Jézus miért jobb a Raptorjézusnál? Miért kéne róla hallgatni? Ez diszkrimináció. Ráadásul esztelen, mert a kettõ simán lehet ugyan az ha van lélekvándorlás.
"Hát alapból 2 féle jézus volt, az egyik a raptorjézus aki 65 millió évvel ezelõtt született egy raptor és isten párzásából született és kb. 5 millió évet élt, a másik pedig a fekete jézus, vagy más néven közönséges jézus, ezt a jézust karolta fel a kereszténység, a raptorokat valahogy nem annyira szeretik......."
Ez a három hónappal ezelõtti hozzászólás pl roppant érdekes, szorosan kapcsolódik a topik témájához, véletlenül sem trollkodás.
Aki csak olvas, gondolom õk is roppantul élvezhetik a hetek óta tartó trollkodást. Oké, felfogtuk, Fehercsoki ateista, én is az vagyok, mégsem írkálok hülyeségeket. A raptorjézus elõször vicces volt, a repülõ spagettiszörny is, de már hetek óta ez megy.
Rám nézve nem kínos a dolog, mert nem vagyok hívõ, de kb annyi értelme van ennek, mintha kétnaponta beírnám az NWO topikba, hogy hahahahaha zsidók hahahahah illuminati hahahahaha gyíkemberek hahahaha mindenki hülye.
Biztos hogy nagyon bonyolult, ezért nem értem, de egy vicc, még ha véletlenül vicces is, tizedszerre kicsit uncsi. Persze az esélyegyenlõség jegyében jöjjön csak, majd összeszedjük magunkat, és jókat nevetünk veletek eggyütt.
Mi abban a kritika, hogy valami raptorjézusról meg spagettiszörnyrõl beszél? Ráadásul más nem is jut eszébe. Ez nem kritika, hanem egy fogyatékos ámokfutása. Persze nincs bajom a fogyatékosokkal, úgyhogy bocs fehércsoki.
Aki csak olvas azzal mi lesz? Gyanítom vannak egy páran. Az a baj hogy nincs humorérzéked, és szerintem nem is vagy hajlandó értelmezni a mondandóját. Csak azért elküldeni valakit mert rád nézve néha kínos amit mond, nem szép dolog. A te hozzáállásod sok dologhoz elég bizarr, bírnod kellene a kritikát ha az a hobbid hogy szándékosan rázós utakon jársz. Mellesleg a viccesen kritizálnak szerintem sokkal könnyebb elviselni, úgyhogy nem értem mi bajod. Ami a 3-4 bólogató haverodon túl van az már nem is érdekel?
Az úgynevezett manichaeus filozófiának sok formája volt; a halhatatlanságot és a változhatatlanságot a halhatatlan változékonyság egy furcsa nemével támadta meg. Olyan ez, mint a legenda a varázslóról, aki önmagát tudta kígyóvá vagy felhõvé változtatni. Az egészen ott ül a felelõtlenség névtelen jegye, amely annyira hozzátartozik Ázsia metafizikájához és erkölcseihez. A manichaeizmus is éppen Ázsiából indult ki. Bármilyen alakot is öltött, valahogyan mindig megõrizte azt az alapfelfogását, hogy a természet rossz, vagy legalább is a rossz a természetben gyökerezik. A lényeges pont az, hogy a rossz gyökerei a természetbe nyúlnak, tehát megvannak a jogai a természetben. A rossznak éppen annyi a létjogosultsága, mint a jónak. Amint már említettem, ez a nézet sok formában jelent meg. Néha dualizmusként lépett fel, amely a rosszat a jó egyenlõjogú partnerévé teszi, úgyhogy egyiket sem lehet betolakodónak nevezni. Még gyakrabban általános eszme volt, amely kijelentette, hogy démonok hozták létre az anyagi világot s ha vannak is jó szellemek, azoknak csak a szellemvilággal van összeköttetésük. Késõbb a kálvinizmus formájában jelentkezett. Ez elismeri, hogy csakugyan Isten teremtette a világot, de a rosszat bizonyos értelemben éppen úgy õ alkotta, mint a jót, tehát éppen úgy teremtett rossz emberi akaratot is, mint rossz világot. Eszerint, ha egy ember úgy határoz, hogy lelkét kárhozatba dönti, nem keresztezi Isten szándékait, hanem inkább megvalósítja. Ebben a két alakban: a korai gnoszticizmusban és a kései kálvinizmusban legjobban látjuk a manichaeizmus felületi különbözõségét és alapvetõ egységét. A régi manichaeusok azt tanították, hogy a világ teremtése, amelyet közönségesen Istennek tulajdonítanak, a Sátán mûve volt. Az újak, a kálvinisták azt tanítják, hogy a kárhozat megteremtése, amelyet közönségesen a Sátánnak tulajdonítanak, Isten mûve volt. A régiek visszanéztek arra az elsõ napra, amikor szerintük az ördög úgy cselekedett, mint Isten; az újak elõre néztek az utolsó napra, amikor szerintük Isten úgy cselekszik majd, mint az ördög. De mind a kettõnek az volt a nézete, hogy a föld teremtõje, akár ördögnek nevezik, akár Istennek, eredetileg a gonosz teremtõje is volt. Egy perc alatt megállapíthatjuk, hogy a mai modern emberek közt sok a manichaeus, ezért egyesek majd osztják ezt a véleményt, egyesek csodálkoznak rajta, egyesek pedig azon csodálkoznak, hogy egyáltalán valami ellenvetésünk van ellenük. Hogy a középkori nagy vitát megérthessük, egy szót kell szólnunk az erre vonatkozó katolikus tanításról, amely éppen annyira modern, mint amennyire középkori is. A Szentírás szavában: „Isten körülnézett és látta, hogy minden jó”, van egy hihetetlenül finom igazság, amelyet a közönséges pesszimista modernkedõ nem ér fel vagy túlságosan siet ahhoz, hogy felfoghassa. Ez az ige kimondja, hogy nincsenek rossz dolgok, a dolgokat csak rosszul is fel lehet használni. Vagy ha jobban tetszik: nincsenek rossz dolgok, csak rossz gondolatok; különösen pedig rossz szándékok. Csak kálvinisták hihetik igazán, hogy a pokol útja jószándékkal van kikövezve. Éppen ez az egyetlen dolog, amivel nem lehet kikövezni. Viszont nagyon is könnyen lehetnek az embernek jó célok érdekében rossz szándékai és lehetséges, hogy önmagukban jó dolgokat, mint a világ és a test, rosszá torzít a gonosz szándék, amelynek neve ördög. De még az ördög sem teheti magukat a dolgokat rosszá: azok olyanok maradnak, mint a teremtés elsõ napján. Csak az ég munkája volt anyagi természetû; az alkotta az anyagi világot. A pokol mûve teljesen a szellem birodalmában marad.
Tamás nem a hitre, hanem kizárólag az észre támaszkodik gondolatmenetében. Célja nem a keresztény Isten létezésének, hanem az abszolút való szükségszerûségének a bizonyítása. Elsõként felteszi a kérdést, hogy Isten léte nyilvánvaló-e? Mivel arra a következtetésre jut, hogy nem (lásd itt), ezután arra keresi a választ, hogy bizonyítható-e? Megállapítja, hogy a világból következtethetünk Istenre, mint a világ okára. "Bármely okozatból kiindulva pedig bizonyítható, hogy sajátos oka létezik, még akkor is, ha az okozat [jelen esetben a világ] számunkra ismertebb. Mivel az okozat az októl függ, szükségszerû, hogy ha van okozat, elõzetesen legyen ok is." Hangsúlyozza, hogy ebbõl csak az tudható, hogy létezik az ok, de pontos ismereteink róla nem lehetnek. Tamás lelkiismeretesen megvizsgálja annak lehetõségét is, hogy nincs Isten. Mindent megfontolva két érvet talál, melyek ma is az egyedül nyomós érvek Isten léte ellen: ezek a világban lévõ rossz, és az, hogy a világ és az abban történtek megmagyarázhatóak Isten feltételezése nélkül is. Az elsõre azt válaszolja, hogy Isten azért engedi meg a rosszat, hogy abból is jót hozzon ki, a másodikra pedig azt, hogy a világban tapasztalható célirányosság, okság, és esetlegesség nem magyarázza meg önmagát, tehát szükségszerû egy elsõ okra, abszolút valóra visszavezetni.
Na megvolt az ördögûzés, az "alany" végig ordítozott velem, hogy meg vagyok õrülve, és hogy nincs semmiféle ördög meg démon, de tudom hogy csak a sátán akart átverni! Szóval ilyenkor mindig még jobban vertem a fejét a kereszttel, most meg van kötözve és nem reagál semmire, ha megbökdösöm akkor picit rángatózik, szerintetek még van benne ördög vagy engedjem el? Vagy menthetetlen és vessek véget a szenvedésének?
Köszi. Csodálkoztam is, hogy ott a helyén, és ilyet ír ki:))
Ismered a véleményemet az Ó és Újszövetség közötti ellentétekrõl? De még a keresztény hit szerint is, Jézus kereszthalála eltörölte az ember eredendõ bûnösségét. Amit amúgy nem nagyon tudok elfogadni mint magyarázatot.
"Ádám bûnei miatt nem csupán bûnös természetet hordozunk magunkban, hanem csakugyan bûnösök vagyunk, és valóban büntetést érdemlünk Isten szemében. Minthogy az eredendõ bûn fogantatásunk pillanatától kezdve bennünk rejlik (Zsolt 51:5), olyannyira gonosz és bûnös természetet öröklünk, hogy Jeremiás ezt mondja az emberi szívrõl: „Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!” (Jer 17:9) Isten nem csupán Ádámot találta vétkesnek a bûne miatt, hanem bûnössége és büntetése (halál) nekünk is osztályrészünk (Róm 5:12, 19). Két nézet létezik azzal kapcsolatban, hogy Isten vajon miért tulajdonítja nekünk Ádám bûnét. Az egyik nézet szerint az egész emberi faj ott volt Ádámban (Ádám magvában), ezért amikor Ádám vétkezett, mi is vétkeztünk benne. Ez a gondolkodás hasonló ahhoz a bibliai tanításhoz, hogy Ábrahámban Lévi (Ábrahám leszármazottja) is tizedet fizetett Melkisédeknek (1Móz 14:20; Zsid 7:4-9), noha csak évszázadokkal késõbb született meg. A másik elképzelés szerint Ádám mindnyájunk képviseletében járt el, ezért az általa elkövetett bûn nekünk is felróható."
Hát vágod ezért lett felszúrva egy nagy keresztre, mert én 2k évvel késõbb bûnösen születtem és én ezt nagyon nagyon sajnálom! Szeretném az embereket feloldozni a bûn alól és a múltbéli Jézust megmenteni, ezért indítottam el a bûnbocsánat cédulás vállalkozásomat is!
Amúgy ma egyik haverom furcsán viselkedett, szerintem megszállta az ördög. Hogy lehet jól ördögûzni? Szerintetek az jó ha szentelt vízbe nyomkodom a fejét? De mielõtt megfulladna kihúzom. Aztán meg keresztel addig verem amíg el nem hagyja az ördög. Persze ha belehal az az ördög hibája!!!444
Ma szörnyû dolgot láttam! Egy ember a kutyáját sétáltatta!!! Hogy képzeli hogy egy ilyen lelketlen szolgának a kedvére tesz? Ha isten nem nekünk teremtette volna õket szolgálnak akkor nem is léteznének állatok! (persze mondjuk aki nem vegetáriánus bajban lenne:D)
Kik tartóztatnak le? Az ördög démonjai amiért megmentem az embereket a pokoltól? Egyébként felszenteltem 2 cédulát, az egyik univerzális, 15 ezer forint, a másik pedig lopásra érvényes, ez csak 3 ezer forint, ha valakit érdekel akkor pü. Ja amúgy a teljes összeg jótékony célokra megy, egy szegény embernek adom az egészet, magamnak.
Amúgy elég átlátszó ez a jézusos dolog, azt mondja hogy ne ítélj, hogy ne ítéltess, de õ pont ezt teszi! A saját szabályait sem tartja be, milyen dolog ez?
Biztos láttátok páran a Jézus utolsó megkísértésec. filmet. Scorsese rendezte egy apokriff és gnosztikus iratkok alapján készült regénybõl. jó film, kötelezõ darab azknak, kik ide jönnek! még neked is, fehércsoki!
Dehogy tudod. Én egyébként támogatlak, nyiss egy ilyen üzletet, és ha sikerül, ígérem veszek tõled egy cédulát mielõtt letartóztatnak.
Ha nyitnék egy webshopot ahol bûnbocsánatot lehetne venni különbözõ bûnökre(pl. paráználkodás 10 ezer forint), akkor szerintetek ez népszerû lehetne a keresztények körében? Természetesen a lényeg hogy minél több ember bûnbocsánatot nyerjen.
Tudom, nem valami fantáziadús dolog ezt ide beírni, de azért beírom. Nektek mi a véleményetek a repülõ spagettiszörnyrõl? Tudjátok õ is egy isten és az õ létezését sem lehet egyértelmûen megcáfolni.
Itt egy összefoglaló a krónikáinkban fellehetõ tudásról:
Az i.e. IV. évezred környékérõl nincsenek jól dokumentált, megfejtett Kárpát-medencei nyelvemlékek. Így aztán közvetett bizonyítékokra kell támaszkodnunk. Az elsõ ilyen bizonyíték néhány hittétel. Ugye mindenki tudja: Kézai, a Bibliához nyúl, midõn õsi eredetet keres az Árpádoknak.
Valóban így lenne?
Sebestyén László mutatott rá Kézai Simon védelmében, hogy krónikáink— elsõsorban persze Kézai mûvének — “bibliai ihletettségû”-nek tekintett része nem a Bibliából származik, sõt helyenként mintegy kiigazítja azt. Idézzük most pontosan az Õ észrevételeit: “Mit mond Kézai? (A hun-magyar krónikából vett minden idézetem — az iránta való tisztelet-adásból is — kivétel nélkül Szabó Károly fordításából való) »..az özönvíz után a kétszázegyedik esztendõben a Jafet magvából eredt Menroth óriás, Thana fia, minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönvíz ismét találna jönni, a toronyba menekülve a bosszuló ítéletet elkerülhessék.« Györffy György (...) a Menroth név említését Kézai tévedésének tartja. A Menroth név — mondja Györffy — a magyarok felett korábban uralkodó kazár kagán neve, s a hun történet írója a régi gesta (õsgesta) Menrothjához írta mindazt, amit a hasonló nevû Nimródról a Bibliában talált.
Kézai nem tévedett. Többrõl és másról van szó. Bizonyításul egy magyar szerzõ, Krausz Sámuel lenyûgözõen érdekes gondolatmenetét követem. Megállapításai abban összegezhetõk, hogy a huntörténet írója babiloni pogány mítoszokból merített, mert a Biblia szerint Nimród nem lehet Jafet fia, a pogány hagyományban pedig igenis az. Hieronymus egyházatyánál nincs is meg az a részlet, hogy a bábeli toronyépítést Nemrot kezdte volna meg, de a pogány forrásokban ez hitelesen fellelhetõ...
Berossus káld történetíró ezt így adja elõ: »Midõn Belás, Jupiter fia meghalt, Nemrót a népével Senaár mezejére jött, ahol kijelölt egy várost és fölötte nagy tornyot alapított a víztõl való megmenekülésnek százharmincegyedik esztendejében és uralkodott 56 évig és a tornyot fölépítette a hegyek magasságáig és nagyságáig.« Az összefüggés Berossus tudósítása és Kézai Menroth-ról (a név többféle formában található: Menproth, Nemprot, stb.) szóló mondatai között nyilvánvaló, nemcsak mert Nemrotot tünteti fel toronyépítõnek, hanem azért is, mert pontosan datálja a torony építését a vízözön után. (Krausz Sámuel még a meglepõen csekély 70 év eltérést is eltünteti egy logikus számegybevetéssel.)
Berossus Nemrottal kapcsolatban sokat beszél a szkítákról is, a Tanais folyó nevet szintén említi. E kapcsolatot Epiphanius egyházatya így világítja meg: »a hellének ezt a Nemrotot tartják Zoroasternek, aki tovább költözvén a keleti részek felé Baktriának alapítója lõn.« Ugyanezt mondja Isidorus Hispalensis (De Asia XIV.3.) »Elõször Perzsiában keletkezett a magika mesterség, ahová ugyanis az óriás Nemrót a nyelvek összezavarodása után elment volt.« Idézzük Kézait: »...Vissza kell térnünk Menroth óriásra, ki a nyelvek megkezõdött összezavarodása után Eviláth földére méne, mellyet ezidõben Persie tartományának neveznek, és ott Eneth-tõl két fiat nemze, Hunort tudniillik és Magort, kiktõl a hunok vagy magyarok származtak.« Eviláthról tudnunk kell, hogy a görög-római világban létezett egy Kis- és egy Nagy-Eviláth. Az ókorban ezt az országot Hunniának nevezték, Kosmos Indikopleustes 510-ben beutazta Dél-Arábiát, Abessziniát és Indiát s Keresztény topográfia c. mûvében egy helyütt ezt írja: »India és Hunnia, vagyis Eviláth.« (A könyv 1527-ben jelent meg Baselben.)
(...) Tehát a pogány források tanúsága, hogy Nemrot volt a szkíta vallás megalapítója, s õ a szkíta vidék és Asszíria elsõ királya... Szücs Jenõ állításával szemben — miszerint Kézai egyenes bibliai népgenezist ad —, a bábeli torony építésének Gesta-beli indokolására kell felhívnunk a figyelmet: A Biblia szerint a tornyot a dicsõség és a hírnév kedvéért kezdték építeni. Pap létére Kézai mégis a pogány hagyományban megõrzõdött valóságos okot mondja: »minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönvíz ismét találna jönni...« (...) Az elmondottakból érthetõ meg az, hogy Kézai (s nyomában a Pozsonyi és Budai Krónika) mit sem törõdve Nemrot (Biblia szerinti) hamita voltával a jafetita szkíták õsének teszi meg õt. Ez nem ellentmondás, nem tudatlanság, hanem a monda egészébõl merített igazság." (Sebestyén 1975. 24-26. o.)
Csakis istentõl eshet teherbe a nõstény raptorjézus(szóval úgy szeplõtlenül vagy hogy), aztán már tojást rak és abból kel ki a kölyke, egy tojásban akár 5 raptorjézuska is lehet. Isten testét meg vérét eszi.
Ja egyébként raptorjézus az a faj neve, jézus az emlõshüllõk csoportján belül a raptorjézusok fajához tartozott, ezért õ egy raptorjézus, nem maga a raptorjézus. Ezt csak azért írom, mert furcsának gondolhatjátok, hogy azt mondom Noé-ra hogy raptorjézus. Amúgy innen ered egy mai közmondásunk is: "raptorbõrbe bújt jézus"