Miert kellett volna, hogy legyen sok Xe a legkorben? Erre is ki kellett volna terni, mert szerintem sokaknak, es nekem sem trivialis.
Pár dolog nincs megmagyarázva a cikkben (gondolom, az eredetiben se):
-- "...és a tengerszint fölötti nyomás 250-szeresén xenont és argont kiválasztani az ásványból" Én úgy tudom, hogy egy gáz akkor jön ki jól az oldószerbõl, ha minél magasabb a hõmérséklet, és minél kisebb a nyomás. Vagyis inkább vákumban kellett volna próbálkozni, bár szerintem 1600 C fok fölött majdnem mmindegy.
-- "Amikor a Föld hûlni kezdett, az argon és más nemezgázok kezdtek kiszivárogni" Pont nem a hûléskor szokott egy gáz kiszivárogni, ha magasabb hõmérsékleten meg nem szivárog.
-- "az perovszkit felfedte jelentõs argon készletét, a xenon azonban nem került elõ" Az kõzetek argon tartalma leginkább a K40 izotóp bomlási végterméke. A xenon meg nem terméke semmilyen természetes radioaktív bomlási sornak sem, tehát csak az a készlet, ami a világûrbõl jött valamikor.
-- "a xenon kiszivárgott az ûrbe.." A xenon a legnagyobb atomsúlyú, nem radioaktív nemesgáz, atomsúlya 130 körüli (vagyis a nitrogén és oxigén molekulánál is kb. 4 és félszer súlyosabb). NEM szivárog ki az ûrbe!
A cikkbõl nekem az jött le, hogy agyalnak, de eddig eredmény nem sok. Ami nem bûn, a tudomány eredményei nem szoktak megrendelésre elõugrani a bûvészkalapból. Az a fontos, hogy mindig tisztában legyünk, hogy mi az amit tudunk, és mi az, amit még nem.
Én tudom hova lett:
Ott van mind a fényszórókban!
"Elvitték azufok"
Nem vitték el az összeset... Én láttam egyet egy xenón!
Az igaz, hogy maga a perovszkit kalcium-titanát, csakhogy létezik olyan is, hogy perovszkit kristályszerkezet, ami azt jelenti, hogy a kristály felépítése analóg a kalcium-titanátéval. Például ilyen felépítésû az említett magnézium-szilikát (MgSiO3).
"A perovszkit kristályszerkezetû magnézium-szilikát"
Ez vmi hatalmas nagy katyvasz. Elõször is mi az, hogy perovszkit kristályszerkezetû? A perovszkit nem kristályszerkezet, kristályszerkezet lehet triklin, monoklin, rombos, trigonális, tetragonális, hexagonális és köbös. A perovszkit rombos krisztályrendszerbe tartozik. Illetve marhára nem magnézium-szilikát, hanem kalcium-titanát (CaTiO3). Tehát akkor a mondat helyesen: A perovszkit rombos kristályszerkezetû kalcium-titanát.
Egyébként hogy sikerült összehozni ezt a mondatot?
Marhaság! Az atlantisziak használták el! Majd 20.000 év múlva ugyan így vakarják a fejüket a tudósok, hogy hova lett a kõolaj?
Informatika és tudomány
