"A svájci Solar Impulse elnevezésû légijármû napos idõben korábban már sikeres tesztrepüléseket hajtott végre, és most került volna sor az elsõ 24 órás idõtartamra tervezett, vagyis egy éjszakát is magába foglaló próbarepülésre.
Bertrand Piccard, a vállalkozás társalapítója egyelõre nem tudta megmondani, hogy mikor kerül sor a következõ kísérletre. A tesztrepülést azonban még augusztus eleje elõtt végre kell hajtani, ugyanis késõbb már annyira rövidek lesznek a nappalok, hogy az elemek nem tudnak teljesen feltöltõdni, és nem bírják ki az egész éjszakát.
"The testing of this little box of electrics, as small as my mobile phone, has not gone well, I regret to report. It has a tendency to overheat, and despite it’s small size, it is such a complex piece of equipment that we now have to refer back to the manufacturer for more detailed advice, and more likely, a full replacement.
This means that the Solar Impulse SIA will not become airborne today and whilst we do not yet know how long this postponement will last, it will certainly be a minimum of a few days."
Még mindig nem látom, hogy hol a teljesítmény mai lehetõvé teszi, hogy az Alpok burva emelkedõit megmásszaq. Azt sem vágom, hogy a csomagom hova fér el. Stb.
Ez így érdekes techdemo. Gyakorlati alkalmazásról szó nincsen.
Gyerekek, nálam van egy színvonal, az alá nem megyek. Legyetek szívesek, szedjétek össze magatokat, mert nincs idõm butaságokat javítani nap mint nap.
Ezek a lélekvesztõk biztonságosabbak, mint egy motor, hisz a súlypontjuk alacsony. Ha motorral el lehet menni Londonba, ilyennel miért ne lehetne? Olyan is van ezekbõl, ráadásul, amelyik a giroszkópos vagy milyen felfüggesztése miatt a kanyarban megdõl, így nem is érzed a kanyarokat, te mindig majdnem vízszintes vagy. Nem fogom most nektek belinkelni a yutyubost, keressétek ki! Se a szél nem gond, se a stabilitás, sem a forgalmi engedély. Akkor minek szerencsétlenkedtek? Legfeljebb, nem esne jól a frontális ütközés egy tehergépkocsival, de megkockáztatom azt a kijelentést, hogy az esetek többségében átcsúsznál alatta.
A napelemet mondjuk nem igy kene fejleszteni, hogy ilyen ocska gepekre pazaroljak. Hanem pl. ugy, hogy a ritka anyagokat elhagyjak a gyartas soran es kozelitik a technologiat a fotoszintezishez..
Héé, ne simfeljétek a trabit! Én is azzal közlekedtem 8 évig És nem is vagyok nagyon ütõdött pedig borultam vele az árokba (méteres hóba, egy karcolás se lett az autón)
Német autópályákon már tíz éve is 230 felett toltuk végig, képzelem mit érezne a kiscsákó ebben a lélekvesztõben, ha valaki elhúz melette 2-3kilóval.
Csak amíg a hibrid autó ára 2-3-szorosa egy simáénak, addig ez nem opció...
A Trabant biztonsága = 0. Ilyenbe én 100 méterre se ülnék be. Azt még mindig nem vágom, hogy egy ilyen autó hogyan menne Londonba, mert az elsõ komolyabb dombon vagy hegyen meghal...
Egyebkent ilyen olcso auto a tata motors altal gyartott kisauto is. Egy motorbicikli motorja van benne, sulyra toredeke az atlag autoknak, gyarilag ki van konnyitve, tehat csak a minimalis mennyisegu alkatresz van benne. Alapvetoen par apro modositassal europaban is forgalomba helyezetheto es ugyanolyan biztonsagos, mint egy trabant, csak sokkal kevesebb uzemanyagot fogyaszt. Ha nem is 340 forintbol, de kb. 10 ezerbol meg lehet tenni vele a Budapest-London utvonalat. Persze nem tul gyorsan, hanem az idealis utazosebesseggel, viszont ez is boven eleg, ha valaki a kotlseghatekonysagra hajt.
Egyebkent meg ha valaki rovid tavra vagy stop/go forgalomba hasznal egy autot, akkor a hibrid uzem a nyero. Ha nagy tavolsagra, allando sebessegen, akkor pedig egy nagyon hatekony, kis fogyasztasu motor es a motor idealis uzemi fordulatszamaval torteno haladas.
Ha nagyon sporolni akarunk, akkor pedig a legjobb megoldas egy otthon, hazilag eloallitott napenergias stirling-el hajtott linearos generator altal eloallitott aram segitsegevel legkori szendioxidbol szintetizalt szenhidrogen hasznalata. Ilyen napfenybol es vizbol-metant generalo rendszereket tervez hasznalni az usa is, nehezen elerheto harctereken, konteneres kiszerelesben. A technologia pedig publikus, mert civil alapkutatasra alapszik.
Nem, nem meheszt el, mert a hatóság ilyen törékeny vackokat soha nem engende forgalomba. Azt is megnézném, hogy a hegyeket hogyan mássza meg - vagy csak az elsõ dombot - mert gyanítom, hogy tükörsíma pályán mérik õket. A kis tömeg hátránya továbbá, hogy egyszer találkoznál 90 km/h-s oldalszéllal és soha többet. Elfújná ezeket a szél...
"Ha vannak részletes ismereteid a gokartokról, akkor oszd meg velünk is, légyszíves."
Úttörõ koromban beiratkoztam egy gokart klubba. Miután az oktató beültetett, elsõ dolgom volt, hogy lefullasztottam a motort. Mondanom sem kell, hogy nem futottam be nagy karriert ott. Évtizedekkel késõbb, amikor személygépkocsit tanultam vezetni, szerintem az oktató csak azért nem zavart el, mert nagyon kellett neki is a pénz. :-D (Végül csak összejött.)
Az biztos, hogy a pici gokartok és a hebrencs szuvok között nagyságrendbeli és kényelmi különbségek vannak, de arra jók ezek a demók, hogy ha valakinek nem kell a klíma, nem áll fent a trombózis veszélye, és bírja a kétrét görnyedt pozíciót, olcsón - 340 ft-ért!!!! - elmehet egy ilyen járgánnyal Londonig, majd onnan vissza. Azért ez nem semmi!!! Szerintem azért nem népszerûsítik nagyon, mert befuccsolna az összes személyszállító cég. Igen lehetne rá, mert sokan bicikliznek, meg motoroznak stb. A Spanyolban epret szedõ román vendégmunkásoknak pl. biztosan jól jönne, de ha maguktól nem jönnek rá, nem fogok én nekik ötleteket adni, ott rohadjanak meg. Az eprek, természetesen. :-))
"Hogyan lehet csökkenteni a fogyasztást?" például StopAndGo rendszerrel, fékezõenergia kinyeréssel, valamint ezekhez hasonló ötletekkel, amik egyenként apróságok, összesítve azonban jelentõs üzemanyag-megtakarítást eredményeznek
ez az egyetemek közötti fogyasztási verseny valóban inkább egy demonstráció, mint tényleges technikák kifejlesztése, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az ügyes, leleményes mérnöktanoncokra elég komoly cégek figyelnek fel
Karakán: Az általad belinkelt cikkek bármilyen technikai részlet nélküli üdvözlõ ovációk. Nem vitatom az eredmények fontosságát, és tisztelem a résztvevõk lelkesedését és szorgalmát (=töprengés+mûhelymunka)
De: Az interneten sokmindent lehet olvasni. Te elhiszel mindent? Amikor egy normál autó elfogyaszt 100km-en 6 liter benzint, akkor az üzemanyagból x% hatásfokkal felszabaduló energiát valamire fordítja az az autó! Az az energia nem a semmire vész el.
Hogyan lehet csökkenteni a fogyasztást? Vegyük sorra.
1.) A motor hatásfokának a növelésével. Mivel ez már most is 40% körüli, nem növelhetõ lényegesen, pláne nem néhány lelkes fiatal által, a sufniban
2.) Az autó légellenállás-tényezõjének a csökkentésével. Nos, szélcsatorna nélkül, sufniban, nem hiszem, hogy nagyságrendekkel csökkenthetõ lenne a légellenállástényezõ
3.) Az áramlási irányból látható keresztmetszet csökkentésével (kisebb, karcsúbb autó) A mai autók mérete szerintem nem csökkenthetõ lényegesen, mert az a használhatóság rovására mehet.
4.) A jármû tömegének a csökkentése. Ez normális hétköznapi sebességek mellett elhanyagolható járulékot ad a fogyasztásban. Egy autó menetellenállása alapvetõen a légellenállásból származik, kivéve ha állandóan gyorsulni meg fékezni kell. Ez azonban nem az autó konstrukciójától, hanem a forgalomtól és társult tényezõktõl függ.
5.) A legkisebb gyorsulás-fékezés kizárásával, zárt próbapályán, szélcsendben. Ennek azonban a gyakorlatban nincs értéke.
Ha vannak részletes ismereteid a gokartokról, akkor oszd meg velünk is, légyszíves. (Nem a hurrá-hurrá tipusú cikkekre gondolok, hanem technikai részletekre) Különös tekintettel a napi gyakorlatban használható ötletekre.
"Akkor miért nem épülnek fémhabos gépek?"
Egyenlore meg egy kicsit draga, urhajo kell hozza(nem szereti a gravitaciot) meg ilyesmi. Az urhajo azert tulzas, az idealis az tenyleg a nulla gravitacio lenne, de azert a foldon is meg, lehet csinalni. Folynak a kiserletek, kell meg nehany ev mire kifejlesztik az ipari eljarasat. Magyar találmány: fémhabok
És mibõl jön ez a nagy eltérés? Nem hiszem el, hogy a motorgyártók ennyire bénák. Inkább csak arról van szó, hogy kis teljesíményen könnyû jó fajlagos fogyasztás elérni.
Respect ezér a fajlagos teljesítményért, de akkor nomáli személyautóhoz miért nem látni semmi hasonlót? Talán mert nem lehet? Vannak mikrogázturbinák és batárnagy erõmmûviek is. "Picit" eltérõ fajlagos számok jellemzik õket.
A versenyben két típusú jármû vesz részt: - napelemes - benzines
Én a benzinesekrõl beszélek, ezek mennek 1 liter benzinnel >4000 km-t. Persze, jogos a kifogás, hogy ezek játékautók, vagyis go-kartok, amelyeknek a súlya a sofõrrel együtt kb. 150 kg, de ha átszámolom egy 1500 kg-os luxusautóra, akkor az 1 literrel 400 km-t menne.
Ezzel szemben, a jelenleg kereskedelmi forgalomban lévõ kb. 1500 kg-os személygépkocsik 1 l benzinnel mindössze kb. 12 kilométert tesznek meg, vagyis a különbség 33-szoros.
persze érdekes témakör, mert bár manapság még senki nem úgy számol, hogy "jaj isteném mit csinálunk ennyi napelemmel", de itt jól látható, hogy a közlekedés jelenlegi számainak rekonstruálására az egész hasznos tetõfelület elmegy.
most csak közelítõleg 100 nm alapterület déli fele az 50nm, mivel ferde a tetõ ez kialakítástól függõen 65-70 nm max.
ha jól értettem halgatyó vetette fel, mindössze összehasonlítás gyanánt.
ez milyen mérés volt? eddig inkább 1200-1400 kwh / m2-t olvastam, leginkább 40-45 fokos, déli tájolásnál. az 160w átlagos teljesítmény, aminek a fele is 80w.
40MJ = 40.000.000ws = 11.111wh = 11,1 kwh. az fele hatásfoknál egy tank benzin évente egy nm napelembõl. ha havonta kétszer tankolok, akkor 24 nm napelem kell.
szerintem ezek szuper számok, attól az apóságtól eltekintve, hogy 100.000 huf / nm. meg nem 50%, csak a harmada. 50%-kal már 10 éven belül megtérülne egy ilyen, ami nem rossz. addig egyszerûbb lehet boidízelt csinálni.
Valami itt nem kerek, hogy ki mit ért '1 liter' benzin alatt. Az autókon napelemeket is látok. Akkor most benzinnel vagy napelemmel mennek?
De. Csak az olyan "autó" ami hétköznapi értelemben nem az, mert semmiféle alapvetõ kényelmi funkciója nincs és az ára is olyan. X-15 is repült majd 50 éve, de ma még mindig szubszonikus utasszálítás van és nem hiperszonkus utasszállítás. Szép techdemó ez, semmi több. (Az ilyen autókat meg nagyrést sivatagos, napos száraz területeken tesztelik. Majd, ha télen is mûködik úgy, hogy 3 hétig a Napot nem látni...
Egy kicsit csalóka ez az eredmény, mert mindössze 6-7 kört mennek a pályán és az abból kapott eredményeket szorozzák fel, nem kalkulálnak bele olyasmit, hogy ilyen hatásfok és használat mellett talán száz kilométert sem bírnak a járgányok. Persze ez nem csökkenti a gratulációk értékét!
ez egy régi hír: http://www.helyitema.hu/200805312898/Auto/Mire_eleg_egy_liter_benzin.html
Magyarok is indulnak az Eco-maratonon
Az alternatív meghajtású jármûvek egyik legismertebb rendezvénye az Eco-maraton, amelyen évek óta újabb és újabb rekordokat sikerül megdönteni a résztvevõknek. A legutóbbi feladat egyszerûnek tûnt: a nevezett csapatok jármûveinek 1 liternyi üzemanyaggal kellett a lehetõ leghosszabb távot megtenni.
Elsõsorban felsõoktatási intézmények vesznek részt a megmérettetésen. Idén elsõ alkalommal két magyar csapat is nevezett: a gyõri Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Mûszaki Fõiskola mérnökhallgatói. A gyõriek egy napelemes jármûvel indulnak, amely számos technoló giai újítást tartalmaz.
A Budapest Mûszaki Fõiskola csapata egy könnyûszerkezetes autóval nevezett. Az elmúlt évben húsz országból 257 csapat indult a versenyen. Tavaly a nantes-i Lycée St. Joseph La Joliverie csapata gyõzedelmeskedett: a prototípusok kategóriában szerezte meg az abszolút elsõ helyet. Jármûvük – amelyet belsõégésû, benzin üzemû motor hajtott – 3039 kilométert képes megtenni egyetlen liter üzemanyag felhasználásával. 2007-ben egy dán csapat nyerte meg a városi koncepcióautók hidrogén-üzemanyagcellás alkategóriájának versenyét. Az õ jármûvük 557 kilométert tett meg annyi energia felhasználásával, amennyi egy liter üzemanyagból nyerhetõ.
Végre egy értelmes hozászólás! Ez egy tech demó. Ezt is meg tudjuk csinálni. 500éve azt mondták az ember nem fog repülni. Most azt mondhatjuk erre: az ember addig repül amíg csak akar!
Figyelemmel szoktam kísérni ezeket a fogyasztási versenyeket és nagyon dicséretes a lelkesedés, a szorgalom, de azért ne nevezzük már kisautónak, mert valaki még tényleg azt hiszi, ez egy autó :)
Sõt, Richard Clem 1972-ben kikísérletezett egy olyan motort, ami háztartási zsírral mûködik, és 100 kilométerenként egy 0.01 litert fogyaszt...(hirtelen szívhalál, cucc lefoglalva)
Csak suttogva jegyzem meg, hogy fû alatt elkezdtem kínaiul tanulgatni. 10 év múlva talán fogok tudni alapfokon beszélni. Soknak tûnik a 10 év, de épp idõben lesz.
Azért a nagy kacagásban gondolkodj el azon, hogy magyar egyetemen kifejlesztettek olyan kisautót, amely 1 liter szénhidrogén alapú üzemanyaggal 4500 (négyezerötszáz) kilométert megy. További jó vihorászást!
Fogadni mernék, hogy az itt fórumozók 90%-a errõl még nem is hallott.
"Egyszeruen azt sem értem, hogy mire fel a kincsátri optimizmust."
Szerintem, ha valaki altalanosan figyeli a tudomany fejlodeset, akkor ezeket a dolgokat megtudja becsulni, az elet es technikai tapasztalata alapjan. A nanotechnika szerintem is alapjaiban fogja forradalmasitani az elet szinte minden teruletet. 20-30 ev mulva nem lesz az eletunknek olyan terulete, ami ne valamilyen nanotechnikai talalmanyon alapulna. Hasonlo lesz mint a lezerek alkalmazasa. Ami szep lassan beszivargott az eletunkbe, es atformalta azt. Felsorolok nehanyat, de meg szazat lehetne talalni. tavkozles szamitastechnika adattarolas gyogyitasban szamtalan helyen hadiipar ipari feldolgozas, meres muveszet csillagaszat holografia kulonfele szkenerek,olvasok
Nem szamoltam, de kb minden heten megjelenik egy hir a nanotechnologiaval kapcsolatban, amikbol mar lehet kovetkeztetni. En mikor olvasok egy uj hirt valamirol, mindig eszembe jut, hogy ami abbol hozzam eljutot, mondjuk egy 5 mondatos kivonat, az kb a jeghegy csucsanak felel meg. Es maris tovabb gondolom, hogy azok a mernokok, kutatok akik kozel vannak a tuzhoz, ismerik a reszleteket, meg miket tudhatnak, mennyi lehetoseget lathatnak meg, mikozben mar abban az ot mondatban is oriasi lehetosegek latszanak. 30-szor konnyebb szerkezti anyagok egyaltalan nem tunnek irrealisnak. A femhabokkal, mar ma is huszad reszere lehet csokkenteni a sulyt azonos szilardsag mellett.
Elsõ olvasatra én is inkább valami automatikusan repülõ eszközre tippeltem, annak tényleg lenne jövõje.
Az emberes repülés ilyenfajta "jövöjének" a hiányát az utolsó bekezdésben azért érzékeltetik õk is: "A hosszas üldögélésre jógagyakorlatokkal készül, amik seggítenek...."
Én nem akarom lehurrogni ezt a napelemes kisérletet, de itt nem azon múlik a fejlõdés, hogy a valahol kifejlesztett napelemeket, meg a valahol kifejlesztett, nagyon drága ritkafémekbõl készült bivalyerõs villanymotorokat bele lehet-e pakolni egyetlen gépbe, és szárnyakat adni neki.
Ami igazán fontos, az a napelemeket fejlesztõ laborokban dõl el. Meg az akkukat fejlesztõ csoportok kezében van a jövõ, mert az is egy lehetõség, amit valamelyik korábbi hozzászólás is említ, hogy a sivatagban telepített napelemekkel termelt áramot valami szuper akkumulátorokban tárolni, és ezzel hajtani a jármûveket.
Ez a napelemes repülõgép inkább egy technikai demonstráció, mint valami vadiúj dolog.
Szerintem a technika egy-egy területérõl vett példák nem terjeszthetõk ki valamennyi területre. Az, hogy régen mekkora volt egy számítógép és milyen gyors, meg hogy mekkora a fejlõdés a félvezetõiparban... nos, ennek semmi jelentõsége sincs a jármûvek fizikai képességeinek a megitélésénél.
Az autók kb. ugyanazzal a benzinmotorral mûködnek, se a wankel, se a gázturbina, se egyéb csodabogár sem bizonyult életképesnek. A hajókat sem hajtja lineáris motor, hanem a 200 éve feltalált hajócsavar.
Annak meg még a lehetõségét se látom, hogy a jármûvek olyan arányú fejlõdést tudnának mint a félezetõipar! Akkor egy autónak 1000km/órával kéne mennie, és 1 deciliter málnaszörpöt kéne fogyasztania...
Ha a napelemekbõl levehetõ teljesítménnyel szeretnénk 50 tonna kerozin energiáját elõállítani, akkor sok négyzetkm napelem kellene.
Ne tévesszen meg senkit a táblázatokban szereplõ 700 W/m2 napsugárzási teljesítménysûrûség. A valóságban (mért adat!) 1 m2 vízszintes felületre 1 év alatt 2400 MJ energia esik, ami teljes napra (éjszakára is) kiátlagolva 80W-ot jelent. Ha a napelem hatásfoka 50% (a hatalmas fejlõdés eredményeképpen lehet majd egyszer ennyi) akkor átlagban 40W jön le 1m2-rõl. 1 kg kerozin durván 40MJ, vagyis 1 km2 napelem tudná 1 mp alatt 1 kg üzemanyag energiáját elõállítani. (körülbelüli becslés volt) Ha egy nagy repülõgép elfogyaszt 50 tonna üzemanyagot 3 óra alatt, az másodpercenként kb. 5 kg. (saccom)
Most sem válaszltál. Az utóbbi 30 év legdinamikusabb teljesítmény fejlõdését a számítástechnika adata, de már ez is lassul, nem kicsit. Ha ennél erõsebb fejlõdést muatna a naotech. még akkor sem tudnál komoly, makro és nem mikroméretu alkatrészt legyártani.
Egyszeruen azt sem értem, hogy mire fel a kincsátri optimizmust.
Ja, és a gépen milyen szerkezeti anyagok készítethõek ilyen elképzelt nanocucc? Minden mozgó alkatrész ilyen lehet?
Az a baly, hogy Molni mindemellett egy széles látókörû, nagy lexikális tudású, kitartó és okos csóka, csak az efféle csacsi-üzemmód mindezeket általában nullifikálja. Gyógypedagógus meg sajna nem vagyok.
Ha a jelenleginél 1000-szer nagyobb tömegû anyagokat lesznek képesek gyártani, akkor az mennyire lesz attól a mérettõl, hogy legalább kisebb gépelemek ebbõl készüljenek? Kb. ekkora fejlõdés volt a számítógépeknél 20 év alatt. Nanotechnológiáról kb. 8 éve hallottam elõször. Tudnak már mikoronnál nagyobb anyagot legyártani nem aranyáron?
Ha nem látod a nanotechnológia hozadékait, akkor nézz utána a területnek. A széleskörû gyakorlati alkalmazás úgy fog megváltoztatni mindent, mint ahogyan az iparosodás-gépesítés és az IT együttvéve.
Leírom mégegyszer, hátha észreveszed: negyven évrõl beszélek. Nézz utána, negyven éve hol tartott a lézertechnika, vagy mekkora volt és mennyibe került egy tranzisztor. Próbálj már meg mûszaki értelmiségiként viselkedni.
"én nem a világvégét látom ebben a cikkben" Akkor jó. Egyébként azt hiszem, egy több millió dolláros/eurós költségvetésû projektnél csak gondolnak ilyesmire is. Elég nagy balfékek lennének, ha egyszer csak lepottyanna a cucc, mert nem jutott eszükbe a napkitörés elleni védelem.
Negyven év múlva..? Olvastad, amit írtam? Azért legyen mondjuk egy tonna, mert az efféle technológiával készült anyagok erõsebbek. Erõsebb pedig ugye attól volna, hogy a nanoszinten rendezett anyagok azonos tömeg mellett több nagyságrenddel erõsebbek, mint a hagyományos, kvázi véletlenszerû finomszerkezettel rendelkezõek. Ez ma még nyilván nem nagyipari technológia, de azt gondolom, egy évtized múlva már az lesz, azután ha gyûlik vele a tapasztalat, ilyesmit is rá lehet majd bízni. Arroganciáddal sokadjára bizonyítod be, hogy kár is bármihez hozzászólni, ahol te is jelen vagy.
és azért a két cikk lényegét tekintve eltér egymástól.. az Y2K 1x volt és csak spekuláltak hogy mi lesz.. a naptevékenység hatásait pedig (ha hihetünk a cikknek és a Nasa-nak) már valamilyen szinten elõre tudják jelezni, illetve alá tudják támasztani korábban lezajlott események hatásaival.. de talán ott van a félreértés kettõnk közt, hogy én nem a világvégét látom ebben a cikkben (aminek értem hogy túlzó a címe), csak "mókásnak" találom hogy pont egy elektromos, navigációs szempontból kockázatos idõszakra idõzítik ezt a tesztet ezzel a géppel
Mikor? Hol? Ne vágyálomkat írjunk le, hanem olyan dolokgat, ami elterjedt ipari alkalmazás. Ez amit írsz, egy ma sci-fi. Mellesleg mitõl lenne egy tonna?
Molni, vedd azt, hogy a húsz tonna terhet elszállító gép tömege kevesebb, mint egy tonna. Nem tudom, hogy egy tisztán nanotechnológiával készült szerkezet hányszor erõsebb, mint a hagyományos, de ha csak harmincas a tényezõ, akkor is mehet ez az arányszám.
Szerintem elég egyértelmû, de legyen. Felesleges pánikot kelteni, idõrõl idõre jönnek a "szakértõk" akik szerint nagyon rossz lesz nekünk. Összeütközünk kisbolygóval, Y2K pánik, most meg ez. Ez tipikusan "hiszem, ha látom" kategóriába esik nálam. A kérdésre majd visszatérünk 2013 után.
Na jó, tényleg találni ennek a technológiának is helyet a nagyvilágban. De szerintem nem nagy jelentõségû. Sokkal fontosabb része a dolognak, hogy mindenki lássa: a Solar Impulse ilyet is tud. Csak ennyi a kutatás valós célja szvsz.
Pilótanélküli gépekhez, amik csak kamerát visznek az alaklamzás tökéletes. Határsáv ellenõrzése kietlen területen, város forgalmának ellenõrzése, stb.
Itt nem kell nagy teljesítmény, se sebesség. Az emberek gyorsan akarnak utazni és messzire sokszor. Erre a napelemes gép nem lesz alkalmas szeritnem soha.
Lásd elõzõ posztokat. A kinyerhetõ maximális teljesítmény adott. Nem lehet meghaladni egy adott szintet
A Wirght fivérek óta "picit" fejlettebb erõforrássok vannak. A repülõgép motorok és hajtómûvek teljesítményûrûsége a legnagyobb a világon talán. Ezek mega leghígabb energiaforrásokkal próbálkoznak. Ennen véleményem szerint semmi értelme.
Csak a napsugárzás tejesítménye nem fog változni. Adott. A példád ezért rossz. Ha 100%-os hatásfokú lenne a napcella akkor is vicc a teljesítményûrûsége egy repülõhépjez.
norbre, nézd meg ezt, aztán nevessünk együtt, jó? http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/363761.stm
uwu, szállításra valószínûleg tényleg nem alkalmas a napelemes repülõ, viszont felderítésre, kommunikációra, meteorológiai és egyéb környezeti adatok továbbítására kiváló eszköz lehet. Egyébként kísérleteznek sikerrel hibrid meghajtással, abban elég nagy potenciál lehet, arról nem is beszélve, hogy fogyasztáscsökkentés szempontjából a normál repcsikre is érdemes lehet feltenni filmbevonatos napelemeket, hogy minél több energiát (illetve üzemanyagot) spóroljanak.
egy ilyen 1859-es tökéletes napvihar elnémította a távíróvonalakat Európa és az Egyesül Államok között, valamint számtalan helyen tûz ütött ki, miközben Róma, Havanna és Hawaii fölött is északi fényt lehetett megfigyelni. A Sziklás Hegységben állítólag olyan világosság volt, hogy este is el lehetett olvasni a nyomtatott szöveget.
1921-ben egy hasonló napvihar bénította meg New York közlekedési rendszerét. 1989-ben Quebec áramellátása állt le napokra, hatmillió ember maradt hidegben és sötétben.
Fischer szerint a 2013-as naptevékenység sokkal nagyobb károkat okozhat
Az egységnyi felületre esõ napenergia egy adottság ,és sajnos nem túl sok, még akkor sem, ha 100%-ig felhasználjuk. Biztos, hogy nem hiábavaló a kutatás, és a kísérletezés. Sose tudhatjuk elõre mire lesznek jók az eredmények és tapasztalatok. De a fentebb említett dolog miatt én is kizártnak tartom, hogy ez a technológia egyenes vonali fejlesztése célirányú hasznot hoz. Talán annyi, hogy kicsit biztonságosabb lesz a vitorlázás:D
Távlatban a napenergia egyáltalán nem elhanyagolható, csak baromi nagy területrõl kell begyûjteni. Még az óceánokon úszkáló napelemhajóknak is van realitásuk amik metanolt gyártanak, de a napelemes repcsi önmagában nem kecsegtet nagy jövõvel. Csak demonstrávió, nehogy megfeledkezzünk a napenergiáról, és fõleg arról ne, hogy KI is ért hozzá igazán, hogy kell azt használni!
"Szerintem teljesen felesleges ilyennel bohóckodni. Még, ha 1-2 embert is elvisz, mennyivel nagyobb a gép? Méregdrága anyagokból készül, méregdrága gép, ami lassú és a képek szerint meg elég törékeny"
Ez most kb olyan mintha annak idejen 1900 korul Wright fivéreknek azt mondtad volna, hogy hagyjak abba a kiserletezest mert az a nevetseges takolmany soha sem fog repulni. Egy kiserlet legelejen jarnak,aminek meg csak nem is az utas szallitas a celja. Hanem csak a technologia kiprobalasa fejlesztese. Valoszinuleg a napenergia meg fenykoncentratorok eseten sem elegendo egy nagysebesegu repulogep meghajtasara, de az energia egy reszet megtermelheti,es kozben fejlodik az elektromos repules.
cikket elolvastad?
"Tudjuk, hogy bekövetkezik, de fogalmunk sincs, mekkora károkat okoz majd. Zavarni fogja az olyan kommunikációs eszközöket, mint a mûholdak, autós navigációk, problémát okoz a légiközlekedésben, a bankrendszerben, a számítógépeknek, mindent tönkretehet, ami elektromos. "
Az aksi nem rossz dolog, de nem elég hatékony. Az elektromos energiát szintetikus üzemanyagban is lehet tárolni. Szerintem a napenergia felhasználásnál is ez a legkönnyebb út. Én el tudnám képzelni, hogy az ûrben, vagy ahol mindig süt a nap, üzemanyag gyárakat telepítenek. A földön meg atomenergiából csinálják ugyan ezt. De ez már nagyon scifi...
Szerintem az egész azért hülyeség, mert felesleges menet közben gyûjteni az energiát. A mobilokhoz sem viszünk magunkkal kurblit (habár van ilyen is :), erre jó az akkumulátor. Amivel tárolni és szállítani lehet az elektromos energiát. Hatékonyabb aksik kellenek és olyan helyekre kell napelemeket rakni, ahol hatalmas kihasználatlan felületek vannak (sivatag, világûr, hold stb) és onnan tölteni az aksikat, ami aztán meghajthat autót, repülõt vagy bármit.
az hülyeség lenne az aljára is napelemet rakni? akkor lehetne kicsit kisebb és könyebben kezelhetõ, vagy többet bírna tudni. igaz hogy nem mûködne olyan hatékonyan, de ugye a cucc nem csak direkt fénybõl tud villanyt csinyáni. vagyis a csak napelemes számológép is mûködik félhomályban...
Másrészrõl, a nanotechnológia gyakorlati alkalmazási körének bõvülésével gyakorlatilag mindent újragondolhatunk, lesznek könnyû és erõs szerkezeti anyagaink, a jelenlegieknél többször hatékonyabb napelemeink, nagyobb energiasûrûségû, tömeghatékonyabb akkumlátoraink. Nem vagyok a terület szakértõje, de a hatásfok javulásával nem tartom elképzelhetetlennek, hogy negyven év múlva egy napelemes repcsi tudni fogja azt, amihez most egy C-130-as kell, maradva a légcsavaros sebességtartománynál. Egyébként van valakinek valamilyen ötlete villamos energiával mûködtetett szub- vagy szuperszónikus hajtómûre? Nukleáris hajtómû és egyéb õrület nem ér.
"A gép elsõ lépésként feltölti magát a szárnyán elhelyezett napelemekkel, amik a tervek szerint egészen hajnalig képesek lesznek energiával ellátni a gép elektromos motorjait."
Ez nem úgy akarna hangozni, hogy elsõ lépésként feltöltik az akksikat, amelyek a tervek szerint az éjszakai idõszakban energiával látják el a motorokat..?
Molni, nem biztos, hogy ezzel messzire kell menni, ismereteim szerint a végcél 15-20 km magasságban hónapokig repülni képes UAV platform kialakítása, amelyeket mûholdak helyett lehet használni, ebben a kategóriában pedig jelentõs elõnyöket mutatnak fel, az üzemeltetési költségtõl a rugalmasságig.
a számítógép is szobányi méretekkel indult, biztos sokan mondták rá, hogy ennek semmi értelme ;)