Pontosan. És ebbol a konyvbol az is kiderul, hogy gyakran patkányfészkeket elemeztek, mert azok jól konzerválódtak, majd abból kovetkeztettek az ottlakó emberek élelmére stb. A cikk megint csak durván bulvárszint. Ez az angolszász "tudományos" szaklapok sajátossága, a német, a francia vagy a magyar azért nincs ilyen alacsony szinten. (Gyengébbeknek: csak a tudomanyos cikkekrol van szó, nem a tudományról, pláne nem a találmanyokról vagy egyébrol. ;))
Alapvetõen hiba van szerintem ezekkel az elméletekkel valahol, meg a kõszobrokkal, piramisokkal stb. Rossz irányba mennek a kutatások. Engem még mindig inkább a szobrok felállítása izgat. Aki azokat fel tudta állítani, az meg tudta oldani a kaját is. Félreértés ne essék, nem földönkívüliekrõl beszélek, a régi idõk embereiben kellene gondolkodni, vagy valakikben akik õ elõttük voltak ott, és okosabbak voltak mint mi :)
Csak az a kérdés, hogy azok a patkányok mit ettek, és hol laktak.
"Kutatók szerint a szobrok is ezért néztek a sziget belseje felé. Így kívánták jelezni, hogy nem a víz a legfontosabb a számukra, sokkal inkább a szárazföld volt az õ világuk."
lol. És ezt komolyan is gondolják...
Ez nem ilyen egyszerû, mint ahogy a cikk említi... Érdemes elolvasni Jared Diamond, Összeomlás címû könyvét, de legalább a Húsvét szigeteki fejezetet. Elég szépen látszik az élelemfogyasztás változása.
A lényeg hogy az összes fa kivágása után már "hajót" csónakot se tudtak készíteni, így nem könnyû halászni... :) (de amúgy is a hideg óceán miatt korall zátonyok
De voltak házi tyúkjaik is. Persze ahogy kezdtek éhen halni, biztos jól jött a patkány, de ez inkább a szenvedésük vége felé lehetett. No meg túl is élte pár ember, a leszármazottak mai napig ott élnek a szigeten.
De a cím erõsen csúsztatás kategória...
idézet a könyvbõl:
"MIT ETTEK A HÚSVÉT-SZIGETIEK, és hányan voltak? Az európaiak érkezésekor itt egy döntõen földmûvelõ nép élt, édesburgonyát, jamgyökeret, tarót, banánt és cukornádat termesztve, és ezeket egyetlen állatként kiegészítve a házityúkkal. Korallgyûrûk hiányában étrendjükhöz a legtöbb polinéz szigetnél kevésbé járultak hozzá halak és tengeri puhatestûek. Eleinte vadásztak barnadelfinekre, szárazföldi és vízimadarakra, de nemsokára részletezendõ okokból késõbb már nem. Ételeik tehát sok szénhidrátot tartalmaztak. Sõt, legnépszerûbb italuk is, a cukornádié, aminek fogyasztását részben az indokolta, hogy az ivóvízzel takarékoskodniuk kellett. Ezért egyetlen fogorvos sem csodálkozna azon, hogy fogaik az összes történelem elõtti nép között a legrosszabb állapotban voltak: tizennégy éves korára sok gyereknek kialakult néhány lyukas foga, a húszas évekig pedig mindenkinek."
Ezt egészíthetjük ki a mostani eredménnyel, miszerint a patkányt is megették, de ettõl még nem patkányon éltek... :) A szemétdombok elemzésekor nem nagyon találtak patkány maradványokat
Informatika és tudomány
