willcox: Azért van több kép, hogy tudjál kattintgatni, hogy kipróbálhasd a különbözõ bállításokat, vagyis, hogy láthasd mirõl szólt a cikk. A képek egyidõben készültek. Egy ugráló gördeszkást nem fogsz 3 féle beállítással lefényképezni. A géppel 1 kép készül, ezután lehet több "mélységélességû" képet elmenteni, amiket egy flash animációba összegyúrva élvezetesen lehet váltogatni.
izé...bokeh-val mizu?
"Egy kép sehogy nem lenne elég - én megmondtam! Örülök, hogy te is elismerted" - Abban igazad van, hogy nem egy kép van a flash fájlban. A kérdés, hogy mibõl jön létre a végeredmény. Abban nincs igazad, hogy több kép készül különbözõ fókuszbeállításokkal. Egy exponálás történik, egyszer kerülnek kiolvasásra az adatok, az expozíció közben nem mozdul a lencse. A fényképezõgép kimenete pedig nem x darab kép, hanem egy négydimenziós mátrix, ahol a pixelek x és y koordinátája mellett u és v beesési szögek szerint is differenciáljuk a pixelek értékeit.
"ez így marhaság. Mégpedig azért, mert akkor csak maszatot lehetne kapni végeredményül, hiszen az érzékelõ 1 pontjára több helyrõl is érkezne fény." - De egy adott pixelre egy adott irányból csak egy helyrõl jöhet fény, itt pedig egy pixel csak egy irányból érkezõ fényt rögzít - ez az egész technológia lényege, ez az újdonság, errõl szól a doktori disszertáció. Ha a tárgy a fókuszpontban van, akkor minden, róla a kamerába jutó fény a szenzoron egy pontba esik, vagyis x és y koordinátán lévõ fényességérték egyenlõ az adott koordinátában lévõ összes szubpixel által rögzített értékek összegével. Ha a fókuszsíktól közelebbi vagy távolabbi tárgyat szeretnénk élesen látni, akkor az integrálás (véges számú pixel miatt szummázás) során u és v függvényében x és y változik, ezt szemlélteti a 18. oldalon a 2.4-es ábra, és írja le a 19. oldalon a 2.1. egyenlet.
1011001: "minden pontból végtelen sok irányban verõdik vissza a fény (2.3. ábra), ami a lencsén keresztül különbözõ szögekben ér a szenzorra. Közelebbi tárgyaknál nagyobb a beesési szög szórása, távolabbi tárgyaknál kisebb (végtelenbõl csak párhuzamos sugarak jönnének). Ezek a sugarak a fókusztávolságtól függõen eshetnek egy pontba, de egy foltra is (2.4. ábra). Mindkét esetben visszakövethetõ a bejövõ sugarak forrása (azok metszéspontja), vagyis a fényképezett tárgy távolsága." - ez így marhaság. Mégpedig azért, mert akkor csak maszatot lehetne kapni végeredményül, hiszen az érzékelõ 1 pontjára több helyrõl is érkezne fény.
"Egy kép sehogy nem lenne elég" - én megmondtam! Örülök, hogy te is elismerted.
"az iránynak és a távolságnak nem sok köze van egymáshoz" - pedig de: minden pontból végtelen sok irányban verõdik vissza a fény (2.3. ábra), ami a lencsén keresztül különbözõ szögekben ér a szenzorra. Közelebbi tárgyaknál nagyobb a beesési szög szórása, távolabbi tárgyaknál kisebb (végtelenbõl csak párhuzamos sugarak jönnének). Ezek a sugarak a fókusztávolságtól függõen eshetnek egy pontba, de egy foltra is (2.4. ábra). Mindkét esetben visszakövethetõ a bejövõ sugarak forrása (azok metszéspontja), vagyis a fényképezett tárgy távolsága.
"Ha olyan szuper az algoritmus, meg a mikrolencsés bûvészkedés, akkor elég lenne 1 db kép." - Egy kép sehogy nem lenne elég, mivel nem csak az x és y koordinátáktól, hanem a távolságtól is függ az adott pixel értéke. Vagyis két dimenzió (x és y koordináták szerint a pixelek, egy kép), nem elegendõ a teljes információ tárolásához. Az algoritmus pedig szuper, csak számításigényes: ray-tracing az alapja. Nem tudom, mi van a flash fájlban, de ha valóban több kép, akkor az csak annyit igazol, hogy nem lehet valós idõben kiszámolni. Ez annyira nem meglepõ.
"Egy fórumban mindig vannak hurráoptimisták." - meg olyanok is, akiket se cikkekkel, se kész termékkel, se doktori disszertációval nem lehet meggyõzni, és mindent jobban tudnak.
Kérlek, olvasd el a cikket, és mondd el, szerinted hol a csalás. Oldalszámmal, idézett szöveggel, egyenlettel, cáfolattal, indoklással. Meglepne ha ilyet találnál, mivel a 2006-ban a dolgozattal együtt elkészítettek egy mûködõ prototípust is, errõl a 3.6. fejezetben olvashatsz.
"Az egyes pixelek csak adott irányból érkezõ fényt rögzítenek" - az iránynak és a távolságnak nem sok köze van egymáshoz.
"Az, hogy a flash fájlban mi van letárolva, lényegtelen" - már miért lenne lényegtelen? Ha olyan szuper az algoritmus, meg a mikrolencsés bûvészkedés, akkor elég lenne 1 db kép. De mivel nem 1 kép van a végtermékben, az az én sejtésemet igazolja.
"Elég bonyolult matematika van mögötte ahhoz, hogy elõfeldolgozzák a nyers adatot, és ne valós idõben kalkulálják a különbözõ fókuszpontokkal a képeket." - pedig csak úgy lenne hihetõ, ha 1 db kép lenne. Bár talán még úgy is lehetne trükközni.
""a trükk az, hogy a fotonok irányát is rögzítik" - tessék? Mivel? Hogyan?" - Mikrolencsékkel a szenzor elõtt. Az egyes pixelek csak adott irányból érkezõ fényt rögzítenek - ahogy a disszertációban is le van írva.
"miért van több kép letárolva a file-ban?" - Az, hogy a flash fájlban mi van letárolva, lényegtelen. Elég bonyolult matematika van mögötte ahhoz, hogy elõfeldolgozzák a nyers adatot, és ne valós idõben kalkulálják a különbözõ fókuszpontokkal a képeket.
""ami egyébként egy doktori disszertáció (a Stanfordon készült)" - ettõl most seggre kéne esnem?" - de legalábbis megfontolni, hogy nem hülyeség.
"komoly emberek vagytok" - igen, mi legalább utánanéztünk a dolognak. Az senkitõl nem várható el, hogy egy 150 oldalas disszertációt végigolvasson és megértsen, de mivel én is képfeldolgozás témában szereztem a diplomámat, valamennyit megértettem belõle.
Magyar mentalitas: "szar" "hulyeseg" "haszontalan" "ezt en is siman megcsinalom igy meg ugy". Szerintem nincs az jo talalmany ami mi ne tudnank a sarga foldig lehordani
"a trükk az, hogy a fotonok irányát is rögzítik" - tessék? Mivel? Hogyan?
"ami nincs az érzékelõn fókuszban elvileg annak is kiszámítható utólag a fókuszpontja és összerakható a róla alkotott kép" - aztán felébredsz, és bilibe lóg az ujjad.
"Most te írtad a legnagyobb hülyeségeket" - ezt ugye magadra értetted?
"Szó sincs több, különbözõ fókuszponttal készített képrõl" - akkor miért van több kép letárolva a file-ban?
"ami egyébként egy doktori disszertáció (a Stanfordon készült)" - ettõl most seggre kéne esnem?
"bevallom, csak felületesen futottam át a disszertációt" és "Mivel a részletes dokumentációt nem olvastam el" - komoly emberek vagytok.
"Te egyébként eddig csupa igaz dologgal találkoztál az interneten?" - Nem. A fórumokon a kommentelõk például orbitális ökörségeket tudnak összehordani. Most te írtad a legnagyobb hülyeségeket.
Szó sincs több, különbözõ fókuszponttal készített képrõl: egy expozíció történik, egyszer olvassa ki a szenzor által rögzített értékeket.
Olvasd el a gyártó leírását, vagy 'matatom' 10:25-kor küldött linkjét (a cég honlapjáról is elérhetõ), ami egyébként egy doktori disszertáció (a Stanfordon készült). Ha egyéb információd van, kérlek linkeld vagy idézd (bevallom, csak felületesen futottam át a disszertációt).
A gyártó a honlapján azt hazudik, amit akar. Te egyébként eddig csupa igaz dologgal találkoztál az interneten? Nézd meg, amit írtam, az a nagy büdös igazság. Több képet készít el, különbözõ fókuszbeállításokkal. Ezt te egy fix fókuszú olcsó géppel a büdös életben nem csinálod meg.
Elég szegényes a fantáziája annak, aki nem látja, miért jó ez. Egy fontos funkciót valósít meg drága mechanikus elemek helyett elektronikusan: a fókuszálást. Olcsó, kicsi, fix fókuszú és blendéjû optikával tetszõleges mélységélességet valósíthatsz meg, mindezt gyorsan, élességállítási idõ nélkül. Gondoljunk bele, mennyi finommechanikai alkatrészt, lencsét és villanymotort lehet megspórolni!
És még nem is beszéltünk a kreatív felhasználásokról: a kalkulált mélységinformáció birtokában (ál-)3D képet generálhatsz, köd-effektet tehetsz a képre, elsötétítheted a fókuszponttól távoli tárgyakat, stb. A végtermék meg lehet egyszerû kép, a fentiekhez hasonló flash, vagy valamilyen trükkös mû-3D anyag.
Nyilván kicsit még várni kell, hogy ezek a szenzorok felbontásban és érzékenységben beérjék a hagyományosakat, de a gyártó honlapján is kiderül, hogy nem a professzionális alkalmazás az elsõdleges cél (valamikor a digitális technológiánál se az volt), ezek a képek pedig már kapásból jobbak, mint amire egy 50e Ft-os kompakt valaha is képes lesz.
Amúgy vicces, hogy sokan kapásból bullshiteznek, pedig ha annyi idõt szántak volna a gyártó honlapjának megtekintésére, mint a hozzászólásuk megírására, nem csináltak volna magukból hülyét.
A dolog lényege pont az, hogy a kép adott része NE legyen éles. A DSLR-ek is azért törtek be a video piacra, mert a 35mm-es optikákkal és a nagy szenzormérettel lehetett kis mélységélességû képeket csinálni. A kép adott részeinek kiemelése fókusz állítással a filmes képalkotás egyik fontos eszköze, amit a kis szenzorméretû videokamerák nem tudnak. Amúgy ez a technológia tényleg fake. Fényképezés végeredménye flash... WTF?
Nem látom kiforrottnak a technikát, azt meg végkép nem látom, hogy kinek és mikor érné meg szórakozni ezzel?! Ha a mélységélességgel komponálok képet, akkor úgyis több verziót készít(het)ek, ha meg mindent élesre akarok állítani, akkor kicsire választom a rekeszt. Egyébként meg fotózz lyukkamerával és akkor minden éles lesz...! ;)
Megnéztem a gyártó honlapját, és a trükk az, hogy a fotonok irányát is rögzítik. Így lényegében ami nincs az érzékelõn fókuszban elvileg annak is kiszámítható utólag a fókuszpontja és összerakható a róla alkotott kép. Mivel a részletes dokumentációt nem olvastam el, csak a rövid szemléltetésbõl következtettem ki azt amit írok, ezért inkább belinkelem a teljes leírást is azok kedvéért akik komolyan érdeklõdnek: Digital Light Field Photography.
Na kicsit elolvastam, a truváj elvileg ott van, hogy a beesõ fény irányvektorát is képes érzékelni és tárolni ez a szenzor. Kíváncsi leszek a független tesztekre, addig egy kicsit szkeptikus vagyok :D
No igen, és hiányzik a mélységélesség mértékének állítása, amit ugye blendézéssel lehet jól belõni egy gépen. Persze ha több más-más fókuszponttal készült képe van az embernek, akkor ezt manuálisan is "összefotosoppolhatja", de egy ilyen programmal is automatizálható lenne. Amúgy meg a képek minõsége gyenge, tele vannak vertikális és horizontális zajcsíkokkal a sötétebb felületeken. Szóval van még itt mit csiszolni. Maga az ötlet viszont tetszik.
Ez bizony nem forradalmi dolog, hanem átverés. Valójában arról van szó, hogy különbözõ fókuszbeállításokkal készít több képet, és ezt egy LFP file-ban tárolja, amibõl a flash-es megjelenítõ választ ki annak megfelelõen, hogy hova kattintunk. De még azt is rosszul csinálja, elég az utolsó képet vizsgálni. Ha a lándzsa hegyétõl kis lépésekben kattintgatunk végig a lándzsán végig az ember kezéig, akkor lehet látni, hogy fix átmenetek vannak (nem véletlen, hisz váltásnál egy másik fókusszal készült képet jelenít meg), de idõnként még azt is elhibázza. Ez csak egy jópofa dolog, nem több, haszna nincs. Ezt egy fotós is egyszerûen meg tudja csinálni, ha manuálisan változtatja a fókuszt, és minden fókuszhoz készít egy képet. A végén meg kiválasztja a neki megfelelõt.
Nekem is fix fókuszú technikának tûnik. Pl. az utolsó képen hiába kattintasz a lándzsa hegyére vagy a háttérben levõ pavilon hátsó részére, nem lesznek élesek azok a részek.
Mivel még nem mutattak be egy prototípust sem, a kérdésed eléggé teoretikus :)
Nem teljesen bullshit, ezt tudják a fix fókuszú lencsék. A lényeg az, hogy a fókuszt a gyártás során úgy lövik be (a hiperfokális távolságra), hogy egy bizonyos távolgástól a végtelenig minden nagyjából fókuszban van, de annál a távolságnál közelebb semmit sem tudsz élesen fényképezni. Az ennél távolabbi dolgok élességénél viszont a hangsúly a "nagyjából"-on van, ahogy ez látszik is a képeken.
Ha emlékszel még a nagyon régi gagyi (sokszor eldobható) fényképezõgépekre, azokon nem is lehetett állítani a fókuszt. Szóval nekem is az volt a kérdésem, hogy itt is errõl van-e szó vagy tényleg feltaláltak valami nagyon jó dolgot.
Ez bullshit. A fókuszálásnak éppen az a lényege hogy onnan gyûjsük be a fény ahonnan akarjuk. Ha mindenhonnan akkor honnan a rákból tudná bármi is hogy ha odafókuszáltunk volna akkor mi volt ott?
"Sok ember csak azért vesz drága tükörreflexes gépet, mivel frusztrálja õket a kompakt fényképezõgépek lassú reagálása, miszerint hosszú idõ telik el az exponálógomb lenyomása és a tényleges képkészítés között."
Engem valahogy nem frusztrál, még az 5 éves telefonomon is duplamélységû exponálógomb van, ha tudom hogy lesz valami, rányomom az autofókuszt, majd tartom a gombot a megfelelõ pillanatig, amikor is ütközésig nyomom, és azonnal exponál. Max akkor probléma, ha hirtelen kell elõkapni az eszközt, de akkor amúgy is várnom kell amíg a Symbian betölti a kameraprogramot, vagy amíg a digitális gép kitolja az optikát.
... Na majd az olyan pornófilmek, ahol fókuszálhatsz egyik cicirõl a másikra, vagy a háttérben lévõ frankó festményre a falon...
Na az lesz eredmény. Arról kérek majd cikket.
Nem érted a kérdésem lényegét. A kérdésem arra irányult, hogy akkor most ez technikailag egy fix fókuszú géppel készített kép, a truváj pedig a flash-es szoftver, ami gaussian blur-t nyom a képre attól függõen, hogy hova kattintasz, és mi van ott a képen? Mert ha igen, akkor azért nem nevezném ezt én akkora innovációnak.
Jól néz ki meg minden, de ha ez a maximum felbontása, amit a mintaképeken mutatnak, akkor attól nem estem hasra. Teljes képernyõn nézve konkrétan szarok azok a képek. Az elõtérben lévõ dolgok még élesek, a háttérben levõk viszont akkor sincsenek teljesen fókuszban, ha vadul kattintgatok rájuk, és a részletesség is a béka segge alatt van.
Nyilván ez jobb, mint egy mobillal fényképezett elmosódott hányadék, de azért ne sugallják már azt, hogy ezzel jobban jársz, mint egy tükörreflexes géppel.
Ez mennyiben különbözik attól, hogy csinálok egy képet fix fókuszú objektívvel, majd photoshopban belövöm a mélységélességet?
Kicsit úgy vagyok ezzel, mint dédöreganyám, amikor nézte a holdraszállást a TV-ben. "Mondhattok nekem bármit, de ez akkor is hülyeség." :D
hmmmmm, ezzel a technológiával sokkal kevesebb "szemét" képet készítenék és ezzel együtt valószínûleg sokkalta jobb igen jó képet. Ezzel az olyan amatõr kattintgatók mint én nagyon jól járnának.
Informatika és tudomány
