Erkölcsi felelõség dilemmája: Hogy jobb meghagyni valakinek a hitet, vagy szembenézetni a valósággal?
Ugyanmár... elõször is azt mondani, hogy a tudásunk igenis határozott sarokköveken nyugszik, a legnagyobb önhittség. Jóformán semmit sem tudunk. Minden, amirõl azt hisszük, hogy bizonyított, egyáltalán nem viselkedik kiszámíthatóan nagyon nagy, és nagyon kis méretekben. Ráadásul olyan blõd kérdések hangzanak el. Ki teremtette Istent? Pff... Az idõ relatív, ezt pont az annyit emlegetett Einstein fejtette meg. Még a MI mûholdjaink is korrekcióra szorulnak, különben szétesne a globális kommunikáció. Fénysebességnél, vagy fölötte, extrém gravitációs térben megint máshogy áramlik az idõ, esetleg meg is áll, netán visszafelé folyik. Olyan események zajlanak a világban, sok dimenzióban, amihez a mi majomagyunk egy kicsit... apró. Innentõl kezdve egy a mi idõnkön kívül esõ Isten nem annyira elképzelhetetlen. Nem is tudom ki hozta fel: õsrobbanás "baromság". Egyfelõl Isten és az BigBang nem zárja ki egymást, ahogy Isten és az evolúció, meg Isten és a kétkedés sem. A legújabb kutatások arra mutatnak, hogy talán egész világunk egy másik univerzum fekete-lyukának belsejében van. (Vagy az ottani megfelelõ).Ez könnyen megmagyarázná, honnan van az energia, ugyanakkor nem válaszol arra, hogy EREDETILEG honnan van. Newton termodinamikai törvénye mondja ki, hogy semmibõl nem lehet valami, ha jól tudom. (Oké, nem szó szerint) Világok egymásban, össze-visszacsavarodva, a "világon-kívül" kifejezésre nem jó analógia a lufi, mint univerzum.
Aztán vannak elképzelések, miszerint Isten nincs is olyan messze, mint hinnénk, mert a világ építõköve, valamiféle legbelsõbb energia (hiszen tudjuk, anyag nincs is, innentõl bolondság azon vitatkozni, hogy lehet-e örök) nem más, mint az Isten tudat, egyfajta végtelen Akarat, ami mindent mozgat, tehát mindig, mindenhol ott van. Erre rímel a hindu Brahma, aki álmodja a világot, néha felébred, megsemmisül a világ, majd újat álmodik.
Mondjuk játszol egy SC2 meccset, visszanézed, gyorsíthatsz, lassíthatsz, kívül állsz az idõn, de az egységeknek ez nem tûnik fel, õk csak egy nézõpontból tudnak "gondolkozni".
A Zeitgeist meg tele van hazugsággal és féligazsággal. Csillagászatilag sem pontosak az információk, vallási szempontból meg pláne nem. A kereszténység és a Napvallás között annyi a közös, hogy a nicaeai zsinaton határoztak meg bizonyos dogmákat (karácsony ideje, hetedik nap vasárnapra (angolul is ugye: SUNday) de ezek azért kellettek, hogy könnyebben elfogadják az emberek az új vallást. [Jó, ebben lehet kételkedni].
És zárszó: Az agyunk, vagyis erre alapulva minden empirikus tudásunk csak a fizikai törvényszerûségeket követve létezhet, hiszen maga az agyunk is így mûködik. Egy spirituális lény, esemény, érzés, élmény "ott állhat melletted" mégsem látod, vakfolton van.
Egy gombostûnyi kis forró pontból indult ki a feltételezések szerint minden... Képzelj el egy apró kis lufit, és mintha fújni kezdené valaki, és egyre nagyobb lesz...:):) Mindezt BUMM nélkül, nem volt nagy hangja, a neve megtévesztõ.
A kérdés az lehet, hogy ezt a forró kis pontot valaki létrehozta e? Mi tudnánk ilyet létrehozni? Ha VALAKI ilyet alkot, tudatosan, lehetünk-e mi magunk is Istenek? :):)
Ilyen témákhoz nagyon nehéz a HITET megkerülve nyúlni...
A fán két alma volt A jó és a rossz tudásának almája és az örök életé. Az ember meglátta hogy mezítelen. Ez mit jelenthet? Csak tán nem azt, hogy az ember öntudatra ébredt (akkor ez az eredõ bûn) Ha valaki öntudatra ébred, azt jelenti, hogy megérti, most van de nem lesz öröké. És itt van a büntetés is, mégpedig az élet végességének tudata. Csak egy megváltó segíthet ezen a bajon, aki elhiteti az emberrel, hogy örökéletû, és csak annyit kell tennie, hogy ezt elhiszi. (ez igaz, mert soha nem éli meg az ember azt a tudatot, hogy meghalt, tehát biztos recept) Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa (akik nem esznek a tudás fájáról)
Keresztény hit. Meg kell mondanom van benne ráció!
Balumann, KoviP köszi. Majd bele vetem magam az olvasásba :)
Nah ez erõsen elméleti és filozófiai téma. Ha érdekel a dolog tudom ajánlani: Michio Kaku - Hipertér, Paul Davies - A megbundázott Világegyetem vagy Brian Greene - Az elegáns univerzum címû mûveket. Itt már tényleg olyan "vizeken" evezünk amihez kell egy jó adag képzelõerõ és hit is, hogy elhiggyük egyáltalán lehetséges mindez.
A semmi azért nem egészen olyan semmi, volt valami, de nem anyag. A kvantummechanika magyarázatot ad, hogy hogy robbanhat föl a "semmi" és hogyan mûködhet.
- A már általad is említett determinisztikus világban. A golyók meghatározott módon pattognak egy snooker meccs alatt, ami a bemeneti paraméterek ismeretében tökéletesen determinált lehet (Tudni fogjuk, hogy egy adott lökésre a piros labda elmegy-e, vagy nem, mielõtt a lökés megtörténik). Tételezzük fel, hogy egy 3432323453423423432.32432 PetaHz-es 32432432432423423432664 magos CPU valós idõben "le tudná renderelni" az eseményeket (Mondjuk csak a naprendszerben, a számok lehet, hogy nagyon kicsit, képzeljük hozzá a megfelelõ apparátust). Biztosan úgy is történnének a dolgok (Az elektronok ütközéséig akár), ahogy elõre kiszámolná. Még akár a mostani gondolataim is (Hiszen azok is elektronok és egyéb töltéssel rendelkezõ dolgok cikázásai a neuronjaimon).
- Ez egyáltalán nem bizonyítja, hogy ettõl még tervezett a világ. A determinált nem egyenlõ a tervezettel -> Nincs isten, csak a jobbágyokat kellett annó kordában tartani és lebutítani, valamint reményt adni nekik, hogy befizessék a tizedet, ne lázadjanak és méltósággal viseljék a halált. Egyébként például a keresztény értékeket jónak tartom és teljesen ateistaként is próbálok úgy élni (Ne lopj, ne ölj, etc...).
Ha a "nagy bummal" kezdõdött minden, akkor a "nagy bumm" csak úgy berobbantotta magát a semmibe? A SEMMIbe? Tudom, hogy ezt képtelenség felfogni - ezért is olyan idegesítõ - de azért mégis.
Volt a nagy semmi, aztán bumm, és lett valami. Aztán a valami fogta magát és tovább fejlõdött. Miért?! Hogyan?
"és mikor gondolta úgy az idõ hogy ideje hogy legyen ?" Ha nem volt idõ akkor a mikornak nem sok értelme van. :P
"egyszer beindult és megkezdõdtek a folyamatok vagy mit ?" Vannak elméletek én egyiket sem ismerem mélyrehatóan. De tulajdonképp nem tudjuk holtbiztosan, hogyan történt. Még nem. Erõsen az elméleti fizika területe. Ha egyáltalán így volt. :)
Ez kb olyan mint mi van az univerzum határán? Vagy végtelen? Milyen az a hely, ahol nincs tér, ha nem végtelen? Vagy hoppá a kérdésnek sincs értelme lehet, mert nincs "ott".
Az ateisták nem hülyék, csak valósan látják a dolgokat, és azokat a dolgokat hiszik el, amiket egyértelmûen lehet bizonyítani. Ezekre szolgálnak a tételek és az axiómák. Ezekbõl újabb tételeket és törvényeket lehet létrehozni, amik megint felhasználhatóak lesznek újak készítésére. A tudománynak igenis megbízható alapkövei vannak. Addig viszont nem bíznak az elméletekben, amíg be nem bizonyítják õket. És a vallásról: a világ (akárhogy is keletkezett) fizikai és kémiai törvényszerûségek alapján elkezdett mûködni. Innentõl meghatározható folyamatok mennek végbe: az élet kialakulása, az élõlények gondolkodása, egymásra gyakorolt hatása, stb. Ez az eleve elrendeltség (szerintem) igazi értelmezése: nincsen értelmetlen cselekedet, mert az "eleve elrendeltség elve" nem a megváltoztathatatlant jelenti, hanem azt, hogy (az ember által nem kiszámítható) folyamatok következményeképp egy biztonyos módon fog alakulni a világ, melybe az emberek tettei, még a legapróbb gondolatai is bele vannak kalkulálva. Ezzel pedig össze is hoztuk a tudományt és a vallást: amíg az embereknek van vallása, aszerint fognak cselekedni, és innentõl "kiszámíthatóvá" válik az emberiség múködése (a jövõt tekintve). De itt is a tudományé az utolsó szó. A vallás csak egy a sok kiszámítható tényezõ közül. Szerintem nem kellene az ember saját eszméit a természeten alapuló fizikával keverni.
Én viszont úgy gondolom hogy a nagy bumm, meg õslevesbe becsapó villámoktól "magától" létrejövõ DNS létrejöttének elfogadásához még sokkal nagyobb hit kell, mint azt elfogadni, hogy teremtmények vagyunk.
én einsteint annyira nem nevezném primitívnek - vallásos ateista, nem hitt a hagyományos Isten formában, de hitt a Spinoza féle Istenben. vallással kapcsolatban nekem mindig az a nézõpontom, hogy ha a történelem legnagyobb tudósa(i) bizonytalanok voltak a témában, akkor én hogy jövök ahhoz, hogy kiálljak egyik vagy másik oldal mellett. majd lesz valahogy:)
Na itt van egy lényeges mondat: "cserében miért vagyok én kevesebb, mert nem élek ilyesmivel". Attól hogy valaki kinyilatkoztatja /jelen esetben ez a tolószékes öregúr/ hogy márpedig ahhoz hogy minden létrejöjjön nem kellett isteni segítség, attól még nem kell egybõl minden vallás vezetõjének, illetve vallásos embernek szívrohamot kapnia. Ennyi erõvel én is támadásnak vehetném amikor az utcán próbálnak meggyõzni arról h higgyek istenben... Vagy ha most könyv szempontjából nézzük ott a Biblia. Én is hõböröghetnék hogy márpedig ez hülyeség és nem érdekel milyen régi, stb. Tisztelni kell a másik véleményét és jóvan. :)
HA tényleg volt õsrobbanás felesleges bármirõl is beszélni elõtte. Ha az idõt dimenziónak tekintjük /márpedig illik annak tekinteni/ akkor úgyan úgy ahogy nem volt tér, idõ sem létezett. A bummal kezdõdött minden.
és mikor gondolta úgy az idõ hogy ideje hogy legyen ? keresztényeknek könnyû a válasz de akik nem hisznek mit mondanak ? egyszer beindult és megkezdõdtek a folyamatok vagy mit ?
javítás: Isten az energia lenne? (már ha a húrelméletet nézzük mint legkissebb "dolgot")
A vallásokat ha megnézed legtöbbször arra használták hogy irányítsák vele az egyszerû embert. Kérdezz csak meg egy vallásost, szerinte az anyagot csak teremthette egy örök és kezdetektõl fogva jelen levõ entitás. Az számukra elképzelhetetlen hogy ez fordítva legyen, és ahogy a Korongvilágon megfogalmazták, az emberek alkották meg isteneiket akiket imádtak, és amikor jött az egyház egy erõs burkot vontak istenük köré. Ez a burok szép lassan elsorvasztotta hisz ami táplálta -a hit- már nem az istennek hanem az egyháznak szólt. S ha már vallás és egyház akkor ezt még el is tudnám képzelni valóságnak.
Gyakorlatilag a hit, az emberi elme egy kis részének kivetülése egy másik dimenzióba megalkothatott egy entitást aki bokrokat gyújtogat meg munkásemberek feleségét ejti teherbe és stb. Persze az is lehet hogy egy másik bolygón ugyanez a folyamat már lejátszódott és isten nem is emberszerû hanem egy kétfejû pikkelyes gyíkizé, és az egyik segédje volt az aki véletlen egy fantáziálása során megteremtette a földet és rajta az emberi életet. :) De ez inkább csak vicces mintsem reális. :)
Szóval a kérdésem ugyanaz: Ha isten lehet örök, akkor az anyag miért nem?Vagy netán isten maga lenne az anyag?
plusz minden vallás, a történeteik, tanmeséik stb. sok egyezõséget mutatnak, özönvíz sztori és társaik ( ugyanaz a gilgames eposzban, biblia... )... újabban már történeti alapjait is kutatják, hogy egy-egy ilyen kis eposz honnan eredhet.
na meg... történelmi fejlõdés eredménye, emberek által írt teórik, amit szintén emberek fogadtak el, hogy mi legyen a "hivatalos" ( lásd biblia, niceai zsinat )... emberek által alkotott és a megmagyarázhatatlan tényekzõkre épített vallásokban való hit már elvárásént is furcsa... röviden, engem nem zavar ki miben hisz, kinek mi a hobbija, hogyan él, mit eszik iszik alszik, de az valóban jó meglátás, hogy cserében miért vagyok én kevesebb, mert nem élek ilyesmivel... furi. akikre aztán igazán nem jellemzõ az elfogadás mások iránt, meg ez akirekesztõ hangnem, azok a papperek, akiket hétvégenként lehet halani pl. a kossuth rádióban is papolni :D na mindegy, hosszú ez.
Az egyáltalán nem olyan biztos, hogy az idõ örök. Tehát , hogy telik több mint ~14 milliárd éve.
T- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
M- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
T- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.
M- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.
T- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínûleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
M- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszerûen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.
T- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és õ majd gondoskodik rólunk.
M- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted õ mégis hol van?
T- Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetõen élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.
M- Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.
T- No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk!
én csak egy valamit nem értek ezzel az õsrobbanással kapcsoltba aszem kbk14milliárd évvel ezelõtt kezdõdött meg a világ kialakulása jelen álláspont szerint. Akkor 14,1 milliárd ével ezelõtt mivolt és mi volt 17,400,1516141milliárd évvel ezelõtt ,mert ha ugyan az mint 14milliárd ével ezelõtt akkor ez az egész folyamat mért nem akkor kezdõdött el ? Mért pont 14milliárd éve ?
egyébként az egész elméletet egy pap találta ki csak úgy zárójelesen közlöm
és nem zárja ki Isten létét szerintem
Fölösleges a karácsonyt kiemelni, a biblia semmilyen idõpontot nem említ, minden ünnep valamilyen "eretnek vallásból" vagy szokásból származik, ráadásul kb. 1000 év is kellett mire bevezetõdött. Én mondjuk leginkább a egyház bûnei mellett azt tartom a legdurvábbnak, hogy kb. 1000 évig hogyan bántak a nõkkel, jóval kr.u 1000-ben nyilvánították szent dolognak a házasságot!! Elõtte a nõk a férfiak bûnbeejtõi voltak, akiket csak megaláztak. És akkor lehetne sorolni, hogy a mai egyház "õseinek" még milyen bûnei voltak, kezdve a tudomány hátráltatásától, inkvizíció, stb..
Ezt így nem mondhatod ki. Lehet, hogy épp a sötét középkor kellet ahhoz, hogy a mai "nyugati" fajta tudomány létrejöjjön. Nézd meg a távolkeletet. Teljesen más megközelítésben mûvelték a tudományt. Bizonyos területeken jóval magasabb szintet értek el, de pl technikai haladás nem tartozott az erõsségük közé. Mondjuk 120-130 éve még kardal harcoltak, építészetük sem változott túl sokat. Ezzel nem célom eldönteni melyik a jobb/rosszabb, csak szeretném ha éreznétek a külömbséget.
A legnagyobb probléma ott van, hogy míg a tudomány kutat és az új fölfedezések, számítások, eredmények, tények alapján állítják föl a lehetséges elméleteket (és próbálják igazolni is, lásd CERN), addig a vallásos emberek, földönkívüli hívõk, kreacionisták, stb. nem kutatnak, csak az eredményeket részben elferdítve, megkérdõjelezve, vagy egyszerûen figyelmenkívülhagyva próbálják védeni, megmagyarázni. Hawking erkölcsös és tisztelettudó, nem akart szembe kerülni a vallással, megsérteni a hívõ embereket, de mint tudós, nagy valószínûséggel nem hitt teremtõben, már rég kizárta. Mivel minden eredmény amit felfedeztünk eddig, kezdve a sejtbiológia, ûrkutatás és minden téren, ellene szól.
A tudománynak nincs szüksége együtt dolgozni a valássokkal, és az én véleményem az, hogy bár a vallások tanításai (fõleg keleti vallások, de a kereszténység) nagyon sokat segítenek az életben, életminõségben, nincs szükség semmilyen Istenhitre a boldogsághoz és semmihez.
Másrészt be kell látni, hogy felsõbb inteligencia létezése teljesen logikátlan, csak még több kérdést vet fel, még inkább ellent mond minden logikus gondolatnak. Régen még a szélnek is és mindennek inteligenciát tulajdonítottak, aztán ma meg eddit juttottunk. Az emberek hitét ráadásul mindig kihasználták, és fel nem lehetne sorolni hány milliárdan szenvedtek, harcoltak Isten nevében. Ma hányan veszítenék el munkájukat (hány templom, pap, stb.) van csak Magyarországon, ha el kellene ismerniük, hogy tényleg nincs Isten? ^^
Érdemes elgondolkodni ezeken, bár nyilván mindenki a saját hite szerint fog tekinteni akár erre a hozzászólásomra is. :D
Hát bizony nem igaz, hogy a tudománynak és a vallásnak (a "kinyilatkoztató" vallások: kereszténység, iszlám) bármilyen téren együtt kellene mûködnie. Mivel éppen ellentétes nézõpontból építkeznek. A tudomány fejlõdésének az útja a KÉTKEDÉS emiatt egy új elmélet elfogadását sok sok mérés, igazolás, elõrejelzés elõzi meg. Mig a vallás útja a HIT, kétkedés, kérdés nélkül. Ezt a két dolgot sokkal nehezebb lesz összehozni, mint öszhangba hozni a gravitációt a kvantumelmélettel. Ha ezt a tényt elfogadja mindegyik oldal akkor lesz béke. A vallás számomra mit tanít? Valaki azt mondja: Nincs Isten. Az igazi hívõ válasza erre: Barátom, te nem hiszel Istenben, de Isten hisz benned. :)
Helyi püspöktõl vagy bíborod vagy mi (lényeg hogy az a megye kisistene) megkérdeztem, hogy miért van az a sok egyezõség a Zodiac és a biblia közt... A válasz annyi volt, "ezzel teszik próbára a hitünket!"...
Egyszer egy tudós azt mondta hogy az "élet" egy olyan dolog amit mintha az univerzum hozott volna létre saját maga megismerésére.
Igen ez így van. De ha a középkor nem lett volna már lehet rég a Marson lenne egy másik Föld. vagy kitudja még mi. Ebbõl a szempontból pedig csak az látszik, hogy azért magunkhoz képest sincs akkora tudásunk mint lehetne. Másfelõl meg igazad is lehetne, ha manapság sem lenne ugyan az mint a középkorban, csak jelenleg épp a profit, a lobby és hasonló dolgok állnak a fejlõdés útjába.(lassítják) . De úgy gondolom, hogy ilyen nagy kérdésekhez, (amit már jóval korában is feltettek, és próbáltak választ találni rá...) még közel sincs elégséges tudásunk. De lehet a keleti kultúrában közelebb állnak a válaszhoz, mint mi ki tudja...)
Szerintem maga a feltetelezes is hogy letezik olyan hogy isten nevetseges.
Egyebkent ha megfigyelitek minel primitivebb egy civilizacio vagy ember -> annal fogekonyabb a vallasra.
Jézus is valós személy volt...így nem lehet összehasonlítani ilyen alapon a nyúllal... (De nézz csak utána a "Karácsonynak" mibõl ered honnan származik stb. (és azt se feledd hogy az idõk folyamán változhatnak a dolgok... pl a nap éj egyenlõség. )
Sõt van egy térkép ami az Antarktiszt mutatja, teljesen pontosan a partvonalat mindent, csak 1 probléma van, jó ideje nem láthatta senki azt a part vonalat úgy ahogy a térképen van már csak a jég miatt se.
Sajnos amit a történelem könyvekben állít a "hivatalos" tudomány az nem vagy nem teljesen fedi a valóságot.
A "Nyúl" az egy szép ferdítési hiba volt, amikor is német nyelvbõl sikerült "lefordítani" a gyöngytyúkot. És hihetetlen módon az a szemét madár tényleg rak tojásokat. :)
Azért mennyire biztos vagy abban hogy az "ember egy felsõbbrendû lény"... A pl-nak nem az a lényege hogy meg magyarázd, hogy a hangya biológiailag hol helyezkedik el az emberhez képest.
Mert hidd el az univerzumhoz képest az Ember is van olyan kicsi és jelentéktelen mint egy hangya. (értsd nem értene meg még dolgokat akkor sem ha elmondanák, mert képtelen lenne felfogni bizonyos dolgokat.)
Azt azért nem mondanám hogy 0 a tudásunk. Gondolj bele abba h evolúciós mércével mérve igencsak fiatal faj vagyunk. Aztán abba hogy az utolsó 60-70 évben lehet beszélni igazán csak technikai civilizációról. És a végén h csak ennyi idõ elteltével már milyen horderejû kérdéseket teszünk fel, illetve próbálunk megmagyarázni, és eddig mennyi mindent sikerült megtudni, leírni.
Másik meg hogy lehet itt vitatkozni mindenrõl, de elõbb tényleg el kéne olvasni a könyvet, ahogyan már valaki említette elõttem. Addig talán nem kéne egybõl fröcsögni S.H.-ra, illetve istenkáromlónak kikiáltani. /ez már nem boond-nak szól/
Azt tudom, hogy valós volt. De a nyúlnak annyi valóság alapja van mint a karácsonynak. Mivel a nyulat általában nem tojással szaporodnak, legalábbis vidéken nem
Erre mondta Daniel Jackson, hogy "jó azért nem mindennek van valós alapja" Lásd pl a nyuszit. (de annak is van valamilyen hiedelme, de nem egy valódi nyúlról szól gondolom.) Ellentétben a Télapóval, aki egy valóságos személy volt.
Olyan sokan felteszik a kérdést, és habár én nem vagyok sem hívõ sem vallásos, de a "ki teremtette isten-t" kérdés valószínûleg a keresztény egyház által hírdetett isten-re vonatkozik. Megpróbálok válaszolni, habár nem az én reszortom...: Isten öröktõl fogva van. És amit nem tudunk felfogni pl. "öröktõl", azt nem is érthetjük igazán... Amit nem értünk igazán, azt vagy elhisszük, vagy nem. Mindenkinek szíve joga. Egész jó kis vallás körüli vita folyik amúgy, nem biztos hogy ezt itt kellene megvitatni... Én azt tudom, hogy a fent említett vallású illetve hitû emberek, akikkel eddig kapcsolatba kerültem, 99,99%-a nem volt képes engem így ebben a formában elfogadni, míg nekem semmi bajom nem volt velük... félrehúzódtak, "belémkötöttek", satöbbi. Nekem inkább erre válaszoljon valaki! Miért kell engem azért diszkriminálniuk a vallásosaknak mert én nem hiszek egy olyan istenben aki gyerekeket hagy szenvedni és meghalni, ha már egyszer mindenható. És most nem közexem, csak nem értem... :(
Az istenhit szerintem jóval idõsebb még a városok keletkezésénél is. Vagy legalább azokkal egyidõs. Amiket te mondasz, azok még akkor sehol sem voltak, amennyire most tudjuk.
Szerintem értem mire gondolsz, de a megfogalmazás és a példa rossz. Valójában nagyon fontos lehet a miért. Ha pl a jelenségek okaira keressük a választ, hogy miért történik. Pl a példádban ha megértjük az okait, akkor segíthet a hogyan-ban. De ha azt kérdezzük, hogy miért, mi célból, mi ennek az értelme. Akkor valamikor az a válasz, hogy az csak van, nincs értelme vagy célja.
Ez nem újdonság, akkoriban sok, mára már alig ismert vallás vette át az õsi szimbolikákat, dátumokat pusztán azért, hogy a pórnép könnyebben áttérhessen az új hitre. Így egyben változtak, és fejlõdtek a hitrendszerek, mire végül elértek egy olyan szintet, hogy a hatalom képes volt felhasználni saját céljaira, mivel az emberek már eléggé befogadóak voltak.
Olvassá Kant-ot, Az egyik legnagyobb gondolkodó volt. (filozófus) http://hu.wikipedia.org/wiki/Immanuel_Kant
"A vallás nem elõfeltétele az erkölcsiségnek, Isten ideája nem szükséges ahhoz, hogy az ember felismerhesse kötelességét. Az erkölcs ismerete és gyakorlása azonban elvezet a valláshoz:" "Isten léte a tiszta ész segítségével nem bizonyítható. Azonban a legfõbb jó Isten létének a feltételezése nélkül nem gondolható el. Bár az erkölcsi törvény nem parancsol istenhitet, egy ilyen hitnek mégis az alapját képezi."
Én magam meg úgy gondolom, hogy lehet Hawking a "legjobb"fizikus de még õ sem tud mindent, pláne ha ilyen kérdésrõl van szó. A tudásunk (emberiség tudása) még mindig csak a 0,(és utána sok-sok nullla_)% nál lehet.
"az emberiség hajnalának idejébõl, amikor még az emberek nem tudtak szinte semmit a világról."
Téves. Rengeteg, meglepõen pontos kép készült a naprendszerrõl, a sejtes struktúrákról, az atomok felépítésérõl és sok más modellrõl, amikor sem távcsõ, sem mikroszkóp nem volt.
Aki ilyen témákkal foglalkozik, annak azon kellene már rég túllennie, hogy az anyag energiája és térbeli megjelenése nagyjából olyan, mint a füstpamacs a lágy tavaszi szellõben... :)
Szerintem tévedés azt hinni (nem rád célzok, hanem általánosságban), hogy az anyag öröktõl fogva létezik, és hogy létezni is fog. Ami öröktõl fogva létezik, az a szellem, még akkor is, ha az "öröktõl fogva" kifejezés helytálló is, és téves is egyben, ugyanis ez a kifejezés már alapvetõ lineáris idõbeli gondolkodást juttat eszünkbe, pedig az "örök most"-ban nem létezik az idõ fogalma. A "semmibõl lett valami" elmélet helyett nekem szimpatikusabb a "szellem létrehozta az idõt, és a teret" elmélete, de ez már eléggé vallás-szagú, még ha azt is gondolom, hogy minderre van egy egyenlet.
Régebben én is így gondoltam, és Hawkingot nem tartom félistennek, vagy géniusznak. Inkább jelképe a tudásnak, mint a tudás birtokosa. De ha abból indulunk ki, hogy a mi nyugati civilizációnk mit mûvel itt a Földön a nyersanyagainkért, akkor nem várom el, hogy más civilizáció kvázi öngyilkosságot kövessen el, vagy csak korlátozza egy kicsit is önmagát, csak hogy mi élhessünk.
Istent fizikai, mérhetõ valaminek tekinteni olyan, mint az intelligenciát literben próbálnánk kifejezni. Isten szóba hozása bármilyen fizikai dologgal kapcsolatban ezért szerintem is eleve értelmetlen.
Amúgy általában az emberek ott követik el a hibát. Hogy a miértre keresik a választ. Valójában ez egy irracionális kérdés logikus öltözetbe bújtatva. Kérdezhet okra, mint természeti jelenségre, vagy célra, mint valami tett motivációjára. De valójában emberi szempontbol tökre irreleváns mindkettõ. Ki kell vernünk a fejünkbõl azt, hogy miértekre keressük a válaszokat, ez általában a sarokban ülõ depisek legfontosabb elfoglaltsága. A hogyanok az igazán érdekes dolgok!!!
Pl: Miért változik a klíma? Kit érdekel?! Valójában mindíg is változott!!! A fõ kérdés az, hogy hogyan éljük túl a változást!
Ott sem pontosan úgy van ahogy mondják, tudomásom szerint nincs olyan leírva hogy legyél terrorista, és irtsd ki az Amerikaiakat pl. Ez is kicsit megmásították, mert jól fellehet használni...(és ugye aki nem olvassa, vagy nem néz utána) - Esetleg bemagyaráznak egy másik értelmezést.(vagy kicsit megváltoztatják a szöveget, szóban)
Szóval ez a kijelentés nem teljesen pontos az iszlámmal kapcsolatban.
Mellesleg isten az nem más mint a Nap. Mibõl tudom?
Keressetek rá szépen a Zodiac szóra. (A legõsibb fennmaradt imádati jelkép)
És egyeztetessétek a Zodiac számokat a bibliai számokkal
December 25 -> Innentõl rövidülnek a nappalok 12 próféra vagy apostol vagy mi -> A Nap 12 ciklusa stb stb
Ha ez nem gyõz meg, keress rá az Ó egyiptomi vallásra. [Görögre is kereshetsz, de az kizárólagosan a napimádaton alapul, de ott már sokkal több az eltérés]
"A keresztény vallás a Napimádás paródiája."
Aha. Szóval az anyag gondolt egyet, megteremtette magát, szétfosta magát mindenfelé, aztán teljesen véletlenül összegyúrta magát érzõ lényekké. Hát nem tudom, ebben hinni szerintem ugyanolyan hajmeresztõ mint sok vallás elméletében. Számomra a világ létezése már önmagában bizonyíték Isten létezésére. Most nem a vallási mesékre gondolok, hanem csak arra hogy minden egy intelligens és folyamatos teremtés eredménye. Einstein is meg volt gyõzõdve errõl, Hawking példaképe, õt is meg lehetett volna említeni a cikkben.
Mi van a soha nem volt olyan, hogy semmi. Szerintem nem feltétlen kellett az univerzumnak keletkeznie. Mi van ha mindig is volt? És az õsrobbanásnak nevezett folyamat csak egy átmeneti állapot volt és talán csak lokális és nem az egész univerzumra kiterjedõ. Talán csak egy óriási fekete lyuk begyûjtötte az anyagot arról a területrõl, amit mi univerzumnak ismerünk, és egy ismeretlen fizikai folyamat arra késztette, hogy felrobbanjon. Mi van ha nincs annak a kérdésnek értelme, hogy mi volt elõtte? Mert az idõ nem egy konstans dolog, mi van ha bizonyos körülmények között nem lineáris. Ezeket a dolgokat elég nehéz emberi aggyal felfogni.
Szerintem igaza van a profnak, fölösleges mesterséges értelmet feltételezni, amíg vannak kézenfekvõbb magyarázatok. Nemtom honnan szedték egyáltalán, hogy létezik ilyen értelem, csupán merõ feltételezés az emberiség hajnalának idejébõl, amikor még az emberek nem tudtak szinte semmit a világról. Azt nem mondom , hogy teljességgel lehetetlen, de azért nem értem miért kezelik több milliárdan isten létezését tényként, amikor semmi okunk nincsen rá. A különbözõ leírások errõl az értelemrõl meg végképp nevetségesek. Az igazság, az ,hogy nem tudjuk, fogalmunk sincs róla. Ezért kell válaszokat keresnünk, ahelyett, hogy elfogadnánk amit az egyházak kínálnak mint választ. És tisztában kell lennünk azzal is , hogy amit a tudomány kínál jelenleg ezekre a kérdésekre, az sem sziklaszilárd, de legalább tényekre alapozza és nem a levegõbe találgat. Tehát nagy valószínûséggel lehet, hogy senkinek nincs igaza, még.
Sok mindent nem ismerünk ez igaz, de amit ismerünk az nem kellene semmibe venni (hangya-majom-ember) csakhogy igazad legyen. A másik, ha valamit nem ismerünk nem jelenti azt, hogy fantáziával kitöltve értelmes dolgot mondasz. Lehet, csak ez nem már valódi tudomány hanem scifi, fantazi, mese, vallás, filozófia - tetszés szerint választható tematika. Lehet, hogy te úgy érzed a gondolkozásod egy majom szintjén van, de megnyugtatlak az ember absztrakt és összetett gondolkozása túlmutat egy majom (vagy egy hangya) "gondolkozásán", a tiéd is. Persze ez már megint tudomány, agykutatás, pszichológia stb, ami többet tud annál hogy hangya vagy majom példáidnál.
Nem tudom milyen értelemben használod az isten, félisten szavak, de szerintem te magad sem tudod. Biológiai vagy természettudományos szempontból az ember nem félisten. Másról én meg nem beszéltem, és ne keverjük a kettõt ha lehet.
És amíg ilyenek vannak nem tudják azt sem mi az a tudományos tény, addig ne ugassanak bele a tudományos dolgokba...
Én azt vallom, hogy isten nincs, és õsrobbanás sem volt. Ha isten létezik, akkor a kérdésem: isten honnan és mibõl lett. Ha õsrobbanás volt, akkor ami felrobbant, az honnan volt, és miért robbant fel. Sem isten, sem az õsrobbanás nem ad magyarázatot a kezdetre, ennélfogva lényegtelen, hogy van-e, volt-e.
Még valaki hisz a népmesékben?.... Szerintem meg a húsvéti nyuszi is valós!
Véleményem szerint az Istan és a fizika viszonya olyan mint az irodalom és a nyelvtan viszonya egymáshoz.
off: Jó hogy ennyi ateista van, legalább van aki dolgozik karácsonykor és nem szomorkodik, hogy nem lehet otthon :P
Ki teremtette Istent?
Mi tudunk gondolkozni? Természetesen azt gondoljuk igen. De az emberi érzékeléssel, és az emberi tudattal felfogható dolgok minden bizonnyal csak töredékei a világegyetemnek. Erre próbált szerintem célozni a hozzászóló..
Nem állítom hogy a hangya vagy bármilyen más élõlény úgy tud gondolkodni mint az ember. Az ember a hangyához képest "félisten". DE... Isten "gondolataihoz" képest az ember gondolkodása úgy érzem közelít (na jó nem a hangyáéhoz) :), de kb egy majom szintjén van. (és ez a max) Sajnos még semmit nem értünk még a saját óceánjainkat sem ismerjük igazán, pedig az itt van , nem hogy az univerzumot és ami még azon is túl van...Isten (ha van ha nincs)
"Vallásosoknak szól a kérdésem: Istent ki teremtette? Vagy mibõl "született"?"
Ha az anyag lehet öröktõl fogva (valamilyen formában legalábbis) akkor Isten is lehet. Ha Hawking olyat állít hogy a semmibõl lett a valami akkor az bõdületes baromság. Ha meg valamibõl lett a ma látható Univerzum, akkor az anyag (valamilyen formája) örökkévaló.
Tehát ha az anyag lehet örökkévaló akkor Isten is. Ilyen kérdéseken rég túl kéne lennie annak aki ilyen témákkal foglalkozik, mert ezek annyira alap dolgok...
Hawking elsõ hülyesége volt :
Félnünk kell a földönkívüliektõl. Hát persze, csillagközi utazás, 3ezer évvel fejlettebb technológia, de majd idejönnek hogy kirámolják a szomszédot néhány olcsó nyersanyagért.... Nevetséges
És most meg is csinálták belõle az újabb : jaj ne mindmeghalunj jönnek !!! Baromságot.
Hawking második hülyesége :
Nincs Isten. Szeritem hogy létezik e vagy nem, inkább filozófiai kérdés inkább mint tudományos. Olyan kérdés például, hogy van e értelme az ittlétünknek. Szerintem ehhez mindenkinek magának kell felnõnie és eldöntenie. Hawkingtól semmiképpen sem tartom okosnak az ehhez hasonló kijelentéseket, annak ellenére sem ha õ így vélekedik a dologról.
Gyors vélemény Elõször is ki olvasta el már magát a cikket, a könyvet, vagy ki ellenõrizte le S.H. számításait? Már csak azért, mert az SG sokszor elég bulvár, és ha S.H. esetleg azt írta (számította, stb.): "Nem szükségszerû egy Teremtõ létezése", akkor itt hajlamosak úgy írni: "Hawkink azt mondja: nincs Isten." Megjegyzem, én nem olvastam. Valóban meg kell fogalmaznunk, hogy mi Isten. Én azt gondolom, hogy egy megfelelõen fejlett technika tûnhet isteninek, (itt Földön ma is van ilyen, ha valaki tudja a jelenség nevét, dobja be) ám míg véges bármi, addig elérhetõ, nekünk embereknek is. Gyakorlatilag mi magunk is istenné válhatunk, technikailag, társadalmilag, morálisan, erkölcsileg stb... Tehát az ilyen lényeket/tárgyakat/eseményeket mégsem tekinthetjük Istennek, hacsak nem mondjuk: mi magunk vagyunk az Isten. Miért mondom ezt? Ha pl, megjelenne egy nagyon fejlett földönkívüli faj a fejünk fölött, isteneknek hívnák magukat, és rabszolgaságba taszítanának minket, imádnunk kéne-e õket, vagy éppenséggel megvetni, magunk alá valónak tartani õket, mert nem képesek egy szabadság-fogalommal rendelkezõ faj természetes szabadságát elfogadni, biztosítani, akarni. Viszont ha azt mondjuk, hogy van valami, egy erõ, akarat, értelem, ami végtelen, felfoghatatlan, világon, esetleg világokon és idõn kívül való, akkor ezt joggal hívhatjuk Istennek, amennyiben valóban végtelen. Azt hiszem, ezt a nagyságot nem érhetjük el sem mi, sem mások, hiszen ha képesek lennénk a valódi végtelenségig nõni, úgy, hogy mi magunk töltenénk ki mindent valamilyen formában, akkor gyakorlatilag mi magunk eggyé válnánk a végtelennel, beolvadnánk, jobb szó nem jut az eszembe. Tehát ez, független létezõként nem lehetséges. irasidus: egyetértek. Az emberi elme csak a világ részeit vizsgálhatja, a világ egészét, esetleg világok egészeinek egymáshoz való viszonyának egészét sosem, mivel pedig Isten ezeken kívül kell álljon, ugye így már érthetõ... :) Ez egyébként nem saját gondolat (Karl Jaspers: A transzcendencia rejtjelei, ha érdekel valakit)
Egyébként isten léte vagy nem léte a tudomány szempontjából vizsgálhatatlan, így a téma ez a téma meddõ.
off. 1. Had kérdezzek vissza, a hangya képes gondolkodni? És mielõtt elhamarkodnád a válsz, arra a kérdésre is felelj: van a hangyának gondolkodáshoz agya? A hangya összehasonlítása az emberrel nem szerencsés és téves, mert a hangya az embernek nem analógiája sem az ember megismerõképességének sem. off.
"De hát a semmi az nem van hanem nincs, mert ha semmi van akkor nincs semmi, de ha nincs semmi akkor van valami, de az nem semmi." - Besenyõ Pistabácsi
1. A hangya hogyan foghatja fel hogy a hangyabolyán kívül mennyi galaxis van még?
Aki erre a kérdésre választ tud adni, az a következõt is tudni fogja.
2. Az ember hogyan foghatja fel hogy a saját univerzumán kívül mennyi más univerzum és azon túl és túl és túl hol van ISTEN? Feltéve ha azonos dimenziókról beszélünk ugye.
Aki erre is tudja a választ, nagyon sok drogot fogyasztott...
semmi-vel semmi-re
A SEMMI-re csak egy válasz van, a SEMMI. A SEMMI az SEMMI. A tudomány a SEMMI-re SEMMI-re fog menni. Egyszerû nem? Isten létezésére vagy nem létezésére soha nem fogunk rájönni tudományos módszerekkel. Mert ha van lény aki a semmibõl valamit teremt és nem akarja hogy rájöjjünk hogy õ van, akkor a szartaposó ember nem is fog rájönni SOHA!!!!
Általánosságban mondtam. Pl. az internet tele van ilyen vitákkal, hogy isten már pedig van ha hiszel benne ha nem. És bizony elég sokkal találkoztam már.