szóval a linkeket elolvasa valami olyasmi rajzolódik ki, hogy valami van, de igazából senki nem tudja, hogy mi. Valaki hatalmas eprekrõl és 60cm-es gilisztákról beszél, van aki szuperinteligen gyerekerõl akik ráadásúl gyorsabb reakció idõvel rendelkeznek, valakik meg csak azt állítják, hogy a nagy sugárzás ami ma is jelen van a fákban, bokrokban, talajban, vízban stb. eléggé komoly károkat fog okozzni, hamarosan.
AlfaOfNS: sajnos a sugrázás a DNS-t is erõsen roncsolja. A sugárzással szerzett mutáció sajna örökletes is lehet. Egy közönséges terápiás besugárzás is képes erre. Gy.k. a sugár kezelés bizonyos nyavajáknál errõl is szól: sejt rombolás + örökítõ anyag megsemmisítés.
Jaj, nehogy már arra következtessünk a végén, hogy a sugárzás még a végén hasznos is. Daganatok nélkül nem is tudnánk élni. Daganat -> elöbb meghal az egyed -> várhatóan kevesebb utód..
Amióta van genetikai kód. Bár a korai egyszerü genetikai kódokat valószínûleg lehett módosítani nem-biológiai módszerekkel de a mai komplex kódokat nem. A genetikai kód a maga belsõ logikai rendszerében van értelmezve és ott stabil, ha kívülrõl hatás éri azt kompenzálja. Hiroshima és Nagaszaki után is az volt a tapasztalat, hogy sugárzás ide-sugárzás oda hosszú távon nem torzul a lakosság génállománya. Az hogy rákosak lesznek emberek és ezt a sugárzás okozza az természetes, de ettõl még lényegében hibátlan genetikai kódot adnak tovább.
Hát én is szeretnék 84 évig élni!:) Kár, hogy a statisztikák szerint a várható átlagos élettartam ma Magyarországon férfiakra ennél jó 10 évvel kevesebb.:(
"Radioaktív sugárzásból adódó fejlõdési rendellenességek nem csak a magzat besugárzása során alakulhatnak ki."
Igen, de nem is azt írtam hogy "csak".
Egyébként annyiban igazad van, hogy a jelenlegi ökoszisztéma a sugárzás után alakult ki, ( viszont az élõvilág már elõtte kialakult.)Abban viszont nincs, hogy a sugárzás "ellenére", mert nincs akkora fokú sugárzás Csernobil körzetében, hogy azt mondjuk rá : ellenére. Mert az ellenére azt sugallja, hogy amúgy lehetetlen, vagy legalábbis nem nagyon valószínû, és ez viszont már egyértelmûen nem igaz. Szóval nem ellenére hanem mellette.
Én is azt olvastam h erõsödik az állatvilág, de végsõ soron a 2. hozzászólóval értek egyet. A beteg állatok meg valszeg úgyis elpusztulnak/nem találnak párt stb. Lehet idõbe telik, de a természet ki fogja heverni elõbb utóbb ezt a sokkot.
Egyébként ilyen okok miatt van ennyi gyerek afejlõdõ országokban. Csak amikor már picit javul az életszínvonal és elég lenne 10 gyerek helyett mondjuk 5-6 is akkor kéne gumit húzin a pélóra, de ezt nem teszik meg egyelõre a helyi férfinépek.
"Fejlõdési rendellenességek. Magzat besugárzása." Radioaktív sugárzásból adódó fejlõdési rendellenességek nem csak a magzat besugárzása során alakulhatnak ki.
/Megjegyzés: sugárözönben élünk, mindenhonnan erõs - de természetes - sugárterhelésben élünk. Az élet nem is tudott volna másképp kifejlõdni, mivel nincs olyan hely a világegyetemben amit be ne járna a sugárzás. A sugárzás fajtája, és mennyisége a nem mindegy./
Azt pedig ne feledjuk, hogy ez az elovilag a robbanas utan jott letre, vagyis a sugarzas ellenere..
Fizikai Szemle 2006/4. 114.o.
"A lezárt zónában elszaporodtak a nagyvadak is (pl.: vadlovak), nyomukban pedig megjelentek a farkasok. Ugyanakkor szembetûnõ a zavarásra különösen érzékeny sasok visszatelepülése a lezárt zónába. A baleset idején Ukrajnában csupán 40-50 pár rétisas fészkelt, ami a hatalmas területhez képest nagyon kevés. Csernobil környékén nagyon ritka volt ez a faj, ma pedig több új család is megjelent a lezárt zónában. Ennek az az oka, hogy a rétisas nagyon korán kezd költeni, amikor még hideg az idõ. Ha megközelítik a fészkét, hamar hátrahagyja a tojásokat, amelyek a hideg idõ miatt gyorsan kihûlnek és életképtelenné válnak. A lezárt zónában zavartalanul költhetnek, így jobban szaporodnak. Leginkább õk örülnek annak, hogy az ember nagy területekrõl eltûnt. Számukra kedvezõ változás az is, hogy a Csernobil környéki tavak és a mocsaras területek bõvelkednek halakban, mivel halászni, horgászni a lezárt zónában nem szabad."
Csernobil eseten ket hatas ervenyesul egyszerre. Az emberi jelenlet hianya miatt sokkal jobban tud terjeszkedni az elovilag, tehat pl. tobb allat elhet az adott teruleten. A sugarzas miatt viszont joval tobb lesz koztuk a megbetegedett peldany. A termeszet a magas halalozast a magas szuletesi szammal kompenzalja. Ez emberi peldanal maradva kb. ugy nezne, ki, hogy az ember is kepes lenne sugarfertozott teruleten elni, csak kb. 25 ev lenne a felnottek szamara az atlag eletkor, amit ugy kompenzalhatnanak, hogy minden no atlag 10 gyereket szulne, amibol csak kettonek kellene felnonie hogy fennmaradjon a populacio. Most az, hogy az emberek szamara a 25 eves varhato elettartam es 20%-os esely a gyerekkor tulelesere nem biztos hogy elfogadhato, de a csernobili elovilag is ilyen kompromisszumokkal volt csak kepes fennmaradni. Az hogy ez jo vagy rossz mindenki dontse el maga.
A sugárzás nem halmozódik, de a sugárzás során létrejött mutációk igen. Ez éppen elég ahhoz hogy idõvel, jóval a baleset után, drasztikusan megemelkedjenek a daganatos betegségek és fejlõdési rendellenességek.
Nem csak a természet erõsebb annál mint hisszük hanem a sugárzást is túlmisztifikálják nagyon sokszor. Régebben amilyen elõrejelzéseket készítettek egy esetleges atomháború okozta hatásokról hogy a sugárzás meg minden mit okozna azt jelentõsen túldramatizálták és súlyosabbnak állították be a következményeket. Ezt utólag akik csinálták be is vallották és elmondták, azért csinálták ezt, hogy még annyira se legyen másoknak a piros gombot nyomogatni mint amúgy.
Minden radioaktivitással kapcsolatos dolog amúgy is súlyosabban szokta bemutatni a helyzetet mint amilyen az valójában, mert ennyire benne van az emberekben hogy ez bizony egy nagyon rossz dolog és azonnal meghal mindenki meg tudom is én
Hát igen. Mellesleg lehet jajveszékelni, de ugye azt észben kell tartani, hogy azokon a csernobili területeken egyáltalán nem mûvelik a földeket, vagy folytatnak erdõmûvelést, vagy akármit. Márpedig egy megmûvelt területen a biodiverzitás, meg az emlõsök száma általában konvergál a nullához!
Szóval az ember sugárzás nélkül sokkal nagyobb kárt okoz a környezetében, mint a csernobili sugárzás tud valaha is. Ettõl még persze a sugárzás nem jó, csak éppen nem tudom mihez kéne hasonlítani az ottani részt.
Mellesleg talán hasonló a szitu, mint a lõtereken, pl. Magyarországon is. A környezetvédõk kiverik a hisztit, hogy a sok robbantással megzavarják a madarakat, azok elrepülnek és kihûl a tojás, meg ilyen hülyeségek. A madarak viszont marhára hozzá szoknak a robbantások zajához és örülnek annak, hogy az égvilágon senki nem baxogatja õket, még a környezetvédõk sem, mert még õk sem mehetnek be oda. Turistákról, fûben rohangáló parasztgyerekekrõl nem is beszélve.:)
Mivel a rádióaktív sugárzás nem módosítja a genetikai kódot, ezért ha eljut a szaporodásig egy faj, akkor nem nagyon számít ha utána rákban felfordul, ezért nem katasztrófális a sugárzás az élõvilágra. Persze az ember nem szeretne így élni. Idõvel meg ugye csökken a sugárzás, tehát csak javulnak a feltételek.
Ott van egy erdõ (ha jól tudom vörös erdõ a neve), na egyszer a suliban néztünk errõl egy filmet. A kutatócsoportban magyarok is voltak (vagy csak azok) és arra a következtetésre jutottak, hogy az erdõ jobban van, mint elõtte. Egyáltalán nem látszott rajta, hogy történt volna valami. Az állatokról viszont semmit se tudok.
A természet erõsebb ám, mint hisszük. Nem hatódik meg ennyitõl, szerintem ha akarnánk, se tudnánk elpusztítani az életet. Olyan szívós, rugalmas és találékony, hogy azt mi el se tudjuk képzelni.
Most akkor kinek kell hinni íme egy másik sg cikk:Csernobil: atomsivatag helyett virágzó vadon ???!!!???!!!
A lényeg az, hogy az állatok élnek, és nem pusztulnak egyre másra. Lehet hogy nem olyan jól élnek mint máshol és több a problémájuk akár szervi szinten is, de valamilyen szinten nekiálltak az alkalmazkodásnak.
Szóval ha annyira szar lenne a helyzet ott akkor már rég nem lennének sem állatok sem növények arra mert kipusztultak volna.
Az hogy a biodiverzitás csökken meg csak azt jelenti, hogy voltak olyanok akik nem igazán bírták a környezetet. ek egyértelmûen elpusztultak onnan, ez van, átvették a helyüket olyanok akik jobban bírták.
De mondjuk a növények ha jól tudom köszönik szépen jól vannak és semmi problémájuk, fõleg mert nem írtják õket így hát nyugodtan nõhetnek
Hát ez egy elég béna, zavaros, infóhiányos cikk, nem csodálkoznék, ha az eredetije is az. Nagyon elkanászodtak a tudósok, ma már bármit le lehet adni tudományos cikknek.
sajnos nem találtam forrást, de egy vagy két éve voltak csernobilban magyar kutatók, akik szintén az élõvilágra voltak kíváncsiak. mindenféle állatokat találtak, szép zöld volt az erdõ, de azért mindenkin ott volt a dózis mérõ és mikor idehaza kielemezték, hogy na mennyi sugárzást kaptak, akkor arra jutottak, hogy talán 5 nap alatt mintha 10szer röntgenezték volna meg õket. lehet, hogy ez sok, lehet, hogy ezt még elbírja a helyi ökoszisztéma, szerintem azt a területet még vagy 100 évig nem szabadna bolygatni, mert ha egy pár évig élõ fecske daganatosodik, akkor ott gond van még bõven.
és ugye köztudott hogy a csernobili harcsáknak van a legfinomabb combja
"A sugárzás hatásai sok esetben csak évekkel, évtizedekkel késõbb jelentkezik; sõt, a szervezetben halmozódik, és ez késõbb össze is adódik."
Sugárzás nem halmozódik, maximum a sugárzó anyag; konkrétan mikroszkopikus atomhulladékról beszélek, mert annak a túlnyomó része nehézfém és nem egykönnyen lehet tõle megszabadulni ha egyszer a szervezetbe jut. A neutronindukciónak kitett anyagok is sugároznak, de azok nem annyira "ragadósak".
Szerintem nagyon is hihetõk a felmérés eredményei, valszeg pontosan meghatározták az élõvilág állapotát. Szerintem nem kell megkérdõjelezni a felmérés szakszerûségét, ilyen szempontból. Csak ugye ...
...egyetlen "apró" bökkenõ van, hogy ugyan ilyen alapos felmérés a baleset elõtt nem történt. Így a következtetések, mivel egyszerûen nincs mivel összehasonlítani kb. a hasraütés szintjén vannak.
Másrészt pl. az évek során ugye a sugárzás csökken, a felmérés szerint a biodiverzitás is csökken, ergo ...
Viszont, ha mindkettõ igaz, akkor az nagyon csúnya lesz: Egyre több a daganatos állat.
Ha jól tudom a biodiverzitás nem azt jelenti, hogy mennyi állat van, hanem hány faj, fajta található a területen. (Erre jó példa az inváziós fajok. Sok egyed lesz a területen, de az szinte csak az inváziós faj példányai.)
A fenti gamma-(és egyéb) sugárzás nem olyan dolog, hogy most sugároz, aztán ha azt túléltük, akkor jöhet a hurrá. A sugárzás hatásai sok esetben csak évekkel, évtizedekkel késõbb jelentkezik; sõt, a szervezetben halmozódik, és ez késõbb össze is adódik. Vagyis az, hogy a 'káros' sugárzás mértéke (ami egybõl megöli, vagy elváltozást hoz) mekkora, az csak a dolgok egyik fele.
Az meg egy másik tészta, hogy tulajdonképpen egyik sem mond ellent a másiknak; csak a végkövetkeztetésük más. Az egyik azt mondja, hogy daganatos megbetegedések vannak az állatokon, a másik meg azt, hogy egyre több az állat. Vagyis akár mindkettõnek is hihetünk, a következtetéseket meg mindenki vonja le maga.
Ez az egész cikk hazugság, tucatnyi más kutatás megerõsíti, hogy ERÕSÖDIK az élõvilág jelenléte és megfiatalodása ezeken a területeken. A sugárzás mennyisége, ami az emberre és élõlényekre káros régen tévesen lett megállapítva. Most már az alatt van bõven, ami a szervezet számára káros lenne és örülnek az állatok, hogy az emberek nem kontárkodnak bele az élõhelyeikbe. Ezt ahogy látom a cikk a vége felé meg is említi.