Az nem lehet semmi hogy egy ilyen rég történt eseményt ennyire részletesen ismernek. Azért valamit tudnak ezek a tudósok:D
Az õsrobbanás igen komolyan fel van már térképezve, visszafelé már a másodperc tört részéig. Manapság már csak az õsrobbanás elsõ mikrosecundumjai kérdésesek. Mondjuk épp ez mondaná meg, hogy is került az egész oda, mi indította egyáltalán el, mi volt elõtte:) Szóval hogy robbanás volt az gyakorlatilag bizonyított.
És megint elterelték a figyelmet az ország helyzetérõl....
Amúgy meg ami a sötét anyagot illeti, nem hiszem, hogy az LHC-val sikerülni fog nekik ilyesmit "elõállítani", bár, ki tudja, mi fog még kijönni azokból az ütköztetésekbõl, amelyek majd a teljesítmény maximumával fognak létrejönni.
"Én azt szeretném, ha fokozatosan derülnének ki ezek a dolgok, mert egyszerre nem lehet megemészteni. És nem akarom, hogy mindent elmondok, az emberek meg egy hét múlva elfelejtik, ezért csöpögtetni fogom az információkat." (Vajon mennyit kaphatott ezért az MSZP kampánystábtól?)
"- Tavaly április óta kereste Önt a rendõrség? Nem. Szerintem rám már nem volt szükség." (Hát persze. A rendõrség egy értékes tanút ki sem hallgat, elég a feljelentés, utána már nincs rá szükség.)
Nem védeni akarom a MNY-t, de a választási kampányban felhasználni ezt az ügyet, azért elég átlátszó. Átlátszó sötét anyag. Szerintem úgy is fog áthaladni a választók fején, nyomtalanul.
Ez a két ábra a lényeg az anyagnál: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/00/Standard_Model_of_Elementary_Particles.svg és http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4c/Elementary_particle_interactions.svg
Sötét anyagnál: A. Nem barionos 1. forró: itt van a neutrínó 2. meleg: steril neutrinók, gravitinók 3. hideg: wimpek, axionok
B. Barionos - kozmikus gáz, machók, barna törpék, fekete lyukak, neutroncsillagok
Olyan elemek is kijöhetnének, amik nem hogy nincsenek benne a periódusos rendszerben, de még hely sincs nekik benne. Mondjuk nem síkban lenne, hanem térben a kibõvített periódusos tábla, és Kotász-Mengyelejev tömbnek hívnák. :-D
Nem olvastam el minden írást, de ez a bányában detektáljuk azt, ami még a kilométeres sziklafalon is átmegy, na az tipikusan a neutrinók becserkészésének tûnik. Én ezekrõl a Wimpekrõl még nem is hallottam.
Én lemaradtam ott, hogy a számunkra elérhetõ energiaszinteken mint elemi részecskék vannak a kvarkok, leptonok, neutrinók, kölcsönhatás szinten a gyenge, erõs, elektromágneses (pl gluon, a nem jut eszembe most mi, meg a foton) azt kalap kabát. Ami ezen kívûl van, az nem elemi, hanem ezeknek kombinációi, mint például a proton, neutron (az elektron az egy lepton), a barionok, stb. Pl a proton, neutron az három kvarkból van és ezek a hadronok, a barionok meg kettõbõl. Vagy fordítva, hogy a proton meg a neutron a barion? Nem, szerintem azok a hadronok, jól írtam az elõbb. A lényeg, hogy a kvarkok 1/3 és 2/3 elektronnyi töltéssel rendelkeznek, de van köztük pozitív is meg negatív is és úgy jön ki a proton +1 töltése, hogy 2x(2/3)-1/3. A neuton meg valahogy úgy, hogy 2/3-1/3-1/3. De ha esetleg 1/3+1/3-2/3 az is lehet, mert évekkel ezelõtt foglalkoztam a témával.
Az viszont érdekes lenne, ha nem a hagyományos protonból meg a neutronból, hanem más nagyobb tömegû, de eredõ töltéseikben azonos összegû kvarkokból raknának össze pozitív1 töltésû és semleges hadront, és azokból meg atommagokat. Ha stabilak lennének, akkor tök fura tulajdonságaik lennének. Elektronhéjak és kémia tekintetében azonosak lennének egy-egy atommal, de azoknál tömegre nehezebbek lennének. Tök más lenne a felezési idejük, meg minden. Mondjuk a sûrüségük is. Már, ha egyáltalán ki lehetne ilyeneket kombinálni, meg ugyanolyan elektronpályáik lennének, hogy s,p,d,f. (jól emlékszem még ezekre) Mondjuk, ha tök más elektronpályáik lennének, akkor még kémiailag is eltérõek lennének. Mondjuk 7 vegyértékelektronja lenne valamelyiknek vagy valami. Ezeken csak most kalandoztam el. Lehet, hogy baromság, és lehetetlen, mert más kombinációban a kvarkok kötései nem stabilak, de mi van, ha igen?
Ne légy már ennyire értetlen. Leírtam, a sötét anyag kb. 18%-a lehet a neutrínó és antineutrínó. A tudósok mondják ezt, nem én. Sõt, be is linkeltem egy cikket, amely a neutrínóktól eltérõ sötét anyag,a wimpek lállítólagos detektálásáról ír. Vagy te csak fújod a magadét, mint a hülyegyerek?
Egyenlõre lövése sincs senkinek, hogy mennyi neutrinó van az univerzumban. Tudták, hogy keletkeznek a csillagokban, de nagyon nem foglalkoztak velük, mert szinte teljesen semlegesek. Pont azért építik ezeket a detektorokat, hogy legyen elképzelésük a mennyiségeikrõl.
Hát arról nincs véleményem. Mellesleg a sötét anyagról, hogy azok a neutrínók, nem az én véleményem, hanem azoké a tudósoké, akik próbálják detektálni õket. Az, hogy vanak, azt már elõtte feltételezték, hogy ez az egész sötétanyag mizéria kitalálódott. Kimutatni nehéz õket, mert nagyon semlegesek bármiféle kölcsönhatásra. Már 20-30 éve is építettek földalatti barlangokban detektorokat a neutrinók ézékelésére. Amikor elõjöttek a sötét anyaggal, akkor is az elsõ gyanúsítottak a neutrínók voltak. Csak azt nem értem, hogy ezekben a cikkekben miért nem írják le konkrétan, hogy neutrinókat keresnek. Mit kell ködösíteni, hogy valami rejtélyes anyag lenne...
Szecsa versét nem linkelem be ide - különben is 18 éven felülieknek szól, és itt, a hozzászólásokból ítélve sok gyerek is megfordul :-) - de érdemes elolvani. Nekem most az övé tetszik a legjobban. Annyira fellekesített, hogy regisztráltam az oldalon (de a nikkem most nem árulom el :-).
A következõ tán még jobb, de a szerzõ kortárs, így ugye könnyebb.
Szigeti Lajos A VILÁG KELETKEZÉSE
"Kozmikus tojás" - elsõ atommag - a zéró pillanat után Nagy Bumm - több milliárd hõfokkal és perceken belül a mindenség ragyog, sík terû téridõ - világegyetem, szökési sebességgel ütközik minden elem, atommáglyán fölszabadult energiák - Forró múltból hideg jövõbe vagy "hõhalálba" mutat az idõ (rozsdakoszorú, bomlás, terjedõ tûz jelzi, ahogy halad, a Föld meddõ lesz, kiégett salak) a perdület-megmaradás törvénye szerint Tejút és Naprendszer egy irányba kering, gömbhalmazok hálóját csomózó galaktikák, "hiányzó tömeg", "sötét anyag" pokolköre az ûr (tört rész a látható világ, ahol szülõm csillagbölcsõben ringatott).
Társcsillagom, a végtelenben világló világfa táguló levélrésein át megpillantjuk az idõ kapuját, látótengelyünk végén fogantatás elõtti éjsötét: az univerzum határa.
*
Ki volt az elsõ mozgató? - Egy üstökös fejébõl kipattanó szikrányi szerves élet, vagy összetett szénvegyületek, aminosavas molekulafelhõk villámfényes kisülése (véletlen a születés, mint a halál) belül a komfortzónán, földszerû bolygón kikelve a plazmaburokból, fogannak társas, értelmes lények.
Az õsrobbanás világrengetõ visszhangja: kozmikus háttérsugárzás, de hallani egy újszülött sírását, amint gerinchúr pendül, sok köteg fölhangolt ideg az örök harmóniát zendíti meg, a lélek megkönnyebbül, a test nehézkedik, míg inger ér, lesz ingerület is.
Valami kollektív tudattalant átörökít a DNS-duplacsavar, kötéseiben az öröklét emlékezete (fáraóhangya, hõscincér, temetõbogár, gyümölcslégy, emberszabású majom gén szerinti rokona vagyok) a szemlencsében már a mikrovilág színkép vonalkódja ad új olvasatot.
*
Nem térbeli, idõbeli határ választ el minket, a végtelen átmérõje az emberi értelem, galaktikánk spirálkarjaival átölel - szép mozdulat, e nélkül elveszünk - van már kitüntetett helyünk, ahol természeti törvény, képlet részre és egészre érvényes, a világmindenség megismerhetõ, teremtõ és teremtett egynemû anyag.
Barátságos arcot kér a pillanat - nyílászárója a Nap.
Sötét anyag: ím lebírkóztalak, Kavargó, vak tömeg: urad vagyok, A ködbeszédült völgyfenék fölött, Az ormokon új hajnalfény ragyog; Vajúdott a föld forró, lágy öle S a tiszta, kemény kristály lettem én, Álmodtak vizirózsát õs-tavak S lettem virág az alkotó kezén; A szenvedések kohója kitárult, Zúgott az olvadt arany, mint a láva, Levált a tûzben vér, por, szenny, salak, S születtem én a megviselt világra. Volt fájdalomdúlt összevisszaság, Mibe a tehetlen vágy belehal, Hangok elbírhatatlan chaosa - Míg megcsendültem én, az elsõ dal. A sivár élet: uszályhordozóm Imádattal hull köntösöm elébe, A kuszaságban én vagyok a rend, A zord márványban angyaloknak képe. Lettem. Vagyok királyi üzenet A Földnek. Kínok, kereszthordozások, Torz, szürke árnyak, hitvány törpeségek Belõlem nyernek új világosságot.
Sötét anyag: ím lebirkóztalak, Belõled lettem: ám urad vagyok, A ködbeszédült völgyfenék fölött Az ormokon - az én fényem ragyog.
Igen, odáig eljutott a tudománynépszerûsítés, hogy lassan az átlagembereknek is eszébe jut ez a szemléltetõ modell. Ha neked van jobb ötleted, akkor az érdekelne engem is.
A röntgen sugárzást se látjuk de közben lerohad tõle a hátsónk, tehát kölcsönhatásba lép a fenekünkkel, de a sötét anyag/energia nem lép kölcsönhatásba semmivel, ergo nem létezik.
Ezt a lufis példát a táguló univerzumra meg már nagyon unom, ugyanis ha valamennyire reálisak akarunk leni akkor a lufi belsejét is tele kéne dobálni pöttyökkel nem csak a felszínét, hogy meglegyen a 3 dimenzió, egy teli lufit pedig nehéz felfújni.
amúgy meg kölcsönhatásba lép az anyagi részecskékkel, mert valami gravitációs erõt fejt ki rájuk állítólag
"pl egy sötét anyaggal mûködõ erõmû lehet hogy fedezni tudná az egész Föld energiaszükségletét. most csak mondtam valamit."
Nevezzük már nevén a gyereket! Amit a sötét anyagnak gondolnak, azok a neutrinok. Minden csillagban folyamatosan keletkeznek a fúzió folyamán, de annyira nem kölcsönhatnak semmivel, hogy amíg egy foton vagy valami más részecske repül a másik felé, kölcsönhatás részecskéket csereberélnek, ez simán elrepül egy normál anyagi részecskéhez olyan közel, ahol már normál részecskeként kölcsönhatnia kellene, de mégsem.
Szemléletes példa: Egy neutrino nyaláb, ha belépne egy fél félév vastagságú ólomtömbbe (igen, akkora távolság, amit 6 hónapig tenne meg a fény), akkor azon a fele áthaladna, és csak a felét nyelné el.
Na most egy ilyen anyaggal mit tudsz kezdeni? Elektromos töltése nincs, tehát nem lehet elektromos mezõvel kordában tartani, fénysebességgel mozog, és mindenen kersztül megy úgy, hogy nem reagál semmivel. Fél fényév vastag ólomlemezen 50 % az esélye, hogy áthalad. Ez az anyag csak úgy van. Baszik lebomlani, de a csillagokban folyamatosan keletkezik. Sokan vannak, és ha még kvantumfizikai értelemben is hangyafasznyi tömeggel rendelkeznének, akkor is összességében valamilyen gravitációs anomáliát okoznak.
pl egy sötét anyaggal mûködõ erõmû lehet hogy fedezni tudná az egész Föld energiaszükségletét. most csak mondtam valamit.
ne legyél már ilyen korlátolt h mire lehet jó... ez kb olyan kérdés, mintha azt kérdeznéd hogy jó-jó hogy van ez az elektromosság, de most evvel mi a francra megyünk? mert anno volt akik megkérdezték..
Amúgy ennek az egésznek nagyjából semmi értelme! Most komolyan.
Sem a kvantummechanika, sem a relativitás elmélet nem magyarázza meg, mi a tér-idõ, a tömeg, vagy az idõ és a tér külön, hanem csak leírja viszonyukat.
A dolog azért érdekes, mert úgy veszik, hogy szélsõséges körülmények között is a tér tér marad, az idõ meg idõ, csak a rel-elmben leírt kiegészítésekkel. A szélsõséges extrapoláció miatt eljutunk a szingularitás fogalmához, ami gyakorlatilag valami abszolút szélsõséges valami, mondhatni a létezõ univerzum antitézise. És még ekkor sem azt mondják, hogy bizonyos határokon túl az elméletek szélsõséges, nem megfigyelt, és valszeg nem is megfigyelhetõ, nem reális jelenségeket produkálnak, hanem ezeket a jelenségeket szinte minden kritika nélküli, valószínû realitásként kezelik.
Nem az a gond ezzel, hogy nem lehetséges. Akár talán tényleg ilyen a világ. Hanem hogy miközben megfigyeléseinkhez képest irreális modelleket extrapolálnak, errõl a modellrõl kijelentik, hogy a végsõ igazság. És aki ezt megkérdõjelezi az a szüje! :D
"A sötét anyag megtalálásának nehézségei elsõsorban sötét természetében rejlenek, a tudósok valójában azt sem tudják igazán hogy mit is keresnek, így nehéz rátalálni a megoldásra. Ez az anyag nem bocsát ki semmilyen fényt, tehát a legmodernebb távcsöveinkkel sem tudjuk közvetlenül észlelni."
Ki volt már megint ez a brillírozó cikkíró kolléga? Miközben írogatta a cikket, az fel se merült benne gondolom, hogy önmagában egy anyag se bocsájt ki fényt. Akár milyen anyagot veszel, hidrogén, hélium, stb. nincs látható fénye. Amit a távcsön látnak, az a környezõ csillagok által megvilágított anyagfelhõ, vagy már a felhõben beindult folyamat eredményeként keletkezõ fény által megvilágított valami - amit épp megfigyelnek.
Egyébként meg szerintem ez az egész hülyeség. Mármint most foglalkozni vele. Mi a fenét kezd az emberiség az egésszel, ha mondjuk 15-20 év múlva jó esetben sikerül felállítaniuk egy szép elméletet a sötét anyagról, ami mondjuk mûködik is, ha közben szétb*sszuk ezt a szerencsétlen bolygót és megdöglik mindenki, aki esetleg hasznosítani tudná majd 50-100 év múlva az így megszerzett tudást?
Igazából nem tudod, hogy mások mire gondolnak, amikor az õsrobbanásról beszélnek, ezért amikor te azt gondolod, hogy az õsrobbanás így meg úgy, akkor valami teljesen más dologról elmélkedsz, mint amikor mások meg az õsrobbanásról, amirõl valami teljesen mást hiszel, mint ami, így az összes gondolatkísérleted téves lesz.
"Ha viszont nem volt õsrobbanás, akkor a 13.5 milliárd évet nyugodtan el is felejtheted. Mellesleg, ha lehet tudni, hogy mikor, meg a tágulás paramétereit is, akkor miért nem lehet tudni, hogy hol robbant?"
Nem a létezõ térbe robbant bele, hanem a létezõ tér akkor jött létre, így a tér minden pontja az a hely, ahol az õsrobbanás történt. Tehát pont ott, ahol most ülsz, meg még 2 milliárd fényévnyire is innen például.
Az Univerzum képletesen egy lufi felszíne, amit felfúj valami, és a lufira pingált képecskék egyre messzebre kerülnek egymástól, ahogy nõ a lufi.
Az õsrobbanás elmélet elõször egy viszonylag egyszerû termodinamikus-szerû elmélet volt. Korában ott volt ugye Einstein, aki elõször a relativitáselméletbõl következõ instabil univerzum modellt megpróbálta stabilizálni a Kozmológiai állandóval. Aztán Hubble felfedezte a galaxisok vörös eltolódását, amit egybõl a tér tágulásával kapcsoltak össze, pedig mint lejjebb írtam öszekapcsolhatták volna a relativitás elméletben szereplõ gravitációs vöröseltolódással is.
Tény, hogy a kozmikus háttérsugárzást már ennek a modellnek az alapján jósolták meg, és meg is találták. Azonban, amikor a kozmológiába is elkezdték belecsempészni a kvantummechanikát, akkor elkezdtek problémák mutatkozni az elmélettel. Pl, hogy az õsi szingularitás közeli állapotból a kvantummechanika törvényei szerint soha nem tudott volna kiszabadulni az univerzum. Hogy ez megtörténhessen, bevezették a felfúvódás (inflációs) elméletet, ami szerintem az egész elmélet értékét is erõs inflációs hatásnak tette ki;)
Szal van egy elmélet, van a valóság, helyesebben a valóság más területén jól mûködõ másik elmélet; a kettõ nem egyezik, erre bevezetek egy olyan jelenséget, amit nem csak hogy jelenleg nem tapasztaltak, de soha nem is fogják. Mellette ugyan úgy ahogy a legtöbb mai fizikai elmélet, nem magyarázó, a jelenlegi rendszerekbe beilleszkedõ integrált elem, hanem egy jelenség szinten leíró valami. És sajna csak kb így maradt "mûködõképes" az õsrobbanás elmélete.
Azonban pl. elképzelhetõ egy állandó, görbült téridejû univerzum is, meg sok más is. Egy nem euklideszi simaságú, hanem a Hubble-állandóval valamilyen módon arányosan görbült téridejû univerzum Hawking-sugárzása is lehet a kozmikus háttér sugárzás. És akkor nem kell bevezetni olyan dolgokat, amiket soha nem is láttunk.
Ráadásul az a helyzet, hogy a jelenlegi kozmológiai elméletekben roppant fontos szerepe van a szingularitásoknak. Na ez megint olyan dolog, amit nem figyeltek meg, és igazából annyira idegen minden valós fizikai jelenségtõl, hogy az is elképzelhetõ, hogy nem is létezik. PL, mert extrém anyagsûrûségnél, extrém nagy gravitációs grádiensnél pl "megváltozik" a téridõ szerkezet az általános relativitás elmélet által jósolthoz képest. Pl az extrém gravitáció gyakorlatilag a Hawking sugárzáshoz hasonlóan kelt részecskéket, de attól minimálisan eltérõ módon, így már az elõtt szétszökik a test energiája és tömege, mielõtt az a szingularitás állapotába kerülhetne.
"az ért nem ilyen egyszerû. Mert ugyanazokból a törvényekbõl számolták ki, amiket itt a Földön sokezerszer igazoltak. Ha a törvény lenne rossz, akkor a Newton-törvényeket meg az általános relativitáselméletet kérdõjeleznénk meg úgy, hogy azokat földi mérésekkel is látnunk kellene. de nem ez van."
A fenéket van így. Van pár anomália például a szondák mozgásában is, ami ellent mond az elméleteknek.
hát nézzél utána milyen érvek szólnak az õsrobbanás mellett.. szerintem elég komolyak.
ettõl függetlenül persze istenek is teremthették stb, ez igaz. és tényleg mind1 végülis hogy hogy is volt, ezért nem is érdekel egy csomó embert az igazság, és nem fárasztják ezen az agyukat, és meg is tudom érteni õket
"Szóval õsrobbanás volt, vannak rá bizonyítékok, legyen elég ennyi." - ez aztán a komoly érvelés! Nincs cáfolhatatlan bizonyíték rá, és végül is nem magyarázna meg semmit. Ennyi erõvel a vallásoknak is igazuk lehet, hogy egy (vagy több) isten teremtette a világot.
PS: számomra viszont teljesen érdektelen, hogy mi is ezzel kapcsolatban az igazság. Attól nem lesz olcsóbb a kenyér, és ugyanúgy meghalunk, ha tudnánk is az igazságot. Engem csupán az bosszant, hogy egyesek még az orrokig sem látnak, hát még tovább.
Igen, de az plusz 5 másodperc számítógépes animáció, amit hetekig készítetek volna, és lehet, hogy még a zenével sem lett volna öszhangban. Az embereknek meg ez is megteszi. :)
Hogy miben tágul? A vákuumban. A csillagközi ûrben nincs sok minden. 1 köbdeciméter térben van 1-2 hidrogén atom, meg pár foton. De ez wikipedián pl pontosabban le van írva. Van ahol sûrûbb, van ahol ritkább ez a tér, tehát van ahol 1 köbméteren lenne csak ennyi anyag.
Ha egyáltalán el lehetne sétálni az univerzum szélére, akkor én azt úgy képzelném el, hogy még nem jutott el odáig az anyag az õsrobbanásból. Tehát 1 részecske se lenne már a széle után, így hát foton se lenne, és ha nincs foton, akkor sötét van, nem látsz semmit, nem látnál galaxisokat a távolban, minden fekete lenne. Ha felkapcsolnád a lámpádat, akkor látnád magadat.
egyébként nem kell keresni, hogy mi volt elõtte, vagy hogy mi hozta létre. mert akkor jött létre az idõ, az hogy te gondolkodni tudj, akkor jött létre az anyag, hogy tudj mivel gondolkodni, hogy ezt a kérdést egyáltalán feltehesd. és attól még, hogy azt szoktad meg, hogy életed során mindennek van elõzménye és minden származik valahonnan, az nem feltétlen vezethetõ vissza a kezdetekre.
egyszerûen csak a semmibõl lett valami, mert máskülönben sosem lehetne semmi, mert a semmibõl csak semmi lehetne, de látjuk hogy ez nem így van, mert itt vagyunk.
a fizika, a fizikai törvények az õsrobbanás után alakultak ki, ezért nincs is értelme arról beszélni, hogy mi volt elõtte. (habár lehet hogy egy magasabb dimenzió hozta létre, amiben sok más õsrobbanás is történt, és olyan átlagos dolog mint az hogy süt a nap)
Ha viszont nem volt õsrobbanás, akkor a 13.5 milliárd évet nyugodtan el is felejtheted. Mellesleg, ha lehet tudni, hogy mikor, meg a tágulás paramétereit is, akkor miért nem lehet tudni, hogy hol robbant? Egyébként õsrobbanással az jöjjön elõ, aki azt is meg tudja mondani, hogy honnan volt az ami felrobbant, és miért robbant fel.
Ezektõl lebomlik az agyad, ha sokáig próbálod megérteni.
Találtam egyet!!! Itt volt a földön... belerúgtam, de nem sérült meg. Most mit tegyek? Vigyem a CERN-be?
A benne levõ dolgok egyre messzebb kerülnek egymástól. Ha ezt a folyamatot fordítva nézed, azt fogod találni, hogy akkor nyilván a múltban mind közelebb és közelebb voltak. Ennek az eszmefuttatásnak a végén (igazából az elején, ugye) találod az õsrobbanás eseményét. Itt a probléma a "miben, hova, meddig, stb" kérdésekkel. A teret és az idõt is az õsrobbanás hozza létre, értsd, az óra akkor kezdett ketyegni, és a pí értéke azóta annyi amennyi. Számunkra. Az õsrobbanás nem "egyszer" "valahol" történt, legalábbis az általunk elérhetõ fogalmak szerint nem. Számunkra nem értelmezhetõ az "univerzumon kívül/univerzum elött" fogalma, mivel vizsgálni csak azt tudjuk, ami az univerzumon belül van. Minden egyéb 13,5mrd fényév távolságra, vagy ha úgy jobban tetszik 13,6mrd évvel a múltban van. Ajánlom esetleg a Men in Black záró képsorait. Hova tart az univerzum tágulása? Fogj egy gumiszalagot. Tegyél rá jeleket pl. cm-enként. Most válaszd ki rajta az egyik tetszõleges jelet, és a két végénél fogva kezdd el nyújtani. Az összes többi attól látszik távolodni, bármelyiket tünteted is ki a figyelmeddel. Most képzeld el ezt egy pöttyös felszínû léggömbbel. Megvan? Most ugyanezt felfúvódó purhabbal (vagy ha nem láttál még olyat, kelõ tésztával). Megvan? Most jön a trükkös rész. Vedd fel az egészet videóra és... ja nemmm, ez nem az. A trükkös rész az, hogy képzeld el ezt a kísérletet négydimenziós téridõvel. Hát, valahogy úgy. Nna. Most én ezt leírtam, de nekem ne hidd el, csak gondolj bele. Vagy ne.
Miben tágul az Univerzum? A végtelen semmiben, a semmibe? A semmiben hogy lehet valami? Mi az hogy végtelen? Hova tart? Miben van? A semmiben?
Érdekes dolgok ezek és még sok minden.
Csak egy hülye kérdést had tegyek fel! Mi van akkor, ha a grvitációs állandó valami rejtélyes oknál fogva nem is állandó, és messzi vidékeken egyszerûen más mint itt nálunk? Én tök laikus vagyok ilyen téren. Ha ezt elvetették, annak mi az oka? A tejútrendszerben van szükség a sötét anyagra, hogy jól mûködjön a gravitáció?
Nem kell õket félteni, szoktak tévedni. Miért felejti el mindenki az olyan cikkeket, amiben leírják, h nem is úgy van valami ahogy gondolták, hanem egész máshogy? Jelen pillanatban ez tûnik a legvalószínûbb megoldásnak, hát erre kutatnak a legtöbben. De senki sem állította, hogy ez bizonyított törvény, és hogy 100% így van. ebben a cikkben sem látom. Ha valamit bizonyítanak egyszer, azt viszont már nem szokták megdönteni, de az ritka, és most sem errõl van szó:) Csak keresik a bizonyítást számolással és mint a cikk említi, rengeteg méréssel.
Azért elég sok felfedezés született már így, hogy 'lenni kell ott valaminek, mert különben nem stimmel az egyenlet'. Pl sok bolygót úgy fedeztek fel, h nem felelt meg a vártnak más bolygók mozgása, megjósolták h hol kéne lennie valaminek, és bumm tényleg ott volt. És ezt a kozmológiai állandót már alátámasztották azóta többen is. Így ha még nem is bizonyított törvényrõl van szó, azért esélyes, hogy van benne valami:)
Stimmel, stimmel, de csak bizonyos keretek között. Newton is csak a földön mûködik, fénysebességhez ki kellett terjeszteni relativitáselméletté. Lehet a sötét anyagokhoz a relativitás is kevés, sõt a húrelmélet is, és tovább kell lépni.
Nagyon sok fajta univerzum lehetséges a jelenlegi ismereteink szerint is. Azonban valahogy csak az Õsrobbanás elmélet maradt meg. Nem biztos, hogy azért mert igaz, csak mert talán kihaltak azok, akik egyetemen mást tanítottak volna!
Pl a vöröseltolódás is magyarázható úgy is, hogy az univerzum nem megközelítõleg euklídészi sík-szerû téridõszerkezettel rendelkezik, amiben az anyag tágul, hanem nagy léptékeket tekintve is görbült, sõt akár önmagába záródó szerkezettel rendelkezik. Ekkor a vöröseltolódás, az Einstein által leírt gravitációs vöröseltolódásból származik, minél messzebbi objektumot nézünk látszólagosan annál nagyobb görbültsége van a téridõnek. A görbült téridõ viszont, mivel a messzeségben gyakorlatilag minden irányba vonzza az anyagot szinte kifeszíti és stabilizálja a szerkezetet.
Volt egy ilyen katasztrófafilm is mostanság, hogy azthitték elviszi a Földet egy meteor, mert egy nagytekintélyû tudós kiszámolta és váltig állította. Erre mindenki egyetértette vele, leegyeztették a számításait és tényleg eltalálja a Földet. Erre a végére kiderült hogy egy +- jelet felcserélt az egyenletben, és mégsem lesz KO a Földnek... Ismerõs történet? Lehet nem kéne ennyire arrogánsnak lennie a tudósoknak, és feltételezni ha õk is tévedtek már valaha akkor elõttük is talán tévedhettek... Már rég nem itt tartanánk ahol. Kiderülne hogy a fél fizika nem is úgy van... kicsi>nagy>nagyobb>mégnagyobb>mégannálisnagyobb>...stb...>végtelenül nagy
"Pedig ez a központi fekete lyukakkal is megmagyarázható - tehát semmi szükség sötét anyagra." Nem igaz, a központi fekete lyukak egészen másféle sebességprofilt adnának (Tulképp Kepler-problémákra vezetne, azokat meg mindenki tudja, hogy a távolsággal csökken, és nem állandó).
a másidik rész meg hülyeség. mert ha a múltba látnánk effektíve vissza, akkor miért nem a pármillió fényéves világegyetemet látjuk. vagy a múltból csak a sebesség látszik, a távolság meg nem?
És mi van akkor, ha nem volt õsrobbanás (egyébként is nagyon sántít az a dolog), és az univerzum valójában végtelen? Az egész anyagi világ mozgásban van akármilyen kis darabját is nézzük, és ehhez sem kell semmilyen sötét anyag/energia. Ez az egész azért vetõdött fel, mert egy hibás elméletbõl próbáltak kiindulni, és hogy tartani tudják az elméletet, az egyes hibák magyarázatába egyre több új tényezõt vezettek be, ami eleve nem is lehetett jó, hiszen már az alap is hibás. Elküldeném én is ezeket a bányába dolgozni.
A sötét anyagra azért volt szükség, hogy megmagyarázzák a galaxisok gyors forgását és stabilitását. Pedig ez a központi fekete lyukakkal is megmagyarázható - tehát semmi szükség sötét anyagra.
A sötét energiára azért van szükség, hogy megmagyarázzák, a világegyetem gyorsuló tágulását, amely minél meszebb nézünk, annák gyorsabb. Pedig, ha figyelembe vesszük, hogy minél messzebb nézünk, annyival inkább visszamegyünk az idõben, amikor - az õsrobbanás után - logikus, hogy a világegyetem gyorsulva tágult, akkor rájövünk, hogy sötét energiára sincs szükség, elvan az univerzum enélkül is.
Így van! Azért találta ki az állandót, hogy stabillá tegye a világegyetemet. De mikor belenézett Hubble távcsövébe rájött, hogy mégsem az eztért elvetette és élete legnagyobb tévedésének tekintette. De ha visszatesszük az állandót, akkor annak vannak olyan értékei amivel már rá lehet húzni az elméletet az instabil valóságra is.
Az univerzum tágulását jelenleg a sötét energia és a sötét anyag jelenlétével magyarázzák vagyis az állandó tulajdonképpen ezt két kölcsönhatást reprezentálja. És igen, nincs mögötte semmi elmélet csak egy matematilai bûvészkedés, hogy kijöjjön a modell. Az elméletet ki kell hozzá még találni...
A mi léptékünkben még a newtoni gravitáció is megállja a helyét csak ne menjünk feketelyuk közelébe és ne gyorsuljunk fénysebességre :-)
Informatika és tudomány
