A láthatáron sincs olyan rendszer amivel egy valóban tömeges ICBM és SLBM támadás megfogató. Sem mennyiségileg sem lefedettség terén. Egyetlen egy állam tudja majd magát többé kevésbé megvédeni magát kis mennyiségû ballisztikus rakéta támadás ellen. Izrael. Az ország kellõen kicsi és a jenki pénzügyi + saját GDP-bõl telik rá. De ez is max. pár rakétára korlátozódna.
Az AEGIS rendszer nem tudom, hogy emelkedõ vagy végfázisban képes elkapni a célokat, de a nincs elég abból, hogy csak az USA nagyvárosait megvédd, hollott ezek CBG kötelékek védelmének kulcselemei.
Röviden, ma egy ICBM + és SLBM pont annyira halálos és kivédhetetlen tömegsen, mint 30-40 éve.
Õööö persze, volt már rá példa. 100 rakétából egyet ki is lõnének, így csak 99 több robbanófejes rakéta érne célba.
Az a baj, hogy a kínaiak, lásd másik cikk, próbálgatják a karmaikat, az amcsik pozíciója meg szépen folyamatosan gyengül, ami õket is egyre szélsõségesebbé teheti. Biztos, hogy elõbb utóbb lesz konfliktus köztük.
Én valószínûbbnek tartok egy a korábbi vietnámi, izraeli, koreai konfliktus jellegû valamit, amiben közvetlenül egyik fél sem vesz részt, így nem okoz látványos presztízs veszteséget egy esetleges vereség, de az erejüket kipróbálhatják.
de ha jól tudom az amcsik már a levegõben likvidálni tudják az atomfegyvereket, nah de az sem tenne jót a kötnyezetnek remélem nem lesz ilyen forgatókönyv.
A gazdaság 90%-ban olyan dolgokból áll manapság, ami háborúban nincs, vagy csak korlátozottan mûködik. Egy világháború eseten az amcsik totálisan lekorlátoznák a netet, meg a ... és szerintem ezt a sort már nem is kell folytatnom.
20-30 éve még lehetett volna világháborúzni, ma már nem.
A 2008-as év eseményei, az hogy az ingatlan lufi kipukkadásából jött egy válság csak egy példa volt egy forgatókönyvre, csak az én egyéni perverzióm volt, hogy kapcsolatot kerestem az események között, amelyek azonban lezajlottak.
A különbség csak annyi, hogy egy Kína elleni támadásnál viszont már biztosan lenne ilyen kapcsolat!
A kínai atomfegyverek pontosan elégségesek arra, hogy az USA-t abban a formában ahogy ma ismerjük megszüntessék. Ez a támadás, nem azt a célt szolgálná, hogy gyõzzenek, sokkal inkább, hogy az ellenfél még többet veszítsen. A sarokba szorított pandamaci végsõ, kétségbeesett tette lenne, mint az izraeli kormányé, amikor '73-ban a Yom Kippur háborúban be akarták vetni a saját atomfegyverüket.
És ne feledjük azt sem, hogy Kína éppen a Szerbiába kíván infrastruktúrát létrehozni. De miért is nagy biznyák ez?
háborús helyzetben nem dönthetnék romba a kínaiak a gazdaságot mert olyankor fagyasztás van és elvesztik a tulajdont valószínûleg... az ingatlan lufi már olyan hatalmas volt hogy szerintem teljesen természetesen pukkadt ki és nem manipulálással, a kínaiaknak emígy sem jött jól hogy ennek hatására kevesebbet vásárolnak a termékekbõl. kínától emígy is elég szar döntés lenne megtámadni az USÁt mert nem rendelkeznek ehhez megfelelõ haditechnikával.
2008-ban Kína nagyban készül az olimpiára, a világ figyelme fokozottan ráterelõdik. 2008. elején aztán zavargások törnek ki Tibetben, amelyet elvileg a szerzetesek vezetnek. A helyzet kaotikus, már csak azért is mert a Dalai Láma által képviselt álláspont szerint Tibet modernizálását a kínai államon belül kell biztosítani. Fegyveres támadásokról, lövöldözésekrõl szólnak a híradások, ami megint csak érdekes, mert azért vagy 50 éve ott vannak a komcsik, akik nem a fegyvertartás hívei általában. A külföldi támogatás, beavatkozást minden esetre sem megerõsíteni sem kizárni nem lehet. A zavargások okán több külföldi állam aztán kilátásba helyezi az olimpia bojkottját, ami aztán mégsem valósul meg, a zavargások viszonylag gyorsan véget érnek. Az olimpia rendben lezajlik.
A következõ nagy eseményt, ami a 2008-as évet jellemzi nem lehet összefüggésbe hozni a korábbiakkal, azonban az általad felvázolt forgatókönyv hasonló hatással lenne, ugyanis ... Ugyanis 2008. szeptember 15-én a Lehman Brothers holding cég csõdközeli állapotba jutott, ami gyakorlatilag elindította azt az eseménysort, ami az utóbbi 50 év legnagyobb pénzügyi válsága volt. Volt-e a kínaiaknak közük ehhez? Hivatalosan nem, de meg tudták volna csinálni, az amerikai pénz/ingatlan piacon éppen elég részesedésük van ahhoz, hogy ezek egy részének eladásával egy ilyen esemény sorozatot generáljanak. Ez csupán összeesküvés elmélet persze.
Azonban sokkal fontosabb az, ha az általad vázolt forgatókönyvbe az amcsi kormányzat belekezd, az kb a fentiekhez hasonló módon zajlana le, ám az események sokkal jelentõsebb hatást keltenének, abba nem csak a kínai komcsipárt vezetõi döglenének bele, hanem úgy nagyjából az egész világ.
A dolog azonban, még a fentieknél is dúrvább az, hogy abban a pillanatban, hogy a kínai vezetõk vesztüket érzik, és minimálisan is bizonyítottnak vélik, hogy-e mögött az amcsik vannak, kb az összes rendelkezésre álló atomjukat kilövik Amerikára, mint ahogy azt már többször nyíltan ki is jelentették.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha kína ugrál akkor az USA a régi jó és bevált fegyverhez nyúl: az elnyomott és elégedetlen (igen nagy tömegû) munkás proli réteget felkavarja. Nem kell hozzá sok idõ vagy pénz... Bukfenc után jöhet az USA barát kormány ;) Véleményem szerint ez "hamarosan" várható és a kiváltó ok pedig az interneten fog érkezni.
A gondolatmenet szerintem több helyen hibádzik. Szerintem.
Elõször is ez a hatalmas valutatartalék nem véletlenül jött létre. Kína nem Magyarország, ahol bejönnek a multik gennyesre keresik magukat, aztán elhúznak a csába, amikor túl drága lesz a munkaerõ. Kínában lehet, hogy így indult a dolog, de ott bizony megmaradt az állami kontroll és a tulajdon is. Az állam nem csupán megpróbálta lefölözni a multikat, ha hagyják magukat -Magyarországon például nem hagyták-, hanem befektetõként és résztulajdonosként is dolgozott, dolgozik. Nem csak a legerõsebb termelõkapacitással rendelkezik ma már Kína, hanem bizony a Kína az egyik legnagyobb, ha ugyan nem a legnagyobb tõkés, befektetõ! A legerõsebb pénzintézet jelenleg a Kínai központi bank, és az elsõ 10-ben még van 1-2 kínai bank! Nem tudjuk, hogy a kisebb nagyobb nyugati cégekben, rt-kben mekkora lehet a kínai tulajdonosi hányad!? Egy biztos, hogy növekszik. Aztán ma már több tekintetben a legnagyobb piac is a kínai pl a legnagyobb autópiac! Az 1.3 mrd emberkébõl még jó sokan vannak elég alacsony szinten de 1-2 száz millió bizony már nyugati szintû vásárlóerõt produkál! Ma már nem termeltetni mennek be elsõsorban Kínába a cégek, nem csak azért, hanem eladni. Azonban a kínaiak ebben is tudják mit csinálnak, marha nehéz ugyan is betörni a kínai piacra. Anno a Nokiától nyilatkozott egy emberke, hogy nem tudják mit csináljanak, mert hiába viszik be az 5-10 aktuális terméküket, ha a kínai piacon fõleg a saját márkákból már akkor is 200-300 típussal kellett versenyezniük. Csepp a tengerben.
Jelenleg még tényleg alapvetõen az exportból élnek meg, de mi is az õ exportjukból. Ha a világgazdaság bexarik, mi 1-2 év alatt összeomlunk õk 1-2 év múlva ugyan onnan folytatják. Lépéshátrányban vagyunk iszonyú módon el kéne kezdeni a gazdasági szerkezetátalakítást, csak az a gond, hogy még koncepció sincs erre.
Amit írtál az kb 10-15 éve volt a helyzet, mára ez totálisan megváltozott. De érdekelne a cikk, amit olvastál.
a Nike már így is vietnámban gyártat most ez jutott eszembe a nagy gyártók közül de biztos lehet még találni. a cikket ha véletlenül megtalálnád a historyban küldd be kérlek.
5 legnagyobb gabonaexportõr (Argentína, Ausztrália, Európai Unió, Kanada, Amerikai Egyesült Államok) között ott van az USA is, szóval éhen nem halnak (etanolfelhasználás más kérdés).
Kína egyetlen elõnye az óriási export, ami legnagyobb részt külföldi tulajdonú gyárakból ered. A lakosságuk legnagyobb része csóró, nulla vásárlóerõvel, így belsõ kereslet terén hátrányban vannak, az exporttól függnek, mert kici kínai nem tudja eladni a termékét kici kínainak. A bérek viszont már elérték azt a szintet, hogy a külföldi befektetõk elkezdtek átköltözni más, Kínánál is olcsóbb országokba, mint pl Vietnám vagy India. Kína egyetlen módon tud ebbõl jól kijönni, úgy hogy jelentõsen növeli a belsõ keresletet, amihez az életszínvonalat, béreket kell drasztikusan megemelni. Ez pedig a megmaradt vállalatokat is elhajtja, és termelõ erõ helyett értékesítést visznek oda, ami lerontja a kereskedelmi mérleget. Ráadásul a pénzüket is fel kell értékelniük, mert már túl sokan haragudtak meg rájuk, és valutaháborút emlegetnek. Ha ez megtörténik szintén az exportõrök zsebébõl vesz ki pénzt. Ezek következtében nem is olyan soká lesz egy Kína mostaninál sokkal magasabb életszínvonallal, és nyugati országokhoz hasonló külkereskedelmi mérleggel, aminek megvalósítására tartalékaik nagyrészt rámennek. A boltban vásárolt cuccokon pedig Made in India és Made in Vietnam stb felirat díszeleg majd. Kb 1 hónapja olvastam errõl egy elég részletes cikket, amiben ezt kifejtették.
Ahogy nézem, a kínaiak marhára meggondolják, hogy hova fektetnek be. Szemben a Világ rajtuk kívüli részével nem nyomják a pénzt nyakló nélkül a zusába. Tényleg mindenhova adnak kis tõkét. Ahova meg nem annyira ott is megjelennek a kiskocsis, batyus kereskedõi.
Amúgy most olvasom, hogy a Római-birodalom korában már ment az üzletelés Kínával, és mivel a selyem meg egyéb tárgyakkal szemben a nyugat nem tudott mit adni csak aranyat így szépen elszedték a birodalom pénzét. Valszeg ez volt az egyik ok, hogy össze is omlott. Na most kiba hasonló a szitu, az amcsikat szerintem nagyon kinézték maguknak.
Szerintem ez a Hivatalos 500 lista. A nem hivatalos listát ha látnánk egymás után szerencsétlen balesetet szenvednénk el :S
Na azért ennyire nem kemények a sárgák se, de az tény hogy egy kölcsönös kereskedelmi háborúban az USA szopna többet. Nem véletlen hogy pampogáson kívül még akkor se csináltak semmit amikor az egyik kémrepülõjüket leszállították a sárgák, majd átvizsgálva (és persze lemásolva), zacsiban adták vissza az alkatrészeket. A kínaiak most is szarul élnek (a pórnép), sokat rontani a helyzetükön már nem lehet, az amcsiknak viszont van vesztenivalójuk, ha az occó, kici kínai cuccok helyett a drága amcsit kéne megvenniük. Egybõl csökkenne a reálbérük, lenne sok elégedetlen választópolgár. Na ezért nem keménykednek a sárgákkal.
Kina diverzifikalta a tartalekait, ezert kb. a harmada euroban van, tovabba vett par mas valutat is, plusz rengeteg aranya van. Ha az usa ugral, akkor Kina csodbe viheti es a legrosszabb dolog ami tortenhet veluk, hogy felere csokken a felhalmozott tartalekuk. Ezzel szemben lenne egy fizeteskeptelen usa, ahol semmit sem allitanak elo, tehat import nelkul meg ruha es lassan mar ennivalo sem lenne. Pont ez az amiert Kina ugraltathatja as amerikaiakat, mivel o nem fugg annyira az usa-tol, viszont az usa nagyban fugg tole. Kina tartalek piacai Europa, Afrika es a Kozelkelet, az Egyesult Allamoknak viszont ujabban nincs egy sem.
És ha esetleg az USA picit eljátszadozik a valuta árfolyamokkal, a kínai kézben lévõ állampapírok után pedig egyszerûen nem fizet, akkor ki bukta el évtizedek alatt felhalmozott tartalékát? És mit tud ellene tenni? Leatomozza az USA-t? Esetleg bepereli egy ami bíróságon?
És ez kb harmada a kínai valutatartaléknak, meg ugye az amcsi állampapíroknak kb fele van kínai kézben. A kínaiaknak csak jó, ha egy drága, magas árfolyamú, nagy likviditású cég részvényeit szerzi meg. Amúgy viszont gáz, ha egy cég ennyi pénzt nem tud, vagy nem akar befektetni, de egyáltalán, hogy ennyi fölhalmozódik nála.
Közel egy billió dollár készpénzen, mintegy 723 milliárd eurónak megfelelõ készpénz-hegyen ülnek az amerikai cégek. A Moody's becslése szerint az USA mamut vállalatait valósággal felveti a pénz.
A készpénz-felmérés szerint a nagyok pontosan 943 milliárd dollárt halmoztak fel a jobb idõkre, aminek több mint egy harmada 20 vállalatnál dekkol. 2008 végén ez az összeg még csak 775 milliárd dollár volt. A Cisco Systems közel 40 milliárdos, a Microsoft alig kisebb, mert 37 milliárdos készpénz hegyen ül. Õket a Google követi 30 milliárddal. Az Oracle 23-, a Ford 22 milliárd dollárral büszkélkedhet. Ágazatok szerint: a technológiai cégek tartaléka 207 milliárd, a gyógyszeriparé 124 milliárd és 105 milliárd dollár penészedik az energetikai vállalatok széfjeiben.
A technológiai cégek között az IBM különösen jól mutat, mivel nemcsak sok a készpénze, de az üzlet is dübörög. Idén július és szeptember között a vállalat 3,6 milliárdos nyereséget könyvelt el, ami 12 százalékkal magasabb, mint tavaly ebben az idõszakban volt. A vállalatóriás ezzel egymást követõ 31 negyedévben tudta emelni a nyereségét. Még egy nem mindennapi adat: az IBM 1916 óta, minden negyedévben fizetett osztalékot a részvényeseinek.
Valszeg a kínai gazdasági hatalomátvétel nem úgy fog lezajlani, hogy megjelennek a kínai Csingcsung márkák, hanem fölvásárolják a már meglevõ és amúgy is inkább nemzetközi, mint nyugati, amcsi márkákat, cégeket.
Ilyen szempontból észre sem vesszük majd, csak a pezó már nem valami valsztríti sapeszes bankár zsebébe vándorol, hanem egy shanghai kis sárgáéba.
Az odáig rendben van, hogy kína gyárt mindent az amerikaiaknak, csak sajnos a minõség ellenõrzés nem mindig amerikai szintû.
Kicsit furcsa, hogy csupa amerikai vállalat gyártja a világ legerõsebb nem amerikai KATONAI célú szuperszámítógépét. Ráadásul Kínának. Ezt figyelembe véve valószínû, hogy ez a gép lehet a világ leggyorsabb NEM TITKOS katonai szuperszámítógépe.
hát ez szép teljesítmény, de azért árnyaljuk egy picikét: ebben a vasban nincs semmi ami Kínai fejlesztés lenne: procik Intelek, a VGA NVidia, stb... Ebben mi a szenzáció? :o
Ahhelyet, hogy a több mint 1milliárd nyomorban lévõ arcot segítenék...
Minden birodalom akkor kezd el felbomlani, amikor a kiáramló pénz több lesz, mint amennyi beáramlik. Ezért szünt meg Róma, ezért hanyatlott le a Spanyol és ezért fog az USA is. Szimbolikus dolog a cikk témája: a valós folyamat egy apró szilánkja.
szép meg jó meg minden, de miért katonai célokra, miért nem tudományos kutatás, orvosi, fizika, matematika etc..?
"Az idióta amerikaiak, kihelyeztek mindent kínába," Miért? Szerinted régebben mindent az USA-ban gyártottak? Anno a Texas Instrumens chipek is Mexikóban készültek, késöbb meg Malaysia és Fülöpszigetek, stb. Nem volt divat az USA, max. a kezdeteknél. No de a profit ott az Isten, és háááát amerikai melósok picit többért dolgoznak. Ez van.
Meg ha csak chipek ... vettem egy Martens-t, bakker az is made in China! :D
"A hét hónap alatt elkészült készülék 14 336 darab Intel x86-os többmagos szerverprocesszorra és 7168 darab Nvidia Tesla M2050 grafikus kártyára épül."
Na persze kinai szuperszamitogep. :) Es ha kinyitnank azokat a szurke dobozokat, akkor kidolne belole egy rakas kis kinai, olcso kinai szamologepekkel.
Kis gúglizás megoldja a kérdést. Ez bizony a "népi" Kína. Szal emberek ideje valamit kibaszott sürgõsen kitalálni!