nekem úgy rémlik mintha valahol azt olvastam volna hogy van talán 1 mûködõ üzeme még a seregnek, de erre nem vennék mérget az amúgy nem haszontalan anyag, katonai mûholdak is szeretik ám enni az ilyen naftát :)
"Épp azon gondolkodtam h. idõvel - talán 50 100 év múlva, mikor a technika megfelelõ lesz, meg e lehetne majd találni."
Nem hinném. 50ezer év sok idõ, és annyi kell az emberiségnek hogy oda eljusson.
Kétlem, hogy a US Army-nak van dúsító üzeme. Ugyanis a jenkiknél az a hadsereg. Dúsító üzemek, amik fegyverminõségû hasadóanyagot készítenek a '80-as évek táján bezártak. Tehát nem azért van hiány, mert visszatartják ezt az amúgy haszontalan anyagot, egyszerûen nem gyártanak ilyet.
van egy egyszerû oka túl drága lett volna köszönhetõen a szovjetunió bukásának és ezzel a hidegháború lezárásának a dúsító üzemek 99%-ba bezárt a mostani szondákban használt fûtõanyag a még hidegháborúból visszamaradt kevéske anyag vége nagyjából 10 év, és teljesen elfogynak a felhalmozott készletek a mostani szondák is oroszoktól vett fûtõanyaggal mûködnek a megmaradt dúsítóüzemek meg mind szigorúan a hadsereg alá tartoznak, õk meg köszönik szépen, nem adják ki többek közt ezért is ment napelemmel a szonda (meg persze elég közel van a Naphoz, nyilván a voyager és társai napelemmel nem sokra mentek volna még ha lett is volna abban az idõben a mai szintû/hatásfokú napelem)
A Neil Armstrong holdralépésekor a leszállóegység Holdon maradt része hivatalosan a Smithsonian intézet tulajdona. (Ott voltam, mondták) Már csak az a kérdés, hogy mikor hozzák el. Ezt mindenesetre kissé nehezebb lesz, de ki tudja...
"Épp azon gondolkodtam h. idõvel - talán 50 100 év múlva, mikor a technika megfelelõ lesz, meg e lehetne majd találni. Tudom h. csak egy gép, de az ilyennek múzeumban a helye.:]"
Ugyanarról beszéltek. Szerintem azért nem használtak ilyen áramforrást, mert nem hosszú idõre tervezték. Ráadásul önmagában ez nem túl nagy teljesítmény, tehát napelemre szükség lett volna. Viszont biztonságosabb lett volna ha ilyennel fûtik és nem elektromosan akkumulátorról. Ezt viszont részben meg is valósították, elektronikánál használtak radioizotópos fûtést.
„Elõször egy 1961-ben felbocsátott híradástechnikai mesterséges holdban alkalmazták az atomtelepet. A jókora narancs nagyságú, 2 kilogramm súlyú telep két évig állandóan 3 watt teljesítményt szolgáltatott, energiával látta el a mûszereket és a két rádióadót. Azóta sok mesterséges holdba szereltek már ilyen telepeke, és némelyik 5 éven át is hibátlanul mûködött.” „Az atomtelep szerkezete meglepõen egyszerû. Ha két különbözõ anyagú fémdrót összeforrasztott vége a tartály belsejében felmelegszik, akkor a másik két drótvég között elektromos feszültségkülönbség keletkezik. A hozzájuk kapcsolt árammérõ feszültséget jelez. Ez a hõelem legegyszerûbb alakja. Ha az atomtelep gömb alakú tartályt rádiumtartalmú anyaggal töltenénk meg, akkor a tartály belseje a környezeténél melegebb lenne. „
Erre gondoltam, talán túlzás reaktornak nevezni. Valószínûleg ’61-tõl ez idáig a hatásfokán sikerült javítani, s tölthetné állandóan a jármû „akkumulátorait”…
Lehet naív kérdés, de miért nem atom meghajtású? Öveges professzor fegyvertörténeti könyvét olvasgattam minap, amirõl atomtelepes mûholdakról ír, talán a 70 es évekbõl. Értem én, hogy innováció, meg új kisérleti technológiák, de miért nem kaphatot tegy biztonságos atomtelepet?
Igen, ha tropára megy a robot, akkor nem újat kérnek a katonák, hanem a régi javítását, aminek saját beceneve van. Nagy meglepetést okozott, amikor levélben követelték a felettesektõl a régi robot javítását.
"Ezt az indításkor is bejelentették, hogy csak 3 hónapra tervezték, vagy csak most utólag találták ki? "
Igen, már az elején. Már az is szenzációszámba ment, hogy fél éve húzzák. Persze ahhoz, hogy túlélje az éveket, úgy kellet irányítani. Tehát amikor porvihar közelget, akkor elütte hagyták feltöltõdni az akumulátorait, majd utána úgy manõverezték, hogy lerázkodjon róla a por (napelemek).
Épp azon gondolkodtam h. idõvel - talán 50 100 év múlva, mikor a technika megfelelõ lesz, meg e lehetne majd találni. Tudom h. csak egy gép, de az ilyennek múzeumban a helye.:]
Indításkor is, NASA sajtóanyag 2003-ból és 2004-bõl. "Plans call for each to operate for at least three months." "Spirit's task is to spend the next three months exploring for clues in rocks and soil..."
Ezt az indításkor is bejelentették, hogy csak 3 hónapra tervezték, vagy csak most utólag találták ki?
Ezekre a kis kütyükre már úgy tekint az ember, mint egy élõlényre. Mintha egy házikedvenc, és egy másik ember keverlke lenne, mint valami életre kell rajzfilmfigura. Meglepõ, hogy szinte gyászolunk, olyan szomorúság fog el minket a marsjárócska elvesztése után.
Kár érte, bár így is elképesztõ, hogy mennyire túlteljesítették a tervet.
Megfagyni a víz szokott, jelen esetben úgy mondják kihûlt. De azt, hogy teljesen kihûlt-e vagy csak részlegesen, azt ma még nem tudni. A Marsnak két holdja is van, Fobosz és Deimosz. A Föld belsõ hõjét a radioaktív anyagok bomlása adja, nem a Hold árapályereje.
Informatika és tudomány
