Mindjárt elsírom magam hogy egy ilyen tehetség nem tud érvényesülni ebbe a gonosz kapitalizmusba. Ha ez életed munkája lehet ám hogy megérné megtanulni angolul. Állításod szerint régóta foglalkozol ezzel, pár év alatt megtanulhatsz egy nyelvet amin publikálhatsz. De van más út is, nem hinném hogy nincs olyan ismerõsöd aki segítene. Ez igazából nem lehet akadály, aki bármi értelmeset is csinált már az életében az tudja hogy nem egy szaros fordításon fog múlni.
Ugye nem gondoltad komolyan hogy ezt bárki beveszi? Nekem még afelõl is kétségem van hogy megpróbáltad publikálni. Szerintem nagyon jól tudod te, hogy se füle, se farka a mondókádnak. Ha számolsz nem vagy konzekvens, ha grafikont adsz nem írod le hogy mi az, ha magyarázol, annak semmi értelme. Szerintem inkább ez áll a háttérben, és ezt te is tudod. Csak valamiért szeretsz itt a fórumon parádézni, és tényleg az az érzésem van hogy ettõl baromi okosnak érzed magad. De a jelenség inkább olyan mint mikor valami elfuserált mókamester produkálja magát, és saját magán kívül senki nem röhög a viccein.
Nekem már se idõm, se energiám küzdelemre. Játszani akarok. Ez meg játékos fórum. De elég ebbõl.
Mi a véleményed a porbacsomósodásról? El tudod képzelni ahogyan a pici atomok ütköznek, egymáshoz tapodnak, elõbb egy pici pöty, azután nõ, most még nagyobb, még nagyobb, már dinnye méretû, most már szénásszekér, találkozik egy másik olyannal, hú, de együttmaradnak, De most még több porszemcsével találkoztak, hiszen a tömegükkel köbgyök arányban nõ az átmérõjük, vagyis sokkal lassabban! Már mindent elszívtak maguk körül, de mert nagyobb a tömegük, most még távolabbról is elszívhatnak (ennél nagyobb marhaságot még nem olvastam, remélem is, hogy én irtam csak) szóval azután mindent mindenhonnan, ami porkorong, magukba olvasztanak! Vagy nem ilyen a porkorongba csomósodás? Írja meg valaki, hogy milyen! Légyszi!
Ha bekövetkezik, hogy a világ vezetõ intézeteinek vezetõ tudósai egyszer meghallgatnak téged, nyugodtan beszélhetsz majd magyarul. Õk érteni fogják. Persze nem mind. Annak a kettõnek az ötezerbõl, aki (eléggé el nem ítélhetõ módon) nem magyar származású, azoknak majd lefordítják. :)
Az egyik probléma, hogy egy- két Beatles dalon, és a Hamlet monológon kívül nem tudok angolul. De azokat bárkinek elõadhatom! (aki szintén nem ért). Tehát, magam vagyok a hibás! És az is olyan jól esik!
Túlkomplikálod ezt a kérdést. Fordíttasd le egy egyetemistával irodalmi angolra. Lesz amilyen lesz. Elküldöd és kész. Ha nem válaszolnak, biztosan nem az angol fordítás hiányossága lesz az oka. Tedd meg azt a bizonyos elsõ lépést. Anélkül ugyanis biztosan nem vezet utad igazad kiharcolása felé.
Hajrá Magyarország! Azzal kezdõdik, hogy 300.000 Ft ot fizessek ki fordításért? Az összes Acta Hungária külföldi céghez került, és természetesen csakis angolul irhatnak bele. Alatta pedig van még egy - két tudományos folyóirat, "...de nem az az igazi..." Deklarált céljuk a "világszinvonal" ismertetése. Szerény alkalmazott tudományi munkahelyem, ahol méréseket végezhettem, és titokban még álmodozhattam, 20 éve az elsõk között megszûnt. Mondván, alkalmazásban külföldön már messze túlhaladtak minket... Azóta tele az ország velük, igen sikeres fogyasztók lettünk, ezt az adósság állományunk is tükrözi.
Gázból például messze a legtöbbet fogyasztottuk (amíg volt igazán iparunk).
De milyen furcsa, amint a hõalapú hõszivattyúzásról beszélni kezdek, mert konferenciákon elõfordulok, vagy tanulmányt írok, azonnal másra figyelnek. (Hõbázisú: abszorber, és adszorber, áram helyett hõvel mûködhet).
Nem mondom, vannak itt is sikeres fejlesztések, gratulálok nekik.
Fordíttasd és küld el minden rangosba. Mit veszíthetsz? Fordítási költséget? Postaköltséget? Szerintem az elméleted jó! Megérné, hogy mit válaszolnak rá.
Amúgy-is látható, hogy a világ nagyon liberalizálódik napjainkban. Ma reggel a Kossuth-rádióban egy politikus éles kirohanást intézett, baromságnak nevezett egy széles tudományos konszenzuson alapuló elméletet, az üvegházhatást. Sajnos még nincsen benne a hangtárban, de ha benne lesz, meghallgatom újra. Nem maga a hõbörgés az érdekes, hanem az, hogy az ilyesmiknek mostanában nyilvánosságot biztosítanak. Elképzelhetõ, hogy a te elméleted is egyszer a rádióból köszön majd vissza. Én ezt egyáltalán nem zárom ki. Sõt! Szurkolok neked! Nem mintha egyetértenék veled. Értem az elméletedet, de nem értek vele egyet. Akkor miért szurkolok neked? Mert tele a micsodám azokkal, akik semmit sem csinálnak, de mindenki feje felett azonnal pálcát törnek, mondván, hogy vagy hülye, vagy hazug, hiszen a tankönyvben nem ez áll. Az õ tevékenységükbõl soha semmi fejlõdés nem várható. A tiédbõl, vagy Egelyébõl pedig igen. Lehet, hogy nem pont az és nem pont úgy, de valami új, valami hasznos, valami ami eddig még nem volt, az igen. Emiatt biztatlak. Hajrá magyarország, hajrá újat akarók!
Te komissz...ioner, néha értelmesen hozzászóltál, sõt- mások is. Folytassátok tehát azt a hagyományt, hiszen én gondoskodok róla, hogy legyen mihez? Vagy nem? Még ennél is nagyobb az igényetek? Hú, a nemjóját! A f...szvakarásban viszont nem vagyok partner!
Annak igen, de te sose leszel az, és itt senki más se! Akkor pedig az egész csak gúnyolódás, aminek sem magad, sem mást nincs jogod kitenni! Úgyhogy sipirc, hízelegd be magad az illetékesnél, hogy törüljön ki téged!
Csak azért linkeltem be, h a trollok tudjanak neked digitális szemüveget és szakállat rajzolni, ha akarnak. Egy leendõ Nobel-díjasnak el kell viselnie a diákok csínytevéseit!
Elõbbiek csak töredékei annak a katyvasznak, amit a tudományokban, az emberi tevékenység legmagasabb tudati szintjén kis ráfigyeléssel tapasztalok. És ami mélységes megütközést kelt bennem: vajon az Ember tényleg lemászott már a fáról?
Tehetetlenségemben, hogy mégis túlélhessem, szarkazmussal írok róla. Így is érthetõ annak, aki érteni akar.
Folytatva a témát:
Az egyetlen, logikus magyarázata a Naprendszer keletkezésének, hogy valamennyi szilárd bolygó, hold, meteoroid, üstökös, porszemcse egy forró, a Napból éppen kiszakadó és attól elszáguldó óriás gázbolygó atmoszférájának kondenzálódása, és megszilárdulása útján keletkezett. Amely egy helyen lelassulva a pályájára állt, és onnan árapály távolodást, vagy éppen zuhanást végzett. Attól függõen, hogy a Nap USP kritériumán belül, vagy kivül érkezett. (Becslésem szerint a Föld kezdõ pályája 125-135 Milló km volt)
Egy mérnök számára természetes, hogy elõbb a plazmából a nagyobb hõmérsékleten a szilárd bolygók, és holdjaik, keletkeztek, még néhány napos, vagy hetes távolságra a Naptól, és körülötte álltak pályára.
A víz-jég bolygók sokkal késõbb, azok már a gázbolygójukat követték. Amelyik lemaradt, a következõ felcsípte. Eközben történhettek kisebb nagyobb katasztrófák is, az Uránusz lehet, hogy éppen a Föld "szülésébe" rokkant bele? (Csak elképzelhette, hogy kik jönnek rajta világra, és azonnal lumbágót, vagy gerincferdülést kaphatott...) A Vénusz fejét pedig az elrohanó Jupiter csavarta el, és adott retrográd forgást neki? Mindez a forgástörvényekkel (amelyek így összefogva nem is léteznek) szépen magyarázható.
De nem: az elméleti fizika, és abból sarjadt csillagászat számára csak a mag és részecskefizika létezik, meg azok folyamodványai. Alább semmiképpen nem szállnának...
Így számukra elképzelhetetlen, hogy a négy hidrogén egyesülésén túlmenõen, amikor a fúzió elkezdõdött, a magban létrejöhettek milliószor nagyobb erõk, amelyek nem csak napszél eregetésre voltak alkalmasak?
Hogy egy rövid idõre megnyilt a mag, és a maximum gravitációt áttörve 1000 km/s -nél nagyobb, naprendszeri kozmikus sebességgel távozhatott egy hatalmas, a Nap tömegének akár százalékát is elérõ gázcsomó, amelynek kondenzációja a Plutónál kezdõdött, és az Oorth felhõben teljesedett ki?
Ehelyett változatlanul a porkorongból történõ csomósodást fújják! Ami sehol nem tapasztalható, sem a gázbolygók gyûrûjében, sem a kisbolygóõvben- sehol, mert ÉGIMECHANIKAI PARADOXON, beleértve a parányi bolygócsírákat, amelyek azután szép kövér földdé híznak.
Bizonyitékként arra, hogy a számítógép is kétélû fegyver: attól függõen sül el, hogy kinek a kezébe kerül! áés van, mikor önön magát lövi fenékbe, rosszabb, ha másokkal együtt... És itt nyilvánul meg a tudomány, mint intézmény szerepe! Hogy ki publikálhat, és hogyan? Ki lehet "tudós"? Egy biztos: engem, ahol és amikor csak lehetett, a tudomány mindig eltaszított. Sõt, még a kísérete is, pedig az tényleg elég szerény képességû! Hát ezért most azután igazán õszinte leszek!
Most azután beszéltem is: Ffu! Izé: Uff!
Küldtem, nem is túl rangosba, mert ahhoz le kellene angolra fordítassam. Meg kell adni a módját! A forma és a tartalom örök harca ez. Nem kell nekik, pedig magyar kiadó. Ugyanaz aki, azt publikációt adta ki, amit én vitatok. Pedig kerültem a harcias és szinpadias kitételeket, amelyek nektek úgy tetszenek... Szóval nem fogadták el.
A Naprendszer keletkezésérõl szívesen írok. Még instabil állapotában, mert a fúzió hirtelen teljesedett ki a magjában, több gázbolygó kiszakadás is történt. Négyrõl mi is tudunk, de kellett legyen legalább még egy, a legelsõ, amit Anonymus -1 nek neveztem. Ez olyan nagy tömegû, és sebességû volt, hogy el is távozott a Naprendszerbõl. Elõtte azonban kilökte a Napot a spirálkar középébõl, ezzel többé- kevésbé nyugodt körülményeket biztosítva ahhoz, hogy késõbb ti ilyen értetlenek lehessetek. Továbbá elfordította a forgástengelyét is.
Feltételezek egy második gázbolygót (Anonymus-2) is, amely azonban már nem biztos, hogy távozott, hanem nagyon elnyúlt pályán keringve idõrõl- idõre egy csomó problémát okoz a dinóknak, meg a sokkal kisebb farkú utódaiknak. Ezt sokan X bolygóként, és más szép nevekkel is illetik. Azután már jött a Neptunusz, Uránusz, Szaturnusz, Jupiter. A lényeg, hogy útjuk során légkörük hûlni kezdett. Elsõként a nehéz elemek kondenzálódtak ki belõlük, még a Nap közelében, ezért a körül álltak pályára. Hûlésük miatt forgásuk felgyorsult: számos bolygó-hold páros még folyadék állapotban akkor hasadt ketté belõlük. (Föld, Hold, Mars- Phobosz'Deimos stb). A víz majd legkésõbb a metán kondenzálódott, és vált le az anya gázbolygóról, de már kiskacsák módján követve azt. Vonulatukhoz más, korábban elhagyott kiskacsák is csatlakoztak, igaz gyakran retrográd keringésûek. Emellett a Naprendszer összes metoroidja, üstököse stb. ugyanazon elszáguldó gázóriásokból, csak már a Naptól iszonyú távol kondenzálódott. Ezek a Kuiper õv, az Oorth felhõ, a Plutó-Charon, amelyek naprendszerünk legelsõ bolygói, bizonyára még az Anonymus -1 bõl. Ezért gondolom, hogy az igen nagy tömegû, és sebességû lehetett. Ez logikus teremtéselmélet, nem mint a "porkorongba csomósodás". Hiszen a kezdetben még nagyon gyorsan forgó Nap árapálya gyorsan eltávolította a porkorongot, a maradékát meg az elszáguldó gázbolygók söpörték össze, vagy szórták szét. A porbacsomósodási elmélet tehát sem kérdést nem tud felvetni, sem választ nem tud adni semmire. A kiszakadáso- árapály elmélet viszont megkérdezheti: Milyen pályán keringet 2 Mrd éve ez, vagy az a bolygó? És tud rá válaszolni! Hát ez a különbség közte, és a másik között. Továbbá köztem, és köztetek! Tudom, hogy amit így írok, az ellenszenves...azonban elégedetlen vagyok.
Mert amirõl írok, az nem csak itt kellene megjelenjen, hanem hasonlóan, mint ez a fórum rangos tudományos folyóiratban...Úgy biz a! De ott nem jelenhet meg, mert nem vagyok sem fenntbentes, és nem tudok angolul, csupa lényegtelen körülmény. Így az emberiség jelenleg legnagyobb és legfontosabb fizikai elméletei csak itt jelenhetnek meg, ami persze így is nagyon megtisztelõ. Mert folytatni fogom, függetlenül attól, hogy ti mit szeretnétek szellemi táplálékként.
Ez ennek a kornak a kórszelleme! Szabad út a semminek a fizikában, a valaminek meg a fórumokon. "Nekem így is jó..." tralalla (a zenéjére már alig emlékszem...)
Megígérem, hogy fogok ügyelni a helyesírásra, mert elolvasod.
Csak egy dolog elsônek pl. a NASA szerint (is) a Holdnak üreges a belselye. Egy szatelit becsapódása után órákig kong, mint a harang. Ez sem stimmel a közvélemény által elfogadott tényekkel, hogy csak egyet említsek. Azt persze ne várd tôlem, hogy be is bizonyítsam azokat.
Megkérlek (ha lehet akkor hivatkozásokkal) sorold fel ezeket a nemstimmelõ dolgokat.
Miután kiszinesedett a topic, idekacsintottam és a "szakadt UFO-n" megállt a szemem. Mi lenne, ha ezek a szakadt UFO-k nem véletlen tévednének ide, hanem esetleg már millió éve itt járnak ki-be ? Mi lenne, ha már millió éve landoltak volna, amikor a Föld egy állatkert volt, azt monták volna, hogy teremtsünk embert a mi képünkre ? Persze csak szolgáknak, nem osztunk meg velük mindent a tudásból, inkább kitalálunk nekik valamit, egy csontot, amin elrágódhatnak. Nevezzük ezt tudománynak, vagy fizikának. Ez eddid szép és jó, a baj csak az, hogy ezek az emberek már már a teremtôjük tudását magukévá akarják tenni... És itt jön be a Hold Forrai barátunk, ami neked is szemet szúrt, habár más tekintetben.. Hogyan tudnád magyarázni azt a már szinte tényt, hogy a Hold öregebb mint maga a Naprendszer ? Ha ez valóban igaz lenne, akkor honnan és hogyan kerül ide ? De legfôként mi céllal ? Az árapályhoz nem tudok hozzászólni, de igazad lehet, mert az biztos, hogy a Holdal nem stimmel a világon semmi sem .
Elolvastam amit írtál. Állítok akkor valamit egyszer már én is: Állítom, hogy nálad az õszinteséggel nincsen baj. Õszintén írtad ide ezeket a gondolataidat.
És most valami egészen más: Megkérlek még egyszer, az #1427-es beírásban szereplõ videónak a 3:27-tõl kezdõdõ három és fél percét nézd meg újra. Miért? Mert úgy látom nem érted mirõl van szó. Azért.
A tudomány tart valahol. Most éppen itt. A tudós nyíltan elmondja mi az a pont hol komoly gondok merülnek fel tudásukban. Nem szeretném ide leírni a szavait, de ha ennyire értetlen vagy, ha ennyire nem arról beszélsz, amirõl egyébként azt állítod, hogy nem úgy van, akkor ugyan mit tehetnék?
Nézd, van egy kétely, amire nincsen magyarázat. Te ezt a kételyt vonod kétségbe. Ez azért elég szokatlan. Egy elméletet kritizálhatsz. Egy jelenséget magyarázhatsz másképpen mint mások. De egy kételyt, egy "nemtudjuk" tudományos elmondást azért nem szerencsés megkérdõjelezni.
Megkockáztatom: Nem érted mirõl beszél a tudós.
Nem szeretném, ha félreértenél! Ezzel a pár mondattal én nem vontam kétségbe a te állításodból új (vagy nagyon is régi) fizikai hivatkozásaidból egy mukkot sem. Csupán azt szeretném, ha ezt az egészet végre az elején kezdenénk, nem pedig a kellõs közepén.
Ha negálsz valamit, elõbb tudnunk kellene, hogy pontosan mit negálsz. Csak azután jöhet a szerinted jó megoldás.
Meg tudnánk ebben egyezni? Ha nem, én befejezem veled a beszélgetést.
Ok, hogy itt elbeszélgetsz magadban, magaddal. Még az is ok, hogy kb. a 99%-át nem lehet megérteni annak amit leírsz. De könyörgöm legalább a helyesírásra figyelj oda légyszíves!!
Mindezt valakinek legalább egyszer, nyiltan, õszintén, ha kell, ilyen képiesen, de KI KELLETT MONDANIA!!! Különben változatlanul folytatódna egészen a teljes szellemi elbutulásig! Dühösök lehetnek, haragudhatnak, oda se figyelhetnek, lekicsinylõen mosolyoghatnak, kitörülhetik, mindegy, hogy kik, hol és mikor: de legalább egyszer, le lett írva!
Ha egyszer véletlenül mégis ide tévedne valami szakadt UFO, és érdeklõdne a (kül)földi elméleti fizika, és csillaqászat jelenlegi állásáról, akkor bemutatva azt szégyenembe eltakarnám az orcámat, és azt hazudnám, hogy azt az ellenség megtévesztése miatt csinálta a földi tudomány! Erre úgy megijedne, hogy ijedtében olyan dimenzióba menekülne, ami nincs is, és jól pofára esne... Erre jó a jelenlegi elméleti fizika itt vizsgált ágazata.
Az, hogy valamely testnek kicsi az árapály tényezõje, nem jelenti azt, hogy nem vesz részt az árapály folyamatban. Mert a távoli relációjában éppen úgy együttmûködik pl. egy központi gázbolygóval, és okoz benne árapályt, ahogyan a Hold is aFöldben. Alaptörvényként kimondható:
"Bármely testekbõl álló keringési rendszer eredõ árapály csatolási tényezõje a benne lévõ legnagyobb értékûhöz közelít"
Így a galaxisoké a fekete lyukakhoz, a Naprendszeré a gázbolygókéhoz, és a Naphoz. A Földdé a felszínén, és belsejében lévõ folyadékokéhoz. A fázisváltó (metán, víz) holdaké kezdetben kicsi, azonban ahogy egy kis része megolvad, maga körül gyorsítva okoz növekedést. Így robbant szét a marsi Phobos'Deimos kishold is.
A Naprendszer bugyuta "porbacsinálási" keletkezési története: szörnyü SKANDALUM!
Vagyis "skandalum". De szeretném tovább folytatni az általános árapály energetikai hátterének részletezését. Elõször is, hogy mit jelent a "saját árapály potenciál"?. Wk=g*(fi)*K....m^2/s^2... Ez az adott relációban központinak tekintett égitest árapály munka potenciálja, amellyel bármely más testtel árapály kapcsolatot létesíthet. g...m/s^2...felületi gyorsulás K...m...kerület (fi)=0...1,0 ...komplex árapály csatolási (disszipációs) tényezõ, amirõl még vastagon szó lesz.
A Földre ez Wk~78,5 m^2/s^2 A Napra Wk~7,2 E+6 ...m^2/s^2
Ha ezt elosszuk a gyorsulással, akkor a maximális árapály referencia elmozdulást (dH, zuhanást, távolodást) kapjuk az égitest felszínén. A földfelszin közelében ez fordulatonként ~8,0 m. A napfelszínnél ~26,3 km. Ennyit zuhanhat maximálisan az egyenlítõi felszín közelében 1 fordulat alatt bármi. Más irányokba kevesebbet, az atmoszférikus ellenállás miatt pedig sokkal többet. A legérdekesebb azonban a komplex árapály csatolási (disszipációs) tényezõ szerepe. Amely megmutatja, hogy az árapály energia hányadrésze alakul át különbözõ módokon munkává. Maga a munka nemcsak melegedés, hanem darabolódás, fúzió, fázisváltás, elektromágnesség stb. formájú lehet. Ezek folyamodványaként "csatolódik" a távoli égitest a központihoz, amely ezáltal képes vele energiát és impulzust cserélni, távolodni, zuhanni. A (fi) értéke egyfelõl elméletileg modellezhetõ, pl. gázbolgóknál, csillagoknál hidraulikailag, szilárd égitesteknél mechanikailag, (rugalmatlanság), vegyes struktúra, stb. Különféle mérések és számítások eredményeképpen a (Fi) értékeire elsõ próbálkozásként) a következõ táblázat ajánlható: 1. 0,1-1,0 univerzumok, fekete lyukak. 2. 0,001...0,1 galaxisok 3. 1E-6...0,001 gázbolygók 4. 1E-7...1E-4 Csillagok (Nap~5E-6) 5. 1E-9...1E-6 Vegyes struktúrájú égitestek: (Föld 0,5-2E-7) 6. 1E-11...1E-9 Szilárd testek, Hold 7. <1E-11 Porok, mûholdak? 8. ~0<...elemi részecskék?
Ezek közül többet mérések, számítások alapján közelítettem, pl. Nap, Föld, galaxis. Másokra még vizsgálódok, pl az elemi részek disszipációjára a ciklotron kísérletek adhatnak választ. Melyek eredményeihez kicsi a hozzáférésem, ahogy a többihez is. A Norád mûhold táblázatok alapján bebizonyosodott, hogy a Föld árapálycsatolási tényezõje poláris irányban ~4x kisebb, mint ekvatoriálisan. Az árapály csatolási tényezõ: új paraméter, amelyhez hasonlót sem ismer az elméleti csillagászat. Ehelyett az energetikai számításait "árapály púpokkal, daganatokkal, meg egyéb értelmezhetetlen és értelmetlen dolgokkal végzi, száz évek óta. Ki kell már lendíteni a mély kerékvágásból, amelybe már a tengely(izé: tengernyi) agyáig belesüppedt. (SKANDALUM!!!)
Nem akartam még belekezdeni, de muszáj: az általános árapály a Naprendszer, és az univerzum történetéhez elválaszthatatlanul kapcsolódik, a jelenlegi hiedelmekkel jóformán teljes ellentmondásban.
A tölcsérszerûen ábrázolni szokott Big Bang történetben nincs helye egy olyan árnyalt dolognak, mint a leheletfinom és lassú árapály. Ami pedig egy másik lehetséges "teremtéstörténet" részeként a Naprendszerünket, és az univerzumunkat valójában alakította. Különösen fájdalmas a gondolkodó, és nem magoló embernek a Naprendszer porkorongból történõ csomósodásának hihetetlen története, a Hold morbid ütközéses teoriájával, és a többi hasonló, még fantáziának is nehezen nevezhetõ "tétellel": Hogyan várható el, hogy ezekrõl tudományos tárgyilagossággal írjon bárki is! Mesék a tudományban? Nem: mindez botrányos, ami pedig botrányos, azt látni, és láttatni kell, minden eszközzel! Rá kell mutatni: ez skandalum! Na, ezt próbálom megtenni mindenféle nyelvi, stilisztikai eszközökkel, ja meg bizonyításokkal is. Mert ami: SKANDALLUM, az SKANDAQLLUM!
Már küldtem linket. A fizikus professzor érthetõen elmondja amiért feltételezik a sötét anyagot, miért feltételezik a sötét energiát. Nem kell nekem semmit sem bizonyítani neked. Én ugyanis nem állítok semmit. Te állítasz, neked kell bizonyítanod állításod helyességét.
Eddig (számomra) még szóban sem tudtad megindokolni, logikus következtetésekkel alátámasztani az állításodat. Addig amíg ezt nem teszed meg, képleteidet, görbéidet meg sem nézem. Minek. Logikátlan, hibás alapokon nyugvó állításnak nem kell képlet.
A Nap forgásperiódusa kezdetben ~3 óra volt, a szétröpülése határán.
Egy újabb állításod. Minek? Még az elõzõvel sem végeztünk. Megkérlek koncentrálj elõbb arra. Indokold meg szép kerek magyar mondatokkal, logikus módon, hogy miért nincsen sötét energia, miért nincsen sötét anyag szerinted.
Én egyébként hajlamos vagyok neked hinni. Tudom, hogy a tudománynak szüksége van nagy rejtélyekre, hogy kutatásait megindokolva pénzhez jusson. Nem esik nehezemre azt feltételezni, hogy az egész ciklotron kísérlet is erre kell. De feltételezni valamit, vagy tudni valamit két külön dolog. Nem vádaskodhatunk csak úgy vaktában. Állításod emiatt bizonyításra szorul.
Egy jótanács: Haladj szépen sorba! Az egymásból következõk elsõ tagját próbáld itt megindokolni. Jó, ha az eszedbe vésed, ha már az elsõt sem sikerül, akkora többire nincs is szükség.
"Ha így lenne, nem távolodna. Kivétel nélkül zuhanna." A te logikád korlátolt. A Nap forgásperiódusa kezdetben ~3 óra volt, a szétröpülése határán. Ma több, mint hatszáz óra. Óriási mértékü a forgási energia, amit gázbolygói kivetésére, és árapály távolítására fordított. A Naprendszer impulzusának már csak 200-ad része az övé, a nagyobb része a távolodó Jupiteré, és a Szaturnuszé. Vagyis szörnyü hülyeség amirõl írsz. Egyébként úgy írsz, mintha általánosan ismert lenne, hogy a bolygók a Naptól távolodnak (ráadásul a távolságukkal növekvõ "Hubble" sebességgel?) Errõl elsõként én írtam. Küldj linket, hol olvashattál még róla, a Holdon kívûl, amelyrõl egyedül irják? Hol olvastál stacioner pályákról, a szinkron pályán kivül? Pedig pl. a Deimos-1 ilyen, i=98 fok hajlásszögû pályán kering! Ha ismerik, miért titkolják? Nem lehet úgy, hogy az elméleti fizikát ne kelljen vagy aljasnak, vagy hülyének vélni?
Gondolkodj tehát. Az unalmas akadémikus stilusodat pedig, amellyel marhaságokat szoktak örökérvényûsíteni, tartsd meg magadnak. Én azt és úgy irok, ahogy nekem tetszik.
A többlet energia pedig az égitestek forgási és keringési energiájából származik, ami pl. helyzetivé, hõvé, relativ tömeggé, sebességivé, elektromágnesessé (pl. föld mágneses tér) alakul.
Ha így lenne, nem távolodna. Kivétel nélkül zuhanna. De mint tudjuk, nem ez történik. Nem csökken a forgási sebesség, viszont távolodik az égitest. Magyarázatod tehát nem jó. Nem magyarázza meg a többlet-energiát, hanem ellenkezõleg, energia-vesztést ír le.
Nem. A tudománynak igaza van. Ha többlet energia van, akkor azt azt elõidézõ erõ is létezik. Ezt keresik, s mivel nem találják, mivel láthatatlan, elnevezték sötét energiának. Szerintem ez így logikus.
Ja-igen, hagyd már ezt a gyerekes haragszást! Kit érdekel, hogy te indulatból, vagy ész által vezérelve írsz le valamit. Csak az számít, amit leírsz. Semmi más.
Az elméletben szereplõ árapály sokféleképpen szórja szét az energiát, és annak révén vagy távolítja, vagy közelíti vagy stabil pályán tartja a testeket! A stabil pályát nevezem USP-nek, amely egy krirérium pálya. A Clarke (szinkron) pályán keringõ mûholdak ilyenek. De ilyen a Deimos-1 mûhold is, ami pedig i~98 fok hajlásszögû pályán kering. A földi geostacioner pálya is tehát csak egy az USP-k közül. Ezt egy ennél tudományosabb fórumon is leirtam már, diagramot adva a mûholdak zuhanására, távolodására, és stagnálására, amelyet számtalan mûhold adattal teszteltem. Valódi égimechanikai- kritérium hely tehát nem annyira az égitest közepe, sem a felülete, hanem inkább az USP kritérium pályája, vagy a zónája, ahol az döl el: idáig ami kering, az enyém, rám zuhan, onnan kezdve meg minden távolodik- hát menjen is a francba! Akár ha a Hold is lenne az! Erre a Hold évi 40 mm távolodásba kezdett... (Ez elég nehéz téma, úgy gondolom, így könnyebben megérthetõ) Mert a földi USP, pl. a geostacioner pálya ~42000 km-re van a Föld közepétõl. A Napé: 20-30 Mkm, azon belül már minden visszazuhant, kivül meg távolodik. De ahogyan csökken a forgássebessége- az USP-je is távolodik, és a közben furcsa dolgok történnek, ha pl. beéri, vagy túlhaladja a keringõ testeket. Az univerzum tehát egyfajta árapály táncot jár. Most mindenki azt hiszi, hogy ha a partnerét egyszer már kidobta, az soha vissza se tér? Hát ennyit a fizikáról, ami mit se tud az árapályról. A többlet energia pedig az égitestek forgási és keringési energiájából származik, ami pl. helyzetivé, hõvé, relativ tömeggé, sebességivé, elektromágnesessé (pl. föld mágneses tér) alakul. Mert a Föld magját is az árapály dobálja. Erre vonatkozó számításokat is közlök mindjárt: jobbat nem érdemelsz!
Összefoglalom. Egy égitest kering a másik körül. Mozgási energiája van, mégsem távolodik. Az elméletedben szereplõ árapály felemészti ezt energiát, az átalakul hõvé. Ebben az esetben idõvel belezuhanna, ütköznének. Szerinted mégsem ez történik. Pont az ellenkezõje. Többletenergiához jut, távolodik. Miért, honnan az energiatöbblet? Ne írj több képletet amíg ezt a súlyos ellentétet pár szóban fel nem oldod.
Az árapály modellt többször ismertettem már, és fogom még, ha igénylitek. Az egyszerû modellbõl mégis igen lassan, több közelítésben jutottam el a következõ, az árapály munka meghatározására szolgáló már szintén egyszerû képlethez.
dE=P*Wk 1./ Itt Wk=g*(Fi)*K...2./ m^2/s^2, amit a központi égitest "saját árapály potenciáljának" nevezek. Ebben g... m/s^2 a felszíni gyorsulása, K...m a kerülete, és (Fi) az árapály csatolási potenciál, amirõl még sokat szeretnék írni, mert új, nagyon fontos, gyakorlati disszipációs jellemzõ. Amelynek jellemzõ értékeit a Földre, a Napra, a galaxisokra meghatároztam.
A P viszont a két égitest forgási- keringési szituációjára jellemzõ, meglehetõsen bonyolultan felírható tényezõ, amelyet mûholdakra, ûrszondákra, égitestekre sikerrel teszteltem. Mindezt részben már leírtam a dolgozataimban.
Ezt a képletet szeretném alkalmazni a CERN-részecske csomagjára is, már alig várom, hogy egyikük a tányéromba repüljön!
Az árapály jellemzõen két test között értelmezhetõ, amelyek lehetnek nagyobb test alkalmasan szétválasztott részei. Az univerzumban a fizikai testek soros, és párhuzamos keringési (mozgási) hierarchiába rendezõdnek. A soros hierarchia fokaira jellemzõk a Tejút- Nap-Föld- Hold, a párhuzamosra pedig a bolygók egymás között. Árapály bármelyikük, például egy porszem és a Nap között is felléphet. Azonban a soros hierarchia esetén a kapcsolat folyamatos, ismétlõdõ, és tartós, a párhuzamos esetén pedig alkalomszerû. Mindez az árapály munka szempontjából meghatározó. A különbözõ testek közötti árapálykapcsolat összegezhetõ. Így például számítható az összes bolygónak a Napra kifejtett eredõ árapály hatása. (Ezt el is végeztem 4,7 Mrd évre).
Elementárisan, csak két test árapály hatását vizsgálva egyiküket "központinak", a másikat "távolinak" kell tekintsük. A távoli árapálya okoz a központin árapály munkát, amelynek eredõjeként jön létre távolodása, zuhanása, gyorsulásuk, lassulásuk. Ráadásul ez a reláció megcserélhetõ, amitõl ugyanazon vizsgálat egészen más eredménnyel zárulhat. Például az egyik relációban a központi közelíteni akarja a távolit, a másikban megfordítva. Ilyenkor az eredõ hatást kell megkeresni, amelyek között gyakran több nagyságrendnyi a különbség. Például a Föld árapálya a Napon igen nagy, emiatt a számításom szerint a Föld méter/év nagyságrendû távolodása történik a Naptól. Ugyanakkor a Nap árapálya a Földre több nagyságrenddel kisebb, a Holdénak csupán a fele. Mi mégis csak az utóbbiról tudunk, a nagyobbat pedig nem is mérjük?
Tévedés azt hinni, hogy az általános árapály csupán a tömegvonzás egyik következménye, ahogyan azt sokan állítják. Annál ugyanis sokkal több, mert nemcsak a gravitációt, hanem minden más kölcsönhatást is magába foglal, mert kiterjed a valós testek összes fizikai paraméterére, struktúrájára! A gravitáció többnyire csupán az elsõ tényezõ abban a kölcsönhatás- sorban, amely sorozatos átalakulások során energiadisszipációt okoz! Ezért is jár hozzá az "általános" jelzõ. Az árapály pedig azért, mert történetileg nevezik így. Az általános árapály emellett többnyire "forgástörvény" is, mert a testek forgási és keringési impulzusmomentumainak átrendezõdésével jár, amelynek egyenes következménye, és kísérõje a geometriai változás, a távolodás és közeledés, továbbá a gyorsulás és lassulás is. Amelyek közül most elõszeretettel csupán a távolodást emelik ki (Hubble törvény) holott az csupán egy szituatív jelenség- valamik, éppen most távolodnak még... Ugyanakkor az árapály nem csak forgástörvény, mert "egyenes " pályákon haladó testek között is fellép. A szituációtól függõen vannak erõtani, és energetikai hatásai. Erõtani hatása pl. a Roche törési kritérium pálya. Az energetikai hatásait azonban csak korlátozottan vizsgálják. Így például ismeretlen az általam USP (univerzális stacioner pálya) néven nevezett energetikai törési kritérium pálya, amelynek pl. a Mars általam feltételezett Phobos'Deimos kisholdja esett áldozatul. Amelyet a Mars forgáslassulása révén távolodva kb USP 17-18000 km-re ért az utol, megolvasztotta a magját, és szétrobbantotta azt. Most a Phobos zuhan, a Deimos pedig a marsi USP-n túl távolodik. (A Naprendszer keletkezésének egyébként szerintem köze sincs a bohókás porbacsomósodási elmélethez.) Amint látjátok, általában émelygésem van az elméleti fizika és csillagászat említett ágaival szemben. Ami persze lehet kölcsönös. Ugyanakkor elismerésem a mérnöki tudományokkal is gazdagított, gyakorlati ágaikkal szemben. Amibõl láthatjátok, hogy nem vagyok megátalkodott tudomány ellenes.
Elõször persze kellene olvasnom valamit a ciklotronokról, fõképpen a CERN-rõl. (jól jönne egy jó link, könyv stb...) Mert a ciklotronban nem csak elektromosság és mágnesesség, de a gravitáció is (mégpedig az általam gondolt súlyos=tehetetlen tömeg ekvivalencia) jelen van. Errõl szerényen hallgatunk, holott az áltrel szerint a relatív tömeg a fénysebességhez közelítve igencsak megnõ! Az elektronvolt az elektronvolt. De miféle fajta az a tömeg, ami növekedik? Olyan mint a többi? És ha igen, milyen a hatása? Van e árapálya annál az iszonyú sebességnél, ami a földre, vagy a berendezésre hat, és viszont, ahogy azok õreá hatnak? Mert hogy van, és pedig nem kicsi, abban tökéletesen biztos vagyok!
Létezik, hogy itt ez senkit se érdekel? Természetesen létezik!
Létezik, hogy ez máshol is senkit se érdekel? Természetesen az is.
Nahát, pontosan emiatt fogok én errõl (is) írni ide! Mert nem érdekel, hogy kit érdekel, és kit nem!
brozy linkje azonban megfogta a képzeletem. Mert a ciklotronok árapály hatásával még egyáltalán nem foglalkoztam, holott a legérdekesebb , ami csak létezhet! Ehhez tehát fel fogom írni az árapály munka képletét, és olyan számításokat végzek majd itt, amelyet egyetlen csillagász, vagy fizikus se tett meg! Mert Einstein se foglalkozott az árapállyal annak rendje módja szerint. Sok mindennel, de azzal nem. Abból pedig látni fogjátok...(hogy mit, még én se tudhatom!) De a "ciklotron árapály", ami a részecske csomag, és a sok ezer tonnás körív, na meg a föld között is kialakul, igazi csemege kellene, hogy legyen! Mert az is!
brozy felé mérlegelem a megbocsátást. qetuolnak pedig nehezemre esik még leirni is: (húh, erõszakkal erõltetem a billentyûzetet, de nehéz volt, alig sikerült...): köszönet a szép fotókért! Nem merem még kommentálni se õket, nehogy abbahagyja, mert ténylegesen ez illik a topikba.
Csak nekem engedjék meg, hogy közölhessem a gondolataimat tudományos folyóiratokban, amelyek a snasz árapályról szólnak, ami csupán a valóság.
Komoly tudományos folyóiratban te soha nem fogsz publikálni semmit ezzel a hozzáállással. Csak nem képzeled, hogy engedik lebuktatni magukat? Ha bebizonyítod, hogy hagyományos fizikai modell is megválaszolható a sötét anyag/energia nélküli univerzum problematikája, akkor oda lenne a legnagyobb pénzforrásuk. Kiderülne a szélhámosság. Ezt neked nem fogják megengedni.
Nemhogy azon járna az eszed, hogy a sötét anyag, a sötét terrorizmus, a sötét üvegházhatás és a sötét egyéb mellet egy sokadik sötétet is kitalálj. De piszok tudományos köntösût ám! Akkor kapnál teret. Ömlene a pénz, ömlengenének a hallgatók, õrjöngenének a valódi tudósok. Szóval minden rendben lenne. Miért nem ezen agyalsz?
Végig néztem a linket. És megragadott a hangulata! A hallgatók csillogó szeme, boldog tekintete, ifjak, öregek, igen, a kvarkok, a hadronok, a 11. dimenzió, a lajtorja az ég felé! Hát nem csodás? Ó ha én is, én is köztetek lehetnék, szép tudós vitézek, aranyos leventék, akár WC-s néniként is, egy a 2500 közül, akik hamarosan lehet, hogy 25000 -en lesznek! A Higgs bozon is meglesz, meg még vagy millió részecske, ahogyan mélyülünk egyre mélyebbre, a Big- Bangba, aminek köze sincs az univerzumunk keletkezéséhez. És persze a memória, a web, a gyógyászat is mind- mind fejlõdik vele! Mindez nagyon jó, és szükséges, a szemeknek meg csillognia kell a jövõben is. Már a hófehérke mesétõl a sötét árnyékvilágig, kell ez! Csak nekem engedjék meg, hogy közölhessem a gondolataimat tudományos folyóiratokban, amelyek a snasz árapályról szólnak, ami csupán a valóság.
Na-jó, akkor mondd el amennyiben akarod. Elolvasom!
Ez Carducci híres mondása, hogy aki x szóval nem tud elmondani valamit, az egyéb aljasságokra is képes. Az x helyébe mindenki mást ír. Leonardo da Vinci ezzel szembe leszólta azokat, akik kellõképpen nem magyarázzák el a dolgokat! Neki adok igazat. A nickedbõl ítélve Rozi lehetsz. Ezért, mint hölgyhöz, udvarias leszek, és megkérlek, hogy ne tegyél fel a továbbiakban értelmetlen kérdéseket! A dolgozataimat pedig, ahol ez 5>x mondatban le van írva, nem küldöm el, ne félj...
Én ugyanis tudom, bizonyítottam, le is írtam azt, hogy azt a 96 %-ot az általános árapály is helyettesítheti!
Valóban? Ez érdekes. El tudod mondani 5 mondatban, hogy ez hogyan lehet?
Azért még egyszer meghallgattam odáig, pedig meglehetõsen unalmas. És még sokszor meghallgatom, annyira élvezem! Mert lehet hogy tényleg olyan okos vagyok? Nagy felelõsség! Õ ugyanis többször kifejti, "hogy nem tudjuk" ami részérõl igen érett gondolkodásra, és egyuttal képzetlenségére is utal, pl. az általános árapály területén. Mindez azonban Einstein profiljával együtt, (meg hogy még õ sem tudta), olyan mély benyomást tett rád, (talán ott is ültél), hogy egybõl rájöttél, arra, hogy bizonyára én se tudom? Sajnos, tévedtél. Én ugyanis tudom, bizonyítottam, le is írtam azt, hogy azt a 96 %-ot az általános árapály is helyettesítheti! Most pedig jól figyelj, mert te kérdezted így: az van a "sötétség" helyett! Most már harmadszor válaszoltam. Egy ráadás jár neked is, nekem is.
Kétszer leírtam a helyes, mértéktartó választ. Hogy mi az, amit nem fogadok el sötét anyagnak, és energiának, az árapály helyett. Ezután nem érdekel, mit irogatsz.
"Valakinek már elküldtem, neked is szívesen elküldeném."
Köszönöm, de nem kell. Van elég tanulnivalóm anélkül is. Megjegyzem nem válaszoltál érdemben a beírásomra. Emiatt én sem érzem kötelességemnek, hogy érdemben írjak választ neked. Megkérlek (ha van annyi idõd) olvasd el légy-szíves még egyszer azt a néhány mondatot, illetve azt a három percet abból a filmbõl amit belinkeltem külön a te kedvedért. Aztán válaszolj nekem érdemben. Ha nem tisztelsz meg ezzel, másodszor sem, végérvényesen levonom a konzekvenciát.
Szerintem a "fizika" belemászott egy kelepcébe, a deklarált sötétségeivel, és most tulajdonképpen hálás szeretne lenni nekem, hogy ezt felmutatom, és segítek õt kivezetni belõle! Erre ti meg hogyan viselkedtek? Nem féltek, hogy a tudomány dühös lesz rátok?
Dolgozok egy 200 oldalas fizika könyvön. Megirtam két dolgozatot: 1. A flyby anomálikról, ebben van a Hubble effektus árapály magyarázata. 2. A galaxisok rotációs sebesség eltéréséröl. Még négy, árapály dolgozathoz gyüjtök anyahgot, pl. a mûholdak zuhanása, távolodása, a Naprendszer keletkezése és árapály távolodása, stb.
Aki velem vitatkozni akar, tegye lehetõvé, hogy publikáljam, vagy kérje el véleményezésre. Elegem van abból, hogy itt csak külföldrõl érkezõ szellemi árura van befogadó képesség. Nincs kedvem, nem is tudnék újra indítani máshol. Sokan írják: publikálni, küzdeni kell. Azt teszem.
Nagyon köszönöm a linket, egy részét megnéztem már, és végig nézem. Ha nem szükséges, nem gunyolódóm én sem. Csakhogy szó van benne egy erdélyi tudósról, aki Laurence elõtt leírta a ciklotront, és akinek a publikációját nem fogadták el. Pedig õ németül irta. Az én magyarul irt dolgozatom ugyan ki fogadná el? Hát nem röhejes? Valakinek már elküldtem, neked is szívesen elküldeném.
Mert az sem egyszerû, hogy mit kifogásolok? Már próbáltam magyarázni. Mert sötét anyagnak sok minden nevezhetõ, és sötét energiának is. Van olyasmi, amire én is rábólinthatnék, mondván: igen- ez szerintem is nevezhetõ sötét anyagnak, és energiának, ha nincs jobb elnevezés rá. Azonban konkrétan az, ami az elõadásban elhangzott, hogy a galaxisok rotációs sebessége, az univerzum tágulása stb: ezek téveszméi a tudománynak, amelyek alaptalan alapján alapulnak! És ez akkor is így van, ha egy nagyon tanult ember nagyon sok tátott szájúnak magyarázza el. A dolgozatbot, amit magyarul arról írtam, hogy mindennek az oka az általános árapály nem fogadják el! De nem ez a szörnyûbb, hanem az, hogy titeket se érdekel, ti se fogadjátok el. Egyébként figyeld meg: a kisérõ szövegben alig esik szó fizikai eredményekrõl, csak gyógyászatról, errõl- arról. Az is persze nagy szó. Azonban maguk se hisznek benne, az a nagyobb baj.
Jaj brozy, megnéztelek, hát csupa minusz vagy! Ott van a neved mellett! Még nálam is rosszabbul áll a szénád! Beszéljük meg tehát, hogy te nekem, én meg neked mindig plusszat adunk, meg hogy kinek még. Mert így megy ez a tudományokban is, csakis így gyõzhetjük le a képmutató hazugot! Mert ott is az nyer, akire többen hivatkoznak (a tudomány meg veszít). Ugyebár azonban itt nincs szó titkos összeesküvésrõl, mint egy fércelt szerelmes film végén... Mert a tudományoknak is szüksége van új, "kívánatos" gondolatokra, hogy mint intézmény, a "rokonaival" kövérre hizlalhassa magát. Aki nem tud olyat kitalálni, mint a nagy sötétség, menjen a fenébe! Így megy végbe a tudományokba is az anti-evolució. De ma már a végletekig elment, új játszmát kellene indítani, több hozzáértõvel.
Ugyan már, te! Hiszen pont azt imádom az egészben, hogy nem vagyok nagy tudós, és hogy nem kell elvágólag viselkedjem! Elmondhatom amit gondolok, (mert gondolkodhatok), nem kell kórusban vonítsak. És hogy téged is elküldhetlek a francba, ha arra rászolgálsz. De most irulhatsz- pirulhatsz, mert dícsérlek a szép fotókért, és ezzel lejáratlak a többi troll elõtt! Hogy pedig ki is közösítsenek (normálisnak minõsítve!), azt állítom, hogy igazán jó nicktársam is vagy. Csak így tovább! A fizikát meg nem tudom alapjaiban megdönteni, mert pontosan azt állítom, hogy az nincs neki! Nosza, csináljuk meg, mondom én! De hiszen éppen azt csináljuk, csak kissé rendhagyóan? Egyelõre kölcsönös akadémiai tiszteletadás nélkül. De mégis az lesz, majd meglátod! Furán kezdõdik, az igaz, de jobb lesz!
Nem szeretem a gúnyolódást. Ha legközelebb ilyesmit akarnál írni nekem, ne tedd! Kímélj meg tõle kérlek!
Másrészrõl pedig tudomásul kell venni, hogy a fejlett demokráciákban a közpénzek elosztása nyilvános. Ennek megfelelõen szükségesek azok az álcák, amikbõl az összegeket titokban át lehet csoportosítani olyan dolgokra, amik viszont nem publikusak. Így lesz a Cernben egy WC-ülõke harmincezer euró, egy harapófogó meg negyvenötezer, és akkor még magáról a szerkezetrõl nem is beszéltünk. Mivel ez itt offtopic, nem folytatom. De annyi világos kell, hogy legyen minden kedves idelátogató fizikus-hallgatónak, hogy sötét anyag nélkül, vagy üvegházhatás, stb. nélkül, nem lennének meg ezek a források azokra a valószínûleg szintén fontos dolgokra, amik nem publikusak.
Az ami konkrétan téged foglalkoztat a 3:27-tõl indul és a 6:44-ig tart. Szigorúan véve tehát elég alig több mint három percet szánnod rá és látnád, hogy te valami egészen másról beszélsz. Persze tévedhetek is és te valóban megoldod az Einstein által akkor még megoldhatatlannak tûnõ és ma is fejtörést okozó problémát ciklotron nélkül is, de engedd meg, hogy a magam részérõl ebben kételkedésemnek adjak hangot.
Nem létezik olyan anyag (szerintem), amit azért hívnak sötétnek, mert a galaxisok rotációs sebesség eltérését (lásd diagram), az Univerzum tágulását, és még sok mindenféle jelenséget próbálnak magyarázni. Azoknak a jelenségeknek a magyarázatára ugyanis egy klasszikus fizikai ismeret: az általános árapály szolgál. Ezt tudom bizonyítani, csak publikálni nem: a fizika nem fogad el...
Ugyanakkor nem vitatom,létezhetnek olyan dolgok, amelyeket nem láthatunk, és azért pl sötét anyagoknak lennének nevezhetõk. Ilyenek lehetnének a nem sugárzó anyagok, vagy pl. a párhuzamos univerzumok barionos tömegeinek a gravitációs hatása, amelyek bizonyosan vannak (szerintem), de szintén nem láthatók. Ez persze nem párosítható a Big Bang elmélettel. Viszont egy Little Bang elmélettel igen, amely egy, a szülõ univerzumunkban megtörtént kollapszusról szól, ami ugye nem szét, hanem összeroppant. Így a mi univerzumunk egy fekete lyuk, amibe egész jól lehet éreznünk magunkat. (Na jó, ez csak egy feltételezés, most pl. fáj a lumbágom.) Vagyis mint minden probléma, ez sem intézhetõ sommásan el.
Ami pedig a sötét energiát illeti, azt most nem keverném ide. A relatív tömeg megjelenési formái pontosan a már elõbb ismertetett tehetetlenség kérdéséhez kapcsolódnak. Ahhoz, hogy a gravitáció terjedési sebessége véges. Többen (pl. Einstein) a fénysebességgel párosítják. Eddig vitatott kísérletek is azt támasztják alá.
Egészen bizonyos azonban szerintem, hogy véges sebességû. Az pedig az egész gravitáció elméletet, a tehetetlenség, és a specrel megnyilvánulásait más színben mutatná. De ezzel most én nem foglalkozhatom, mert kis családom fenntartása érdekében éppen egy fürdõt tervezek (mosdó is van benne, úgy nehezebb, de komfortosabb is!). És az sokkal fontosabb, legalább is nekünk.
Tehát nincsen sötét anyag? Akkor talán sötét energia sem létezik? Mi van helyette?
A probléma akkor nagy, ha a tudomány maga köti a kezét gúzsba! Én sem akarok itt politizálni, inkább azt mondom- hogy ahhoz mindenki (legalább is azt hiszi), hogy ért! A tudományhoz azonban (legalább is azt hiszik), hogy csak õk, a tudósok értenek! És ezt mi kritika nélkül elfogadjuk? Így valójában a legnagyobb csalódás ebben az irányban érhet minket! A tudomány felnõtt már, és magától is tud tudatlan lenni, nem kell hozzá segítség! Ahhoz viszont, hogy azt kritizáljuk, valamit nekünk is tudnunk kell!
Minden energiámat arra fordítom, hogy ezt megmutassam! A Tudomány, a Fizika, (ami nagybetûs), nem engedhetné meg magának, hogy pl. a tehetetlenséget, amelyhez pedig Newton óta minden megvan, hogy elméletileg a tömegvonzással azonosítani, magyarázni lehessen...mérésekkel próbáljon igazolni? Meg áll az ész, ekkora tehetetlenségük láttán!
Mert a "tehetetlenség: a test vonzása önmagára". És nincs kérdés- ezt kell bizonyítani! Azért van tehetetlenség, mert a tömegvonzás véges sebességû! Ezt már Einstein is mondta, és mondhatták volna elõtte is!
Balfék elméleti fizikára csak még balfékebb modern fizika épülhet. Annak pedig aktuális betetõzése a jelenlegi sötét anyag koncepció, amely ugyan talán más értelemben létezhetne, de ahogyan most alkalmazzák, az merõ szójáték. Játék az ismeretlennel. Ami pedig ésszel megismerhetõ lenne!
MÉG EGYSZER ILYEN FELÜLETESSÉG TUDOMÁNYBAN NE FORDULJON ELÕ!!!
Csakis ezt kívánhatja mindenki, aki a Tudományt, a Fizikát, és a Csillagászatot is tiszteli. Most pedig irány- Surány- százszor leírni ezt szabad kézzel, (íróeszköz is használható) és pótolni a hiányosságokat!