A meghódítás alapfeltétele, hogy legyen valaki ott ahova megyünk, aki ellenáll.
Az a gond, hogy a Naprendszerben momentán nincs senki ilyesmi, még a Zavatárba is kellettek a Navikok, hogy meghódítsák õket a zamerókaiak.
Szerintem a zafgán hegyipásztorokat át kéne küldeni a Marsra, õk amúgy is hozzá vannak szokva a ritka levegõhöz, a kopár tájakhoz, meg a lövöldözéshez, illetve hogy meg akarják õket hódítani. A NATO láthatólag roppant hatékonyan használja õket, mert óriási pénzek elköltése után még azért még mindíg rendesen van belõlük.
1. Bányászni más bolygókon elsõsorban nem azért kell, hogy a Földre hozzák a cuccot, hanem azért, hogy a helyszínen építkezzenek, és feldolgozzák. mivel a Földrõl odavinni a cuccot is ugyanolyan drága, mint onnét ide. Tehát az a legideálisabb, ha a lehetõ legtöbb mindent helyben lehet elõállítani
2. Valóban jelentõsen növeli az emberiség túlélésének esélyét, ha több bolygón él. Terraformálásra legalkalmasabb a Mars. Ott sok ember élhet majd a földihez elég hasonló körülményke között.
Egyéb helyeken, pl. a Merkúron inkább csak bázisok lesznek, annyi emberrel, amennyi a munkához szükséges.
3. Csak azért került 7 évbe a Merkúr körüli pályára juttatni egy ûrszondát és úgy általában is csak azért kerül annyi idõbe az ûrszondáknak mire eljutnak valahova, mert azt a lehetõ legkevesebb energiával íhy a lehetõ legkevesebb pénzbõl akarják megoldani.
Természetesen semmi elvi akadálya sincs erõsebb hajtómûvekkel, és több üzemanyaggal ellátni az ûrjármûveket. Pénzügyi akadálya van. minden többlettömeg jelentõs extra költséget eredményez. Az idõ viszont ingyen van.
Ezért csámborognak annyit az õrszondák hintamanõverezni minden lehetséges bolygó mellé.
Szóval sokkal gyorsabban is a Merkúrhoz lehet érni, ha a pénz és az üzemanyag nem számít(ana).
De számít, nagyon is.
4. A bolygók helyzete indulásnál igazán csak a Naprendszer belsõ bolygóinál számít. Ezek viszont gyorsan keringenek, tehát gyakran van alkalmas idõpont.
A Naprendszer külsõ bolygói esetében már 1 Csillagászati egységnyi távolság (Nap-Föld távolság) már sokat nem oszt, nem szoroz. Fontosabb, hogy a Jupitert éppen útba lehet ejteni vagy sem, mert a Jupiter ingyen fel tudja gyorsítani az ûrszondákat.
A Barnard-csillag kb. 3.8 fényévre fogja úgy 10 ezer év múltán megközelíteni a Naprendszert. Ez akkora távolság, hogy alig-alig befolyásolja még az Oort-felhõ legkülsõbb objektumainak pályáját is. Fõleg, mert ennek a csillagnak a tömege mindössze a Nap tömegének a 17%-a. A Kentauri hármascsillag-rendszer ennél alig van távolabb, és jóval, több mint kétszer, nagyobb a tömegük a Napénál. Szóval nem kell elõre sárgítani a nadrágot!
Bármilyen bolygós cikket megnézek, azonnal bányászatba torkollik a vita...:D
A Merkúrra valójában jóval rövidebb idõ alatt is oda lehet érni. A 7 év-re és a rengeteg inga (parittya) manõverre a Vénusz és a Föld körül is azért volt szükség mert a MESSENGER speciális poláris és excentrikus pályán kering a Merkúr körül. A Merkúr földközelben alig 100 millió km-re van, ami csillagászati szempontból alig mérhetõ táv (0.6 CSE) .. De bármilyen hihetetlenül is hangzik a Vénusz lesz az elsõ olyan bolygó ahol a Földihez hasonló élet meg fog jelenni, és kb. 10-100ezer éven belül várhatóak az elsõ emberi kolóniák megjelenése is a poláris zónákban, a terraformálási szakasz utolsó stádiumban. A Vénuszon ugyanis tömény, majdnem folyadék sûrûségû szén-dioxid légkör van, ami GIGANTIKUS üvegházhatást fejt ki jelenleg a bolygóra, a széndioxid viszont a felsõlégkör hûvösebb zónáiban gyakorlatilag az összes földi telepes élõlény , penészgomba elsõszámú tápanyaga és a légzéshez szükséges elengedhetetlenül fontos tartozéka. A Vénuszt tehát elég kb. 5-50 ezer éven keresztül földi spórákkal, vagy azt tartalmazó konténerekkel (magyarul szerves szeméttel) "bombázni" ahhoz hogy az üvegházhatást gerjesztõ folyamat egy önmagát gerjesztõ pozitív visszacsatolásos folyamat, az ún. dominóelv, avagy a láncreakció elv (exponenciálisan gyorsuló ütem) szerint a visszájára forduljon. A felsõ-légkörben lélegzõ baktériumok oxigént (O2) lélegeznek ki, amely a napfény hatására ózonná (O3) alakul. Az ózon megakadályozza bizonyos hullámhosszú napsugarak további lejutását a felszínre, ami által hûvösebb lesz, az újabb baktériumok tovább tudnak lélegezni amíg a felszínre jutnak és elégnek a forróságtól, a tovább lélegzõ penészgombák több oxigént tudnak kilélegezni, ezáltal több ózon termelõdhet a Vénusz sztratoszférájában stb. a folyamat nagyon lassan indul be és kb. a felénél már emberei interakció nélkül is befejezõdik, sõt visszafordíthatatlanul az összes vénuszi széndioxid oxigénné alakul, Ezáltal egy nitrogén nélküli furcsa csupa oxigén légkörû sajátos ökoszisztémájú bioszféra jelenik meg rajta, ami a furcsa 110 napos Vénuszi napokhoz kell hogy hozzászokjon, a tengelyferdeség hiánya miatt pedig a sarkkörökön megjelenhetnek az gigantikus nagy sinen másodpercenként 6 cm-t , ezáltal 110 nap alatt egy 23 km-t körben megtevõ, folyamatosan a Vénusz terminátorvonalán , a félig lenyugvó Napot folyamatosan látó üvegburokkal ellátott Földi kolóniák bázisai, 100 ezer év múlva, elõbb hogy az Alfa-Kentauriról visszaérne az elsõ földi, többgenerációs, vagy hibernációs utazással megoldott emberi hírvivõ, és kb. akkor mikor megérkezik a naprenszerünkbe a jelenleg 200 km/sec-el a villámcsapásnál is gyorsabban, nyílegyenesen felénk közelítõ barna "törpe", a Jupiternél 10x nagyobb Barnard csillag, ami jelentõsen át fogja rendezni a naprendszerünket és a Földi élõvilágot is.
Neked viszont elég lenne egy ásó, meg egy darab föld, és fölösleges minden más. Úgy sem érdekel. A gond ott van, hogy mindenáron rá akarod erõltetni a gondolkozásodat másokra, még ha senki sem kér belõle akkor is.
Nem vagyunk egyformák, de te egyszerûen nem akarod ezt elfogadni. Éljen a Maó-rendszerû egyen melós, egyenruhában elvárólagos gondolatokkal!
Ez így igaz. Sajnos azonban az ember már csak olyan állat, amelyiknek mindig kell a másé. Amennyiben az amerikaiak nem mennének Afganisztánba, elõbb-utóbb az afgánok jönnének elvenni tõlünk mindent. Már amennyiben képesek lennének rá. De szépen be lehet helyettesíteni akármelyik nép nevét bármelyikével. Az erõsebb mindig nekimegy a gyengébbnek, a világ már csak ilyen. Aki ezt nem képes megérteni, az egyszerûen túl ostoba az élethez.
Szerintem a legtöbb ember (fõleg a fiatalok) leszarja magasról a tudományos érdekességeket, amelyeket az ûrkutatás hoz. Õket az érdekli, hogy végre még nagyobb jólét legyen azáltal hogy kolonizálunk egy bolygót vagy hozzuk onnan a nyersanyagokat. Ezt sugallja az összes bugyuta álscifi sorozat, egyikben se nagyon van szó a világegyetem érdekességeirõl, a kutatás nehézségeirõl, az embert próbáló küldetésekrõl, meg ilyesmikrõl. Ehelyett akciózás van meg a brazil szappanoperákhoz hasonló szerelmi szálak meg ilyesmik. :D És az ezeket habzsoló "maifiatalok" azok, akik meg akarják hódítani az ûrt. Röhelyes...
Csak azt a kérdést teszem fel, hogy volt e az USA TELJES kutatási kaidása annyi, amennyi a legutóbbi afganisztáni háborúhoz megszavazott pénzügyi csomag. Mert plusz 700 milliárd dollárral dobták meg a hadsereget, hogy tudjon még egy kicsit lövöldözni. 700 milliárd dollár csak 1 tétel, és csak az afgán háborúban, de szerintem matyóhimzést fosna a NASA az örömtõl ha ennyi pénzt kapna :)
Namost hasraütésre a teljes globális katonai költségvetés talán van 20-30 ezer milliárd dollár (azt sem tudom hány nulla van a végén). Csak 1 -2 évig nem egymás agyonlövésével kellett volna foglalkozni, és onnantól talán soha többé. (a galaxis azért elég nagy játszótér jó hosszú idõre....)
Milyen jogos kérdés. Abból a puszta feltételezésbõl indulunk ki, hogy elõbb-utóbb röhögve átugrunk gy fél csillaghalmazt, mert lesz olyan technikánk. Én meg mindenkivel vitában állok, hogy számoljanak már utánna. Minimum 100 év még biztosan kell nekünk erre, és ahogy kinéz a helyzet nem biztos, hogy van még annyi idõnk. Komolyan merem mondani, hogy ha '69-ben az ember nem a holdra lép, hanem mondjuk az IO felszniére, akkor is egy marhanagy lemaradásban lennék, hogy megelõzzük önmagunk kipusztitását, de akkor azt mondanám, hogy "talán még idõben vagyunk". Per pillanat elértük a foszilis energiahordozók kitermelési csúcsát, a látóhatáron sincsen ekkora mennyiségû alternativa, igy jól jegyezzétek meg a mostani állapotokat, mert arany idõknek fogjátok hivni 10 éven belül. (ennél ugyanis már csak xarabb tud lenni a világgadasági helyzet, mert már csak drágulni fog az energia) A legszörnyûbb, hogy a világ egy éves össz fegyverkezési kiadása elég lett volna, hogy kifejlesszék a megoldást, de ha nagyon kukakocoskodunk, talán 2 éves. (ez nagyon sok ezer milliárd dollárt jelent) De nem tették. Háááát Igy járás....
Attól függ mit értesz meghódításon? Lakhatóvá tétel (terraformálás), végleges kolonizálás nem lesz. De felfedezõ, kísérletezgetõ kutatások lehetnek emberesek. A naprendszeren kívül emberes küldetés pedig szintén felejthetõ. Szondaküldés azonban igen, lehetséges, amennyiben nem fontos, hogy az adott korban legyen értékelhetõ eredménye.
Ejj ez nagyobb Sajt mint a hold!!!!KAJAA AZÜRBENxD
"még ilyen alantas hivatalnok létformák sem izélgatnak - és ha meg kell halni, az is egyszerûbb és gyorsabb mint itt a Földön, ahol hónapokig-évekig-évtizedekig zrikálják vele az embert"
Már bocs, de ez totál hülyeség. Ha brutál sok pénzbõl odaszállítottak téged meg kiképeztek, akkor nem halhatsz meg csak úgy, és igenis izélgetni fognak... Sõt, nem is juthatsz el oda, ha így gondolkodsz, mert már a legelsõ "ûrhajósfelvételi" teszten úgy elbuksz hogy csak na. :)
vajon hány évtized kell még, hogy az emberek (fõleg a fiatalok) ráébredjenek, hogy az emberiség sosem fog meghódítani más bolygókat?
tudom, nehéz lesz ez úgy hogy tömik magukba kétpofára a bugyuta álscifi szappanoperákat
Mondjuk mint speckó kivétel én simán elhúznék a péháérték, az engedéllyel mûködõ tévédoktorok, a politikusok, a telemarketing, az átlagos vacsorájuknál butább mindenevõ humanoidok, a ..további hosszú lista.. világából egy ilyen csendes, nyugis, bizonyára kietlen de lehetõségektõl nem mentes placcra. Leszállsz (vagy becsapódsz/túlrepülsz, már azzal is nyertél), nem ártasz senkinek, szemernyi esélyed van igazi legendává válni, még ilyen alantas hivatalnok létformák sem izélgatnak - és ha meg kell halni, az is egyszerûbb és gyorsabb mint itt a Földön, ahol hónapokig-évekig-évtizedekig zrikálják vele az embert. Persze ennél valamivel bonyolultabb, de számomra mindenképp élhetõbb lenne mint ez az állatkert. Kár hogy esélytelen az egész, ha nem puszta fikció lenne, a sor elején állnék, gusztustalanul üres zsebbel
Nincs igazad, mert én láttam egy teljesen tudományos ismeretterjesztõ filmet, abban bányászkolónia ment (egy egész hadsereggel együtt) egy bolygóra. Asszem "Avatar" volt a címe.
Ja, már csak arra lennék kíváncsi, hogy melyik az az elvetemült gusztustalanul sok pénzzel rendelkezõ egyén, aki önként menne csöves buckalakónak ilyen helyekre, bármi is legyen a helyzet itthon.
Ja, csak tudod ezeket nem úgy küldik, hogy hasamra csapok és kibökök egy dátumot, arra is várni kell míg a lehetõ legközelebb van a földhöz a célbolygó, illetve pont közelít, és úgy küldik el a szondát, nem úgy hogy a naprendszer "átellenes" végébe távolodik éppen, márpedig a szaturnusz esetében - ha már arról volt szó, mert Titán - akár 2 évtizedbe is beletelhet ennek az ideális mozgásnak az eljövetele.
Azért a Voyager párhuzammal élve egy komplett bányászkolóniát elröptetni egy tetszõleges célobjektum pályáján túlra sem éppen olcsó muri. Az hogy minek, megint jó kérdés. Mert ugye olyan repülõt sem éri meg építeni ami csak felszállni tud, meg talán lezuhanni, ha véletlenül nem véti el a célt. Nem vagyok szakértõ, lehet tévedek, de szvsz. ha a Holdon aranyrudak lennének akkurátusan halomba rakva, azt se lenne túl gazdaságos hazahordani. Leszámítva persze a scifi izgalmát amíg kiderítjük hogy miféle õrültek szórakoztak ilyesmivel. Kolonizálni talán lehet, az utóbbi évtizedet elnézve piszok fontos lenne 1-2 további bolygón akár buckalakóként megvetni a lábunkat "ki tudja mi lesz itthon" alapon - ehhez legalább csak víz kell ott helyben, itthon meg gusztustalanul sok pénz, és nem utolsósorban némi eltökéltség, szándék, utolsó kétségbeesés (?). Ez az ajtó nyitva áll amíg van olcsó energia, társadalmilag elfogadható indok, meg olyan ország párszázmilliós népességgel és több évtizedre nyúló megalapozott jövõképpel (legalább ugyanennyire visszanyúló töretlen ûrkutatási tapasztalattal - ja ilyen nincs), ami gazdaságilag képes effélét létrehozni. Mondjátok hogy pesszimista vagyok, de ez a hajó szerintem már elment egy ideje..
a merkúr a legjobb??? dehát ott nincs net, így nem lehet kaját rendelni, ami éhhalálhoz vezet
A Cassini 1997. október 15.-én indult, és 2004. július 1.-én ért a térségbe, a leszállóegység 2005. január 14.-én szállt le. Szóval kb ugyanannyi. Minden a bolygók pillanatnyi állásától függ, meg hogy milyen jók a pályaszámítások. A Voyager-1 mindössze 3 év alatt repült el a Szaturnusz térségébe.
Akkor lenne értelme bányászni a Merkúron, illetve a többi planétán, ha helyben, vagy az ûrben használnák fel a terméket, mert a Földrõl drága felvinni a dolgokat.
Azért nem megy ércbányász a bolygókra, mert roppant veszélyesen dollár százmilliókból lehetne idejuttatni a Földre annyi ércet, amibõl mondjuk egy suzuki swiftet sem lehet elõállítani.
Aki jelenleg a naprendszer többi bolygólyán akar bányászni, az konkrétan hülye.
mikor megy az elsõ ércbányász kolónia a bolygóra? Tulajdonképpen nagy elõnye a Merkúrnak, hogy energia az van bõven a bolygón, tök jó napelem erõmûveket lehet telepíteni. Kicsit magas ugyan a napsugárzás, de hát a föld alatt kell élni.
Inkább a Titánhoz küldenének egy állandó szondát. Sokkal érdekesebb égitest mint a Merkúr.
Informatika és tudomány
