Ha egy bolygón szilikátok megolvadnak, párolognak, aztán leesnek, a forró izzó szilikátnak nem kellene vörösen izzania? A bolygó viszont csak kék szinû. Netán a lehült, leesõ szilikátok olyan sûrûek, hogy nem látni a mélyebben izzó szilikát olvadékokat? Vagy olyan magasan izzik az üveg, hogy nem is vöröses-narancssárgás, hanem fehéren izzik, ami pedig esõ formájában lehull, az pedig annyira lehül, hogy kékes szinbe boritja az eget? Egyenlõre még csak feltételezések, de érdekes mindenesetre. Vannak olyan bolygók az univerzumban, ahol vasesõ esik, olyan nagy a hõmérséklet.
"és több mint 7000 km/h sebességû szelek jellemzik."
Ott aztan viragozhat a szelturbina ipar. Jo lenne ha nalunk is ilyen idealis feltetelek lenenek a szeleromuveknek. 7000 km/h az mar nem szel, hanem robbanas.
átgondoltam az életem. tényleg nem azt sugallja a cikk ominozus része, amit beleértettem. de azért jó volt egy kicsit kötözködni :)
1965-ben radarokkal végzett megfigyelések bebizonyították, hogy a keringési és a forgási periódusideje között 3:2 arány áll fenn, ami azt jelenti, hogy a Merkúr háromszor fordul meg saját tengelye körül, míg kétszer megkerüli a Napot. Azaz egy merkúri év hossza 88 nap, míg egy merkúri nap(deleléstõl-delelésig) 176 földi napig tart. A deleléstõl delelésig tartó nap azért hosszabb, mint a sziderikus forgásidõ, mert a Merkúr közben sokat halad a keringési pályáján, és elfordul a Naptól.
Különben a Föld egy napja is hosszabb, mint egy sziderikus forgásidõ, hasonló okból.
A kalciumot valószínûleg azért lõtték ki, mert az a spektrumban jól elkülöníthetõ erõs jelet ad. A vasat pedig talán azért, mert az a szilíciumtól és oxigéntõl többitõl jóval nehezebb, ezért az mélyebben lehet...
A konvekciós áramlások egyáltalán nem függetlenek a forgástól, mert forgó koordináta rendszerben fellépnek az inerciaerõk. És mivel az áramlás sebességével arányosak ezek az erõk, ezért nem válnak elhanyagolhatóvá még erõs áramlás esetén se.
De nem csak a felszíni áramlatokat befolyásolja a keringés illetve annak hiánya. A kötött keringés azt eredményezi, hogy a bolygó csillaghoz közeli felén eltûnnek a könnyû elemek és csak a nehezebbek maradnak meg. Ha a könnyû elemeket kilõjük, akkor a világegyetemben legtöbb az oxigénbõl a szilíciumból a kalciumból és a vasból van. Ebbõl a kalciumot és a vasat valamiért kilõtték, és maradt a szilícium és az oxigén a napsütötte felén. Ezzel szemben, ha a bolygó keringése nem lenne kötött, akkor a szilícium-oxid mélyebben helyezkedne el, és a felszínét könnyebb elemekbõl álló vegyületek borítanák.
Egy gázóriós gázból van nagyrészt, ami a hideg és meleg oldal közötti állandó konvekciós áramlás miatt a forgástól, keringéstõl független mozgásban van.
4000 fokon a felsõ rétegek valami gáznemû szilícium lehet, alatta cseppfolyós majd szilárd. Az hogy a szilárd mag kötött-e vagy nem, az passz, valszeg soha neem tudjuk meg.
És csak megjegyezném, hogy 4000 fokon, minden nagyjából kéken izzik, az hogy ez szilícium-e, az jó kérdés.
Ráadásul a "4,6 millió kilométerre kering szülõcsillagától, ami annyira közeli, hogy gravitációsan kötött" kiragadott részbõl indult ki, és magyarázott bele általános kijelentést...
Egyébként érdemes összevetni ezt a Merkúr Nap távolsággal ami ennél tízszer nagyobb, és a Merkúr keringése is kötött. Ráadásul ez a Merkúrral ellentétben egy gázóriás (és a mérte növelésével csökken a kötött keringés kialakulásához szükséges idõ). A cikk legfeljebb csak annyit sugall, hogy ennek a bolygónak esélye sem volt a nem kötött keringésre.
Úgy is kérdezhetném, hogy ha távoli bolygóknál a kötött keringés kialakulásának az ideje meghaladja a bolygórendszer életkorát, akkor az nem azt jelenti, hogy nem tud kialakulni a kötött keringés?
" Ha tízszer távolabb van, akkor egymilliószor több idõ kell neki."
én sem állítottam mást, mint azt, hogy ha távol van a bolygó a központi csillagtól, akkor hosszabb idõ -akár a csillagrendszer teljes életidejénél is hosszabb idõ*- alatt alakul ki a kötött keringés. a cikk szövege pedig -implicite- azt jelenti, hogy csak a közeli bolygókon alakul ki ez a jelenség.
*ebben az esetben természetesen csak elméleti lehetõség a kötött keringés létrejötte.
Ott a képlete, hogy mennyi idõ alatt alakul ki a kötött keringés. Ebben a távolság a hatodik!!! hatványon szerepel benne. Ha tízszer távolabb van, akkor egymilliószor több idõ kell neki. Most már érted miért hangsúlyozzák ki elsõsorban a távolságot? A Merkúr keringése kötött, ami ELSÕSORBAN! a naptól vett távolsága miatt alakult ki, mert ha a Merkúr a Neptunusz helyén lenne, akkor a kötött keringéséhez ezermilliárdszor több idõre lett volna szükség.
"tehát, a cikk - a távolságot kizárólagosan figyelembe vevõ értelmezése hamis." Inkább te értelmezted félre a cikkben szereplõ mondatot. Belemagyaráztál olyanokat amik nincsenek is benne, hogy "kizárólag" ez felel érte.
Nagyon helyesen fogalmazott a cikk, mert a távolság a LEGFONTOSABB, persze nem egyedüli tényezõ. A kötött keringésû égitestek közel helyezkednek el, mert nagy távolságokban nincs idõ arra, hogy ez kialakuljon.
"mivel egy adott csillagrendszer adott bolygójára annyi más csillag gravitációs ereje hat, hogy azok gyakorlatilag -és elméletileg is- kioltják egymást" Mármint gyakorlatban igen, de ha kiszámolnád, akkor maradni valamekkora tag. Nagyon kicsi, elhanyagolható, ahogyan elhanyagolható az árapály fékezõ hatás nagy távolságoknál. Nem baj, ha elsõre nem érted a hasonlatot.
a kötött keringés kialakulása valóban a központi csillagtól való távolság függvénye - idõben. elég pontosan kiszámítható, hogy pl. az teles naprendszer bolygói mikorra lesznek kötött keringésben a nappal. az "egész univerzumra" való kiterjesztés pedig még elméletileg sem állja meg a helyét, mivel egy adott csillagrendszer adott bolygójára annyi más csillag gravitációs ereje hat, hogy azok gyakorlatilag -és elméletileg is- kioltják egymást, ill. az a központi csillag hatása elnyomja azokat, így marad az adott csillagrendszer központi csillagának hatása, mint meghatározó erõ. tehát, a cikk - a távolságot kizárólagosan figyelembe vevõ értelmezése hamis.
Az elméleti lehetõség nagyon sok mindenre adott, a gyakorlat viszont pont úgy van ahogy itt írták. A kötött keringés kialakulása igenis "a központi csillagtól való távolság függvénye", ahogy a cikk sugallja. Semmi baj a megfogalmazással, és egyáltalán nem orbitális baromság, ahogy azt állítottad. Csak erre kívántam rámutatni. :)
a fékezõhatás -bár egyre kisebb mértékben, de hatással van az adott csillag teljes "vonzáskörzetére". az már egy másik kérdés, hogy ahogy nõ a távolság a csillagtól, úgy szükséges egyre hosszabb idõ ahhoz, hogy létrejöjjön a kötött keringés, akár olyan hosszú idõ, hogy az meghaladja az adott csillagrendszer életidejét is - de ettõl még az elméleti lehetõség adott.
Csak az árapály erõ, ami lassítja a forgást, a távolság harmadik hatványával csökken. Kötött keringés a gyakorlatban ezért csak a csillagok közvetlen közelében alakul ki.
semmit, mindössze arra kívántam rámutatni, hogy a cikkben leírt "4,6 millió kilométerre kering szülõcsillagától, ami annyira közeli, hogy gravitációsan kötött" - szöveg hülyeség, mivel azt sugallja, hogy a kötött keringés kialakulása a központi csillagtól való távolság függvénye. ha már a "tudomány" rovatban jelenik meg egy írás, akkor azt hiszem joggal várja el az ember, hogy legalább olyan dologban ne írjanak le orbitális baromságot, amelyik dolog már az általános iskolások között is közismert.
de ha ilyen közel van a napjához, hogy lehet hogy "életben" maradt? nem kellett volna a napszélnek szétfújnia a légkörét , megakadályozva a gázóriássá vállását? O.o
"4,6 millió kilométerre kering szülõcsillagától, ami annyira közeli, hogy gravitációsan kötött"
a kötött keringés csak annyiban függ a csillagtól való távolságtól, hogy ha közelebb van, akkor hamarabb áll be a kötött keringés. idõvel a föld is kötötten fog keringeni a nap körül, sõt a jupiter is...
Szerette volna nyitni rajta Nemzeti Dohanyboltot, de szoltak hogy mar ki vannak osztva...
Földvásárlási lehetõség van már rajta? Én szeretnék egy ilyen mélykék színû földrészt magamnak ott. :)
Brutálisak a körülmények földi szemmel nézve, de földönkívülivel kitudja?
A szilícium alapú életforma mint elmélet nem újdonság. :) Bár, mivel a bolygó egy gázóriás, nem túl valószínû rajta az élet, legalábbis az általunk mindenhol keresett életforma biztos nem él meg ott.
Informatika és tudomány
