pedig az is a linken van, h mást mértek pedig az is ott van, h a részecskék bomlási ideje fénysebesség közelében megnõtt te meg vmi kocsival közlekedünk méréssel jöttél elõ
Ne lovald bele magad túlságosan, le fog húzni a mélybe... Egyszer én is úgy voltam vele hogy jó leszek, és segítek rajta, de nem lehet. Elõbb utóbb azon kapod magad hogy te is hülyeségeket beszélsz, és akkor vége, onnan nehéz visszajönni. A hülyeség ereje iszonyatos, ne húzgáld az oroszlán bajszát!
Ha van valakinek türelme hozzá, meg kéne nézni hogy áll a rögeszme indexe.
Én számítás nélkül tippelek egy merészet: A másik regje Gézoo, már indulás óta hátrányba van, ezért nem hiszem hogy vetélytársa lehet, különben is ki van tiltva folyton. Egy darabig úgy tûnt hogy Forrai beelõzi mikor még aktív volt, de mivel õ eltûnt, most megint visszaszerezte meggyõzõ elõnyét. Szerintem legalább 2-szer annyi pontja van, pedig Forrai se volt kispályás.
Francnak flémeltek még mindig arról, amit már belinkeltem és nem csak szájkaratés filózgatás van benne: Bokor Nándor: Az ikerparadoxon és a gyorsulás Még enwikin is le van írva hogyan kezelhetõ kinematikailag az állandó "a" gyorsulás. Twin paradox
Én is megfigyeltem hogy mikor kellemetlen helyzetbe hozza magát, a szmájlik mennyisége a tévedés mértékével arányosan nõ. De nem mindig veszi észre magát, és olyankor szmájlik elmaradnak.
Látom nem tudod, de a specrelben kezeljük a megfigyelõ inercia rendszerében gyorsuló mozgást végzõk koordinátáit is.
Na ha még nem is tudnád, akkor is azt tudnod kellene, hogy az évekig tartó utazás azon 1 másodpercét leszámítva amikor gyorsulást végez az ikertesó, mindvégig inercia rendszerben nyugvó, azaz érvényes rá is a specrel.
a szmájlik számának növekedésébõl arra következtetek, hogy te is érzed a szoruló hurkot a nyakad körül.
akárhogy is játszol a szavakkal, az ûrhajós iker nem minden pillanatban inerciarendszer, te is beláttad, hogy van, amikor gyorsul (ha csak egy pillanatra is), tehát nem lehet kizárólag a specrelt használni.
"átesett gyorsuláson, tehát nem alkalmazható kizárólag a specrel." Átesett? Ó, és ez szerinted olyan mint a kanyaró? Egyszer átesett rajta akkor nem kapja meg újra?
Jó fej vagy! Na de ez nem úgy mûködik.
A világon minden atom már nagyon sokszor "átesett" gyorsulást okozó erõhatáson. Ennek ellenére két gyorsulása között inerciális mozgású.
Egyébként pedig az ikerparadoxont a specrelre találták ki..
El sem indulhatna inerciális pályára ha akadály lenne az, hogy átesett-e gyorsuláson.
A mûholdon lévõ óra mozog a vevõ órájához képest, az idõ tehát megnyúlik a speciális relativitáselmélet szerint. Minden óra gravitációs térben van (ti. a Föld gravitációs terében), ezért az általános relativitáselméletet számításba kell venni.
A Föld forgásából adódó Sagnac-hatás „tönkreteszi” az Einstein-féle idõszinkronizálást, ami állandó fénysebességet feltételez, nem-gyorsuló rendszerben. A Föld forgásából az következik, hogy A-órát szinkronizálni tudjuk B-órával, és B-órát szinkronizálni tudjuk C-órával, de a C-óra nem lesz szinkronban A-órával. Ezért szükséges egy „univerzális idõ”, ami a földfelszínen lévõ helyi idõtõl különbözõ sebességgel telik. Ezt az „univerzális idõ”-t a Colorado Springs-ben...
És mi van akkor ha A óra mellé rakom a C órát ???? a térben.
A Jupiter állását és a Nap aktuális aktivitását sem vették figyelembe. Az éppen akkor kiömlõ lávafolyásokat és villámcsapásokat sem. Hogy mik vannak...
igen, tudom, és te tudod? azt érted, hogy ha az ikrek egymás mellett állnak, majd az egyik elindul, akkor gyorsult? azt érted, hogy ha az iker visszafordul a tesójához, akkor gyorsult? azt érted, hogy ha megáll mellette , akkor szintín gyorsult? tényleg ennyire bonyolult ez neked?
Ha ilyen szintû fogalomzavarba szenvedsz, szerintem hagyd a fizikát. Amit gyorsulásnak írtál, más szóval a sebességkülönbség.
Mondjuk simán el tudom képzelni hogy nem tudod leírni amit gondolsz. Szerintem ez a te bajod, nem tudod szó szerint érteni a szöveget. És írni se tudsz úgy hogy azt jelentse amit szeretnél, ebben gyökerezik a mérhetetlen hozzá nemértésed, ezért tûnik neked rosszanak a fizika. Emellett még rögeszmés is vagy, nem tudsz tanulni, ez csak erõsíti a hatást.
Oké, összesen 1 azaz egy másodperc legyen minden gyorsulás együttes ideje.
Akkor az összes idõ eltérés a szimmetriától maximum 1 azaz egy másodperc lehet. A további idõben szimmetrikus mozgást végeztek.
"Másik hogy a doppleres dolog szerint az idõ dilatációnak nincs is semmilyen jelentõsége mert az eltávolodó részecskék vagy pl a fény a mûhold átvitelnél mikor visszatér a kiindulásra akkor helyre áll minden szinkron."
Gratulálok! Igen! A fizikai mérés ezt mutatja!
Szuper ügyes vagy! Így van! "mikor visszatér a kiindulásra akkor helyre áll minden szinkron"
Így van bizony! Minden óra visszaáll egyforma idõre.
az ûrhajós iker nem inerciarendszer. hiába pillanatszerû az irányviltás, attól még gyorsul. sõt! minél kevesebb idõ alatt vált irányt annál nagyobb a gyorsulás! tudod: gyorsulás = sebességváltozás/idõ
És figyi már , nem azért nem szimmetrikus a két testvér mert ahogy az elején kiegészíti Dávid tanár úr hogy aki itthon marad az az ûrben is ülhetne a seggén vagyis hogy az õ térideje ami a teste az a 3D téridõben nem gyorsul lassul viszont a testvér teste azaz térideje gyorsul lassul elmozdul ugyan abban a téridõben amiben az itthon maradt ül.Vagyis két anyag relativitása úgy létezik hogy van egy 3. téridõ közeg amiben létezhetnek.
Másik hogy a doppleres dolog szerint az idõ dilatációnak nincs is semmilyen jelentõsége mert az eltávolodó részecskék vagy pl a fény a mûhold átvitelnél mikor visszatér a kiindulásra akkor helyre áll minden szinkron. De akkor mért mondják orba szájba éjell nappal hogy a mûholdakat állandóan a nemtomejik atomórához kell igazítani különben a gps az árokba vezérli az autód. ? szoval nem értem
Az úrhajóban ülõ és a földön maradt is a másik rendszerében inerciális mozgású. Azaz az utazás sebességétõl és idejétõl függetlenül azonos sebességgel múlik az idõ mindkettõjüknél.
A távolodás közben éppen úgy, mint a közeledés alatt.
A különbség a Föld gravitációjának idõ lassító hatása és a megfordulás idején a másik ikerre ható erõhatás.
Ha eltekintünk a Föld gravitációjától, akkor csak a fordulás idején ható gyorsulások idõlassító hatása érvényesül.
Ha pedig pillanatszerû az irányváltás, akkor az irányváltásnak nincs jelentõs hatása.
Példának egy másodperc alatt forduljon meg és az utazás tartson öt évig azaz 5*365*24*3600= 157680000 Azaz ennyi idõ alatt csak 1 másodperc különbség lesz a két óra állása között.
Ezt sem a specrel, hanem az áltrel szerinti idõlassulás okozta. Vagyis a specrel szerinti ikerparadoxon nem létezik.
nem jól értelmezted akkor. nincs megszakadás. mi is szakadna meg? a gyorsulás nem mellébszélés, hanem a magyarázat. ha valami elindul, visszafordul és irányt változtat, majd megáll, az gyorsul. ez kétségtelen.
Mennyire nézzem? Amikor a fénysebesség feletti müon neutrínókat mérték, nem átallottak 18 méteres csatlakozási hibára hivatkozni. Idén megismételték ugyanazt a mérési sorozatot, kétezer átvitelnél megnyugodott a fizikusok világa mert most csak fénysebességûek lettek a tömeggel rendelkezõ neutrínók. Pedig a relativitás elmélete szerint meg sem közelíthették volna a fénysebességet.
Mit gondoljak az ilyen fizikusokról?
Azok a fizikusok akik a rel.Doppler szerint mûködõ programokat készítették azt már tudták amit itt próbálok veletek megértetni: hamis elv az ikerparadoxon.
A rel.Doppleres mérés nem szakad meg. A magyarázó rész a megszakadásra és a gyorsulásokra hivatkozik= azaz mellébeszél.
A fizikai mérés valósága a rel.Doppleres mérés. Ez a valóság pedig két ikernél azt jelenti, hogy nincs idõ eltérés.
Már azt is mérni tudjuk, amikor két autóba betesszük a rel.Doppleres algoritmust használó sebesség mérõket és folyamatosan megbeszélik telefonon, hogy mit mutat a mûszerük. Mind a kettõ ugyanazt méri a másikról. Nem is mérhetnek mást.
érdekes, hogy sose a kérdésre, válaszolsz, hanem mindig másról kezdesz beszélni. ellenben velem, aki válaszoltam a kérdéseidre ("talán megetted közben?""érted").
érdekes, hogy belinkelted a wikirõl az ikerparadoxonos cikket, arra hivatkozol is, de odáig már nem jutottál, hogy a "Magyarázat" részt elolvasd. ajánlom, hogy olvasd el, különös tekintettel az elsõ mondatra, amivel meg is cáfolhatod magad egyúttal.
De mondd csak, te tényleg ennyire hülyének nézel egy fizikust és csillagászt, hogy azt képzeled, nem loggolják az adatokat ilyen nagy projekt esetén? :D
Az ikerek egymáshoz képest mozognak. Mindkét iker mozog a másik rendszerében. A mozgásaik szimmetrikusak.
Ha rel.Doppleres módszerrel ellenõrizzük a sebességeiket, akkor mindkettõ csak is ugyanazt mérheti a másikról érkezõ villanásokkal, amit róla mér a másik.
Ja és a leírásban a 40e6 méter csak a felszínen és az egyenlítõ vonalán érvényes. Nem pedig az útvonalon, ami meg se közelítette az egyenlítõ követését.
Csak azt, hogy kelet felé és nyugat felé sem regisztrálták:
1. repülési magasságot azaz a g értékét 2. sebességet 3. gyorsulásokat (sebesség változásokat) 4. fel és leszállások gyorsulásainak nagyságát, idõtartamát.
Valamint a cézium óra sebessége függ: nyomástól, hõmérséklettõl, elektromos és mágneses térerõsségtõl:
5. hõmérsékleteket, 6. nyomást 7. mágneses térerõsségeket 8. elektromos térerõsségeket 9. egyenlítõtõl mért távolságot
Úgyhogy csak ezek miatt nem hiteles a mérés.. Nekem egyébként tetszett!
" Ami egyébként is ellent mond a speciális relativitás elméletének azon posztulátumának, amely szerint nincs álló rendszer. A mozgás mindig relatív! "
ejjha, nem okozol csalódást, még mindig problémák vannak a legalapvetõbb fogalmakkal is. akkor kezdjük az alapoktól. álló rendszer az, amelyik hozzád képest áll. a távolság közöttetek idõben állandó. mozgó rendszer meg az, amelyik mozog. ezt nem csak, hogy a specrel nem vitatja, de semmilyen épeszû ember sem. szólj, ha ezt megértetted, aztán továbbléphetünk :)
Tévúton jársz. 1. nem próbálom megdönteni a relativitás elveit. 2. a rendõrségi sebességmérõ radarok mindegyikében a rel.Doppler függvényt alkalmazó algoritmus számítja ki a mért sebességet.
Javaslom olvasd el az errõl szóló részletes cikkeket, leírásokat.
3. A rel.Dopplerrel mért értékek pedig minden rendszerre érvényes eredményeket adnak. A gyorsulókra éppen úgy mint az egyenletes sebességgel mozgókra. Ezért használják a sebesség mérésére is.
4. Az impulzusok számai pedig nem térhetnek el a kisugárzott impulzusok számaitól.
5. Az iker-paradoxon pedig egyébként sem gyorsuló, hanem inercia rendszerek közötti effektusról szól. leírás
Amelyben állónak és mozgónak minõsíti a két rendszert: "Ez az idõdilatáció jelenségén alapul: a mozgó óra lassabban jár, mint az álló. "
Ami egyébként is ellent mond a speciális relativitás elméletének azon posztulátumának, amely szerint nincs álló rendszer. A mozgás mindig relatív!
"a földön maradt iker nyugalomban van, testvére pedig egyenesvonalú egyenletes mozgást végez a Földtõl a távoli csillagig, majd vissza."
Azaz az alapfelvetés eleve specrel ellenes. Mert feltételezi az egyik iker egyenes vonalú egyenletes sebességû mozgása mellett a másik iker álló helyzetét.
A specrel szerint mindkettõ egyenletes sebességgel mozog az ikertestvére vonatkoztatási rendszerében, és álló a saját vonatkoztatási rendszerében.
Tehát a specrel is kizárja az ikerparadoxon alapfeltételének:
"az egyik áll és csak a másik mozog" teljesülésének lehetõségét.
ezeket a köröket már lefutottuk, de van egy kis idõm, szóval üsse kavics.
már több éve itt próbálod megdönteni a relativitáselméletet, szerinted mennyi értelme van ennek? miért gondolod, hogy okosabb vagy a fizikusoknál? ne feledd, hogy attól, mert valamit nem értesz, az nem azt jelenti, hogy az adott dolog hülyeség.
- a doppler effektus abban a formában, amiben elõadod, a nem gyorsuló rendszerekre érvényes, az ikerparadoxon nem ilyen kísérlet, ugyanannyi impulzus érkezett, de nem konstans ütemben.
Dávid tanár úr nyilván a tananyagot meséli a filmen. Nincs joga eltérni a kötelezõ azaz az elõírt hivatalos tananyagtól. Ha az lenne elõírva neki, hogy a lapos Föld teóriáját oktassa, akkor azt oktatná. Függetlenül attól, hogy az 50. percben azzal indokolta, hogy nem egyenértékûek az ikrek rendszerei, hogy az egyik egész úton gyorsuló rendszerben volt, a Földön maradt pedig nem. Majd azonnal folytatta a két, nem gyorsuló rendszer Minkowski féle ábrázolásával.
A másik linken Hafele-Keating exp. Szintén semmi köze az iker-paradoxonhoz.. Ugyanis két menetrend szerinti repülõ 15-18 le és felszállással, ismeretlen idejû és erõsségû gyorsulásokkal egymással szemben irányban körbe repülte a Földet, ismeretlen magasságokban. Valamint a levegõhöz relatív, ismeretlen sebességeken.
Azaz ha létezne is az általuk kimutatottnak kikiáltott hatás, akkor sem lehetne hitelesnek tekinteni a mérését.
Ellenben a rendõrségi sebességmérõkben a rel.Doppler szerint mûködõ sebességmérõk akkor is pontosan mérnek amikor mozgó jármûbõl mozgó jármûvet, vagy a Földdel mozgó megfigyelõhöz képest mozgó jármû sebességet kell mérniük.
Tehát az egyik linkeken a gondolat kísérletet és a másikon pedig féltucat nem specreles, ismeretlen mértékû hatásnak kitett mérést hoztál fel példának.
Egyiknek sincs a fizikai méréssel felérõ bizonyító ereje.
Én értem ezt a megközelítést is mert logikusnak látszik csakhogy nézd meg ezeket : Egy atomórás kísérlet de volt több is. És egy a relativitás számításaival foglalkozó érdekes kísérletek, nem csak az ikres példával. Én akárhogy nézem azt a kordinátarendszert sehogy nem látok benne hibát,estleg arra gondoltam hogy mikor megfordul az ürhajó akkor az idõ tengelyét is meg kéne fordítani hogy ne több idõ jöjjön ki a földön,csak hogy ez az õ inerciarendszere ahogy állítja az elõadó és lehet eleve hülye ötlet. Szerinted?
Ha nem etted meg, akkor pontosan annyi impulzus érkezett a számlálókba amennyit a rel.Doppler szerint tapasztalunk a mérések során. Se több se kevesebb.
Akkor pedig nem téved a rel.Doppleres mérés.
(Az pedig egy másik kérdés, hogy én tévedhetek-e amikor idézetem Géza írását.)
"Nem kell itt túldimenzionálni a fénysebesség szó jelentését meg megmagyarázni hogyan használjuk mérõeszközként mert ezzel viszed az erdõbe szerencsétlen kérdezõt."
Minden részecske,- atom,- és ezzel minden test méretét a helyén érvényes fénysebesség nagysága határozza meg. Lassult téridõben a fény is lassult. Ezért a méretek idõ múlási sebesség függõek.
Természetesen ezt az alaptételt kihagyni nem lehet.
"Nem is értem honnan vehetsz ilyen butaságot hogy az iker paradoxon nem valós ." Géza barátom példája gyõzött meg errõl. Megpróbálom idézni, de az eredetit több fórumon megtalálod az õ tollából.
Az ikreknek adunk két-két számlálót, és egy egy olyan órát ami villan minden lépéskor (például minden másodpercben).
Az egyik számláló a saját, a másik számláló pedig az ikertesó órájának villanásait számlálja.
Az egyik iker elutazik, majd visszatér és a négy számláló azonos számot mutat.
Ugyanis minden villanás, megérkezik a hozzá tartozó számlálóba.
Távolodás alatt a relatív.Doppler szerint csökkent frekvenciát mérheti mindkét iker. Közeledéskor pedig a "lemaradt" villanások érnek hozzájuk elõször, majd a fordulás után kisugárzottak, ezért szintén a relatív Doppler szerinti frekvencia növekedést méri mindkét iker.
A relatív Dopplerrõl kísérletileg tudjuk, hogy garantáltan jó mérési eredményt ad, nem ad sem kisebb frekvenciát sem nagyobbat, mint amit a kisugárzott villanások okoznak.
A számlálásról pedig tudjuk, hogy nem veszhet el egyetlen villanás sem.
Tehát ha bármelyik iker az ikerparadoxon szerint lassult lenne, akkor az õ általa kisugárzott villanások száma kevesebb lenne mint a tesó órájának villanás száma és a rel.Doppler frekvenciája sem adná a rel.Doppler szerinti frekvenciát.
Miután mérési bizonyítások milliói naponta igazolják, hogy a rel.Doppler soha nem mutatott ki ilyen eltérést, ezzel bizonyított, hogy nem létezik az iker-paradoxon nevû, csak gondolat kísérletben létezõ hatás.
Pontosítsunk : Egy fénykvantumnak ,fotínónak nincs kezdõ sebessége, az minden frekvencián eltérõ de állandó ezért a hosszabb mikrohullámok gyorsabbak míg a röntgen hullámok lassabbak de egy adott hullámhossz állandó ütemben terjed ha kizárjuk a dopplerhatást (amit az anyagok mozgása hoz létre)(a fény nem anyag csak van neki részecske és hullám tulajdonsága a nagy forrásmozgása miatt mivel õ fénysebességgel halad azaz sebessége a haladási irányba egyenlõ a múltjaival mivel az is fénysebességgel terjed)! Figyeltél?ezért mondta Einstein anyagi példával hogy aki fénysebességre gyorsulna annak megálna az idõ és ha tovább gyorsulnál akkor visszafelé kezdenél el élni és a környezeted is amiben vagy de ez csak egy hasonlat hogy értsd az elméletet mert anyag nem tud ennyire fölgyorsulni mert miközben gyorsul úgy torzulnak el az õt létrehozó idõforrások által keltett formák vagyis lebontod az anyagot részecskékre majd elemekre ha gyorsítod és a végén még fényt se fogsz látni. Nem is értem honnan vehetsz ilyen butaságot hogy az iker paradoxon nem valós . Szerinted miért kell óránként szinkronizálni a mûholdak óráját ?:) Mert relatív idõforrások és bazinagyot mozdulnak el egymáshoz és a földhöz képest is. Nem kell itt túldimenzionálni a fénysebesség szó jelentését meg megmagyarázni hogyan használjuk mérõeszközként mert ezzel viszed az erdõbe szerencsétlen kérdezõt.
A fénysebesség a múlt terjedésének a sebessége (állandó)csak magyarázd meg ezt egy mai embernek aki úgy nõtt fel és kapott diplomát hogy minden ilyen kis csapágygolyókból áll össze.
Ezt a falat bombázta le Einstein de sokan ma sem értik.
"Miért a fény a végsebesség, miért ennyi és nem több vagy kevesebb"
Pontosítsunk: Kezdõ sebesség! c=1/(ε0*μ0)^0,5 Az elektronok között vákuumban fellépõ egységnyi hatások okozzák a kisugárzóhoz relatív sebességének a nagyságát.
Éppen úgy ahogyan az iker-paradoxon a fizikai valóságban nem létezõ, nem valós elv, úgy a fény sebességének a korlátossága sem a fizikai valóságnak megfelelõ elv.
Nyilván, ha olyan értelemben használjuk a "fénysebesség" kifejezést, mint a fénynek a sebessége, hasonlóan ahhoz mint az autó sebessége, akkor nyilvánvalóan bármekkora értéket vesz fel, mindig a fénynek a sebessége marad, mint ahogyan az autó sebessége is minden esetben az autó sebessége marad.
Az anyagi testek sebességét a róluk érkezõ fény segítségével mérve mind addig nem kaphatjuk a fény sebességénél nagyobb sebességnek amíg a fényt használjuk mérõ eszközként és a fény sebességét állandó értékûnek kiáltjuk ki.
Einstein rátapintott a lényegre utána meg is halt. Azért nem lépheted át mert te is anyagi vagy és ez a fénysebesség az anyag múlt terjedésének a sebessége. A gravitáció az anyag múltterjedési hullámait ábrázolja ezért szintén fénysebesééggel terjed minden irányba ,leárnyékolni nem tudod max növelni az "erejét" mivel az árnyékoló anyag is hozzáadja saját grav hullámait ahoz a halmazhoz amiben vagy pl a föld így választ kaptál a vektorális hatásra is,ebbõl ered.Az alap energia állapot az anyagoknál az õket létezésben tartó vízelemek közös interakciójából látszik.Azért csak látszik mert az energia fogalom eleve zavaros,ki mit ért alatta vagyis inkább politika.Már a megmaradás törvénye sem igaz mert szlovák intézetben mûködik kavitációs erõmû ami egyben anyag azaz energia megsemmisítõ is de az atombomba is azért durran akkorát mert miközben megsemmisül benne az a parányi bármi pl ólom (a kellõ körítés mellett)már választ is kapsz a sötét anyagra ami nem sötét hanem anti és a belõle kiszabaduló fény+az itteni anyagból kiszabaduló fény (bal+jobb idõ fázis hogy értsd ez a hol volt hol nem volt de akkor is volt amikor nem volt kezdetû tudásunk)szépen lerendezi a jobbos téridõt amiben tapasztalunk de számszerûen nem jön ki az atombomba és környezete átalakulásából ekkora energia.Tehát a sötét anyagod ami nem sötét hanem anti,nem hiányzik sehonnan mert benned van csak az balra forog te meg jobbra és felváltva létezik hol van hol nincs,nagyon gyorsan 10a48.on és ebbõl csak a jobbost érzékeljük.Az idõ az relatív és állandó mivel minden idõbõl van azaz vizekbõl (tardionokból). Miután idáig eljutott Einstein már hülyére vették(a fõurak) mert a lényegre tapintott rá bár ezt õ maga sem tudta csak marha jó logikája és következtetései voltak.Nekünk meg k.. nagy szerencsénk hogy az egész kvantum fizika ott van a néphagyományunkban így a mami elõbb ismerte a superstrings elméletet az asztalterítõrõl mint hogy azt kiokoskodták volna néhány éve mert mi nem most jöttünk a falvédõrõl (tudományosan sík univerzumból ami a szál univerzum (string) után jön.)
Ha valóban érdekel, akkor kezdj el specrelt tanulni. Az ismterjesztõkben csak nagyon felületesen mondanak el bármit és azt is lassan. Sztem annyira elegek, h halljál vmirõl, h létezik. Magyar nyelven: huwiki: Specrel Feynman: Mai fizika 2. kötet elsõ 3 fejezet (priviben küldtem) Kisérleti fizika jegyzetbõl
Gondolatok egy tudományos mûsor után.: Miért a fény a végsebesség, miért ennyi és nem több vagy kevesebb,talán ez is egy képlékeny folyamat része. Miért nem léphetjük át anyagi mivoltunkban. A gravitációnak mi köze a fényhez hogy fénysebességgel terjed. Miért van hogy a gravitáció midig a tömeg középpontfele mutat vektoriálisan. Miért van hogy az anyag az õsrobbanás óta bármilyen felépítésben van(élõszervezetek,gépek munkái,bármely sugárzás)igyekszik vissza alap energia állapotba. Lehet e a hiányzó sötétanyag egy másik dimenziórésze amiben az univerzum létezik. Az idõ az univerzumban állandó?? Egyenlõre ennyi. Köszönöm:
elég durván megtartotta, légbuborékot is engedtem bele és még a pohár szélénél sikerült egy kis rést csinálnom, ahol közvetlenül ráláttam a pohárban levõ vízre és még úgyis kitartott Jó játék.
Na jó.. Kicsit másként.. Átlátszó mûanyag csõbe tegyünk egy dugattyút és a lezárt végét emeljük felfelé..
Felette vákuum alakul ki. A felette lévõ nyomás és az alatta lévõ nyomás különbözete a dugattyú súlyával tart egyensúlyt amint egyensúlyi helyzetbe kerül a dugó..
A vízzel is ez lenne, csak az aljára tett papírnak a csõben kellene maradnia az egyensúly kialakulásáig.
Ha például vas dugattyút használunk, akkor jobban látszik, hogy nagyobb elmozdulással éri el az egyensúlyi helyzetet. A víz fajsúlya kisebb, ezért kisebb elmozdulással éri el, de ez az elmozdulás sokkal nagyobb mint amit a poharas példában látunk.
Azaz igazából a poharas példával csalunk, mert a Van der Vaals erõket is bekapcsoljuk a játékba. (Illetve azt, hogy a folyadékok csak nagyon piciny mértékben nyújthatók és szintén nagyon piciny mértékben összenyomhatók.. (A suliban úgy tanítjuk, hogy "összenyomhatatlanok".. ami persze nem igaz, mert még a szilárd anyagok is összenyomhatók. )
Hagyj egy kicsi levegõt a pohárban! A kísérlet teljesen másként fog folytatódni.. pedig a papír, a külsõ levegõ nyomása azonos.. Sõt a vízoszlop tömege kisebb lett.. Azaz még inkább a pohárban kellene maradnia a víznek és mégsem fog ott maradni.
Bele kell gondolni, h mi történik, amikor átfordítod a poharat. A víz súlyától begörbül a papír felülete, amint elkezdi nyomni. Ezen kis elmozdulás pedig már elég ahhoz, h elegendõ nyomáskülönbséget hozzon létre ahhoz, h a levegõ nyomása ne hagyja tovább görbülni és h elváljon a lap a pohár peremétõl. 1ébként ez még sulineten is fenn van, legalábbis én ott olvastam róla elõször.
Ha kiszámolod, hogy a papírlapot mekkora erõvel nyomja felfelé a levegõ, ill. a víz mekkora erõvel nyomja lefelé a papírlapot, akkor láthatod az igen nagy különbséget a két erõ között.