a táp pumpa már benne van a rankine ciklusban.. mint ahogy az egész ciklus magában foglalja a pumpát.. a radiátort..hőfelvevő csövek az úttestben. a turbinát.. amit én inkább reciprocating dugattyús megoldásra cserélnék le.. a nagyobb hőhatásfok miatt. aztán meg ott van a kondenzációs tartály is..
A pumpa tényleg visz el energiát a hatásfokból.. De mind ennek ellenére is . Szerintem... én úgy becsülöm, hogy ez a rendszer nagy tételben.. tehát több millió négyzetméteres naperőművekkel számolva, nagyon olcsó lehet.. nem sok mindent kellene változtatni a már meglévő kialakításon. 3 + dolog lenne csak.. amit olcsón lehetne megvalósítani.. kb négyzetméterenként szerintem 5000 ft os áron. ami annyit jelent, hogy nagyon nagyon sokáig.. amíg bomba, vagy valami más erodáció tönkre nem tenné a réteget, a napsütéses órákban átlagosan 1 Kw / óra energiát venne fel a rendszer.. amit valamekkora.. kb 40-50 % os hatásfokkal alakítana át a turbina, vagy a cylinder/piston.
Szerintem nem hülyeség ez a rendszer. Legalább annyit megérne, hogy egy kutató labor megépítene egy teszt erőműt és a gyakorlatban kipróbálni. Télen nem nagyon termelne az igaz.. de nyáron meg a nagy útfelület miatt.. nagyon erős termelő lenne.
Ezen felül szegény azt fel sem fogta, hogy tápszivattyú nélkül nincs 10,5 bar nyomás sem...
Sajnos máshol is tolja a tévesméit és nevetséges ábrándjait az sg-n az űrkutatástól kezdve a HT topikig. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.17. 17:41:53
ez az egyik legnagyobb baromság amit láttam.. solar panel az útra.. Ez kb olyan, mint a napelemmel működő elemlámpa. Semmi értelme.
Az út gyorsan koszolódik.. és a kosz réteg miatt a fényelektromos réteg gyorsan elveszti azt a maradék kicsi kb 18% os hőhatékonyságát.. és félvezető réteg nem nagyon bírja a mechanikai terhelést.. hiába van rajta védőréteg.... és.. kurva drága dolog
Én ennél sokkal jobbat tudok. Ha már össze kell házasítani az utakat és az energia termelést.. én így csinálnám :
Az út anyagába, felső rétegébe nyomásálló kerámia, vagy fém vízvezetékeket építenék.. minél közelebb a felső réteghez.. Ez alatt a réteg alatt viszont olcsó kicsi hővezető tulajdonságú szigetelő réteget helyeznék el.. mondjuk valami olcsó tömeg szilikátot.. de olyat ami bírja is a mechanikai igénybevételt.
Nagyon fontos szempont az olcsóság, és a tömeges méretekben való rendelkezésre állás. Az út felső rétegébe meg olyan olcsó FEKETE pigment réteget kevernék ami uv ellánáló és a fotoenergia, a napsugárzást nagy hatásfokkal képes átalakítani hőenergiává.. és kicsi a visszavert sugárzása.. ..Ez a réteg lenne a legdrágább az egészben.. talán.
Egy ilyen aszfalt képes szerintem felmelegedni 200 C környékére.. alulról szigetelve van.. felülről meg a hőelnyelő és infra kisugárzás blokkoló réteg biztosítja azt hogy az elérhető legolcsóbban a legmelegebb legyen az aszfalt adott négyzetméterre.
Miért kell a meleg aszfalt?
Hát ezért :
A skála logaritmikus..
Mondjuk egy 200 C os aszfalt a benne elhelyezett nyomásálló vízvezetékekben a vizet 200 C on 10.5 Bar nyomásra tudná forralni. Ezt a nagy nyomású folyadékot már csak el kell vezetni.. pótolni egy pumpával.. és a gőznyomást egy stirling vagy Rankine Ciklus segítségével átalakítanánk közvetlen Villamos teljesítménnyé.
Na ennek már lenne értelme.. Nagyon olcsó lenne így a nagyon nagy mennyiségű villamos energia megtermelése.
Csak ezt még ki kellene találnia valami olyan embernek, akinek van rá pénze és lehetősége is a megvalósításra.
solar road in france (amikor a fullra rakott kamionos durrdefektet kap és lemez felnivel felcsíkozza az az érzés megfizethetetlen :) ------------------------------------------------ Tavaly nézegettem mi az újdonság e-téren, vannak ezek a srácok a lencséjükkel -Doubles solar panel efficiency-
és volt még egy, az még csak kutatás szinten tart -New solar cell-
Igem, mert ez önmagában hülyeség. Ha nincs kötelező átvétel/éves elszámolás, kiegyenlítés ez a láthatáron levő technológiákkal értelmes áron nem lehetséges. Abba meg belefáradtam, hogy egyesek hisznek abban, hogy lesz akksi. Az energetika nem hitre épül. Ha lesz, akkor majd térjünk vissza témára. Addig csak hit az egész, amit vallasz, alapja nincs. Semmi.
Ha jól értem abban kételkedsz, hogy fedezni lehet e egy telek / lakóház energiaigényét?? (mondjuk kizárólag PV-elemekkel) Utoljára szerkesztette: Steel, 2015.08.27. 22:54:46
Ez a decentralizált hálózat másik ökörsége. Az égvilágon semmi sem bizotsítja, hogy a hálózatba kerül egy egyáltalán elég kraft beépítve a termelői oldalon. Ez is csak egy divatos hülyeség, amit fütyörésznek és csak azért lehet megtenni, mert hála istennek nem megvalósítható, így nem derülhet ki, hogy mekkora marhaság.
Oké, hívjuk akkor "kvázi" decentralizált hálózatnak, és megegyezünk abban, hogy nincs kötelező átvétel. Ez úgy is akkor válik aktuálissá, amikor a már évek óta húzódó akku-problémát megoldják (mondjuk az MIT-n). Amit én felvázoltam, az két egymás mellett működő rendszer tervezete, melyek egymás működését nem zavarják, nem befolyásolják.
Attól meg szerintem te sem rettegsz, hogy magyarország energiatermelésében egyszer csak többlet jelenik meg, amit muszály lesz valahogy eladni. Utoljára szerkesztette: Steel, 2015.08.27. 22:32:55
A decentralizált hálózat alapelve a kötelező átvétel, mert a kis termelők jellemzője, hogy úgy termelnek ahogy jólesik főleg, ha a fúdedivatos nap/szél és egyéb vicc termelőkről van szó.
A trend pont ennek ellenkezője kéne, hogy legyen ha a józan ész és nem a politika mozgatná részben az energetikai beruházáskoat. Én kifejzetten ökörségnek tartom, hogy egyre nagyobb ALAPIGÉNYT sok összevissza termelő kis tücsökpöcs drága erőmű termelje. A legalpvetőbb műszaki irányelvekkel megy szembe... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.27. 22:11:31
Korábban már beszélgettünk a decentralizált energiaellátásról. Szerintem ez a korszak vagy így vagy úgy, de el fog jönni. Én egyébként egyáltalán nem támogatom a kötelező átvételt, és intelligens rendszerekkel automatizálni is lehetne a hálózat és a lakosságnak telepített megújuló rendszerek közötti átkapcsolást.
Úgy ahogy ma már jelzőlámpák és kicsitől baromi nagyig terjedő közterületi kijelzőket működtetnek PV-elemekkel, nem sokára a lakóházak tetején is mindennapos jelenség lesz. A mai rohadt gyors teljesítmény-kapcsolóelemekkel és PFC körökkel még a hálózatszennyezést is el lehet kerülni, mármint a rendszerek közti átkapcsolásnál. Utoljára szerkesztette: Steel, 2015.08.27. 22:09:03
A német áram kb. kétszeres a magyarnak. Ennyire éri meg...
A németeknél támogatja az állam, és kötelező átvenni az általad termelt áramot a szolgáltatónak, ott lehet hogy megéri. Persze ez irracionális, de nem meglepő abban az országban, ahol a Zöldek mozgalma született, és ahol az egyetlen komoly erőt képviselő zöld párt működik. Ez a fajta béke, szeretet, harmónia a természettel cucc, ami miatt pl. az atomenergiáról még vitázni is lehetetlen, mert ugye atomokat hasítani az borzalmas és természet ellen való.Teljesen érzelmi és irracionális (részben a GMO elutasításai is ilyen).
a cikk leginkább azért érdekes, mert már az első világháborút éppen megelőzően lehetett építeni jó hatásfokú napkollektort. bizonyos Franc Shuman követtel el a társával. de az olaj kiszorította
egyébként mivel az atomenergia topicban szépen ki lett tárgyalva, hogy a nukleáris energia megfelelő kezekben biztonságos, így én is változtattam az álláspontomon. ugyanakkor sztem az otthoni áramtermelés vmilyen környezetbarát módon a jövő energiaszükségletének, legalábbis a háztartások fogyasztásának éghajlattól függően időszakos kielégígétésre mindenképpen alkalmasak lennének
Hülyeség magyarországon ha milliomos lennék se építenék magánemberként naperõmûvet ,direkt úgy van kitalálva hogy baromi sokba kerül és nem keresel vele pluszba semmit ha csak nem 20Mft os én nemrég számolgattam de te szerintem nem veszel figyelembe pár dolgot ,eleve csak 85% án veszik meg tõled az áramot ezek a kedves emberek ,és nem is támogatja az állam csak ha 200Mft osban gondolkodsz. Nem hiszem hogy jól számoltál eleve ilyen hogy 8.5% kamat semelyik bankintézetben nem létezik kár is lenne beraknod a pénzt örülsz ha 2 % ot realizálsz attól persze az még egy 8,5% os csomag csak ott az apróbetû.
Ha ilyen sok pénzed van amit kukába akarsz rakni inkább vedd fel a kapcsolatot Csefkó Pállal az õ napeleme 100x erõsebb mint amiket a boltban kapsz és õ komplett rendszert ad ami arra jó hogy ellásd vele a házad de az õ áramát nem táplálhatod még fel a hálózatra mert nem fogadja el a szolgáltató .áram napelem
A hír félig zagyvaság. Nem is értem, hogy a fúziós reaktorokat hogyan kapcsolja össze a hidrogén gáz termelésével és miért. Nem ez a fúziós technológia fejlesztésében a "szûk keresztmetszet".
A hidrogén tárolása minden, csak nem kellemes, mert még az acéltartályból is képes kidiffundálni...
A rendszer teljes hatásfoka mennyi? Hiába van a napfény ingyen, ha a technológiai rendszer drága. A termelt áram ára akkor magas lesz. Nincs olyan, hogy ingyen áram, mert az erõmûvet fel kell építeni és a termelt áram abszolút mennyisége az élettartam alatt és az áram termelés megjósolhatósága, tervezhetõsége és adott pillanatban termékként megjelenésétõl függ az ára. A cikk meg simán összemossa azt, hogy hogy mennyi a rendszer teljes hatásfoka azzal, hogy a hidrogén égetése mekkora hatásfokú. A megtermelt hidrogén csak hõerõgépet használható gõzkörfolyamtban vagy gázturbina körfolyamatban lehetséges és a konverzió hidogénné sem 100%-os hatásfokú. Tehát van egy irdatlan drága napenergiát és a tároló részének a hatásfoka nem éri el egy mezei gázturbinás erõmûvét sem. Technológiailag jó lehet, mert kiegyenlíti a napsütés egyenlõtlenségét - az évszakokkal ettõl függetlenül még mindig baj van - de ettõl az áram minden lesz, csak nem olcsó...
A Coloradoi egyetem kutatói feltalálták, hogyan lehet hidrogént elõállítani vízbõl korlátlan mennyiségben a napenergia felhasználásával , fúziós reaktor építésével !!!!!
Most gondolkodok napelem rendszeren. Nekem egy kb 3.5K-s rendszerre lesz szükségem. Én csináltam magamnak egy kis excel doksit amiben osztottam szoroztam és nekem az jött ki, hogy:
Figyelembe véve az
- átlag áram ár emelkedést - a fenntartási költséget - inverter cserét (7 évet számoltam, de azt mondják 10et bír. 6 év gari van rá) - hatékonyság vesztést (1% évente)
8 év alatt hozza be a rendszer az árát. 10 év alatt hozz többet mintha lekötöttem volna a pénzt 8.5%-os kamattal 10+ év után pedig hozza az éves áram számlát, ami az akkori áramárral már akár 250 ezer forint is lesz.
Jó minõségû napelemben gondolkodok és ezekre akár 20-30 év garanciát is adnak
Tévedek-e valahol? Szerintem kellõen pesszimista voltam a amortizációval és optimista a lekötéssel. 15 év alatt meg még egy gazdasági válság is lesz, de a napelem akkor is teszi majd a dolgát
Ez igaz, öngerjesztõ folyamat lett belõle, az EEG-járulék beépült az áramtarifába tovább növelve az áram árát, ami pedig tovább lendítette a napelemek versenyképességét. Én nem vagyok atomellenes, de azért azt be kell látni, hogy nagyon nem erre halad Európa. Az osztrákok pl. bojkottálják az atomenergia-importot (ha jól emlékszem), a németek ugye mindet bezárják, a franciák meg kénytelenek éjszakánként az autópályáikat világítani.. Németország: nap+szél, 60%
Némi éllel mondhatnám, hogy Németorszában azért, mert már annyi pénz toltak bele támogatásként, hogy most már tényleg jó. Az más kérdés, hogy ebbõl a pénzbõl mennyi atomerõmûvet építhettek volna. Az atom leállítása után meg még drágább lett az áram ára. Tehát a saját balfaszságuk elhozta azt, hogy annyira drága lett az áram átlagára, hogy már a megtérülés határán van a nap. Azért ezt nem hívnám sikernek.
A támogatás kivetezetése után ugyanott lesznek. Egyszerû szorzás osztással belátható, hogy a napelem talán majd a mediterrán országokat éri meg a közeljövõben.
Németországban már piaci alapon is versenyképes a napenergia (ahogy a spanyoloknál vagy az olaszoknál is), vagyis már támogatás nélkül is megéri napelemet telepíteni. Épp ezért fokozatosan kivezetik a támogatásokat, úgyhogy a legjobb döntés a mi hamarabbi befektetés lenne...pláne annak tükrében, hogy a kínai védõvámok miatt legjobb esetben is 10%-os modul árnövekedés várható, és ez csak a kezdet:
Német ismerõsömmel beszéltem futólag nemrég. Melléképületet épít a hátsó udvarba. Félnyeregtetõ, déli irányba dõl. Azt mondta, hogy eredetileg akart napelemeket a telepíteni, de elcsúszott papírmunka miatt. Most már nem éri meg. Valami 15 centet emlegetett, gondolom ez lenne az átvételi árfolyam? Másik ismerõsnél kb. 3 hónapja építették ki a rendszert, nála még ilyen probléma nem volt. Lehetséges, hogy mostanában változtak a támogatás feltételei németországban?
Magas alapkamatra ne szamits leven a maastrichti (mostmar lisszaboni) kriteriumok megkotik oket (szarmaztatoikat kotik, meg de kb ugyanaz az eszkoz az inflacios kornyezet hatarozza meg):)
Ha meg Eurozona tagok leszunk (ami elobb utobb el kell jojjon hacsak nem esik szet a zona), akkor meg ugyanaz lesz mint az EU-ban. Ami jelenleg 0% es hosszabb tavon is kb 2-3%-ra szamolnak elemzok.
"Ha csak egy komoly elem meghibásodik, akkor évekkel tolja ki a megtérülési idõt, ami eleve kétéséges."
Garancia/karbantartas mi a futtynek van? Az ugyanaz mint a te tokegaranciad am:)
A befektetesed hozama meg nem fix hanem projektalt. Ugyanez igaz a napelemes beruhazasra is. Ami biza valtozhat rendesen es a megterulesi aranyt az valtoztratja hogy milyenek a korulmenyek. Azonban ha az arak ilyen mertekben mennek lefele akkor elegge hamar versenykepesse valhat.
Tõkegarantált befektetés volt a 15%-os buli. Azért is nem toltem bele sokat, mert "lássuk mi lesz belõle" alapon álltam hozzá. Aztán mit adj isten majdnem 15% lett. Másodjára is csak az elsõ összeget hagytam bent a hozammal. Ennek október táján lesz vége. Ha még 2-3-szor bejön az, hogy 6-8% felett van azért, akkor nagyobb összegen is elgondolkozom.
Az AXA-s adatom lehet, hogy elavult, mert kb. 3 hónapja néztem meg utoljára a kamatot. Csak éppen rohadtul fals lenne, hogy az elúlt 5-10 év a kamatából az utolsó 3 hónap angy vágása alapján extrapolálni. Sõt nem is fals, igazi vastagbõrõs húzás...
A válság elõtt 7,5% kamat is volt lekötetlenül, csak aztán jött az adó meg a kamatcsökkenés, de még évekig 5,5% táján volt. Az, hogy most 3 hónapja nem annyi, nem mérvadó. Az utolsó 5 év átlaga 5% táján vagy felett volt. Lekötésre meg akkor is többet adnak.
Akárhogyan számolom nem éri meg a nappal bohóckodni és még veszõdség is lehet vele a befektetéssel összevetve. Ha csak egy komoly elem meghibásodik, akkor évekkel tolja ki a megtérülési idõt, ami eleve kétéséges.
"Micsoda kényelmes feltevés az, amikor felteszed azt, hogy van zsebbõl 2-2,5 millád. Õszintén, a magyar lakosság hány százalékára igaz ez szerinted...? Roppant megengedõ feltételekkel mindenki azt hoz ki, ami neki tetszik..."
"Kamatfeltételünk nem akciós jellegû. A mindenkori MNB alapkamathoz rögzítettük a látra szóló kamatunkat, ezzel garantálva a kimagasló hozamot. A bankszámlán elérhetõ éves látra szóló kamat az MNB alapkamat 1,75 százalékponttal csökkentett értéke. Jelenleg az alapkamat 4,50%, így tudunk 2,75%-os kamatot ajánlani Önnek. Látra szóló kamatozás esetén Önnek nem kell lekötnie pénzét, így azt bármikor kamatveszteség nélkül felveheti."
AXA bank weboldalarol tehat lekotetlen latraszolo kamat az ennyi. 2.75%.
"Nekem most olyan befektetésem fut, aminek a várható hozama 15% táján van 6 hónap alatt,"
Gratulalok hozza:) Milyen kockazatokat futsz es mibol tevodik ossze a befektetes? Elvesztheted a penzedet? Meddig vagy biztositva a tokebol? Biztos a hozamod vagy csak szamitott es varhato?
Miert te hitelbol peldalozola nagy befekteteseiddel? Ugye hogy nem?:)
Axa Bank. Lekötetlen esettel vetettem össze, ami a legszarabb befektetési formák között van, de a zsé legalább azonnal elérhetõ, de már ezzel sem versenyképes a rendszer. Lehet, hogy most már csak 5%, de a nagy összképen nem változatat. A rezsicsökkentés nevû össznépi balfaszság is alávág ennek. Bár annak az árát majd máshol kell megfizetni, de oda se neki...
Nekem most olyan befektetésem fut, aminek a várható hozama 15% táján van 6 hónap alatt, az elõzõ befektetésem meg 4 hónap alatt meg 20%-ot hozott. Na jó, ez tényleg ritka. Képzeld, ha nem fél millát tolok bele, hanem mondjuk egy ilyen beruházás árát. No, hol versenyképes a napenergia...? Elárulom, itthon sehol. Bármilyen kockázatú vagy lefutású befektetést nézek, mind hülyére veri ezt a vackot.
Az ingatlan árába meg annak számít bele, aki kér ebbõl a viccbõl és minden veszõdségébõl. Nálam ez inkább hátrány, mint elõny hacsak nem valami nagyon alacsony maradványértéken mérné a tulaj.
Ki beszelt hitelrol?
Micsoda kényelmes feltevés az, amikor felteszed azt, hogy van zsebbõl 2-2,5 millád. Õszintén, a magyar lakosság hány százalékára igaz ez szerinted...? Roppant megengedõ feltételekkel mindenki azt hoz ki, ami neki tetszik...
A magyar lakosság egy részének anyagi lehetõségi a nyílászáról cserét nem teszi lehetõvé úgy, hogy az tényleg 4-5 év alatt és nem esetleg 15-20 év alatt térül meg.
Ezen felül a magyar lakosság elég nagy része nem olyan ingatlanban él, ahova te egy gramm napelemet is felraknál vagy extra költsége van, ha egy panel 4. emeletén élve valamit leraknál a tetõre...
Mert a villamosenergiat ugye vizbol nyerik itthon 60%-ban:) A MOL meg csak olajat arul a piacon.
A hazai termelt áram 42%-a Paksról jön. A másik nagy alaperõmû a Mátrai, ami 900 MWe-vel elég masszív lignites arányt ad, és az sem olaj sem gáz. Az összes többi erõmû amit ismerek és jártam benne az gázos, szenes vagy fával fûik részben, az a "zöld" biomassza rész. Pl. az ajkai erõmû is évente százezer tonnás nagyságrendben tüzel el fát...
Itthon üzemszerûen nem is tudok olyan ermûrõl, ami ETO-val menne. Az ETO jellemzõen ma már csak a 8+8 napos kötelezõen elõírt tartaléknak van, amit az 50MWe feletti erõmûveknél ír elõ a törvény vagy szabályozás. A gáz árát sem a MOL egyedül határozza meg, lásd rezsicsökkentés + oroszok + tranzitdíjak + államközi szerzõdés és gázártárgyalás...
A napkollektor meg egészen más tészta. Az tényleg megtérülhet, de ott is csak nagyobb család esetén és azért kell némi vízrendszeri átalakítás ott is...
"2 millás összegre leköltetlenül a kamat amit kapok az kb. 10k forint / hó. Tehát a rendszer egy mezei bankszámla kamatát nem termelné ki, nemhogy úgy, hogy mondjuk hitelt veszel fel arra, hogy megépítsd. No comment..."
A 2 millas osszegedre az eves kamat akkor 6%. Bar azert erdekelne hol kapsz ilyen kurva jo kamatot egy lekotetlen osszegre folyoszamlan...
Ki beszelt hitelrol?
Kamatadot mennyit is fizetsz? Az emlitett 1.6 millara ez az osszeg evi 96000 forint. Azaz havi 8 ezer. Minusz kamatado ugye:)
"Azt mát csak halkan mondom, hogy van olyan befektetés, ami 10% feletti hozamot is képes hozni, de nem ez az általános. Éppen most volt egy rövid lejáratúm, amit 12% táján hozott. "
Az a befektetes a kamatvagasi szezon elott keszult joval gondolom:) vegyuk ugy hogy kihalt allatfaj:)
"Ezen felül mi van, ha elköltözöl...?"
Az ara beleepul az ingatlanba.. gondolom nem berlemenyre szereled fel... Ezzel a begyopesedett elgondolassal a csatornazas a meleg es hidegviz is felesleges a hazba, mert mi lesz vele ha elkoltozol?:)
A napenergia szamodra hobbi, masoknak befektetes, megint masoknak pedig tudatos valasztas. Az lenyegtelen, hogy noveli az ingatlan erteket?
Mellesleg a napkollektor is napenergia:) Es ha igy halad ma mar minimum nullszaldoval megoldod a photovoltaikust, csak penz kell hozza ami normalis visszataplalasi atveteli arakkal siman meglenne hitelbol is megterulve.
2 millás összegre leköltetlenül a kamat amit kapok az kb. 10k forint / hó. Tehát a rendszer egy mezei bankszámla kamatát nem termelné ki, nemhogy úgy, hogy mondjuk hitelt veszel fel arra, hogy megépítsd. No comment...
Azt mát csak halkan mondom, hogy van olyan befektetés, ami 10% feletti hozamot is képes hozni, de nem ez az általános. Éppen most volt egy rövid lejáratúm, amit 12% táján hozott. Tehát, ha bárkinek lenne X millája beletolni, akkor fél év alatt kitermelte vonla azt, amit ez a vicc valami.
Röviden, még félkomoly pénzügyi befektetéssel sem versenyképes, ellentétben mûszaki kockázata pöttyen nem elhanyagolható.
Ezen felül mi van, ha elköltözöl...? Hm... Akkor a cucc ottmarad. stb. A napenergia jelenleg hobbi kishazánkban, semmi több. Még tõlünk délebbre sem éri meg ipari léptékben erõmû formájában. Pedig minden erõmûnél gyak. ökölszabály, hogy a fajlagos költséges a mérettel csökkennek.
Akkor ennek fuggvenyeben kifejtened az allitasod reszletesebben is? Mert ugye az arakkal nem vagy tisztaban az latszott az elozo hsz-bol. A banki beteti kamat mertekevel? (szerintem nem) Az energia varhato araval? (errol lehet nemi fogalmad ha korbekerdezel bent a MOL-nal).
Na ha mindez megvan akkor szivesen latjuk a te NEM Hurraoptimista szamitasodat:)
Személy szerint hasonlóan napkollektorban gondolkodnék. A napelem egyszeri (húzós) befektetés, és elviekben onnantól kezdve "gondozásmentes", leszámítva az idõ elõrehaladtával némi hatásfokcsökkenést, ez a kedvezõ élettartam az akkumulátorokról viszont ma még nem mondható el. Ráadásul ott az még a csõ végén mindig egyenáram.
Persze, olvass el minden véleményt; de a magam részérõl azokat, akik úgy kezdik, hogy "növelni kellene a napelemek hatásfokát", alapból elmeszelem. :D Marhaság. Nem háztetõbõl van kevés, hanem pénzbõl, a gyártást kellene optimálni. Lehetne tolni a hatásfokon reflexiócsökkentéssel (mondjuk azzal lassan már éppen nem), azzal, hogy nagyobb hullámhossz-tartománnyal képez a cucc elektron-lyuk párokat stb., de az annyiba is fájna. Jó az, ami van, csak lenne olcsó.
Egyértelmûen a napkollektor, egy tisztességesen felhúzott fotovoltatikus rendszer ára ma 2,5-3M táján van névlegsen max. 2-2,5kWe teljesítménnyel. Gyakorlatilag a soha meg nem térülõ beruházás még akkor is, ha 0 meghibásodással és átlagon felüli napsütéses óraszámmal számolsz.
Attól függ az inverter bemeneten mekkora kondenzátor van, ha elég nagy akkor szerintem simán visszatáplál. Kisebb szélturbináknál (200-1000W) is ezt használjak és szerintem ott hasonló szituáció lép fel.
Vajon mit történne ha egy ilyen napelemes inverterre, egy ac generátor egyenirányított pulzáló dc- feszültségét rákötnénk?
Bocsi 27V*8A az 216Wp :)
Ezek standard 3,75Wp-s monokristályos elemek. Az 1KW az 270 darabból áll, és úgy rakod össze ahogy akarod. Pl. 5 darab 54 cellás panel = 54*0,5V = 27V ha ad 8A-t akkor egy panel 136 Wp-s.
Én is figyelgettem. A különbség annyi hogy van Bluetooth vagy rs232 amivel le lehet kérdezni a paramétereket és a termelt energiát, meg hogy márkás Európai gyártótól van és nem kínai.
1kw-ért nem is lenne rossz ár, de az a 0,62v 8 amper az kicsit fura...
1200w 50-100v dc inverter A vicces hogy az ilyesmiket a gugliban elsõ pár helyen megjelenõ "kiépítjük egészben" típusú napenergiás rendszer telepítõk 300-400 EZERÉRT árulják. Van bõr azért a képükön.
Amíg várok a 3. panel alkatrészeire összehoztam az online monitoring report részét egyenlõre random adatokkal. A mikrovezérlõ Ethernet moduljára is még várnom kell.
Próbált már valaki elõtét és sönt ellenállásokkal mikrovezérlõvel 0-30V-ot és 0-20A-t mérni? Ilyen alacsony feszültségnél is érdemes galvanikusan leválasztani vagy simán ráköthetem. A m.vezérlõ 0-5V tartományban mér 8bit felbontással.
Szerintem azt nem, mert a mi éghajlati viszonyunknál sem veszi figyelembe ha hó van rajta meg hasonlók. Szerintem homokvihar alatt le kellene takarni vagy valami hasonló.
Ez a számolgatós link figyelembe veszi a sivatagi homok ártalmas koptató hatását? A fényáteresztõ képességet nagyban rontja a homok abrazív hatása. Egy nagyobb vihar és homokfúvott üveg lesz a panelekbõl....
Utánaszámoltam kicsit a dolognak. A gyártó megadja a nominális teljesítményt ami 1000W/m2 besugárzásnál és 25 fok elemhõmérsékletre igaz. Nyáron nálunk 1300-1400W/m2 (a Szaharában 2000W/m2 felett van) a nap sugárzása, ha mondjuk az elem felhevül 75 fokra akkor a veszteség 25% ami azt jelenti hogy annyit termel mint amit a gyártó megad nominális teljesítménynek. Most az a kérdés hogy érdemes e hûteni. Pár éve még az elemeket forgatták a nap felé hogy optimálisan termeljenek. Ma az áruk annyira lecsökkent hogy nem érdemes azért a +40%-ért forgatni.
Ami Szaharába való elhelyezést illeti, itt kiszámoltathatod hogy ugyan az a napelem hol mennyit termelne.
A 0,25EUR/W amit felvetettél szerintem 5 év múlva aktuális lehet. Ma a bolti panelek 1,8EUR/W körül mozognak. Amit most házilag barkácsolok az kb. 0,75EUR/W.
Elhelyezkedés teljesen mindegy, ha a szaharában élnék ott is ugyanennyibe kerülne ugyanilyen alacsony hatásfokú napelem, amit még jobban kéne hûteni. Szerintem ez nyáron itthon is csúcsra jár, mégsem elég semmire az az áram.
Ha létezne olyan napelem, amibõl 500 eur-ért össze lehetne hozni egy 2 kw-s termelést nyáron, úgy hogy nem kell hûteni (ami megint csak jópár plusz eurot rá fog tenni), akkor jó lenne, de így...