Mi a gyerekes? Én folyamatosan csak válaszolok neked.
A TFR jelei olyan gengék, hogy miniális szintre állítva már 6-8 km-re levõ célokról sem ad értékelhetõ infót a visszatérõ jel. A legerõsebben is 14-15 km-re néz elõre (egyes gépeken.) Legalábbis egy jenki ezt mondta nekem, aki érintõlegesen kapcsolatba került egy ilyen rendszerrel, de ez olyan 20-25 éve volt neki. Ezt sem megerõsíteni sem cáfolni nem tudom.
A TFR kapcsán érdekes kérdés még az, hogy milyen sávban üzemel. Erõsen kétlem, hogy bármi olyanban amit a besugárzás jelzõ rendszerek jeleznének más gépeken.
A vizuális megfigyelés részében nem értem, hogy mit nem értesz. Ahol lakom napi szinten húznak át tucatszám gépek. Este elõfordul, hogy hallani hallom õket, de nem látom. Még a helyzetfényeket keresve a hang alapján is másodpercekig tart meglátni teliholdnál. 300-400-as tepmónál nem repülnek gyorsabban és 300-500 méteren lehetnek a gépek. Már ezt sem látni. Akkor szerinted egy 10-30 méteren szambázó helibõl mit látni vagy 1000 km/h-val suhanó gépbõl? A gépet nem hallod. A helit még esetleg, de ebben is kételkedek.
Helik is szoktak erre járni. Mindenféle. Volt már UH-60, Mi-8/17 és mentõheli is. Mikor a menõheli csutka gázzal húzott át felettünk azt sem hallottunk 6-7 másodperccel korábban, mint amikor átjött felettünk. A csigalassú mezõgazadasági An-2-õt 20 méteren jõve sem hallottuk sokkal elõbb. Látni nem is láttuk, mert egyetlen fa is elég volt, hogy kitakarja. Mindez fényes nappal volt délután, szélcsendes idõben, verõfényes napsütésben.
Miért ragaszkodsz mereven ragaszkodsz ahhoz, hogy ez a beszólogatás mûködik. Szerinted a szerbek vagy nem próbálkoztak ezzel? Pedig akkor már voltak mobiltelók is, ezzel is gyorsítva a kommunikációt.
Másrész itt ellentmondasz magadnak. Bármelyik VSZ tagállamban volt ilyen? Én nem halottam róla, még az index légrakos topikban sem. Pedig ott aztán annyi új dolgot tanultam, hogy ehaj. Tehát nálunk sem volt, máshol se és Irakban sem. Hmm... Feltûnõ a hasonlóság a VSZ és Irak légvédelme között, megintcsak.
Azért is elég vicces, hogy egy egész ezred zárt áthúzását hozod fel példaként, zárt kötelékben. A kérdés es akcióban asszem 8 km-rõl nyitottak tüzet. 8 km-rõl közeledõ 4 gépes vadászgép köteléket sem hallassz, nemhogy heliket. Mindkettõt halottam már elõben. Kecsón is a nyitképnél heli + vadász + szállítógép nem volt hallható 3-4 km-rõl sem. Enyhe susogást halhattál, ha nagyon egyirányba figyelét, mikor már láttad õket.
Az orosz légvédelmi rendszer gyakorlatilag semmiben nem tért el jelentõsen egy VSZ-tõl. Vagy az a sokezer szovjet "tanácsadó" csak a tökét vakargatta szerinted? Az iraki légvédelemnek volt ráadásul egy elõnye kezdetben. Az országot ugyanis behálózta földalatti hírközlõ kábelrendszer. Amíg szét nem kapták, nem feltétlen kellett rádiózni a távoli egységek között.
A 7. pont az mire vonatkozik?
Nem technika mániás, csak momentán úgy kezelsz láthatólag, mint egy hülyegyereket, aki még életében nem látott / hallott helit és harci gépet.
1. Milyen iranyba, ez mar gyerekes? 2. En oszinten szolva nem tudom, mit jelent a minimalis kisugarzott energia, es azt milyen tavolsagrol lehet fogni. Csak azt tudom, hogy a terepkoveto radart lehet es kell is zavarni, es erre a szovjetek keszultek is. 3. Ha helikopteres tamadasrol beszelunk, akkor ne hozzz videokat repulokrol, felesleges az egesz disputa a repulokrol, hulyeseg 1000 km/h-s sebesseget emlegetni es a legvedelmi rendszeren azt szamonkerni. Raadasul a reakcio ido , az eszlelhetoseg stb. egeszen mas lesz. 4. Persze, a helikopter alacsonyabban repulhet, de lassabban, nagyobb az eszlelhetosege, stb. 5. Mar miert ne mukodne ejszaka vizualis megfigyeles (akar pont, akar nem)? Arrol nem is beszelve, hogy te milyen tavolsagbol erezned meg, ha 10-15 m magasan elhuzna nehany helikopter? En speciel voltam olyan helyzetben, amikor a borgondi orosz ezred (?) athuzott felettem. Meg kellett allni, ugy remegett a fold, a hajtomuvek zaja sem volt piskota. De hat sotet ejjel a maganyos arab a tevejevel (micsoda otletek!!!!), se nem lat, se nem hall, de hat akkor mit csinal? 6. Szerintem tevedsz, az elektronikai kulonbseg ugyan valoban jelentos volt, de az iraki legvedelmi rendszert en nem neveznem mintaszerunek. Az okokrol mar litaniakat irtam. 7. Tegyunk kozze egy felhivast: a forumozok kozott nincs veletlenul valaki, aki jart a szentkereszti osztalynal? Hatha a gyakorlatban mas volt, mint a papir (francba, ez a te szoveged :-))) 8. Latom, hiaba szorom a gyongyoket, megmaradsz technika maniasnak. Feladom. 9. A 60. hozzaszolasombol idezem, mert ez az allaspontom, es nem az, amit a nyakamba akarsz varrni:"Irakban, az elso haboru alatt, valoban nagy surusegu volt a legvedelmi rendszer. Ugyanakkor nekem a leirasokbol egy eleg merev , alapveto kovetelmenyeket (pl. sugarzasi tilalom, frekvencia kiosztas, stb.) be nem tarto rendszer, alacsony kikepzettsegu es fegyelmezettsegu allomany kepe rajzolodik ki. Bar lehet, hogy tevedek, nem voltam ott. Az elektronikai hadviseles iraki szintjet illetoen is eros ketsegeim vannak. Azt sem igazan ertem, a nagyhatotavolsagu felderito radarokat hogyan lephettek meg a helikopterekkel, stb. Egyszoval rengeteg apro nuansz van, ami nem feltetlenul a technikai elmaradottsag szamlajara irhato."
Igazán nem értelek, te terelted ilyne irányba a beszélgetést...
A terepkövetõ radarnak különbözõ üzemmódjai vanna. Írtam. Ezek közül van olyan is, mikor nagyon minimális kisugárzott energia van. Ezt pár km-rõl messzebb nem is látni és akkor még mindig ott a FLIR.
Nem tudom, hogy milyen sebességgel ment be, de nem is ez a lényeg. Arról van szó, hogy a rendszer autonóm módon képes a gépet biztonságosan vezetni. A körülmények szerint kell sebességet és magasságot választani. Ennyi. Nem értem, hogy miért ezen rugózól.
Látható, hogy a heli még a vadászrepülõgépnél is alacsonyabban tud repülni. Ennyi. Akkor miért olyan nagy kérdõjel ez neked?
Az is indok volt, hogy a cél elpusztítását megbízhatóen kellett jelenteni. Egy F-111 rárepül old és pucolt volna. A helikopterek nagyobb bizonyossággal jelenthették, hogy az adott radar szétkapva. Legalábbis ezt is felmerült egy angol oldalon, mint érv. (Még az özönvíz elõtt olvastam ez, fingom nincs, hogy hol.)
Jó lenne errõl egy linket adni, mert ez így megint egy olyan képességrõl való vita, amitrõl semmiféle adatot nem adsz. TFR zavaró berendezéssel ki rendelkezik?
Éjszaka a vizuális megfigyelés nem mûködik. Pont. Irak felett éjszaka és alacsonyan is repültek. Nem értem megint, hogy akkor mirõl van szó.
AZ akkori iraki légvédelm a számukra elérhetõ legmodernebb orosz és nyugati rendszerekkel volt ellátva. Azt amit a iraki légvédelem elõadott tekinthetõ a SZU és VSZ országok légvédelmi rendszereinek hû képének véleményem szerint. Elektronikailag ekkora elétérs volt a két blok között az adott eszközökkel. Ez van, ezen nincs mit szépíteni.
Igen, a Pilis csúcsán levõ dolog korlátozottan volt képes alacsonyan repülõ célokkal bármit kezdeni. Viszont a Pilis nem takarta ki egyik irányba. Ja, nem én találtam ki, hogy a régi rendszerek nem látnak földháttérben...
Mar megint csak radarban gondolkodsz
Miben gondolkozzak? IR és radar szenzornak is látnia kell a célot, ha nincs LOS akkor csókolom...
Az irakiak vétettek hibákat, mert nem úgy alkalmazátk a radarokat, ahogy a szerbek. Igen ám, de õk más hibájából tanultak.
Viszont - ahogy már írtam - az egész keleti blokk légvédelmének a lenyomata az iraki. Nagy átlagban azokkal a szovjet rendszerekkel egy szovjet mintára felépített légvédelmi rendszer ennyit tudott. Tudom, hogy ez egyesek gyomrát megfekszi, de akkor is ez az igazság...
Azon gondolkodom, mi ertelme van autopilotarol meg terepkoveto radarrol diskuralni, hiszen a helikopteres tamadasbol indultunk ki. Annyit azert tudok, hogy mint minden radar, ez is zavarhato, raadasul messzirol erzekelheto. Talan ez lehetett az a problema, ami miatt az amik inkabb helikoptereket es nem repuloket vetettek be a nagyhatotavolsagu radarok ellen. Azzal az adattal persze kisegithetnel, hogy az F-111-t a Grand Canyonban az autopilota milyen sebesseggel es milyen magassagon vezette, mert lefogadom, hogy nem 15 m-en es nem 1000 km/h-val.
Helikopteres videod nincs?
Nem egeszen fogom, most eppen miben tevedtem.
Ha most razakkantal a TFR hasznalata temara, akkor azt kell mondanom, hogy ez megint csak az irakiak felkeszuletlenseget mutatja, hiszen vagy nem rendelkeztek megfelelo zavaro berendezesekkel, vagy nem (tudtak) megfeleloen alkalmazni.
Radiorol. Breki, golya vagyok, ket gep 320-on. Mondjuk ez idoben nem sok, a tobbi meg frekvenciakiosztas kerdese. Minek tobbet mondani, meg ez is sok, raadasul titkositani? Ha meg nem megy radion, huzzanak ki drotot. Ido lett volna mindezt elokesziteni. Remelem ez eleg 30 evvvel ezelotti megoldas.
A zongorazos bekezdesed meg eleg vicces. De egy valtozat: az ezred (dandar), esetleg az osztalyok harcallaspont allomanyabol kikuloniteni egy 2-5 fos csoportot, ami ertekeli a vizualis megfigyelok jelenteseit, es rogton adja az infot a megfelelo alarendeltnek. A cel eppen az, hogy se a felderito, se a tuzvezeto radarok ne sugarozzanak feleslegesen. De visszakerdezek. Ha szerinted ez nem mukodhet, te tudsz jobbat?
" a valosag mast mutat". Milyen valosag, nem egeszen ertelek. Hiszen eppen az volt a kiindulopont, hogy az iraki legvedelmi rendszer szerintem nem igazan volt jol meszervezve. Te felemlegetted a nagy lokatorsuruseget, en pedig mondtam, hogy azon kivul meg ezer dologra fel kellett volna keszulniuk. Egy szoval sem allitottam, hogy esetleg lett volna eselyuk, csak csodalkoztam, hogy ilyen siman osszeroppantak, es probaltam magyarazni az okokat. Te talan maskent erted?
MANPAD. Irtam barhol is szembol inditast?
A Pilis csucsan anno volt egy lerak osztaly, es hat nem eppen Patriot. Ha az a technika olyan rosszul latott volna foldhatterben, akkor vajon miert raktak oda? Szerinted? Vagy ugy gondolod, hogy eleve csak a 700 m-nel magasabban repulo celokat akartak lekuzdeni? Annak viszont orulok, hogy hosszas disputa utan kozos nevezore jutottunk a sik terepet illetoen.
"2-szer felvillanó jel" Mar megint csak radarban gondolkodsz
Utananeztem, valoban volt Iraknak 3 AWACS-e. Latod, lehet, hogy ok is ugy gondolkodtak, ahogy te, ha van modern technikajuk, feleslegesek a regi praktikak. Ugyhogy ujolag citalom magam: az irakiak ezt elcsesztek.
A video nagyon szemleletes, de azert az gondolom neked is feltunt, hogy ez nem tartosan alacsony repules volt. Ismeretlen terepen, meg ha az egy sivatag is, ilyen magassagon nem repulsz tartosan 1000 km/h-val, plane nem ejjel, nagy terhelessel.
Erre találták ki az autopilóta + terepkövetõ radart. Az F-111-et elvezette a Grand Canyonban a tesztek során. Akkor nem látom be, hogy mi probléma lett volna ezzel egy szinte tepsi simagaságú tájon. Nagyjából semmi. A gyakorlat is ezt igazolja vissza.
Konkrét események is alátámasztják, hogy tévedsz. Az EF-111 gépeket megkergették párszor Irak felett, de asszem két esetben is beleállt a földbe éjszaka két iraki gép, a jenkik üldözése közben. Nekik nem volt TFR, a jenkinek volt. A terep ismeretlen volt, de az irreleváns az TFR + autopilótának, ahogy az os, hogy van -e teher a gépen vagy sem. Ennek megfelelõen kell a rendszert kezelni, de ez nem a rendszer határain túl van. Miért lenne? Hiszan arra tervezték, hogy éjszaka lehessen támadni. Ahhoz meg a gépet meg kell pakolni.
A TFR-nek is vannak különbözõ üzemmódjai.
Miert kellene messzirol meglatnia a katonanak az ellenseget? Messze elore ki kell kuldeni egy radioval, aztan jelentse, mi haladt el felette. Bonyolult? Ne adj isten, adni neki(k) vallrol indithato raketat
Lehet, hogy nem hangzik annak, de mégsem mûködik. Ne feledd, 30 évvel ezelõtti korról beszélsz. Most sem az van, hogy felkapod a rádiót és csevegsz pontosan azzal, akivel te elképzeled nemhogy 30 éve. Elõször elmondod, hogy ki vagy és hol vagy és mit láttál. Mire ezt megcsinálod, a gép repült 4-5 km-ert. Nyílt egyenes adásban tényleg okos dolog ladni, hogy gép erre és erre itt és készülj itt és itt, de ezt ugorjuk át és tételezzük fel, hogy van beszédtitkosítás.
Mire kizongorázzák, hogy kinek kell szólni annyi idõ alatt a gép is odébbáll. További gond, hogy a sok települt üteg közül a környéken melyiknek szólsz? A radarokat folyamatosan bekapcsolva tartani nem bölcs dolog, ezt tudjuk ODS és AF óta is. Magyarán beszólsz, idõkésés. Aztán még fel is kell kapcsolni a radart, megkeresni a célt, amit bejelentettek, befogni és indítani. Még indítás után is kimászhat bõven a radar látózmezejébõl a cél. Ha nem pontosan a rakéta üteg felé repül, akkor pillanatkora látszik csak a radaron. Kiszerkesszem neked geomterialiag?
Szép elmélet amit írsz, de a valóság mást mutat.
A régi MANPAD szembõl nem volt indítható. Hiába jelenti rádión, hogy mi jön, a reakció idõ akkor is ugyanaz marad.
Meg egy dolgot elfelejtesz. Abbol indulsz ki, hogy a tamado repulo (helikopter) pontosan ismeri a radar (lerak) allashelyet. Mi van akkor, ha az utolso kisugarzas ota bontottak es 1-2-3-5 km-rel arrebb telepultek?
Ez akkor problémás, ha konkrétan az üteg ellen mennek. 30 éve ez tényleg hatékony dolog volt. Ma is szükséges ez, de azér a csúcsminõségû TGP-k és SAR radar módok azért tudnak lendíteni a támadók hatékonyságán.
En minden esetre tovabbra is allitom, hogy a sima terep a radaroknak ill. a lerak-nak kedvez. Ha te is igy erted, mellozhetjuk a temat.
Ez naná, hogy a SAM radarnak kedvez, mert ez a legideálisabb eset. Minden ami ettõl eltér a SAM esélyt rontja egy-két marginális esetet leszámítva, de ez is csak elmélet, mert éles harci helyzet ezekre még nem volt.
Pl., ha a Mecseket tetejére települne egy Sz-300 vagy Patriot, azt nem zavarná a földháttér. Tehát messzebre látna a horizont mögé, de a közelebbi célokkal is boldogulna elvileg a minimális megsemmisítési távolságig.
Sok a lehetseges utvonal? Persze, ezert kell a katonaknak annyit tanulniuk es gyakorolniuk, mert aki rosszul dont, abbol csak hosi halott lehet.
A probléma az, ha pl. 2 hágón és 5 völgyön keresztül lehet a célhoz repülni, akkor ott semmiféle jó döntés nem segít. Gyakorlatilag találgathaszt, hogy honnan jönnek, ha nincs valami nyomós ok a sok útvonal közül.
Nem csapongok én. Csakis a te hozzászlóásodra reaglátam.
Egyszer mar irtam, szerintem nem az a lenyeg, mennyi ellenseges gepet losz le, hanem meg tudod-e akadalyozni a feladata vegrehajtasat vagy sem. Az ellenseges gep lelovese csak bonus, mert akkor legalabb nem jon vissza.
Hogyan akadályozol meg valamit a bevetésben, amit gyakorlatilag 2-szer felvillanó jelként látsz a radaron? Este a vizuális észlelés gyakorlatilag kilõve.
Az AWACS, persze, jo dolog, de ha egyszer Iraknak nem volt, akkor...mirol beszelunk?
Volt. Azt örökölte meg Irán az átrepülés után. Nemrég zuhant le. Mai napig rejtély, hogy az iraki légierõ miért volt annyira passzív.
Oszinten szolva nem igazan ertem, a kiseloadast miert irtad le, mivel ennek ellenkezojet nem allitottam.
A video nagyon szemleletes, de azert az gondolom neked is feltunt, hogy ez nem tartosan alacsony repules volt. Ismeretlen terepen, meg ha az egy sivatag is, ilyen magassagon nem repulsz tartosan 1000 km/h-val, plane nem ejjel, nagy terhelessel. Az is meger egy miset, hogy bekapcsolt terepkoveto radarral akarsz repulni vagy anelkul. Ha ehhez hozzavesszuk, hogy az egesz beszelgetes az ami helikopterek tamadasabol indult ki, hat...
Miert kellene messzirol meglatnia a katonanak az ellenseget? Messze elore ki kell kuldeni egy radioval, aztan jelentse, mi haladt el felette. Bonyolult? Ne adj isten, adni neki(k) vallrol indithato raketat
Meg egy dolgot elfelejtesz. Abbol indulsz ki, hogy a tamado repulo (helikopter) pontosan ismeri a radar (lerak) allashelyet. Mi van akkor, ha az utolso kisugarzas ota bontottak es 1-2-3-5 km-rel arrebb telepultek? Esetleg a regi allashely be lett rendezve csali elemekkel?
Az altalad emlitett gyakorlathoz nem tudok hozzaszolni, mivel nem igazan ismerem a story-t. Bar, ha csak egy osztaly ellen repultek a szuhojok, az eddig altalam leirtak alapjan nem csodalkozom, a vegeredmeny elore boritekolhato volt, nem tudom, kit lephetett meg.
A tukorsima terepet illetoen mar kezdek megzavarodni, mert lassan nem tudom, szerinted az kinek jo es kinek nem. En minden esetre tovabbra is allitom, hogy a sima terep a radaroknak ill. a lerak-nak kedvez. Ha te is igy erted, mellozhetjuk a temat.
Sok a lehetseges utvonal? Persze, ezert kell a katonaknak annyit tanulniuk es gyakorolniuk, mert aki rosszul dont, abbol csak hosi halott lehet.
Hajlamos vagy a csapongasra. Tukorsima terep utan jon a hegygerinc? Maradjunk az iraki peldanal, te hoztad fel a tukorsima sivatagot, en csak arra reflektaltam.
Egyszer mar irtam, szerintem nem az a lenyeg, mennyi ellenseges gepet losz le, hanem meg tudod-e akadalyozni a feladata vegrehajtasat vagy sem. Az ellenseges gep lelovese csak bonus, mert akkor legalabb nem jon vissza.
Az AWACS, persze, jo dolog, de ha egyszer Iraknak nem volt, akkor...mirol beszelunk? Plane nem ildomos ezt a peldat megforditani, hiszen az AWACS birtokaban mamar sok korabban bevett eljarast nem alkalmaznak.
Egy földön álló embernek a horizont asszem 4,3 km távolságban van. Azalatt már nem látsz semmit, ami 2 méternél alacsonyabb. Ha a cél 20-30 méteren repül még, akkor is szinte alig több ennél. 8-9 km Egy átlag ember egy F-16 méretû célt 5-6 km-nél messzebbrõl nem lát még égháttérnél sem. Ehhez add még hozzá a fényviszonyokat és az alacsony légköri poros, szmötyis, párás levegõt. Éjszaka meg aztán szeva...
Mikor távolodik a gép szerinted mennyi idõ van bármit is tenni? Ez közeledõ állapotban is igaz. Attól, hogy egy baka a két szép szemével látja nem tudsz semmit tenni, mert a radar nem tud ráálni, a MANPAD-nél is kell azonosítás, befogás, indítás. Mindenzt pár másodperc alatt.
A régi és új SAM rendszereknek is van reakció ideje. Elég tisztességes. A régi rendszereknél kb. ha csak 20 másodperc telik el az elsõ észlelés és indítás között - ez szerintem finoman szólva hurráoptimista - akkor is 1000 km/h-val alacsonyan közeledõ cél lerepül kb. 6 km-ert. A reális reakció idõ inkább 30-40 sec lehet. Azonosítani a célt és megtenni a szükség mûveleteket, kb. ennyi. Akkor már 9-12 km-rõl beszélünk. Még tükörsima terep estén is nincs idõ reagálni a gép közeledésére. Mire te bármit teszel már indíthat rakétát, dobhat bombát, ami jólesik.
A '80-as években volt itthon egy gyakorlat. Szu-22 gépek mentek Sz-125 Volhov ellen. Bombaoldási pozícióig el tudtak repülni úgy, hogy nemhogy befogást nem produkált a Volhov, de még észlelni sem sikerült a gépeket. Mindezt a a tükörsima Alföldön a Duna mellett. Hát nem is rendeztek több ilyen gyakorlatot...
A tükörsima terep, minden csak nem ideális. A legkisebb hibára is kijössz, a horizont takarásából. Viszont ahol már 100-200 méteres kis dombocskák is vannak - csak kis hazánk ilyen sík nagy átlagban és még pár hely a világon, de ez nem jellemzõ - bõven van ennyi szintkülönbség, hogy a támadó gép alacsonyan beslisszoljon a régi rendszerek estén. Ha meg magasra rakod õket, akkor meg a földháttér nyírja ki õket. Nagyon rövid az az ablak, amíg még nincs földháttérben, de már nincs a horizont alatt.
A valószínû berepülési útvonalak száma iszonyatosan magas lehet, még egyetlen cél esetén is. A világon nincs annyi fegyver, amivel lefedezhetnék. Azon fegyverrendszerek reakcióideje túl lassú egy támadó gép leszedéséhez. Másodpercekrõl beszélünk. Átjön egy hegygerince egy vadász. Legyen mondjuk 4 km-re. Ha 800-900 felett repül, még a hangját sem hallod meg sokkal korábban. AAA rendszereknél ebbe még a célazonosításnak is bele kell férnie vizuálisan. A fenti videó tükrében szerinted ez mennyire megy? Baromi nehezen.
Nem az irakiak számították el magukat és semmi remek taktikai fogás nem volt. Ha a jenkik ellen jönne egy olyan légierõ, mint a sajátjuk és nekik nem lenne AWACS az õ földi telepítésû légvédelmi rendszerük is szinte pont olyan tehetetlen lenne az alacsonyan bejövõ célok ellen, mint az iraki. A Patriot adna picivel több lehetõséget magas helyre téve, mert elvileg lát valamennyire földháttérben. Kettõt találhatsz, hogy miért gyúr minden komoly légierõ AWACS gépre.
Mind a mai napig a legkomlyabb fenyegetés egy gyorsan és alacsonyan behatoló gép. Más kérdés, hogy 1980-as évek közepéhez képest egyes helyenek a MANPAD és SHORAD veszély jóval komolyabb. Mivel a közelmúlt konfliktusaiban a NATO légierõk olyan masszív elektronikai fölényban voltak, amilyenben az alacsonyan repüléssel élesben eléggé felhagytak. Ez nem azt jelenti, hogy nem képesek rá, de a valós harchelyztben inkább bevállaltak egy kontrollálhatóbb Nyeva, Volhov és Kub fenyegetést, ami stabilabban detektálható, mint a MANPAD, SHORAD és AAA veszélyt.
A MiG-25 a maga 2.83 Machjával tényleg gyors volt, csak a fegyverrendszere nem volt túl acélos. Az MiG-31 lehet, hogy lassabb, de maga a rendszer alapvetõen pontensebb. Hosszabb a kardja a 31-esnek.
Ha a tudasrol van szo, beszeljunk komolyan. Csak ebben a mondatban ("10-15 métere közeledõ légi céllal szemben a világon nincs olyan légvédelem, ami eredményesen mûködhetne olyan asztallap simaságú terepen, mint Irak nagy része.") több komoly szakmai hibát vétesz. Ugyanis 1. a kismagassagu celt eppen a sima teruleten van esely felderíteni 2. nem feltetlenul radarral kell deriteni, ezert irtam vizualis megfigyelokrol is. Mivel a sivatag idealis terep az alacsonyan torteno berepulesre, eppen ez volt az egyik legnagyobb hianyossaga az iraki rendzsernek. 3. Ha nincs mas lehetoseg, az alacsonyan repulo legi celt kenyszeriteni kell, hogy emelkedjen fol pl. a valoszinu megkozelitesi utvonalakra telepitett gepagyuk tomeges tuzevel
Szeretnem hangsulyozni, hogy csupa olyan dologrol irtam, ami mar akkor is rendelkezesre allt (direkt nem hoztam szoba az AWACS-t , mivel az oroszoknak az nem az erossege). Szoval nem kellene a szukseges tudas hianyat felemlegetned.
Az SR-71-t sem kell a fejemhez vagnod, mivel szerintem az is oka volt a VSZ legterenek elkerulesere, mert ott lelohettek volna. Es nem csak a MIG-31, de a MIG-25, illetve nem csak az SZ-300, de az SZ-200 is fenyegetest jelentett neki.
Nem tudom, miert ragadsz ki reszleteket, amikor ezek csak peldak voltak arra, milyen kovetelmenyeknek kell megfelelnie egy komplex legvedelmi rendszernek. Ha minden egyes dologra kiternenk, tobb szaz oldalt kellene leirni.
De az evidencia, hogy egy legvedelmi rendszernek az ellenseges legiero lehetosegeibol kell kiindulnia. Ha az kepes tartosan 10-15 m-en repulni, akkor bizony arra is fel kell keszulni. Es ha 30 km-en, akkor arra is. Egyezzunk ki abban, hogy az irakiak alaposan elszamitottak magukat, mig az USAF remek taktikai fogast alkalmazott.
Nem kötözködés, csak láthatólag nem vagy birtokában minden szükséges tudásnak az ítéletalkotáshoz.
10-15 métere közeledõ légi céllal szemben a világon nincs olyan légvédelem, ami eredményesen mûködhetne olyan asztallap simaságú terepen, mint Irak nagy része. Erre találták ki az AWACS rendszerekt. Az újabb légtérfelderítõ radarok látnak földháttérben is, de ilyan akkor Iraknak nem volt.
Az SR-71-gyel politikai okokból nem tették meg. Mûszaki hiba esetén a SZU területére hullott SR-71 nem lett volna túl vonzó PR és diplomáciai húzás. A 80-as évektõl kezdve ez amúgy sem lett volna opció. Az Sz-300 rendszer késõbbi szériái már fenyegetést jelenthettek volna és a MiG-31 is esetlegsen.
A felderítõ holdak (?) képességnövekedése miatt (?) - vagy nem - vonták ki az SR-71-et. Ergo nem feltétlen volt szükség rá már egyes célokhoz. Az idõérzékeny célok felderítéséhez az SR-71 az optimálisabb, de felderítési zónája erõsen korlátozzott egy mûholdhoz képest. Viszont az idõablaka teljesen nyitott egy mûholdhoz képest. A felbontás a kérdõjeles.
"akkor ne kövesse a légvédelem?" Nem tudok allastfoglalni, mivel nem ertek hozza, csak azt latom, es a peldat is ezert hoztam elo, hogy utana lett atjarhato az egyiptomi legvedelem.
A 10-15 m-en kozeledo celt nem is a nagyhatotavolsagu radarnak kell meglatnia, erre megvannak a megfelelo eszkozok, mint pl. a kismagassagu radar vagy a vizualis megfigyelo. Eppen errol irtam (csak ugy latom, mindenaron kotozkodni akarsz :-))), hogy hiaba volt orult surusegu az iraki rendszer (gyanitom, becsulettel zavarhattak is egymast), az elso tamado hullam sikere megmutatta, hogy az iraki legvedelem nem volt jol megszervezve.
Az SR-71-et eppen arra hoztam fel peldanak, hogy meg egy ilyen, kiveteles kepessegu felderitogeppel sem mereszkedtek be olyan terulet fole, ahol a legvedelmi rendszer normalisan ki lett epitve.
Meg egyszer megerositenem, hogy rendszerben kellene ertekelni az esemenyeket, mert szep dolog mondjuk a nagyhatotavolsagu radarok darabszama, de onmagaban nem feltetlenul mutatja a valos allapotot. Ahogy a lelott repulogep is erdekes egy szempontbol, de az oltalmazas nem azt jelenti, hogy lelovom az ellenseges repulogepet, hanem az, hogy megakadalyozom feladatanak vegrehajtasat.
Néhány ország fölé valószíûleg berepült, de azt bizotos, hogy nagyon helytelen úgy kezelni azt, hogy csak úgy berepkedett mindenhova. Senki nem akart még egy olyan kínos esetet, mint ami történt '60 május elsején...
A légvédelem feladata az oltalmazás. Ha kimászik a szárazföldi alóla, akkor ne kövesse a légvédelem?
Irak 8 évig háborúzott Iránnal. Ennyi idõ alatt, valamit felszed az ember arról, hogy hogyan kell csinálni, akár akarja, akár nem. Kérdés, hogy ez elég volt -e. A jelek szerint nem.
A nagy hatótávolságú felderítõ radar 10-15 méteren közeledõ heliket hogyan észlelne? Ha a cél takarásban van, akkor nem látja a világ legmodernebb radarja sem. Valószínûleg a céltól pár km-re már feltûntek a radaron a helik, de akkor már tök mindegy volt...
Az SR-71 a SZU fölé tudtommal soha nem repült be, de még más VSZ országok fölé sem.
Itt sem repültek be. Az SR-71 a határok mentén repült magasan, hogy minél mélyebbre belásson a Vasfüggönyön túlra. Az M3.x sebesség azért kellet, hogy a gép fel tudjon menni 30 km tájára és nem azért, hogy más elõl meglépjen. Bár ez egyben járulékos hatás is. 30 km magasan ilyen sebesség kell, hogy ne orbitális állsszöggel kelljen repülni víszintes repülési állapot fenntartásához.
1. A haboru masodik reszeben az egyiptomiak megbontottak a legvedelmi rendszeruket (allitolag az oroszok tiltakoztak is ellene), hogy a szarazfoldi csapatokat oltalmazzak. Ezt tudta kihasznalni az IAF
2. Irakban, az elso haboru alatt, valoban nagy surusegu volt a legvedelmi rendszer. Ugyanakkor nekem a leirasokbol egy eleg merev , alapveto kovetelmenyeket (pl. sugarzasi tilalom, frekvencia kiosztas, stb.) be nem tarto rendszer, alacsony kikepzettsegu es fegyelmezettsegu allomany kepe rajzolodik ki. Bar lehet, hogy tevedek, nem voltam ott. Az elektronikai hadviseles iraki szintjet illetoen is eros ketsegeim vannak. Azt sem igazan ertem, a nagyhatotavolsagu felderito radarokat hogyan lephettek meg a helikopterekkel, stb. Egyszoval rengeteg apro nuansz van, ami nem feltetlenul a technikai elmaradottsag szamlajara irhato.
3. Vietnam, persze, jelentos szovjet (kinai) segitseget kapott, de az USAF a legifolenyt mindig ki tudta alakitani.
4. Amikor azt irtam, hogy az USAF elkerulte a mintaszeruen kiepitett legvedelmet, azalatt ertettem pl Magyarorszagot, hiszen itt is voltak az 50-es evekben berepulesek, Kuba folott sem magatol maradt abba a Voodoo-k repulese, vagy az SR-71 utvonala sem erintett soha bizonyos teruleteket.
Osszegezve: a szovjeteknek megvolt a maguk koncepcioja a legvedelem felepitesere, aminek kielegitesere terveztek a technikajukt. De a rendszer teljes kiepitesere + a megfelelo uzemeltetesre nem igazan volt pelda. Arrol is erdenmes morfondirozni, hogy ez a koncepcio helyes volt-e, de a hatekonysagat nem igazan tudom megitelni, mert szovjet-amerikai osszecsapasra szerencsere nem kerult sor.
Jó kis repcsi , gondolom olyan egyszerû hogy az oroszok írólapból fogják hajtogatni ha nagy háború törne ki
Tanuld már meg, hogy a Gripen az egy „p”. A gruppen az a két „p”...
A nagy átlagtól nem tért el az a UAV veszteség. MANPAD és AAA leszdte le õket nagyrész. Inkább vesszen az ember pár milliós UAV-t, mint 40 millás gépet és embert.
A nem tudta feltörni erõs túlzás. Az elején még nagyon sikeres volt az arab légvédelem. Aztán az izreliek alkalmazkodtak és a jenki ECM pod szállítás és AGM-65 segített úrrá lenni a problémán.
A háboerú elején 7-8 indításra jutott egy lelövés a Kub rendszerrel. A végén az átlag mégis az egész légvédelemre vetítve kb. 100 indítás / lelövés lett.
De Irak sem volt semmi, a gepek egy reszet elastak. Erre szokas mondani, hogy no comment.
Ácsi, ez már 2003. Akkor már tökmindegy volt.
1991-ban az iraki légvédelem az észak-koreai után talán a legsûrûbb volt, de méretre nézve a világ 3. vagy 4. legnagyobb légvédelme lehetett. Méretét elárulja, hogy a háború végéig kb. 60 db nagy hatótávolságú keresõ radart kaptak szét egy Magyarországnál alig négyszer nagyobb területen. Ha hozzá veszed, hogy a SAM rendszerek nem területet, hanem objektumot védenek, akkor ez iszonyatos SAM sûrûséget jelent.
Az arabok valóban követtek el kapitális hibákat, de a rendszerek képességei beatároltak maradnak. A mai gépek, ha látják a rakétaindítást, akkor majdnem biztos, hogy képesek kitérni. A rakéták manõverezõ képessége a végfázisban nem elégséges a 7-9 G-s fordulókat produkáló gépek ellen. Tömegesen kell több irányból indítani. Még ekkor is van esélye a mai gépeknek a Kub ellen. A rendszer nagyon harver alapú, már az AF alatt is a vontatott csali + célelhúzó ECM gyakorlatilag megfektette a rendszert. Igazából az AF alatt is az Sz-125 volt a legkomolyabb fenyegetés, mert a kezelõ nem erõsen szûrt információt kap. A legintelligensebb dolog, az emberi agy végzi a jelanalízs egy részét, nem csapható be olyan könnyen, mint egy Kub. Viszont más aspektusból ez a rendszer sebezhettõbb.
Egyes vélemények szerint a rádió parancsközlõ rendszerenek XXI. századi köntösben igenis lenne értelme ahogy, az optikai rávezetésnek új generációs rakétával + NVG-val kombinálva. Gyakorlatilag az Sz-75/125 rendszerek XXI. századi kiadásáról lenne szó.
Orosz radarok jenki földön. Ha a hardver ismert a régebbi renszer estén, akkor az megkönnyíti a védekezést ellenük, mert a hardver nem rugalmas.
Az viszont teny, hogy akarmilyen technikai folenye volt az USA-nak, azt a legteret messze kerultek, ahol szabalyszeruen kiepitett szovjet legvedelem volt.
Ezt ugye nem gondolod komolyan? Azt sem tudom, hogy hány példát hozhatnék fel, de elégedjünk meg kezdetnek ezzel.
De akkor említhetném 1972 decemberét, (Linebacker II) 1986 áprilisát (El Doradbo Canyon). Az Sivatagi Vihar egy szabályszerûen kiépített igen masszív légvédelem ellen ment.
Nem veletlen, hogy Szerbia eseteben olyan sokaig huzodott a hadjarat kezdete. Es az sem veletlen, hogy Szerbia folott akkora vesztesege volt a NATO-nak.
Mármint 2 db gép + egy hajtómû hiba a nagy veszteség? Napi átlagban kb. 60 vadászbevetés (Escort, SEAD, OCA, stb.) volt asszem. 70 nap alatt ez 4200 bevetés. Irakban lehet, hogy jobb arány volt a bevetés / lelövés, de a szerbek bizony tanultak abból, ami megtörtént '82-ban a Beka-völgybe és 1991 a Sivatagi Vihar alatt.
És azért Szerbia fölött ki tudja mennyi pilóta nélküli gépet is elvesztettek, ami általában nem került be az újságokba sem.
Úgy a vietnami háború óta lehet tudni, hogy mi az amit a lérakkal meg lehet csinálni és mi az amit nem, és ugyan így vele szemben is.
Idõrõl idõre persze valamelyik fél errõl elfeledkezik és akkor jönnek a látványos dolgok. De a háborúk történelme már csak ilyen, pár évtizedenként úgy látszik újra kell tanulni az alapvetõ dolgokat.
Pontosan ratapintasz a lenyegre. Akkor Egyiptomban a szovjetek letrehoztak egy olyan rendszert, ami a nagykonyvben meg van irva, azt az IAF nem is tudta feltorni. Mamar nem titok, hogy a szovjetek nem csak tanacsadokent, hanem pl. komplett lerak osztalyokkal voltak ott. Errol Vietnam eseteben is rebesgetnek, de ott az USAF erofolenye akkora volt, hogy meg az a veszteseg is csoda.
A mai napig emlekszem egy intervjura, amit Chrudinak Alajos keszített egy szir SAM-6 uteg parancsnokaval. Az uteg egy teljesen csupasz domb tetejen, mindenfele alcazas nelkul varta az IAF repuloit, es erre meg buszkek is voltak. Hat nem sok maradhatott beloluk, ahogy hallottam.
De Irak sem volt semmi, a gepek egy reszet elastak. Erre szokas mondani, hogy no comment.
Az viszont teny, hogy akarmilyen technikai folenye volt az USA-nak, azt a legteret messze kerultek, ahol szabalyszeruen kiepitett szovjet legvedelem volt. Nem veletlen, hogy Szerbia eseteben olyan sokaig huzodott a hadjarat kezdete. Es az sem veletlen, hogy Szerbia folott akkora vesztesege volt a NATO-nak.
Ehhez még annyit, hogy a felsõ sorban elérhetõ egyes opcióknak van több oldala is, ha a nyilakkal lapozol. Ha elfogyott, akkor átrak az adott lenyíló oszlop következõ bejegyzésére. Kicsit hülyén van megoldva.
A Vietnámi légvédelem sem ért el kiemelkedõ ereményt vadászgépek és B-52 bombázók ellen sem. A legjobb évben volt 5,5-6% körül a találati arány légvédelmi rakétákkal. A legroszabb évben 3% alatt.
Az araboknál még az torzította az arányt, hogy az IAF szintje akkor véleményem szerint a jenki szinteti is meghaladta.
Az Sz-75 és Sz-125 sem vadászgépek ellen készült. Más kérdés, hogy fõleg azokra lövöldöztek velük.
Ez nem rossz vélemény amit írok, ez egyszrûen a tény. Tök mindegy, hogy hol használták õket, lényegében sehol nem voltak képesek érdemben befolyásolni a háború kimenetlét és a csöves légvédelem mindig több gépet szedett le, vagy jelentett inkább hosszab távon is fenyegetést a MANPAD-dal együtt, mert azok nem kiiktathatók olyan úton, mint egy hozzájuk képest nagyon nem mobil rendszer.
Egyetlen kivétel volt, a '73-as arab-izraeli boxmeccs eleje. Az Kub rendszer akkor nagyon odavágott.
Nekem a szovjet légvédelmi rendszerekrõl valamivel jobb véleményem van. Nem szabad elfelejteni, hogy az arab országok hadseregei hajmeresztõ dolgokat mûveltek. Ezzel persze nem a szovjet technika fölényét állítom, de pl. Rust Cessnaja sem volt túl nagy, alacsonyan is repült, végül mégis az alacsony sebessége miatt nem tudták elkapni.
Továbbra sem értelek. 1+1? 1 db F-117 az AF alatt. Ennyi. Nem lõttek le más csökkentett észlelhetõségû gépet. Megyjegyzem, hogy ahhoz is a jenkik brutális hibája, és egy nagyon képzett és kezdeményezõ parancsnok kellett és azért szerencse is. De akkor is bejött. Ez felért egy tökönrúgással a jenkiknek. Tanultak is belõle.
Az emlegetett régebbi méteres hullámhosszon dolgozó radarok nem a néveleges hatótávolságukról észlelik a célt, azok is csak töredék távolságról egy nem csökkentett észlelhetõségû géphez képest.
Igen, a méteres radarok látják, a decisek alig, a rövidebb hullámhosszúak szinte egyáltalán. Az Sz-125-ös rakétaütegek felderítõ radarja a P-15 deciméteres hullámhosszú, még van esélye, hogy meglássa.
Ez csak egy tesz volt. Az MiG-23 gépen is teszteltek R-27R-t, de attól még nem állt rendszerben. A gépek és a kiképzés csak késõbb követi le az F-22 fejlesztést. A válság kihat az F-22 modernizációra is.
A neten ez ma talán a legrészletesebb elérhetõ adatbázis és elméleti alapokat nyújtól oldal.
A tûzvezetõ radarok nem méteres hullámhosszon dolgoznak. Magyarán lehet, hogy egy keresõ radar látja, de indítani a gépre nem tudsz semmit igazán.
A más hullámhosszon mûködõ radar is egy idõ után kiszúrja a gépet, ha kellõen közel megy.
Azt, hogy a csökkentett észlelhetõség a '70-es évek szovjet légvédelmi rendszer ellen mennyit ért, azt a harci tapasztalat mutatja. Egyetlen esetben sikerül ilyen gépet leszedni, kb. 3000 bevetésbõl, de úgy, hogy a Sivatagi Vihar alatt olyan helyekre is bezavarták a gépet, ahova a többi gép be sem merszékedett még az elején.
Az F-22 csak az oldási teszteket hajtotta végre. A gép jelenleg nem multirole, de egyszer majd az lesz. Minek olyan géppel menjenek bevetésre, aminek repült órája 3-szorosa más gépnek?
Minden radar hangolható, de csak egy szûk sávban, ami nem igazán hat ki arra, hogy látja-e a lopakodót, vagy sem. Viszont egy szûk sávban végzett aktív zavarás esetén van jelentõsége.
gosub
Amiket felsoroltam, ún. felderítõ radarok, amiknek a jele alapján nem lehet egy rakétát rávezetni a célra. A radar felbontása (a célkoordináták meghatározása) erõsen függ a hullámsávtól, valamint a sugárnyaláb formájától. Ez utóbbi a felderítõknél széles, a tûzvezetõknél meg szûk tûnyaláb.
itt a kép rajta az ajtón bazze :DD akkor csak igaz :D sztem is a b2 es lelövése mese, kár hogy ezzel járatja magát :D
lehet benne valami, vagy nem akarták rögtön mélyvízbe dobni, fõleg ha nem is azt kellett volna csinálnia amiben kimagosló. vagy egyszerûen csak drágábban szórta volna a bombákat mint a többiek :)
Szerintem nem ahogy így utána néztem. Az mintha csak egy terv lenne. Ez meg valóságban bombáz is. Nem épp egy stratégiai bombázó, inkább csak arra gondoltam, hogy kipróbálhatnák, de azt is olvastam valahol, hogy tényleg féltik, mint Hitler a Bismarckot és a Tirpitzt.
hajaj, nagyon benéztem :D JDAM okat hordozhat igazad van, SDB-t most láttam elõsször. de látom wikin mással is kísérleteztek pl GBU val. De nem lehet az hogy az F-22A csak vadász, és az FB-22 a vadászbombázó?
wiki F-22 Meg olyat is olvastam, hogy 250 500 fontos intelligens bombákat is hordozhat. Persze az igaz, hogy elsõsorban a légi fölény kiharcolása a célja. De amúgy itt egy videó, hogy bombádzik egy SDB-vel F-22 bomb
Elkapó vadász xD itt már sirtam a nevetéstöl :) elkapó az.....
Azért nem minden lokátor mûködik olyan alacsony frekvencián, hogy lássák a lopakodót. Az ilyen radarok ráadásul elég pontatlanok is. Mostanában fejlesztenek csak az oroszok/ukránok direkt lopakodó elleni radarokat számítógépes jelfeldolgozással, miegymással, ez 30 éve még nem volt ilyen.
A lopakodók a vezetési pontokat, vagy épp a távolfelderítõ radarokat támadták volna, amivel gyakorlatilag megbénítják az orosz katonai vezetést, amíg az elsõ rakétákkal megsemmisítik az atomütõerõ jelentõs részét.
Pár hónappal ezelõtt az Aranysasban volt róla egy cikk, valószínûleg még lejjebb vitte a frekvenciát, növelte a hullámhosszt, vagy a szûrésen alakíthatott valamit. Egyedül õ csinálta meg, és a többi parancsnok nem vette figyelembe, amit javasolt. A fõnökei is lebaltázták, pl amikor jelezte, hogy baj lehet, hogy a tartalék rakétákat nem telepítik szét, hanem a központi bunkerben hagyják. Azt mondták, jó lesz az ott, mert a bunker megvédi õket a támadástól. Az amcsik elõször azt lõtték szét!
azért rosszba kötöttél bele :) az f 35 a vadászbombázó ha úgy tetszik. de hivatalosan az f 35 több feladatos vadászgép, az f22 egy feladatos, ha úgy tetszik elkapó vadász.
Akkor a 2. pontban leírtak miatt mi értelme a marha drága lopakodásnak a ruszkik ellen? Többé kevésbé a hidegháborúban az F-117 ellenük is lett kifejlesztve.
Minden tiszteletem Dani Zoltáné, de azért az F-117 lelövése nem egy máig ismeretlen "kütyü" eredménye:
1. Az alacsony láthatóság nem minden hullámsávon mûködik, alapvetõen a rep. gép.ek fedélzeti radarok illetve a lérak tûzvezetõ radarok hullámhosszára van optimalizálva. 2. Az orosz lérak rendszerek felderítõ radarjai (pl. P-10, -12, -14, -18, Nyebo) a m-es hullámhosszon mûködnek, ahol a lopakodó vígan látható, már csak a rezonancia elve miatt is. Igaz, ugyanakkor, hogy aktív zavarral (ugye ismerõs?) elnyomhatók. 3. Dani Zoltán ósdi orosz technikája gyárilag fel volt szerelve optikai (TV) rávezetéssel (vietnami háború hozadéka) 4. A feketére festett F-117 holdfényes idõben világos felhõháttér elõtt repült 5. A lelövés kivizsgálása során állítólag fény derült arra, hogy francia tisztek informálták a szerb vezetést az F-117 -k repülési menetrendjérõl
Ezek után én valahogy nem hiszek titokzatos, közbeiktatott szerkezetekben. Bár elismerem, nagy skalp volt.
LOL! "Az F–22 Raptor amerikai gyártású nehéz vadászbombázó, a világ elsõ ötödik generációs harci repülõgépe." Akár bombázóként is kipróbálhatták volna Afganisztánban, Irakban. Már csak a bevethetõség kedvéért, de valszeg féltik!
A Grippen az 4. generációs akkor? Milyen 4. generációs gépek vannak még használatban a legnagyobb példányszámban?
Ahogy nézem a videot,elégé nehezére esik neki a felszállás.
Kinézetre elég hasonló az F22 Raptorhoz.
Proto gépeken kezdetben sokszor nincs semmiféle festés kezdetben. Ez nem jelenti azt, hogy nincs radarabszorbens festésre lehetõség. Ez pusztán a fejlesztés egy fázisa amit látsz.
Amibõl kiderül, hogy elég szép kis repülõ ez, nem olyan, mint az origami-style amcsi lopogatók. Másrészt ilyen apróságok azért még hiányoznak róla, mint radarsugár abszorbens festés.
Persze ez nem gáz, ha az oroszok elõhúzzák a tarsolyukból az olyan csodafegyvert, mint a plasma-stealth technológia, amit már vagy 10 éve ígérnek.
Jó ha 2020-ban elkezdik gyártani. Arra jó lesz, hogy beindítsák az F-22 gyártósorát. Másra nem.
LOLLER ROLLER
"Amikor 1999. március végén megkezdõdtek a szövetségesek légicsapásai, a Belgrád védelméért felelõs 250. dandár 3. zászlóalja ugyanazzal az orosz légvédelmi rakétarendszerrel volt felszerelve, mint a többi egység. Dani Zoltán - akkor még alezredesként - felhívta felettesei figyelmét, hogy némi átalakítással megoldható lenne, hogy radarjaikon észlelhetõvé váljanak az addig láthatatlannak hitt amerikai lopakodók, és más, radarvédelmi rendszerrel ellátott harci repülõk. „Akkor már évek óta nem fért a fejembe, miként lehetséges, hogy egy repülõgépet nem észlel a radar. Ahogy a szakirodalmat tanulmányoztuk az egyik kollégámmal, feltûnt, hogy maguk az amerikaiak is úgy fogalmaztak az F-117-essel, vagyis a lopakodóval kapcsolatban, hogy alacsony észlelhetõségû - vagyis nem láthatatlan! Arra gondoltam, hogy akkor ez csak amolyan reklámfogás lehet" - emlékszik vissza. Az újítást azonban - amelyrõl ma is csak annyit árul el, hogy egyszerû, pénzbe szinte alig kerül - nem engedélyezték a felettesei. Ezért saját egységénél próbálta ki, mondván, nem akar késõbb élete végéig azon tépelõdni, bevált volna-e az elképzelése, vagy nem.
„1999. március 27-én este 8 óra után jött a parancs, hogy kapcsoljuk be a radart. Bár tudtuk, hogy vannak gépek a levegõben, semmit sem láttunk a kijelzõn. Amikor viszont beiktattuk azt a kis változtatást, amit elterveztem, hirtelen feltûnt a cél. Miután befogtuk, kiadtam a tûzparancsot: két rakétát vezettünk rá, és levettük"
Nem nem merték, nincs mi ellen. Egyfeladatos vadászgép. Milyen lehetõség lett volna bevetni 2005 decembere óta? Afganisztán és Irak felett nincs ellenséges légitevékenység.
Tudtommal az F-22-t még mindig nem merték élesben igazán használni, annyira drága és titkos fejlesztések vannak rajta, hogy nem megengedhetõ egynek is az elvesztése. Mire eljutnak odáig hogy bevetésen is részt vegyen talán ezt a Szuhoj T-50-t is sorozatban gyártják és meglehet a radartechnika is legyûri.
Én nem a gép berepülésében látom az igazi gondot, hanem a gyártásában. A jelenlegi nem hivatalos információk alapján a Szu-34 gyártását sem tudják megoldani abban az ütemben, ahogy 2007 végén kijelentették / elvárták. Persze 201x-ig még lehet gyúrni, de 2007 vége 2 éve volt és a Szu-34 elvileg nem akkora ugrás, mint PAK-FA.
Az orosz fejlesztõ kapacitás mindig az ipar elõtt járt. Nagyon ütõs protó gépeket gyárottak, de az istennek se akar átszivárogni ez nagyobb számban exportált gép formájába. Ami gépet eladatak azok sem tisztán orosz gépek voltak, a Szu-30MKI gépekben sokhelyen bizony nem orosz cucc "ketyeg".
Igen ez így van. Amíg az amik F-22-õt teszteltek akkor ütött be egy kisebb probléma keleten (megszûnt az ország),szóval nem nagyon értek rá a PAK-FA ra. A 90-es években indult a Szu-47 project és a MiG-1.44. A MiG gyorsan bukott, végül a Szu-47-est sem fogadták el. De a mai napig folymatosan repül. Több dolgot is tudtak tesztelni már a Szu-47-esen ami erre a gépre kerül. De a Szu-35BM-en is.Azon például a szupercirkáló hajtómûvet próbálták ki sikresen,pont Szergej Bogdan berepülõpilóta repült hangsebesség felett forszázs nélkül,és valószínû ha azzal ment a cirkálás akkor a PAK-FA val is fog,mert abból láthatólag kevesebb dolog áll ki,köszönhetõen a belsõ fegyvertérnek is például.Az oroszok azt mondják,hogy 3 éven be akarják fejezni a tesztelést. Szerintem ez kicsit túlzottan optimista hozzáállás,de talán megvalósítható. Talán. Ezt csak arra alapozom,hogy további prototípusok is beszállnak, meg voltak olyan dolgok amiket két másik Szuhoj típuson teszteltek. De majd meglátjuk mi lesz.
Nos bármennyire jó, vagy rossz gép (lesz) az F-22-vel, vagy az F-35-tel összehasonlítva, egy biztos, hogy kb. ugyan az a kategória. Amíg az F-22-õt a Japánoknak sem adták el, addig ezt a gépet valszeg majd mindenki megveheti, akinek van rá pénze.
Igaz, hogy 20 évvel az F-22 prototipusának elsõ repülése után végzi el a szûzfelszállását, de valszeg nem kel 15-év amíg rendszerbe áll.
A Mig-29 "szegény" ember F-16-a, a Szu-27 pedig "szegény" ember F-15-e, ez pedig valszeg "szegény" ember F-22-je lesz.
Informatika és tudomány
