Ezzel a szemlélettel semmit nem tudunk a világról. Ne is csináljnuk semmit. Javaslom áss egy gödört ülj bele és rettegj a fel nem derített veszélyforrásoktól, ami egy ilyen helyen érhet.
A vége lemaradt: a pánik elkerülése viszont nemzetközi érdek. Annyira nem nagy dolog végülis egy ilyen robbanásocska, világszerte volt már amúgy is többszáz belõle. :)
Nem lehet pontosan tudni, honnan jönnek a gõzök-gázok, de a gammasugárzás elvileg nagyrészt az 1-3. reaktorból jön.
A reaktortatrtályok állapota ismeretlen, bár a 3. blokk containmentje "talán nem sérült" státuszú. Azonban lehet, hogy nem is itt történhetett esetleg a dolog, hanem a pihentetõmedencében, ahol több napra szintén szárazra kerültek a rudak. Aztán ugye nekiálltak a nagymennyiségû tengervizzel való locsolásnak, akkor esett vissza a gammasugárzás (a még mindig nem túl kevés ~200 uSv/h-ra, a kapuknál mérve).
Valami azért van: "Japan's Nuclear and Industrial Safety Agency indicated that "The level of radiation is greater than 1,000 millisieverts. It is certain that it comes from atomic fission [...] But we are not sure how it came from the reactor." link
"Ami azt illeti, már más is írta a YouTube-on. :)"
Ja, az más, a YouTube tipikusan az atomreaktorok szakértõinek találkahelye :)
"Nem tudom, egy kimondottan "kicsi" atomrobbanás következtében mekkora közvetlen és hátramaradó sugárzásnak kellett volna megjelennie, de megjegyezném, hogy nem sokkal a robbanás után úgy 2 órára 100x-ra növekedett (1 mSv/h) az erõmû területén az amúgy sem alacsony szugárzás, majd kb. egy nappal késõbb több napra maga az átlag állt be erre az 1 mSv/h-ra, idõnkéti 10 mSv/h-val. Bár az utóbbiakért elvileg a 2. és 4. blokk volt a felelõs."
Ezért ha jól tudom fõleg a pihentetõmedencék a felelõsek, onnan jött a közvetlen környezeti kibocsátás. El kell mondjam, hogy én sem vagyok szakértõje a reaktoroknak, de szerintem ez a történet már alapból ott sántít (többek között), hogy ha egy ilyen robbanás bekövetkezett volna, akkor az teljesen evidens módon a reaktortartály és a konténment épület nagyon komoly sérülését okozta volna. Ebben az esetben viszont reakormag tartalmának párolgása szerintem folyamatos és igen intenzív kibocsátással járna. Legalábbis szerintem így logikus, bár hogy ez milyen mértékû kibocsátást jelentene napi szinten, azt én megbecsülni sem tudom. Viszont a helyzet ezzel szemben az, hogy a dózisértékek stabilizálódtak az erõmû közelében és tõle távolabb is, sot, a távolabbi területeken szerencsére ha kis mértékben is, de az utóbbi napokban csökkentek.
"Annak tekintjük, de ugye a Japánok és az Amerikaiak sosem hazudtak még? :)"
De ez sok nemzetet érint, nem csak az amerikaiakat. Pl. japán ázsiai szomszédai is gondolom erõteljesen figyelemmel kísérik a helyzetet, igaz, a szél többnyire az amerikai partvidék felé vitte a szennyezõdést. De a IAEA is kiadott összesített adatokat, amelyek részben a japán mérések eredményeit fogadják el, de mivel a sugárzó anyag útja elég könnyen kiszámítható, ezért szerintem feltûnne ha ellentmondás lépne fel az adatok között.
Egyébként szerintem ha az enyémnél korrektebb cáfolatot akarsz kapni (én ugyanis mint írtam nem vagyok szakértõ), akkor szerintem írj a nukleraj.blog.hu-ra, ott talán több hozzáértõ hozzászóló van.
"Talán nem egy biztonságos módszer, vagy más baj van vele..."
Vagy mert mondjuk nem mûködik, tudod, a szét választáshoz, UF6 gázt difundálnak át grafiton, nagy sebességgel, kaszkád rendszerben vagy szintén kaszkád rendszerben cemtrifugálják, illetvek kaszkád rendszerben ion nyaláb mágneses eltérítéssel választják szét. És így is vért kell izzadni még a 5%-ra való feldúsításhoz is, nem hogy a 80+%-hoz. Ha ez egy rotyogó tócsában magától össze jönne, szerintem azt használnák. Amugy meg lehet neked 120kg bomba tisztaságú U235 is egybe, ha csak nem adsz hozzá kellõ számú indító neutront nem fog történi semmi, illtve ha sokat adsz a de a robbanáshoz nem elehet szépen folyni fog, illetve párologni/forrni fog.
Figyelj, ha 100kg-1t-nás robbanás következik be a reaktor tartájba, az megsemmisül, már pedig ami így szétvitte az épületett kb. 500kg TNT ekvivalens lehett. Ha meg láncreakciót akarsz ennyi uránnal grafit moderátorral is nagyon soknak kell lennie (100kg-mos nagyságrend, csak hogy világos legyen 100% U235 neutron reflektor és moderátor nélkül 60kg a kritikus tömege és az még csak láncreakciót se csinál, abba már bele se megyek, hogy a moderátor jelenléte megakadályozza a robbanást, mivel az is nyel el neutronokat, az üzem anyag rudak, meg 4-5% U235-öt tartalmaznak csak és a reaktorban neutron reflektor sincs). És azért melegedne az egész, mivel eleve azért kicsi a koncentráció, hogy nagy legyen a kritikus tömeg, és így szép egyenletesen melegítse a vízet.
"A kohászatban, azt nem ötvözhetõ anyagoknál tudják csak alkalmazni. Ha ilyen egyszerû, szerintem, nem tököltek volna évegik a kellõ mennyiségû 85% U235 elõállításán a Little Boyhoz."
Talán nem egy biztonságos módszer, vagy más baj van vele...
"Mert a kritikus tömeged elosztott. Azaz nagy térfogatban van csak jelen."
Ja oké, de ugye arról beszéltünk, hogy talán valami módon különválhatnak a különféle izotópok az olvadékban.
"1. Igaz, hevül, de nem a láncreakciótól, mivel azt már a földrengéskor leállították, hanem a több évi üzem alatt felhalmozódott hasdványok miatt."
Természetesen ezt tudom. Csak ugye ez a leállítás nem egy a neutronoknak szóló üzenet, hanem a moderátor rudak kihúzása és/vagy noutonelnyelõ rudak betolása, amik addig hatékonyak, amíg nem folyik le közülük az üzemanyag pl. a tartány aljára.
"2. Stroncium az egy hasadvány, és mivel MOX az üzem anyag, eleve stroncium-oxidod van, ami nem fog hidrogént fejleszteni. Hidrogént a 2000K-ra hevült cirkónium (az üzemanyag rudak külselye) fejleszti, ha vízzel érintkezik."
Nem azt mondtam, hogy attól olvadt meg, pont fordítva! Egy kisebb robbanás nem feltétlenül vitte volna ki az egészet. És nem is csak a reaktorban történhetett volna meg a dolog, hanem a pihentetõmedencében is.
Ami azt illeti, már más is írta a YouTube-on. :) Nyilván nem ezt akarta sugallni a hír, csak érdekes egybeesés... Nem tudom, egy kimondottan "kicsi" atomrobbanás következtében mekkora közvetlen és hátramaradó sugárzásnak kellett volna megjelennie, de megjegyezném, hogy nem sokkal a robbanás után úgy 2 órára 100x-ra növekedett (1 mSv/h) az erõmû területén az amúgy sem alacsony szugárzás, majd kb. egy nappal késõbb több napra maga az átlag állt be erre az 1 mSv/h-ra, idõnkéti 10 mSv/h-val. Bár az utóbbiakért elvileg a 2. és 4. blokk volt a felelõs.
"A mért dózisértékeket pedig megbízhetó adatnak tekinthetjük, mivel nem csak a japánok, de pl. az amerikai hadsereg is monitorozza a sugárzási helyzetet."
Annak tekintjük, de ugye a Japánok és az Amerikaiak sosem hazudtak még? :) (A MOX használatát is titokban próbálták tartani, csak kiderült. Szintén nemrég derült ki, hogy 60 évig hagadták mindketten egy olyan titkos megállapodás létét is, hogy az amerikai légierõ a japánok - amúgy elõírt - külön beleegyezése nélkül is használhatják atomfegyvereket szállító repülõgépek feltankolására a japán katonai reptereket.)
"A kohászatban is alkalmazzák ezt a megolvasztós-magától különválós módszert."
A kohászatban, azt nem ötvözhetõ anyagoknál tudják csak alkalmazni. Ha ilyen egyszerû, szerintem, nem tököltek volna évegik a kellõ mennyiségû 85% U235 elõállításán a Little Boyhoz.
"Nem egészen értem, miért kellene majdnem az összes üzemanyagnak felhevülnie."
Mert a kritikus tömeged elosztott. Azaz nagy térfogatban van csak jelen.
"Másrészrõl, hevül az szépen! Eleve ahhoz is magas (1000-3000 fok) hõmérséklet kell, hogy a stroncium köpeny oxidálódása által nagy mennyiségû hidrogén keletkezhessen."
1. Igaz, hevül, de nem a láncreakciótól, mivel azt már a földrengéskor leállították, hanem a több évi üzem alatt felhalmozódott hasdványok miatt. 2. Stroncium az egy hasadvány, és mivel MOX az üzem anyag, eleve stroncium-oxidod van, ami nem fog hidrogént fejleszteni. Hidrogént a 2000K-ra hevült cirkónium (az üzemanyag rudak külselye) fejleszti, ha vízzel érintkezik.
A kohászatban is alkalmazzák ezt a megolvasztós-magától különválós módszert.
Nem egészen értem, miért kellene majdnem az összes üzemanyagnak felhevülnie. Másrészrõl, hevül az szépen! Eleve ahhoz is magas (1000-3000 fok) hõmérséklet kell, hogy a stroncium köpeny oxidálódása által nagy mennyiségû hidrogén keletkezhessen.
Na! Ez a helyzet. Ne gyártsuk hozzá mesterségesen, hogy atomrobbanástól olvadtak meg, fõleg, hogy már akkor se élt a láncreakció benne, csak a hasadványok fûtöttek(fûtenek). Ráadásul, ha tényleg atomrobbanás történt volna, akkor kérem szépen majdnem az egész reaktor tartam kint lenne, a nagy tömegben bekövetkezett elosztott robbanás miatt.
Senki sem tudja pontosan, milyen állapotban vannak. Azt lehet tudni, hogy jó idõre részben vagy teljes egészében levegõre kerültek, ami rövid úton leolvadáshoz vezet, ami feltételezések szerint meg is történt.
"- Nyugodtan történhetett egy kisebb, néhánytíz- vagy száz tonnás atomrobbanás. - Ha így is volt, a japánok nem fogják bevallani. Legalábbis egyelõre."
Jó tudni, hogy bár a világ tudományos elitjét sikerült átverniük, a szuperintelligens SG fórumozók átlátnak a rajtuk :)
Egyébként szerintem egyszerûen félreértetted a hírt amit olvastál. Az ugyanis egyáltelán nem akarja sugallni, hogy ilyen robbanás történhetett, nem ezzel a célzattal hasonlította a plutónium koncentrációját a légköri robbantásokat követõ szinthez. Ha olvastad volna az eredeti, japán forrást (amely szeretném kiemelni, hogy szintén megemlíti ezt az egyezést), akkor szerintem világos lenne számodra, hogy ezzel arra akartak utalni, hogy elméletileg nem 100%-ig biztos, hogy ez plutónium a mostani baleset során jutott a környezetbe, de erõsen valószínûsíthetõ.
Nem is értem hogy képes ilyesmire gondolni, ezt ugyanis nem lehetne titokban tartani. Egy ilyen robbanás a jelenleg kijutott mennyiségnél sokkal nagyobb menyiségû hasadó anyagot juttatna a környezetbe. A mért dózisértékeket pedig megbízhetó adatnak tekinthetjük, mivel nem csak a japánok, de pl. az amerikai hadsereg is monitorozza a sugárzási helyzetet.
Itt közelebbi tervekrõl írnak. Idén már állítólag mûködni is fog egy hibrid (uránium+tórium) reaktor és tervezés alatt van egy pusztán tórium alapú is. Máshol meg azt olvastam, az USA-ban is kezdenek mozgolódni ezügyben. Bár ezek még nem a Rubbia féle biztonságosabb, gyorsítós megoldást alkalmazzák, azért így is van pár elõnyük a hagyományosakkal szemben.
Ami igaz lenne, ha a megolvadt massza a hõmennyíség miatt nem kavarogna, mint a meleg víz, ráadásul, amikor megolvad, megnõ a neutron vesztési felület, ami szépen limitálja a neutronok számát (lásd Csernobil). Egyébként ha kellõen nagynak számít az 1-2 tonna, akkor igazad van, mivel a Davy Crockett is berobbantást használt. Ráadásul ha most el is fogadjuk, hogy egy atomreaktor nukleáris bombaként képes felrobbanni, akkor is meg kell érteni, hogy a robbanási pontig majdnem az össze fûtõ elemnek kell felhevülnie, azaz nem egy-két kg robban, hanem több tonna, csak kicsit.
Helyben vagyunk: Hidrogén: infravörös, de 3000+K Nucleáris: elsõ villanás röntgen, de a nagy nyomás miatt van benne látható fény is, majd a nyomás csökkentével eltünik (10+MK), majd ahogy hül a spectrumban megjelennek a látható fények, amikor a tûzgömb kb. 30000K akkor jön a második villanás, általában fehér ezt szokták atom villanásnak hívni, de magaslati robantásnál, ha nincs körülötte egyéb szennyezõ anyag, akkor igen csak kékes.
És mindkettõ füstnélküli. Ha van szennyezõ anyag, bármelyiknél, akkor az befesti a lángjukat, illetve a nagy hõmennyiség miatt, egydarabig a szennyezõ anyag illetve akár a levegõ is izzani fog.
TNT, lõpor, hagy magaután igazi füstöt is. Maga a nagy erejû robbanások felhõjét: a hírtelen nyomásváltozástól kicsapodott víz pára és jégkristályok, felkavart por (szennyezõanyagok, korom) és ha olyan volt a robbanószer, akkor füst is alkotja.
Kicsit utánaolvasva, a robbanáshoz (legalábbis kellõen nagyhoz) valóban ez kell. De volt már néhány olyan baleset, ahol sikerült véletlenül összehozni a kritikus tömeget, be is indult a láncreakció, de azonnal le is állították a kritikusság megszûntetésével. Az "elkövetõk" persze napokon belül meghaltak. Azt nem tudom, mi lett volna, ha folytatódhat a folyamat... Egy kisebb robbanás-félésre talán elég lett volna az a kis mennyiség, ami részt tudott volna venni a folyamatban, mielõtt szétszóródik az egész.
De vannak még alternatívák a 3.-as reaktorra. A különféle urániumizotópokat tudomásom szerint a tömegük alapján tudják szétválogatni. Nos, ha megolvadnak a rudak, a különféle összetevõk ennek megfelelõen rétegzõdhetnek....
Mutass egy olyan sugárfertõzött embert, aki megélte a 80-90 éves kort és 20 éves korában vagy az elõtt érte a sugárzás.
Én mutatok helyette 10 olyan embert, aki fiatal korától dohányzott, faluban lakott, szénnel tüzelt, koleszterindús kaját zabált és éhgyomorra itta a butykost és úgy élt meg ennyi évet.
"De most komolyan azt hiszed az aki zöldnek nevezhetõ azt támogatja hogy mindent szénnel oldjunk meg? Olvass vissza szerintem."
Látom még most sem érted...
Aki atom ELLEN van, az tudtán kívül a fossziliset támogatja, mert jelenleg MÁS NINCS. És amikor a sötétzöldek atomerõmûvet állíttatnak le, akkor szén, földgáz, vagy olaj erõmûvet fognak elindítani... sokat mert egy atomerõmû többet termel sokkal mint egy fosszilis, így több kell a kiváltásához.
Hát eltartott fél napig, mire mindent el tudtam olvasni... Néhány évvel ezelõtt még én (is) propagáltam a Carlo Rubbia féle gyorsítós (szubkritikus) reaktort (asszem, hogy nem a mostani nick alatt) Most is maximálisan támogatom, mert tóriumból rengeteg van, és nagyon hosszú ideig el tudná látni az emberiséget energiával. (Sajnos, a fúzió kiváltására a dolgok MOSTANI állása mellett nem lesz alkalmas, mert kifejlesztésének stádiuma kb. azon a szinten áll, mint a fúzióé. Vagyis ha most elkezdik a kutatásokat, akkor még legalább 15 év, mire elkezdhetik tervezni az elsõ reaktort)
A jelen probléma --a hûtési szükséglet ill annak híján a nagy olvadozás-- a gyorsítós reaktorral is fennáll: egy X teljesítményû, T ideje mûködõ láncreakció Z mennyiségû hasadási terméket hoz létre, köztük a jód és cézium izotópokkal. (Plutónium nem lenne, ez elõny)
A reaktorok biztonságát növelni kell, ez világos, az ellenkezõjét senki sem állította. De az az örjöngés, ami mostanában -- leginkább Németországban -- zajlik, az senkinek sem jó.
A történelem már sokszor bebizonyította, hogy a kisemberek (köztük az "élõláncos" félkegyelmûek kiváltképp) csak utólag szokták észrevenni, hogy a saját érdekeik ellen használták fel õket.
Asszem az itt folyó vitára is rányomja a bélyegét erõsen az a vita, ami a "külvilágban" zajlik, és amelytõl a jövõnk függ, bizony.
Más helyen is robbant a kettõ, de mindegy.
Amúgy szívesen, ha keresel egy beton épületet, aminek egy belsõ termét megtöltünk több tonna hidrogénnal.
Úgy vélem, a hirdogén máshogy robbant volna (hasonlóan, mint az 1. blokk). Más robbanékony anyag meg nem volt ott. De ha mutatsz egy másik hidrogénrobbanást, ami narancssárga tûzgömmel kezdõdik és sûrû, 1km magasba törõ fekete füstöt képez...
Ez egy 27-ei jelentés, de itt korábbiakról beszélünk. Itt pl. még csak kóbalt szerepelt a jód és a cézium mellett (bár oké, a kóbaltra nem emlékeztem).
Bocs, de ha megköveznek se látom sehol leírva, hogy abból mennyí van megolvadva és te sem azt idézted ide be és a jelentésben sem látom. Ha meg már biztosan állítod, hogy több tonna van megolvadva, akkor beidézhetted volna. Te állítod, neked kell bizonyítani.
Légyszi, keresõ, ott van minden a MOX nemrégi bevezetésérõl és a mennyiségrõl (száztonnák). Itt pedig egy hivatalos jelentések alapján készített összesítés a reaktorok állapotáról.
Én nem vagyok eredendõen az atomenergia ellen, csak egyrészt szerintem még sokkal óvatosabbnak kellene kezelni a kérdést, pénzt nem sajnálva, másrészt a biztonságos megvalósítású tóriumos reaktorokat támogatnám.
Egy 50 éves reaktor kibírta azt, amire nem is tervték. Ennél már most is klasszisokkal újabb és biztonságosabb erõmû van. Nem sajnálják a pénzt...
A tóriumos reaktort nem kell támogatni, mert eljön majd az az idõ, amikor az lesz az olcsó. Már most is az, csak az engedélyezés és technológiai kockázat miatt nem vállalják be ezeket. Egyáltalán ki bányászik ma tóriumot?
"Az ágyú alapon mûködú bomba az jó az U-235 bombához, de abból lényegében 1 készült, az elsõ." Nem volt még egy kb. 15-16kt-ás (Atomic Cannon), ami történetesen "dupla ágyú" volt, legalább is a félórás dokumentum filme szerint.
"A Pu alapú robbanófaj csak így megy, sehogy máshogy."
De mûködik, ha nagyon alacsony a Pu240 benne, azaz nem reaktorból(!) származik a plutoniumod, hanem részecske gyorsítóval csináltad U238-ból és deutériumból és több kell hozzá mert más az atom eloszlása modosult hexagonális strukturában, mint berobbantva, valamint nagyobb a felületed is ahol megszöknek a neutronok.
"De. Van referencia. Csernobil és két atombomba túélõi. Minél nagyobb a minta, a szórás annál kisebb. Ezzel szemben te pofátalnul ki mered jelenteni szinte mindenrõl, hogy "nincs". Kezdesz kibaszottul unalmas lenni."
Ezt akarod alapnak elsütni? Pl. a Grönlandon roncsolódott atombomba maradékai is sugárzást bocsájtanak ki. Épp most élezõdik valami mozgalom, hogy a veszélyeztetett területeket táblázzák ki. Mikor is történt? Valamikor 1968-ban. Csernobili hatásoknak sincs még vége. Persze az sem bizonyított hogy pontosan milyen a közvetett vagy közvetlen sugárzás hatásmechanizmusa az egyes betegségek kialakulására. Ezek alapján megítélni a valóságos hatását a sugárzásnak, bugyutaság.
Ez csak egy tisztább környezetbeli kedvéért. 429t TNT:
Az implóziós technikát tudtommal azért fejlesztették ki, mert így biztosítható, hogy a lehetõ legkevesebb anyag a lehetõ leghatékonyabban hasznosul.
Nem. A Pu alapú robbanófaj csak így megy, sehogy máshogy. Legalábbis én így tudom. Az ágyú alapon mûködú bomba az jó az U-235 bombához, de abból lényegében 1 készült, az elsõ. Lehet, hogy még voltak kisebb kísérleti fegyverek, de a rendszerbe állított atomfegyverek gyakorlatilag mind Pu alapúak, mert gyorsan gyárthatóak voltak reaktorban.
A rendszer további elõnye, hogy iszonytosan biztonságos. A kritikus tömeg a sûrûség négyzetével fordítottan arányos. Tehát az implózió nélkül nincs is meg a kritikus tömeg a bombában. Ha az implózió nem irányítottan következik be, akkor hiába durrannak el a kémiai robbanóanyagok, "csak" szétszórják lokálisan a hasadóanyagot, nukleáris láncreakció akkor sem következhet be.
Akiknél szintén nem ismerték el hivatalosan az ok-okozati összefüggést, rák esetén, még ha néhány hónapon belül alakult ki, akkor sem. Számos ilyen eset ismert.
Persze azt egyátalán nem mondom, hogy a fosszilis egészséges lenne.
Én nem vagyok eredendõen az atomenergia ellen, csak egyrészt szerintem még sokkal óvatosabbnak kellene kezelni a kérdést, pénzt nem sajnálva, másrészt a biztonságos megvalósítású tóriumos reaktorokat támogatnám.
Emellett ésszerû keretek között az alternatív megoldásokat is alkalmazni kell.
Nyilvánvalóan nem számolják bele azokat a késõbbi rákos halálozásokat, amiknél nem bizonyítható az ok-okozati összefüggés. Senki sem tudja, mennyi volt ebbõl pl. Csernobil után, helyileg és szerte Európában.
Ha a kezdeti villanástól eltekintünk (ami tehát megeshetett épületen belül), ott is láthatók narancssárgás tûzgömbfélék, amik 1-2 mp alatt visszahúzódnak, elenyésznek. A folytatás is nagyon hasonló.
Nem, ez nem igaz, neveztesen olvastam a TOPCO jelentéseit és ott benne va a többi is, igaz, hogy nem angolul van, de a vegyjeleket csak megérted, meg a Bq/cm3-at is: TOPCO jelentés
Nem olyan nehéz ma már bombát csinálni, viszont kellõ mennyiségû U235-höz vagy Plutóniumhoz már nem olyan könnyû hozzájutni.
Az implóziós technikát tudtommal azért fejlesztették ki, mert így biztosítható, hogy a lehetõ legkevesebb anyag a lehetõ leghatékonyabban hasznosul.
Az általad linkelt videón szabadtéri robbantás látható. Nézted a #232 alján linkelt videót? A villanás a legelején látható, ami esetünkben zárt térben történhetett. Lökéshullám ilyen kis erõnél nem nagyon van.
Vagy látatlanul is meg tudod mondani egy-egy ember mekkora sugármennyiség után lesz rákos mondjuk 20 év múlva?
De. Van referencia. Csernobil és két atombomba túélõi. Minél nagyobb a minta, a szórás annál kisebb. Ezzel szemben te pofátalnul ki mered jelenteni szinte mindenrõl, hogy "nincs". Kezdesz kibaszottul unalmas lenni.
A cirka 130 éves szénerõmû tapasztalat és kiteremelési lánc ellenére, az USA-ban is cirka több, mint két nagyságrenddel többen halnak meg TWh-ként a fosszilisbe. (0.04 vs 15.) A világ átlaga több, mint 3 nagyságrenddel rosszabb. Szerinted milyen tempóban kellele ölni az atomnak és lakhatatlanná tenni a környezetet, hogy egál legyen...?
""Ha te is tisztának nevezed, szerezz be pár leolvadt fûtõelemet és dédelgesd. :S" Hát ha lenne még egy életem versenyeznék veled. Én fûtõelemet ölelgetek, te pedig egy mûködõ szénerõmû lezárt kéményébe kuksolsz. Van egy tippem ki bírná ki tovább (én) :D Gyanítom te néhány percen belül megfulladnál."
Ha olvasnád is a kommentjeim, tudnád nem szénerõmûvekrõl beszélek mint zöld energia. Egyszer azért hoztam fel, mert Molnibalage mániája a halálok számát tWh átlagában felhozni. Igaz hogy õ sem tud pontos adatot az összefüggésekre. Csernobil utánra van aki azt számolja csak aki a mentés közben összeesett és meghalt, de vannak milliós becslések is ha a hosszútávú sugárzási hatásokat is figyelembe veszik.
"Mintha azt írtam volna hogy a fosszilisnél tisztább az atom is. Ebbõl hogy jött le az hogy a fosszilis környezetbarát? Bizony ezt támogatják a zöldek közvetve, mert az atom ellen mennek, más alternatíva meg jelenleg nincs... Ha nem atom, akkor fosszilis... evvan." "Teljesen úgy nyomják a zõd libsik mint a rááászistázással. Ott is még inkább felheccelik a többséget az ájvékolással a kisebbség ellen. Ugyanez az atomnál is igaz. A környezetszennyezés ellen ájvékolnak állítólag, de az atomnak mennek neki ami a legtisztább, amivel nagyon durva környezetszennyezést okoznak, mert helyettük fosszilis erõmûvekben termelnek..."
Mindkettõt te írtad, ha nem csak egy-két szót ragadunk ki akkor egyértelmû. De most komolyan azt hiszed az aki zöldnek nevezhetõ azt támogatja hogy mindent szénnel oldjunk meg? Olvass vissza szerintem.
"Pedig szinte mindig együtt van a kettõ. Mondj egy példát nem liberós sötétzõd szervezetre/pártra. Azért teszek egyenlõség jelet a kettõ közé mert mind2 látszólag(csak látszólag) jót akarva, rosszat tesz."
Ez pedig katasztrófa ha így gondolod. Az tény hogy sok liberós rátelepszik a zöld eszmékre elméletben, de ez nem jelenti hogy a zöldek liberósok, sõt kifejezetten sértõ... Ha ebbõl sem érted, sajnálom.
Attól még hogy plutonium van benne nem válik bombává. Ha olyan egyszerû lenne bombát csinálni hogy csak x kg plutoniumot egyberaknak, minden országnak lenne :D gyakorlatilag akarás nélkül nem lehet atombombát robbantani, pedig már földhöz/vízhez kenõdött pár bomba, párszor repülõstül :D
De ha atomrobbanás, akkor hol az atomvillanás? Hol az ereje? (az a karcsú oszlop meg se rezzent), hol a lökéshullám? ez egy kis bomba még is szétvakítja a kamerát De ott van az atom "aknavetõ" is az még kisebb, és az is akkorát villan hogy meghülyülsz.