"Csillagászok bejelentették, hogy olyan helyet találtak a Holdon, amelyre állandóan süt a Nap, és amelynek közelében vízjeget sejtenek. Ezek alapján a terep igen kedvezõnek tûnik egy jövõbeli holdbázis kialakítására." - Megvan_az_elso_holdbazis_helyszine
Nem, hanem arra, hogy lényegében szûretlenül és szórás nélkül érkezik a napfény a felszínre, sokkal több energiát leadva, mint a földön. az hogy félidõt tud csak menni a bányászgép tökmindegy. Nem órabérre fizetik, hanem teljesítményre. Az automata ráér várni 14 napot és utána folyamatosan dolgozni 14-et.
Az állandó napenergia rendelkezésre állásánál a ~14 napos nappalra és a ~14 napos éjszakára gondolsz?
El szoktam olvasni a HSZ-t. Tekintve hogy a He kilogrammja valami 4 millió dollár, (valami ilyesmi dereng) és a hatodannyi gravitációnál és az állandó napenergia rendelkezésre állásnál egyátalán nem biztos, hogy hosszútávon drágább lenne a kitermelés, mint a földön, fõként ha van terv az automatizálásra.
Ha olcsó visszajuttatást ki tudnak találni, amire szerintem lesz ötlet, akkor ez a jelenleg "nem biznisz", nem túl sokat mond.
Valamint egy fix holdbázis kiszolgálója lehet más nemzetek ûrprogramjainak is és abból is jöhet menetközben be pénz, hogy enyhítse a költségeket.
Igaz, szerintem nem feltétlenül az ilyen nyersanyagok felkutatása a cél, hanem mondjuk más ritkaföldfémek kitermelése is jövedelmezõ lehet, hosszútávon, ha meg van az infrastruktúra, akkor kevésbé értékes ásványok kitermelése, csak helyben feldolgozva késztermékké, szintén kecsegtetõ lehet, a befektetni vágyóknak.
Régen a Földön is jóformán csak össze kellett szedni a földrõl az értékes ásványkincseket rejtõ kõzeteket, "manapság" kell csak mélyre ásni értük.
A hold ebbõl a szempontból aranybánya, ami azt illeti nem is egy.
Hát akkor ennél még az is jobb lenne, ha a napszelet közvetlenül fognák be, valamilyen mágneses kütyüvel!
@gforce. Pár hsz-el alább írtam, de látom, nem olvasol, vagy csak szelektíven:
"A hélium-3 ugyanis csak viszonylag gyakori a Holdon. A becslések szerint mintegy 0,03 százalékát teszi ki a sima héliumnak, amely a maga részérõl szintén csak 10-200 ppm koncentrációban fordul elõ a holdkõzetben. Vagyis egyetlen kilogramm He3 kinyeréséhez több tíz millió kilogramm holdkõzetet kellene feldolgozni." Szal nem nagy biznisz most még ez.
Ha tegyük fel tényleg a távolabbi cél a He3 lenne, akkor se kötnék a világ orrára. Ugyanezt nyilatkoznák a "meg nem nevezett szaktekintélyek".
Ami azt illeti, az elsõ hidrogénfelmérést a NASA Lunar Prospector szondája 1998-ban végezte el. Sõt az elsõ hidrogénnyomokat a Clementine ûrszonda mutatta ki '96-ban.
Oroszország azt tervezi, hogy a Holdon üzemet épít a hélium energiaforrásként hasznosítható izotópjának kitermelésére. A nagyravágyó ötlet elõtt súlyos mûszaki és pénzügyi akadályok tornyosulnak. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK (7) Ismét Holdra szállnának az amerikaiak A Holdra mennének a kínaiak Orosz expedíció indul a Marsra "Terveink szerint 2015-ben állandó bázis létesülhet a Holdon, és 2020-ben megkezdõdik a ritka hélium-3 izotóp ipari kitermelése" - idézte az ITAR-TASZ hírügynökség Nyikolaj Szevasztyanov, az orosz Energija ûrkonszern elnökének egy tudományos tanácskozás keretében elhangzott szavait. A nemzetközi ûrállomás (ISS) jelentõs szerepet kap a merész elképzelés megvalósításában. A bázissal a rendszeres kapcsolatot a tervezés alatt álló Clipper ûrsikló biztosítaná. Ezen kívül a Parom ûrkapszula segíthetne a nehéz teherkonténerek ûrbeli szállításában, jelentette ki Szevasztyanov. A hélium-3 a közönséges hélium radioaktív izotópja, amelyet magfúziónál lehet hasznosítani. A szakértõk ideális nukleáris üzemanyagnak tartják, mivel úgy szabadít fel rendkívüli energiát a fúziós reaktorban, hogy az égése során szinte nem keletkezik radioaktív hulladék. Egyes számítások szerint húsz tonna hélium-3 fedezhetné az USA egy évi energiaszükségletét. Fogj egy rész bórt... A Biznyesz címû orosz üzleti lap szerint a bányászat megkezdéséig még ki kell dolgozni a hélium-3 Földre szállításának módját is. Szakértõk meglátása szerint ugyanakkor hiányoznak a szükséges technológiák és pénzügyi feltételek, vagyis a tervekbõl könnyen utópia válhat. "A hélium-3 bányászata hatalmas átverés" - jelentette ki az orosz ûrkutatás egyik meg nem nevezett szaktekintélye. Szavai szerint ha az amerikaiak 100 milliárd dollárt kénytelenek költeni a puszta holdbázis megépítésére, akkor a mûszaki fejlõdés jelenlegi állásánál egyszerûen nem lehetséges komplett hélium-3 üzemet építeni. A csak a Holdon elõforduló hélium-3-ra várás helyett inkább a bóralapú reaktor kifejlesztésén kellene dolgozni, véli az orosz szakértõ. Ebbõl az elembõl ugyanis sok található a Földön, és nincs szükség feltúrni a Holdat. Csak viszonylag gyakori A hélium-3 ugyanis csak viszonylag gyakori a Holdon. A becslések szerint mintegy 0,03 százalékát teszi ki a sima héliumnak, amely a maga részérõl szintén csak 10-200 ppm koncentrációban fordul elõ a holdkõzetben. Vagyis egyetlen kilogramm He3 kinyeréséhez több tíz millió kilogramm holdkõzetet kellene feldolgozni. Az Oroszországi Föderációban a következõ 10 évben ûrkutatásra szánt összeg nem éri el a 11 milliárd dollárt, fejtegette az orosz szakértõ. Ezen kívül a hélium-3-at hasznosító fúziós reaktorhoz a többszörösére volna szükség annak energiának, amit a trícium (H3) fúziója igényel. 2015-ig pedig ilyen technológiát nem fognak kifejleszteni. Politikai Holdra szállás Az USA és Kína számára a holdprogram csupán politikai jelentõséggel bír. Az amerikaiak elejét akarják venni, hogy Kína vesse meg elsõként a lábát az égitesten. Az amerikai program további aspektusa a hi-tech fejlesztõcégek finanszírozása az állami költségvetésbõl. Nem kétséges ugyanis, hogy a programot a Boeing és a Lockheed vezényelné le, és az erre szánt százmilliárd dollár oroszlánrésze is náluk köt ki. Az orosz állam pedig aligha finanszírozna most egy ilyen ambiciózus és kétséges kimenetelû projektet, írta a Biznyesz."
Nem marad ki. Az elsõ kínai, aki a Holdra lép, valszeg úgy is zsidó lesz! XD
Teljesen egyetértek az orosz célkitûzéssel: Embert a Holdra! Ha a többi ország nem küld, az nem jelenti azt, hogy az oroszok sem küldhetnek. Ha tehetik, tegyék. Az olaj és a földgáz, mint energiahordozók már rég elavultak. 2040-re esetleg a vegyipar fogja hasznosítani ezeket. Kár is ezen rugózni, hogy nem lesz mibõl ûrprogramot finanszírozni. Rakétatechnológiában még mindig õk a legjobbak, s minden nyersanyaguk megvan hozzá. Ha eddig menni akartak volna, megtehették volna, nem tudjuk jártak-e már ott. De valamiért nem tülekedett az Usa sem, Kína sem, Európa sem, meg közösen pláne nem holdbázist építeni. Vagy úgy járna az orosz holdi ûrhajó is, mint a Phobos-szonda nemrég? (kis "segítséggel"?) Olyan ez, mint a Csendes óceáni "nemzetközi" vizek. A jenkik magukénak gondolják, s pl. a kínai hadiflottának megtiltották az ezeken a vizeken való hajózást, mivel ott az Usa hadihajói úszkálnak. Ezt a vezérelvet követve az oroszok már otthon lennének a Holdon, a többi ország már csak vendégségbe mehetne. Csodálkozom, hogy izrael kimarad ebbõl... Pedig õk szeretnek is és tudnak is területet foglalni, akár jogszerûtlenül, akár megszállóként. Aggódom is, lehet hogy már ott vannak az új, meteorkráternek álcázott kibuc-buckákban. Az lenne csak az igazi arculcsapása az oroszoknak :)
Elég lenne a Kárpát-medence... csak annyi, mint Trianon elõtt volt.
Amúgy meg szerintem követeljük vissza Etelközt! XD
Ha ezek az egész Holdat akarják, akkor nem állnak meg a Krímnél, kell nekik Donyeck is. A végén még Vilniusba is bevonulnak az ukrán általuk csinált válság kapcsán...
Azért a nagy hõbörgéssel a nyugat egy helyi konfliktusból világkrájzist tudott gyártani, csak nehogy még rosszabb vége legyen!
Ugye a cikkbõl megint lemaradt a lényeg: "Állandó holdbázist akarnak az oroszok ... Donyeckben." :)
Hacsak nem az áll a háttérben, hogy már látják, a fúziós erõmû mûködni fog és addigra nekik, ha a Holdon He3 kinyerésére alkalmas apparát le van téve, akkor az jó bevételi forrás lehet a jövõben.
A nyugati gazdaságokat felpörgetné az olcsó olaj, az oroszokat meg megint kicsinálná, mint a 80-as években. Kérdés, hogy a Nyugatnak van-e még akkora potenciálja, hogy ezt megtegyük.
Informatika és tudomány
