Hát nem megoldható. Állandó hõmérsékleten kell tartani az ion cellákat. Ott kint az ûrben azért van hõingadozás. Amúgy még mindig a NI-Cd akkuk bírják a szélsõséges környezettet. Ezért iparban elég sok helyen használják. De mint tapasztaltam márkás kéziszerszámoknál ni-cd akku jobban bírja a gyûrõdést míg az ion-akksiba beprogramozott töltési ciklus van megadva ami tapasztalatom szerint kevesebb. Röviden: szar ,instabil ,kényes technika. Egy tonna védelmi rendszerrel már használható.De ezek szerint mégsem :)
Az ISS-n az is megoldható, hogy az akksikat kibasszák az ûrbe az állomáson kívülre egy dobozban egy 10 méteres rúd végére, és csak a kábel megy be az állomásra, és akkor nincs gond azzal, hogy füstöl vagy sem.
A Dreamliner eddigi legnagyobb baja a fejlesztés és leszállítás sorozatos késése volt, emitt nagy megrendeléseket is vesztett a Boeing. Lehet, hogy megoldották volna még az akkumulátorral és a szélvédõ repedéssel kapcsolatos problémákat is, csak erre már nem jutott elég idõ. Ebben az esetben az idõ szó szerint pénz, így inkább egy kicsit nagyobb kockázatot vállaltak és hamarabb piacra dobták a gépet, de most megbaszhatják a kapkodást, még nagyobbat buknak rajta.
Nem tartom valószínûleg, hogy a fejlesztést végzõ mérnökök ne álltak volna elõ jobb megoldással. Csak a management valószínûleg keresztülhúzta õket, az stimmel hogy a spórolás miatt.
ez csak fillérbaszás. Megint spórolni akartak. Én a vezetõség helyében a fél fejlesztõ bagázst kiraknám. Ui. ez lett volna az a gép amivel a Boeing ismét nagy lesz. Ehelyett sorra égnek le a gépek.
Az iss-re az egesz li-ion technologiat csak kulso kontenerben, az egyik arboc vegere engednem fel. Ott nem okozhat nagy gondot. A repulokon pedig megfelelo hutessel es vezerlo elektronikaval lehet csak biztonsagosan hasznalni. Az aksiknal sem a tultoltes hanem a tulterheles okozta a gondot, tehat a foldon az apu beinditasa elott kozel rovidzari aramon terheltek oket. Alul vannak meretezve, foleg a hutesi rendszeruk. (ami gyakorlatilag a zart doboz miatt nincs is) A jo tomeg/teljesitmeny arany mellett a masik ok a hasznalatukra, hogy lassabban sulnek ki maguktol es gyorsabban tolthetoek. Persze az utobbi megint hutesi problemakat eredmenyez. Erre mondjak, hogy ujratervezes...
Tényleg mi a faxxért raknak bele akksit ? Ott az üzemanyag cella ! Emberek evvel a technológiával mentünk a holdra ! Ja néha csepegtetni kell bele O2 meg H2 kiépíteni reptérre kiszolgálás pénz-pénz brrr ... Az egész probléma megint pusztán anyagi. Itt 1 bazi modern gép, baromi drága, de 20 év alatt megtérül mert könnyebb ezért kevesebbe fogyaszt. A "zöldek" is seggüket verik a földhöz 20%-os üzemanyag megtakarítás adott távon WOW. Egyébként nem tartom a problémát kezelhetetlennek, felfújta a sajtó mert a biztonság miatt, kivágták az utasokat a gépbõl. Mert ha füst van akkor tûnés.
Van olyan li-ion kémia, amiben nincs ilyenfajta hõmérsékleti instabilitás. De egy rendes cellafelügyeleti rendszer is megoldotta volna a problémát.
Fél perc keresgélés a wikin (link) és okafogyottá válik a dedós sárdobálósdi :) Li-ion - ~100-265Wh/kg és 250-730Wh/l (link) Ni-Cd - ~40-60Wh/kg és 50–150 Wh/l (#8211;cadmium_battery" TARGET=_fnew>link) Azaz egységnyi energia kb. negyedakkora méretû és tömegû dobozba fér bele. Gondolom azt inkább csak laboratóriumi körülmények között, innen jöhet a kettes szorzó. Egyébként akinek ez a cikk szövegébõl implicite nem kiolvasható, az minek égeti magát a tudomány rovatba kommentelt hülyeségekkel? :D Nem védeni akarom a szerzõt, tényleg elég pongyolán fogalmaz idõnként, de ez a cikk még egészen rendben van...
Amúgy az igazi döbbenet az utolsó bekezdés, hogy pont ugyanezt a konstrukciót akarják az ISS-re is, ahol azért egy fokkal nagyobb bibit okozhat a tûz, de fõleg a mérgezõ füstgázok. Ehhez képest mit nyerhetnek ezzel? Hasraütve 0.01% tömegcsökkenés, pár kilóval kevesebb üzemanyag a pályakorrekcióhoz? Felszabadul 1-2 köbméternyi tér, bár az se biztos, hiszen ha ilyen kényes a holmi, oda pont elfér a biztonságos szabályozó elektronika.
Hat bocsi, de Tinmannal ertek egyet....Az energiatarolasanak a mennyisege es az adott eszkoz sulya/merete/terfogata kozt nincs osszefugges. Hasonloan, mint pl x auto 2x olyan gyorsan megy, mint y, ezert konnyebb...nincs logikus kapcsolat a 2 kijelentes kozt. Vagy valami 2x nehezebb 1 masik dolognal, ezert sokkal nagyobb is..szinten hibas kovetkeztetes, mert nem kovetkezik az adott informaciobol. Ez amolyan hany eves a kapitany szindromanak tunik. Vagy (kozben eszembe jutott) Az Apple mobilok akksijai 2x tovabb birjak, mint mas mobiltelefon akksik,(tobb energiat tarolnak el) ezert konnyebbek. Logikusnak tunik a kijelentes?
Nem az akkut kellene szidni ha kigyullad... Ez a cellafelügyelet hibája! Ettõl a líthium alapú akksi még mindig a legjobb hatásfokú marad. És nem akksi hiba. Az ólom akksit is fel lehet robbantani,láttam olyat... Mégis az összes autóban olyat használnak!
Te akkor miért nem magadban böfögted el a hülyeségedet?
Ostoba vagy. Rosszul van valóban megfogalmazva. Ha neked jónak tûnik, akkor vagy te is hihetetlenül pongyolán fogalmazol, vagy a logikai készség teljesen hiányzik belõled.
Nem. A "kétszer annyi energiát tárolnak, mint a nikkel-kadmium akkuk, ezáltal jóval könnyebbek" mondat azt jelenti, hogy mivel 2x nagyobb a kapacitasa, igy ugynannyi energia eltarolasahoz elegendo kisebb/konnyebb akksi is. Irhattak volna pontosabban is, hogy a tomeget vagy a terfogatot hasonlitjak, gyanitom a tomegre ertendo a 2x akkora, de azert a terfogata is "joval" kisebb.
Kétszer több energia tárolásának lehetõségébõl nem következik az, hogy könnyebb a tároló súlya... abból már jóval inkább, hogy a lítium a legkönnyebb fém. Ez utóbbi tény hiányzik a mondatból.
Az akkumulátor tömegét pedig értelemszerûen a cellák anyaga határozza meg...
Ha ezt valaki nem képes értelmezni, azt tényleg komolyan sajnálom.
Te szorozol hulyesegen, teljesen logikus kovetkeztetes. Teljes akkumulatorokrol beszelnek es nem cellakrol, azaz ha ketszer annyit el tud tarolni mint a NiCa, akkor egy akku fele akkora.
Hallod, ha nem értesz hozzá ne írjál már hülyeségeket. A nem kompozit építésû (tehát hagyományos rács, félhéj, héjszerkezet) is szenved deformációt statikus és dinamikus terhelésekre egyaránt (nem is kicsit). Az üzemanyag folyás semmilyen körülmények között nem megengedett, még utántöltés közben sem. A Blackbird a "kivétel erõsíti a szabályt". Még a sokat szapult magyar viszonyok között sem megengedett a szivárgás sem. A Re664 szakutasítás, és a gépek üzembentartási kézikönyve is fokozottan foglalkozik a tüzelõanyag-rendszer épségének ellenõrzésével.
Itt az igazi gond az, hogy nagy kapacitasu aksikat raktak kis helyre, barmifele hutes nelkul. Persze ez csak 1 a sok problema kozzul. A szelvedorepedes oka az, hogy egy ilyen gep sokkal rugalmasabb, hajlekonyabb, tehat vagy a szelvedot is abbol keszitik, vagy sokkal rugalmasabb modon kell befogatni, mint a regi femtestu gepeknel, amik legfeljebb hotagultak, de nem hajlanak ossze vissza a dinamikus terhelestol. Mindezek melle jon meg az, hogy ezek a gepek hamarabb hasznalodnak el strukturalisan, tehat ahogy egy pet palack is kevesebbszer hasznalhato, mint egy hagyomanyos uveg, ugy ezek is kevesebbet birnak. Az olajtuz viszont tenyleg csak egy apro bevezetesi problema, azt ki lehet javitani minimalis munkaval. Az uzemanyag szivargas mar komolyabb, mert az ugyanaz ami miatt a balckbird-okbol is allandoan csopogott a kerozin, de egy katonai gepnel ezt el lehetett nezni. Itt mar kevesbe, de akkor sem allhatnak at a hagyomanyos tartalyokra, mert azokat nem birja el a gep. Valoszinuleg marad egy az uzemanyagnak ellenallo belso gumiboritas hasznalata, persze az sem tul idotallo, de rendes karbantartas eseten legalabb cserelheto.
Én azt nem értem, hogy a Ni-Cd aksik a legrégebbi és legrosszabb technika, a repülésbõl kimaradt a Ni.Mh ami egy korszerûbb aksi?
És nem a Lithium polimer aksirólvan szó, elvileg az a veszélyes gyulladásra, nem?
"kétszer annyi energiát tárolnak, mint a nikkel-kadmium akkuk, ezáltal jóval könnyebbek"
Hibás a következtetés. Egyikbõl nem következik a másik.
Informatika és tudomány
