Igaz hogy a négyzetméterenként 100-120W elmarad egy vákuumcsöves kollektorok 900-950W-val szemben csúcsidõben, de ne feledjük hogy ez már tiszta egyenáram. Ami a kombosabb teljesítményt illeti a mi éghajlati viszonyunknál elfogadható áron négyzetméterenként nehéz lesz kifacsarni többet. Mondjuk helyhiányra hivatkozva egy hibrid síkkollektor/napelem kombo egész érdekes lehet, 100W elektromos + 700W hõenergia. A hûtési hõt átlehetne egy hõcserélõn keringetni és kémiai úton tárolni télire, de hogy mibe kerülne ez az már más kérdés.
hát nem valami bíztató. Harmatos a teljesítmény, még mindig drága hogy egy combosabb teljesítmény meglegyen, és még hûteni is kell... Még kell pár év a napelemeknek fejlõdni, addig marad a kollektor.
65Wp teljesítmény görbe v2.0 2010.12.27, 11:30
Amíg szabin vagyok, gondoltam kihasználom ezeket a szép napos dél körüli idõket. Ma talán még szebb idõ van, mint december 23.-án. Összeraktam a teszt kacatokat hozzátettem egy vadi új H4-es halogén izzót. Így már ezek kombinációjával össze tudok hozni 10-12 munkapontot. Pár krokodilt kicseréltem egy kicsit nagyobbra hogy lejjebb tudjam vinni a rövidre zárt értéket, így is csak 1,41V-ig sikerült lemenni, de így már csak 3,4W a huzalokban levõ veszteség. Részletek ITT
2010 dec. 23, 11:50 65Wp teljesítmény görbe.
Tegnap elkészült a második 65Wp-s panel. A költségek nem változtak, mert ugyan abból az anyagból építettem, tehát maradt az 47Eur ~0.73Eur/Wp összköltség. Ma van az év legrövidebb napja ráadásul verõfényes napsütés, nem lehet kihagyni egy átfogóbb tesztelést.
0.73EUR/Wp az még nem az igazi. Most ERREfáj a fogam. 0.38EUR/Wp huzalozással együtt. Ha beválik a 3 65Wp-s panel amit most építek akkor ez lesz a következõ lépés.
2010 dec. 13, 11:35 65Wp panel 2. téli tesztelése Szebb idõ van mint tegnap. Verõfényes téli napsütés, a panelt 80 fokos szögbe állítottam. A teszteléshez ma a 55/60W-os H4-es halogén autóizzót használtam. Kiderült, hogy télen a panel ideális munkapontja jóval 14V alatt van. Elõször csak az izzó 55W-os ágát kötöttem be, ma sokkal jobban világított, mint tegnap. Ezután sorba kötöttem a tompított és a távolsági ágat és úgy kötöttem rá, szépen égett mind a két wolfram szál, ekkor leadott cirka 23W-ot. Igaz hogy a feszültség csak 10V körül volt ami a 14-28V-os inverteremnek használhatatlan tartomány.
Igen, sanyicks is írta hogy Magyarországon 85%-a piaci árnak.
Elkészült az elsõ 18V-os 65Wp-s panel. Költségek: 36x1,8W cella - 35Eur,0.54Eur/Wp 4mm-es üveg - 7Eur 2x3A dióda + huzalozás - 5Eur a többi anyag (szilikon, Alu L profil, hátsó mûanyag lap) még mindig ingyenes :)
Összköltség: 47Eur ~0.73Eur/Wp - ez már olcsóbb mint a prototípus volt.
Annyit sikerült kiderítenem, hogy Magyarországon az energiaellátók a szerzõdéses fogyasztásom 85%-át fizetik vissza ha megújuló energiát termelek, és átadom a " többletet.
Nálunk szlovákiban a fotovoltalikus rendszerekbõl számázó energiát 100kW telepített teljesítményig 369,72 €/MWh áron 15 évig köteles megvenni a szolgáltató. Ha összejön a 2kWp-s rendszer akkor bolond lennék nem kihasználni ezt a lehetõséget. Bár a dokumentációt nem tudnám magam megcsinálni azért fizetnem kellene, kb. 700 € körül kóstál.
De egyenlõre még csak a felhasznált áram egy részének kiváltását tervezem. Kb. egy évig szeretném tesztelni a 300W-os invertert 3-4 65Wp-s panellal, aztán majd minden az eredményektõl függ.
Tegnap láttam az E-Bay-en a srácnál akitõl vásárolok 1kW (555 darab+huzalozás) cellát 380€-ért, lehet karácsonyra meglepem magam vele.
04.12.2010 12:10, teszteltem a 'nagy testvért'. Mért adatok Dõlésszög: 80 fok Tájolás : dél Feszültség : 8,1V Áramerõsség : 4,3A Teljesítmény: ~35W (ez a 56Wp 62%-a)
Utánanéztem a dolgoknak és a Wp nem a csúcsteljesítmény hanem a nominális teljesítmény az elem gyártó szerint, amit 1000W/m2 és 25°C hõmérsékleten mérnek, ez olyan április/május elejei idõ lehet. Ha ez így van akkor a 56Wp könnyen lehet nyáron 70W is. De ezt hiszem ha majd látom. Lassan elkészül az elsõ 18V-os 65Wp-s panelom is, már nagyon kíváncsi vagyok hogy mit fog produkálni.
Elkészült a nagy testvér. 16*3,5W ~ 56Wp (8V*7A). 6V-os aksit fog tölteni, talán szerzek hozzá egy 6V-12V DC/DC convertert és mehet róla az udvar és a kert LED világítása.
Elkezdtem a visszatápláláshoz tervezet 36*1,8Wp ~ 65Wp (18V*3,6A) panel elsõ példányát. Másodosztályú elemeket vettem ami 0,52 euró/Wp-ba került, kicsit töredezett, több vele a munka de 15-20% spóroltam az árán. A 300W-os visszatápláló inverter 4 ilyet elbír. Remélem tavaszra minden kész lesz.
Megvan, nátrium-szulfát dekahidrát.
Viszonylag alacsony értéken (32,4 °C-on) magas olvadáshõt képez: oldhatósága 0 és 32,4 °C között több mint tízszeresére növekszik, és innentõl az oldékonyság mértéke a hõmérséklettõl majdnem teljesen független marad. A megolvadt vegyület akár 10 napig is képes tárolni az elnyelt napenergiát, majd a hõmérséklet hûlésének következtében visszakristályosodva adja le újra a felvett hõt. A dermedéskor ily módon felszabaduló fázisátalakulási hõ 82-szer nagyobb a víz olvadáshõjénél.
Van egy hasonló elv csak nem tudom milyen anyagot használnak. Biztos láttátok már ti is. Én nyakmelegítõ párnában láttam. A lényeg az hogy normális esetben ez szilárd, ha viszont forró vízbe teszed elnyeli a víz hõjét és folyékonnyá válik. Van benne valami kis vacak amit megpattintasz és akkor elkezdi visszaadni az elnyelt hõt és nagyon forró lesz közben pedig megszilárdul.
Új módszer a napenergia tárolására
Egy molekula furcsa alakváltozásai a napenergia eddig megoldhatatlannak tûnõ tárolására adnak lehetõséget – írja a Discovery News.
A napenergiával kapcsolatban – ahogyan más megújuló erõforrásokkal is – az egyik legfõbb gond, hogy nagyon nehéz tárolni, a hasznosítását például az energiafogyasztás csúcsidõszakaira halasztani. Éppen hétfõn érkezett Németországból egy hír a probléma megoldására, miközben Amerikában szintén dolgoznak kutatók a napenergia tárolásán.
A fotovoltaikus elemek, napelemek nem elsõsorban az energiatárolásra, hanem a közvetlen hasznosítására alkalmasak: hõt vagy elektromos áramot képesek termelni. A napenergia nagy részét ezek a jelenlegi berendezések, eszközök nem is képesek hasznosítani, így a sugárzás nagy része „kárba vész”.
Ezen próbálnak most segíteni a híres amerikai mûszaki egyetem, a MIT kutatói. Jeffrey Grossman és kollégái jelenleg csak a kísérletek kezdeti fázisánál tartanak, de már most ígéretes eredményeket értek el a napenergia befogásában és tárolásában. Ha sikerül módszerüket kiterjeszteni más anyagokra is, mint amit kutatásaikban használnak, akkor a napenergiát korlátlanul lehetne elraktározni és szállítani.
A MIT-kutatások a fulvalén-diruténium molekuláira koncentrálnak jelenleg. Ezt a ritka, drága és platinaszerû elembõl, a ruténiumból állítják elõ. Grossman és csoportja úgy találta, hogy ez a molekula, amikor napsugárzás éri, félstabil formációt vesz fel, vagyis alakját megváltoztatja. Ha a vegyülethez egy katalizátort adnak, a molekula visszanyeri eredeti alakját.
Mindez azért érdekes, mert a napenergiát ezáltal tárolni tudja a molekula, amely mindaddig megõrzi módosult alakját, amíg a katalizátort hozzá nem adják. Ha viszont visszanyeri az alakját a fulvalén-diruténium, akkor leadja a tárolt energiát áram vagy hõ formájában.
Túl drága?
Grossman szerint a molekulát cseppfolyós állapotban lehetne felhasználni a napenergia átalakítására és tárolására. Szerinte egy mély medencében lehetne a napfényre kirakni az általuk vizsgált vegyületet. Mire az oldat „feltöltõdik”, vagyis a molekulák kellõ számban változtatják meg az alakjukat, a folyadékot el lehetne szállítani – csöveken vagy más szállítóeszközökkel – más helyekre is. Mindez távoli alkalmazásokat is lehetõvé tenne – véli Grossman.
A fulvalén-diruténiumból nyert üzemanyag, illetve tüzelõanyag 200 Celsius fokra is felmelegedhet, ami elég a lakások fûtéséhez vagy éppen egy motor meghajtásához, amely elektromos áramot képes termelni.
Mindössze egyetlen probléma van a módszerrel: a fulvalén-diruténium rendkívül drága, így újratölthetõ cseppfolyós akkumulátorként (rechargeable liquid battery) nem lenne túl praktikus. Most ezért Grossmanék más, „olcsóbb molekulákat” keresnek, amelyek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.
Mitõl különleges a molekula?
De mi is ez a tulajdonság, ami különlegessé teszi a fulvalén-diruténiumot? Más molekulák is megváltoztatják az alakjukat energiabevitel hatására, ám ezek nem tartják meg stabilan a módosult formációt. A molekulák többsége elõtt ugyanis egyetlen kvantummechanikai „energiagát” áll, amelyrõl a természetben jelenlévõ más energiaforrások hatására egyszerûen „lecsúsznak”, vagyis visszanyerik eredeti alakjukat, és leadják a felvett energiát.
A fulvalén-diruténium módosított állapotban azonban egy „dupla energia-gátrendszer” közé kerül a napfény hatására. Vagyis, ha más energiabehatás is éri a molekulát, akkor sem lendül ki könnyen a fél-stabil állapotából. Ennek oka az, hogy a napsugárzás hatására egyfajta – az eredeti állapotánál azért magasabb szinten lévõ – „energiavölgybe” kerül, ahol mindkét oldalról védi egy-egy energiagát attól, hogy visszanyerje eredeti alakját.
Mindez ahhoz hasonló, mintha egy magasan fekvõ hegyvidék egyik völgyébe pumpálnánk fel vizet, amelyet két oldalról völgyzáró gátak stabilizálnak. Ilyenkor a víz helyzeti energiája megnõ, amit lezúdulásakor elektromos energiává lehet alakítani a vízierõmûvekben.
Az inverter telesz@rja a jelet felharmonikusokkal és valószínûleg ezért mér félre a wattméter.
Teszteltem az invertert és az alacsonyabb tartományokban baromira érdekes eredmények születtek. 109W-nál hozta a 90% gyártó által megadott hatásfokot, többel sajnos nem tudtam tesztelni mert a lab. tápom csak 4A-ig teljesít. Azok véleményét várom akik tényleg vágják a témát mert biztos hogy nem örökmozgót teszteltem. Minden esetben a cos(fí)=1.00, legalábbis ezt írta ki a wattmérõ. A képek mobillal készültek gyenge fénynél úgyhogy elõre is elnézést a minõségért. A wattméter és a lab. táp ugyan abban az elosztóban volt de szerintem ez nem zavarhat be ennyire. Az elosztónak van túlfeszültség védelme ez talán bezavarhat. A lab. táp szerintem +-5% pontossággal mér, a wattméter is a gyártó szerint +-3%. Megpróbálhatom még azt hogy a visszatáplálást egy másik fázisú konnektorra csatlakoztatom.
12W -> 37VA
26W -> 43VA
72W -> 75VA
109W -> 95VA
Remélem sikerrel jársz
Említetted az EU-s direktívát, ez jutott eszembe: Egyik legfontosabb eu alapelv a termékek és a szolgáltatások szabad áramlása erre fel itt 2004-ben bevezették a regisztrációs adót és sz*rtak a közösségi jogra és persze azóta is nagy ívben :-(
Néhány hónapja volt egy cikk a zoldtech.hu oldalon hogy csõdbe ment egy szélerõmûves társaság de a többi sem áll valami fényesen pedig már bizonyították hogy a szélerõmûvek itt is gazdaságosan üzemeltethetõek de az átvételi árak nagyon alacsonyak és persze ahogy itt szokott lenni még törvényi szinten is megpróbáltak trükközni (burkolt átvételi árcsökkentés)
Van egy ilyenem ezzel tudsz vezerelni de ebben mar benne van a mikrovezérlõ ami a PC-vel kommunikál USB-n a saját driverén keresztül. De én nem akarom hogy a notebook non-stop menjen. Ezert vannak az ilyen kicsi hardver-ek hogy par mW-al megold az egészet.
Na igen, a PC kommunikál a mikrovezérlõvel USB-n (Bluetooth, LAN, WiFi) keresztül. USB-vel nem tudsz directbe vezerelni mint anno LPT-n keresztül, oda csak pár tranzisztor meg ellenállás kellet.
manapság nem értem miért kéne mikrovezérlõvel szórakozni... számítógép, usb. Ennyi könnyû programozni, akár netes elõrejelzést is figyel, és talán már vannak a neten megosztva kész vezérlõprogramok.
Négyzetenként 200W-ot nem adhat vagy csak júniusban 12-kor a tûzõ napon ideális szögben, a drágább panelok adnak 150Wp/m2. Szerintem max. 100W-ot adhat normál körülmények között de inkább 80W-t. Így elnézve a képeket nem nagy cucc gyártani egy ilyen cserepet, még UV álló mûanyag is lehetne.
Az a baj hogy nagyon nem éri meg... ugyanis bár konkrét árat sehol sem írnak, csak annyit 200000 alatt négyzetméterenként, ami 200w teljesítményt ad... tehát vehetjük 190k-nak négyzetméterenként, ami egy vicc.
Megjott az inverter Hong-Kong-ból, 4 nap alatt, nem rossz FedEx. Még ma letesztelem egy laboratóriumi táppal. A napelemek forrasztásába kicsit megfájdul az ember nyaka :)
Opsz, valami miatt lemarat az elsõ kettõ
Nem tudom mennyibe kerülnek de sokkal jobban mutatnak a tetõn mint a standard panelok és még a cserepet és a konstrukciót is megspórolod.
Én úgy vagyok vele hogy nekem nem kell 30-35% hatásfok 10$/Wp-ért nekem 8-10% hatásfok kell 1$/Wp-ért
Napkövetõ mechanika... ne vicceljünk már, 2 villanymotor, parabolatükör meg otthon barkácsolható.
Igen, nekem is össze van gyûjtve majdnem minden alkatrész hozzá, csak össze kellene rakni. De a kezdeti lelkesedés után most kicsit megtorpantam. Mikrovezérlõt felprogramozni meg nem gond, a gond szélsõséges helyzetek érzékelésével van, ha vihar van menjen parkoló helyzetbe, ha nem süt eléggé a napot ne kövesse, éjjel menjen szépen parkolni, ha 5 centis jég van ráfagyva ne erõlködjön, stb ...
Egy komolyabb tükröt (15-20 m2) nem is olyan egyszerû forgatni.
Idézek, "A szilícium a földkéreg tömegének 25,7%-át adja, ezzel a második legelterjedtebb eleme." (The Encyclopedia of Earth) Gond inkább a felhasznált vegyszerekkel és az energiával van. :\
@sanyicks: Ez számomra nem evidens. Egyfelõl a wafer ára egy dolog, de az önmagában még semmit nem fog csinálni; hogy arra "mit építesz", milyen hatásfokkal, az a másik, az viszont már izomból belenyúl az árba. És ez sem teljesen igaz, mert már ott is fordul a tehén, hogy az alapanyag egykristály, polikristály, multikristály, de, hogy adjunk a sz*rnak egy pofont, egyáltalán nem csak szeletbõl lehet kiindulni napelemgyártáshoz, sõt! De vegyük azt, hogy van egy kicsiny napelemed. Ezt folyamatosan fókuszban kell tartani, a parabolatükröt a nap után kell igazítani... ilyent mozgásban még nem is láttam. Kísérleti jelleggel láttam "sima" napkövetõ, automatizált megoldást (amit leírtál, ugye, nem szabályozás, csak vezérlés, de az se vajaskenyérrel megy), de ezt még koncentrálni is... tán nem véletlen, hogy nem elterjedt. :] Persze, sok sikert hozzá, nem kívánlak lebeszélni róla. Annyi biztos csak, hogy én ugyan nem sz*pnék vele.
"Több száz fokon" mûködõ napelemek pedig nem újkeletûek, (franc sem emlékszik pontosan, talán gallium-arzenid?) de a világûrön kívül máshol nemigen érik meg. Minthogy minek szénné égetni valamit, ha lehet hûteni is?
Éppen az a lényeg, hogy nemrég egy olyan napelemet csináltak ami több száz fokon is mûködik (mivel a koncentrált az nem 60 fokot jelent, hanem jóval többet. Napkövetõ mechanika... ne vicceljünk már, 2 villanymotor, parabolatükör meg otthon barkácsolható. Arról a cserepes napelemrõl hallottam, kár hogy ahogy látom a fele sem igaz. Egyrészt nem lehet kapni, másrészt baromi drága.
A gyártóknak jelenleg presztízskérdés a hatásfok, ezt viszont az anyaghibák miatt maximálni csak négyzetmilliméteres tartományban lehet. Én tehát éppen ellenkezõleg, annak örülnék, ha nem a mérettel és az energiakoncentrációval szórakoznának, hanem olcsó napelemtáblákat fejlesztenének ki. Mégegyszer: "Tetõ van elég." :]
A koncentrált napelemeknél fellép egy probléma, 60-70 fok körül a napelem nagyon sokat veszt a hatásfokából, de aktív hûtéssel ez megoldható. Nem biztos hogy a napkövetõ mechanika + a tükrök annyival olcsóbbak hogy megérje. Mai arák mellet már nem biztos hogy megéri a +40%-ért a nap felé forgatni a sima paneleket sem. Én a megoldást a nagyon olcsó 8-10% hatásfokú tetõcserépbe épített napelemekben látom. Az ára nem sokkal több mint a hagyományos cserépé és mindenki telerakhatja vele a tetõ déli oldalát. 60-80Wp négyzetméterenként kihozható belõle, 20-30 négyzetméternél már egész jó kis házi erõmûved van.
Azért nem mert most felületre mennek... kisebb elem, kisebb felüleet. Ezért lenne jobb a koncentrált. Egy kis kocka, és parabolatükörrel rákoncentrálni. Kisebb méretû elem ugyanakkora teljesítményt hoz össze mint egy több méternyi sok elembõl álló panel.
Ne haragudj, ezt nem értem. Miért ne tudnának kisebb napelemet gyártani? Én pl. (ha jól emlékszem; arányaiban biztosan ekörüli) 2,5 collos n-szennyezett Si-szeletbõl pancsoltam, amikor tanultam. Maga a chip éppen azért "filléres", mert pár százat ráraknak egy szeletre, ezt egy napelem-celláról nem lehet elmondani, a gyártástechnológia azonossága is csak részben áll, elvégre egy chipre - legjobb tudomásom szerint - nem növesztenek rá indukciós kemencében oxidréteget, azt nem marják piramisszerkezetûre, nem fémezik fel aluval (kvázi vákuumban) stb. Hidd el, ha megvan a Si-szeleted, az még csak a kezdet - anyagiakban is... Kísérleteznek a fénykoncentrációval, persze, de erre az az - egyébként elég meggyõzõ - érv a közkeletû, hogy nem háztetõbõl van hiány.
Ilyesmi félévente van. A legutóbbi pl az volt, hogy hõtûrõ nagy hatásfokú néhány cm2-es napelemeket csinálnak amire koncentrált fényt kell nyomni.
(merthogy a napelemeket ugyanúgy gyártják mint a chipeket, és a chipeknél az ár legnagyobb tényezõje, hogy egy fix méretû waferbõl hány darab chipet lehet kihozni. Ezért mennek lefelé a gyártástechnológiával, mert a gyártásnál a wafer az ami pénzbe kerül, hogy abból chipet csináljanak az filléres. És ugye a napelemek most nagyfelületûek, ami miatt nem tudnak kisebb elemeket gyártani, viszont kisebb felületre koncentrálva jóval olcsóbb lehetne... persze nem lehet kapni ilyet sem.
Elkészült a 56Wp-s 80x80cm panel kerete. Túl nagy nehézkes vele dolgozni. Azt hiszem a következõ 36*1,8Wp-s panelba 3 sorban 12 cellát fogok majd rakni, 60*110cm-es keret szerintem kezelhetõbb lesz.
Kiskerben voltam, maszek üvegesnél. Megnéztem a kommersz panelek paraméterét, ott 3,2mm edzet üveget használnak. Minél vastagabb annál nehezebb és szerintem a fényátnemeresztõ képessége is csökken. Lehet hogy a végén 6-os üveg lesz belõle. A 4mm-est ablakokba használják úgyhogy talán kibír egy jégesõt. Állítólag a szekrények polcaihoz is edzett üveget használnak, még körül nézek hogy kb. milyen árban vannak a bútorgyártóknál.
Nagykernél voltál? Én dolgoztam üveges mûhelyben,és meg kell mondjam a mûhely/kisker ár amit az emberek is ismernek jóval drágább mintha nagykerben vennéd meg.(van ahol magán személyeket is kiszolgálnak) Példának mondjuk egy 3as üveg négyzetmétere kiskerben/üvegesnél 4200.- addig nagykerben ez 1500.- sincs. Persze vehetjük veszélyességi "pótléknak" is az árkülönbözetet...elég veszélyes és kényes szakma ez.
Visszatérve a projektedre...én az edzett üveget nem ajánlanám amúgy sem.Nem csak mert drága,de amint eléri a sérülési határt szétrobban.Emberi sérülés miatt persze, ez jó lenne...de ha a tetõn kell védeni a napelemeket akkor jobb választás egy vastagabb 5-6os üveg.(ez ugye csak megreped)Asztalokra szoktak 6-7-8as üveget kérni.
Végül 4mm 80x80cm ablaküveget vettem 7,50 euróért. Így a prototípus költségei: Teljesítmény 16*3,5W - 16*(0,5V*7A) - 56Wp (ezek még a 20-as csomagolásból maradtak amit a modellnél is használtam)
Napelem : 0,78EUR/Wp ( késõbbiekben 1,8Wp-os modulokat fogom használni amit 0,54EUR/Wp áron vásároltam csak még nem jöttek meg)
300w grid tie inverter, 14v-28V/240V ac, 0,25EUR/W (még ez sem érkezett meg)
ALU L profil a keretnek, huzalozás,10A-os dióda, szilikon, PVC lap a hátuljára még mindig ingyenes hulladék
tehát jelenleg 0,78 + 0,14 +0,25 = 1,17EUR/Wp -s költségeknél tartok.
Talán a késõbbiekben lessz ebbõl 1EUR/Wp .
Ma voltam az üvegesnél és annyira meglepett hogy köpni-nyelni nem tudtam. Venni akartam egy 80x80cm 4mm-es edzett üveget a panelhez erre azt mondja hogy 20 Euró. A 36 darab napelem ára 30 euró, ne akarja azt mondani hogy az üveg majdnem drágább mint a napelem. Azt hiszem maradok a sima ablaküvegnél.
Bypasst akkor érdemes használni mikor sok paneled van és a panelok közé teszed. Ha az egyik valamilyen oknál fogva nem termel annyit mint a többi akkor nem kell az arámnak átmenni a gyengébb panelen hanem átengedi a dióda, hogy miért gyengébb annak lehet több oka, ráfúj a szél valami szennyezõdést, árnyékot vet valami a panelre valamilyen idõpontban (faág, villanyoszlop, szomszéd ház ). Itt le van írva a mûködési elv. Blokkoló van az inverterben de biztonság kedvéért minden panelba tesznek a gyártáskor mert akkor még nem biztos hogy inverterre fogod kötni, de ki lehet spórolni nem mintha nagy értéke lenne a teljesítmény veszteség is max. 1-2% ha van a panelban.
Hogy lehet termelõt párhuzamosan kötni? Valahogy ilyet csak fogyasztónál sikerül felidézni, és a szimulátorok is rögtön sírnak ellenállás nélküli áramforrás hurok miatt, ha megpróbálom.
A panelok amiket vásárolok azok multikristályos 6"x6" 0.5V, 7.5A, ~3.7-4W 3"x6" 0.5V, 3.7A, ~1.8-1.9W ezek jönnek ki legolcsóbban ár/teljesítmény szempontjából Védelemnek 10A,40V-os Scotty diódát fogok használni, a 14W-os modellben csak 1A-os sima dióda van.
Azért választottam a 14-28V-osat mert kezdetben csak 3 darab 18V-os 60Wp-es panellal kezdenék párhuzamosan kötve, a 28-52V-os kb. 35%-al drágább és sorosan kellene kötni a paneleket ami problémákat okozhat ha az egyik árnyékba kerül vagy megsérül/elromlik. Ha beválik akkor vennék még egy Ilyen 1200W-osat ami kb. 250 Euróba kerül. Ez kicsit jobb 0.2EUR/W árban van.
az eon az eladási ár 85%-át írja, és normál személyként max 5kw-os teljesítményt. Ez nem is lenne rossz, csak a vége, hogy xy hatósági engedélyek, gondolom mindenbe belekötnek, abba is amihez közük sincs, és csak zsebpénzért adják ki az engedélyt a korrupt férgek, úgy ahogy minden mûködik magyarországon...
Igen ilyesmi a probléma az, hogy SOHA nem fognak tömeggyártani, saccra úgy 5 éve mindig a következõ évben "kezdik" és így is nyerészkedni akarnak, ugyanis egy stirling motor elõállítási költsége még a 100$-t sem éri el, hiszen egy 200 éves technológia, egy csõvel egy dugattyúval és benne gázzal...
Az inverter leég ha túlfeszt kap? Nem valami bíztató, már mindenben van túlfesz védelem. Ez a 14-28v tartomány is kicsit szûk. Bár nem értek a napelemekhez, 14v mellé általában hány A jár? Miért nem mész kicsit följebb a fesszel?
Még egy kérdés R0zs0máK. Magyarországon mennyiért veszi meg a szolgáltató az visszatáplált áramot ?
Errõl beszélek. Egy dologba köthetnek bele az pedig az inverter, de ha egy inverter CE ceritfikát abba szerintem nehéz belekötni az EU-ban. Ezt megbeszéltük , R0zs0máK koszi az infót :).
Nekem is van egy elkezdett prototípusom egy 90cm-s parabolához. A fókuszpontban majd peltier cellákat használok, igaz csak 5% a hatásfokuk de sokkal olcsóbbak mint a Stirling motor (egyenlõre). A kis jószág ami a videóban van 25000$-os már kereskedelmi forgalomban van, azt ígéri a gyártó hogy ha beindul az automatizált gyártás akkor lemehet 5000$-ra. Várjuk meg a kínai utánzatokat :).
Ami a napelemeket illeti, igen neked kell táblára rakni és forrasztani, de így a töredékébe kerül a hagyományos kereskedelmi verziónak. Csak arra kell ügyelni hogy vízálló legyen és az üveg kibírjon egy nagyobb jégesõt.
Az inverterek bizonyos tartományban mûködnek. Az a 14v-28v dc to 240v ac inverter amirõl írtam az elején 14-28V bemeneti feszültségnél táplál vissza a hálózatba, ha kevesebb egyszerûen lekapcsol ha több akkor meg leég :).
A normál tábláimban majd 36 cella lesz ami 18V, ha 14V (éjjel, borús idõ) alá megy a feszültség akkor nem fog visszatáplálni a hálózatba.
beslattyogsz a szolgáltatódhoz az ad egy visszafelé pörgõ órát és annyit termelsz vissza amennyit bírsz vagy semmit.
napelem nem éri meg, KIVÉTEL hogy eu támogatással akár 60% kifizetgik helyetted. de még ha nem is lenne így, 10 évben gondolkodva még úgyis megérné.
kezdem megérteni miért vagyunk a 10millió szövkapitány országa...mindenki ért mindenhez, és még nem is restelli ezt megosztani másokkal. reméljük minél több hozzá nem értõ jön be és hiszi el a fals infókat.
Én is gondolxtam sok ilyen "ingyen" energiás cuccon. A legéletképesebbnek jelenleg a stirling motoros generátor tûnik parabolatükörrel (30%-os hatásfokkal), és megépíthetõ is lenne, egy dolog kivételével... a stirling motor ugye egy dugattyúból áll... hogy tudsz tartós tömítést csinálni a dugattyúra ami kw-os teljesítményeket elbír? Persze gyártani egyszerû lenne, hiszen az autóknál ugye nem 1 hengert tömítenek, és nagyobb teljesítményûek is... csak senki sem gyártja gondolom nem kell magyaráznom miért... Szélturbina a legegyszerûbben összerakható cucc (faragsz fából lapátokat, kukázol egy villanymotort valahonnan), csakhogy a szél az szerintem magyarország nagy részén kevésbé menõ mint a nap... Viszont a napelemek, meg gyenge hatásfokúak, és drágák, legalább is amiket én találtam.
Ez a 0,5 eur/wattos cucc már tûrhetõnek tûnik, de ez most hogy? Külön napcellánként kell venni, és neked kell táblára rakni, összekötögetni a kábeleket, és ilyesmik?
Amúgy én az elektronika részével is ismerkedek, de egyszerûen nem értem hogy lehet kiszámíthatatlanul változó feszültséget (mert gondolom a napelemen kijövõ fesz változik a napsütéstõl függõen) fix feszültségre (mondjuk 230 v ac) konvertálni. Azt tudom hogy lehet fix bemeneti feszt tetszõleges kimenetre konvertálni, de váltózót nem.
Pont ezért nyitottam ezt a topikot hogy aki hasonló projekten agyal az ossza meg a tapasztalatait. Én csak most kezdtem komolyabban a témával foglalkozni, eddig csak hobbi szinten érdekelt. A 1,9kWp-s rendszer havonta átlag 165kWh termel, egy évre ~2000kWh.
Ha össze tudnék hozni egy 1EUR/Wp-s rendszert azt mar sikernek könyvelném el. A te 0,18Eur-s költségeddel ez 5,5 év megterülési idõ ha piaci áron venné meg az elektromos mûvek. De ennek a zöld bónuszos dolognak nálatok is kell léteznie mert ez EU-s direktíva.
Az eon-nál jelenleg 50 HUF (0,18 euró) 1 kWh (a vezérelt olcsóbb) tehát kb. 34420 kWh amit megvehetnél ennyi pénzért. Havi 300 kWh átlag fogyasztással számolva kb. 9 év múlva megtérülne végre és akkor már veheted is az új akkukat :-(
Nem tudom milyen bónuszt adnak Magyarországon a felvásárláskor, de ki van csukva hogy 0,430 €/kWh fizetnének ezért. Papíron lehet hogy engedélyezik, de a valóságban bele fognak kötni fûbe fába hogy miért nem jó a te rendszered, veszélyes a hálózatra és amúgy is meg kell venned egy spec. kütyût amit csak õk árulnak majd arany áron ...stb. itthon ez nem fog menni.
Ez a 14Wp-s modell nekem 8,5EUR-ba került. Azt hozz8 kell tennem hogy csak a napelemért fizettem. A 3mm-es ALU lemez amibõl a keret van az üveg a szilikon és a PVC lemez ami a hátulja az ingyen hulladék volt :)
Megnézném azt a kis átalakítást. Ha 100kg-nak vesszük a tankot, meg üzemanyagot együtt, akkor benzines kocsival ~1000km-t lehet megtenni, folyékony hidrogénnel ~500km, sûrítettel meg ~50km. És ugyan úgy környezetszennyezõ, mint a benzines autó(valamivel vizet kell bontanod). Ez az "olcsó" napelem viszont jól hangzik, és ha tényleg eléri valaki a 2.5 éves megtérülési idõt, akkor teljesen jó.
Egy meglátás a hidrogéncella és hasonló ötletekhez, drága a tárolás.
A mai világban kis emberként (<20-30kW) a legolcsóbb akkumulátor a hálózatba való visszatáplálás + egy 4-5kWh akkumulátorkapacitás amivel áthidalod a hálózat kiesését.
Model 4 darab 3,5W(0.5V*7A)-os cellát 4 darabra, 4x4=16 -> 16*0.5V = 8V, 8V*1.75A=14Wp
Az e-bay-en sikerült komponenseket találnom.
Fotocella 0,5EUR/W egészen elfogadható
300w grid tie inverter, 14v-28v dc to 220v,230v,240v ac 75EUR(0,25EUR/W), halmozható úgyhogy minden 300W cellának lehet külön invertere.
Egyelõre csináltam egy modellt hogy megtudjam milyen minõségûek a napelemek. Feldaraboltam 4 darab 3,5W(0.5V*7A)-os cellát 4 darabra, 4x4=16 -> 16*0.5V = 8V, 8V*1.75A=14Wp Novemberi napos idõben a szabadban pontosan nap irányban adott (3,5mm-es üveg) volt a keretben 8.2V*0.9A=7.38W .
Most egy nagyobb prototípuson dolgozom ami 80*80cm és 16 darab 0.5V*7.5A -os cellát fog tartalmazni, elméletileg 60Wp kell hogy legyen nyáron.
A bevezetõben bemutatott 6200EUR-s 1,9kWp-s rendszer megtérulési ideje 7-8 év. Ha 30% -ból sikerül összehoznom akkor 2.5 év.
Én Szlovákiában élek a magyarországi dolgokhoz nem tudok hozzászólni.
Nálunk a 100kW alatti rendszereknek nem kell ceritfikát csak bejelentési kötelezettséged van. Az elektromos mûvek 15 évig 0,430 €/kWh áron kötelesek megvenni tõled a megújuló energiaforrásból származó áramot. Ha pedig magadnak termelsz akkor 0,374 €/kWh bónuszt fizetnek neked amiért megújulóból váltod ki amit felhasználnál.
figyelj, nem csak üzemanyagcellaként lehet hasznosítani, hanem a mai átlagos autókat is kis beavatkozással át lehet állítani hidrogén üzemmódra, marad a belsõégésû motor csak hidrogén robban be, na bumm