Tényleg nem egyenlõ.Az eredmény jó az elõzõ Hsz-nél is csak rossz tényezõt írtam be.
Fél egyenlettel nem csodálom, a rossz eredményeidet.
Az egyik oldal: I'=m* c/2*(2v/c)/gyök(1-(v²/c²))= I'=m* v/gyök(1-(v²/c²))= Az eredeti pedig: I'=m*k*(gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v)))
miután v/gyök(1-(v²/c²))=k*(gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) mert k=c/2 azaz
v/gyök(1-(v²/c²))=c/2*(gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) valamint
Behelyettesíthetsz I'=m* v/gyök(1-(v²/c²))= vagy I'= m*c/2*(gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v)))= függvényekbe, az eredmények a táblázat szerintiek lesznek.
Ha pedig továbbra is fél függvényeket írogatsz össze-vissza, akkor az eredményeid is össze-vissza rossz eredmények lesznek.
Egyenlõre még meg kell fejtenem a Office vagy az Open Math program egyenlet megoldó mûködését.Nem azért vettem meg a PC-t hogy mindent zsebszámolóval számolgassak. Majd jelentkezem mire jutottam.
LOL
Ez az egyenlõség dolog neked túl magas úgy látom. Ha valaki veszi a fáradságot, és behelyettesít tetszõleges értéket, nem lesz egyenlõség. Mindegy hogy cifrázod, nem fog összejönni. Itt van kettõ kiírva:
De a többi is kamu.
Azt azért áruld már el, hogy az emberek hány százaléka szopja be a hülyeségedet? Akadt olyan ember aki elhitte egy szavadat is? Meg az is érdekelne mi értelme ennek a halandzsázásnak. És végül azt, hogy ha Einsteint hozzá nem értõnek tartod, akkor magadat minek? Van rá szó, vagy az annyira megalázó fogalom, amire szót képezni nem lehet?
-gézoo, látom az olvasás nem az erõsséged "polarka" van leírva és nem Polárka, de még poratka sem. -a grammar nazi dumát meg tartsd meg magadnak, cuz thats how i roll. (én szeretek helyesen sírni)
Nincsen vita, ahogyan összefoglalómban írtam, géza hülyeségeket írogat. hszomban említettem, h azzal, amivel "bizonyítás" címszó alatt elõállt az lószarnak nevezni sem méltó önmagában. De látom már megnevezte, h honnan kezdjük el olvasni a marhaságait, így elkezdek ezekbõl szemezgetni.
Igyexem nem kritizálni a szenzációhajhász megfogalmazásokat. Lényegében, amiket kihagytam, azokat különösképp ilyeneknek találtam. "Az Albert Einstein féle relativitási elvben a fény sebessége egyszerre minden megfigyelõ számára azonos, és egyben ugyanaz a fény folt, minden megfigyelõ számára ugyanazon c sebességgel mozog." Nem minden megfigyelõ számára. Minden inercia-rendszerben (gyorsulásmentes; állandó v sebességû) azonos.
fény folt? talán a fény terjedési sebessége. Foltot pl. a falon látsz és az akkor mozog, ha a kibocsátott, irányított nyaláb irányát változtatom vagy én futok el a fal mellett, csakhogy nagyon nem errõl szól a specrel. megj.: relativitás elve (principle of relativity), speciális relativitás elmélet (special relativity). Ez a két használt fogalom, amiket már a mondat elején kever, pedig más a jelentésük. Relativitás elve röviden: Adott egy fizikai törvény, ami leír egy jelenséget egy inerciarendszerben. Ha én mondjuk egy másik i.rendszerben vagyok, akkor az egyenletbe a saját észlelt koordinátáimat behelyettesítve az általam tapasztalható jelenséget fogja a törvény leírni. Vagyis a fizika tv.-ei invariánsak maradnak. Elég a Galilei trafóra gondolni, ami gyorsuló rendszerben már csak tehetetlenségi erõk bevezetésével alkalmazható.
" A fizikai valóságban nincs olyan jelenség, ami valóban így viselkedne..." Nah ez tanúbizonyság arról, h még az elõtörténetet sem tudja. A fizikai valóságban ezt tapasztalták (ugye mindig a Michelson-Morley kísérlettel jönnek, de nem csak az volt) Ez volt a nagy dilemma. Lorentz-kontrakcióval magyarázták eleinte az MM kísérletet. Ugyanis a relativitás elve a kísérleti tapasztalatokkal egyezett, ezért Lorenzt megkereste mely trafókkal lehet átírni a Maxwell-1enleteket, h másik inerciarendszerben is okésak legyenek az 1enletek (Lorentz-transzformáció) megj.: igen, nem Einstein találta ki a trafót, õ "csak" levezette, h a specrel 2 posztulátumából is kijön. Csak nem értem miért nem ez a téma itt, hiszen a jelen levõk közül meglepõdnék, ha 1 is le tudná vezetni. Pedig nagyon 1szerûen is ki lehet hozni, ha érdekel 1általán vkit, akkor szívesen leírom, minthogy gézoo faszságait olvasgassam) Ekkora elõállt azon helyzet, h az EM törvényeit nem a Galilei-trafóval(a józan ész diktálta, középsuliban is meg áltban is szereplõ trafó), ami a mecha. törvényeire jó, hanem a Lorentz-cel kell transzformálni, hogy a rel. elvének megfeleljenek és a fény éterhez viszonyított sebességét sem sikerült megállapítani (vagyis a kísérletek arra vezettek, h a fény sebessége mindig c; Poincaré vetette fel, h ilyen tökéletes összeesküvés maga is természeti törvény kell hogy legyen). A relativitás elve továbbra is igaznak bizonyult és szerettek volna egy trafót a kettõ helyett, vagyis: -elfogadjuk a Galilei-trafót, de akkor a Maxwellek nem pontosak -elfogadjuk a Lorentzet, de ekkor meg a mecha tv-ei nem stimmelnek. A Maxwelleket kezdték buzerálni, mert azok voltak még az "újabbak", de sehogy nem tudtak kifogni rajtuk, minden úgy történt minden kísérletben, ahogyan várható volt. Einstein viszont a második úton haladt és újrafogalmazta a mecha törvényeit és ezekhez csupán 2 dolgot vett posztulátumnak: - a relativitás elve érvényes - c állandó minden inerciarendszerben ...
"...a logikai lehetetlenséget megfejelte az idõ mércék megnyúlásának (azaz dilatálódásának,) valamint a hossz mércék összehúzódásának (azaz kontrakciójának,) szintén logikai lehetetlenségével, ezzel a két logikai lehetetlenség oldal kompenzálja egymás hatását és visszakapjuk az eredeti méreteket és idõket." Vezesd le (ha tudod), merthogy ez nem igaz.
"Az egyszerûsített relativitási elvben a fény csak a forrásához relatívan halad ugyanazon c=3e8 m/s sebességgel, valamint a fény hullámhossza az állandó." Csakhogy mindig ugyanazt a c-t mérik ki. Legalább ismersz egy olyan embert, aki már mérte a fény sebességét (rajtam kívül)?
" "Az anyagok közös jellemzõinek" írtam, mert minden anyagnak legalább ekkora a permittivitása és a permeabilitása..." Pl. a diamágneseknél kisebb.
" Azaz adott geometria mellett az áramló elektronok közötti erõhatásból lett levezetve mindkettõ tényezõ." A permeabilitás értékét definálták. Abból meg a permittivitás számolható.
" Nyilvánvalóan, ha valóban a vákuum tulajdonsága lenne, akkor ezen értékek a vákuumban minden távolságon ugyanekkora értékûek lennének." és nem? bár valszeg ezt is csak szépirodalmi fogásnak szántad.
" Nem csak és kizárólagosan pontosan 1 méterre az anyagtól, a pontosan 1 méter sugarú gömb felszínén mérve. Ebbõl a pontosan 1 méteres sugarú gömb felszínbõl viszont az következik, hogy nem a tér, és nem is valamiféle éternek, vagy vákuumnak a tulajdonságai, hanem az anyagok alap tulajdonságának, alapértékei." Hohó! Ez azon részletre vonatkozik, ahol a permittivitás és permeabilitás értékébe belecsempészed az 1méter sugarú gömb felszínét, ami már az elejétõl önkényes dolog, de ez semmit sem jelent. Az hogy annyi az értékük éppen a mértékegységek definiálásának köszönhetõ, ha akarom, akkor bármilyen másik mértékegységrendszerben is dolgozhatok és ott mások lesznek az állandók értékei, de a fizikai törvények ugyanúgy használhatók. Ez egy technikai részlet (lásd: vákuum permeabilitást önkényesen választották azon értékre). Ez nem érv, hülyeség arra támaszkodni a fizikai törvények terén, amit kizárólag csak az ember szab meg. Továbbá az sem érv, h mert 1méteres gömbbel egyezik meg, ezért az anyag tulajdonsága és nem az éteré.
"Mindebbõl viszont az következik, hogy a fény sebessége kizárólag a kisugárzójától, azaz a forrás anyagához relatívan lehet állandó, és független minden más test, megfigyelõ mozgásától." Miért is következne? Az dönt, h mi tapasztalható és nem ez. Márpedig az emissziós elméletek nem bizonyultak helyesnek. (annihiláció során mihez képest megy c-vel a foton?) Mivel az anyaghoz képest megy c-vel, akkor ha én bekapcsolom a lézeremet rövid idõre, majd elõre-hátra rángatom, akkor fény hol elõrébb, hol hátrébb kell legyen, hiszen a lézeremhez képest terjed c-vel.
" Ebbõl következõen, minden, a fényforráshoz relatív mozgást végzõ megfigyelõ a fény hullámhosszát a fényforráshoz relatív c sebessége és a relatív mozgás v sebességének arányában csak torzultan mérheti meg... Az új relativitási elvben, ennek a torzításnak a kompenzálását végezzük el egyszerû ábrázolási módszer felhasználásával. Mércéül használva a fény megváltoztathatatlan, állandó hullámhosszát." Tudod, ami eltorzul, az már nem állandó. Ha meg állandó, akkor ki lehet mérni az értékét, mennyinek is mérhetõ?
"a forrás közeledésekor (0 fokos szög): a méréssel igazolt frekvencia változás függvénye: f'=f *gyök((c+v)/(c-v)) amely frekvencia változásból következõ relatív fénysebesség c'=c*gyök((c+v)/(c-v)) a forrás távolodásakor (180 fokos szög): a méréssel igazolt frekvencia változás függvénye: f'=f *gyök((c-v)/(c+v)) amely frekvencia változásból következõ relatív fénysebesség c'=c*gyök((c-v)/(c+v)) merõleges érintõn c'=c/gyök(1-v²/c²)" ott szorzás van, de az, h ezt leírod nem bizonyít semmit, mert nem vezetted le a még egyáltalán meg sem alkotott elméletedben. Tök fölösleges ezen rész az adott helyen a szövegedben.
" (Megjegyzés: A legújabb csillagászati megfigyelésekkel igazoltan, ezen elv szerint, az einstein-i állandó c sebességtõl eltérõ sebességeken haladó fényt regisztráltak.)" Nah és mely csillagászok mely megfigyeléskor mérték a fény sebességét eltérõnek?
"Lebegyev levezetésének eredménye is másként fest így: E = m / (µ0*ε0) = m*c²" Ezt meg már mondtam, h kamu. Lebegyev nem csinált ilyen levezetést, õ kimutatta a fénynyomást kísérletileg.
A végére már nagyon összeollózott jellegû az irományod, hol egy dologról írsz, majd bevágsz vmit, ami sehogyan sem kapcsolódik oda és még mindig nem derültek ki az "alapelveid". Az állandó hullámhossz, ami nem is állandó? Vagy a kibocsátóhoz köthetõ fénysebesség? Ha csak ennyi, akkor a többi meg mi a franc volt?
Még elolvastam a következõ néhány részt, de ott úgy látom tovább folytatod a kutyulást. Majd legközelebb talán azokra is reagálok.
nah úgy néz ki a végefelé nem zártam egy aláhúzást...
Az indexen, kb 5 évvel ezelõtt ha jól emlékszem akkor a cáfoljuk a relativitást topicban levezettem.. Ha érdekel keresd ott. Most nem fogom neked is levezetni.
Egyébként a blogomban mindkét módszerrel számolt táblázat látható. Csak sajnos az excel a (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) alak számításánál az eredményben 0,3c -tõl hibásan számolt. (Még a Windows kalkulátora is pontosabb az excelnél.. )
Na ne viccelõdjél már! Írtál egy csomó karaktert, azt annyi. Ez nem levezetés. Rengeteg mûveleti hiba van benne. Érted mi az hogy mûvelet? Csak mert minõsíthetetlen, ha egy levezetésben ilyen 2x2=5 jellegû hibák vannak. Gyakorlatilag nem tudsz számolni se. Nem veszed komolyan az egyenlõség jeleket, csak úgy odaírod, de a mennyiségek nem egyenlõek. És rengeteg ilyet csinálsz. Mintha egy kisgyerek tudósost játszana anélkül hogy tudna számolni.
Még ha a mûveleteket helyesen végeznéd el, akkor is bele lehetne kötni. Rengeteg ostobaságot írsz. Azokkal csak azért nem foglalkozok, mert ha az alapvetõ dolgok nem mennek, nincs is értelme tovább beszélni róla. Szánalmas ez a rengeteg halandzsa, annyira sok és annyira nagy hibáid vannak, hogy visszamenõleg el kéne venni tõled az általános iskolai végzettséget. Ha lenne rá jogi lehetõség, biztos hogy be is perelnélek.
Nem kerested meg. Vaktában, látatlanban mondsz véleményt a levezetésrõl. Ennél nagyobb ostobaságot nem láttam.
Olyat már igen, hogy valaki fél függvényeket kimásolva rossz eredményeket produkált, de olyan nagyon hülyét még nem aki olyat bíráljon amit nem is látott.
Tégedet mutogatni kellene! Csak szerintem kitömve.. Úgy értelmesen csillogna a szemed!
Aki velem egy vagy legalább is hasonló véleményen volt, azt kitiltották. Ezért sokakkal akiket még nem tiltottak ki onnan, csak levélben beszélgetünk. Azt is írták páran, hogy õket azért zárták ki mert ez én alteregómnak vélték.
A blogomat több százan látogatják rendszeresen. Egy ember kommentet is mert írni, a többiek levelet írnak.
Elárulom, hogy itt csak pár napja vagyok, de már itt is van olyan akivel csak levélben értekezünk. Mert attól fél, hogy rászállnak ha nyíltan felvállalja a velem való beszélgetést.
?? a szkeptikuson fizikusokkal vitatkozol. bevalottan. te is pont annyit értesz a fizikához, amennyit bevallasz. még jó, hogy nem kell tudás-bevallást készíteni adóbevallás mellé, mert ha az apeh elkapna, sok évre börtönbe csukna :D
Ez egy kicsit off lesz, amiért elnézést kérek elõre is.
1.: Ha valaki egy fórumra megy, akkor ott elfogadja a fórum szabályait. Ebbe beletartozik a moderálás elfogadása is. Nem kell, hogy tetszen a dolog, de ettõl még így mûködik. Én is tiltottam ki innen embereket politizálás miatt. Ugyanígy azért is, mert feleslegesen trollkodik és hangulatot keltett.
Nem ismerem a kitiltások hátterét, így ebben érdemben nyilatkozni nem tudok, de azt kétlem, hogy másokat kitiltanak egy nézet miatt, míg téged nem. De ismétlem, ez feltételezés.
2.: Hogy miként kommunikálnak az emberek, az ilyen téren nem pro vagy kontra érv. Ha valakinek az elmélete mûködõképes, akkor azzal nem nagyon lehet mit kezdeni - pont ez az egész fizika lényege is, miszerint egy mûködõképes elmélet kiválthat addig használt, ám kevésbé sikeres elméleteket.
Ám itt is megjegyezném, hogy attól, hogy valaki XY nick alatt kommentel, esetleg véleményt nyilvánít, nem jelent semmit. Én a saját nevemmel fórumozok kb. 13 éve. Eleddig teljesen jól elvoltam ezzel, pedig voltak kemény beszólások és problémás fórumok / témák.
Megint egy teória! Ez egy feltételezés, amihez szükségeltetik némi tudományos affinitás és egy jó adag képzelõ erõ!
Einstein azt mondja, a fény minden meg figyelõ számára azon sebességgel halad függetlenül attól, hogy a megfigyelõ milyen inercia rendszerben van. OK.
Képzeljük el a naprendszerûnket egy olyan inercia rendszernek amiben az adott rendszerre vonatkozó szabályokat a központi csillag „Inercia Állandó”-ja határozza meg(nincs ilyen ,én alkottam, mindjárt kiderül hogy miért.)Ez az IC -( Inertia Constant). -Kénytelen voltam az Angol kezdõbetûket használni ,mert különben szamár bõgéssel kellene tele raknom a mondandómat) -határozza meg a rávonatkozó szabályokat mint pl ,az elektromágneses hullámok terjedését is. Így ebben az IC-ben a fény, mint elektromágneses sugárzás az eddig ismert szabályok szerint terjed és csak is, a miáltalunk definiált fénysebességgel.(~ 300,000.0 Km/s)S hogy miért?Képzeljük el hogy a fény ismeretlen sebességre képes, ha nem kerül semmilyen IC-vel kölcsönhatásba .Amint ilyen a kölcsönhatás keletkezik rögtön be áll az adott IC-ben uralkodó szabályokhoz ,az az vagy gyorsabb lesz vagy lassabb de maximum akkora mint az adott IC meghatároz.Hogyan mûködik? Legjobban ezt ellenelektromotoros erõtérhez lehetne hasonlítani némi csavarral. Tehát,elképzelésem szerint a fény ,nagyobb sebességre is képes, mint a náluk ismert sebessége, de pontosan az az energia fékezi ,mint amennyivel képes lenne gyorsabban menni. A mi IC-nk állandója a fény sebességére nézve 300000 Km/s nevezzük 1 nek a fény IC kívüli sebessége x Tehát ami 1-en felül van az pont annyival akadályoz mit az IC-n belüli sebesség és a maximális sebességének a különbsége.
.Ez megoldja a fénysebességrõl indított fény, sebesség problémáját is. Meg egyéb problémákat is és egyben feloldaná az idõ paradoxont is. Tehát elérhetõ a fény sebesség, de a mi IC-ben nem meg haladható sebessége (1) Ahhoz hogy ez meg változzon el kell hagynunk ezt az IC.rendszert. Nem tudom mennyire voltam érthetõ, ha valakinek valami kérdése van tegye fel. Már most mondom ,hogy csak kulturált értelmes hozzáfûzéseket illetve bírálatot fogadok el ..Az olyan típusú hozzászólásokat, nem veszem figyelembe ami minden feltételezést indoklást kizárva csak vádol.
Természetesen, sok kérdésre kellene kideríteni a választ ,Pl hogy mibõl áll ez az IC,(talán az inercia rendszerek egymásoz való viszonyának hányadosa vagy valamilyen együtt hatója).Nem tudom majd kiderítik. Azzal is tisztában vagyok, hogy van hasonlóság az „éter ” és az én „kitalációm” között viszont van különbség . Az étert vákuum anyagaként definiálják ,én nem beszélek anyagról csak úgymond fékezõ erõrõl. Nem általánosítom, hanem külön rendszereket alkotok. Nem kell föltétlen kidobni az egyenleteket „csak” módosítani E=m*c2 -m*c=E2. (Ha jól írtam, ha nem akkor majd ki lesz javítva.)De ami a legfontosabb, rengeteg feltételezést ,tisztázna a léte,térre ,idõre,vonatkozóan.
Az Occam borotvája elv alapján ez egy elég könnyen elvethetõ elmélet.
Szia! Mit is állít Occam? "A tétel lényege az, hogy ha van két elmélet, amely ugyanazt a tényt magyarázza, akkor azt kell választani, mely a kevesebb (tudományosan nem bizonyítható) feltételezést tartalmazza, vagyis a legkevesebb hipotézisre épít." Melyik tény nálam ugyan az mint..... De kiével is? A nem tudom ki tételeit ki bizonyította tudományosan? Senki, egyszerûen elfogadták.és itt jön a képbe Occam. Megjegyzem ezek a "tények" sincsenek bizonyítva "tudományosan", de legalább nem kell elhinnem, hogy egy a garázsnál hosszabb létra befér a garázsba.
- Jól látom, h már megint nincsen konkrét ellenvetésed, csak az üres duma megy? - Értelek. Tehát akkor Feynman is tévedett és a BME fizika képzésének anyagában is tévednek. Merthogy onnan újra átolvastam, h ne írjak akkora marhaságokat, mint te ;-) - Lebegyev levezetésérõl pedig már belinkeltem az eredeti cikket, amiben sehol nem volt az általad hivatkozott levezetés. És ha azt szépen elolvasod, akkor láthatod, h a cikk valójában csak a fénynyomás kimutatásának kísérleti leírásáról szólt. Nembaj, akkor sem tudtál erre mit mondani és úgy néz ki, h most sem. - Kérlek téged, h ne írj senkinek a fizikáról, mert hazugságokat írsz le. Inkább tanácsold, h olvassák el rendes tankönyvekbõl a használt modelleket, hátha õk tudják értelmezni a leírtakat, ha már te úgysem tudod azokat helyesen ismertetni másokkal.
A természetfilozófiát már azért túlhaladta a fizika. Összességében filózás amit leírtál, nem konkrét modellépítés. Akkor mit is posztulálsz tulajdonképpen? Ez mit és hogyan magyaráz? Pl. én nem látom, h milyen probléma volna a fénysebességen kibocsátott fénnyel a specrelben és milyen többi problémáról beszélsz? Ez legalább olyan mértékben korrelál a kísérletek eredményihez, mint a már elfogadott törvények, azok érvényességi határain belül?
Ha jól látom, akkor lényegében annyit mondasz, h csak a mi Naprendszerünkben terjed a fény annyival, máshol pedig más sebességgel terjed. Erre sztem alkalmazható Occam borotvája, hiszen ha már azon feltételezésbõl, h mindenütt azonosak a fizika törvényei magyarázható egyelõre az ami a Naprendszeren túl megfigyelhetõ, akkor minek bonyolítsuk tovább a dolgot?
Most sem kell elhigyed, h a garázsba befér, hiszen: - továbbhalad és kiszakítja a garázs falát - el sem jutna a létra addig, mert valszeg már elégne a bejárat elõtt a levegõben
"Ez mit és hogyan magyaráz? Pl. én nem látom, h milyen probléma volna a fénysebességen kibocsátott fénnyel a specrelben és milyen többi problémáról beszélsz?" Einstein nem bizonyítja hogy a fény a leggyorsabb sebesség, hanem állítja,mindenféle bizonyító elv nélkül.Ha Te tudod hol a bizonyítás jelezd.
Idézet WIKI "Einstein harmadik dolgozata „A mozgó testek elektrodinamikájáról” (eredeti nyelven, németül: "Zur Elektrodynamik bewegter Körper") címet viselte. Ez a munka vezeti be a speciális relativitáselméletet: az idõ, a távolság, tömeg és energia olyan elméletét, mely összhangban van az elektromágnesességgel, de még nincs benne a gravitáció. A speciális relativitás szolgált a Michelson-Morley kísérlet óta fennálló rejtély megoldására. A kísérlet kimutatta, hogy a fénysebesség állandó, és nem függ a megfigyelõ mozgásától. Ez a newtoni klasszikus mechanika szerint lehetetlen volt.George Fitzgeraldnak már 1894-ben az volt a feltevése, hogy a Michelson-Morley eredmény megmagyarázható, ha a testek mozgásirányban megrövidülnek. Mégis a dolgozat alapvetõ egyenleteinek magvát, a Lorentz-transzformációt a holland fizikus, Hendrik Lorentz vezette be 1903-ban, matematikai formát adva Fitzgerald elképzelésének.
Einstein magyarázata két axiómára épült: Galilei régi ötletére, hogy a természet törvényeinek minden egymáshoz képest egyenletesen mozgó megfigyelõ számára azonosnak kell lenniük, és arra a szabályra, hogy a fénysebesség minden megfigyelõ számára azonos. Az elméletnek számos szokatlan következménye van, mert az idõ és tér abszolút voltát elveti. Az elméletet késõbb nevezték el speciális relativitáselméletnek, hogy megkülönböztessék az általános relativitáselmélettõl, mely minden megfigyelõt egyenértékûnek tekint, nem csak az egyenletesen mozgókat."
Az általam közölt elméletben nincs külön szükség arra hogy össze hozzam a tér és idõ paradoxont csak azért hogy valamennyire hihetõ legyen az állítás.Ebben az elképzelt világban nincs idõ paradoxon.Itt az anyag, a fénysebesség közelében nem transzformálódik,és az idõ sem válik képlékennyé. Minden az ami.Tehát nincs rövidülés nincs nyúlás.
"Ha jól látom, akkor lényegében annyit mondasz, h csak a mi Naprendszerünkben terjed a fény annyival, máshol pedig más sebességgel terjed. Erre sztem alkalmazható Occam borotvája, hiszen ha már azon feltételezésbõl, h mindenütt azonosak a fizika törvényei magyarázható egyelõre az ami a Naprendszeren túl megfigyelhetõ, akkor minek bonyolítsuk tovább a dolgot?" Õ ezt állítja:
1.hogy a fény a mindenütt egyforma sebességgel terjed az univerzumban 2.Az anyag transzformálódik 3 Az idõ dilatál
Én azt állítom hogy különbözõ inercia rendszerek vannak.Ennyi
Csakhogy itt nem kell segítségül hívni semmilyen más kisegítõ számítást itt ismét a transzformációkra gondolok,mivel nincs rá szükség.Tehát ez a feltételezés az egyszerûbb, és mégis mûködik benne az Einsteni fizika és a Newtoni fizika, legalábbis én úgy érzem.
"Einstein nem bizonyítja hogy a fény a leggyorsabb sebesség, hanem állítja,mindenféle bizonyító elv nélkül.Ha Te tudod hol a bizonyítás jelezd." Ez nem igaz. Annyi áll a posztulátumban (a kísérleteknek megfelelõen), h a fény sebessége minden inerciarendszerben ugyanannyi. Az, hogy az a legnagyobb sebesség a specrel alapján újraértelmezett mecha törvényekbõl jön ki. Ugyanis ha vminek van nyugalmi tömege és azt gyorsítjuk, az energia egyre jobban a tömegnövekedésre fordítódik, vagyis a fénysebességet aszimptotikusan tudjuk így megközelíteni (kellenek a képletek, vagy elolvasol egy tankönyvet?). Mivel a fénynek nincsen nyugalmi tömege, ezért (szintén a mechából jön ki) csak fénysebességgel haladhat. Erre jöttek azzal, ism.terjeszõben, h ez nem zárja ki azt, h mi lenne, ha átugornánk az egészet, tehát nem folytonos fv.-nyel leírhatóan változtatnánk a sebességet. Kérdés: Hol van/lehet ilyen jelenség? Valszeg a kvantumvilágban. Megfigyeltek már ilyet? Tudtommal nem. A tachionok hipotetikus részecskék, amelyek a fénysebességnél gyorsabbak. De kimutatni még nem tudták a létezésüket. Tetszik-nem tetszik a haladáshoz új jelenségek kellenek, amik nem magyarázhatók a jelenlegi modellek szerint. Vagy olyan elmélet, ami az eddigi jelenségeket legalább olyan jól megjósolja és még többet is jósol, amiket le lehet ellenõrizni.
"Az általam közölt elméletben nincs külön szükség arra hogy össze hozzam a tér és idõ paradoxont csak azért hogy valamennyire hihetõ legyen az állítás.Ebben az elképzelt világban nincs idõ paradoxon.Itt az anyag, a fénysebesség közelében nem transzformálódik,és az idõ sem válik képlékennyé. Minden az ami.Tehát nincs rövidülés nincs nyúlás." Ha jól értem te a koordináta-trafókra gondolsz. Nos azokat sem azért hozta össze Einstein, h hihetõ legyen vmilyen állítás. Az 1értelmûségért feltette, h egyik koordináta-rendszerbõl a másikba való áttérés az elsõ koordinátáinak lineáris kombinációja lesz, majd megnézte az origók mozgását, a fény mozgását a posztulátum alapján és ezekbõl adódik a Lorentz-trafó. (Egy rendes TK-ban le van írva) Nem értem minek hangsúlyozod ki szépirodalmi fogásszerûen a paradoxon szót. Paradoxon, azért mert naivan a mindennapi tapasztalatok alapján nem ezt várnánk, de várjunk csak! A mindennapi tapasztalatok a fénysebességet megközelítõ jelenségektõl származnak? Nem. Ezekre külön kísérleteket kellett összeállítani, h kimutatható legyen. Egyébként kérlek magyarázd el h ha nincsen idõdilatáció, akkor azon müonok, amik a laborban olyan rövid idõ alatt semmisülnek meg, h társaik, amelyek a légkörben keletkeznek ennyi idõ alatt nem tudnának csak néhány száz métert megtenni mégis hogyan mutathatók ki még a Föld felszínén is? Az álló müon felezési ideje kisebb, mint a mozgóé és kész? Más törvények vonatkoznak rájuk, máshogy kell leírni õket egyik és másik esetben? Ekkor jönne Occam-borotvája és elfogadjuk a specrelt, mert az 1szerre magyarázza mind2-t.
"Õ ezt állítja: 1.hogy a fény a mindenütt egyforma sebességgel terjed az univerzumban 2.Az anyag transzformálódik 3 Az idõ dilatál" Einstein az az õ? Neki 2 posztulátuma volt, már leírtam egyszer, de még wikin is fenn van. Ezekkel átdolgozta a mecha-t és levezetett mindent, amit állít. A cikkei fent vannak a neten, de nem azokat célszerû olvasni, mert vannak, amik 1-1 TK-ban világosabban, érthetõbben, 1szerûbben vannak levezetve. Ezért is nem enciklopédia (en/huwiki) vagy korabeli tudományos cikk alapján célszerû tanulni, mert nem az a céljuk, h tanítsanak téged, ellenben egy kurzus anyagával, aminek pontosan ez a célja.
"Én azt állítom hogy különbözõ inercia rendszerek vannak.Ennyi" Az, h léteznek inerciarendszerek, elég triviális és te nem is ezt próbáltad fejtegetni. Inerciarendszer egy fogalom, definiálva van alapfogalmakkal, h mit is kell rajta érteni.
"Csakhogy itt nem kell segítségül hívni semmilyen más kisegítõ számítást itt ismét a transzformációkra gondolok,mivel nincs rá szükség.Tehát ez a feltételezés az egyszerûbb, és mégis mûködik benne az Einsteni fizika és a Newtoni fizika, legalábbis én úgy érzem." Nem kisegítõ számításról van szó, szeretném tudni, h ha Bélához képest megyek v sebességgel, akkor az õ adataihoz nekem milyen adataim tartoznak. Miközben ugyanazon jelenségekrõl, eseményekrõl beszélünk. Az úgy érzem meg kevés, mert az emberek a Galilei-trafót érzik úgy, mégis az az érdekes, h a Lorentz-cel lehet a jelenségeket megmagyarázni és a Galilei-trafó csak ennek a közelítése kis sebességek esetén. Ha evolúciósan akarnánk indokolni, akkor teljesen helyénvaló, h a G-trafót érezzük a nyilvánvalónak, hiszen kevesebb számolással jár és a mindennapi túléléshez szükséges dolgokhoz elég pontos, mert nem - legalábbis én nem - futunk a fénnyel összemérhetõ tempóban. Nem is érzékelünk érzékszerveinkkel semmilyen esemény lefolyását (csupán a hosszabb ideig fennálló következményeit), ami a fénysebességével összemérhetõ tempóban zajlik le.
Nem tudom olvastd e E Szabó László cikkét ezért még egyszer belinkelem.Ez az! Csak annyit fûznék hozzá hogy egyet értek a tanár Úrral.
Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkezõ müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idõdilatáció egyik bizonyítéka. A tengerszinten átlagosan 200 müont lehet mérni négyzetméterenként és másodpercenként Németországban. (Valószínûleg nálunk is hasonló érték lehet.) A kozmikus sugárzás igen kis része eléri a Föld felszínét és így semmi nem zárja ki hogy bárhol ,bármikor müonok keletkezzenek és azokat érzékeljenek.
A gravitáció Einstein általános relativitása szerint fénysebességû sugárzással terjedõ hatás.
Kísérletileg igazolt, közismert hatás az, hogy minden fénysebességgel terjedõ hatás a relatív Dopplert mértékével nagyobb hatást fejt ki a sugárzás forrásához v relatív sebességgel mozgóra, mint a relatívan állóra.
Az müon pedig a Föld gravitációs mezejében a relativisztikus Doppler hatására:
dt=t'-t/(1- G*M*h/c²/R²)*gyök((1+(v/c))/(1-(v/c)))idõvel hosszabb életû, miután számára a gravitáció gyök((1+(v/c))/(1-(v/c)))-szeresen "sûrûbb".
Azaz nem az általános relativitás bizonyítéka,
hanem az általános relativitással egybevágóan az relatív Doppler egyik, sokadik igazolása..
A fény sebessége akkor tekinthetõ állandónak, ha a fázisa, ezzel pedig a frekvenciája azonos a forrástól kilépéstõl a detektálás pillanatáig.
Ezt a feltételt teljesítõ mérést a Föld felszínén csak folyékony levegõvel való hûtés mellett (a hõmozgás okozta fázis mozgás csökkentése-megelõzése érdekében,) lehet három tizedes pontossággal elvégezni.
Nyilvánvalóan oka az, hogy Maxwell egyenletébõl kiindulva amelynek alapján c=1/gyök(ε*μ)csak a forrásához relatívan mérhetõ állandónak a fény sebessége.
Minden relatív mozgás a forrás és detektor között megváltoztatja a fázist, a frekvenciát és a megmért terjedési idõt. Ezzel a sebességet.
Azt tudni kell, hogy a sárga pontok egy-egy mikro energiájú fotont szimulálnak. De sajnos minél több pontot kell kezelnie a proginak annál lassabbá válik a futása. Ezért úgy tûnhet, mintha lelassulnának.. a képernyõn lassulnak le amikorra közeledünk az 1500 darab MEF megjelenítéséhez. Minden MEF a kiindulási koordinátájától ugyanazon "c" sebességgel halad az indulási térirányba. A háttéren halványan nyomot hagynak a MEF-ok, hogy követhetõ legyen a haladási irányuk. (Természetesen a valóságban semmilyen foton sem húz csíkot..)
Az elsõ animáción a forrás pontszerû, és a kilépés visszaható impulzusa hatására forog.. Szintén magától értetõdõ, hogy az ábrázoltnál sokkal "sûrûbben" feltételezhetõ a MEF-ok kilépése. A másodikon azt láthatjuk, hogy mit láthatna az a megfigyelõ (ha láthatná a MEF-at) akkor ha v=0,99c relatív sebességgel mozog hozzá viszonyítva a forrás. A harmadik animáción r sugáron álló középpont körül v=0,99c kerületi sebességû pontból kisugárzott ME fotonok periódikus sûrûsödései figyelhetõk meg. A negyediken azt látjuk, hogy hogyan sûrûsödne a gyorsulás hatására 90-180-270-360 foknál "átforduló" spin hatására a ME foton felhõ. Itt már jól megfigyelhetõ a több százszoros sûrûsödési helyek kialakulása. Az ötödiken az r sugárral a középpont körül v=0,99c kerületi sebesség mellett gyorsulás hatására létrejövõ sûrûsödés látható. A hatodikon az ötödik animáció azon megjelenítése amikor a megfigyelõ relatív sebessége az r sugarú kör középpontjához viszonyítva v=0,99c azaz a relatív Doppler hatása a ME fotonokra szépen megfigyelhetõ az animáción. Sajnálatos módin a pixeles felbontás miatt 1 pixelnél közelebbi "sûrûsödéskor" is csak egy pontban látszik a kettõ vagy több oda közelítõ ME foton. Ez csalóka képzetet kelthet. Ennek és a fentebb leírtaknak megfelelõen érdemes szemlélni az animációkat. Ismételten hangsúlyozom, hogy ezek csak rajzok. Igaz, pontos számításokkal, de csak elképzelt helyzeteket ábrázoló nem túl tökéletes ábra sorozatok. Bármikor ki lehet lépni a programból két egymás utáni ESC lenyomásával, egy-egy animációt meg lehet szakítani egyszeri ESC majd továbblépéshez más gomb lenyomásával. Bárkinek van kérdése, örömmel válaszolok rá.
Innen letölthetõ: http://www.friweb.hu/gezoo/hullam.exe
Érdekes, h pont ezt hoztad fel, mert épp a hétvégén mesélt egy rokonom Jánossy L. könyvérõl. Talán egyszer az is sorra kerül, h elolvassam, mivel ott vélhetõen korrektül és rendesen van megfogalmazva a beszélgetésben szóba került spec.rel. bevezetés.
Mivel a beszélgetés inkább csak filozofikusan érintette a témát, így néhány dolog nem derült ki világosan és nem is értek egyet néhány dologgal. Pl. azt állítja, h Einstein 1905-ös cikkében nem szerepelt azon posztulátum (Mivel németül nem tok, így az angol fordítást nézem). Pedig a §2-ben már az elején kimondja. "Stationary" system alatt pedig §1 alapján azt érti, h azon rendszerek, amelyekben a Newton tv-ek jól mûködnek, ezek pedig az inerciarendszerek.
Az az igen kis rész erõsen 0-hoz konvergál, ugyanis nem túl sok kozmikus eredetû proton és alfa-részecske kóricál a föld felszínnél. Nem véletlen, h nem azok alapján mutatják ki a kozmikus sugárzást, hanem pl. a müonok alapján, azok kevésbé reagálnak, így nagyobb a behatolási mélységük a légkörben.
Az áltrelbõl a Föld okozta gravitáció túl kis mértékû, ahhoz h a müonok idõdilatációját megmagyarázza, nem tudtad? És nálad mi pl. a t és t'? Nem szép dolog úgy képleteket írogatni, h nem mondod meg mit mivel jelölsz...
"A fény sebessége akkor tekinthetõ állandónak, ha a fázisa, ezzel pedig a frekvenciája azonos a forrástól kilépéstõl a detektálás pillanatáig." Sztem meg akkor tekinthetõ állandónak, ha útja során ugyanazon anyagon kell áthaladjon.
"Ezt a feltételt teljesítõ mérést a Föld felszínén csak folyékony levegõvel való hûtés mellett (a hõmozgás okozta fázis mozgás csökkentése-megelõzése érdekében,) lehet három tizedes pontossággal elvégezni." Gondoltál rá, h esetleg ne tegyél semmit a fény útjába, ami megváltoztatná a frekvenciáját?
"Nyilvánvalóan oka az, hogy Maxwell egyenletébõl kiindulva amelynek alapján c=1/gyök(ε*μ)csak a forrásához relatívan mérhetõ állandónak a fény sebessége." Ebbõl egyáltalán nem nyilvánvaló. És emiatt még le is merném fogadni, h ki sem tudod hozni a Maxwell egyenletekbõl a fény terjedési sebességét, mert akkor nem mondanál ilyen marhaságot (persze, ha érted is a levezetést). Érdekes, h itt leírod, h mitõl függ a fény sebessége, de a hsz-od 1. mondatában meg azt állítod, h más dolgoktól is függ.
"És nálad mi pl. a t és t'? Nem szép dolog úgy képleteket írogatni, h nem mondod meg mit mivel jelölsz..." - Einsteintõl vettem át, lásd ott.
"Az áltrelbõl a Föld okozta gravitáció túl kis mértékû, ahhoz h a müonok idõdilatációját megmagyarázza, nem tudtad?" Nem tudtad, hogy arel.Doppler révén sok milliószoros értékkel hat a müonra? Az pedig pontosan a tapasztalt idõdilatációt okozza.
de hogy egészen pontos legyek, nehogy gézu belekössön: ha az EM hullám n1 törésmutatójú közegbõl n2 törésmutatójú közegbe lép, akkor a sebessége c/n1-rõl c/n2-re változik, ahol c a vákuumbeli sebessége az EM hullámnak. hullámhossza lambda*n1-rõl lambda*n2-re változik, ahol lambda a vákuumbeli hullámhossza. frekije pedig nem változik.
tehát bármit rakhatunk a fény útjába, fekije nem változik meg.
Még a kérdést sem érted, akkor mibõl gondolod, hogy írhatnál helyes választ?
"Nyilvánvalóan oka az, hogy Maxwell egyenletébõl kiindulva amelynek alapján c=1/gyök(ε*μ)csak a forrásához relatívan mérhetõ állandónak a fény sebessége." Itt, ezen a ponton: "Ebbõl egyáltalán nem nyilvánvaló." igazoltad, hogy fogalmad sincs a kérdésrõl, de válaszolni szeretnél.. Na de mire? A kérdést nem értetted meg..
"tehát bármit rakhatunk a fény útjába, fekije nem változik meg."
Olvass figyelmesebben: "A fény sebessége akkor tekinthetõ állandónak, ha a fázisa, ezzel pedig a frekvenciája azonos a forrástól kilépéstõl a detektálás pillanatáig."
Ha a fázisa megváltozik, akkor a haladási periódusideje is megváltozik,
a frekvencia pedig a periódusidõ reciproka, tehát a közegbe be vagy kilépéssel megváltozik a frekvencia is a fizikai definíció szerint.
Amíg ezen a nézeteden nem változtatsz, addig kérlek, ne reagálj egyetlen posztomra se! A kérésem okát, nyilvánvalóan megérted majd, ha tudni fogod az összefüggést a gravitációs rel.Doppler és az idõdilatáció között.
ez nem nézet, hanem tény. fogalmad sincs mit mikor milyen vonatkoztatásban lehet használni. melyik elméletnek mik az értelmezési tartományai, használhatósága. összemosod a dolgokat, nem tudod melyik képlet mire való, mit jelent. ha valaki rákérdez, összevissza hablatyolsz, aztmonod nézze meg egy könyvben, stb. nem tudod melyik változó mit jelöl.
a müonos dolgoknál a müon élettartamánál van az idõdilatáció, és a müon mint inerciarendszer mozog, nagy sebességgel a megfigyelõhöz képest. specrel. a doppler shiftnél nem inerciarendszer van, hanem gyorsuló renszer. ez általános relativitás, habár a speciális relativitásból levezetve, nem ugyanaz.
Tehát a müon keletkezik a légkör felsõ határában legyen mondjuk 10Km.Az tudjuk hogy a müon fény sebesség mellet Kb 660m tesz meg mielõtt elbomlik. De lehet e agyagot (tömeget) fénysebességre gyorsítani?Nem lesz akkor végtelen tömegû és nem kell-e hozzá végtelen energia.?Mekkora sebesség kell ahhoz hogy müon, az idõ dilatáció által áthidalja azt az utat,amíg eljut az észlelõ detektorig. És ez mekkora energia felvétellel jár ,mivel ugye gyorsul,és ahhoz energia kell. Lehet neked van igazad ,de amíg a link utolsó dõlt sora nem változik ilyenre ,
” A relativitáselmélet a 20-ik század egyik nagyon fontos fizikai vívmánya. A relativitáselmélet bizonyított tényekre, alapul.” addig fenn tartom álláspontomat.
Tehát téged nem az érdekel, hogy mi van a relativitáselmélettel magával, hanem a véleményedet a témában egy isten háta mögötti szar oldal egy elbaszott szócikkére alapozod.
Tévedsz az érdekel de mivel mindent eldöntõ bizonyítékot (határozott mérési eredményt)egyik tábor sem tud felmutatni így elfogadom azt de fent tartom a magam nézetét. A gratuláció viszont csak neked jár, mert megint sikerült bizonyítanod hogy neked nem a beszélgetés a fontos hanem a beszólás!
Elolvastam de megint csak az derült ki hogy nem én írok marhaságot. Honnan veszed azt ha valaminek megváltozik bármilyen okból a hullámhossza akkor a frekije úgy marad? A helyesbítéseddel nem helyesbítetted a #289 hsz."marhaságát" Egy elektromágneses sugárzásnak több jellemzõje közül az egyik, a hullámhossz amit frekvenciájából határozunk meg és fordítva. És Te mit is írtál?
#292 "a vákuumbeli sebessége az EM hullámnak. hullámhossza lambda*n1-rõl lambda*n2-re változik, ahol lambda a vákuumbeli hullámhossza. frekije pedig nem változik."
"294#helyesbítés: ... hullámhossza lambda/n1-rõl lambda/n2-re változik..." gondolom a pontok után szintén "frekije pedig nem változik." következne.
úgy látszik nem gézu az egyetlen, aki nem képes értelmezni a szöveges információt. arról írtam, amikor a fénysugár egyik közegbõl átlép egy más törésmutatójú közegbe. akkor NEM változik meg a frekije. csak a sebessége és a hullámhossza. a hullámhosszat nem csak a frekvenciájából határozzuk meg, hanem még a sebességébõl is. ha a sebessége csökken egy optikailag sûrûbb közegben, és a hullámhossza is csökken ugyanolyan arányban, akkor a frekvenciának állandónak kell maradnia.
Talán azzal kellene kezdened hogy értelmesen leírod a mondandódat és nem a másikat vádolni. Egy képlet, jelen esetben lambda= fénysebesség (nem sebesség)osztva a frekvenciával.Ha a sebesség csökken akkor nõ a frekvencia ,és fordítva.Valójában ha két különbözõ törésmutatójú közegbe érkezik a fény és ha a sebessége változik, változik a hullámhossz és a frekvencia is.Egyik sem független a másikától.De minden esetben a Fénysebesség a mérvadó hiszen csak így tudod kiszámítani a törés mutatót.
"hullámhossza is csökken ugyanolyan arányban, akkor a frekvenciának állandónak kell maradnia. " Itt a hiba!Ha a hullámossz csökken NÕ a freki!
jó, akkor vegyünk egy példát konkrétan. a fény vákuumbeli sebessége legyen c = 3*10^8 m/s . legyen a EM hullám monokromatikus, vákuumbeli hullámhossza l = 600nm. legyen az egyik közeg levegõ, n1 = 1 és a másik közeg üveg n2 = 1.5 törésmutatóval. tehát a fény levegõbõl (vagy ha úgytetszik vákuumból) lép át üvegbe.
azt mondd meg nekem, ha szerinted változik a hullámhossz és a frekvenica is, mekkora lesz a fény sebessége (v2), hullámhossza(l2) és frekvenciája (f2) az üvegben?
Neked van igazad! A képlet szerint mélyen az infra tartományban kellene lennie, de nem ott lesz.Azzal nincs baj amit írtam hiszen ez más elektromágneses hullámra igaz, csak nem a fény, közegben való haladására. A Fény az fény.Ez Van Régen voltam középiskolás.
A freki azt adja meg, h hány periódus halad át másodpercenként. Ha a közeghatárhoz ér a fény és az 1. közegben adott frekije volt és a másikban, meg mondjuk kisebb. Akkor az azt jelentené, h a különbözetben levõ hullámperiódusoknak a közeghatáron kell, h legyenek (eltûnjenek?), vagyis ott folyamatosan 1re nagyobb lenne a torlódás. De nem ez a tapasztalat. Fordított helyzetben pedig minden másodpercben új zavarok kéne keletkezzenek. Ha egyik közegbõl f számú zavar érkezik másodpercenként, akkor a másik közegben is ennyi zavar terjed tovább. kísérletileg | ezen gifen is látszik
oh értem, hát akkor a korod miatt nem tudod kiszámolni (pedig azért annyira nem bonyolult, hogy egy 47 ne tudja kiszámolni). sebaj, megoldom én,
a sebessége az üvegben v2 = c/n2 = 2*10^8 m/s hullámhossza l2 = l/n2 = 400 nm frekije pedig marad f = c/l = c2/l2 = 500 THz
Fénysebességre nem. Sztem már írtam, h aszimptotikusan közelíthetõ csak. Az energiáját nem a gyorsulással szerzi, hanem már létrejöttekor ekkora energiát visz el az ütközésbõl (vhol még wikin is fenn van a diagramja). Kb. 0,99c.
A fizika modelleket alkot. Ha az ezekbõl kijövõ eredmények egyeznek a tapasztalatokkal, akkor jó a modell. Minden modellben vhonnan ki kell indulni, ezek pl. az alapfogalmak és axiómának (fizikában inkább posztulátum), amiket bizonyítás nélkül elfogadunk. Ezért is hülyeség azt elvárni, h bizonyított tényeken alapuljon, mert semmi sincsen, ami azokon alapulna. A specrelben adott 2 posztulátum és definiálva van, h mit ért idõn és helyen, ez hogyan határozható meg a gyakorlatban. Az ezekbõl matematikai számításokkal kihozott törvényszerûségek pedig jól egyeznek a kísérletekkel. Ergo ez egy jó modell. Az a gyakorlatban lényegtelen, h a posztulátumokat milyen 5letek, kísérletek... alapján szülték (azzal a filozófusok és azon belül is a tud.töri foglalkozik)
Kösz a semmit. Esetleg ezeket is úgy használja Einstein, mint ahogyan Lebegyev az általad felvázolt levezetést?
Én nem olvasgatok áltrelt csak ism.terj. szinten, de ott még nem találkoztam azzal, h a rel. dopplernek bármi köze lenne a dologhoz (lásd). Viszont kétségeim vannak afelõl, h te tudnád mirõl beszélsz, miután még a specrellel sem vagy tisztában.