"A helyi idõ szerint vasárnap este lezajlott 9 perc 14 másodperces emelkedés a pályára állásig hibátlannak bizonyult".
Bár a pályára állás valóban sikeresen megtörtént, hibátlannak közel sem volt nevezhetõ, mivel a 80. másodperc környékén elszállt az egyik hajtómû a 9 közül. A fedélzeti számítógép észelve a problémát, önállóan beavatkozott a másodperc tört része alatt, és a maradék 8 hajtómû között újraosztotta a teljesítményt. Az, hogy így is pályára állt a teherûrhajó szerintem - bravúros dolog az ûrtörténelemben, és a Sapce-X csapatát dicséri. Látszik, hogy mennyire odafigyelnek minden részletre és eshetõségre. Tudják, hogy komoly érték a jármû, és õk nem tehetik meg, hogy milliárdokkal dobálózzanak. Egy magáncéget más elvek vezetnek, mint egy vízfejû állami szervezetet, és ez nagyon jót tesz az ûrhajózásnak.
Elõször is, nem Holdra, hanem a Marsra akar egy holland cég valóságshow keretein belül embereket, illetve egy komplett kolóniát küldeni. Ez egyszerû mediahack, valóságalapja nincs. Magánûrállomásokat terveznek, sõt már repült is 2 kísérleti példány. Több dologtól függ, hogy 10 éven belül megvalósul-e valamelyik, de van rá esély (de nagyon drága lesz, csak szupergazdagoknak).
Milyen esélyt, értelmet láttok arra hogy mondjuk 10 év múlva elkezdjenek tervezni egy kereskedelmi ûrállomást? Illetve a valóságsóval kapcsolatban emlegetett Hold-bázis következõ évtizedben elkezdhet épülni?
Baromság. Megint egy hatásvadász indexes cikk. A cikk megjelenésének idején már megvolt a magyarázat arra, hogy mi történt, és igenis kiadott információkat a cég. Leírják, hogy nem veszítették el a hajtómûvet mert jött róla utána is a telemetria. Az sem igaz, hogy nem változott meg a pálya. Megváltozott (nyilván, hisz csökkent a tolóerõ 1/9-el) de újraszámolta a fedélzeti számítógép a megváltozott körülményekre.
"UPDATE (2 pm EDT 8/10): SpaceX has now provided an update and more information: the engine didn’t explode, but (now updated from a previous update), “panels designed to relieve pressure within the engine bay were ejected to protect the stage and other engines.” Here’s their statement:
Approximately one minute and 19 seconds into last night’s launch, the Falcon 9 rocket detected an anomaly on one first stage engine. Initial data suggests that one of the rocket’s nine Merlin engines, Engine 1, lost pressure suddenly and an engine shutdown command was issued. We know the engine did not explode, because we continued to receive data from it. Panels designed to relieve pressure within the engine bay were ejected to protect the stage and other engines. Our review of flight data indicates that neither the rocket stage nor any of the other eight engines were negatively affected by this event.
As designed, the flight computer then recomputed a new ascent profile in real time to ensure Dragon’s entry into orbit for subsequent rendezvous and berthing with the ISS. This was achieved, and there was no effect on Dragon or the cargo resupply mission.
Falcon 9 did exactly what it was designed to do. Like the Saturn V (which experienced engine loss on two flights) and modern airliners, Falcon 9 is designed to handle an engine out situation and still complete its mission. No other rocket currently flying has this ability.
It is worth noting that Falcon 9 shuts down two of its engines to limit acceleration to 5 g’s even on a fully nominal flight. The rocket could therefore have lost another engine and still completed its mission.
We will continue to review all flight data in order to understand the cause of the anomaly, and will devote the resources necessary to identify the problem and apply those lessons to future flights. We will provide additional information as it becomes available.
"ûreszköz újrahasznosítható az egy nagy lófasz, ez azt jelenti, hogy szétszedik apró darabokra aztán megint összerakják"
Ezt úgy állítod, mintha legalább is egy legújabban felfedezett fizikai törvény lenne. Eddig egyetlen gyakorlatban is használt újrahasznosítható ûreszköz létezett a történelem során, mégpedig az STS. Egyrészt egy mintából levonni "Isteni" törvényszerûségeket nem túl szerencsés, másrészt az STS több vélemény szerint is az elcseszettség mintaképe. Lásd pl itt az sg-n megjelent cikksorozatot.
Lehet, hogy a magasabb munkabér miatt egy kicsivel olcsóbb, de összességében költségelõnye nem sok van. Az, hogy egy ûreszköz újrahasznosítható az egy nagy lófasz, ez azt jelenti, hogy szétszedik apró darabokra aztán megint összerakják, közel van ahhoz mintha építenének egy újat. Nagyon kicsike elõnyei azért lehetnek, kb. 10% mint az akciós kifli a boltban, ez is valami, de ez aprópénz, semmi forradalmi sincs ebben.
"Nincs is semmilyen elõnye a Dragonnak."
Egyelõre nincs. Viszont nem mellékes különbség az, hogy a Progressz esetében nem várhat a jövõben komolyabb árcsökkenés, addig a Falcon-Dragon páros még igazából a legdrágább módjában mûködik. Ha megoldják a Falcon újrahasznosítását, illetve az ûrhajók is újrahasznosíthatók lesznek (a most repülõ példány már elvben alkalmas erre), akkor jelentõs árcsökkenés várható.
Ezen túl amit Kamov is írt: képes visszahozni dolgokat, "nyugaton - nyugati" bérek mellett mûködik.
A másik fontos dolog, hogy az orosz és a kínai árakkal úgy versenyképes hogy amerikai béreket fizet. Ez elsõsorban a növekvõ gyártásautomatizálásnak köszönhetõ részükrõl.
A Dragon legnagyobb elõnye, hogy egyedüliként képes hasznos terhet visszahozni az ûrállomásról. A mostani repülésen is többet fog visszahozni (összesen majdnem egy tonnát) mint felvinni.
Kb. 20000-25000 USD per kilogramm a rakomány feljuttatása a Progresszel is és a Dragonnal is. Nincs is semmilyen elõnye a Dragonnak.
A sok egyszerû felépítésû hajtómû olcsó és jól sorozatgyártható. Az orosz Szojuz és a kínai CZ-2F olcsóságának egyik alapja, hogy évente több tucat hajtómûvük készül el.
"...400 kilogramm élelmiszert, ruházatot, különbözõ kísérleteket és tartalékalkatrészeket juttat fel..." - kisérleteket hogyan lehet feljuttatni? Maximum az ezekhez szükséges eszközöket, nem?
A rákfenés design realtime újraszámolta a röppályát, és ment tovább 8 hajtómûvel, mintha mi sem történt volna...
" A sok egymáshoz nagyon közel lévõ hajtomû mindig a rákfenéje lesz ennek a design-nak."
Sok hibára ad lehetõséget, ez tény. Viszont az is tény, hogy 1 hajtómû korai kiesése sem okoz gondot, vagy 2-3 késõi kiesése sem. Csak arra kell figyelni tervezésnél, hogy egy esetleges hiba lehetõleg ne tudjon tüzet vagy robbanást okozni.
Ennek a sok hajtómûves dizájnnak majd akkor lesz igazán nagy jelentõsége, ha megoldják a fokozat komolyabb karbantartás nélküli (azaz nem bontják atomjaira) újrahasznosítását...
"emelkedés a pályára állásig hibátlannak bizonyult." - Az egyik hajtómû leállt, így a másik 8-nak tovább kellett mûködnie hogy feljusson az ûrjármû. A kilövés után kb 1 percel látni lehetett hogy valami leszakadt és a tûzsugárba került, de hogy az a hajtómû volt vagy más fámdarab, azt még nem tudni. A sok egymáshoz nagyon közel lévõ hajtomû mindig a rákfenéje lesz ennek a design-nak.
Értelmetlen. Ennél a szilárd tüzelõanyagú gyorsítórakéta biztonságosabb és olcsóbb is.
Tudja valaki, hogy kb. mennyibe van egy orosz rakétás, egy ûrsiklós és egy Falcon-Dragon megoldás kilónkénti teher ára? Érdekelne, hogy valóban be tudta-e bizonyítani a piac, hogy olcsóbb mint az állami.
Az egyszerû ok a hagyományos rakéta. Lásd Falcon 9.
Nagyságrendekkel egyszerûbb és kissebb beruházás, amíg nem kell 5 percenként indítani egy ûrhajót. Egyébiránt a magleves indítás után is kell egy második fokozat, ami kigyorsítja a rakományt LEO-ra, mivel a légkör miatt nem megvalósítható a 28000 Km/h-s indítás még akkor se ha a Himalájában építik meg nagy magasságban, ahol kevésbé sûrû a légkör. Ha meg már van rakéta amúgy is, akkor... Egyébként a Holdon pl egy életképes ötlet, mert nincs légkör.
Most néztem, mit jelent az offtopik. (Nem ismertem még ezt a szót.) Annak kapcsán írtam az #1 bekegyzést, hogy magáncégekkel viteti fel a NASA a cuccot. Na, mindegy, én úgy gondoltam, kapcsolódó téma.
Már régóta töprengek, hogy az-a technológia, amit a Virgin Galactic alkalmaz, vagyis, hogy egy "repülõgép" felcipeli az ûrjármûvet egy kezdõ magasságba, egyúttal bizonyos kezdõsebességet is ad neki, miért nem kapcsolható össze egy mágneses vasúttal? A kilövõpálya az 1000km/h sebességre gyorsuló maglev pálya lenne, ahonnan kényelmesen suhanhatna a fellegek fölé. Nem kell üzemanyagot cipelni, a pálya végtelen számú felbocsájtáshoz megfelelõ lenne. Occsó-kínai, de talán kivitelezhetõ. Talán nem jutott még eszükbe?