De szeretném tovább folytatni az általános árapály energetikai hátterének részletezését.
Elõször is, hogy mit jelent a "saját árapály potenciál"?.
Wk=g*(fi)*K....m^2/s^2...
Ez az adott relációban központinak tekintett égitest árapály munka potenciálja, amellyel bármely más testtel árapály kapcsolatot létesíthet.
g...m/s^2...felületi gyorsulás
K...m...kerület
(fi)=0...1,0 ...komplex árapály csatolási (disszipációs) tényezõ, amirõl még vastagon szó lesz.
A Földre ez Wk~78,5 m^2/s^2
A Napra Wk~7,2 E+6 ...m^2/s^2
Ha ezt elosszuk a gyorsulással, akkor a maximális árapály referencia elmozdulást (dH, zuhanást, távolodást) kapjuk az égitest felszínén.
A földfelszin közelében ez fordulatonként ~8,0 m. A napfelszínnél ~26,3 km. Ennyit zuhanhat maximálisan az egyenlítõi felszín közelében 1 fordulat alatt bármi. Más irányokba kevesebbet, az atmoszférikus ellenállás miatt pedig sokkal többet.
A legérdekesebb azonban a komplex árapály csatolási (disszipációs) tényezõ szerepe. Amely megmutatja, hogy az árapály energia hányadrésze alakul át különbözõ módokon munkává. Maga a munka nemcsak melegedés, hanem darabolódás, fúzió, fázisváltás, elektromágnesség stb. formájú lehet.
Ezek folyamodványaként "csatolódik" a távoli égitest a központihoz, amely ezáltal képes vele energiát és impulzust cserélni, távolodni, zuhanni.
A (fi) értéke egyfelõl elméletileg modellezhetõ, pl. gázbolgóknál, csillagoknál hidraulikailag, szilárd égitesteknél mechanikailag, (rugalmatlanság), vegyes struktúra, stb.
Különféle mérések és számítások eredményeképpen a (Fi) értékeire elsõ próbálkozásként) a következõ táblázat ajánlható:
1. 0,1-1,0 univerzumok, fekete lyukak.
2. 0,001...0,1 galaxisok
3. 1E-6...0,001 gázbolygók
4. 1E-7...1E-4 Csillagok (Nap~5E-6)
5. 1E-9...1E-6 Vegyes struktúrájú égitestek: (Föld 0,5-2E-7)
6. 1E-11...1E-9 Szilárd testek, Hold
7. <1E-11 Porok, mûholdak?
8. ~0<...elemi részecskék?
Ezek közül többet mérések, számítások alapján közelítettem, pl. Nap, Föld, galaxis.
Másokra még vizsgálódok, pl az elemi részek disszipációjára a ciklotron kísérletek adhatnak választ. Melyek eredményeihez kicsi a hozzáférésem, ahogy a többihez is.
A Norád mûhold táblázatok alapján bebizonyosodott, hogy a Föld árapálycsatolási tényezõje poláris irányban ~4x kisebb, mint ekvatoriálisan.
Az árapály csatolási tényezõ: új paraméter, amelyhez hasonlót sem ismer az elméleti csillagászat.
Ehelyett az energetikai számításait "árapály púpokkal, daganatokkal, meg egyéb értelmezhetetlen és értelmetlen dolgokkal végzi, száz évek óta.
Ki kell már lendíteni a mély kerékvágásból, amelybe már a tengely(izé: tengernyi) agyáig belesüppedt.