Úgyhogy remélem, hogy holnap már az agybaszó alaszkai gekonai hárp fogja tölteni 346181102.36 colról a sznob kulák majmok 17-es nanocsöves ájfónját.
Épp most olvastam egy másik weboldalon, hogy a nanocsöves akksival mûködõ laptopok, telefonok akár hetekig hónapokig használhatók lesznek egyetetlen feltöltéssel.
Csak nehogy terrorista robotok kezébe kerüljön! :))
A cikk félrefordítás. Nem õk találták fel AZ aerogélt, ha nem csak egy új fajtáját.
Az AEROGÉL "fagyott füst", levegõben szilárd anyag van eloszlatva, hasonlóan, mint a füstben, csak a szilárd részecskék között kémiai kötés van, ezért nem száll szét, mint a füst. Úgy lehet elképzelni, mint egy szivacsot, aminek több, mint a 90%-a levegõ. Mint mondtam, nem új dolog, a NASA pár éve aeorogéllel gyûjtött port egy üstökös csóvájából. Jelen esetben a szilárd anyag szén nanocsõ, ez adja a rugalmasságát és az elektromos vezetõképességét. (Valószínûleg a hõvezetése is jó, de itt a bezárt levegõ szigetelése és a szén nanocsövek hõvezetése szemben áll egymással.)
Az ebayrõl belinkelt cucc is teljes értékû aerogél. Annyi a különbség, hogy az szilikából (szilícium-dioxid) van, ami nem rugalmas, hanem nagyon szilárd, és extrém jó hõszigetelõ (a bezárt levegõ miatt).
Tehát csak EZT a típusú aerogélt találták fel. Úgy tûnik a cikkeket egy csimpánz fordítja google translate-tel...
Ez meg egy eléggé értelmetlen mondat...mármint csak a vége miatt.:
Chris Li, a Drexel Egyetem anyagtudományi és mérnöki karának professzora teljesen újszerûnek nevezte Zhai koncepcióját, hozzá téve, hogy még kisebb csövekkel növelhetik a fajlagos felületet, amit az elektromos vezetési képességgel kombinálva a toxinok, vagy robbanóanyagok nyomainak észlelésére alkalmas szenzorokat.
Vagy csak én vettem észre?
Nem az anyag a különbözõ, hanem a cikk van félrefordítva. Szóval az aerogel a hordozó anyag, amibe most beinjektálták a szén nanocsöveket. Ez már így tényleg lehet új.
Meg ezért lehet, hogy a szigetelõ aerogél vezet, mivel átszövi a sok nanocsõ.
A dolog lényege egyébként az, hogy ez egy nagyon ritka anyag, ahol egy szigetelõ közeg hordoz egy vezetõ "szövedéket". Az így kialakult kompozitot, ha összenyomod, növeled a vezetõ anyag sûrûségét, ezáltal csökkented az ellenállást.
A dolog azért alkalmas robotkezekre a piezoval szemben, mert önmaga is rugalmas. Így a robott ujjait nem nanométer pontossággal kell beállítani, hanem néhány tized mm pontossággal, ami már kezelhetõ feladat. Ráadásul a fogáshoz hozzájárul a bõr-hús deformációja, amit ez szintén tud modellezni.
Swarzenegger biztos örült volna ennek a T2ben amikor leszedte a bõrét:D
Én is azt a fajtát ismerem, mondjuk ebben a formában nem annyira nagy újdonság.
Informatika és tudomány
