Pár éven belül elég korrekt lesz a mobilnet sebessége, most már csak normális csomagokat kéne kitalálni hozzá és nem lenne probléma!
Nyugi mindent ti fizettek. Ha lesz rá igény, lesz fejlesztés, ha nem, nem. (szép lineárisan megy fel a mbilinternet jelenleg, 1.5m sim...)
A mobilnettel eddig sem a sávszél volt a gond... hanem az adatforgalmi korlát.
Bár biztos jó fizetni az államnak a frekvenciahasználatért, meg kiépíteni mindent azért hogy az idõ nagy részében 90%-os kihasználatlansággal álljon...
Szerintem a legnagyobb baj itt van a mobil internettel: "(értsd: nem ez a mérhetõ sebesség)" A vezeték nélküli átvitel rákfenéje a vezetékessel szemben, hogy az elméleti értékeket tényleg csak laborban lehet elérni, annyi minden zavarja. Nekem itthon 54Mbit-es wifim van. Ha a wifi kártya és a router antennáját össze szigszalagozom, a másik gépet a routerbe 100Mbit-es vezetékes netre dugom rá, akkor tud 20Mbites átvitelt. És ettõl már hogy biztosítsak neki jobb adás-vételi körülményeket, hogy az adó és a vevõ távolsága 0? Ha normál körülmények közé helyezem (ami 6 méter távolság, és 1 közben lévõ fal, nyitott kétszárú ajtóval), akkor már csak 10Mbitet tud. Vicc. De az igazi röhej az, hogy netes tesztek szerint jobb minõségû eszközökön is max 24-25Mbit jöhet össze, 0 távolságról. Ha már n-t használnék, aminek az elméleti sebessége 600Mbit, abból 70 lehet a max, 0 távolságról. De ha 6 méterre, fal mögé akarom vinni akkor minimum 50eFt-nyi antennát kéne vennem, hogy meglegyen a fele.
Szóval persze, egyik zsebbõl a másikba 168Mbit, aztán mire ez odakerül a fogyasztóhoz lesz belõle jó esetben 10.
Na nézzenek oda: semmi hangzatos puffogtatás a 4G-rõl? 168megabit HSPA hálózaton? Bámulatos, hol tart már a tudomány :-)))
Azért ez a cikk sem mentes a tévedésektõl:
1. Nem az Ericsson az elsõ cég, aki multi-carrier technológiát alkalmaz. 2. A multi-carrier HSPA+-t leíró Release 9 specifikációk már rég véglegesek, a szerzõ bizonyára a Release 10-re gondol (aminek semmi köze a multi-carrier-hez). 3. Nem a Release 6 az elterjedt hálózat, hanem a Release 7. Az, hogy nálunk még csak egy operátornál van Release 7 képes hálózat, nem jelenti, hogy a Release 6 lenne az elterjedt.
Egyébként alapvetõen a sebességhez nem az egyes 3GPP release-eknek van köze, hanem két rádiós dolognak:
1. Mekkora sávszélességen viszem el a forgalmat rádiósan. 2. Milyen modulációval.
Például:
egy vivõn 16QAM modulációval maximum 14megabitet lehet elvinni rádiósan (értsd: nem ez a mérhetõ sebesség). Ha ezt 64QAM-ra módosítom, akkor már 21megát lehet elvinni. Ha az egyvivõs rendszerem mellé veszek(!) még frekit (meg rádiós egységeket, meg antennát meg sok mindent), akkor két freki sávban pont kétszer akkora forgalmat lehet átvinni, azaz 2x21=42megát. Ha a 2 frekit megspékelem még egy 2x2MIMO-val (pénz, pénz, pénz), akkor a 42megából 84mega lesz a két vivõn, 64QAM modulációval. És így tovább.
Amit nem írnak le, hogy maximum 2x2MIMO fog elterjedni, és maximum 2-3 carriert fognak majd össze az operátorok, mert ez mind kibaszott drága dolog ám:
1. Plusz antennák, rádiós részek. 2. Államnak plusz frekidíj, több milliárdos nagyságrendben évente. 3. Megfelelõ licenszek és feature-ök megvásárlása a szolgáltató hálózatát szállító gyártótól.
Nem véletlen, hogy nem terjednek villám sebességgel ezek a technológiák.
Informatika és tudomány
