a többi hozzászólásom is értelmes csak még nem érted õket :)
de remélem nem megérteni fogod õket, hanem leigáz, kiirt téged egy felsõbbrendû faj, hiszen az evolúció úgy hatékonyabb, mert ügyebár a tanult dolgokat nem viheti tovább a faj :)
és akkor az a felsõbbrendû faj is és te is örülni fogtok, hogy az evolúció szépen folyik
Nincs jó és rossz. Az idegenek azért igáznak majd le minket, hogy az evolúció a megfelelõ mederben folyjon tovább. Az emberiség is örüli fog, hiszen az evolúciónak mindeki örül.
Hamár sci-fi: Ahogy tapasztaltam, sokkal több az arrogáns idegen a sci-fikben, mint a barátságos. Egyébként meg tök mindegy, amíg földlakók által készített filmekrõl beszélünk, ahol kell lennie jónak és rossznak.
Mikor Amerikát felfedezték, akkor sem éppen a béke szigete volt Európa. Mikor a Holdra szálltak az emberek, a Földön épp a hidegháború volt turbófokozaton. Nem tudom, mibõl gondolod, hogy egy technológiai fejlettség eléréséhez vagy felfedezés megtételéhez valahogy szükség van békére, ami azt illeti, éppen a háborúknak lehet köszönni egy halom technológiai fejlesztést. Amúgy az evolúció hajtóereje is a limitált erõforrásokért való versengés, tehát elég nehezen tudok elképzelni egy olyan fajt, aki ebben nem vett részt.
Persze ha neked istenpótlék kell, és hinni akarsz a Bölcs, Békés, Atyai Idegenekben, az más :)
Ha kicsit is elgondolkodnál rajta, akkor tudnád, hogy a Földön is vannak olyan helyek, amit a fejlett ember csak meglátogatott, de nem népesített be, maximum a helyieknek segített vagy a helyiekrõl érdeklõdött. Az ilyen helyeken gyakoriak az ún. Cargo-kultuszok. Például a Csendes-óceáni szigetek a II.VH alatt és után, vagy az Amazonas õserdei. A Föld is lehet ilyen. Tudják hogy itt vagyunk, voltak is itt, de nem kell nekik semmink, érdektelenek vagyunk számukra. Vagy az is lehet, hogy megfigyelnek és várnak.
Bocs, az elõbb nem illesztettem be, hogy mire válaszolok, így inkább még egyszer leírom. Ezekrõl mind hallottam. Többször el is olvastam ezeket a híreket, meg-meg néztem a képeket, hogy érjenek bennem a gondolatok. Olvastam Ezékiel-tõl is, nézegettem a inka kalimó "repülõ"-maketteket, a Tiahuanaco lenyûgözõ kõfalairól, stb. Szóval talán a kelleténél is több idõt áldoztam erre a témára. Pont ezért írom így a véleményemet. Mellesleg, ne UFO-zzunk itt. Megvan arra is a topik.
Ezekrõl mind hallottam. Többször el is olvastam ezeket a híreket, meg-meg néztem a képeket, hogy érjenek bennem a gondolatok. Olvastam Ezékiel-tõl is, nézegettem a inka kalimó "repülõ"-maketteket, a Tiahuanaco lenyûgözõ kõfalairól, stb. Szóval talán a kelleténél is több idõt áldoztam erre a témára. Pont ezért írom így a véleményemet. Mellesleg, ne UFO-zzunk itt. Megvan arra is a topik.
Ja és még mielõtt valaki benyögné, nem-nem arról van szó hogy túl sok star trek-et vagy csillagkapu-t néztem. egyszerûen csak arról hogy ténylegesen vannak bizonyítékok.
Vicces vagy. Állandóan anyázol a sci-fi mûfaját illetõen, miközben az aláírásod szerint azonos témában fejlesztesz játékot. Nem vagy Te kicsit skizofrén? :-)
Pihenj le kicsit, az okosabbja addig is "ûrmeghódiccsa"...
+1 Én egyetértek veled, tudom mirõl beszélsz. Jártak itt az idegenek, és hagytak tárgyi bizonyítékokat is maguk után. Oldalakat lehetne errõl írni, de nagyon OFF lenne az egész.
Ahhoz hogy több száz vagy ezer fényévet képesek legyenek valakik megtenni, ahhoz igenis békének kell uralkodnia az õ bolygójukon, mert különben képtelenség / értelme nem lenne
/off A mítoszok és legendák égbõl alászálló Isteneire, Vimanakra, repülõ tüzes szekerekre, dogonokra, cargo-kultuszokra stb. Ja, hogy ezekrõl még nem hallottatok? Én kérek elnézést. /off
Ilyen hülyeségeket honnan veszel? "a naprendszeren kívüli hatalmas távolságokat még nem sikerült (felénk legalább is) leküzdeni egyiknek sem" Ezeket ki mondta neked? Azért mert téged nem nem informált senki, akkor nem is létezik? Btw én emberként sem venném fel a kapcsolatot a saját fajtámmal, nem hogy egy több ezer/millió évvel fejlettebb faj, látva milyen primitív dolgok mennek itt. Ezek fényében te megmutatnád magad? Békejobbot nyújtanál egy olyan civilizációnak, ahol egy pár dollárért gyilkolnak?
Szóval, tényleg volt egy kis félreérthetõség abban, amit írtam. Nem úgy értettem, hogy nem létezhet más bolygón élet, hanem-hogy a naprendszeren kívüli hatalmas távolságokat még nem sikerült (felénk legalább is) leküzdeni egyiknek sem, így nem sok esélyt látok arra nézve, hogy egyáltalán leküzdhetõek ezek a hatalmas távolságok, pl. nekünk. Sem anyagilag, sem politikailag, ebbõl fakadóan pedig technikailag. Ha pl. minden lakos után beszámítanának 10$-t évente, elég komoly ûrhajót lehetne építeni minden évben. Csak-hát sajna nem így mûködnek a dolgok.
Amiért a hangyák sem hiszik hogy léteznek amerikai b2 lopakodók. Nem láttak olyat, és nem is szálltak le az emberek és tárgyaltak a hangyapolitikusokkal, ergo nem léteznek. De nem kell vallásosnak lenni, hogy az ember hülye legyen. Elég ha csak ember, meg egoista.
Miért van az, hogy szinte kizárólagosan csak a vallásbuzik gondolják úgy, hogy nincsenek földönkívüliek egy (jelenlegi tudásunk szerint) végtelen univerzumban ?
Talán csak nem azért, mert különben borulna az egész meséjük istenkérõl?
Hát, igaz, tényleg elsodródtunk! Jobb megállni! Nekem bejönnek a térhajtómûves mesék, de úgy vélem, ez a repülõszõnyeg kategóriába tartozik, és így is kell kezelni. Pont ezért nem hiszem, hogy megvalósítható. Melléesen, ha csak arra gondolok, hogy elõbb építenek 5-10 milliárdér tengeralattjárót, repülõgép-anyahajót, mint ûrhajót az Europa holdra, akkor nincs sok remény, hogy akár a jelenlegi technikával, vagy kicsit fejlettebbel is, túlzottan "odább" mennénk!
Elõbb utóbb a föld forgása is sokkal lassabb lesz mint most ha jól sejtem, csak nem olyan mértékû a lassulás mint bentebb. A mi holdunknak nagyobb súlya van ebben ugye? Van róla tipp hogy mennyi idõ míg mondjuk megduplázódik a napok hossza?
Abból, hogy a vörös törpecsillagoknak az életzónája sokkal közelebb van, és ha ebben a zónában kering, vagyis közelebb kering a bolygó, akkor elõbb utóbb veszít a forgási energiájából, és kötött keringésû lesz. Ez egyszerû égi mechanika. (A naprendszerben az óriásbolygók holdjai nagyon jó példák erre.)
Arról nem beszélve menyivel nehezebb dolga van egy olyan civilizációnak ahol a gravitáció a duplája a miénknek, vagy teljesen víz boritja, vagy még egy csomó dolog hátráltathatja õket attól függetlenül, hogy esetleg értelmi képességei akár a mienknél is fejlettebb. Az is lehet, hogy teljesen más irányba halad az õ civilizációjuk, a szellemi kiteljesedés és a természettel való teljes harmóni is lehet a fejlõdés egyik útja.
Uhum. Bo 100000 fenyeves atmero, 100-400 milliard csillag. Azert kiszamolhatnad, hany civilizaciot lehet ugy elszorni csak a mi galaxisunkban, hogy egy se legyen 1000 fenyevnel kozelebb barmelyik masikhoz.
Vagy mindenütt nagy a bürokrácia és sehol senki se tud érvényesülni rendesen. Szerintem nem feltétel az, hogy fejlettebb valaki, mert máshol van. Sokféle civilizáció létezhet, akár fejlettebb akár primitívebb akár egálban van velünk, csak máshogy alakult a fejlõdésük. Az sem mérvadó szerintem, hogy feltétlen földszerû és méretû bolygó kell az élethez, sokféle példát mutat nekünk a naprendszerünk is és még csak az elején vannak a kutatások. Idõvel lesznek kolóniáink kinn, mert a készletek végesek itt és nem tartható fenn az emberi létezés, ha túlszaporodunk és gyorsan feléljük a bolygónkat. Az olyan jellegû kutatások amik elõrevihetnének minket azok többsége el van meszelve, de már feltalált és tesztelt dolog. Ami meg még nem tesztelt, de gazdaságos és vagy a jelenlegi struktúrát hivatott megerõsíteni, az a találmány idõvel látható lesz.
De ez azért kicsit sántít azt te is érzed.
Nem biztos, hogy a közeli csillagrendszerek lakottak, nem biztos, hogy kifejlõdött az értelmes élet, nem biztos, hogy már elég fejlett az ûrutazáshoz, lehet hogy már nem elég fejlett az ürutazáshoz, stb.
Szóval szerintem az, hogy nem volt kapcsolat velük nem jelenti automatikusan azt , hogy nem lehetséges a csillagközi utazás.
Ha csak azt nézem, hogy se a gravitációval nem vagyunk tisztában se arészecske fizika jó részével, az antianyagot kezelni is alig tudjuk begyûjteni vagy elõállítani nagyüzemileg meg aztán végképp.
Majd ha ezeket mind tudjuk és még akkor is ugy néz ki lehetetlen akkor aláírom.
Ja, persze, pontosítok: csak a Földrõl beszélek. Ha a számadatok helyesek, akkor az elmúlt 50'000 év alatt már néhány Ufó-nak landolnia kellet volna a földön is, mivel a távcsöveikkel 100 fényév távlatából a lakható exobolygók között látták volna a mi bolygónkat, nem is beszélve a korszerûbb távcsövekrõl, amikkel már a bolygó színképelemzését is elvégezhették volna, amivel a vegetáció is kiszûrhetõ lett volna. Szóval, mivel nem hagytak jelet maguk után sem a földön, sem a holdon, stb., ..... nincsenek is!
Mibõl következik a kötött keringés? A Naprendszerben ez mennyire gyakori? (Most így fejbõl nem tudom.) Egyáltalán van bármi módszer arra ma, hogy mérjék ezt a Naprendszeren kívüli bolygóknál a forgási sebességet?
Az a gondolatom, hogy ha meg lehetne technikailag és / vagy anyagilag oldani az ilyen távolságba való ûrutazást, már megtették volna más bolygólakók. Mivel ez nem történt meg, így nem hiszek a lehetõségben, hogy mi földlakók ezt meg tudjuk oldani.
Jajj, megbántottam a kis lelkivilágodat pöcsöcske? Nem hiszem hogy én vagyok az elsõ aki egy arrogáns majomnak tart. Élvezkedj még kicsit, írd oda minden cikkhez a szokásos baromságaidat, hisz egy ilyen nagy hírû senki mint te biztos tudja:)
Én azt látom, hogy minden mindennel összefügg. Mindjárt elmondom, hogy mire is gondolok. A 60-as évek eleje után a politikusok rájöttek, hogy kezdenek minden olyan népszerûségi lehetõséget kimeríteni, ami az ûrkutatásban volt. A dolog nagyon is drágának bizonyult, az aktuális helyi konfliktusok hasonló nagyságrendû pénzeket vittek el a nagyhatalmak költségvetésébõl és félõ volt, hogy aki túl nagy hangsúlyt helyez az ûrre, az a Földön kerül hátrányba. Ezért aztán dobták a támát, gyakorlatilag.
Aztán a gazdaságot meghatározó nagy cégek rájöttek arra a 70-es-80-as években, hogy a fogyasztás a fejlett országokban extenzíven nem növelhetõ. Helyesebben arra jöttek rá, hogy célszerûbb az árukat, termékeket intenzív módon fejleszteni. A lakosság létszáma kezdett állandósulni, stagnálni, így nem lehetett több terméket eladni. Pl az autók képeségeit behatárolta, hogy jogszabályban szigorúan rögzítették a sebességhatárokat, így pl csak a teljesítmény növelés nem jelentett extra vásárlóerõ növelõ tényezõt. Ezért aztán kitalálták az új paradigmát, a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot. Ami azt jelenti, hogy azt mondják, hogy adott ugyan olyan teljesítményû áru jobb, mert ez jobban megfelel ennek a jelszónak. az, hogy az valóban így is van-e valójában senkit nem érdekel.
A két dolog ott függ össze, hogy végsõsoron a gazdaság fejlettsége valójában egy, a pénzügyi jellemzõktõl is független tényezõvel meghatározható. Ez pedig az energia fogyasztás. Valójában tök mindegy, hogy ki mit mond, az energia elõállítása és termékké, áruvá alakítása az, ami egy gazdaság teljesítményét meghatározza jellemzi. Azonban az "intenzív" fejlesztés, a termékek fenntarthatóságának hangsúlyozása olyan humbug, amivel csak azt sikerült elfedni, hogy ugyan azt a terméket, ma miért kapjuk meg drágábban. Mindezt úgy, hogy arról sajna nagyon kevés foglama van bárkinek is, hogy ez valóban mennyivel jobb a környezetnek.
A keresleti oldalról tehát az a gond, ha csökken az energia és más erõforrások felé az igény, akkor nem keresünk olyan helyeket, ahol ezek rendlkezésre állnak. Mármost az ûrben gyakorlatilag bármibõl végtelen mennyiség áll rendelkezésre. Azonban egyrészt úgy döntöttünk, hogy megelégszünk azzal, ami a Földön van, másrészt az ûr felé mutató technológiai fejlesztést is befagyasztottuk évtizedek óta. Ezek után vagy nyitunk még is csak az ûrfelé és akkor egy új aranykor kezdõdik, vagy befelé fordulunk és akkor a lassú agóniát, akár évszázadokra is elhúzhatjuk.
Igy van!
Forradalmi felfedezések és uj technológiák nélkül sosem megyünk sehova.
Kell egy lovaskocsi autó váltás az ûrkutatásban is.
Jó esélyek vannak rá ha az LHC vagy más hasonló volumenü kutatások beérnek és végre megértik magának a térnek és a gravitációnak a lényegét, onnan már lehet gondolkodni azoknak a manipulálásán is.
Ezek nélkül nem hiszem, hogy sok változna, max kicsit csiszolgatnak az eddigi technológiákon.
Az a nagy helyzet, hogy a vörös törpék lakhatósági zónájában keringõ bolygók valószínûleg kötött keringésûek, vagyis mindig csak egyik oldalukat fordítják a napjuk felé. Valahol talán a forró és hideg zóna határán lehetne élni, de ott meg óriási szelek és egyéb extrém dolgok lehetnek.
Azt használjuk a gyakorlatban ami gazdaságos, és ez azt jelenti, hogy messze nem használjuk ki a képességeinket. Van elképzelésünk róla, hogyan kell építeni nagy atommeghajtású ürhajókat. De ahhoz sokkal nagyobb üripar kellene, keringö ürhajógyárak, aszteroidákon bányászott olcsó nyersanyag, jelentös, a Föld légkörén kívül élö populáció, akik ezt a munkát elvégzik, stb. Persze úgy sosem jutunk el idáig, amíg a világ vezetö hatalma még az önálló emberes ürprogramról is lemond...
Fizika és kémia ismeretekkel például megoldható lakhatóvá tenni a bolygókat, ha található földszerû bolygó, akkor az is rizikós abból a szempontból, amit az elõttem kommentelõ írt, hogy más élõvilága van és nem tudható, hogy milyen hatása van az emberi szervezetre. Egy génbankot minden esetre érdemes lenne felállítani, hogy mintákat tudjunk gyûjteni meg a saját ökoszisztémánk mását tudjuk késõbbiekben létrehozni. Amúgy meg az elméleti rész már jó az ûrkutatásban, de a gyakorlatban ameddig ezt a meghajtást használjuk, addig felesleges álmodozni távolabbi csillagok után.
A földön is elõfordulhanak olyan virusok, baktériumok, amik a föld populációjának nagyrészét veszélyeztethetik, képzeljük milyen lenne egy teljesen idegen ökoszisztéma a saját virusaival, baktériumaival amire abszolut semenyire sincs felkészülva a szervezetünk. Még a leg csodálatoabb bolygón is csak hermetikus szkafanderben lehetne meglenni évtizedekig amíg föl nem térképezik a potenciális veszélyeket.
Szerintem!
De semmikép sem úgy mint a Prometheusban, hogy jé van levegõ, nosza le a sisakkal!
Attól félek mi már nem éljük meg azt hogy idegen naprendszer égitestjeirõl kapjunk képet, vagy hogy megtudjuk van e élet más égitesteken, bár erre van esély lévén a mi naprendszerünkben sem elképzelhetetlen, de az is mire egy ilyen expediciót összehoznak sok sok idõ.
Szerencsére senki nem lát a jövõbe, de nekem az a tippem hogy az ilyesmi azért elég messze van még. Az élet jelenlétére nincs túl nagy esély attól még hogy földszerû, arra meg még kisebb hogy a legközelebbi exobolygón éppen van. Az a tippem hogy élettér viszont kelleni fog, és gyanítom hogyha megcélzunk egy bolygót, és elindul oda az elsõ baktérium szállítmány, kell pár ezer év mire emberek is követik õket úgy hogy ott is élnek, és esetleg még légköri levegõt is lélegeznek.
Szerintem is nyilvánvaló, bár talán az a párezer éves távlat kicsit sok. Igaz, nem értek hozzá.
@csimmasz: Én olyasmire gondoltam, hogy ha legalább belátható idõn belül oda tudnánk küldeni egy roverszerûséget. Vagy netán AI-vel ellátott, teljesen önálló szondákat (tehát nem egyet, hanem küldönbözõ feladatkörrel ellátott, egymással együtmûködõ intelligens gépeket), bár az még egy kicsit odébb van.
Engem az is megfelelne ha megépítenék azokat az ûrteleszkó rendszert amikrõl a discovery-n vagy hol hallottam, amivel a közeli csillagrendszerekrõl közvetlen megfigyelést tudnának végezni. Vagy ilyesmi, bár állítólag a technologia még nem tart ott.
Ez már egy emberöltön belül elérhetö távolság, a jelenlegi tudományos ismereteink alapján (persze a lehetséges és a gazdaságos két külön fogalom, de talán csak annyi kell hozzá, hogy az üriparunk elég nagyra nöjön). A kérdés az, hogy mihez kezdünk vele? Ha lakható, akkor valószínüleg már élet is van rajta, jó kérdés, hogy tudnánk-e együtt élni egy idegen bioszféra élövilágával. Lehet hogy csak a tudomány számára lesz érdekes. Föleg addigra annyira kiépül az üripar, hogy szinte bárhol meg tudnának élni az emberek.
Szerintem nyilván való hogy ilyen témákban mint a terraformálás mindenki minimum pár ezer éves távlatokba tippelget.
Még ez is enyhén szólva rohadtul messze van a mai technológiával. Pedig ha nem is "ürmeghódiccsa", de jó lenne egy ilyet kicsit közelebbrõl is megvizsgálni.
Egyébként szerintem tök fura hogy nagyjából 1 évig kell 1 g-vel gyorsulni, hogy megközelítsük a fénsebességet.
Én meg vagyok lepve hogy ennyire "közel" is létezhet lakóhely. Azt hittem ennél sokkal messzebb kell menni.
Úúú de jó! Oda kell mennünk, MOST. Nagyon várom már. Itt már nagyon rossz a helyzet, és ez megoldaná az Emberisssség gondjait. Végre újra nagy dicsõség várna az emberissségre miközben a Trónok köztöt nézi és a Massok közttel játszik.
Bár ezek csak spekulációk, azért érdekes.
Útra fel, nézzük meg! :)
Gyorsba összeszögelünk egy ûrladikot azt mehetünk is az új Amerikába, itt már ugy is kezd elég sz*ar lenni a helyzet.