Még 10-15 év és az emberiség elmondhatja magáról, hogy több mint 25 millliárd km-re szemetelt XD, addigra a voyager ûrszöszi kipurcan XD , kit érdekelt még 77-ben a környezettudatos életvitel :D ??? majd valami ufó utasszállító nekimegy és tömegszerencsétlenség lesz , ezért eljönnek és kifüstölnek XD
Épp az, hogy a hetvenes évekbeli technika sokkal idõtállóbb mint a mostani. A legújabb processzorok már olyan vékony alkotóelemekbõl épülnek fel, hogy a kozmikus sugarak könnyedén tönkretehetik. Éppen ezért használnak 386-os processzorokat az ûrkutatásban, mert azok jobban bírják a gyûrõdést.
Nem azért lõtték fel ezeket a szondákat, hogy azt az aranylemezt kivigyék a Naprendszerbõl. Ellenkezõleg, mivel úgyis elhatják a Naprendszert beletették a lemezt is, meg egy hanglemezt is, amire felvettek vagy 50 nyelven elhangzó üdvözlést is meg még egy csomó szöveget.
Volt annak idején egy Csillagember címû film, az kissé tovább folytatta a sztorit.
Kétlem, hogy bármilyen dokumentumfilmben ennyit emlegettek volna. Miért nem vallod be, hogy tévedtél, és rosszul saccoltál? Felesleges másra kenni. Egy alap mûveltséggel ókorinak lehet besorolni õket. Nem kell ehhez professzornak lenni. Gondolom az zavart meg, hogy néhány idióta fejletnek kiálltotta ki a majákat, akik még a közelgõ világvégét is megtudták jósolni.
Azért az durva hogy a 70-es években olyan elektronikát, és elektromos áramforrást alkottak, mely már 35éve üzemel kint a -270fokban... hozzányúlás nélkül.
Még pár évtized és elmondhatjuk, hogy több mint 25 milliárd km-re szemeteltünk...:D
Tudták, hogy ezek a szondák ki fognak lépni a csillagközi térbe, de ez csak járulékos következmény volt. Egyáltalán nem tervezték, hogy eddig mûködõképesek lesznek. Akár csak a Spirit (MER-A), és az Opportunity (MER-B). Azokat is csak 90-os élettartamra tervezték, és sokkal tovább bírták. Az Opportunity (MER-B)mind a mai napig, kb. 3000 napja megy.
Jóval több volt az a hátrány, mint 100 év. egyrészt az eszközeik fõleg csiszolt és pattintott kõbõl, meg fából készült, másrészt nem volt sem igavonó, sem húsáért, tejéért tenyésztett állatuk sem. Csak a nemesfémeket tudták megmunkálni, és még a fazekaskorongot sem ismerték.
A legveszélyesebb fegyverük egy fahusángba rendezett obszidián pengékbõl álló kardféle volt. A spanyolok puskáinak, acélkardjának ez nem volt ellenfél.
"Ehhez a legfontosabb dolog viszont szerintem a PÉNZ eltüntetése lenne az emberi társadalomból mert az nem szül mást csak birtoklási vágyat és ez a legnagyobb hátráltató erõ az emberi társadalom fejlõdésében"
Pont, hogy a pénz ami leginkább a fejlõdést elõremozdítja.
"Eredetileg nem gondolkoztak azon, hogy más naprendszerekbe is elmenjenek ezek a szondák. Csak a mi rendszerünkön belüli pályájukra koncentráltak. Az, hogy aztán pár tízezer évvel késõbb merre repülnek, az így sikerült. De mindegy is, mert lassan, fokozatosan leépülnek a mûszereik, egyre kisebb az energiájuk. Még pár évtized, és mindenképp leáll a mûködésük"
A szondákban üzeneteket helyeztek el egy aranylemezen, ábrázolták az embert, és még magyarul is leírták rá, hogy békével jöttünk vagy valami hasonló. Szóval kifejezett cél volt a naprendszer elhagyása. Még a pélyléjét is úgy alakították ki, hogy az óriásbolygók gravitációja minnél jobban felgyorsítsa.
"Gondolom mindenkinek megvan töri óráról mit csináltak a spanyol, angol stb. hódítok amerika õslakosságával a kontinens felfedezése után. Pedig ott csak kb. 100 év volt a technikai elõnye az európai hódítóknak."
Bocs, hogy kioktatlak, de többezer év volt az, nem száz. Õk az európai ókor hajnalán állhattak, ráadásul éppen hanyatlásnak indultak az egymás közötti háboruzások következtében. Tehát a többségük inkább az õskor szintjén élt, és az államaik kezdtek szétesni apró városállamokra. A kereket sem ismerték.
Az õ tévképzeteiban volt az, hogy majd mindenféle tiltakozás véget vet valaminek. Ma sincs ott mindenhol a kamera és Tibet sem lett szabad. Ha majd egyszer lesz ilyen kolonizálás és fajirtás, tudod, hogy mikor fog tudni róla valaki. Mikor már vége...
"Ez azért elég izgalmas dolog. Mondjuk nem tudom mennyibe került egy ilyen mûhold, de szerintem több százat kellett volna kiküldeni, minden irányba, mindenféle mûszerekkel."
Nem mûhold, ugyanis nem kering semmi körül. Egyébként a költsége a rakétának van, ami felviszi.
"Vagy egy ûrhajóban sokat, és ahol most van ez a szonda, ott elindítani õket mindenféle irányba."
Az ott nem egyhelyben áll, hanem 50 ezer kmph-al száguldozik. Mégis mivel küldenéd más irányba? ez nem egy bicikli, hogy elfordítod a kormányt. Eleve a mai sebességét sem a hajtómûveivel érte el, hanem az óriásbolygók mellett elrepülve a parittyahatással gyorsították fel.
[Bocs a hosszú posztomért. Akit nem érdekel ne olvassa el! Nincs harag. :D]
Mire odajut addigra úgyis rég lemerült, és csak repülõ fémhulladék, úgyhogy nem lenne akkora tragédia, de alighanem tedi mackó adta meg a helyes választ, miszerint a naprendszeren kívüli útja csak amolyan bónusz, és tök mindegy merre megy. De még ha nem is merülne le valami csoda folytán, akkor is évek alatt érne vissza a rádiójele (fénysebességgel), már ha elérne minket, mert tudósok számításai szerint az univerzum háttérsugárzása pár fényév távolságból felismerhetetlenné (foghatatlanná) teszi a rádió sugárzásokat.
betyár: Tény, hogy magunkból indultam ki, de a bölcs ember felkészül a legrosszabbra, és reméli a legjobbakat. Tehát nem bölcs döntés mindenfelé sugározni, hogy létezünk, mert elég egy agresszív ûrutazó fajjal találkoznunk, hogy az legyen az utolsó cselekedetünk. Ami persze nem zárja ki a te elméletedet sem. Lehet, hogy egy békés faj minket vizslat az ûrbõl. Bármi lehetséges. Akár még az is lehet, hogy kicsit be is segítettek az evolúciónkban. :P Hogy miért igáznának le? Amiért te eltaposol egy hangyát. Zavar, hogy ott van. Vagy csak azért, hogy pár ezer év múlva, mikor eléri a technológiánk, hogy méltó ellenfelek legyünk, ne tegyük MI velük ezt. Ne legyél naív! Számtalan oka lehet még. Értékes és ritka ásványok a naprendszerünkben, amit könnyebb megszerezni esetleg erõvel, mint alkudozni rá. Vagy mert szeretik az emberhúst. :D Nem azt mondtam persze, hogy bizonyosan agresszív fajjal fogunk összefutni, csak kb. ugyanannyi rá az esélye, mint hogy barátságosak. (Szerinted mi nem dugnánk állatkertbe, vagy nem kísérleteznénk idegen állatformákon, ha találnánk valahol. Pl. egy vuki szerû lényrõl nem mondanánk meg ránézésre, hogy intelligens. Vagy ha láttad az Avatárt, akkor ott is volt egy jó példa, hogy hogyan használnánk ki mi emberek a technikailag elmaradottakat (és tesszük is ezt nap mint nap) a haszon reményében. Nem azért példálózok az emberekkel, mert automatikusan ilyennek gondolom az idegeneket, hanem kb. 50%-unk van rá, hogy hasonlóan agresszív és önzõ faj, mint a miénk. Az életben maradáshoz, és domináns fajjá váláshoz bizony ez elõny.) Úgyhogy én aggodalommal vegyes izgalommal várom a kapcsolatfelvételt egy földön kívüli intelligens fajjal. De legyen neked igazad. :)
És végezetül szemezgetve a bejegyzésedbõl: "geológiai kincsekért sem érdemes idejönni." Ebben akár igazad is lehet, hisz tényleg nagyon ritkának kell lennie valaminek, hogy ne találjanak belõle eleget lakatlan rendszerekben. Bár az is igaz, hogy nem ismerjük más rendszerek összetételét. :P
"Pusztán az ölés kedvéért biztos nem tennék meg" Erre nem vennék ám mérget. :P Elég, ha olyanok, mint a predátorok, és simán megteszik, mert ránk szabad vadászni. Mi is kiirtottunk szinte minden vadállatot menõzésbõl.
"Amikor majd az orangután el tudja fordítani a tekintetét egy kívánatos nõstényrõl" Nos ez nekem is nehezemre esik. :D
"bukkannánk rá egy eddig ismeretlen és fel nem fedezett területen egy elszigetelten élõ embercsoportra." Ha egy szûk embercsoportra bukkanunk rá, az kuriózum, és pár száz ember nem tényezõ, tehát igazad van. Viszont, ha hirtelen "kinõne" az óceánból egy új kontinens, tele (technikailag) elmaradott emberekkel, akkor oda vinnénk a gyárainkat, és dolgoznának nekünk húgyért, szarért, mint ma is teszi ezt sok ázsiai ország népe a kormánya jóváhagyásával. Tehát igen, kizsákmányolnánk õket. Na nem én vagy te, hanem a milliárdos cégtulajdonosok.
"Szerintem nem az ember fogja feltalálni a komoly ûr technikát hanem megkapjuk majd" Ez akár be is következhet, és a fejlõdés leggyorsabb módja.
"Ehhez a legfontosabb dolog viszont szerintem a PÉNZ eltüntetése" Hát erre, mármint a társadalmi egyenlõségre volt már próbálkozás (lásd szocializmus), és tudjuk, hogy nem mûködött. Amíg vannak vezetõk és végrehajtó szervek, addig van hatalom is, és ezáltal nincs egyenlõség, mert az ember gyarló. Elõzõek nélkül pedig nincs törvény, és aki azokat betartassa, tehát anarchia lenne, ami még rosszabb. Tényleg egy globális szellemi felemelkedés kellene ahhoz, hogy ne legyen gyarlóság, de valljuk be erre nulla az esély. Millióból egy aki nem a saját boldogulását tartja elõbbre valónak.
[Ha valakit untattam magára vessen, amiért mégis elolvasta. :D]
Csillagos ötös! De a végével egy kicsit vitatkoznék. Azzal egyetértek, hogy a pénz kaka, de szerintem ez pont fordítva lenne kivitelezhetõ. Ha a birtoklási vágy megszûnne ill. mérséklõdne, akkor a pénz is eltûnne. Ha csak a pénz tûnne el, attól még a birtoklási vágy megmaradna, és utána fizetnének az emberek tevével, vagy valami mással.
Az a kijelentés, hogy az idegen fajok úgy viselkednének velünk mint a spanyolok az indiánokkal tipikus emberi gondolkodásra vall. Nyilván aki idejönne ehhez a gondolkodásmódhoz semmi köze nem lenne (nekem a személyes véleményem az, hogy már jó ideje itt vannak és figyelnek minket ahogy mi tennénk jelenlegi fejlett társadalmi gondolkodásunkkal ha meglenne a technikai fejlettségünk hozzá és találnánk egy elmaradottabb fajt valahol az ûrben). Gondoljátok el mi a francért igáznának le minket? Ha technikailag fejeltebbek akkor nincs értelme új technológiáért háborúzni mert el vagyunk maradva tõlük. Különbözõ geológiai kincsekért sem érdemes idejönni. Egyrészt nehéz az elszállítása nagy mennyiségben másik bolygóra több fényévre. Pusztán az ölés kedvéért biztos nem tennék meg mert azok a fajok akik nem képesek irányítani ösztöneiket azok soha nem jutnak el messzire mert nem a technikai fejlõdés fontos nekik hanem a vágyaik kielégítése. Az embert az különbözteti meg a többi emberszabású emlõstõl, hogy uralni tudja a vágyait, háttérbe szorítani az ösztönöket és másra koncentrálni. Amikor majd az orangután el tudja fordítani a tekintetét egy kívánatos nõstényrõl és továbbra is a kezében lévõ botdarabra koncentrál hogy vajon mit tudna vele kezdeni akkor elindul azon az úton amin mi indultunk el több tízezer éve. A dolgot most úgy kéne elképzelni, hogy jelenlegi gondolkodásunkkal, technikánkkal és társadalmunkkal bukkannánk rá egy eddig ismeretlen és fel nem fedezett területen egy elszigetelten élõ embercsoportra. Mit tennénk? Nyilván szó sem lenne a leigázásukról. A nemzetközi szervezetek azonnal védett területté nyilvánítanák, körbevennék és észrevétlenül védenék a kéretlen turisták elõl nehogy felforgassák a nép önmagába és esetleg eddigi kultúrájába vetett hitét, mert õk el sem tudják képzelni plz hogy az ember képes repülni vagy ami még durvább kilépni az ûrbe amirõl nekik csak annyi tudásuk hogy este kis pöttyök égnek az égen. Szerintem senki sem fog leigázni minket de nem is fognak elhalmozni minket mindenféle modern technikával mert ahhoz az emberiség még mindig túl agresszív, hogy rászabadítsák más fajokra. Talán egyszer majd eljön az idõ és megtanulunk úgy viselkedni ahogy a minket figyelõ idegeneknek megfelelõ lesz és akkor de csak akkor beléphetünk egy esetleges csillagközi faji közösségbe. Szerintem nem az ember fogja feltalálni a komoly ûr technikát hanem megkapjuk majd ha gondolkodásban és viselkedésben felnövünk hozzá. Ehhez a legfontosabb dolog viszont szerintem a PÉNZ eltüntetése lenne az emberi társadalomból mert az nem szül mást csak birtoklási vágyat és ez a legnagyobb hátráltató erõ az emberi társadalom fejlõdésében
Eredetileg nem gondolkoztak azon, hogy más naprendszerekbe is elmenjenek ezek a szondák. Csak a mi rendszerünkön belüli pályájukra koncentráltak. Az, hogy aztán pár tízezer évvel késõbb merre repülnek, az így sikerült. De mindegy is, mert lassan, fokozatosan leépülnek a mûszereik, egyre kisebb az energiájuk. Még pár évtized, és mindenképp leáll a mûködésük.
Szerintem elég necces lett volna belevezetni egy másik rendszer belsejébe, hiszen egy kósza kis méretû bolygó és már el is tért a pályáról a kis szonda.. mire megérkezik ide az üzenet, majd vissza a válasz addigra már 6x be tudott csapódni valamibe.
Nem jó ötlet több száz szondát kilõni mindenféle irányokba, hogy aztán egy agresszív faj könnyen ránk találjon, és leigázzon, vagy kiirtson minket. Ez olyan lenne, mint az egyszeri ember, aki a sötétben hangokat és morgásokat hall, és ahelyett, hogy elbújna azt üvöltözi, hogy ki van ott. Gondolom mindenkinek megvan töri óráról mit csináltak a spanyol, angol stb. hódítok amerika õslakosságával a kontinens felfedezése után. Pedig ott csak kb. 100 év volt a technikai elõnye az európai hódítóknak. Tény, hogy az emberi faj elég agresszív, de nincs okunk feltételezni, hogy más domináns fajok ne lennének azok. Jobb félni... (Persze rettegni nem szabad.:P)
Más. Nem vennék azért rá mérget, hogy a Voyager fogja elõször elérni a naprendszer peremét, mert ha az elég messze van, akkor még elõfordulhat, hogy felfedezünk egy 10x gyorsabb meghajtást, és egy másik szonda beelõzi. Volt már hasonlóra példa. :P
1-2 fényévre szándékoznak megközelíteni a célul kitûzött naprendszereket. És ugyan miért? Úgy értem, akkor már miért nem úgy tervezték meg az útját, hogy be is lépjen az adott naprendszerekbe? Ha azért, mert nem tudták olyan pontosan megtervezni az odavezetõ útját az irdatlan távolságok, idõtényezõ, fizikai tudásunk hiányosságai, esetleges tévedései, stb. miatt, akkor már értem.
Kérdés hogy mit nevezünk az ûr meghódításának ? Valószínû hogy sokféleképpen lehet értelmezni a meghódítást,de már hagytunk nyomokat a naprendszerben,és hamarosan nyomok kerülnek azon kívül is.Még nagyon az elején járunk az ûrkutatásának,felderítésének,azért ha lassan is de haladunk.
Hagyd el, õ egy ilyen troll. Minden ûrkutatással foglalkozó cikknél leírja, hogy nem fogunk más égitestre elmenni. Abban viszont igaza van, hogy az egész emberiség nem fog átköltözni egy másik bolygóra. Viszont az ûrkutatást nem fogjuk abbahagyni. Ahhoz túl kíváncsi fajzatok vagyunk.
Aközött a két kijelentés között ,hogy "a semmiben a semmibõl véletlenül létrejött egy kurva sûrû gömböcske majd felrobbant" és "mondá az úr!" Semmi különbség nincsen"
Naprendszerünknek több szempontból is meg lehet húzni a határát. Az egyik lehetõség, hogy azon objektumok elterjedését vizsgáljuk, amelyek 4,6 milliárd évvel ezelõtt a Nappal együtt keletkeztek. Ezek közül a Naptól legtávolabb, de még körülötte keringõ égitestek azok a fagyott üstökösmagok, amelyek jeges bolygócsírákként az óriásbolygók közötti térben keletkeztek. Nem épültek be a nagybolygók anyagába, és különbözõ gravitációs hatások révén kiszóródtak a térségbõl. Sokuk még a Naphoz kötõdik, és a csillagunktól távoli üstökösfelhõt alkotja (Oort-felhõ). Ennek a felhõnek a külsõ határa is tekinthetõ a Naprendszer határának, ahonnan alkalmanként még most is szöknek el objektumok.
A határ kijelölésének egy másik, a fentihez hasonló megközelítése a gravitációs viszonyokból indul ki. Eszerint ott húzódik a Naprendszer határa, ahol a Nap és a közeli csillagok gravitációs hatása kiegyenlíti egymást. Ez egy szabálytalan és idõben is változó képzeletbeli felület, durva becslés alapján a Naptól 2 és 6 fényév közötti távolságban.
A harmadik megközelítés a bolygók közötti és a csillagok közötti térben lévõ anyag eltérõ jellemzõibõl indul ki. Eszerint a Naprendszer határán belül a Napból kiáramló részecskék alkotta napszél dominál, míg távolabb a csillagközi térben jellemzõ részecskék képezik a ritka anyagot. A kettõ közötti felület a heliopauza, és a fent említett határoknál sokkal közelebb, a Naptól 60-100 CSE távolság között húzódhat (1 CSE, azaz csillagászati egység 150 millió km).
A legutóbbi vagyis a heliopauza pulzál, és néha áthalad rajta, van amikor mögötte van, van amikor elõtte. Így többször is átlépheti a képzeletbeli határt.
"...a Ross 248 nevû csillag felé araszol, azonban több mint 1 fényévre halad majd el mellette sok ezer év múlva."
Nem inkább, sok 10 000?
Meg szívesen látnék egy olyan térképet ahol a Naprendszer és a környezõ csillagok vannak, és bejelölve ezek a mûholdak hogy hol tartanak. :)
Ez azért elég izgalmas dolog. Mondjuk nem tudom mennyibe került egy ilyen mûhold, de szerintem több százat kellett volna kiküldeni, minden irányba, mindenféle mûszerekkel. Vagy egy ûrhajóban sokat, és ahol most van ez a szonda, ott elindítani õket mindenféle irányba.
Persze errõl az egészrõl nekem megint az jut eszembe, hogy az emberiség sosem fogja meghódítani az ûrt.
Öt éven belül kiléphet a Naprendszerbõl a Voyager 1 (2010. december 15.) Megmutatta a Naprendszer peremét a Voyager 2 (2008. július 4.) A Voyager 2 is elhagyta a Naprendszert (2007. december 11.) Jövõre kilép a Naprendszerbõl a Voyager 2 (2006. május 24.) A Naprendszer határára ért a Voyager (2005. május 26.)
Informatika és tudomány
