Elolvastam a cikket. Egyrészt a szóban forgó találmány nem napelem, bár az hõt hasonló módon alakítja át elektromossággá. Másrészt az alkalmazási körülményei egészen mások. Itt ugyanis egy kazánba építik be, nem pedig a napra teszik ki. A két módszer egészen más. Viszont a napfénysokkal kisebb energiasûrûségû, mint a kazán belseje.
Egy. Nem személyeskedem. Csak éppen õszintén beszélek. Sajnálom, ha ennyire értetlen vagy, és nem tudsz disztingválni.
Ami pedig a napelem hatásfokát illeti az független egy napelem rendelkezésre állási hányadosától. Ez az amit nem fogtál még fel, és én ezt próbáltam megértetni veled.
Mindegy, hogy 20% hatásfokú egy napelem, vagy 80% -os, ha nem süt rá a nap nem tud áramot adni. Annyi csak a különbség, hogy a kisebb hatásfokúból több kell ugyanakkora teljesítményhez.
Ami pedig a TPV-t illeti, ha a boltban tudok venni, akkor lesz kapható. Most még nem lehet.
Csak tudnám minek kell arczoskodni, meg kvázi személyeskedni!?
Úgy, hogy azt be lehet szerezni, a TPV meg még nem gyártható.
Különben meg az elméleti határ az, ami a mûködési elvbõl adódik. Ez bármilyen elven mûködõ napelemre egyaránt igaz, akármekkora amúgy a napenergiát elektromossággá átalakítani képes hatásfoka. Legyen ez bármennyi, ha nincs napfény, nincs mit átalakítani.
Mondom, ez az elvi maximum. Ennél csak kevesebb lehet a technikailag elérhetõ mennyiség. A szokásos fix elhelyezésû napelemek mindenképp kevesebbet tudnak, csak a forgatható állványra szereltek közelíthetik meg, de azoknak a hatásfoka a mozgatómechanizmusra fordított energiával romlik. Meg ráadásul sokkal drágább megépíteni, és sokkal többe kerül a karbantartása. Nincs ingen ebéd.
Még ez sem igaz, mert a napsütéses órák számában az is benne van, amikor naplemente van és a max. sugárzási teljesítmény töredéke éri el a Földfelszínt, ahogy a téli napsütéses órák száma is. A max. névleges áramtermelésre az év jó, ha 5-6%-ban ha képes a fotovoltatikus és 25-30%-ban termel egyáltalán érdemlegesen.
A napelem nem tudja keresztüllépni az elvi mûködésébõl fakadó határt. Magyarországon 1800-2400 az éves napsütötte órák száma, helytõl és idõjárástól függõen. Mivel egy évben 8760 óra van a napelem rendelkezésre állása kb. 25%. Azaz ennyi ideig képes max az áramtermelésre. A fennmaradó idõben valahogy másként kell energiához jutni.
Aztán persze, ha megközelítenénk a TPV-vel az elméleti határt a hatásfokra vonatkozóan, akkor felmerül a kérdés, hogy ezt miért nem a Földön hasznosítjuk. Ha fognánk egy olajoshordót, begyújtanánk, ráaggatnánk egy csomó TPV cellát és az energiát közel 80%-ban tudnánk ráadásul mozgó alkatrészek nélkül elektromos energiává alakítani, az nagyjából örökre megoldana (és megint csak ráadásul helyben, azonnal, és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése nélkül) bármilyen elektromos energiával kapcsolatos problémánkat.
És nem kéne az ûrbe 100 milliárdokért ilyen játéxereket telepíteni.
Amellett a napelemeknek a hatásfokukat meg is kell õrizniük legalábbis évekig, olyan körülmények között (erõs sugárzások, részecskék, nepkitörések) amelyek jelentõsen jobban megviselik ezeket, mint a laboratóriumi nyugis környezet.
Geoszinkron pályán még nem végeztek javítást ott keringõ eszközön.
Ez még csak elmélet.
A valóságban laborkísérleti szinten már elérték a 40%-os hatásfokot, de még ez sem tudja megoldani a technológiából adódó határproblémát.
Jelen pillanatban a kapható legjobb napelemek kicsivel 30-% alatti hatásfokúak.
Az ilyen naperõmûhöz nem elég a LEO-pálya. Egyrészt LEO pályán keringve állandóan "elmászkál" az erõmû a földi fogadóállomástól, másrészt a Föld állandóan árnyékot vetne rá.
A geostacionárius pálya sokkal jobb, viszont jóval drágább is felvinni odáig egy ekkora mûholdat. Ráadásul ez a pálya meglehetõsen túltelített, a kommunikációs és mûsorszóró mûholdak miatt.
Nem lenne egyszerûbb vidéken az összes házat roskadásig tele rakni panelekkel? Lehet hogy naponta csak 8-10 órán át termel energiát, de gondolom ugyan ennyi pénzbõl legalább 100X annyi panelt lehetne venni :S
LEO pályára ma felvinni kb. 1 kg anyagot olyan 10-20k USD/kg. Egy ilyen mûhold naperõmûs vacaknál meg sokat kellene szerelni, ami emberes ûrutazást vagy sok robotot jelent.
A nyers költségekbõ és teljesítménybõl látszik, hogy ennél az is olcsóbb áram, ha rabok tekernek szobakerékpárt, ami delejt termel...
Ezek szerint a hõtan alapjaival sem vagy tisztában. A sugárzásos hõátadás miatt.
Emiatt van egy érdekes jelenség, amit a többség vagy nem vesz észre vagy nem ért meg.
0 foknál melegebb levegõ ellenére is (2-3 fok) felhõmentes éjszakán a lecsapódó vízpára képes megfagyni az autók szélvédõjén, de ez jellemzõen csak a tetõablaknál vagy szélvédõn van. Miért? Mert azok felülete kisebb szöget zár be a függõlegessel és nagyobb a sugárzásos hõleadás. A sugárzásos hõleadás képes annyiar lehûteni az ablak felszínét, hogy annak hõmérséklete 0 fok alatt lesz és a víz mefagy rajta, mert a 2-3 fokos levegõ nem melegíti fel õket eléggé.
Az un TPV (Thermal Photo-Voltaic) cellák el tudnak ilyen 80% körüli hatásfokot érni. Ezek nem csak a látható fény tartományt alakítják át elektromos energiává, hanem a Nap teljes hõmérsékleti sugárzásának teljes spektrumát.
Nem emlékszem a pontos árra egy mûhold geostacionárius pályára állításakor, de legalább 50-100 millió dollárra becsülöm. Ennyibõl a GE veresegyházi gyára kb. féltucat konténeres gázturbinás erõmûvet szállít, cirka 40-100 MW teljesítménnyel darabonként...És akkor még nem is számoltam az ûrerõmû és a földi fogadóállomás legyártásának költségeit...
Technikailag megoldható, de egy kisebb atomerõmû áráért kapsz annyi energiát, amit egy átalakított vízimalomból is ki tudnál csikarni...kb. a Kvassay Zsilip erõmûve ad 1,6 Mw-ot, ha mûködik.
Egyrészt már elismertem, hogy jogos másrészt nem az volt a hozzászólás lényege. Ez divat itt, hogy rajta lovagolnak az emberek egy benézésen még azután is, hogyha a másik elismerte, hogy tévedett?
végülis a napelem cellák laposak, könnyûek sok elfér egymásra pakolva egy teherûrhajón... csak a karbantartásuk lesz roppant nehézkes... mert az ûr nem teljesen tiszta. Rengeteg mikrometeor fog belecsapódni, fõleg egy 4km^2-es felületbe meg pláne.
a 87,5%-os hatékonyság nem a napelem cellákra vonatkozik, hanem a lesugárzásra. egy 60x60cm cella 400W energiát termelne az ûrben (ahol erõsebb a sugárzás, de lényegtelen hogy abból hány%-ot fognak meg, az lehet 40%-os is), de ebbõl a földre már csak 350W jutna el...
Azért, mert az lokális jelenség. Ha valahol tiszta az ég, éjjel jobban kihül. De nappal jobban fel is melegszik. De ha egésznap felhõs és éjszaka is az, akkor fel se melegszik. A tiszta égtõl a hõingadozás nõ a nappal és éjszaka között, de ha felhõs az ég állandóan akkor hûvösebb van, ha átlagot nézünk. Nyilvánvaló, hogy ha tiszta az ég az éjjeli hõkisugárzás nagyobb.
És hogy védik meg ezt a cuccot az ürszeméttõl vagy teszem azt kisebb kövektõl amik repkednek az ûrben.
Akkor a derült éjszaka miért hidegebb, mint a felhõs? A sivatagban is éjszaka kockára fagy az ember.
Máshogy fogalmazva fogalmazva a vízpára és felhõ több beesõ sugárzást nyel el, szór és ver vissza, mint amennyit a kisugárzásból megfog, a vízpára és a felhõ abban játszik nagy szerepet, hogy a felszín eleve fel se melegedhessen. Igaz, hogy nagy az üvegháhatása, de sokkal nagyobb az a hatás ami miatt a felszíni felmelegedést gátolja. A CO2-nek ilyen tulajdonsága nincs. Az a beesõ fényt nem gátolja a kifelé igyekvõ hõsugárzást viszont igen.
Azért, mert a beérkezõ spekrtum a napból nagyonszéles. És a vízgõz a co2-vel ellentétben a beesõ széles spektrum nagyonnagy százalékát szórja, elnyeli vagy visszaveri, így el sem éri a felszínt, nem melegíti azt. Tehát többet segít az üvegházhatáson, mint árt neki. A co2 vel szennyezett levegõ viszont csak az infravörös tartományban nem átlátszó, ami a beesõ sugárzás csak nagyonkis hányada. Tehát a beesõ sugárzást nem gátolja egyátalán a vízgõzzel ellentétben. Viszont a felmelegített földfelszín kifelé történõ sugárzása lényegében infravörös. Na ezt a co2 viszont már blokkolja. Lényegében ezért.
"Nagyonjó a link+ benne van az is szemléletesen, hogy miért nem kell beleszámolni a vízgõzt az üvegházhatásba, amit már próbáltam leírni itt fórumon néhányszor de kb semmi eredménye...."
Föld körül keringõ naperõmû: Megvalósítható, csak gazdasági rémálom. Ennél minden más megoldás olcsóbb.
Kábeles ûrlift: Elméletileg megoldható, csak jelenleg nincs olyan anyag, ami biztosan meg tudja tartani ilyen méretekben legalább a saját súlyát.
Az atombomba robbantásokkal hajtott csillagközi ûrhajó(Orion-terv) egy korai elméleti rendszer, amivel bolygó és csillagközi utakat lehetne végrehajtani. A projekt részben a technológiai nehézségek miatt, részben az ûri atomrobbantások betiltása miatt hiúsult meg.
Van egy csomó más mûszaki terv, ami ugyan nem elvi képtelenség, de akkora technikai kihívás, hogy a belátható idõn belül nem valósul meg. Ilyen volt a Csatorna Alagút is, amit elõször a napóleoni idõkben képzeltek el, de csak nemrég tudtak megépíteni.
Szerencsére folynak ilyen irányú kisérletek, bár én is csigalassúnak érzem a szükségeshez képest. A Fizikai Szemle 2014. 4. számában van egy korántsem minden tipusra kiterjedõ, de a taglalt tipusokról kiváló összefoglalást adó munka.
Nagyonjó a link+ benne van az is szemléletesen, hogy miért nem kell beleszámolni a vízgõzt az üvegházhatásba, amit már próbáltam leírni itt fórumon néhányszor de kb semmi eredménye....
Érdekes, hogy kering néhány ilyen terv a világban, amiket idõrõl idõre felröptetnek, a megoldhatóság szemmellátható hiánya ellenére. Legalábbis belátható idõn belül ebbõl SEMMI sem lesz..
Ilyen ötlet ez a Föld körül keringõ naperõmû, meg a kábeles ûrlift, az atombombarobbantásokkal hejtott csillagközi ûrhajó, meg még egy sor.
Egy ilyen naprõmû 2 féle magasságban keringhet: vagy földközeli pályán, akkor a megtermelt energia lejuttatása viszonylag kis távolságon át történik, viszont az ûr-erõmû igen gyorsan mozog, emiatt folyton át kell állni másik fogadóállomásra (jó sok ilyent kellene kiépíteni, és a nyalábot BIZTONSÁGOSAN odairányítani...hmmm)
Vagy geoszinkron pályán keringhet, ekkor mindig a földfelszín ugyanazon pontja felett lebegne, viszont 36 ezer (!!) km magasságból kell lesugároznia az energiát, ami hatalmas területen oszlana meg. Vagyis több száz négyzetkilométeres fogadóantenna kellene, ami lehet drágább mint ugyanazt az energiát földfelszíni naperõmûvekkel elõállítani.
Harmadik lehetõség még távolabbinak tûnik: a megtermelt energiát valami eltároló folyamatba fektetni, amelynek az energiasûrûsége SOKSZOROSA kell hogy legyen a vízbontással (H2+O2) energiasûrûságének (pl antianyagtermelés). Az így kapott energiatároló anyagot ûrkapcsulákban lejuttatni. scifi.
Kb. Soha nem értem, hogy miért ilyen hülyeségeken agyalnak, amikor pl. a tóriumos technológia rendelkezésre áll ás annyi tórium van Földön, hogy a jelenlegi civilizációs léptékünkban gyakorlatialg végtelen sok van belõle...
Ez kényelmes álláspont csak épp egész Japán egy törésvonal. Ha ugyanezt az energiát fosszilissal állítják elõ és természetesen nem vezetnek statisztikát arról, hogy a fosszilis károsanyag kibocsátás mennyi megbetegedést és halálesetet okoz, mint ahogy sehol se vezetnek iylen statisztikát, akkor már más a fekvése a leányzónak. Szigorúan véve az erõmûvek üzemeltetése közbeni halálos áldozatok száma, megtermelt megawattra levetítve, a nukleáris energia a legbiztonságosabbak között van. A kibocsátott károsanygoktól kialakult betegségekrõl pedig a fosszilis esetében nincs statisztika, a nukleáris esetében pedig mindent odaírnak, pedig gyanítom az elõbbinek sokkal több egészségkárosító hatása van megawatt/fõre levetítve. De hát ilyen az ember. Ha olvas egy hírt, hogy ausztráliában felfalt egy embert egy cápa, hajlamos azt hinni, hogy az a fõ halálozási ok arrafelé és nem néz utána a dolgoknak.
Én akkor fogalmaztam volna ellenvéleményt, ha kitalálod, hogy ezt a zsidók találták ki, és sterilizálni akarják a többi nációt, amire az utal, hogy a kbala számmisztikája szerint a használt frekvenciák jelentése Mózes. Vagy valami ilyesmi. :-)
Amúgy ez nagyon vad ötlet a japóktól. Kiba nagy teljesítmény. Szerintem az összes rádioforrásunkkal összemérhetõ teljesítményt produkálna. Szerintem a SETI feladhatná a terveit okafogyottság miatt, hogy rádió jeleket küldjenek az ûrbe. Nekik már csak hallgatózni kell. :-)
Szegény csillagászok törhetnék a fejüket a béta-ritiküll rendszerben, hogy mi ez a roppant erõs rádióforrás. :-D
Nem tudom, hogy kamu e. Nem vagyok sem ûrmérnök, sem energetikai szakember. Az én ismereteim nem elegek ahhoz, hogy megítéljem, hogy ez fizikálisan megvalósítható e. A pénzügyi része és a többi rész, hogy mennyire károsít az már újabb kérdés, utóbbit én abszolúte nem látom akkora vészmadárként.
Az ilyen erõmû annyira gazdaságtalan, annyira sokba kerül, hogy legfeljebb gondolatkísérletnek megy el. Ehhez képest minden földfelszíni erõmû szánalmasan olcsó. Még az is olcsóbb lenne, ha a Holdon gyártanák le, és onnan állítanák geostacionárius pályára.
Én semmi mást nem írtam, csak kvp hszére reagáltam, mert rosszul írta le, hogy elnyeli a légkör és a felhõk. Technikailag hogy hogyan gondolják az energiát szállítani azon a frekvencián és utána visszanyerni arról én is írtam, hogy nem tiszta.
Nettó baromság, amit idehányátl. Az összes erõmûvük kibírta a földrengést te zseni. F-ban a szökõár ellen volt a védõgát kicsi aminek semmi köze nincs az atomerõmûvi technológiához.
remek. Aztán majd ki fog derûlni, hogy a nagyteljesítményû mikrohullám akkora károkat fog okozzni, hogy az atomerõmû már kezdvezõbb ui. ez utóbbinak csak a fûtõelemekkel lenne a gond, üzemelés közben nem okozz olyan károkat mint a mikrohullám. De majd kiderûl. Az emberiség történelmében (pláne a 20.században) mindíg nagy dérrel-durral bejelentettek valami világmegváltó baromságot, amirõl x év után kiderûlt, hogy kurvára gázos a használata. (lásd pl. DDT)
A japapók meg inkább szakadjanak le az ûrrõl és qurvára szálljanak magukba Fukusima után! Földrengésre és szökõárra már qurvarégen lehet méretezni épületeket. Ezek meg képtelenek voltak mind a kettõ ellen védelmet kreálni. És ez itt volt a Földön, bármi bazmeg volt oda lehetett menni javítani. De egy ilyen 2x2km terület hulli le (mondjuk csak a 4%-a)... a japókban csalódtam a Fukusima miatt... kicsit azért komolyabbaknak tartottam õket.
Mivel a mikrohullámú tartománynak jelenleg csak alsó határa van definiálva, felsõ nincs, ezért minden az alsó határ felett levõ beletartozik.
A mézert nem ártana specifikálni, ugyanis átforgatva a közismert példázatot: "mindenféle lézer mézer, de nem minden mézer lézer". A mézer egyszerûen a gerjesztéssel létrehozott (monokróm, koherens) elektromágneses sugárzást elõállító eszköz átfogó neve, függetlenül a gerjesztés eszközétõl és a sugárzás frekvenciatartományától.
Jogos. Csak épp nem abba, amit a sütõben használunk és fõképp nem abba amit a föld légköre gátol. Rádiózni meg rádiózunk már vagy 70 éve. Mégsincs semmiféle bizonyíték arra, hogy aki a rádióadótól nem messze él, az rövidebb életû lenne.
Az említett frekvenciák pontosan a mikrohullámú tartományba esnek. Valószínûleg mézernyalábot használnak majd és igen, káros a környezetre több szempont alapján is. Majd utólag fogunk belõle tanulni, mint mindig.
A cikkben említett frekvenciák messze esnek a mikrohullámtól nagyon. Azokat a frekvenciákat a rádiócsillagászatban használják. A föld légköre szinte teljesen függetlenül attól, hogy felhõs e átengedi ezt a tartományt. Ezért nem is igazán jellemzõ, hogy ezen a frekvenciatartományban mûködõ rádiótávcsöveket kitennének az ûrbe, mert tökfelesleges. Ilyen értelemben a hatékonyság nem igazán szenved csorbát. Az meg hogy az élõlények fiziológiájára milyen hatással van a centis hullám passz. Gyanítom nagyon csekély, vagy semekkora, hiszen ezt használják a mûholdszórásra, rádiózásra, stb. A légkör nem szórja, ha pontosan van írányítva nem kavar túl sok vizet.
Az, hogy a felszínen hogyan alakítják vissza elektromossággá, az nem tiszta, de nyilván gondoltak erre is, ha már prototípust akarnak építeni.
Én azért örülök, hogy a világ másik felén vannak. Így némileg védve érzem magam a mikrohullámaiktól. Mégiscsak van köztünk pár1000 km. kõzet ;-)
Ez kamu.
Ezt a 87,5%-os hatékonyságot nem nagyon értem??? Tudtommal a legjobb napelemekkel laboratóriumi körülmények között is csak 45%-ot tudnak megvalósítani. Vagy ha nem errõl írnak akkor egyértelmûbben le kéne írni mire vonatkozik az a hatásfok.
"Tehat a japanok bizonyos energiasuruseg folott mar csak egy urfegyvert tudnak epiteni,"
Hát, lehet egyszer és mindenkorra meg akarják oldani a viszályaikat a koreaiakkal meg a kínaiakkal, majd sajnálkozva széttárják a kezüket, hogy "a mûhold a gagyi kínai alkatrészek és a koreai hekkerek miatt kicsúszott az irányításunk alól" :)
És amúgy hogy akarják Japán felett tartani folyamatosan? MIvel Japán nem az egyenlítõnél terül el, így geostat pálya esetén ferde szögben kell lesugározni az energiát.... És ez csak 200Mwatt, hol van ez a 20-30GW energiaigényhez képest?
A mikrohullamu atvitelnek tobb baja is van: -minel vastagabb es/vagy porosabb a legkor, annal kevesbe hatekony -ha a celteruleten eppen esik akkor kozel 0%-os a hatekonysaga -ha veletlenul elmozdul a fogadoallomasrol a sugar, akkor 1 gigawatt egeti fel a felszint amerre jar -Tesla pont rajott arra, hogy kelloen nagy energiaszinttel ionizalhato a legkor es ezzel lyukat is lehet utni a Fold magneses pajzsara, aminek hatasara a kozmikus sugarzas akadaly nelkul aramolhat a felszinre es ez utobbi nem osszeegyeztetheto a foldi elettel
Tehat a japanok bizonyos energiasuruseg folott mar csak egy urfegyvert tudnak epiteni, de a felszinen hasznos enerigat kinyeri belole mar nem igen lehet vagy csak nagyon rossz hatekonysaggal. Ennel mar az is ertelmesebb es sokkal hatekonyabb megoldas lenne, ha lecsempeznek a Japan koruli vizeket uszo napelemekkel vagy napenergiaval hajtott stirling generatorokkal.
Nagyon sérülékeny, csak egy kis rakéta ami ki tudja honnan jön aztán kuka az egész
Jó lesz ez. Japóknak majd potyognak csak a sültgalambok a szájába, ahogy berepülnek a mikrohullámú nyalábba (lásd amcsi naperõmû esete). Ennyit a tiszta környezetbarát energiáról. Grínpísz meg permanens Wúdsztokot rendez a közelbe tiltakozásul.
Aztán ugye amikor Yamotó szan erõmûvi teknikus és kis csapata felkerekedik, hogy karbantartsa, megszerelje az egyik erõmûvi modult akkor ugye nem a Toyota kisbusz 6 l/100 km benzinpénzét kell elszámolni, hanem mondjuk 100 milkó $-t, alsóhangon.
Sokkal jobb ez mint a zatom énmondom, sokkal jobb üzlet! XD
Informatika és tudomány
