, akkor ebbõl a "láthatatlan" fotonáramból annál több energiát vesz fel, minél jobban megközelíti a részecske a fénysebességet. A probléma csak azzal van, hogy a gyorsításnál befektetett energia szabályozatlansága és sok-sok nagyságrenddel nagyobb volta lehetetlenné teszi a mai mûszer felbontásoknál a vákuum foton "töltöttségének" kimutatását.
Hát pont ez az. Ha a vákuum nem semmi, akkor mi? Mi az a dolog, ami elnyeli a fény Poynting teljesítménysûrûség vektorát, majd visszaadja másodpercenként akárhányszor? Hol van itt az energiamegmaradás törvénye? A fizika csak azt mondhatja: hát a vákuumban! Mert minden, ami érthetetlen itt- vagy ott, a kvantum fizikában, vagy a Big Bangban- bizonyára a vákuumban van. A semmiben, ami szerintük nem az. Persze hogy nem az, de ez így ezotéria, semmi más. És jó drága. A fizika csak a vákuum szönyeg alá sepri a problémákat, ahelyett, hogy megoldaná. A vákuummal kapcsolatos legnagyobb találmányokeddig egy polgármesteré (Otto von Guericke), és a vákuum-cleaner feltalálójáé.
(Elöljáróban annyit, h én inkább csak egy érdeklõdõ laikus vagyok e témában.)
Ha megkérdeznél egy CERN-fizikust, arról, h mi a vákuum, mit válaszolna? Arra célzok, h kozmológiai értelemben mi most a fõáramlatú fizika álláspontja a vákuummal kapcsolatban? Úgy tudom, a részecskegyorsítókban nem csak a meglévõ anyagot tudják ütköztetéssel kisebb alkotóelemeire "bontani", hanem megfelelõen nagy energiabefektetéssel a vákuumból is ki tudnak nyerni részecskéket, amik elõtte nem voltak sehogy sem detektálhatók. Szóval az ottani fizikusok szvsz egyáltalán nem hiszik azt, h a vákuum = semmi.
- Olyan terminológia van, hogy kvantum fizika. - Olyan viszont nincs a tudomásom szerint, hogy "Töltés fizika". És nem azért gondoltam pont erre, mert valamit kerestem, ami nincs...Mert akkor kitalálhattam volna, hogy "Pénzes fizika", hiszen az sincs. De nem, én arra gondoltam, hogy nem tudjuk azt, hogy mi is a "Töltés". Mert soha senki nem látott egyetken Coulomb elektromos töltést se. Csak elektront, pozitront, protont, vagy neutront stb. Most felépítettek egy nagy berendezést hogy megláthassanak egy újabb "tudathordozó" részecskét, ami szintén nem látható?
Szóval ne mondjuk, hogy a filozófia csupán szofisztikus képzelgés. A filozófia- nélküliség- jól kifizetõdõ dolog. Csak úgy kell csinálni, hogy ne derüljön ki soha, hogy a maga módján ezotéria. Akkor is, ha a svájci tehenek majd a Hortobágyon is csak Higgs bozontokat tejelnek. Természetesen, az elektromos, a tömeg és bármely más töltések sem láthatók- hiszen tudati tényezõk,amelyek a környezetüket alakítják. Hogy hogyan? Hát errõl szólna a "Töltés fizika". Anélkül meg csak lefetyelés folyik róla. Ami történt, az néhány nagy elme, és nagy részt a mérnökök érdeme. Õk a tudomány különbuszai (bocsi: Kolombuszai), akik mindent elérnek. Már csak azt kellene kitalánunk (mint Amerigo Vespucci), hogy mit?
Talán azért, mert úgy gondoljuk, hogy a hatás a vákuumban is jelentkezik? De akkor mégis, mi a "vákuum"? Az én válaszom az volt, hogy az egy bivalens (kétféle töltésû), periódikusan változó "fényatom". Ami az univerzumunk legfõbb bázisa. ("Töltés- fizika") Kiváncsi vagyok, ti mire gondoltok?
Szóval, ha nem a vákuum tulajdonsága, akkor mié? Miért mondjuk rá, hogy az a vákuum peermeabilitása? És miért csinálunk abból két alap fizikai paramétert is, ami csak egy valójában? Ez mégis csak furcsa! Itt van például a tömeg is. Abból is súlyost, meg tehetetlent akarunk csinálni. Ha én tiltakozom ellene, akkor Newtonra hivatkoznak. Oké, belenézek a Gézoo világa blokkba is.
Kedves Forrai! Nem a vákuum tulajdonsága az a hatás, amely kizárólag az anyagtól, és pontosan 1 méteres távolságon valamint 1 m sugarú felszínen állandó értékû.
Pusztán arról van szõ, hogy a mágneses permeabilitásban az áramló elektronok mágneses tere által fellépõ-létrehozott erõhatás nagysága, ha 1 méteres távolságon, egymással párhuzamosan futó, 0,5 méter hosszú vezetõk között pontosan F=1e-7 N . (2x0,5=1 méter össz hossz) Ebbõl az A=4*Pi*R² geometriából és mérési eredménybõl kapjuk R=1 esetében A=4*Pi*1² azaz µ0=4*Pi*1e-7
Ugyanez a helyzet a permittivitással, az sem a vákuum tulajdonsága. Hiszen F=k*q*Q/R² erõhatásból, amely szintén a töltéstõl vákuumban mért pontosan 1 méteres sugarú gömbfelszínen ható nagyságából levezetve: ε0=1/(4 *Pi*9)*1e-9
A részleteket, szépen levezetve megtalálod Vértes kolléga blogjában: gezoo-vilaga.blog.hu címen.
Kérem szépen, én csupán egy hüle vagyok! (magammal csak személyeskedhetem, vagy nem?) De azokat viszont tisztelik is mindenütt a világon- magas poziciókat érhetnek el! Csak én még nem, mert még nem nyilvánultam meg teljesen. Most itt próbálkozom...
Mert engem az furdal, hogy mi is az a "VÁKUUM", aminek már dielektromos állandója, sõt permeabilitása is van?
(Megjegyzem, a kettõ csak egy arányszámban tér el, tartalmilag nem, ahogy Albertus is szépen bizonyítja. Vagyis ugyanazon jelenségnek két felírása, ahogyan a fényben is.)
Aminek Maxwell óta lett kvantum fizikája, sõt sötét tömegei, talán egy nagy fekete lyukai is lettek, vagy voltak minden köbcentiméterében? Mert mióta Maxwell felfedezte a "vákuumot", azzal akkora óriási karriert csinált neki, mint valaha Kolumbus Indiának! (Amirõl azután kiderült, hogy voltaképpen mégis csak Amerika). De azért attól kezdve lehetett oda hajózni, adóztatni, stb...
Szóval nekem furcsa, hogy minden maji (mayi?) tudásunk, tudományunk, technikánk csak egyetlen bizonyos "k" ra épül... Albertus bizonyára ismeri azt a "k"-t, amire egy egész iparág épült, amit máig már súlyosan meg lehet adóztatni. De hát akkor milyen lehet az a "k", ami így futtatható? Nem lehet, hogy Indiának gondolunk most is valamit, ami pedig Amerika?
Megkérnék mindenkit, hogy a témával, és ne egymás személyével foglalkozzatok. A személyeskedést nem szeretjük, az ilyesmit el lehet intézni privátban, nem kell a topicot rombolni vele.
Tehát, te még a majmok szintjét sem éred el, mert nem tudtad elvégezni a behelyettesítést. Feleslegesen jelezted, mert ezt eddig is minden olvasó tudta: Seggfej vagy, és csak a hülyeségeket firkálsz. Olvasd el inkább például ezt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Coulomb-t%C3%B6rv%C3%A9ny és ezt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Permeabilit%C3%A1s Na és ezt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Maxwell-egyenletek Csak hogy valami fogalmad legyen addig amíg a tizedikes könyvhöz is hozzájuthatsz. Bár, ha a kilencedikest elolvasod és megérted, az is sokat segíthetne.
persze h nem leveztés volt, mert levezetni nem tudod a dolgokat, csak elõre levezetett képletekbe behelyettesíteni, mint a majmok.
másrészt meg azért nem levezetés mert a permeabilitást és permittivitást nem levezeted, hanem leméred. amit le lehet vezetni az a c=1/gyök(µ0*ε0) képlet, persze ehhez fingod sincs, csak vetted aztán behelyettesítettél.
pedig az elején még arról okoskodtál h le tudod vezetni a "a fény sebességét az áram járta vezetõk közötti erõhatás nagyságából?" , holott errõl szó sincs, onnan csak a permeabilitást kapod meg, a permittivást nem... ennyit errõl, már megint csak szád járt, próbálj meg elõtte tájékozódni mondjuk egy kilencedikes fizikakönyvbõl, és nem fogsz síkhülyének látszódni.. már megint
:) még hülye is vagy.. Hááát tudod.. Ez nem levezetés volt, hanem csupán elmondtam, hogy hogyan vezethetted volna le.. De te még ehhez is seggfej vagy.
Sõt, még diszlexiás is.. Nem azt írtam, hogy a vezetõben lévõ töltések közötti erõhatásból, te szerencsétlen vakegér! Hanem " a áramban lévõ töltések erõhatásából a permittivitást, " - és csak annyi hiba volt, hogy nem nyomtam le rendesen a Z billentyût így a "z" maradt le, ..
De ettõl még a mondat nem szól arról, hogy a vezetõben lévõ töltések egymás közötti erejét kellene megmérni.
Azaz ezzel azt is megmutattad, hogy a permittivitás kiszámítására is képtelen vagy.. Nem újság. Az elõzõ halandzsáid láttán ez nyilvánvaló volt eddig is.
nem, te vagy a hülye, és nem csak a fizikához, hanem úgy általában.
amit csinálsz, az nem levezetés, hanem behelyettesítés, persze ezt honnan is tudhatnád. elõször is vezesd le az amper erõ törvényét, amirõl beszél, majd írd fel az "áramban lévõ töltések erõhatásá"-t amit valahogy elfelejtettél felírni, nem véletlenül ugyanis nem tudom hogy akarod lemérni a vezetõkben levõ töltések közti erõt, aztán vezesd le a c=1/gyök(µ0*ε0) összefüggést, aztán legyen nagy a pofád. erre egy hatodikos képes amit itt összehordtál.
Szóval hülye vagy a fizikához. Megjegyzem, ez nyilvánvaló volt eddig is. Egyébként a vezetõkben folyó áram erõhatásából (1 A, 1 m táv, 1m hosszú vezetõk között méréssel kapott F=2e-7 N erõbõl) vezetjük le a vákuum permeabilitását, a áramban lévõ töltések erõhatásából a permittivitást, és ebbõl, c=1/gyök(µ0*ε0) megkapjuk a fénysebesség értékét.
Ilyen rettenetesen egyszerû. Ezt azért ugye fel tudod fogni?
ja, hogy ez iylen albertus -féle idióta mutasd mit tudsz vagy te vagy a hülye játék? de ilyet én is tudok: vezesd ide le 10 percen belül a forgó fekete lyukak tér-idõ kontinuumát, vagy különben segghülye vagy fizikából.. idõ indul..
Nem csigázlak, és elámítani sem szándékozom. Csak adtam egy lehetõséget a számodra, hogy igazold azt, hogy nem vagy teljesen segg a fizikához. Élsz vele végre, vagy maradjunk annál, hogy ezentúl nem okoskodsz?
fizika alapjai.. lássuk csak.. - erõhatás lendületváltozást eredményez. - zárt rendszer energiája állandó aka. a fizikai törvények idõben állandóak - zárt rendszer lendülete állandó aka. a fizikai törvények mindehol azonosak - fény sebessége független a sebességtõl
Ó, nem.. Aki nem ért a fizikához az nem tudja levezetni.. Most megmutathatod, hogy te nem csak szövegelsz, hanem valóban értesz a fizika alapjaihoz. Várom a levezetésedet.
Az hogy valaki ki tud számolni dolgokat és troll még nem zárja ki egymást. Az hogy mit lehet kiszámolni és mit nem, talán még jobban is tudom mint te. Én egy veszett okos troll vagyok ám. Te meg okos se vagy meg troll se, úgyhogy lehet innen elmenni.
Nyolc beszélgetõ közül veled együtt hatan trollkodnak, és engem hibáztatsz? Inkább arra felelj lévén, hogy a "Hullám-részecske kettõsség" topicban vagyunk, hogy hogyan lehet kiszámolni a fény sebességét az áram járta vezetõk közötti erõhatás nagyságából? Mert ha picit is hozzáértõ vagy akkor tudnod kell. Különben Te vagy a troll.
"Én ezzel a kérdéssel pályáznék:..." Mi van ezt a cédulát dobta be a postás?
A pályázatod megbukott, ugyanis mi tiltaná, hogy egy programba beírják, hogy "X" kérdésre válaszold az "Y"-t? Ha véletlen találsz olyan kérdést amire nincs bele írva a válasz, akkor valami kitérõt válaszol, de a válasza alapján nem tudod eldönteni, hogy ember, vagy gép. Fõleg nem ilyennel, ami arra épít, hogy esetleg indulatos választ kapjál, tehát ne gondolkodjon közben. Tehát a "pályázatodra" nagyon gépies lehet a válasz.
Én inkább olyan kérdésen gondolkodnék, amire a válasz nem logikus, de emberi, és nem szokványos, mert azt elõre be lehetett kódolni.
A mesterséges intelligencia még gyerekcipõben jár, igaz a nem mesterséges is.
Ami a feltételezésedet illeti, nem ez az elsõ eset, hogy ekkorát hibázol, már megszoktuk. Meg van bocsátva. De a hazugsággal más a helyzet, azt nem bocsátom meg, csak elnézem. Nem te vagy az egyedüli ember akinek ennyire fertelems ronda beteg lelke van, hogy ennyit kelljen hazudnia ahhoz, hogy jól érezze magát.
Nem ez lett volna az elsõ eset hogy nem vagytok (konkrétan dronkZero) képesek értelmezni egy egyszerû rövidke kis könyvet. Igazán sajnálom hogy most beleestél az általánosítás szórásába, hidd el, nem volt szándékos.
Igen, jó helyre ment. A Galaxis útikalauz stopposoknak c. regény tanulsága az, hogy az emberek nem tudnak kérdezni, ergo rohangálnak fel-s-le, balra-s-jobbra, és közben fogalmuk sincs arról, hogy mit is keresnek?
(Arról is írhattam volna, hogy pont ezért a válasz, a 42 az helyes, csak fogalmunk sincs a kérdésrõl. De ezt leírja Douglas Adams is, feleslegesen értelmezem a regényt a számodra... Sõt, Douglas Adams még azt is leírja, hogy hogyan lehet megtalálni a kérdést.)
"S mi az?" - no igen, ez lehet az egyik olyan kérdés amire, hacsak ember nem "programozta fel" a robotot, akkor nincs helyes válasz.
Az ál-spontanitás és a valós spontanitás csak eleinte nem megkülönböztethetõ. Csak az ember, és a nemek pszichológiai vizsgálatai szerint fõként a férfi agya képes a hajmeresztõen spontán reakciókra.
A másik csoport a még nem közelfogadott válaszokra való rákérdezésekre kapott válasz. A "nem tudom" és a korrekt, logikus válasz között ott van a határ a gép és az ember között.
Nem látok se koronát, se büntit a fejed felett, pedig személyeskedsz, folyamatosan. Titkos óvónéni lennél talán? Azonban amikor ezt a topikot olvasom, fõképpen téged, akkor mégis csak igazat kell adnom neked. De mint jeleztem, azt már nem hinném, hogy te droid vagy! (Ne tekintsd ezt jó pontnak, csupán udvariasság). A droidok egy óriási tudat perifériái! Mögötted meg nem érzem sem az "erõt", sem az energiát, és a munkát meg végképpen nem. Az utóbbi tényezekrõl érdekes módon sajnos nem csinálnak filmet, pedig nekem az a fontosabb. "A porszemek háborújában", aminek a forgatókönyvén gondolkodom, az energia és teljesítmény lennének a fõ motivumok. A teljesítmény hasonlítani az energiára, neki is hosszú szakálla lenne, de az idõegység alatt!
A fénysebesség pedig az egymástól 1 méter távolságra lévõ vezetõkben folyó áram erõhatásából. Egyébként nagyon rossz a szemléleted. Addig rendben is lenne, hogy levezethetõ abból a relativitásból, amit a mezõ mozgási potenciál eltolódásából vezettek le. Azaz a relativitás egy olyan közbensõ lépcsõ, ami kihagyható az eredeti magyarázatból. Különben sem hullámzik az a sugárzás ami kiváltja a detektor elektronjainak hullámzását. Gézoo barátom kedvenc példája szerint a tóba potyogtatott kavicsok potyogási ütemének függvénye a keltett hullámok frekvenciája. Pontosan így van ez az "elektromágneses hullámzással" is, a fotonok beérkezési ütemének függvénye az általuk okozott hullámzás frekvenciája. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a sugárzásban terjedõ fotonok nem hullámoznak. Mert ha hullámoznának, akkor a detektoron mindig legalább kettõ, egymástól eltérõ frekvenciájú hullámzás jönne létre.
A tömegvonzás és a tehetetlenség is (nem "gravitáció", ismétlem: az összefoglaló terminológia) ugyanúgy, az elektromágnesesség analógiájára két egymásból sazármaztatható vektor, amelyek megfelelõ vektoriális szorzata (csak cos^2-el válétozó, analóg teljesítmény sûrûség vektorral. Így összegezhetõ az elektomágnesessel, (ami sin^2). Természetesen az együtthatók azonos szintre hozandók, (a két töltés átszámításai), s így összefüggést adnak a fénysebesség és a gravállandó között. Nem pedig egy értelmetlen, hüle vákuumot. Miért vagytok úgy oda a vákuumért, a semmiért, hogy az egész világot neki adnátok?
Kéhlek alássan, én voltam az origóban valóban. Csak én furcsa módon nem emlékszem rád...milyen sajnálatos! Voltak ott is rossz tapasztalataim, de nem hiszem, hogy miattad. Most figyelj, erõsítsd meg a képzelõerõd egy nyerstojással, vagy amid van otthon a közelben...
A Poyting teljesítmény sûrüség vektor két merõleges és együtt változó térerõsség szorzata. És tojik a relativitásra. Mert furcsa módon a semmibõl keletkezik mindkettõ, és oda tünik el.Igazi elõképei a BIB-BANG univerzumnak, és a kvantum fizikának, amelyek mind a semmibõl léteznek, és még mindig jól prosperálnak az olyanok által, mint te is. Mindez pedig velejéig marhaság. Egyedül a töltés fizikának van értelme, ami furcsa módon csak nekem jutott az eszembe? Hogy lehet, hogy pont egy ilyen hûlyénnek? (Most személyeskedem). Mert a fényhez nem vákuum, hanem egy másik töltés kell! A töltés pedig nem az elektron, mert az csak töltéshordozó! A Feynman kvantumfizikával meg szépen töröljétek ki a val...amitek. Remélem, ez a hozzászóllás megért 20 büntit. Akkor pá-pá!
"Ami szerintetek elektromágneses hullám. Mitõl "hullámzik", ha a mágneses és elektromos térerõ együtt változnak benne, szünnek meg, és keletkeznek szinuszosan?"
Annyit nem tudsz, hogy a magneses ero levezetheto a relativitason keresztul az elektromos erobol? Nem egy kulonallo valami, hanem egy elektromos ero, mas koordinata rendszerbol szemlelve. Annyit nem tudsz, hogy az elektromagneses-teret mindig sok foton epiti fel. Es hogy meg meglepobb legyen, ezek nem lehetnek linearisan polarizaltak, hiszen a foton spinjenek helicitasa vagy menetiranyba mutat vagy visszafele. A foton vagy jobbra forog vagy balra. A linearisan polarizalt feny ezek keverekebol all. Es meg folytathatnam.. Veletlenul sem ugy van, ahogy azt te HISZED.
Vedd elo a a Mai Fizika sorozatot. Legy szives. Le tudod tolteni. Ha mar 8 evet teledumaltal a "fizikarol", legalabb ismert meg , mielott nem keso.
" Mitõl "hullámzik", ha a mágneses és elektromos térerõ együtt változnak benne, szünnek meg, és keletkeznek szinuszosan?"
Honnan lehet felismerni a forum-botokat? Onnan, hogy 8 eve ugyan azt hajtogatjak, meg veletlenul sem klikkelnek arra, amit belinkelsz nekik. Ilyen vagy te is, ismerlek az origorol. Egy masik bajtarsad nemreg az indexen elamult a magneses ter egyszeru Lorentz-kontrakcios magyarazatan. Allitotta, hogy o ezt meg sehol nem hallotta, mikozben az origon en magam linkeltem be neki egy leirast, ahol ertelmesen le volt irva. Ra se szrt. Nos en ilyenekkel tobbe szoba nem allok.
Egyébként, meggondoltam magam. Nem irom ide a GI-EM teljesítménysûrûség vektort, ami állandó. Túl nagy itt a vákuum. Sötétségnek elég jó. Viszlát, bocs.
Egyébként nem becsülöm le a vákuumot, de nem ám! Amit itt érzek, az kolosszális, teremtõ mértékû! Azért jöttem ide.
Mondtam, megkedveltelek az egyenes lelküségedért, a nyilt, tiszta tekintetedért! Pont ilyen vagyok én is. De ne itt szemeteljünk. Hátha valaki kíváncsi itt a GI-EM Poynting teljesítménysûrûség vektor felírására? Mert az mindig állandó értékü, miközben kétféle töltés változik benne. S így nincs szüksége sem vákuumra, sem éterre. Ez mégis csak izgalmas lenne, nemde?
Ja, válaszoltam, te kijelentetted, hogy hülyeség (nem az), és nyomattad tovább a saját hülyeségeidet. Mondtam, szívesen elmagyarázom, ha nem érted, de hadakozni a makacs seggfejségeiddel nem fogok. Akkor maradj hülye, növessz rá arcot, hogy senki nem "mer" veled vitatkozni, leszarom.
Ostoba seggfej vagy, az is akarsz maradni, hát ki vagyok én, hogy megakadályozzalak benne? Viszont azt azért nem hagyom, hogy élvezd ezt a szerepet.
Látod, én egyenes vagyok, nem a te "szembõl hátba" stílusodat követem. Ez van, ehhez tartsd magad.
Egyszer válaszoltál az árapályra, és hülyeséget. Ugyanúgy az uwu is.
Ha mindezt egy nagyszakállú, szmokingos úr, finom megvilágításban, lágy hangíveléssel adná elõ az Akadémia nagytermében, akkor ájuldoznátok. Most egy integrál, aztán egy differenciál, aztán meg nem is tudom, mert nem ismerem. Nekem azonban derogálna, hogy ti ájuldozzatok. A donkZéróról pedig még elképzelni se tudnám! Azért írom ide. Hogy a fény VÁKUUM NÉLKÜL is lehetséges!!!
Mi errõl a véleményetek? Ide írjam a gravinerciális-elektromágneses fény képletét (GI-EV). Nagyon tanulságos következményei vannak! Nem vagytok kiváncsiak se rá?
Mert azt már többször bizonyítottad, hogy kérdezel ugyan, de a válasz téged kurvára nem érdekel. Akkor válaszoljon neked az ánuszom, dallamosat...
Szóval ez a hullám részecske kettõsség topik. Figyellek ám titeket, hogy mit értetek ez alatt? Csináljátok csak tovább, és ha valaki válaszol a lérdésemre, hogy mi történik az elektromos töltéssel, enegiával, impulzussal meg mindennel minden periódusban, és hogy mi a köze ennek a vákuumhoz, azt megköszönöm. Bár megjegyzem, olyan is lehetséges, hogy akkor mindez átalakul valami más töltéssé, energiává, és impulzussá! És akkor nem kellene a stabil vákuum, és a Poynting vektor is rendbe lehetne, ha annak átalakulása meg cosinuszosan történne. Ez egy dinamikus modell. Csak mondom, mert szerintem nem egyedül csak a vákuum a fény elektomágnesességének a "partner" megoldása. Vizsgáljuk meg ezt is, és akkor kiderülhet, hogy az a másik részecske meg egy "tömegtöltés- hordozó"! Merthogy maga a töltés: csak egy tudati tényezõ- terv. (Éppen caddel kazánokat és WC-ket rajzolok, azért gondolom. Ugyanis mindkettõnek van tudati töltete, aminek a hordozói)
Szerintem inkább tedd csak vissza az ágyra azt a gumilepedõt, nem lesz az jó, amikor átázik az ágy is, beleveszi magát a pisiszag, meg minden...
Én megpróbáltam két golyóval. Úgy jobban megy, gumilepedõ nélkül is. Nem vagy kiváncsi a troll megjegyzéseidre, csak a tárgyszerûre fogok válaszolni. Hiszen nagyon megkedveltelek!
Ha nem a te játékodat játsszuk, az nem tetszik? Ehehe. Szokj hozzá.
Igen. hogyan jön létre hullám a vákuumban? Hová tünik az elektromos töltés, ami nyilván megszûnik? Bizonyára van kész válaszotok, ami a tankönyvekben nincs leírva, mert titkos... Hogyan lehet nulla a Poynting teljesítménysûrûség vektor periódikusan? És amikor nulla, hol van az elektromos töltés, az energia, az impulzus, meg minden más? A vákuumban? De akkor mi az a vákuum? Olyan mint az étel, (éter), vagy mint a lekvár, édes és ragadós? Nem: a vákuum csodálatos. Minden amit nem értek, belefér. Mint a Zéro fejébe. Hiszen õ mindent tud, amit én nem.