"Minket magyarokat kimondottan érdekel ez a film és nemcsak azért mert egy különleges szelete a magyar történelemnek, hanem azért is mert egy ungvári magyar emberről szól, aki zsidó hite miatt jutott oda, a pokol lemélyebb bugyraiba, ahonnan nem volt visszaút. Kárpátalján élő embereket még ma is fenyegeti a háború réme, egy olyan háború réme amelyikhez semmi közük, mégis fiatal magyar embereket koporsókban visznek haza az orosz-ukrán frontról. Auslander Saul története döbbenetes és felkavaró. A rendező elérte azt, hogy nézőként úgy érezzük magunkat mintha részesei lennénk az eseményeknek. Nemes Lászlónak azt kívánom, hogy boldogságot érezen, azt hogy mennyire magyar a történet és érezze milyen mélyen hisszük magunkénak ezt a tragédiát és bizzon az Oscarban magyarként." . Azt hiszem egy ilyen dicséretnél semmi nem dühíti jobban a rendező urat.
Nemes Jeles szerint a fröcsögő kommentelőkkel foglalkozni olyan, mintha felvennénk egy hangversenyt, öszevágnánk belőle a köhögéseket, és azt hallgatnánk.
Nem mondom hogy nem voltak kegyetlenségek az ukrán fronton, de a Krausz könyvet felhozni mint megfellebbezhetetlen igazság, azért kicsit erős. Ha a szovjet levéltári iratokból indulunk ki, akkor a katyni mészárlást is a németek követték el, pedig hát...
Kezdésnek ezekkel alapozz a témában: - Tálas Péter: A ruandai népirtás - Gyurok János: Srebrenica – Kegyelem, alázat - Máté György: Pol Pot
Ez a hab a torta tetején, amikor hazánk fiai uszkve 100 000 orosz, ukrán és belorusz civilt végeztek ki: Krausz Tamás, Varga Éva Mária: "A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban - Levéltári dokumentumok 1941-1947"
Jó művelődést, majd elgondolkodást arról mennyire korlátolt elmére vall, aki ilyeneket irkál: "A holocaust filmekre meg szerintem azért van folyamatosan szükség mert jönnek az új generációk, akik csak a filmekből tudják meg, hogy milyen dolgokra (volt?) képes az emberiség és soha többé ne ismétlődjön meg."
A többi népirtást is napi szinten kellene tartani a köztudatban, nem ám csak a zsidók ellenit! Méghozzá azért, mert azon áldozatok életének értéke pontosan megegyezik a holokauszt áldozatainak életének értékével, pontosan ugyan akkora veszteség! Se több, se kevesebb! Mégis rettenetesen egyoldalú a kollektív tudat látásmódja a történelem eme szégyenfoltjairól, ezt a te példád is ékesen bizonyítja.
Oké, Erős leszek. Ígérem. Köszi a biztatást, már kezdtem elveszíteni a hitemet. LOL
Már megbocsáss, de hogy jön ez ide? Ne tévesszük már össze az Oscart az üdvhadsereggel. A filmeket művészek készítik és többnyire nem megrendelésre dolgoznak, hanem azt írják, filmesítik meg, ami őket érdekli, érinti. Vagy fognak egy regényt ami valaha hatással volt az egyik rendezőre, producerre vagy éppen egy forgatókönyv íróra és filmet forgatnak belőle. Biztosan nem hülye mindegyik, hogy ne tudná mi folyik a nagyvilágban, de egyszerűen ő arról ír, rendez, ami érdekli. Ez egyébként a művészi szabadság. És igen többségük komolyan gondolja, hogy a holokauszt filmekkel fel akarja hívni a figyelmet, nem akarja hogy feledésbe merüljön. És ha a nézők eléggé érettek egy-egy ilyen filmhez, akkor nem csak a holokausztot látják bele egy ilyen alkotásban, hanem az összes hasonló szörnyűséget. Mert ugye a népírtás az népírtás, még ha itt nekünk a nyugati világban elsőre a holokauszt ugrik is be. Szóval köszi újra, hogy leszólsz hozzám a magas lóról, de azért azt tudod ugye, hogy nem csak google-ról lehet tájékozódni ez ügyben, hanem vannak könyvek is ebben a témában szép számmal. Tudod, amiket lapozni lehet. ;) Utoljára szerkesztette: sertrex, 2016.01.16. 10:07:32
"A holocaust filmekre meg szerintem azért van folyamatosan szükség mert jönnek az új generációk, akik csak a filmekből tudják meg, hogy milyen dolgokra (volt?) képes az emberiség és soha többé ne ismétlődjön meg."
Légy erős, ez azóta jó sokszor megismétlődött. Google -> népirtás. Az emberiség lószart se tanul a saját hibáiból. A holokauszt filmek egy népcsoportnak nyilván hasznosak, de a többiről nem szól a fáma és ez a szörnyű, nem az n+1. holokauszt film :-/
Nekem az a személyes véleményem, hogy bármilyen diszkrimináció az ellentétek és -így szépen lassan- a rasszista gondolatok melegágya. Elavult, az emberiséget sehová nem vivő mételyek ezek. A széthúzás csak lefelé vezet. Sajnos a vallás sem sokkal jobb... "csak egy jó ürügy, hogy miért utáljalak." (A hit az más kérdés, az nekem is van, meg is tartom magamnak, mert csak az én dolgom.)
Minden ember embernek születik, így -nahát!- mindenki ember. Se több, se kevesebb. Aki büszkén vállalja, hogy zsidó és ezt rendre hangoztatja is, az legalább annyira visszataszító, mint az aki büszkén vállalja, hogy náci. A kutyát nem érdekli, hogy kinek képzeled magad, vagy hogy te miért képzeled magad többnek és jobbnak... állj be a sorba a többi ember közé, vagy ha ez nem megy, irány az erdő építs magadnak sárból házat és élj távol tőlünk.
A másik probléma pedig az ezzel az egész Saul fia zsidózós feedback jelenséggel, hogy a fröcsögve zsidózók, pontosan a viselkedésükkel, az avítt nézőpontjukkal csinálnak kvázi mártírt utálatuk tárgyából és ezáltal akaratlanul emelik őket egy magasabb intellektuális szintre, jóval maguk fölé. Ehhez pedig csak gratulálni tudok... úgyis rég láttam már saját farkába harapó kígyót.
Még hányszor kell újjászületnem ahhoz, hogy a fentiekre végre ráébredjen a többség és kikergesse a széthúzó, gyűlöletkeltő majdani kisebbséget a pusztába?
A filmet természetesen meg fogom nézni, ha tényleg jó, akkor örülhetünk neki, hogy valami közünk volt hozzá, mert többnyire, csak a "rossz dolgokról" vagyunk híresek :-/ Utoljára szerkesztette: Tinman, 2016.01.15. 22:17:56
Ahhh... de kellemes kis írás volt, első blikkre azt hittem saját, de csak észrevettem az idézőjeleket.
Mert ezek közül egyik kezében sincs az amerikai filmipar. :) Igen némileg ironizáltam, de ebben benne van az is, hogy a világ ezen féltekéjén a holokauszt volt az utolsó és talán legnagyobb népírtás, ez azért jobban beleívódott a kúltúránkba, mint a más földrészeken történt hasonló vagy borzalmasabb események. Azok legfeljebb egy újság főcíme vagy a hiradó katasztrófa blokkjában megjelenő hír a számunkra és nem tudjuk vagy nem is akarjuk átélni azokat a dolgokat, amik ott történtek/történnek. Az Oscar az amerikai filmakadémia díja, tehát leginkább az kerül előtérbe, ami őket a legjobban érinti. Természetesen igazad van abban, hogy történtek és történnek és történni fognak, hasonló és súlyosabb szörnyűségek, de ezért nem az írók, a rendezők és egyéb filmesek a felelősek. És mint írtam ezek csak filmek. Nem hivatottak megoldani a politikai, etnikai problémákat, legfeljebb ha egy nyugati filmes felkarol egy olyan témát és úgy tudja tálalni, hogy a nyugat érdeklődését is felkeltse, akkor talán azt is megérjük, hogy egy ilyen témájú film kap majd Oscart. Bár hozzáteszem, hogy nagyon kevés filmet láttam azok közül, amiket az idegennyelvű kategóriában jelöltek. Így elég hiányosak az ismereteim, hogy milyen témákban idultak ebben a kategóriában. :) Utoljára szerkesztette: sertrex, 2016.01.15. 17:06:17
"A holocaust filmekre meg szerintem azért van folyamatosan szükség mert jönnek az új generációk, akik csak a filmekből tudják meg, hogy milyen dolgokra (volt?) képes az emberiség és soha többé ne ismétlődjön meg."
Ez irónia volt, igaz? Mert elég, ha körülnézünk a világban és máris tudjuk, hogy az ember mire képes, jelen időben. Például Szíriában, például Líbiában, Izraelben, Palesztinában, és még sok más helyen. A holokauszt óta kismillió helyen történtek nagyon súlyos etnikai tisztogatások, vérfürdők, tömeggyilkosságok, amik mindig és mindig jelen időben szembesítenek a fajunk természetével. Ehhez nincs szükség emlékezésre, ehhez csak követni kell a világban zajló eseményeket. És ha már mindenáron emlékezni akarunk, akkor vajon miért csak egyféleképpen tehetjük ezt meg? A vörös khmerek elmebeteg öldöklését, amikor a lakosság egyharmadát kiirtották, azt miért nem nyomják ennyire emlékezésképpen? Az ukránok kiéheztetését, a holodomort miért nem dobják fel havi rendszerességgel és nyomják az emberiség arcába emlékezésképpen? Állítom, borzalmasabb rémtett volt, mint a holokauszt a maga legkevesebb 6 és félmillió áldozatával. Az orosz haláltáborokról miért nem születnek filmek tucatjai? Ahol milliók haltak meg? Vagy magáról a sztálini Szovjetunióról, ahol több millióan pusztultak el? Miért nem nyomjuk az USA rémtetteit premierplánban, például Drezdát, az európai városok terrorbombázását, Nagaszakit, Hirosimát, vagy éppenséggel az iraki agressziót, amiben eddig a legóvatosabb becslések szerint is egymillióan vesztek oda... Miért nem tudunk szinte semmit a törökök által elkövetett népirtásról, amikor másfél millió örményt iktattak ki? Vagy ott van a szudáni genocídium, legkevesebb kétmillió áldozattal, mindez 1983 és 2005 között. Ott vannak nagyon eltévedve a holokauszt prófétái, hogy távolról sem az övék az egyetlen ilyen típusú tragédia, sőt, akadtak jóval nagyobb borzalmak, jóval több áldozattal, ugyanúgy tervszerűen végrehajtva. És ennek ellenére, mintha túl lennének reprezentálva a többihez képest. Na, ez a nem kicsit visszatetsző, és messze nem az, hogy zsidók, mert ki a faszt érdekel a származásuk. Utoljára szerkesztette: ElNano, 2016.01.15. 16:27:47
"akkor kit érdekel? " Kit érdekel, hogy nyereséges -e egy film, amiben vastagon benne van az állami támogatáson túl a magyar filmipar jelentős része? Hát erre a kérdésre nem számítottam.
A napfény ízéről olvastam egy érdekes véleményt. Most ide bemásolom. "A ... témájának csapbólfolyató unos-untalan tukmálása az emberekre leginkább a régi viccet hozza elő a polgárból. Hatvanas évek, szovjet vidéki iskola. Tanító elvtárs egy kitömött nyulat tesz az asztalra. -Na gyerekek, mi ez? Mély csend. -Ne vicceljetek, hiszen rengeteget tanultunk róla. Másenyka mély tisztelettel megszólal: - Csak nem személyesen....Vlagyimir Ilijics? Nos, én nem ítélem el a rendezőt, mint ahogy a színészeit és megismételhetetlen, egyedi, felejthetetlen alkotás egyéb bábáit sem. Természetes emberi viselkedés a hatalmasokhoz dörgölőzés, a jó szél meglovagolása, a könnyű élet keresése, a "kiválasztottak" kiszolgálása. Siker kellett? Megkaptad. Pénz kell? Tiéd. Elismerésre vágysz? Parancsolj. Csak tedd, amit tenni kell, persze, nem árt némi tehetség, de ha az alapszinten megvan, akkor a többi már csak nyelv kérdése. És mucsaröcsögéről hollywood nem elérhetetlen álom. Persze, ügyesen forogjon a nyelv, elég egy percnyi megingás, és mész a süllyesztőbe, de úgy, hogy onnan sose kaparnak elő. Ne feledd: csak a szorgos szolga a hasznos. Kritikus nem kell. Annak idején, úgy 15 éve Szabó István írt és rendezett egy tényleg kiváló filmet, a Napfény ízét. tessenek utánanézni, tessenek megnézni. Megéri. Mikor megnéztem, mondtam, na , Szabó, na, kis ügynök, aki nemcsak Csurkát, de még Moldova Györgyöt is besúgtad, aki pedig aligha vádolható rendszerellenességgel, se fitymával, itt a világsiker. Aztán, nem lett belőle világsiker. Gondolkoztam: vajon Szabó hol rontotta el? Kiváló színészek (Ralph Fines, Rachel Weiss, már csak az autentika miatt) , lebilincselő film. Aztán rájöttem. Ja kérem, ez , bár zsidókról meg holokausztról szól, nem zsidó szenvedéstörténet. Ez MAGYAR szenvedéstörténet. MAGYAR zsidókról szól, akik szerették ezt az országot, akiket megütött és megtaposott a történelem. Van benne holokauszt? Vastagon. De van benne tanácsköztársaság, rákosi-rendszer, ávó, 56 utáni megtorlás is. Kendőzetlenül,ha értik, mire gondolok ez alatt. Ja kérem, reális film, reális korrajz, valóság. Ahh, az nem kell. Abban nemcsak zsidó áldozatok, hanem zsidó felelősök is vannak. Olyanok, akiknek a képébe vágják, hogy hogy merészelsz lázadni azon ország és azon uralkodó ellen, amely és aki lehetővé tette, hogy a magadfajta kaftánosból orvos, jogász lehessen, hogy minden kaput megnyitnak előtted, hogy senki sem akad fenn azon, milyen valláshoz tartozol? Hogy hálát és megbecsülést kellene érezned ezen emberek iránt, nem pedig atavisztikus gyűlöletet. Na igen, ezek kínos mondatok. Kínos valósággal. Az agymosás lényege, hogy egy pillanatra se hagyjuk az agyat gondolkodni. Azért van a megmondóember, azért van véleménycenzor és azért van a helyetted gondolkodó, hogy e veszélyes feladat alól mentesítsen. "
-Mi a különbség egy tehén és a holokauszt között? -??? -Egy tehenet nem lehet 70 évig fejni.
Vannak témák, amiknek a média - amolyan kultúrharcos megfontolásból - nagyobb felületet biztosít, mint amennyit a téma által érintett társadalmi réteg számaránya indokolná. Ilyen a nácizmus (nem feltétlenül csak a holokauszt, ide vehetjük a náci korszakot vagy annak utóéletét feldolgozó alkotásokat), némely faji-etnikai kisebbség helyzete, homoszexualitás, fogyatékkal élők, illetve néhány - főleg az amerikaiakat érdeklő - aktuálpolitikai téma. Na most aki ezekről a témákról alkot, az - pont a téma felül reprezentáltsága miatt - biztonsági játékot játszik, mert a téma maga garantált belépőt biztosít legalább a komolyabb fesztiválok előválogatásaiba, míg más témák esetén a pályára lépésért is keményen küzdeni kellene. Ezt az extra esélyt pedig bezony politikai és nem szakmai alapon kapja az adott mű. (Hogy ne csak mindig a holokauszttal példálózzunk, a Saul fia előtti komolyabb magyar fesztiválsiker a roma gyilkosságokról szólt, az olaszliszkai lincselésről pedig valahogy senki sem mer filmet forgatni, pedig azt a témát is fel lehetne dolgozni hitelesen, neonáci demagógia nélkül.)
Azt ugyanakkor a biztonsági játékot játszó alkotóknak észre kellene venniük, hogy a mű minősége - a téma átpolitizáltsága miatt - a közönség szemében másodlagos jelentőségűvé válik, és ezek az alkotások - pont a kis társadalmi relevanciájuk miatt - csak a témára fogékony, jól körülhatárolt szubkultúrában képesek sikert aratni. Így jutunk el odáig, hogy hiába készül több magyar film is, amit díjesővel halmoznak el a külföldi fesztiválokon, a hazai közönség döntő többsége mégis közönnyel fogadja, vagy - a politikai sárdobálást hobbi szinten művelő része - kéjesen finnyog rajta. Na most lehet ezen károgni, hogy hát ilyen ez a nép, nem fogékony a jóra, de ezzel megint csak a szokásos liberális demagógiához jutunk: ha a kisebbségi álláspontot annak ellenére sem teszi magáévá a többség, hogy napi rendszerességgel az arcába tolják, olyankor is a világ a hibás, nem az álláspont. Utoljára szerkesztette: asgh, 2016.01.15. 10:07:02
Mondjuk ezen nincs mit csodálkozni, mert az elég köztudott, hogy az amerikai filmipar 90%-a zsidó származású tulajdonosok kezében van. Számomra persze ez semmit se von le a filmek értékéből, mert sose azt nézem, hogy ez milyen származású, milyen szexuális identitású, stb... Viszont ilyenkor, főleg az Oscar jelölés és találgatások idején óhatatlanul felmerül, hogy merrefelé lendül ki jobban a mérleg nyelve. Nincs ezzel semmi baj szerintem, főleg ha magyar érdekeltség is van a dologban, mert szerintem ráfér a magyar filmgyártásra egy kis nemzetközi elismerés. És igen az Oscart nem a nézők kapják, hanem az alkotók. A nézők legfeljebb két óra szórakozást vagy unatkozást kapnak, ez mindenkinek a saját habitusa alapján dől el. És ne felejtsük el ezek csak filmek, amik időnként gondolatokat, üzeneteket próbálnak eljuttatni a nézőkhöz vagy csak egyszerűen szórakoztatnak és következő héten már jön az új film a moziba. A holocaust filmekre meg szerintem azért van folyamatosan szükség mert jönnek az új generációk, akik csak a filmekből tudják meg, hogy milyen dolgokra (volt?) képes az emberiség és soha többé ne ismétlődjön meg. Persze ebben van némi üzleti motiváció is. ;) Utoljára szerkesztette: sertrex, 2016.01.15. 09:52:09
ostoros: nem vagy képben. az ilyen külföldi filmeket mindig kevés moziban adják - még a revenantot is csak 4 moziban kezdték el adni, de azt a filmet megvásárló forgalmazó dönti el, hogy mennyiben adja. de akármennyiben is, a bevétel az övé. és hinném, hogy bukás lenne, mert nem közönségfilm, eleve nem tervezik, hogy kaszáljon, és eddig ez hozta a legtöbb bevételt az oscarra jelölt idegennyelű filmek közül. de ha az is, akkor kit érdekel?
The Diary of Anne Frank (1959) 3 szobor -- legjobb film díjára nem jelölték, Ben Hur nyert The Garden of the Finzi-Continis (1970) 1 szobor - Legjobb idegen nyelvű film Sophie's Choice (1982) 1 szobor -- legjobb film díjára nem jelölték, Becéző szavak nyert Genocide (1982) 1 szobor - Legjobb dokumentumfilm Schindler's List (1993) 7 szobor - Legjobb film The Last Days (1998) 1 szobor - Legjobb dokumentumfilm Life Is Beautiful (1998) 3 szobor - Legjobb idegen nyelvű film The Pianist (2002) 3 szobor - nem nyert legjobb film díjat, helyette a Chicago nyert The Reader (2008) 1 szobor - nem nyert legjobb film díjat, helyette a Gettómilliomos nyert Ida (2013) 1 szobor - Legjobb idegen nyelvű film
Szummázva: Legjobb film: 1 Legjobb dokumentumfilm: 2 Legjobb idegen nyelvű film : 3
"most is a külföldi film kategóriában van a magyar, nem pedig a legjobb drámánál."
Ez komoly részedről? Próbáld már értelmezni, miért van mindig külföldi film kategóriában (és sohasem másban) egy magyar film, te nagyon tájékozott...:) Már értem miért nem tűnik fel neked más se...
"Kérek 10 címet, ami nyert Oscaron legjobb film\külföldi film kategóriában és tematikája a holokauszt."
Elég ha végignézed a magyar díjazott és Oscarra vagy Golden Globe-ra jelölt filmek (amúgy nem túl hosszú) listáját, igen meggyőző lesz az arány témaválasztás tekintetében: Mephisto, Magyarok, Redl ezredes, Hanussen, A napfény íze, Jób lázadása, meg most a Saul fia ez kb. a fele. Mind a 2. világháborúval, nácizmussal, fasizmussal foglalkozik vagy a zsidó ember/nép szenvedéséről szólnak. De mehetünk a Nobel irodalmi díj felé is: Kertész Imre: Sorstalanság. Az egyetlen Nobel díjunk.(Meg ebből is készült rögtön film, volt rá pénz hirtelen.)
Az a baj, hogy túltolják. Ha sokan arra panaszkodnak, hogy miért nincs több magyar "tragédia film" (56, Trianon, Recsk stb.) rögtön jönnek a hőbörgők, hogy "Jaj, már megint a dicső múltba tekintő nagymagyarkodók vagy szélsőjobbos fasiszták!" stb. stb. De ha a Holokauszt a téma, akkor bezzeg: "Igen, ez nagyon fontos, erre mindig emlékeznünk kell, akinek más a véleménye az náci!" Aha.
A világ legnagyobb, legtöbb áldozatot a legrövidebb idő alatt követelő, szisztematikusan elkövetett népirtása nem a Holokauszt, hanem a Vörös Khmerek rémuralma volt Kambodzsában. Erről a szörnyűségről egyetlen ismert film emlékezik meg: Gyilkos mezők (igaz, legalább Oscart az is kapott)
Az irónia magasfoka lenne, ha pont a 88. Oscar-on nyerne. :'D Utoljára szerkesztette: R0GERIUS, 2016.01.15. 01:16:22
Mihez képest kevés. Ahhoz képest kurvasok, hogy más, hasonló népirtásról eleve vagy mélyen kussolnak (értsd: sosem forgatnak ilyen témában), vagy jelölésig sem jut el a film. Hogy is van ez...
Ezek szerint mindössze 10 az utóbbi majdnem 60 évben? Ez borzasztó kevés, tekintve hogy kurvasok kategória van - pl. most is a külföldi film kategóriában van a magyar, nem pedig a legjobb drámánál.
Oscart nyert szegényizraelitákéscsakőkamásodikvilágháborúban filmek:
The Diary of Anne Frank (1959) 3 szobor The Garden of the Finzi-Continis (1970) 1 szobor Sophie's Choice (1982) 1 szobor Genocide (1982) 1 szobor Schindler's List (1993) 7 szobor The Last Days (1998) 1 szobor Life Is Beautiful (1998) 3 szobor The Pianist (2002) 3 szobor The Reader (2008) 1 szobor Ida (2013) 1 szobor
Ezen kívül számos egyéb díjakat is kaptak más, ugyanilyenek tematikájú filmek az idők során, ezenkívül kb. havonta van valami megemlékezés, meg felszólítás , hogy emlékezzünk meg (már akit érdekel a dolog...), most már vannak második generációs túlélők is, szóval fasza kis gépezet ez. A fenti listából láttam kettőt, de csak a németek kedvéért néztem meg azokat is. Többet nem is fogok, mert kurvára nem érdekel. Az viszont igen, ahogy és amiért futtatják ezt a témát, mert na, az gusztustalan. Utoljára szerkesztette: ElNano, 2016.01.15. 00:19:43
honnan veszed hogy pénzügyi bukás? itthon is megnézték már 100ezren, igaz, ezek azok az adófizetők akik pénzéből készült a film :) de valszeg külföldön többször ennyien nézték meg. és most hogy egyre több díjat kap, tuti egyre több helyre lehet eladni! azaz az államnak lesz belőle sok pénze, amit pl a kórházak fejlesztésére fordíthat XD
Nem láttam magát a filmet, de ha tényleg jó, akkor elég vérszegény a marketingje, mert eddig pénzügyi bukás. Komolyan legalább az USA-ban nem tudták elérni, hogy ne csak 2 darab moziban vetítsék? Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.01.14. 22:58:46
Felesleges az ilyen tudatlan kérdésekkel foglalkozni, mindenki tisztában van azzal, hogy miközben nagyon sok hasonló témájú film készül, nagyon kevés jut el oscar-jelöltségig vagy díjig. magyarországról is volt nemrég hasonló film jelölve, esélye nem volt.
csak mivel a filmbe nehéz belekötni, egyrészt azért, mert jó, másrészt azért, mert nem látta az illető, így próbál kapaszkodni a gumicsontba. a vicces, hogy minden győztesre vagy jelöltre sikerül új indokot kreálni. ha egy holokausztfilm nyer, akkor azért, mert holokauszt. mert ha nem nyer, akkor senki nem kéri számon az illetőt. ha fogyatékost játszó színész nyer, akkor azért, mert fogyatékos, miközben másokat csomószor nem jelölnek. ha idén nyer eddie redmayne, mert transzgendert játszik, akkor lesz olyan, aki rögtön rásüti, hogy azért nyert. ha nem nyer, akkor az illető a győztesre kitalál egy másik indokot. ez így megy. ha tavaly benedict cumberbatch nyer, akkor azért, mert a karaktere meleg - nem nyert, így másra kellett mást ráhúzni.
és így tovább. tényleg nem értem, hogy aki olyat ír, hogy mertek volna nem jelölni, az miért nem nézi meg, hogy a legtöbbször nem is jelölnek. idén más országokból is volt hasonló témájú film. amerikai film is volt hasonló. egyik sincs sehol.
kellenek az ilyen filmek, mert mostanában odáig jutottam, hogy a náciságnál is károsabb dolognak szoktam tartani a szélsőlibsiséget, ami nyilvánvaló túlzás azért
Egy film nem attól lesz jó - művészi értelemben - , mert sokan látják/nézik meg. Mennyi milliárd/felbecsülhetetlen értékű pl. Van Gogh festményt láttál életedben? Illetve hányan látták őket? Vannak művészi értékek - legyen az film, fotó, festmény, szobor vagy akármi - amelyek kiváltanak valamit az aktuális művészeti "trendet" formáló/diktáló művészekből. Ezek az emberek értékelik kortársaik munkásságait. Ez az Akadémia. Persze ugyanúgy nyerhet Oscar-t egy akciófilm, mint egy fekete-fehér némafilm, a lényeg hogy más szempontok/értékrendek alapján választanak díjazottakat.
Olyan szempontok alapján, amiket nem mindenki ért (én sem, mert nem igazán érdekel a modern művészet). Viszont tisztában vagyok ezzel és így is kezelem a győztes produkciókat, míg sokan ugye nem értik miért kapott pl. a Titanic Oscar-t (nem a 3 órányi nyálért, meg a szegény halottak emléke miatt, hanem a megvalósításért, legyen az fényképezés, rendezés vagy színészi játék).
Sok sok olyan apró elem tehet egy tucatfilmet művészeti csodává, amiket mi észre sem veszünk, mert tök másképp nézzük a filmeket. Ami nem is baj, mert míg mi szórakozunk, a szakik dolgoznak minden filmnézés közben:)
Ugyan mar, mertek volna csak nem jelolni, akkor mar mindjart holokauszttagadassal vadolnak oket. Ez igy komolytalan, egy ilyen temaju filmmel, barki, barmikor nyerhet oszkart.
"Kiknek, mely nézőközönségnek készült e film, és mi célból?"
Gondolom a nem szuperhősős, SW-s idiótáknak...
Mad Max: A harag útja - közepes film. egy filmnek többnek kell lennie sima látványnál számomra. Mentőexpedíció - vérszegény, közepes film. A visszatérő - jó film.
többit nem láttam
A BR final cut változatot 4 napja néztem meg. Nem vágom, hogy mitől lenne olyan fantasztikus film...
Saul fia a bizottságok szemében lehet, hogy nyerő de a közönségében méltó bukás, na de ezt annyira nem verik az orra alá senkinek. Kb. 60 ezer nézőt lapátoltak be itthon a filmre. Ebből ha levonjuk a szereplők és a stáb rokonait/barátait, a hitgyüliseket, a TEV baráti körét, néhány iskolát ahonnan vitték a kölköket megnézni, akkor egy nagyon nagyon csúnya számot fogunk kapni. Ilyen egy Oscar jelölt film sikere.:D
"Kaphatott volna 15-öt is, de esélye csak hangra meg operatőrire volt, bár év elején még a főszereplőt is emlegették. A hang kategóriában eég közel került a jelöléshez."
Az Oscar-díj (Academy Award) egy amerikai filmművészeti díj. 24 kategóriában osztanak díjakat, ebből 23-at amerikai filmek kapnak, egyet pedig (legjobb idegen nyelvű film) pedig nem amerikai.
Mondjuk inkább úgy, hogy a téma miatt kapott esélyt, hogy egyáltalán foglalkozzanak vele. Az Oscar jelöléshez és Golden Globe díjhoz azért az is kellett, hogy jó film legyen.
csak a téma miatt kapott jelölést ez annyira nyílvánvaló
A Mad Max jelöléseket képtelen vagyok értelmezni. Látványterv, kosztüm, vágás, hang még oké, na de legjobb film? Rendezés? Ne vicceljünk már. Nem mondom, hogy rossz film lett volna a Mad Max, mert jókat rötyögtem rajta, de ennyi erővel jelölhettek volna Disney-Marvel filmeket is, mert azok között is akadt kb. ennyire szórakoztató. A másik az Ex-Machina. Az sem volt rossz film, párszereplős, egy helyszínes indie scifinek teljesen jó, de a kivitelezésben nem volt semmi extra, tucatjával lehetne sorolni a sokkal nagyobb kihívásoknak sokkal jobban megfelelő VFX-eket más, nem jelölt filmekből. A sztorit jelölni pedig nagyon ciki. Ha előveszem bármelyik Galaktika magazint, random találok benne érdekesebb és eredetibb történetet. Arról nem is beszélve, hogy a tv sorozatok között is akadnak jóval erősebb, gondolatébresztőbb alkotások, pl. a Black Mirror sorozat bármelyik epizódja, a Humans de talán még a Person of Interest is jobban fel van építve. Ehhez képest a hasonló témában örök kultfilmnek számító Blade Runnert anno csak látványtervre és vfx-re jelölték. Szánalom.
A szürke 50 fost képesek votlak díjra jelölni...? Ez valami vicc...?
"Persze nem azert, mert olyan jo:) Bar nem lattam"
simán lehet, hogy sokaknak nem tetszene, ha megnéznék, ezt aláírom, de nézés nélkül, reklámra alapozva (bocs, de LOL), ilyet kár mondani. viszont a gagyizás azért furcsa, mert ez a film épp technikailag (látvány és hang) lép szintet a többi magyarhoz képest, a stílusa olyan, ami nagyon erőssé teszi.
Kaphatott volna 15-öt is, de esélye csak hangra meg operatőrire volt, bár év elején még a főszereplőt is emlegették. A hang kategóriában eég közel került a jelöléshez.
",csak egy jelölést kapott A szürke ötven árnyalata," Nem lattam, de gondolom mar ez is sok neki;)
A Saul varhato volt. Persze nem azert, mert olyan jo:) Bar nem lattam, nem is erdekel, de a bemutato/trailer alapjan nekem a szokasos gagyi magyar erzesem volt.