Külön létezik az elektromos hálózaton az "ethernet", tehát nem e technológiából jön, hanem a LED-es épül rá.
Adatátvitelrõl beszélünk, nem teljesítményátvitelrõl, tehát meglehet, hogy a LED által leadott jelszint (most itt, mint látható "fényerõ") töredéke is elég lehet(visszaverõdés stb..), és az "árammá alakítás" hatásfoka is simán lehet szar. A villogás a lényeg.
Amíg te látsz a lakásban, addig valszeg ez is fog. Egy ezer éves telõs infrából meg nem érdemes bármilyen következtetést is levonni. Ennyi erõvel támogatásnak oda lehetne vetni, hogy optikán lehet 100 Gb/s-et is tolni. Veszel egy olcsó 1Gb/s-es cuccot, azzal variálsz és marad nettó adatsebességre 100-300 Mb\s...
Látom, sokan nem értik, köztük én se igazán. De a lényeg az lehet, hogy van egy hagyományos épület, ledes világítással, de hálózat nélkül. Erre te odamész, becsavarod ezeket jelentõs hálózati infrastruktúra szerelgetés nélkül és máris van neted. Ahol általában ég a villany, ott fel sem tûnik a technológia. Pl. egy több km hosszú barlangan is élvezheted a netet, ahova nem fogsz wifit telepítgetni, se kilométeres kábeleket hurcibálni, csak a meglévõ ledek fényét élvezni..
Csak nem értem, elmondaná nekem valaki hogyan valósítják meg a visszirányú kommunikációt a hagyományosnak nevezhetõ ledes armatúrákon keresztül? És reflektort nem fogok hurcibálni magammal az biztos.
Bõvebben: Ez így elég simplex átvitelnek tûnik. Ja, hogy esetleg én infra fénnyel fogom visszalõni a választ? A LED pedig alig tudja a fényt árammá alakítani közben.
Az elektromágneses sugárzás kiváltására? A fény is az.. Persze, tudom én bohó, a frekvencia a lényeges.
Ennyi erõvel a beépített hangszórókat is felhasználhatnák az adatátvitelhez. Ja, hogy azt már megtették a vezetékes telefonoknál anno? És? Vissza a gyõkerekhez! Divat a retré! Mert az aztán egészséges, jó nekünk, mert az kevésbé sugároz.
Igen az a baj ezzel a technológiával, hogy túl sok körülménynek kell ideálisnak lenni ahhoz hogy jól mûködjön. Legalább is a jelenlegi formájában. Fõleg hogy látható fénnyel akarják megoldani, tehát nappal netezz ahogy tudsz, mert túl sok a zavaró tényezõ.
Annak is utána gondolhatnál, hogy a wifinél direkt rálátás gyakorlatilag soha sincs. Vagyis ami a vevõhöz érkezett jel az mind visszavert, vagy "megtört" jel (ha "átment" akár csak egy ajtón, már akkor se ugyanaz a jel). Fénynél ugye megtörni csak átlátszó/áttetszõ felületeken tud (ablak), visszaverni meg minden visszaveri - falak, tárgyak, emberek. A kérdés csak az, hogy milyen mértékben, és itt döglik meg az elképzelés: egy kiváló minõségû, fehér, házimozi festék, aminek nm ára bõven 10eFt fölött van tud kb 50-60%-nyi fényt visszaverni. Minden más jóval kevesebbet (na jó, tükör akár 90% fölött is, de elég ritkák a csupa-tükör falak). Szóval ha a direkt rálátást akadályozná akár csak egy átrepülõ légy, akkor már esélyes hogy szakadna a kapcsolat. Az meg elég gáz.
Tudom, de a cikkben kifejezetten látható fény tartományáról írnak, az meg 400Thz fölött kezdõdik. Mondjuk én se értem miért jó a látható fényhez ragaszkodni - az IR vagy az UV fényt modulálhatnák ahogy akarják, senki se venné észre. Látható fénynél meg nyilván kisebb moduláció az, amit a szem még nem szúr ki. És ugye kisebb moduláció=kisebb átviteli sebesség.
Az ûrbõl pont jön zavaró sugárzás, úgy hívják hogy napfény. Ráadásul mivel semmilyen helységet nem lehet lefedni egy adóval, így azok egymást is zavarják. Tudom, más csatornán üzemelnek, de minél több ilyen csatornát csinálsz, annál kisebb lesz az 1-1 csatornán átvihetõ adatmennyiség.
Cserébe a szoba mind a 6 falára kell raknod adó egységet és a készülékek minden oldalára vevõt. Tényleg sokkal gazdaságosabb. Lehet hogy olcsóbb elõállítani de több kell belõle. Cserébe lesz egy könnyen leárnyékolható, szabadban nem használható Li-Fi-d. Én értem hogy tök buli ez a technológia mert a szomszéd Li-Fi-je nem zavar be, de cserébe vannak macerás dolgai. Majd ha a Prof-ok nem csak rajzon, meg elméletben mutatják meg hogy fényes nappal egy világos lakásban, lámpakapcsolgatás nélkül, folyamatosan és stabilan tudnak netezni egy laptoppal ezzel a technikával, akkor majd elhiszem hogy olyan über-mega-tuti-jó. De amíg csak rizsa, meg elmélet van addig szerintem nem olyan könnyû kiküszöbölni a problémákat amik felmerülhetnek.
Az lesz mert leárnyékolja egy egyszerû fal vagy bármi a zavaró fényeket, nem használja milliónyi eszköz, nem jön a zavaró sugárzás az ûrbõl, és mindenhonnan.
Na igen, csak a Wifi az 2.4Ghz-s tartományban mûködik, a fény meg 400 THz fölött kezdõdik. Egy rádióhullám minél magasabb frekvenciájú, annál inkább érzékeny a környezetre. A wifi se a stabilitásáról híres, szerinted egy 1000x nagyobb hullámhosszú rádióhullám majd stabilabb lesz? Francokat.
De ha le van kapcsolva a lámpa, akkor az átlagérték 0. Ha meg adatot akarsz rajta továbbítani, akkor fel kell hogy kapcsolódjon a lámpa. Vagyis az átlagérték közel 1 lesz. Tökmind1 hogy 0.9997 vagy 1.0003 a moduláció miatt, akkor is feltûnõ hogy eddig sötét volt, most meg világos. Persze lehet nem látható tartományban is sugározni, de a cikk nem errõl ír.
A plafonon lévõ adót simán el lehet azzal takarni, hogy felveszed a kezedbe a laptopot, megfordulsz, és kisétálsz a szobából. Ilyenkor ugye a tested az adó és a laptop közé kerül, szóval élbõl szobánként több adó kellene (kisebbekbe valószínûleg elég volna 4, a 4 sarokba, nagyobbakba kb 4-5nm-enként 1 adó).
Én kiülök a kertbe talán tud kapcsolódni a wifi 512 kbittel, azt is instabilan, mert egy rendesen megépített ház téglafalán már alig tud átmenni extended range-el... földszinten pont a router alatt lévõ szobába is 512-vel megy szakadozva, pedig csak egy vasbeton födém választja el. papír, meg amcsi szerû könnyûszerkezetes házba lehet hogy tökjó, de máshova 0.
Na ja, és majd a rücskös falról visszaverõdött fény erõssége meg modulációja is olyan lesz, hogy abból tökéletesen lehessen az információt dekódolni...
Hát azért egy point to point 1Gbit meg szórt fénybõl összelegózó 100Gbit között nem apró protokoll frissítés kell. Mondjuk úgy hogy ez kb a fizika lehetõségein is túl van. Egyébként amire én emlékszem IRDA-ra, az fél méterrõl még a 9600bit/sec-et is csak fogcsikorgatva tudta...
Ha le van kapcsolva a lámpa, akkor tökmind1 hogy hány GHz-en villogtatod nekem, akkor is látni fogom, hogy pislákol valami. Mert a sötéthez képest bárhány Ghz-s fény feltûnõ. A fõsulin meg biztos rosszul volt tervezve a cucc, arrébb kellett volna rakni az épületeket. Apró probléma, hogy elõször voltak az épületek, utána találták ki hogy csinálnak köztül laeseres átvitelt.
Mi az, hogy folyamatos? A szemnek van tehetetlensége, szóval egy 10 MHz "kockajelet" már folyamatosnak látsz, csak mondjuk fél fényerõvel.
Minden atviteli szabvany varhato sebessegevel tuloznak, reklamcelokbol. A valos adatok, konkret specifikaciok persze nincsenek a neten...
Aham... Akarod hogy a 14,4 Mb/s HSDPA sebességet b/s-ra pontosan levezessem?
Az is erdekes, hogy most mar elojon a karos elektromagneses sugarzas lehetosege, amire persze megoldas ez a technologia, mig eddig egyetlen telekommunikacios ceg vagy mernok sem hangoztatta a rakos megbetegedes kockazatat.
Most tûnt fel :) :"..Szóval oké hogy örülnél neki hogy ha a szomszédod nem a 6-os csatornára rakna rá egy 60dbi-s antennát.." Én ennek örülnék a legjobban, bár kétlem, hogy beférne a lakásába :).
A fal csak neked volt gond, mindenki más elõnynek tartja. Természetesen a sima infrának levegõben 3-6 méter nem gond, közvetlen rálátás meg már réges-rég nem kell, mellesleg a plafonon lévõ adó jelét eltakarni, hát...
Azt pedig végképp nem értem, hogy egy fõképp beltérbe szánt technológiát miért kültéri használattal támadsz lol...
Ezek a cuccok sokkal olcsóbbak, ha egy laptopra raksz 2-3-4 érzékelõt még mindig bentebb vagy, mint 1-2 20 centis antennával.
A wifi-nél meg elfelejted, hogy nem kis teljesítménnyel dolgozik, szóval miután átment 2-3 falon és a csöpp kis testeden, még mûködik, bár eléggé szarul a vezetékeshez képest.
Szóval 1-etlen hátránya van már ha ezt annak lehet nevezni, hogy minden szobába kell 1 adó.
Nézd. A józan paraszt eszemmel akkor egy másik levezetést alkotnék neked: Az infravörös amivel belátsz a házba az a közepes, vagy hosszú hullámú infravörös sugárzás. Ez a sugárzási forma nem alkalmas széles-sávú adatátvitelre. Arra csak a közeli infravörös alkalmas (mint régebben a telefonokon lévõ IR port, amin csengõhangot cseréltünk), illetve használják még a rövidhullámú infravöröst is nagyobb távra, de ott sem adatcserére. Jeladókat és távkapcsolókat üzemeltetnek vele csupán.
Szóval jó ötlet az infra mert nem látod, de az un. közeli infrának megvan a maga hatótávja is, ami csupán pár méter. Jah és nem megy át a falon sem.
Szóval oké hogy örülnél neki hogy ha a szomszédod nem a 6-os csatornára rakna rá egy 60dbi-s antennát, meg nem lennének a levegõben jelzavaró tényezõk...stb, de a Li-Fi nem oldja meg azt a gondot, hogy úgy minden helységbe kellene egy sugárzó és minden vevõnek tökéletesen jó rálátással kell rendelkeznie. Ha pedig kimész a kertbe, fényes nappal akkor nem netezel. Azt esetleg lézerrel lehetne megoldani és csak egy pontban. A megfelelõ koherens fénysugárnak van annyi ereje hogy kis zavarással eljusson 10-20 métert. Csak ugye úgy pont el kell kapnod ezt a nyalábot.
Van, amikor a józan paraszti ész csak egy józan paraszt esze...
Jel-zaj viszony, moduláció mond-e valamit, esetleg az infravörös tartomány, amivel belátsz a házba is. Mellesleg tényleg lehet örülni, mikor az átlag paraszti eszû ember megveszi a "wifi"-t, és 26. szerencsétlenként beáll max teljesítménnyel pl. a 6-os csatornára.
Nemtom te hogy vagy vele, de én jobban érezném magam, ha nem lennék körbesütve, és jó lenne, ha nem zavarnánk egymást és más cuccot kölcsönösen.
Ehe... ezt még irodaházakban el tudom képzelni de idehaza már nem. Irodában (azokban amelyekben eddig dolgoztam) szinte mindig égett valami lámpa a folyosókon. Vagy akár a szobákban is. Vagy azért mert olyan sötét volt, vagy azért mert világos volt és le kellett húzni a redõnyt, de akkor meg sötét lett és fel kellett kapcsolni a lámpát (Szõke nõ effektus). xD
De itthon? Nappal nem ég semmi. Ha pedig infra fénnyel akarnák megoldani vagy ultrával akkor új világítótesteket kell bekötni a hálózatba a mostaniak mellé (hálózat felújítás). Az meg a másik hogy ha eltakarom a kezemmel a szenzort nincs net? Mert a kezemen a büdös életbe nem fog átmenni a fény. Ha meg igen akkor azt ipari lézervágónak vagy fénykardnak hívják és a net lesz a legkisebb bajom. :D Ott van még a szóródás problémája is. Ha az érzékelõ takarásban van, de a szórt fény még eljut hozzá, akkor már nem lesz ugyanaz a sebesség. Akkor forgolódni kell hogy pont elkapd a nyalábot. Illetve mi van a beesési szögekkel? Mind tudjuk hogy a fény "energiája" a beesési szög függvénye is. Másik érdekesség hogy én most Wi-Fi-vel kiülök a kertbe és netezek. Li-Fi-vel hogy a pékbe tudom ezt megoldani? A fények van egy olyan hülye tulajdonsága hogy nem megy át a tárgyakon. Illetve hogy ki lehet oltani a sugarakat nagyobb energiájú fénysugarakkal (zseblámpa nappal esete. Ugye hogy nem látod a fényét).
Tehát a marketing szöveg jó, de aki egy kicsit is belegondol józan paraszti ésszel, az rájön hogy oké, baró, de a Wi-Fi mégis sokkal életképesebb.
Szerintem
Wrong. Ha háttal ülsz a lámpának, akkor is van visszavert fény a falon és úgy általában mindenhol a szobába. Persze ha bebújsz egy sötét, zárt dobozba, ott nem megy, de különben igen.
Valakiben felmerült hogy a fény átmegy-e a falon, mert wifivel a szomszéd szobából is elvok, meg háttal a wifinek is. de egy led esetében ha takarás van akkor a sávszél 0 b/s lesz :D
Egy ilyen rendszernel erdemes az infra savba tenni a jeltovabbitast, mivel az nem zavarja a latast. (csak a ccd/cmos szenzorok latjak az infra jelet) Mar korabban is letezett az irda szabvany, de az csak pont-pont kommunikaciora volt jo. Hasonlot hasznal jelenleg jopar infras taviranyitasu jatek, csak alacsonyabb frekvencian (a regi irda savban). Ez a regi technologia is stail 1 gibabitig, bar ahhoz kozvetlen ralatas kell. Kis protokoll frissitessel es modernebb technologiaval siman hozhato a 100 gigabit is. Es meg csak nem is lathato az adat, es ha egy led-es szobai lampa tartalmaz par infra jelado diodat es par vevot, akkor a full duplex kommunikacio is megoldhato es a lampa lekapcsolhato marad.
10MHz vs folyamatos/allando feny. Azert erzed a kulonbseget ugye? Reklamszoveg vs valosag. Hallotal rola, hogy van olyan, hogy beetetes? A 200-300Mb/s valos korulmenyek kozott, szerintem az - egy ilyen felvezetes utan - boritekolhato, hogy nem lesz. Minden atviteli szabvany varhato sebessegevel tuloznak, reklamcelokbol. A valos adatok, konkret specifikaciok persze nincsenek a neten...
Az is erdekes, hogy most mar elojon a karos elektromagneses sugarzas lehetosege, amire persze megoldas ez a technologia, mig eddig egyetlen telekommunikacios ceg vagy mernok sem hangoztatta a rakos megbetegedes kockazatat.
100 Hz vs. 10 MHz. Azért érzed a különbséget, ugye?
#9: A spektrum pont akkora, mint amennyi a szabványban van definiálva. Az átviteli sebességet MINDIG a fizikai rétegen kell értelmezni, mert a többi réteg azt csinál amit akar. Lefedettség meg... Gondolom szórásról, meg egyéb izgi dolgokról nem hallottál még.
Ha te a kHz-MHz nagyságrendû villogást látod, akkor te valami istenféle lény vagy. A fényzajra én is kíváncsi vagyok, hogy oldják meg, gondolom valamilyen DSSS technikával.
Akkor azon a sulin rosszul volt tervezve vagy kivitelezve. Amit linkeltem, Ronja, az jópár évig volt a core a Szlovák mûegyetem egyik koleszán.
Az utolsó két sorban keversz mindent. Az a spektrum tényleg lehet annyival nagyobb. Wifi legyen mondjuk 5MHz*10 000 = 50 GHz szerintem ez ott vígan elfér.
Ja ja, elmeletben a wi-fi is joval szelesebb spektrumu mint a gyakorlatban az atvitel sebessege is nagyobb elmeletben, meg a lefedettseg meg minden. A reklmaszovegben a hatulutoket nem kozlik soha.
LOL Nem az eszrevetelrol van szo, sokan a fenycso villogasat sem veszik eszre vagy egy CRT monitoret, viszont azt egy egyszeru mernokember nem vizsgalna mar meg, hogy tudatalatti hatasa van-e, mondjuk befolyasolja a kozerzetet stb. Vannak meresek, miszerint a fenyek frekvenciai hatassal vannak az emlitett dolgokra ill. mas bonyolultabb osszefuggesek is lehetnek, amit meg tovabb kene kutatni, de ez egyik cegnek sem erdeke, egy civil szervezet meg nem tud ra penzt es tamogatast keriteni a mai vilagban. Csupan a piaci erdekek diktalnak ugy, hogy siman elhallgatnak vagy "leszarnak" hosszutavu hatasokat.
Ha mondjuk lekapcsolt lámpánál szeretnék netezni, akkor biztos észre venném. Annak meg ugye van realitása, hogy mikor 7 ágra süt a nap akkor nem kapcsolom fel a lámpát, illetve ha filmet nézek (netrõl, streamelve) akkor megintcsak nem kapcsolom fel a lámpát. Egyébként lézeres átvitelt már csináltak az egri fõsulin ezelõtt 15 évvel is, az is tök jó volt, amíg a vevõre rá nem sütött a nap. Délután 2-4-ig meg nem volt net - ennyi:-D Szóval alapvetõen elb.szintott ötlet ez, úgy ahogy van.
Egyébként a "10 000-szer nagyobb frekvenciaspektrum" is érdekes dolog, mivel a legtöbb ledes világítótest ultraibolya fénnyel "stimulálja" a leden lévõ sárga foszfor pöttyöt. Szóval ez nagyjából 1 féle frekvenciaspektrum, amíg a foszfort le nem kaparjuk, és más pöttyöt fel nem rakunk rája.
Ha a meglévõ villamoshálózaton akarják alkalmazni akkor könnyen lehet. Nem minden eszköz szeretni ha eltérnek az 50-60 Hz-s frekvenciától. Vagy legalábbis nem szereti a "zavarokat". Nem tudom hogy oldják meg. :S
Informatika és tudomány
