Természetesen a civilizáció előrehaladása azt jelenti, hogy egyre jobban igyekszünk növelni biztonsági terünket. Gyakorlatilag az emberi életünk jelentős részét olyan mechanizmusok teszik ki, amelyek e biztonság fenntartására és növelésére irányulnak, és ennek érdekében vágyainkat és emócióinkat kontrollálják e biztonság érdekében Vö: Elias: Civilizáció folyamata, Freud: Rossz közérzet a kultúrában, Foucault: Felügyelet és büntetés) A számtalan ilyen folyamatból egyik lehet az RFID-s papírpénz. Azonban a dologgal általánosan ott van a probléma, hogy technológiai haladásunk, azaz olyan mechanizmusok létrehozása, amelyek a minket körülvevő környezet jellemzőivel szemben biztonságunkat növelik, előbb-utóbb eljutnak egy olyan szintre, amely emberi antropológiai jellemzőiből nem lesz elviselhető. Ez egybe fog esni azzal, hogy a technológiai fejlettségünk a csúcsra érkezik (v.ö.: Kurzweil: A szingularitás küszöbén) - azaz potenciálisan képesek leszünk mindent megtenni - azonban ennek megtétele a legteljesebb és legnagyobb mértékben dehumanizált módon kontrollált lesz. E jövő felé ezeken a lépéseken keresztül vezet az út az én olvasatomban. Erre reagáltam így, ahogy írtam.
Minden papirpenzen volt eddig is sorozatszam. Mar a 70-es evekben leteztek olyan banki penzszamlalo gepek, amik automatikusan atneztek az osszes megszamlalt papirpenzt, rogzitettek a sorszamokat es utanna osszevetettek azt a rablasokbol szarmazo vagy valtsagdijkent kifizetett bankjegyek sorszamaival. Ezert van az a mondas sok amerikai filmben, hogy kis cimletu, vegyes sorszamu bankjegyekben kerik a penzt x oran belul. Ugyanis ha keves az ido, akkor nem tudjak rogziteni az osszes penz sorszamat. Nagyobb cimletek vagy sorban szamozott bankjegyek (azaz uj nyomtatasu penz) eseten konnyu rogziteni a szamokat, igy azonnal korozhetove valnak az elkovetok.
Az RFID csak annyit javit, hogy nem OCR-rel kell rogziteni a szamokat, tehat valamivel gyorsabban elvegezheto. Hatranya, hogy penztarcan at is olvashato, tehat erdemes lesz faraday kalitkanak kialakitott tarcaban tartani a penzt. (a bankkartya es a szemelyi mellett)
Egyebkent a reges regi bankjegyek szo szerint egy adott lekoteshez tartoztak, tehat a biztonsagot a bankar sajat kezu alairasa jelentette, tovabba a tenyleges elhelyezett osszeget irtak rajuk. Ennek hatranya, hogy nem lehet felvaltani oket, igy elterjedt az egyseges, fix osszegu lepcsoket tartalmazo rendszer, hogy a bankjegyek cserelhetoek es valthatoak legyenek. Az online technologiak (debit szamlak) elterjedesevel ujra megjelent az a regi szokas, hogy amikor valaki bankjeggyel fizetni akart, akkor elmentek a bankba, ahol a nagy bankjegyet bevaltottak ket kisebbre, amibol az egyik az aru erteke, a masik a szamlan mardo penz volt. Az aru erteket tartalmazo bankjegyet utanna be lehetett valtani az elado szamlan levo penzerol szolo bankjeggyel egyutt egy egyseges nagyobb bankjegyre. Tehat gyakorlatilag atutalassal fizettek egymasnak az emberek. Egy online debit kartya kezelese pont igy tortenik. A ma ismert papirpenz azert terjedt el, hogy ne kelljen minden vasarlashoz egy bankba menni. Ezzel viszont a bank elvesztette a pontos szamla egyenleg kovetesi lehetoseget, nem veletlen, hogy ilyen nevtelen (tehat szamlahoz nem kotodo) bankjegyeket jellemzoen csak allamok bocsatottak (es bocsathattak) ki. A modern technika megjelenesevel ez a nevtelen rendszer szunik meg es terunk vissza a regi nevesitett bankszamlakhoz, csak mindezt mar az online vilagban, ahol barmikor, barhonnan elerheto barmelyik bank.
A nevtelen penz szerepet pedig jo lenne valodi ertekkel biro, mondjuk platina, arany vagy ezust ermekre bizni, tehat olyasvalamire, aminek a kibocsato allamtol, banktol vagy maganszemelytol fuggetlenul is van erteke. (lasd meg: http://en.wikipedia.org/wiki/Gold_bar )
Aki pedig fel attol, hogy kiraboljak vagy nem akar nehez nemesfemeket maganal hordozni, az hasznalhatna a bankjegyeket, ahogy tettek azt pl. a szentfoldre utazok, akik a kirablas es cipekedes elkerulesere a keresztesek bankjegyeit hasznaltak, amit persze csak ok maguk tudtak visszavaltani. Ennek modern, allami megfeleloje a mai papirpenz.
Így van. Elég ezt megnézni, hogy bárkinek leessen, mi megy ma a médiában. Reklámtörvényszék #4 - Domestos https://www.youtube.com/watch?v=A63hscKUouI
Fantasztikus ötlet, főleg mivel gyönyörűen benne van az „csak-az-Ön-kényelme-jóléte-biztonsága-érdekében!” informatikai technológiákkal működtetett fasizmus lehengerlő bája.
Ja, a másik XIX. század eleji buzzwordot nehogy kifelejtsem! A „terrorizmus-elleni-harc-érdekében”, ja, ja, azt nagyon kell sulykolni, hiszen minden önkényuralmi törekvést úgy lehet áttolni könnyen és gyorsan, ellenállás és fizikai erőszaktevés nélkül a hatalomban tartottakon, ha ők meg vannak arról győződve, hogy ez miattuk és értük van, plusz jól be is vannak ijesztve, ahogy kell – ahogy Machiavelli bácsi is ezt megfogalmazta jó régen.
Nos, újabb eszközt-dolgot sikerült informatikai logikájúvá alakítani, remek. Hol van a probléma, avagy miért vagyok szkeptikus, miért nem tapsolok e bámulatos ötletnek? Így a rablók részéről meglesz a lehetőség arra is, hogy a chipek adatait szépen nyugodtan átírva visszanyomják a rablott pénzt a készpénzforgalomba, hiszen a pénz kibocsátója azt gondolja, hogy a zsé a megoldással biztonságban van. Beszereznek egy pontosan olyan RFID beprogramozóegységet, mint ami a felütött ATM-ben volt, oszt kész! De nem is kell ennyit szórakozni. Sokkal egyszerűbb kifejleszteniük az automaták feltörése esetében azt, hogy hogyan üssék ki a komplett áramellátását, hogy nehogy az ATM a benne lévő kápé chipjeit kiüsse. Szóval, mielőtt valaki egyszerűen lef*ss* a lába szárát, hogy a csodálatos modern informatika mennyire az ő édes kis biztonságáért dolgozik, most is eszébe juthat majd, hogy a szabadság csökkentése árán nem lehet biztonságot venni. Főleg, mikor a nálad lévő készpénzmennyiséget pontosan lekövetve, plusz személyiségprofilodnak megfelelően kapod a pofádba a reklámot, miközben többek között az illetékes adóhivatal is realtime elemzi majd aktivitásod, geolokációs pozíciód és az előbb felsoroltak alapján. És ez már a mai tech. színvonalon elérhető – mi lehet később?!
Tökéletesen egyet értek Veled, de én még egy kicsit csúnyábban fogalmaztam volna...
"A DICE-t üzemeltető rendszer a bankokban és a különböző üzletekben elhelyezett termináloknak köszönhetően pontosan tudja, hogy melyik bankjegy éppen hol van." És azt is, hogy ki vette fel, egy újabb nyomkövető eszköz amit önként viszünk magunkkal? Egy stazi, kgb vagy gestapo tiszt sírna a boldogságtól, náluk a töredékét se sikerült elérni amit mi önként megteszünk, vicc ami itt zajlik ...
Addig nem nyugszanak a szargazemberek, amig a tőlük független fizetési lehetőségeinket ki nem nyírják
Informatika és tudomány
