Az agresszor pontosan tudja. A katonai repterek helye ismert. Aki elõször veti be a lopakodó repülõgépeit, valószínûleg erõsen legyengíti az ellenfelet. Tehát megéri elsõként támadni.
Konfliktushelyzetben a gépek x%-a már régen rotációs alapon CAP-el...
Nem figyesz. Épp arról beszélek, hogy a lopakodó technológiák fejlõdésével, a radarok és légvédelmi eszközök gyengülésével csökken a bizonytalanság, mert a repülõgépek nagyobb eséllyel érik el a céljukat, ezért nagyobb valószínûséggel megy egymásnak a két hatalom.
Egyáltalán nem ilyen pre determinisztikus dolog ez.
"Ennyi erõvel stratégiai sziten védekezõfegyver, mert soha nem tudhaja az ellen, hogy hol vannak a gépek..."
Az agresszor pontosan tudja. A katonai repterek helye ismert. Aki elõször veti be a lopakodó repülõgépeit, valószínûleg erõsen legyengíti az ellenfelet. Tehát megéri elsõként támadni.
"A MIRV sem generált atomháborút"
Ez egy rossz példa. A MIRV egyszerûen megnövelte a robbanófejek számát, de miután fokozatosan került bevezetésre, a második csapásmérés képessége végig megmaradt. Mi lenne a második csapásmérés megfelelõje a lopakodóknál?
"a bizonytalanság adja azt, hogy nem menne egymásnak csak úgy két ilyen hatalom."
Nem figyesz. Épp arról beszélek, hogy a lopakodó technológiák fejlõdésével, a radarok és légvédelmi eszközök gyengülésével csökken a bizonytalanság, mert a repülõgépek nagyobb eséllyel érik el a céljukat, ezért nagyobb valószínûséggel megy egymásnak a két hatalom.
És általában is: minél erõsebb a kard és gyengébb a pajzs, annál valószínûbb, hogy a két fél valamelyikének megéri elkezdeni harcolni, mert aki elõször sújt le, elõnybe kerül. Az egyetlen dolog, ami megakadályozza a támadást, ha az elsõ csapást elszenvedõ garantáltan elég erõs marad egy fájdalmas második csapáshoz.
Ha viszont az elsõ csapás nagy eséllyel elbukik a pajzson, mindkét fél tartózkodik az elsõ ütéstõl, és a békés alternatívák értéke relatíve magasabb.
Itt nem a taktikai, hanem a stratégiai szintrõl beszélek. Taktikai szinten a stealth valóban pusztán védelmet jelent egy repülõgépnek, de stratégiai szinten a lopakodó repülõgép támadófegyver, aminek célja, hogy a háború kezdeti "nehéz" környezetében is biztosítja az ellenséges cél megsemmisítését.
Helytelen megállpítás. Egy repülõgép egyetlen képessége nem extrapolálható így és fõleg nem ilyen szélsõségesen. Ennyi erõvel stratégiai sziten védekezõfegyver, mert soha nem tudhaja az ellen, hogy hol vannak a gépek...
A MIRV sem generált atomháborút, pedig az is az elsõ csapásmérésre ösztönöz elvben...
A stealth gép vs. stealth gép összecsapás kimenetele nagyon random lehet, ergo a bizonytalanság adja azt, hogy nem menne egymásnak csak úgy két ilyen hatalom.
Itt nem a taktikai, hanem a stratégiai szintrõl beszélek. Taktikai szinten a stealth valóban pusztán védelmet jelent egy repülõgépnek, de stratégiai szinten a lopakodó repülõgép támadófegyver, aminek célja, hogy a háború kezdeti "nehéz" környezetében is biztosítja az ellenséges cél megsemmisítését.
A szemléltetés kedvéért képzeljük el, hogy létezik közel tökéletes stealth technika, és egy ilyen repülõgép 99%-ban biztosan eléri és megsemmisíti célját. Két ilyen technológiával felfegyverzett ellenség bármely konfliktus esetén azonnal "forró" háborút kezdeményez, mivel az nyer nagyobb valószínûséggel, aki elõször veti be a lopakodó technológiát (fõleg ha azt a másik lopakodóinak földön történõ megsemmisítésére használja). Ha viszont a lopakodó technológia mondjuk csak 20%-os, a felek kétszer is meggondolják, hogy elkezdjék.
A stealth tehát konfliktus-erõsítõ hatású, és növeli egy háború esélyét.
Hasonló volt a helyzet a nukleáris fegyverekkel is, de ott a második csapásméréssel járó elrettentés képessége tessék-lássék megoldotta a problémát (tehát az a tény, hogy az elsõ csapás elszenvedése esetén is marad elég fegyver az ellenfél megsemmisítéséhez). Ennek ellenére a felek folyamatosan paráztak azon, hogy nem élik túl az elsõ csapást, és lényegében ennek eredménye volt a nukleáris fegyverkezési verseny.
Sokkal nyugodtabb hely a világ, ha a védekezés könnyebb, mint a támadás.
De. A stealth pont errõl szól. Mivel a 4. gen és régebbi gépeknek gyak. fogalmuk nincs arról legtöbbször, hogy mondjuk egy F-22 Raptor merre jár, nem arcoskodhatnak még csapatosan sem igazán. A "pajzsnak" is vannak megjelenési formái. Van aktív és passzív védelem. A stealth képesség passzív.
Mellesleg milyen ellentámadásról beszélünk, amikor a stealth képesség a hagyományos gépekkel szemben minimum elsõ csapás képességet adja...?
Úgy érted, hogy a lopakodó technológia lenne a pajzs? Nem jó. "Pajzs" (védõfegyverzet) alatt én olyan technológiát értek, ami képes az ellentámadásnak esélyt adni, tehát fõ célja, hogy hatástalanítsa az elsõ agresszív lépést, és elbizonytalanítsa az agresszort a sikerét illetõen. A stealth alapvetõen nem errõl szól.
Szia Cifu! Csak azért kérdeztem rá a Nyebo-ra, mert a 11. hozzászólásodban pont L és S sávokról írtál, mint három frekvenciáról. Ami még lehet igaz is, de akkor menjünk egy privát csatira és ott elmesélem ki kivel van abban a radarban ;)
Pár válasz a kérdésekre: Reapert nem láttam repülni, a Predator minden radarunkon látszott anno amikor elég magasra emelkedett. Volt is ámuldozás az amcsi haverok körében... A NyEBO nem csak 'A' sávos radar? 20 éve, mikor találkoztunk egymással, még az volt :) A VERA is van vagy 15 éves. Nem hiszem, hogy azóta áll a technika fejlõdése. Bár ha ott is olyanok fûjják a passzátszelet mint mifelénk! Az F-117-esek az 'E'-'F' sávokon nem látszottak, de az említett P-18-as 'A' sávos volt a javából. Hõst nem kell csinálni Dani ex-kollégából, de minden elismerést megérdemel, nagyon ugyes és OKOS ember!
Ostoba mucsai parasztoknál amrika köpködésnek pont megfelel, hogy na végre vége az amerikaiaknak, mert lelõttek egy lopakodót.
Láttad már filmekben, hogy a pilóták oktatásánál a modellre pálcikát ragasztanak és úgy elemzik ki a légiharcot, hogy báboznak a gépekkel a levegõben? Na ezért vették.
Egyéknét meg soha nem értettem, hogy miért kezelik "lopakodó elv killerként" az esetet, mikor 3000 bevetés alatt sikerült egyet lelõni belõle úgy, hogy ezek mentek a legvédettebb célok ellen
Ha szembeállítasz a palkánkkal a 3-as vonalnál csukott szemmel nagyságrenddel többször találok be a gyûrûbe kosárlabdával, mint amennyire a légvédelem sikeres volt a gép ellen.
És még ehhez a sikerhez is az kellett, hogy Dani Zoltánéknak mákja legyen.
Na persze, természetesen. Ismered a klasszikus viccet, mint mondott a jugó katona, mikor lelõtték a Nighthawk-ot? -Bocs, de nem láttam. Amúgy is egy klasszikusan elbaszott eset volt, a katonák teljes mértékben szembementek a parancsoknak. Ha csak azt betartják, hogy minden bevetés más útvonalon kell, hogy történjen, mint az elõzõek, akkor sem lett volna baj.
Amúgy meg ofkorsz, hogy minden lopakodó lelõhetõ, sõt mondok mást, annak is van reális esélye, hogy a bevetés elõtt a levegõben trafálja telibe egy meteor. Ha megfelelõ tûzsûrûséget lõnek csöves légvédelembõl egy olyan területre, ahol adott pillanatban át kell haladnia egy lopakodó repülõnek, jó eséllyel lelövik. Csak a feltételek teljesülésének mekkora az esélye...
Az F-117-est már 1988-ban bemutatták, addig szupertitkos volt a formája is, a makettgyártók pedig "F-19" fantázianéven forgalmaztak egy teljesen más kinézetû modellt, ami sosem létezett a valóságban, de még játékokban is felbukkant, pl. "F-19 Stealth fighter" (vagy volt a Retaliator nevû játék, amiben szerepelt az "F-22", ami szintén elég távol állt a valódi kinézetétõl, pl. kacsavezérsíkos volt). Egyébként aligha hihetõ, hogy az orosz diplomaták a játékbolti maketteket kémkedés céljából vették :)))
Onnantól már egyik fegyver sem titok, ha bevetik. Az öbölháborúig az F-117A hiper-szuper titkos volt, de utána már minden úvodás tudta, hogy néz ki, meg nagyjából mire képes.
"ami a rövid hullámhosszt jelöli (8-12 Ghz frekvenciatartomány vagyis a 8-12 centiméter hullámhosszúság tartománya"
Csak szólok, hogy 10 Ghz-en 3 centiméter a hulláhossz.
Na olvasom tovább a cikket. (egyébbként fizikából nem érettségizett a posztoló, vagy csk figyelmetlen?)
Tehát a páncélzat nem tûnik el, csak átalakul. Nem arra gyúrnak, hogy kibírd a találatot. A kard és pajzs küzdelme odáig fajult, hogy a pajzs lényege az, hogy el se találjanak.
Szerintem meg nem eldönthetõ. A támadó stealth gépek is belefuthanak olyan stelth véderõbe, hogy ehaj. A konfliktus kimenetelen nagyon a véletlenen múlhat.
Nem jó, hogy a lopakodó technológiák felszálló ágban vannak. Alapvetõen támadásnál hasznos, így megnöveli egy konfliktus esélyét. Elsõként kell bevetni, aktív cselekvõként.
A támadófegyverzet dominanciája esetén csak a kölcsönös elrettentés alakít ki egyensúlyt. Szerencsésebb, ha egy hadviselési ágat a védõfegyverzet dominál. Két teknõsbéka ritkán ugrik egymásnak. Persze az is kell, hogy a felek tudják magukról, hogy teknõsbékák; az elsõ világháborúnak például aligha fogtak volna neki az európai hatalmak, ha tudták volna elõre, hogy alakul majd a hadviselés.
A hajók páncélzata eltûnt, lassan a tank is erre a sorsra jut. A védõfegyverek következõ reneszánsza az aktív rendszerekkel jöhetne el (intelligens ellenrakéták, lézerek); kérdés, lépést tudna-e tartani a támadó oldal fejlesztéseivel. A nukleáris fegyverek története alapján nem.
Akkor a csehek most vega, vagy vera rendszert használnak? :-)) Bocs, hogy felhoztam a gépelési hibát, jó a czikk.
Aki egy kicsit is tisztában volt / van a tényekkel, az nyilván nem hitte, hogy az F-117 láthatattlan. Ez egy propaganda, vagy valami olyasmi - mint amikor a Patriot tökéletes hatékonyságát ecsetelték anno 1991-ben. ;)
Ott Sea Shadowra gondoltam, de nem is ez a lényeg. Kétségtelenül a valóság az utolsó két mondatodban van. Én csak arra céloztam, hogy ez igencsak komikus történelmi tény, legalább is számomra.
Dani Zoltán esete szépen összegzi a lényeget (olvassátok el a wikin, kb a legjobb cikk amit ott olvastam): - nincs olyan hogy minden típusú radar ellen rejtõ védelem (Dani õsrégi ruszki radarját még kicsit sufnituningolták is) - megfelelõ taktikai fedezet nélkül a legfaszább amcsi gépet is le lehet lõni (nem szálltak fel a támogató radarvadász gépek, és ezt a kémek még jelentették is)
Ezt most nem igazán értem. Hadihajók? Az összes modern tervezésû egység alacsony észlelhetõségû, csupa nagy, homogén felületbõl összeállított felépítménnyel. Még csak nem is Zumwalt osztállyal, vagy a két LCS osztállyal jövök, amik aztán tényleg elég letisztultak, de még egy Absalon-osztály is egyértelmûen "lopakodó" jellegû:
Repülõgépeknél gyakorlatilag minden modern harci gép LO kialakítású, amit most fejlesztenek. Itt megint kitérnék arra, hogy különösen a robotrepülõgépek. Az X-47 vagy a nEURON még kevesebb reflexponttal rendelkezik, mint egy F-22A vagy F-35.
Tehát az RCS csökkentése továbbra is fontos dolog, legalábbis ahogy én látom...
Hogy egy illuzióval kevesebb, mert a lopakodó gépek sem sebezhetettlenek? Ez ugyanolyan dolog, mint az a (vágy)álom, hogy az Abrams-ek kilõhetettlenek...
Hát de nem ez történt? 90-es években mindenhol csak a csoda Nighthawk volt, teli volt minden gyerek szobája poszterekkel. Minden 2. akciófilmben ott virítottak a lopakodók. Még annak idején tankban, fregattban stb.-ben is elindultak a lopakodó fejlesztések. Aztán 99-ben lelõttek egyet, és azóta nagy kuss...
Kár, hogy errõl az F-35 program nem tud, ahogy az X-47 sem, ami nemrég repült elõször. Az F-22 programot sem állították le, a gép 2005 decemberében vált hadrafoghatóvá.
Az RAH-66-ot az UAV-k elterjedése nyírta ki sok egyéb más mellett.
Az jó vicc, hogy Dani Zoltán nemzeti hõsünk tevékenysége óta bár kimondatlanul de a US szépen dobszóra leállított minden lopakodó fejlesztést. A több száz milliárd dolláros csodagépek egy õsi ruszki radarrendszer és a székely leleményességnek köszönhetõen kidobható a kukába. F-22, Commanche, B2, F117 stb., kb. 98 óta nem is hallottam róluk egy szót se, nagyobb részüket kivonták vagy ami fejlesztés alatt volt, azt pedig leállították.
A probléma, hogy amíg "a közelbe" érnek, addig halomra mészárol egy stealth gép 3-4 nem stealth gépet. Se gép darabszámban, se költségben nem bírja ezt senki.
Több rétegeben alkalmazva lehetne több spektrumban elnyelni, csak olyan vastag lenne a festék, hogy van nem tapadna fel, vagy annyi anyagok kell a gépbe tenni, hogy a harcértéke látja a kárát. Légellenállás, + tömeg ,stb.
Kicsi a radarkeresztmetszetük, de azért nem F-117A / F-22A szintû. A Predator esetén állítólag a szárny alatti függesztményekkel majdnem megduplázódik, így már 1m2 felett van.
"Nem lehet csak úgy keresztül rugdalni teljesen csöndben egy száz milliárd dolláros kiadást egyetlen képviselõ házban, parlamentben vagy szenátusban se." Á, igazad van, biztos nem! Hiszen nálunk sem lehet.
Na de nem is az a lényeg, hogy adott gép mit tud, milyen adatokkal rendelkezik, hanem hogy a többi pályázó géphez képest mit tud? Na abban már nem vagyok annyira biztos, hogy ezt a gyártók elmondják, még ha tudják is esetleg. Az egyik gyártó megadja a visszavert jelet nanojule/fokban, a másiki meg köbláb/miatyánkban, akkor egyik sem hazudott. Csak nem lehet összevetni a megadott adatokat közvetlenül. Gyakorlatilag ezért is tartanak ezek a tenderek akár évekig is, mert a gyakorlatban kell letesztelni a brossúrákban levõ szöveget. Aztán ugye jön az egész egyéb hatása, gazdasági -pl ellentételezés-, környezeti, akármilyen. És aztán fogja magát a politika és dönt valahogy egy pill alatt, mert joga van hozzá, lásd Gripen tender.
a predatorok es reaperek hogy viselkednek a radaron?
Dehogynem, az viszont mar sokszor keso, marmint ha alulrol veszed eszre a gepet. Hatulrol megjobban eszlelheto :). Ezert vannak elore v kihelyezett allomasok ill. rejtettebb (es gyengebb) rendszerek, de azokat igy konnyebb megsemmisiteni is. Nem tudom, hogy a muholdak mit tudnak ezen a teruleten, szerintem azok lehetnek a legkorabbi eszlelok, ha megvan/lenne a technika. Abban is lehet taktika, hogy a korben lefedettseg esetleg nem teljes ill. a tereptargyak menten repulo repulo nem latszodik a radaron... filmekben latni ilyet, kivancsi lennek a valosagban es ma, ez hogy mukodik.
nincsen olyan radar amely nem szembõl hanem alulról felfele pásztáz? Így sokkal kisebb lenne az esélye, hogy a gép meglóg... legalább az ország határokra lehetne ilyet tenni, és onnan már lehetne lövetni esetleg más módokon.
Ez igaz is bizonyos esetekben. Ne felejtsük el, hogy ez üzlet, méghozzá nem kis volumenû. Marketingesek dolgoznak szépen. Viszont sok országban a nagyobb horderejû katonai beszerzések és fejlesztések politikai kérdések. Fõleg az USA-ban. Ott és máshol is tendert írnak ki egy beszerzésre, aminek van követelmény rendszere. Ez alapján egy bizottság (remélhetõleg hozzáértõk) a beérkezett pályázatok alapján döntenek. Politikai okok miatt ezek a követelmény rendszerek és a pályázok "termékei" hozzáférhetõek a nyilvánosság számára. Nem lehet csak úgy keresztül rugdalni teljesen csöndben egy száz milliárd dolláros kiadást egyetlen képviselõ házban, parlamentben vagy szenátusban se.
Nem is csak repulogeprol, sot nem legieros fejlesztesrol, hanem "technologiarol" beszeltem a hadaszat (,esetleg a tarsadalom kontrollalasa) barmely teruleten..
A gyartok valoszinuleg nem olyan brossurat nyomnak a vevo kezebe, mint egy Tescos "ujsag", hanem komoly diagrammokkal, elnyelesi terkepekkel, valos tesztek jegyzokonyveit tartalmazo konyveket. Ha egy vevo keri, szerintem elotte/vele is vegezhetnek mereseket az egyik prezentacio alatt. Hogy ebbol mit hoz a nagy nyilvanossag ele ill. mi kerul ki a Wikipediara, vagy mukedvelok amator weboldalara, az egy masik dolog.
Jó lesz az 1991-nek is, tekintve, hogy az F-117A-kat már kivonták. Amúgy manapság nem olyan egyszerû titokban fejleszteni egy akár több száz milliárd dolláros gépet. Manapság nem lehet elmenni úgy egy katonai reptér közelében, hogy az ember ne bukkanjon spotterekbe. Amúgy is a gépek kinézete ma már nem a legfontosabb szempont. A vezérlõszámítógépben dolgozó programok amik értékesek. Pont emiatt is dühöngött legutóbb Izrael, mert az USA nem hajlandó átadni az F-35-ös forráskódját, amivel az IAF képes lenne saját fejlesztéseket integrálni az USA segítsége és akár tudta nélkül.
O nem erre gondolt, hanem arra, hogy ha az amcsik pl. 2010-ben ismertek el az F-117A hasznalatat, akkor lehet, hogy az mar valojaban 1980-ban allt szolgalatba, mig jelenleg egy olyan csucstechnika birtokaban vannak, amirol majd joval kesobb hallunk csak. Igen, sokfele hir terjeng, barmit es barki terjeszthet is. Ilyen feltetelezeseket pedig nem lehet ellenorizni, szoval.. :) Logikailag vegiggondolva, viszont ugy latom, hogy igy is az amerikaiak uraljak a "demokraciat" a hatalmas es fejlett arzenaljukkal, gyakran megsem tudnak megoldani hatekonyan harcaszati feladatokat bar lehet, hogy ez a latszat is csak a terv resze. :) Effele elmeletekre bizonyossagot talalni foldi halandonak nem lehet, emiatt kar is agyalni rajta.
A légi cél hozzávetõleges észlelése is már fontos taktikai elõny lehet. Elég csak arra gondolni, hogy régebben, mikor nem vagy csak nagyon korlátozott képességû fedélzeti radarok voltak, földi rávezetéssel irányították az elfogókat az ellenséges jel közelébe. Ez most is mûködhet. Elég közel érve egy akár AESA radarral felszerelt 4++ generációs gép (Rafaele, Gripen NG, stb) amelyek mostanában kezdenek elterjedni és mire a kínai vagy orosz gépek hadrendbe állnak, addigra szép számmal lesz ezekbõl is, már hatékonyan lennének képesek céladatokat szerezni és tûzet nyitni a célra, vagy egyéb infra- és elektrooptikai eszközökkel megközelíteni infravezérelt fegyverek bevetéséhez.
Másik fontos dolog ugyebár, hogy a csökkentet észlelhetõség nem állandó. Ezt sok tényezõ befolyásolja, kezdve a radarhullámok beérkezési szögétõl, irányától egészen az olyan dolgokon, mint az, hogy a gép végez-e bármiféle kisugárzást (Radar, Rádió, stb). Az egyes gyártók szeretik mindig csak is a legideálisabb reflexiós értéket megadni. Ez általában szembõl, külsõ függesztmények nélküli, kikapcsolt RADAR-al mért érték.
Itt a probléma. Nincs olyan anyag, amelyik minden rádióhullám számára láthatattlan. Olyan létezik, amelyik bizonyos frekvenciatartományok számára olyan, mint a szivacs. Illetve van olyan megoldás, hogy a festék vagy borítás apró fém (?) szemcséket tartalmaz, amelyek szana-szét bontják és különbözõ irányokba szórják szét az radarjel energiáját, ám ez önmagában kevés.
végülis ha megetetnék az összes elektromágneses hullámot valamilyen elnyelõ anyaggal akkor megoldódna az összes problémájuk nemde? Vagy ilyen egyeltalán nem lehetséges? Milyen anyag nyeli el legjobban az elektromágneses hullámokat.
Ez azért nem feltétlenül igaz, mert sok téren elavultabbak, mint a jelenleg civil vagy félkatonai célú rendszerek. Például a Fly-by-wire (a pilóta kezelõszervei egy számítógépnek mondják meg, hogy mit akar a pilóta, a számítógép dönti el különbözõ beérkezõ jelek alapján, hogy ennek megfelelõen milyen vezérsíkot mennyire térítsen ki) már az 1950-es években is rendelkezésre állt, de az 1970-es években kezdett el elterjedni.
A Fly-by-light (a fedélzeti rendszerek között az információkat nem elektromos impulzus, hanem optikai kábelen fény szállítja) is elérhetõ ma, a vadászgépekben viszont még nem használják.
Szó se róla, nyilván vannak titkos gépek, amelyek új technológiákat hoznak be, és igen, lehet, hogy 30 évvel járnak más országok elõtt. Például az F-117A-hez hasonló képességû gépet csak az USA tart rendszerben továbbra is, és valószínûleg az évtized második feléig ez így is marad...
Sõt, ugye elviekben a modern AESA radarokkal már aktív ellentevékenységet is lehet folytatni, szõlséges esetben ki lehet "sütni" egy radarberendezést.
Ám mindkét megoldásnak vannak hátulütõi. Ha mondjuk az ellenséges légvédelem oldaláról nézed, akkor teljesen mindegy, hogy C-130 vagy F-22 az, mindkét esetben ellenfél.
A radar-elleni aktív tevékenységhez pedig az észlelõ (befogadó) radarantennát kell célbavenni. Ha a radar viszont két különálló antennával rendelkezik (tehát külön adó antenna és vevõ antenna), akkor igencsak macerás lesz a vevõ oldali antenna észlelése és pozíciójának meghatározása.
Még régebben olvastam, hogy a szupertitkos gépek amiket a világsajtónak szoktak bemutogatni azok kb 30 évvel ezelõtti technológiai szinten van, és a valódi jó cuccokat természetesen nem teszik ki wikipédiára :D
Egyébként ismereteim szerint az F-22 - F-35 páros is képes másnak hazudni magát, vagyis mesterségesen generálni pl. egy C-130-as visszaverõdési jellemzõit.
Feltételezem, a többi korszerû típus esetében is hangsúlyt fektettek erre.
#8: Ha azt a dolgot, ami a pontatlan radaron látja az ellent, úgy hívják, hogy vadászirányítás, akkor az azért már fél siker..:-)
Egy lehetseges megoldas meg a passziv szenzoros inditasu, optikai keresovel ellatott elharito robotrepulogep/raketa. Ez gyakorlatilag egy szetszortan telepitett uteget jelent, minden peldanynal egy-egy szernzorral, ami folott ha elrepul valami gyanus, akkor elindit egy optikai kereso rendszerrel ellatott raketat. Tehat amig a gep nem valik teljesen atlatszova azaz lathatatlanna tehat szabad szemmel is lathato, addig ez a fajta rendszer megtalalja. Onnantol pedig mar csak a pilota reakciojan es a ket jarmu manoverzo kepessegen mulik, hogy leszedik-e a gepet.
A masik megoldas meg a szoftveresen modulalt frekvenciaju radar. Ekkor egy vagy tobb ado valtozo frekvenciakon generalja a kereso jelet, amit mashova szetszortan telepitett szenzorok fognak. Igy haromszogelheto a legtobb jarmu pozicioja es egyben meg is festik a celt a raketak szamara. A tobb jelado es a valtozo frekvencia pedig megneheziti a rendszer eltalalasat.
Igen, ezekre én is emlékszem. Ezért lennék kíváncsi arra, hogy vajon a PAK-FA esetén miért nem emlegetik olyan bõszen az oroszok most. :)
A plazmás dologról én azt olvastam, hogy tökéletesen mûködik csak az a gond vele, hogy karácsonyfa módjára világít a repülõgép a sötétben és infra tartományban is komoly jelet generál. Szóval a radarok elõl valóban eltûnik a gép csak szabad szemmel este már 300km-rõl ki lehet szúrni. Ja és mint ha lenne némi probléma a saját rendszerek mûködésével is. Téged nem látnak radarral de te sem látsz semmit sõt még rádiózni sem lehet amikor mûködik. De lehet rosszul emlékszem.
Egy SEAD (légvédelmi rendszerek elleni hadviselés) vadászgép nem õrült módon, öngyilkos hajlammal repül így nézve? :)
Igazából nem tudom mennyire lehet hatékonyan kiszûrni õket, én arra tippelnék, hogy esetleg egyszerre több, különbözõ frekittartományban üzemelõ radar képét összevetve lehet gyanút fogni, mert kétlem, hogy három különbözõ hullámhosszon mûködõ radarnak is tud azért válaszjelet generálni. A NEBO M ugye ezt a megoldást használja, tehát van három keresõradarja, egy a VHF, egy az L és egy az S tartományban.
A csaligépes megoldások érdekes, de egy nagyteljesítmény légvédelmi rendszerekben nincs valamiféle programozható szûrés / intelligencia, ogy kiszûrja azon célokat amik õrült módjára repkednek? Márimnt a nyilvánvaló taktikai helyzetben lényegében öngyilkos hajlammal?
Szerintem külön szerepel is, hogy keresõ radarokat fejlesztenek az oroszok/fehéroroszok (kínaiak). :)
A keresõ radar abból a szempontból nagyon fontos, hogy hozzávetõleg (pár száz méteres pontossággal) meg tudja mondani a cél helyzetét. Ez alapján már lehet a modern légvédelmi rendszerekkel rakétát indítani, a célmegjelölõ radarok a keresõradarok alapján meghatározott irányba fordulhatnak, és a rakétát lehet indítani. A rakéta a repülés elsõ fázisában úgy is parancsvezérelt, tehát nem látja a célt. A repülés végsõ fázisában jön el a passzív (vagy aktív) keresõfej ideje, amikor a célról visszaverõdõ rádiójel már elég ahhoz, hogy a pontos célkoordinátákat meghatározzák velük, és ez alapján legyen a rakéta a célra rávezetve.
Egy fontos apró tény maradt ki a cikkbõl. Az, hogy az emlegetett, csökkentett észlelhetõségû gépeket jobban látó radarok keresõradarok. Hiába látja az a gépet, ha semmiféle rendszer nem képes ez alapján jelenleg célravezetni bármitis is.
A másik apró bibi a méretük. Irgalmatlan nagyon ezek, nem éppen mobilak. Ma, ami egy háborúban nem tud 5 perc alatt odébmenni, az nem sokáig marad egy darabban egy olyan katonai hatalom ellen, aminek van csökkentett észlelhetõségû gépe.
Ami a frekvencia témát illeti, van egy elírás a cíkkben, meg egy pórias megfogalmazásom, de a lényeget nem változtattja meg. A méteres hullámhosszon mûködõ radarral akár OTH (Over the Horizont - Horizonton túli) radart is lehet létrehozni, amelyik a légkör felsõ rétegeit "célozza" meg, amirõl visszaverõdnek ezek a rádiójelek. Tehát képes lehet akár több ezer km-re lévõ célpontok észlelésére is. Ilyen radarja van az USA-nak, az Oroszoknak, a Franciáknak, az Ausztráloknak és így tovább.
Amennyire én beleástam magamat a témába, úgy értelmeztem, hogy adott energiabefektetés árán a hosszabb hullámok vesztik el kevésbé a távolságtól függõen az energiájukat. Ha tévedtem ebben, valaki javítson ki, legyen szíves.
. Az oroszok kb 1 évtizede dobálóznak azzal, hogy õk rendelkeznek un plasma-stealth képességgel. Ez azt jelenti, hogy a repülõgépen elhelyezett plazma generátor, gyakorlatilag nagy teljesítményû ionizátor egy töltött részecskékbõl álló felhõt képeznek, amely viszont már gyakorlatilag hullámhossztól függetlenül elnyelik gyengítik a rádiósugarakat.
Dobálódznak, ám senki sem tudja pontosan mire is képes ez a rendszer, és elég gyanús, hogy valamiért a többi országból nem hallani eféle kísérletekrõl. Én kicsit szkeptikus vagyok ezzel a megoldással kapcsolatban.
Érdekes, hogy az új orosz lopakodónál rá lehet látni a hajtómûlapátokra. Amikor a gyártóknak ezt észrevételezték a külföldi szakemberek, hogy ebbõl azért gond lehet, akkor az oroszok csak azt válaszolták rejtélyesen: Gond lehet annak, aki nem tudja kezelni!
Egyes gyártók / típusok valóban úgy kezelik ezt, hogy a szívócsatorna feketett "S" alakot formáz, hogy szembõl ne lehessen rálátni a hajtómû lapátjaira, ilyen például a francia Dassault Rafale megoldása:
Viszont van más megoldás is, az un. radarjel-blokkolók, vagyis pontosabban radarjel szétszórók. Ezek úgy néznek ki, mint egy álló lapátsor, de valójában a kompozit mûanyagból, radarjel-elnyelõ anyagokból épültek, és elnyelik illetve szétszórják a beérkezõ radarjeleket. Ilyen volt az Boeing X-32 megoldása is:
Szóval nem feltétlenül kell a plazma-technológiát vizionálni, hogy ezt a problémát megoldják, továbbá a PAK-FA prototípusai még nem is a végleges hajtómûveikkel repülnek, korai prototípus fázisban vannak csak. Ahogy az YF-22 (protogép) és az F-22A (szériagép) vagy az X-35 (protogép) és az F-35 (szériagép) között is jelentõs eltérések vannak, úgy egész biztos, hogy jelenleg látható PAK-FA is eltér attól, ami évek múlva sorozatgyártásba kerül. A Szuhoj-nál sem ritka az ilyen, a Szu-27 elsõ változata elég furán néz ki a késõbbi Szu-27-hez szokott szemeknek:
Van egy válasz-jeladó a rakéta testében, a MALD esetében SAS (Signature Augmentation Subsystem) a neve. Ez a beérkezõ jel alapján egy válaszjelet generál az elõre beprogramozott feladatnak megfelelõen - képes egy F-22A jelét is generálni, vagy akár egy B-52-es bombázóét is.
Olvass utána. 2.VH-ban an angolok próbálkoztak chaff használatával: fémcsíkokat pakoltak egyfontos (kevesebb, mint fél kiló) csomagokba, amiket aztán egyesével kidobáltak a bombázó hátulján. Minden egyes csomag egy bombázó-méretû radarvisszhangot hozott létre a németek radarképernyõin és mivel egész bombázószázadok egyszerre kezdtek dobálni... nem kell ecsetelnem.
Más: amcsik légierejében van az a taktika, hogy "wild weasel": egy csapat repülõbõl az egyik szándékosan felhívja magára az ellenség figyelmét és kiprovokálja, hogy azok célba vegyék a légvédelmi radarjaikkal; amíg a SAMek ezzel a géppel vannak elfoglalva, a többiek megkeresik és szétlövik a kilövõállást. Hülyeségnek hangzik, de már Vietnamban is használták. Szóval biztos van valami cucc, amivel növelhetik a gép radarvisszhangját.
Jó cikk, néhány lényeges hibával. A hullámhosszak a frekik, meg a sávok kicsit keverednek.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a rádióhullámok kb a saját hullámhosszukkal (vagy inkább a hullámhossz 1/4 ével) összemérhetõ nagyságrendû tárgyakkal, felületekkel kerülnek erõsebb kölcsönhatásba. A lopakodó repülõk alapvetõen pár cm hullámhosszú radarjelek módosítására lettek kialakítva, ezek a másik gépek fedélzeti radarjai, és a legtõbb földfelszíni felderítõ radar. Deciméteres hullámhosszú felderítõ radarok már jobban látják, de a legjobban a méteres hullámhosszúak, mert ezeket gyakorlatilag "nem tévesztik meg" a repülõgép felületének azok a kialakításai, amelyek nem esnek egybe a hullámhossz nagyságrendjével. Pl a különleges felület, ami pár milliméter lehet, a pár 10 cm-es nagyságrendû szerelõablak farkasfogazások stb. Az F-11z-es lopakodó Jugoszláviai lelövése is nagyban köszönhetõ a légvédelmi rakétakomplexum P-18-as felderítõ radarjának, ami õsöreg méteres hullámhosszú jószág. Ilyen radart nálunk is modernizáltak. Persze nem elsõsorba a lopakodók elleni hatékonyabb harc miatt, bár kitudja.
"A rövidebb hullámhosszon mûködõ radar jobb, részletesebb képet nyújt, pontosabban adja meg a célpont pozícióját, viszont kevésbé alkalmas nagy távolságokra történõ használatra. (Minél messzebb van a reflexpont, ami visszaveri a rádióhullámot, annál kevésbé lehet jól "irányítani" a hullámot.)" Ez a bekezdés félreérthetõ. Megint csak a hullámhosszhoz viszonyítanék. Minél hosszabb a hullámhossz annál inkább hajlamos, hogy kövesse a Föld görbületét, illetve visszaverõdik az ionoszféráról gyakorlatilag a látótávolság mögé betekintõ földi telepítésû radarokat lehet csinálni, amilyenek a ballisztikus rakéták elleni korai riasztó távolfelderítõ radarok is. Ilyen szempontból a régebbi méteres radarok hullámhossza a jobb. A cm-es hullámhossz nagyjából már csak egyenesvonalban terjed. A méteres hullámhossz gondja azonban az alacsonyabb felbontás és pontosság.
Még egy érdekes téma kimaradt. Az oroszok kb 1 évtizede dobálóznak azzal, hogy õk rendelkeznek un plasma-stealth képességgel. Ez azt jelenti, hogy a repülõgépen elhelyezett plazma generátor, gyakorlatilag nagy teljesítményû ionizátor egy töltött részecskékbõl álló felhõt képeznek, amely viszont már gyakorlatilag hullámhossztól függetlenül elnyelik gyengítik a rádiósugarakat. Elmondható, hogy igazán nagy teljesítményû ilyen generátort valszeg még nem csináltak az oroszok, amivel egy nem arra tervezett gépet is tökéletesen lopakodóvá lehet alakítani, de egy kisebb generátorral esetleg a veszélyesebb pontokat árnyékoplni lehet. Pl a hajtómû beömlõnyilása. Érdekes, hogy az új orosz lopakodónál rá lehet látni a hajtómûlapátokra. Amikor a gyártóknak ezt észrevételezték a külföldi szakemberek, hogy ebbõl azért gond lehet, akkor az oroszok csak azt válaszolták rejtélyesen: Gond lehet annak, aki nem tudja kezelni!
Egy ilyen kismeretu csali, hogy tud olyan nagy feluletet mutatni? Az anyaga erositi a visszaverodo hullamot?
De erdekes cikk, tetszik. ;)
A 8-12 GHz freki az nem 8-12 cm hullamhossznak felel meg.
Informatika és tudomány
