Pontosan errõl van szó, ezért nem is látnám értelmét az optikai mérésnek. Lentebb írtam, hogy a az eldobás után a gyorsulás ugyanaz, csak eldobáskor nem. Ezt lehet mérni. Mivel a légellenállás ekkora sebessgénél elhanyagolható, ha jól integrál a rendszer, akkor elég pontosan számolja a csúcspontot.
Most esik le, hogy ezt elfelejtettem leírni. Mindegy, más már megtette. :)
Eldobás közben a gép valószínûleg felvesz egy gyorsulás/idõ diagramot, a görbe alatti terület pedig kiadja a labda elengedésekor jelentkezõ kezdõsebességet. A kezdõsebességet g-vel osztva kiszámolja az emelkedési fázis idõtartamát.
The Panono Camera contains an accelerometer, which — when the camera is tossed up — measures the launch acceleration to calculate when the ball will reach its apex. Right there, where it is barely moving before its descent, the 36 fixed-focus cameras fire at the same time to take a 72 megapixel, high-resolution, full-spherical image. A complete 360° X 360° memory is captured."
Tényleg ennyire nehéz megérteni, hogy a kis légellenállás miatt, ha azt elhanyagoljuk a gyorsulás állandó...? Tényleg ennyire nem figyelt senki középiskolában a függõleges és ferde hajításnál sem...? A gyorsulás állandó, a sebesség az, ami eltér. Ez persze addig igaz, amíg a légellenállás nem lesz számottevõ. Egy ilyen dobálásánál szó nincs errõl.
Legmagasabb pont ott van ahol a feldobást követõen elõször lesz nulla a gyorsulás. Egészen addig null a gyorsulás míg szabadesésben van a cucc. Amint erõbehatás éri gyorsulás történik. Szétõl tekintsünk el. :) Próbáld ki az okostelefonoddal.
Homalyosak az emlekeim :), de volt egy magyar talalmany amit ha jol tudom hasznalnak is az urben. A lenyeg hogy egy gyujto lencset hasznaltak/nak ami teljesen 360 fokban csinal panorama kepet egy kattra. Persze az nem dobalni valo cuccos, :D
tehát akkor idõzítõ van benne, hisz a gyorsulás végig állandó az eldobástól kezdve
Lehet hogy fizikából megbukna, de a G szenzor nem a föld gravitációs vonzását méri, hanem a földhöz képest stabil állapothoz képesti bármilyen irányba való mozgás sebességét. Értsd: lerakod az asztalra, akkor azt adja vissza, hogy (x,y,z)=(0,0,0), ha meg feldobod, akkor mondjuk az y érték pozitív lesz. Mikor meg lefelé kezd esni, akkor meg negatív. Azt kell figyelni, hogy mikor vált elõjelet, és akkor kell kattintani. Persze lehet hogy nem y tengely, meg lehet hogy negatívot meg pozitívot felcseréltem - nem tudom. De az elv nagyjából ez, még ha sok más dologra is oda kell figyelni (ne kattintson attól ha lépsz egyet, pörög, szóval a tengelyek nem pont ugyanarra fognak nézni, stb).
A gyorsulas mindvegig g, vagyis a foldon mert gravitacios allando. A sebesseg valtozik, a gyorsulas nem.
A "legmagasabb" pont fele haladva a gyorsulas egyre kisebb, es a tetejen, amikor exponal, akkor nulla, vagy nem igy van? Gallilei azt bizonyitotta be, hogy kulonbozo tomegu targyak vakuumban azonos sebesseggel esnek, de hogy ez hogy jon ide, azt nem tudom.
Hogy mukodik a g szenzor? Ugy hogy a felszinen allo helyzetben 9.81 m/s^2, azaz 1 G-t mer, tehat a kis pizeo kristalyt a mero tomeg ennyivel aranyos mertekben nyomja. Aztan amikor a labda a felso holtponton van es elkezd szabadon esni lefele, akkor ez az ertek leesik 0 korulire (+legellenallas), mivel ilyenkor a szenzorral egyutt gyorsulva esik a mero tomeg is, tehat nem nyomja a kristalyt. Ilyenkor kell exponalni, mert eppen elkezdett esni, tehat pont most volt legfolul. A trukk az, hogy a tomegvonzas merteket es a gyorsulast egy kis referencia tomeg mert sulyanak valtozasaval hatarozza meg. (2G-s gyorsulasnal a foldi alap 1G-re jon ra, tehat 3x nehezebb lesz a mert suly, mint nyugvo helyzetben)
Ha a légellenállást elhanyagolod, akkor ez nem igaz. Tudod már Gallilei bebizonyította, hogy a különbözõ tömegû testek gyorsulása azonos. Ugyanaz az erõ lassítja a feldobott fényképezõt, ami a ledobottott gyorsítja. Ezek szerint még középiskolás fizikából is megbuknál...?
Ami mérhetõ, hogy feldobáskor van egy nagy gyorsulás. Egy átlagember erejét feltételezve beállítható egy autó exponálás, de a legegyszerûbb az, hogy adnak egy táblázatot, hogy ha izomtibi X méter magasra dobja, akkor mekkora legyen az exponálás késleltetése.
A másik megoldás az, hogy számtalan más távolságmérõ módszer lehetséges, csak nem tudom,hogy ezt hogyan építik be.
A v2.0 kap egy kis ejtõernyõt és/vagy felfújódó párnákat mint a marsjárók és úgy landol :)
Mivel a dobálás rendeltetésszerû használat, így érvényes rá a kötelezõ szavatosság. Azaz ha emiatt meghibásodik, cserélni kell. Nincs olyan bíróság, ahol leesés miatti meghibásodás miatt nem köteleznék erre a céget.
Pont, hogy G-szenzorral, hiszen pont, hogy változó a gyorsulás. ;) Egyszeruen folfelé feldobott labda esetén, a legmagasabb ponton a legkisebb a gyorsulás.