Tévedésben vagy. A tömeg csak akkor nõ, ha a sebességlimitet elérted, és továbbra is energiát táplálsz a rendszerbe, akkor a képletbõl következik, hogy ha a sebesség nem, akkor a tömegnek kell nõnie, minél jobban gyorsítanál, annál nagyobb lesz a tömeg, de ha elérted a fényseb. 90%-át pl, és onnan nem gyorsítasz tovább, a tömeg sem fog nõni
Ebben igazad lehet, ez innentõl fejtegetés, de az az egy biztos, hogy a megnövekedett tömeggel megnövekszik a testek (és minden anyag) tehetetlensége is. Ez által, csak vegyük például a testi funkciókat, ahogy a hajó sebessége halad a fénysebesség felé, úgy nehezül a tüdõd mozgása, lassul a szívverésed, mert az izmok egyre nehezebben tudják a tehetetlenség ellenében megmozdítani a belsõ szerveket. Ahogy gyorsulsz, még a testedben lejátszódó kémiai folyamatok is megváltozhatnak, a bennük résztvevõ anyagok megváltozott tömege miatt, és a többi és a többi. Tehát amirõl beszélek, az az, hogy a megnövekedett tömeg nem csak megnövekedett gravitációt jelenthet, mert mint írtad a lelassult idõ miatt annak érzékelése is eltorzulhat, bár ezzel kapcsolatban nem olvastam még sehol semmit, így fogalmam sem lehet róla, Azonban az biztos, hogy a nagyobb tömeg = nagyobb tehetetlenség, ami a mindennapi Newtoni fizikánkat zavarná úgy meg, hogy az a fedélzeten utazók halálához vezetne.
A nagyon erõs gravitáció alatt lelassul az idõ. Ha lelassul az idõ, akkor a gravitációs hatás kevésbé érvényesül, nem? Vannak erre vonatkozóan képletek, amelyekbõl ki lehet számolni, hogy érezhet-e erõsebb gravitációs hatást valami a fénysebesség közelében a megnövekedett tömeg miatt?
johnfly: Ebben igazad van, én csak azért írtam a speciális relativitás elméletébõl következõ ikerparadoxonról, mert itt többen azt fejtegették, hogy mennyire sok, vagy kevés a fénysebesség 10-szerese utazáshoz a világegyetemben.
"elég nehezen bizonyítható, hogy fénysebességnél megáll az idõ"
Szerintem csak arról van szó, hogy nem értjük, mi az az idõ. Magamnak úgy magyarázom, hogy az, ami ahhoz szükséges, hogy egy megfigyelés kezdeti állapotát egy másik állapotába vigye. De ez nem jó, mert már meg is cáfoltam magam. :)
Ezt L.Ron Hubbard-tól vetted? Mert elmondanám, hogy mindenkinek, aki ilyesmit állít, kívánom, hogy egy, a fénysebesség 98%-ával haladó csillaghajó fedélzetén találja magát. Ott ugyanis egy légypiszokban élõ baktérium sem maradna életben a hihetetlenül erõs gravitációs tér miatt, nem hogy ti! Az iker paradoxon egy elméleti fejtegetés, célja, a relativitás elmélet idõre gyakorolt hatásának DEMONSTRÁLÁSA. A valóságban nem kivitelezhetõ jelenség, mivel senki nem élne túl egy olyan erõs gravitációs térben való tartózkodást, ami a jelenség elõidézéséhez kell. Aztán jó utat a csillagok felé!
Zombee: Pl. veszünk két nagyon pontosan összehangolt órát, az egyiket a földön hagyjuk, a másikat meg felteszük egy jó gyors jármûre (pl. egy szuperszonikus repülõre). Majd miután az órát jól megutaztattuk, ismét visszahozzuk, és megnézzük, hogy még mindig szinkronban vannak-e. De egyébként a GPS mûholdak atomóráit is állandóan korrigálni kell, ugyanezen relativisztikus hatás miatt.
Kitalálom: 23 év múlva elkészül egy prototípus, ami az eddigi hajtómûvek erejének másfélszeresére lesz képes és ugyanúgy szilárd + folyékony hajtóanyagot használ mint a mostaniak, esetleg kicsit mérgezõbbet.
Annak nem sok gyakorlati haszna lenne, ha 10 ember bejárná a galaxist úgy, hogy közben a Földön eltelik 60.000 év.
Alapvetõen rossz felé gondolkodtok. A térhajtás nem a valós térben mozog mint a fény...így rá nem is hatnának a valós tér fizikai törvényei.(fényseb.nél megáll az idõ stb) hiszen a térhajtómûves ûrhajó az úgymond a téren kívül,tõle függetlenül haladna...magát a teret manipulálva....így az ûrhajóban lévõk számára pont úgy telne az idõ mint itt a földön, pont ez a lényege, és egyik nagy elõnye ennek a meghajtásnak. Tehát a térben nem lépné át a fénysebességet, amit nem is lehet, hanem magát a teret változtatná meg, kvázi "kivülröl" már ha van értelme ennek a megfogalmazásnak. A sebessége meg nem valós haladásból adódna, hanem amikor felbukkanna megint a valós térben, átugorva X távolságot, akkor a kiindulási pont és a megérkezési pont közti távolság osztva ugye az idõvel mait "kint" töltött..így jön ki a sebessége..de ez nem valóságos térbeli mozgás..inkább a tér mozogna körülötte hát, valahogy így :)
Zombee: az ikerparadoxon jelenséget már számtalanszor bizonyították, errõl kár vitázni.
Egy ilyen esemény észleléséhez - gondolom - szükség lenne olyan mûszerre, ami észlelni tudja a gravitációs hullámokat. Ilyen mûszer lesz a 2015-tõl mûködõ LISA gravitációs hullám detektor.
Einstein ide vagy oda, ez így elég nehezen bizonyítható, hogy fénysebességnél megáll az idõ, és egy pillanat alatt jutnak el oda. Az 60000 fényév, aligha csak a Földön annyi, józan paraszti ésszel az ûrhajóban is annyi. Egy soha be nem bizonyítható (jó, fejlõdjön a technika, mikorra is éri el ember alkotta eszköz ezt a sebességet?) elmélettel nem lehet érdemben kezdeni semmit. Amúgy mi garantálja, hogy a fény a leggyorsabb? Mi bizonyítja, hogy az õsrobbanás során valami elért ennél nagyobb sebességet? Egyáltalán, hogy is volt az õsrobbanás, mi volt elõtte? Ez a téma továbbra is csak Star Trek.
Mindennapos esemény a fénysebességet túllépõ objektum máshol való feltünése??? Lehet. Tudnál legalább egyetlen egy pédát mondani, hogy hol észleltek ilyet?
Én azzal egyelõre vigyáznék, mert abban meg ott a borg. :-) Bár a jelenlegi állás szerint nem találnának bennünket elég érdekesnek az asszimilációhoz. :-)
Gondolom a transwarpot majd akkor veszik elõ, ha a következõ szövetségi támogatásért kilincselnek.
Viccet félretéve: kutassanak, hátha bejön. Egyébként maga az elmélet még a hatvanas évekbõl származik, onnan tetszett meg a Star Trekeseknek.
Másrészt lehet itt dobálózni millió fényévekkel, de valójában csak elképzeléseink vannak arról, hogy néhány fényévnyire mi lehet egyáltalán. Az igazi mélyûrrõl, ami a csillagok között van, csak most kezdett el adatokat küldeni például a Voyager 1. Azért mert most kezdi elérni azt a térséget. 35 éve indult, az akkori mûszerekkel, tehát az adatok több kérdést vetnek fel, mint amit megoldanak. Egy ilyen új kütyü 10c-vel 35 év alatt megjárt volna oda-vissza egy 175 fényéves távolságot.
Nem értem a vitátokat arról, hogy 10x-es fénysebesség sok-e vagy kevés. Pl. 60000 fényév távolságba eljutni 1x-es fénysebességgel 60000 év, de ez csak azoknak, akik itt maradnak a Földön. Az ûrhajóban utazóknak ez csak egy pillanat lenne (Ld. speciális relativitás elmélet). Az ûrhajósoknak elvileg elegendõ lenne a fénysebesség közeli sebesség is ahhoz, hogy bejárják életük során az ismert világegyetem valamennyi csillagrendszerét.
Nem megfigyelheto??? A tudosok mar nagyon regota tudjak, hogy a ter a kulonfele nagy gravitacioju testek kozeleben teljesen maskepp viselkedik. Meghajlik, ill egyeb anomaliak figyelhetoek meg... Ez a termeszetben es az univerzumban megfigyelt, mondhatni mindennapos esemeny. Szoval ezen elmeleted igy nem igazan allja meg a helyet :)
Szerintem csak mint matematikai eredményt tarják ezt számon, realitása nincs és soha nem is lesz, és a technikai fejlettségtõl függetlenül van ez így. Más dolog egy tengeralattjáró gondolata az õskorban, mert voltak pl. bálnák, halak, amelyeket lehetett utánozni a késõbbi, megfelelõ technika segítségével. Vagy más dolog egy Holdra utazás, mivel a meteoritok becsapódásából látható volt, hogy létezik a jelenség, el lehet jutni megfelelõ technikai fejlettség mellett egyik bolygóról a másikra, mert a meteoritok egy része is ezt teszi. De egy ilyen térhajtómû nem utánoz semmilyen megfigyelhetõ jelenséget. Semmi sem utazik a fénynél gyorsabban. Attól még mert valamit a fizika törvényei nem tiltanak, nem jelenti azt, hogy létezik is. Butaság hát hinni ebben. Ennek ellenére elképzelhetõnek tartom megfelelõ technika mellett másik naprendszerbe való letelepedést egy sokkal lassabb, több generációs utazásra alkalmas ûrhajóval, génsebészet fejlõdésével esetleg hibernálható, ellenállóbb, emberhez hasonló élõlényeket létrehozásával, de ahhoz szerintem még évezredeket kellene fejlõdni és semmi értelme sem volna. Inkább a Földön való élet megóvására kellene legyen a legfontosabb.
ez a bejelentés csak azért született, hogy a kormány felkészítse a lakosságot a bejelentésre - Melyik ország kormánya?
Már látom elõre a kormányszóvivõ sajtótájékoztatóját, ahová Szíjártó Pétert odasugározzák, a pódium mögött materializálódik a megdöbbent újságírók szeme láttára. Aztán elárulja, hogy a választások óta rendelkezik Magyarország a térmeghajtás képességével, és bejelenti, hogy második Orbán kormány felvette a diplomáciai kapcsolatot a Vulkán bolygóval, és kilépünk az EU-ból, mert helyette belépünk a Föderációba.
Sõt, a valódi csillagkapu már egy ideje a Bakonyban van, és az oroszok is azért vonultak ki, mert nem mertek ujjat húzni a Tok'ra-val, akik megegyeztek az ellenzéki kerekasztallal. Dávid Ibolya pálfordulása pedig azért történt, mert megszállta egy Goa'uld lárva.
A te történelemtudásodat sem ártana felfrissíteni. A görögök már Kr. e. 600 körül is spekuláltak róla, hogy a Föld gömb alakú lehet, és Kr. e. 300 körül be is bizonyították. Ezek után a nyugati világban végig köztudott volt, hogy a Föld gömb alakú. A kínaiak viszont a 17. századig(!) azt hitték, hogy a Föld lapos, csak a Jezsuita misszionáriusoktól tanulták meg, hogy valójában gömbölyû.
van50 fényéven belül kb. 2000 db csillag , szóval lenne mit felfedezni (ráadásul nem egynek bolygórendszere is van).
Egyébként pedig ha ezt meg tudnák valósitani nagyban, akkor eljönne az aranykor, mert a jelenlegi problémáink az energiahiányból fakadnak amit egycsapásra meg tudna oldani és nem is kell más csillagokhoz menni, elég ha a saját naprendszerüket aknázzuk ki elõször.
"Alcubierre térhajtómûve egy amerikai focilabda alakú ûrhajóból és egy körülötte forgó hatalmas, egzotikus anyagból készült gyûrûbõl áll."
Itt meg is bukik a dolog hosszú idõre, mivel még nem fedezték fel ezt az egzotikus anyagot. Obousy-nak viszont igaza van, merésznek kell lenni, mert kerozinnal, hidrogénnel és hasadóanyaggal nem fogjuk elhagyni a Naprendszert sem, mivel már a Holdig is nagyon sokba kerül, és a sebesség sem elegendõ.
És mi van a trans warp meghajtással? Tudtommal azzal már lehet 10-es fokozat felett is menni nem?
Akkor eléggé hiányos a történelem tudásod. Kína már elég korán komoly földrajzi felfedezésekbe kezdett, mikor Európa még csak akkor kezdte ismét felismerni, hogy a Föld nem lapos.
Ez az egész hír hatalmas kamu. Az álmodozók és csodavárók viszont jól rákattantak, mint gyöngytyúk a takonyra. Ébresztõ! Nem lehettek ennyire ostobák, hogy ezt megkajáljátok!
Véletlenül, nem ANGOL tudósok végzik a kísérleteket?
Engem az érdekelne, hogyha csinálnának modellt, azt hogy tesztelnék? Bekapcsolják a motort térváltás és a modell az alpha centaurin van. Kiküldött tudósok majd jelentik, ha odaért vagy mi?
nem sok kutatni való? A sajat naprendszerunket se ismerjuk. Gondolj már bele, csak egy másik naprendszer mennyi ujdonsagot hordozhat nem, hogy 50+...Az urkutatasban a "szent gral" meg mindig az idegen eletformak felfedezese lenne. Még hogy nem jutnánk elõrébb, ezt nem gondolod komolyan. Egy közeli csillagrendszer jelentéktelen bolygolyanak egy holdja többet érhet felfedezes szempontjabol mint a galaxis közepe. "Kit érdekel" egy feketelyuk, mikor még rengeteg kézzel foghatobb dolog van amirol fingunk sincs.
pl "szabalyos palya" ha egy adott csillag köruli eliptikus palyan keringunk... igy joval nagyobb az esely, hogy nekiutkozunk valaminek, leven a legtöbb aszteroida es bolygo is ilyen palyan kering... ket csillag kozott eleg ritkan koricalnak bolygok meg aszteroidak... de meg ha vannak is, (nem irtam hogy nincsenek) irtozatosan kicsi az esely arra, hogy meg csak veletlenul is nekimenjunk egynek is.... A Jupiter es a Mars kozotti aszteroida ovet szoktak erre peldanak felhozni. Sokan ugy kepzelik hogy ez egy sziklakkal teli terulet, mint a filmekben. Valojaban akkora tavolsagok vannak az aszeroidak kozott, hogyha veletlenszeruen belelonenk ebbe a teruletbe egy urhajo meretu targyat, megkozelitoleg nulla lenne az eselye annak, hogy barminek is nekiutkozne... es most ugye egy kimondottan suru teruletrol beszeltunk... Ehhez kepest a csillagkozi ter maga a sivatag...
A Titanic nem tul jo pelda... Ha azt vesszuk, mekkora teruleten oszlanak el a jeghegyek az atlanti oceanon es mekkora a Titanic, akkor is milliószor, sõt, milliárdszor nagyobb az esély egy esetleges utkozesnek, mint a csillagkozi ter, kontra titanic meretu hajo eseteben... Gondolom te sem gondolod ugy, h az atlanti ocean ezen resze ugy aranylik a Titanic-hoz, mint a csillagkozi ter egy Titanic meretu hajohoz? :)
Lovasszekérrel nem mentek Budapestrõl Pekingbe (csak gyalog). Az enber is a Holdra ment elõször. Marsszonda repülési ideje 8,5 hóhap, ennyi idõ alatt megjárhatnák a legközelebbi csillagot oda-vissza.
Talán inkább neked nem kellett volna belekötnöd a 10 millió fényéves kommentbe, mert õ csak megemlítette, hogy ilyen távolsághoz kevés a 10x fénysebesség. Nyilván a közeli csillagok vizsgálásához elég lenne ez a sebesség is (sehol nem írt olyat, hogy arra nem lehetne használni), ami szintén hatalmas elõrelépés lenne a mai technikához és felfedezésekhez képest, hiszen 16 fényéven belül van 53 csillag is, amikhez viszonylag hamar eljutnánk, azonban csak a mi galaxisunk legtávolabbi pontjának eléréséig kéne több 1000 év ezzel a technikával...
Bannedusermail: de, van. :) De olyankor inkább ithagyom a topicot. Ritka az olyan, hogy emberi hangon megmarad a beszélgetés, mint veled is most :) Most nem a hányinger miatt lépek, ritka itt az ilyen. Hanem mert tényleg alunnom kell :)
gombost: A kettõ között az a hangyányi különbség, hogy a szomszéd településre a lovaskocsi híjján is át tudtak gyalogolni. Kérlek, ha hasonlatot mondasz, tényxleg odavágóval tedd.
Miért visszakoznék? Itt SG-n az nem divat. Egyébként te sem tetted, úgyhogy 1-1 :) Húzok alszaszni :) A további kellemes estét, jó éjt.
Ugye nehéz visszakoznod, hogy benézted?
Miért jó, hogy olyat magyarázol bele valamibe, ami nincs benne?
Született pár hozzászólás azóta, úgyhogy összerakhattad már, hogy miért volt téves a feltételezésed. Nehéz lenne azt mondani, hogy volt egy téves feltételezésed? Mert, én nem fogom felvenni azt az álláspontot, amivel vitatkozni szeretnél.
10x fésebességel egyszerûen nem sok kutatnivaló van. Persze jó lenne 0.1 mp alatt a holdra jutni. Csak mivel ez egyelõre elméleti kutatás így úgy gondolom nem arra afogják ahsználni. Ugyanúgy ahogy a forma1-es kocsit sem arra használjuk, hogy bevásároljunk vele, persze kivéve ha marhaolcsó az említett kocsi. Csillagközi utazásokról indult a vita ha jól emlékszem. Oda meg ez kevés. Persze a legközelebbi csillagokat el lehetne érni vele, de azzal nem lennénk elõrébb. Akkor lennénk elõrébb ha közelebrõl megvizsgálhatnánk teszemfel a galaxisunk közepét, tényleg ott van e az a fekete lyuk? Ha igen, hogyan mûködik? Ilyenekbõl kifolyólag tényleg többet tudhatnánk meg a világról talán. De ehhez a 10x fénysebesség lassú.
semmi gond....megszoktam hogy itt a nagy elmélet osztók, mindig mellébeszélnek, és ha valaki rámutat téves dolgokra, akkor személyeskednek... ennyit tudsz.
Nyilvánvaló marhaság a 10x-es fénysebességet lefikázni azon az alapon, hogy azzal nem lehet 10 millió fényévre eljutni. Ez nagyszerû lenne a naprendszerünkbe, és lehetõséget adna 10-20 fényév sugarú körben a kutakodásra. Meglepõdnék, ha te másként gondolnád. Hát akkor mi is problémád? Mi bajod van azzal, hogy aki 10 millió fényéves távolságnak hiszi a lehetséges célállomásokat, arra reagálok, hogy mi hány fényévre van?
Mittudomén, aki azt mondja, hogy a 10x fénysebesség az gyors vagy akár megfelelõ a csillagkutatáshoz, arról el tudom képzelni. Miért szerinted nem írtál hülyeséget? AMúgy lassan húzok aludni, még 1-2 post belefér.
Na még egy muki, akinek az a hobbija, hogy nem arra reagál, amit a másik ír, hanem kitalál baromságokat, hogy a másik mire gondolt, és türelmetlenül várja, hogy azon vitatkozhasson a másikkal.
A gond az, hogy csak valami fizikai dolgot tudunk mérni. Szóval lehet tök független a tér. Csak az a gond, hogy a 4 alapvetõ kölcsönhatáson kívül (amelyek mindegyike ugye agyagfüggõ) mást nme igazán tudunk mérni. Így az anyagtól független térrõl értelmetlen beszélni, hacsak nincs valami korszakallkotó ötlet a tarsolyaodban :)
Tökéletesen értem, hogy mit írt Mizar, csak nem értek vele egyet. Neki az a kiindulópontja, hogy a térnek csak akkor van értelme, ha ott van benne egy kiló párizsi vagy valami, mert ha nem lenne benne semmi, akkor nem is lenne ott a tér, mert nem tudnánk mihez viszonyítani semmit, és a tér csak egy logikai leképezés, de valójában nem is létezik.
Én ezt már korábban lesakkoztam vele, tehát tudom mirõl beszél. Hogy a tér kvantumos lenne, az neki ördögi gondolat.
Nem veszekedni akartam, csak annyit, hogy nme kell a másikat feltétlenül leszólni egy olyan témában, ahol még a tudósok, a téma szakavatottjai is csak tapogatóznak.
Azért mert a Marsra jelen technikával is el tudunk jutni. A környezõ csillagokhoz meg semmi értelme csak úgy elmenni megnézni. Napersze, ha a technológia olyan olcsó lesz mint manapság teszemfel a pendrive gyártása akkor végülis miért ne? De gyanítom nem ez irányba fog elmozdulni ez az agész. Jelenleg nyilván elméleti szintû a dolog, szóval túl sok szót értelme sincs vesztegeti rá, de azt érdemes végiggondolni, hogy az a naprendszer, ami a jelenlegi ismereteink szerint, alkalmas lehet élet létrehorázása és megérné az utazást, az 10x fényéves sebességnél mennyi idõ lenne? Sok. És jelenleg ez csak elmélet, nem gyakorlat. Szóval a 10x fénysebbesség lassú, nagyon, fõként, hogy tudjuk, fényévmilliárdokra is vannak tõlünk igencsak érdekes objektumok az égen :)
És errõl ki beszélt rajtad kívül? Kezdek meglepõdni rajtad, hogy lopják a nicked. Az illetõ a lehetséges célállomásokat 10 millió fényéves távolságra tette, és csak közöltem, hogy a látható csillagok mind közelebb vannak 1000 fényévnél, tehát nagyságrendileg téved. 10-20 fényéves távolságban is több csillag van, és az már elérhetõ lenne.
Nem tudom értelmezni sem a szándékod, se a cselekményed. Már miért ne tehetném szóvá, hogy valaki értelmetlenül kevésnek tartja a 10x-os fénysebességet? Mondjuk másfél perc alatt a Marsra érnénk. Mondjuk egy-két év alatt elérhetnénk a környezõ csillagokat. Persze, hogy meghõkölök, ha valaki millió fényévekrõl beszél, mint lehetséges célállomások, és arra jut, hogy akkor felesleges az egész. Nyílvánvaló, hogy nincs tisztában azzal, hogy hány fényévre mi van.
Egíyébként azon is el kéne gondolkoznod, hogy a világot csak anyagi valóján tudjuk megfigyelni. Magát a térgörbületet is. Lehet hogy tök független dolgok a tér és az anyag, de mivel anyagtól függetlenül nem tudunk megfigyelést megejteni, nyilván egyiknek a másikra való vetületén érdemes elindulni. Abszolúte anyag nélküli téren ugyanis semmilyen mérést nem tudunk elvégezni.
Lehet itt fikázni meg okoskodni.. de ez a jövõ... sima rakétákkal sose jutunk ki a naprendszerbõl..én mindenesetre szurkolok nekik, hogy sikerüljön igazolni az elméletet... mert onnantól ez már tudomány :)
Nem ez a részedrõl értelmezési probléma. Olvasott szöveg megértése.
"Én olyat nem írtam, hogy nincs tér meg idõ, ezt te gondolod, mert nem értetted meg amit írtam. Azt írtam amit Einstein is, hogy a teret és az idõt az anyag határozza meg, ezek egymástól elválaszthatatlan dolgok csak önmagukban nem létezhetnek. Vagyis nincs tér vagy idõ anyag nélkül. Magyarán ezek az anyag létezésébõl következõ tulajdonságok. Hogy te ebbõl nem értettél semmit az a te bajod. Manapság elég nehezen érti meg a fiatalság azt amit elolvas."
Ebbe nem gondoltam volna hogy bele lehet kötni de neked sikerült :) Ugye tudod, hogy nem a galaxisunk határa jelenti a világegyetem határát? Nagyo nem vagy tisztában a csillagászattal. Arról nem is beszélve, hogy ott tart a tudomány, hogy a csillagokat nem szabadszemmel, hanem távcsõvel is keressük.
"Viszont a fénysebességnél 10x gyorsabban haladás is iszonyú lassú az ûrben található távolságok áthidalásához. 10 millió fényév távolság 1 millió év alatt... ???"
Minek 10 millió fényév? A galaxisunk 100 ezer fényév átmérújû, és ebbõl 60 ezer a tölünk legtávolabbi pontja, illetve a szemmel látható legtávolabbi csillag, ha nem éppen felrobbanó szupernóva, akkor 1000 fényéven belül van.
"A gond csupán az, hogy az eddigi tanulmányok szerint ennek eléréséhez legalább a Jupiter bolygó tömeg-energiájával egyenlõ energiamennyiségre lenne szükség.
Nemrég azonban White elkezdte vizsgálni, mi történne, ha a viszonylag lapos gyûrût egy jóval kerekebb tórusz alakra változtatnák. Számításai szerint ebben az esetben a térhajtómû ellátásához egy ûrhajónyi tömeg is elegendõ lenne, ..."
Már eleve a Jupiter tömege sokkal kisebb 1 naptömegnél, nem?
"ez valójában úgy hangzik, hogy egy "kicsit" merészek voltunk, és ha már, a katasztrófát elkerülendõ tanácsos lenne ûrutazó-kolonizáló civilizációvá válni, mielõtt túl késõ..."
Ha felsorolnád a 10 legnagyobb világvége katasztrófádat, akkor is élhetõbb lenne a Föld, mint egy idegen égitest. Mert, ha van élet, akkor az valószínûleg nem a mi néhány tucat aminosavunkból építkezik, tehát nem lennénk biokompatibilisek, ha meg nincs élet, akkor meg mirõl beszélsz? Bunkerekrõl, a környezettõl elszigetelt bázisokról? AZ mennyivel élhetõbb, mint bármilyen katasztrófa után a Föld?
Egyébként a Csillagok,és fekete lyukak is görbítik a teret,sõt a mi Napunkkal egyetemben még az idõt is. Erre nem rég a közelében látható csillagképek különbözõ szögbõl való fotózása mutatott rá.Több bizonyíték mellett.(persze nem óriási mértékben)
szoval mar nem 1K nap tomeg energiara van szukseg hanem csak 750re?
Igen, warp 1 = 1c. Warp 5 = 125c Warp 1000 = 1000c Warp 15 = 3375c Az ST szinkronokban a warp fordítása "fokozat". Tehát 5-ös fokozat az warp 5. Ezt a skálát egyébként az eredeti sorozatban és a legutolsóban az Enterprise-ban használták.
Az Új Nemzedéken (TNG) egy másik skálát használtak, itt a 10-es fokozat az elméleti maximum. Amelyet nem lehet elérni, csak megközelíteni. Itt is warp 1 = 1c, de warp 5 már 213,75c, a kilences fokozat már 1516,4c, a warp 9,99 pedig már 7912c.
Egyébként szerintem a térhajtómû már rég létezik, a Star Trek dokumentumfilm, és ez a bejelentés csak azért született, hogy a kormány felkészítse a lakosságot a bejelentésre.
Eloszor is a teret akarmilyen kis tomeg is kepes befolyasolni, csak meretenek megfelelo mertekben. Tehat laborban kis tomeggel is lehet kiserletezni, csak kicsi lesz a hatas is. Jelen esetben annyira, hogy csak interferometerrel lehet detektalni. Viszont elmeletek ellenorzesehez ez is eleg.
A masik az, hogy jelen elmeletek szerint a vilagegyetem leirhato egyetlen hullamfuggvennyel. Ebben alakulnak ki a ter torzulasakor csomok, amiket energiakent erzekelunk, tipikusan fotonkent. Innen ered a foton kettos hullam es reszecske termeszete is. Azt mar tudjuk, hogy minden anyag energiabol van es a ketto szabadon oda-vissza alakithato.
Vegezetul egy sajat elmelet: A meresek szerint a vilagegyetem gyorsulo utemben tagul, pedig lassulnia kellene a folyamatnak. Mi van, ha nem a vilagegyetem tagul gyorsabban, hanem a mi idoerzekunk lassul. Ez azt jelentene, hogy abszout ertekben a naprendszer gyorsul, tehat a fedelzeti ido lassul es ez a relativ ido torzulas okozza azt, hogy hozzank kepest gyorsulni latjuk a tagulast, pedig csak a mi idoerzetunk lassul. Ez megoldana a nem talalt fekete tomeg es negativ energia problemajat es nem szegi meg a relativitaselmeletet sem.
Mit értesz azon, hogy szabálytalan pálya? Ha szabályos, akkor kiszámítható és akkor levadásszák a hajót az aszteroidák?
Amúgy nyugodj meg, szép számmal kóricálnak a csillagközi térben bolygók - igen tedd csak ki a felkiáltójeleket - aszteroidák meg töménytelen mennyiségben. És ezt nem George Lucas találta ki, hanem elfogadott csillagászati elmélet.
Az õzek is ritkásan vannak meg a jéghegyek is, még is megszívta a Titanic is meg a második szomszéd Béla bá' is.
Kommentek nagyrésze botrányos, viszont köszön annak a pár trekkernek aki rendbe tette a téves kommenteket :) Warp1=1c
Szerinted a csillagközi térben sûrûn elõfordulnak bolygók (!!) és aszteroidák? Plusz, az univerzum ugye elég nagy.... Ahhoz hogy egy abszolút szabálytalan pályán haladó, ûrhajó méretû objektumot eltaláljon bármi is, lényegében 0 az esély.
Nem a Star Wars-ból kéne a "tudományos ismereteket" meríteni....
Hát ja, csak ez az egzotikus anyag kell hozzá. Végülis egyszerû az egész. Egelynek is csak egy rugó kellene (és ennek kifejlesztéséhez jó sok pénz... Pénz.. PÉÉÉNZ! MÉÉÉG!) az örökmozgójához, ami több energiát ad le kinyúláskor, mint amit az összenyomásakor felvesz. Ugyanakkor persze hajrá hiperhajtómû, ha más nem, az legalább kiderülhet, miért nem lehet ilyet csinálni, és annyival is okosabbak leszünk.
Hmm ilyenkor mindig eszembe jut,hogy az emberiség legnagyobb áldása,és átka a kíváncsiság. És ha az ion hajtómû(bár nem a legjobb hatásfokkal,sõt,kiderült,hogy a komolyabb gyorsításnál ha véletlen a légkörben indul be komoly hõt termelve akkor elégetheti a légkört,illetve nem is tudunk gyorsulni vele túl könnyen)mûködik,illetve hozzátesszük,hogy az elsõ hangsebesség feletti lépések is igen véresek voltak,(lásd g ruha feltalálása),vagy a repülés önmagában is lehetetlen volt néhány száz éve,akkor ennek is lehet,hogy csak mi látjuk akadályát. Einstein,is azt bizonyította,hogy minden relatív.És,hogy a fizikai törvények melyeket ismerünk csak a mi naprendszerünkre/univerzumunkra való érvényességgel tekinthetõek.De ott van az a MI VAN HA?
Lekéne cserélni az agyonhasznált ózonréteget egzotikus anyagra és máris utazhatunk. Minden lakható bolygó mellett megállunk és benépesitjük az univerzumot....