Szabad szemmel is simán lehet mûholdat találni. Csillagnak kinézõ dolog csak mozog. Egy repülõnél gyorsabban egy meteornál sokkal lasabban a fényük meg nem villog mint a repülõké hanem egyenletes. Ha eleget bámulod akkor egyszer csak elhalványul és eltûnik. Általában még csak túl sokat kutakodni sem kell.
"ehhez képest nem látták pl. az egy hete, Oroszországba becsapódo meteort ami azért jóval nagyobb izé volt mint egy mûhold."
Lattak. Csak eppen nem kiszamithato palyan mozgott es nem kerulte meg legalabb 1x teljesen a Foldet a pontos palyafelmereshez. Viszont amelyik muhold nem tudja legalabb egyszer megkerulni a bolygot, az nem muhold, hanem max. egy ballisztikus raketa robbanofeje. Viszont ha egy ilyen bemaszik az usa fole vagy a kornyekere, akkor azt is kiszurjak.
A távoli bolygólutatás a fényerõsség intenzitásmérésen alapszik tudtommal. Tehát egy objektumra fókuszálnak. A mûholdkeresésnél szó nem lenne errõl, ellenben nem is kell. A megcsillanó napfély olyan erõs, hogy a mûholdak nem fényszennyezett helyen tisza égbolton szabad szemmel láthatóak. A nagy mûholdakat ma már simán lekapján amatór spooterek si szerintem, mert az ISS ilyan faszán sikerült.
ezt tovább fejtegetve kiderül, hogy a klímaváltozást is csak azért tudjuk mérni, mert a "meteorológiai" mûholdon egye fene szorítottak egy kis helyet egy fekete-fehér tekercses fényképezõnek az zillió csigapixeles katonai kukker mellett.
"és tábornok úr, a két õrön és a három meleg motorú teherkocsin kívül találtunk egy további nagy piros infrafoltot is: a bolygót áááá mindmeghalunk."
"Mar tavoli bolygokat is kiszurnak ilyen technologiaval, ehhez kepest egy muhold eleg trivialis feladat. Pedig a kutatashoz egesz kis tavcsoveket hasznalnak, csak halozatba kotve." ehhez képest nem látták pl. az egy hete, Oroszországba becsapódo meteort ami azért jóval nagyobb izé volt mint egy mûhold.
nem kell elrejteni. Ott van. Látod. Még sem tudod, hogy mit csinál. Ez ilyen 1x. Oda nem tudsz menni, hogy megnézd, másodszor semmi nem garantálja, hogy hagyná is magát vizslatni. Szóval van ott valami, aminek a tevékenységérõl pontosan nullát tudunk. Akkor sikerûlt elrejteni a feladatát? :)
Pan-STARRS: "At the end of 2011, the USAF completely eliminated the masking requirement (for all images, past and future). Thus, with the exception of a few non-functioning OTA cells, the entire field of view can be used."
Egyszeruen nem eri meg titkolozni. Ma mar barkinek lehet olyan tavcsove amivel kiszur barmit ami hasznalhato meretu es fent van. Egyszeruen el kell rejteni ha nagyon nem akarjak hogy latszodjon mire valo. Sokan emlitettek a sima meteorologiai muholdakat, ami egy jo pelda. Masik hasznos megoldas raketak utolso fokozataba vagy a csucs takaro burkolatba rejteni a kisebb cuccokat. Az urben azert nincs teljesen lathatatlan muhold, mert akarhogy is rejtik a fenyet vagy a hokibocsatasat, de ha mashonnan nem, a mogotte levo csillagok fenyenek valtozasabol latszik, hogy ott van. Mar tavoli bolygokat is kiszurnak ilyen technologiaval, ehhez kepest egy muhold eleg trivialis feladat. Pedig a kutatashoz egesz kis tavcsoveket hasznalnak, csak halozatba kotve.
Akkor jöhet egy újabb lökés a konteónak: Node a Pan-STARRS, ami az USAIR által finanszírozott teleszkóp, a csillagászoknak átadott képeket rendszeresen cenzúrázza. Ezért egyértelmû, hogy titkolnak valamit odafönt.
Tehát a mûhold nem alacsony észlelhetõségû. A funkciója nem ismert, de az tudja akit érdekel, hogy odafent van és a pálya is mérhetõ.
Kezdetben az oroszok sem tudták, hogy mire jó a KH-11, amíg William Kampiles el nem adta nekik a rendszer egy dokumentiációját. A mûhold ugyanis magasabban levõ kommholdakon keresztül küldte haza az adatokat, így lefelé nem sugárzott semmit.
3 változata van azoknak a kém mûholdaknak amikrõl mi soha nem fogunk tudni vagy cikket olvasni: 1.) "trójai" verzió, sima hétköznapi kommunikációs vagy idõjárási mûholdnak álcázott valójában katonai/hírszerzési célokat szolgáló cucc
2.) "potya utas" verziók,ahogy a cube satokat bepakolják másik mûhold mellé kilövéskor, itt is az történik hogy a titkos mûhold is ott van a fedélzeten a hivatalos fellõni kívánt mûhold mellett
3.) és persze itt van a legtipikusabb "nem mondjuk meg". Az USA fel lõtt jó-pár DeltaIV-et az elmúlt években amirõl senkinek fogalma sincs hogy mi volt a rakomány :D
Amúgy vannak projectek "lopakodó mûholdakra" pl: http://en.wikipedia.org/wiki/Misty_%28satellite%29
"Az ûrrepülõgép repüléseit a Légierõ Gyors Reagálási Képességek Hivatala felügyeli, ami a hivatalos állásfoglalás szerint "egy megbízható, újrahasználható, ember nélküli ûrbeli tesztplatform demonstrálását" kapta feladatul a Légierõtõl."
Nem kell olyan bonyolult dolgokra gondolni. Nem csinál mást ez a kis ürrepülõ, mint kísérletezik. Méghozzá abból a célból, hogyha valami katonai célokból fontos tönkremegy fent, vagy kilövik, napokon, de még inkább órákon belül lehessen egy újjat rakni a helyére.
Fölösleges súly, és újabb hibaforrások.
Álcázni egy mûholdat nem igen lehet, a vákuum túlságosan elüt minden anyagtól. Könnyebb valami más célúnak maszkírozni. De sem az oroszok, sem az amerikaiak nem piszkálhatják egymás felderítõ rendszerét anélkül, hogy egy atomháborút kockáztatnának meg. Mert annak az egyik elsõ lépcsõje lehet a kémmûholdak kinyírása. És ha azok egymás után elpukkannak esetleg elõbb indulnak el az ICBM-ek, minthogy az ötletgazda kilõhetné a pezsgõdugót.
Ezen felul nem lehetseges, hogy a muhold a Fold felol elnyeli a sugarzasokat, felul meg leadja azt? A "tetejen" siman lehetne olyan radiator, ami alulrol nem latszik, gondolom... ha eleg nagy, akkor talan a radioaktiv elem vagy mini reaktor is hutve lenne. Esetleg a Foldrol kuldik meg vmi lezerrel, mint energiaforras. Nemtom, ennek van-e realitasa. Mi errol a velemeny?
A "lopakodó" mûholddal az a gond hogy a spotterek 3 nap alatt kiszúrják. Ugyanis ha egy mûholdat feketére festenek akkor az a beesõ fény elnyeli és felmelegszik tõle, azaz világítani kezd infravörösben. Azt meg a csillagászati CCD-k szeretik.
Ha a mûholdon bármilyen nukleáris áramforrás van, akkor az az elektromos teljesítményének a többszörösét termeli meg hõben; amit a vákuumban csak nagyméretû hõsugárzókkal lehet leadni.
Ezek a különleges kivételek, az tömegesen gyártott mûholdakon nincs ilyen energiaforrás, mert igen ritka hasadóanyag kell hozzá, ami már kb. ki is fogyott és nem gyártják.
Ez az, ha valamit nagyon el akarnak rejteni, sokkal egyszerûbb, ha kiteszik azt közszemlére. Annyit kell csak csinálniuk, hogy nem írják rá, hogy az nem csak idõjárásfigyelõ (vagy nemtudommilyen) mûhold ám, hanem szupertitkos kémkedést is végez... :D
"mert napelemtábla nélkül nem lehet élni" Már hogy ne lehetne! Pl a Voyager 1 ûrszondának sincs napelemtáblája. De jelenleg a Marson furakodó Curiosity-nek sincs napelemtáblája. Õk ugyanis radioizotópos termoelektromos generátor használnak, ahol az üzemanyag plutónium.
Szerintem nem lehetetlen olyan titkos kémeszközt feljuttatni az ûrbe, amit csak nagyon nehezen lehet felderíteni. Radarelnyelõ anyagokat már használnak. Méreteket is egész jól lehet minimalizálni. Napelem sem szükséges. Lehet úgy pozicionálni a mûholdat, hogy az mindig az égbolt ugyan azon a pontján "álljon" (geostacionárius pálya). A feljuttatást lehet fedezni egy tudományos küldetéssel. Sõt, akár nagyobb ûrtörmelékek mellé is elbújhatnak. Az sem tartom kizártnak, hogy egy egyéb tudományos tevékenységet végzõ mûhold párhuzamosan kémtevékenységet végezzen, meg akár azután is, hogy hivatalosan már ûrszemét. Itt esetleg akkor tud lebukni a mûhold, amikor adatokat juttat le Földre. De szerintem ezt is ki lehet trükközni.
És azt sem kell elfelejteni, hogy senki nem tudja, hogy a X-37B mit visz fel és mit hoz le. Hiszen van raktere, és akár más repülõ objektumokat is be tud fogni.
Rakéta kilövést valóban nem lehet elrejteni (bár a ruszki és kínai figyelõ hálózatok elég foghíjasak lehetnek) , de kisebb másodlagos terheket elvileg lehetne titkosan felküldeni, fõleg ha radar abszorbens anyagot használnak.
Nincs ebbe semmi titkos. Csak ideiglenes küldetésen volt, amit már teljesített is. Az volt a célja, hogy a föld mellett elhaladó meteorból úgy robbantson le egy darabot, hogy az megsemmisítsen egy tetszõlegesen kijelölt orosz célpontot.
Mi van, ha em rakétával állítják pályára ezeket? Esetleg ha valami radar zavaró rendszerük is van?
Egyetértek. Sõt, staspottereknek hívják az amatõr mûholtkövetõket. Az amatõr szó itt csalóka, mert õk ki szokták számolni a mûhold pályát is, és van egy nagyon komoly kémmûhold adatbázisuk is. Egyébként elõlük sem lehet elrejteni a rakétakilövést, mert mindben állam bejelenti a rakétaindítást, ez nyilvános (ugye nehogy összekeverje valaki a Kínai ûrrakétát az emlegetett ICBM-el), és onnantól kezdve rajta szemük. Viszont lehet tudni, hogy az X-37b néhány hónapra az amerikai staspoterek "elvesztették", ennek valószínûleg az az oka, hogy pályát módosított (egyesek szerint egy újfajta manõverrõl van szó, ezért vesztették el, persze ez csak spekuláció). Valószínûleg Kína (stb.) nem vesztette szem elõl.
Jelenleg "titkos" mûhold nemigen létezik. Az indítási folyamatot elrejteni a jenkik elõl elég nehéz, mert a ICBM indítást sasoló rendszer kiszúrja. Ha meg fent van valami, akkor az ûrszemetet vizsgáló radarrendszer látja meg. Alacsony észlelhetõségû mûhold nem létezik, mert napelemtábla nélkül nem lehet élni, ami meg elég decens felület. A néhány 10 cm-es ûrszemét már követhetõ radarral...
Optikailag elrejteni nem lehet a fotofelderítõ holdakat, mert alacsony pályán vannak és ott olyan keringési idõ van, hogy nem lehet sötétben tartani õket, mert egy nap alatt többször is megkerülik a Földet...
Mennyiben különlegesebb ez, mint a fent lévõ nagyon sok többi, hogy érdemes ezért külön cikket írni?
LoL, nem ez a titkos, hanem azok amikrõl azt se tudjuk hogy fent vannak, direkt feketére vannak festve és úgy fordulnak mindig hogy a földrõl nézve soha ne csillanjon meg a napelemeiken a fény... tudjátok a sima jó öreg kém mûholdak.
Ez egy parádé, a népnek mutogatják hogy "idenézetek van titkos mini ûrrepülõnk, de vagányak vagyunk".
Ha valamit titokban akartan tartani arról nem szól 2 havonta egy cikk. Ezt az izét folyamatosan lehet követni egy távcsõvel az amatõr mûhold vadászok folyamatosan nézik mit csinál. Ha bármi olyat tesz a jövõben amit eddig más spy sat nem tudott (odamegy egy másik mûholdhoz vagy hasonló) akkor arról azonnal fog tudni mindenki.
Informatika és tudomány
