Mondjuk bohóckodás megírni és megszerkeszteni egy egyoldalas levelet. Komoly munka pl. egy többezer tételes kimutatásokat vezetni. Vagy pl. komoly munkám volt a kb. 500 oldalas disszertációmat megszerkeszteni kb. 60-70 beágyazott táblázattal. Egyik sem ment nem MS Office-szal. Elõzõ munkáltatómnál kb. három éve kötelezõen elõírták ingyenes office használatát. Ebben készítették a kimutatásokat od* formátumban. Fenntartóváltást követõen ezeket a kimutatásokat nem lehetett normálisan használni ugyanúgy nyílt office-szal, mert a hivatkozások tengerét nem kezelte rendesen., de megjelenítési gondok is akadtak. Mondom, OpenOffice-szal készültek, odf, odt-ben és ugyanúgy OpenOffice-szal és LibreOffice-szal sem lehetett életet lehelni beléjük. MS Office 2007 kezelte ezeket gond nélkül. De gond volt a hivatkozások másolásával is folyamatosan. A szövegszerkesztõ sem jobb. Egyrészt nagyságrenddel lassabb volt, mint az MS, de ez még nem lenne gond, de pl. a szövegkeretezéseket nagyon bután kezeli, de a táblázatoknál, képeknél sem jobb a helyzet. A pdf export is nekem a MS-nél mûködött rendesen, a többinél használhatatlan lett az eredmény. Márpedig az újnak ki kell szolgálnia minden igényt, az egyoldalas levelet, de a sokezer soros bonyolult adatbázisokat, táblázatokat. Nem lehet minden apró részfeladatra külön programot használni. A fájlkonverzió is komoly probléma. Jelenleg nincsen olyan konverter, ami tökéletesen mûködne. Márpedig enélkül nincsen váltás. Az államigazgatásban dolgoznak csúcsprogramozók, de egybites fogalmatlan júzerek is. Sajnos az átlag az utóbbi felé tendál. Nem gondolom, hogy GB-ben nagyságrenddel jobb a helyzet. Saját szememmel láttam, hogy egy egyébként igazán kiváló, remekül felkészült, a szakmájában a legjobbak közé tartozó kb. 40 éves közszolgának gondot okozott egy webalapú levelezõrendszert kezelni, ami kicsit más volt, mint az õ gépén. Az átállás igenis átképzéssel jár együtt, mert sok elnevezés más, máshol van a menürendszerben, esetleg másként is mûködik. Ne magatokból induljatok ki, akik értenek a számítógéphez és ismeritek a nyelvét és a logikáját. Korántsem csak az alapértelmezett formátum átállításáról van szó, hanem az új szoftver kezelésének megtanulásáról. De pl. a fájlcsatolásoknál is fel kell készíteni a programokat másik fájltípus befogadására és feldolgozására, ami egyébként nem bonyolult feladat, de nem is adják ingyen. Nem véletlen, hogy éppen a legnagyobbak a leglassabbak ilyen téren. Egy ilyen átállás legalább egy évig komoly fennakadásokat okoz minden területen. Sokkal több rendszergazda, illetve szoftverüzemeltetõ kell, akik ott állhatnak az egybitesek mögött, aki még a harmadik átképzés után sem értik, hogy miért más itt ugyanannak a neve, ráadásul ugyanazt ugyanúgy egy másik programban nem tudnak használni. Minden változtatás, a legkisebb is képes hetekig, akár hónapokig komoly gondot, késéseket okozni nem azért, mert technikai hiba lenne, vagy elõkészítetlenség, hanem egyszerûen a felhasználók tudásának minõsége miatt. Márpedig évtizedes tapasztalattal rendelkezõ államigazgatási szakembereket nem lehet egyszerûen pótolni. (Mindezt úgy írom, hogy egy állami szférába tartozó kicsi, kulturális területû intézményt vezetek hetedik éve.) Azt pedig fenntartom, hogy a nyílt forráskódú office olyan iszonyatosan gigantikus biztonsági kockázat, amit egy állam nem engedhet meg magának. Az ingyenes sohasem lehet olyan jó, vagy éppen biztonságos, mint amiért fizetnek, mert nem lehet érvényesíteni a jogokat. Tegyük fel, hogy pl. a LibreOffice hátán a megfelelõ támogatás hiánya miatt feltörnek kormányzati titkokat, azzal visszaélve komoly károkat okoznak az államnak (vagy akár egy nagy cégnek). Az állam (cég) beperli a Ducument Foundationt és kiperli a gatyájából. A DF megszûnik. És akkor mi van? Néhány linuxos a kardjába dõl. Na bumm. Ugyanez a MS esetében azért meglehetõsen kisebb esélyûnek tûnik, mert a termék árából van pénz rendesen támogatni. Most a nyílt office-ok könnyû helyzetben vannak, mert relatíve kevesen használják ezeket és korántsem jelentenek olyan értékes célpontot a bûnözõknek. De ha igazán komoly tényezõk tömegével kezdenék használni, akkor olyan bûnözõi támadássorozat indulna, hogy az ingyenes szoftverek fejlesztõi kellemetlen helyzetben lennének. Pl. jelenleg a Libre Office-ban kb. 5500 ismert, de nem javított hiba van. Kell a konkurencia a MS-nak, mert hajlamosak eltunyulni, de a nyílt szoftverek sohasem jelenthetnek komoly ellenfelet, mert a profi támogatás a MS-nál van. Nem véletlen, hogy oprendszer területén sem a Linux, hanem az Android és az iOS a versenytárs (persze, a droid linux disztrib, de azért mögötte a gugli van...). De a böngészõk területén is hasonló a helyzet, az opera lényegében korábbi formájában megszûnt, a róka éles lejtmenetben lefelé, az élen meg a guglis króm.
Én éppen ezen "kaptam fel a vizet" office ügyben! Sok nyílt office jobban hasonlított a 2003-asra, mint a 2007-es! És akkor költséges átoktatni! Na neee!
"Gondolom ott is vannak az államigazgatásban nem kicsi számmal olyanok, akiknek az is gondot okoz, hogy milyen formátumban mentsenek. És nincsen minden felhasználó mellett rendszergazda." 1x kell beállítani az alapértelmezett mentési formátumot mondjuk telepítéskor a rendszergazdának, utána csak akkor kell, ha másba kell menteni, de aki nem tudja a formátumokat az sohasem akar majd másba menteni...
yamato41 Az államigazgatásról sok mindent el lehet mondani, de azt hogy "komolyabb" munkára használnak ott tömegével office programokat, na azt biztosan nem lehet. Mi az a funkció, amit hiányolsz az ingyenesekbõl, de az államigazgatásban, az oktatásban, vagy az egészségügyben napi szinten használatos? Aki komolyabb dolgokra használja, az meg mentsen olyan formátumban ami legalább olvasható "ingyenesen" is, már ha azt szeretné, hogy elolvassák. Ha meg használni akarja, akkor vegye meg, de ne az én adómból!
"ilyen-olyan alapítványok ki tudja honnan származó pénzekbõl fejlesztett" Ja, csupa ilyen névtelen gyüttment. http://www.documentfoundation.org/supporters/
yamato, definiáld a "bohóckodás" és a "komoly munka" fogalmát.
Az átállásnak egyébként tényleg komoly költsége lehet, mert az átképzés nem éppen olcsó mulatság. Gondolom ott is vannak az államigazgatásban nem kicsi számmal olyanok, akiknek az is gondot okoz, hogy milyen formátumban mentsenek. És nincsen minden felhasználó mellett rendszergazda. A konverziós gondok is jelentõsek lehetnek a régi dokumentumok tekintetében, illetve az átállás igen komoly fennakadásokat okozhat. Persze át lehet állni, de a nyílt, ilyen-olyan alapítványok ki tudja honnan származó pénzekbõl fejlesztett, bizonytalan hosszú távú támogatású szoftvereire építeni komplett államigazgatást olyannak tûnik nekem, mintha a Buckingham Palace õrségét az Alkaidára bíznák. De õk tudják...
Ez mid szép és jó, de a nyílt office-ok szarok. Próbáltam, tényleg. Az még valamennyire érthetõ, hogy az MS újabb és régebbi dokumentumait nem kezelik rendesen, de a funkcióikban is gyengébbek. Nem vagyok MS fan távolról sem, de az MS Office-nek nincsen alternatívája. Ilyen minõségû nyílt office nincsen. Az egyetlen gond az ára. 20 ezernél nem szabadna többet kérni érte. Vagy a havi 500, ami most az egyetemista verzió ára. Persze, bohóckodásra, egyszerû dolgokra használható a LO és az OO, de komolyabb munkára nem.
Egyébként nagyon jellemzõ, hogy a microsoft már megint az átállás költségeivel jön, miközben a ribbon bevezetésekor ez fel se merült. Azt csak kénytelen megszokni a paraszt eszi-nemeszi, nem kap mást alapon. Hát, vagy nem.
Valami olyasmi. Az ms-hátszél Oracle kb. magára maradt az openofisszal, mert az openoffice.org többi tagja átvándorolt egy nonprofit alapítványba, (the document foundation) ahol belevágtak az OO megújításába, libreoffice néven. Akkor is sokan fujjogtak, meg jósolták a projekt életképtelenségét, de egyelõre úgy tûnik, a lendület kitart. Közben az oracle fojtatja az OO fejlesztését, kb olyan vehemenciával, ahogy az egy ms-barát cégtõl elvárható.
Az Opent Libre néven fejlesztik tovább, ha jól tudom. Persze van még Open de az egy kalap sz@r. A legtöbb fejlesztõ átpártolt a Libre Office projekthez az Oracle miatt.
Fasza lett ez az új sg motor. Tényleg. Most már nem lehet direktbe válaszolni senkinek. Ezért külön egy nagy gratula.
"Nagy-Britanniában leváltanák a Microsoft Office-t"
Én már leváltottam. MS helyett Open-t használok, 'oszt csókolom.
A megoldás az lenne, ha Európaszinten leváltanák az Office-t és a Wint, mielõbb.
Azt meghiszem, hogy jajveszékelnek a Microsoft-osok teli torokból. Persze amit mondanak a szemenszedett hazugság, semmiféle költségnövekedés nem lesz az ODF és a HTML formátumok térnyerésével. Pontosan az ellenkezõje fog bekövetkezni, ahogy azt az angol kormányzati szervek egyébként helyesen megbecsültek.
A nevetséges áron adott MS Office helyett ezentúl a hivatalok és az emberek majd tudnak ingyenes szerkesztõkkel anyagokat készíteni és azokat hivataloknak elküldeni. A tipikus irodai feladatokat tökéletesen kiszolgálják a LibreOffice és társai, aki pedig ribbont akar az had tegye, de az MS termékeket az emberekre semmiképpen ne kényszerítsék rá mint jelenleg.
Egyébként ez egy újabb szép nagy szög lesz a Windows dominanciájának koporsójába. Az egyik nagy érv például a Linux ellen, hogy nem fut rajta MS Office és a nyílt forrású szövegszerkesztõk pedig nem tudják 100%-ban kezelni a Microsoft zárt formátumait. Na ennek ezzel vége lesz, mert ha az ODF válik a szabványos, mindenki által használt formátummá, akkor igazából az MS Office kerül hátrányba (mivel a mai napig elég szarul kezeli az OIDF dokumentumokat). Ha pedig az Office többet nem lesz feltétlenül szükséges a napi életben akkor az ellenállás egy része is megszûnik az alternatív oprendszerek irányába.
Sajnos tényleg lesznek gondok a váltással. Nem akarom szidni a nyílt verziójú társait,de némelyik nem elég stabil és ha a régi doksikat meg akarják nyitni,akkor gond lesz. Az viszont tényleg gáz,hogy az MS nem az od..-t választotta. Én azt mondanám,ha már itt az EU,hogy szabja meg azt a nyílt dokumentum formátumot,amit a hivatalos ügyekben használniuk kell a vállalatoknak cégeknek és ezt a fizetõs irodai csomagoknak is ismerni kelljen. Egyszerûen a vizsgálhatóság, megõrizhetõség miatt.
Ne a dokumentum döntse el,hogy melyiket kell választani,hanem a szolgáltatás.
Hát az biztos, hogy az office csomag ára irreálisan magas. Míg eredeti oprendszerrel gyakran adok el gépet, addig eredeti office vásárlása ritka, mint a fehér holló, ha meghallják hogy 60 rugó egy alapkivitel belõle 1 gépre. Árat kéne csökkenteni és nõnének a bevételek. Marhaegyszerû.
Informatika és tudomány
