1. A hővezetés az egy anyag saját magán belöli hővezetési képességét írja le. A hőátbocsátás az hőátadás-hővezetés-hőátadás egy pl. egy fal esetében. Ha te úgy képzeled el az atomeraktort, hogy a külső kör hűtése lenne a talaj által, akkor a csőben áramló víz-csőfalnál vagy hőátadás - a csőfalban hővezetés, a csőfal és Mars (sziklás-homokos) talaj között hőátadás és a hőt a talaj kéne, hogy elvezesse.
Elgondolkoznál végre azon, hogy a Földön mi a faszért mindenki folyadékkal hűt, ha csak lehet, gázzal (levegőben), ha nagyon nincs más, de a földdel való hűtés az kb. családi ház hőszivattyúval. Azt is megnézed, hogy kb. 10-20 kW teljesítményhez mekkora talajt csöveznek be?
Nem is értem, hogy a sok hülye mérnök miért szopatja magát a több ezer m3/h kapacitású vízkivételi művel atomerőművek, és helyette miért nem vezetékezik csak be a talajt és küldik le a vizet? Hát azért barátom, mert nevetséges a megvalósítható hőáram azért. Az ellen és keresztármű hőcserélők mem merő passzióból vannak mindkét oldalán folyadékkal vagy egyik oldalán gőzzel.
2. A vasérc teli van kőzet szennyezővel. Nézd mega különböző szilikátor vagy csak az SiO2 hővetetésén. 1-2 W/mK. Na nem mintha számítana...
A kommented alapján én képtelen vagyok elhinni, hogy te valaha is sikeresen végezted el a hőtan kurzusokat. Akkora marhaságot írtál le csoda, hogy nem roppan bele a fórummotor... A sok sci-fi film idézgetése helyett javaslom a hőtan ismeretek felfrissítését és műszaki szemlélettel való gondolkozást. A lenti teljesítményeddel én kb. 2 perc után vágtalak ki volna a vizsgáról... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 23:48:56
Képtelen vagy megérteni a hőáram és hőkapacitás közti különbséget. Senki nem érdekel a bolygó fajhője, ha a hőtátadásnál a hőmáram töredéke annak, ami kéne.
Biztosan azért alkalmaznak a földön mindenhol áramló közegre (levegő vagy víz vagy netán olaj) alapuló hűtést ahol jelentős hőt kell kezelni, mert olyan kedvük van... csak úgy passzióból... minden mérnök tök hülye. Egy autó motorja is beáll ha nincs áramló közegű hűtés. Ott is van vízpumpa ami kipumpálja a marhanagy felületű hűtőhöz a melegvizet (nem, nem elég az alumínium blokk hővezető képessége sem ehhez, pedig az kurvajó hővezető) A nagy felületű hűtőn meg a menetszél vagy egy bazinagy ventillátor mozgaz át egy rakat levegőt. Tudom van szimpla léghűtéses is, de annak eléggé korlátozott a teljesítménye, mai szemmel nézve. Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.23. 23:08:52
Egy apróságot elfelejtetek. Míg a földön a talaj homok, kavics, ásványi és szerves anyagok keveréke, addig a mars felszínét nagyrészt vasoxid alkotja. Szóval talán erről az oldalról kellene megvizsgálni a kérdést. A vas kiváló hővezető (81 W/(m·K)). A vasoxid, tippem sincs, de gondolom jelentősen rosszabb. Viszont, biztos jelentősen jobb, mint a homok (0,27). Szóval, elsőnek talán azt kellene kikeresni valakinek, hogy a mars talaját alkotó vasoxid (abból is melyik fajta, van több) mennyi a hővezető képessége. (gránit-márvány: 2,8 viszonyításul) Szóval lehet, hogy maga a vasoxid talaj is képes lehet elnyelni a felesleges hőt. Ja, a betonnak 1 az értéke. Ugye látott már mindenki padlófűtést ?
Múltkor is, tüzet raktam kint az erdőben simán a földön. Rendesen égett, egészen addig, amíg a fadarab át nem izzott annyira, hogy az izzó (meleg) része el nem érte a talajt. Akkor egy pillanat alatt kialudt az egész! Nem akartam hinni a szememnek! Dehát így megy ez, működik a fizika, csak hát én nem tudtam... Ezért van a rendes tűzrakhelyeken a rácsos cucc, hogy ne közvetlen a földre rakd a tüzet, mert akkor elvezeti a hőt a talaj és ki fog aludni!
Ő mérnök én meg a hétköznapi életben megfigyelhető jelenségekkel érveltem. Nézz már utána a dolgoknak.
Mondok egy mégegyszerűbb példát. Vízforraló. Kacsold be (csak úgy a szabad levegőn) várj 15 percig nézd meg a hőfokát. Utána, hagyd khűlni. Dugd be egy vakondtúrásba, kapcsold be. Várj 15 percig, nézd meg a hőfokát. Tökugyanannyi lesz. max néhány fokkal kevesebb, lényegében a talaj semmit sem fog hűteni rajta. Ismételd meg ezt folyóvízben. Óriási lesz a különbség. Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.23. 20:41:51
Nehogymár azt mond nekem, hogy egy több millió köbkilométernyi -70 fokos tömegű kőzet/talaj és egy sok száz fokos energiatermelő egység (hulladékhője) közötti hőcsere lehetetlen lenne... Milyen termodinamika? Milyen II. főtétel?
Valamit elkevertél kisbalázs, talán a gyógyszered? Mert velem még hőtanról ugyan nem vitáztál. Sőt másról sem, mert válaszolni sem vagy képes. Amúgy köszönöm, megvolt mind hőtan, mind matek, mind áramlástan szigorlatom, egyetemi szinten. És nem 3, hanem 5 félév volt a matek. Talán hőtan is 3. De rég volt.
Egy hőtan könyvet kinyitni és értelmezni kéne. Ennyi. Nem feladatom neked 3 félév matek és 2 félév hőtan megtanítása. Ha nem érted te és más, az nem az én bajom. Csak akkor kisebb arccal kéne kommentelni. Ennyi.
Teddy ott lőtt mellé, hogy RTG-t összemosta a PWR reaktorokkal... Mindkettőnél ugyanaz a gond, hogy a termodinamika tudja a dolgát. Szó sincs egyiknél sem MWe teljesíményről.
Ami a vaskohászatot illeti, ugyebár csak a nagyolvasztó megy szénnel, mert az úgy megérős (és a vas azért vas, mert nagy a szén tartalma), de utána a vas feldolgozásánál az acél kohók egy része már árammal megy. Nem is csoda, hiszen pont az a lényege, hogy kiégesse a vasból a szenet, szóval nem lenne értelme szenet adni hozzá. Namármost, hogy mennyi a marsi érc szén tartalma, erről tippem sincs. De vagy 10 éve azért volt róla cikk, hogy hogy lehet belőle O2 kinyerni. Az is jó kérdés, O2 hiányában a szénből mi lesz? Mert ha még csak kevés CO is, azért az se nyerő. Szóval érdekes téma, csak nem a metallurgia volt a kedvenc tantárgyam :D Mindenesetre mérnöki és vegyészi megközelítéssel biztos lehet megoldást találni a problémára. Ha áram van, minden van. A jég persze még mindig a legjobb O2 forrás, meg H2 a rakétákhoz. És ha abból tényleg van sok, akkor nyugodtan mehet a felesleges hő a megolvasztására, melegítésére.
Ezek szerint nem érted a különbséget aközött, hogy folyékony közeget áramoltatsz vagy két szilárd test kontakt hőátadásáról van szó. Ég és föld. Ajánlom a Hőtan könyvek tanulmányozását.
A hulladékhő értelemszerűen nem hatékony vaskohóhoz, mert a 'feltranszformálása' is hulladékhő árán megy csak. Vaskohászkodni nemtom hogy lehetne ott, a helyi építőanyag az jól jönne, de se szén, se oxigén nincs. Árammal meg elég pazarlónak tűnik. Visszaveszem a kitűződ:) Akkor már inkább alu gyártás, bár ahhoz meg sok víz kell, mondjuk visszanyerhető a folyamat végén. Problémás egy hely ez:) Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.23. 18:24:46
"Momentán a fölös hőtől lehet, hogy nem is megszabadulni kellene, hanem felhasználni." Dehiszen épp ezt mondom. Egy különben számunkra (komplett bioszféra) hideg bolygón nehogymár a hulladékhő legyen a fő probléma, hanem ellenkezőleg, egy járulékos nyereség is lehet.
Momentán a fölös hőtől lehet, hogy nem is megszabadulni kellene, hanem felhasználni. Persze a kérdés, hogy mekkora az a hőmennyiség, és milyen magas hőfok. Mert pl a kibányászott ércek olvasztásához is simán fel lehetne használni, vagy a föld alatti jég olvasztására. A marson főleg a pólusoknál hatalmas jég mennyiség van (lehet 1-200m mélyre lefúrva máshol is, ki tudja, sose furkált ott senki se). Szóval a reaktor hőjével akár a terraformálást is el lehetne kezdeni. A kőzet olvasztásánál (pl vas-oxid, amitől olyan vörös a mars), O2 szabadul fel. Szóval én nem pazarolnám el azt a hőmennyiséget, ha használni is lehet.
Mivel válaszolni és konstruktív vitára képtelen vagy, itt a beszélgetésünk vége.
Mondanám, hogy nagyot esett az SG színvonala, de közben felhevült vita folyik a reaktorhűtés lehetőségeiről, amit JÓ OLVASNI ! És kíváncsian várom a folytatását.
Azt azért tisztázni kellene hogy mekkora hulladékhőtől is akarunk megszabadulni (jelentős rész nyilván a bázis levegőjét fűthetné) Az lakásfűtő infra panelek felülete 90-100 C fokos. 500 C -nél már egész tetemes hőt lehet szétsugározni. Szerintem a reaktor hűtővizét egy második gáz kompresszoros hőcserélőn átvezetve el lehet érni párszáz fokos hőmérsékletet ami már kifelé is sugározható. Összeségében persze ez a hatások rovására megy. Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.23. 16:00:11
Oke, szoval egyetertunk, hogy rohejesek voltak az elkepzeleseid? Orulok, hogy vegre raneztel a szamokra, es nem azt a bullshitet tolod amit elotte irtal:)
Egyébként meg nézzed meg, hogy az egyes utak során hogyan nőtt a visszahozott minta tömege.
Szerintem eleg vilagos hogy eppen ezert csereltem le a te irrelevans szamodat, ami csak az osszes visszahozott ko mennyiseget mutatta elosztva azon kuldetesekre is, ahol alig hoztak vissza, es a legutolso, legnagyobb szamot mutato adatra, ami picit realisabban mutatja a valos teherbirasat, az egyebkent nem erre tervezett egysegnek.
összehasonlítottál egy szondára szerelt minimális teljesítményű reaktort egy kolónia energiaellátására képessel és egyenlőségjelet tettél közé.... nincs több kérdésem :)
Bocs de a fafej jelző inkább téged illet. Nem értem miért is hisztizel.
A Marson csak két energiatermelő módszer működhet. A napelem, amit most is használnak, meg az atom.
A napelemhez is kell kiegészítés, akkus tároló, hogy éjszaka is legyen villany.
Ami az atomot illeti, Most is használják az RTG-generátort, mint ahogy több szondában is használják. Ennél is hősugárzással szabadulnak meg a fölös hőtől. Egyszerű, kompakt felépítésű, nincs sok meghibásodási lehetősége. Évtizedekig működik, és fokozatosan épül le.
A legnagyobb gond az, hogy a Marson egyszerűen nincs más mód az erőmű hűtésére. Szabad víztömeg nincs, a légkör túl ritka, azaz hővezetéssel,áramlással nem lehetséges. Marad a hősugárzás, ahhoz viszont marha nagy felület kell. De semmilyen műszaki vagy elméleti lehetetlenség nincs benne.
És mielőtt a földi erőművekre mutogatsz példaként, itt egészen mások a körülmények.
Ennyire fafejű nem lehetsz. A hűtését akkor az erőműveknek a földön is így oldanák meg. Azért nem oldják így meg mert kurvánra nem alkalmas rá. Azt is elmondtam miért. Olyan nehéz belátni, hogy a talajba nem lehet a hőt elvezetni, mert szigetel.? A talajba valamennyi hőt le lehet adni, de folyamatos hűtésre marhára nem alkalmas, mert egyszer felmelegszik és kész. A "végtelen tömeg" kurvára semmit sem számít, mert nem végtelen tömeg van a hűtő körül. Akkor számítana ha az a tömeg áramolna folyamatosan. Mint a földön a folyók pl. Jééé itt pont ezt használjuk ki és meg sem kíséreljök a +13-14 fokos talajt hűtésre használni mert semmit sem hűtene.
Adott egy hőtermelő egység és adott egy nála sokszorosan hidegebb, gyakorlatilag "végtelen" tömegű környezet. Pont. A kettő közötti hőcserélés csak technológiai kérdés. Milyen ELVI akadálya van a működtetésnek? Mi a problémád? Hogy e kettő között éppen milyen csőrendszeren ,milyen közeget, hogyan áramoltatsz? Nemááá! Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 10:46:25
A hőáramlámlásra alapuló hűtés megközelítőleg sem lesz olyan jó, mint az áramló hűtő közegre alapuló. Nem értem miért ragaszkodsz ehhez, hogy működhet, amikor a számítógépedben is ott van a cpu. Kikapcsolod a ventillátort vagy a vízhűtés keringetőjét és túlmelegszik. Akkor is ha kiteszed a minusz 20 fokba és itt nem energiatermelésre tervezett dolgoról beszélünk. Ha passzív hűtéssel akarod üzemeltetni a gépet irdatlan hűtőfelületre van szüksged. Ha a hűtőközeg áramlása és folyamatos utánpótlása nincs biztosítva, akkor tökmindegy milyen hideg a környezet. Ha nincs áramlás a közvetlen környezet fel fog melegedni és beáll egy termodinamikai egyensúlyba a hőforrás körül, ami sokkal magasabb hőfok lesz, mint aktív hűtés esetén (ismét gondolj egy számítógépre). a földihez képesti 100 fok eltérés alig számít valamit. Régebben amikor brozszobrot öntöttek, a földbe vájták az öntőformát. Beleöntötték a többszáz fokos anyagot és napokig vártak, hogy kihűljön. Hőtermelésd nem történt, cska volt egy X hőmérsékletű anyag amit le kellett hűteni. Pedig a bronz az jó hővezető és így is marhasokára hűlt ki.
Kidészítésül ide idézem korábbi felvetésemet: "Abban van ráció, hogy a kozmikus sbességekhez szükséges irdatlan nagy energiát adó rendszert/anyagot ne kelljen beletuszkolni magába a járműbe (Rakéta elv: jellemzően kémiai energia kinyerésére szolgáló anyagok kilotonnái...), hanem az indító bázison tetszőlegesen felhalmozható (mert a gyorsítandó képletben az ottmaradó tömeg nem játszik,) energiaforrást felhasználva gyorsítsuk a hasznos terhet a kellő sebességre. A Földön is voltak kísérletek elektromágneses "ágyú" felhasználásra, de a "sűrű" légkör okozta komplikációk miatt a kozmikus sebességekkel ez nem kivitelezhetőnek bizonyult. Ámde! A Mars légköre néhány %-a a földinek, tehát a visszautakra igenis kifejleszthető lenne egy olyan rendszer, ami a marsi erőforrásokat felhasználva költséghatékonyabban gyorsíthatná a Földre irányuló transzportokat. (Akár bányatermékeket is!) Magyarán, a visszautat NEM feltétlen rakétatechnológiával kellene elképzelnünk." Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 09:41:58
"A talajba történő hőátadás nem elégséges egy atomreaktornak. Ha elégséges lenne a földiek is így működnének, legalább részben. A talaj az szigetel, rossz hővezető. Ha hőt termel valami (példánkban atomreaktor) akkor az túl fog melegedni." Nerm feltétlen. A Földön persze, a "korlátlanul" rendelkezésre álló víz jobb, mint a talaj, DE a Marson van egy irdatlan tömegű (kb. 90 fokkal hidegebb) hűtőközeg, jelesül a talaj, (aminek a hővezetését ráadásul növelni is lehet megfelelő anyagok beinjektálásával), tehát az atomreaktor igenis életképes alternatíva...Ééés még a (talaj) járulékos melegedése is lehet akár hasznos is -növénytermesztés, lokális terraformálás stb... Nem mellékesen, a Földre való visszajuttatáshoz szükséges energiatermelés is biztosítható lenne, ha az általam felvetett elktromágneses gyorsító kiépítésére is sor kerülne...Háromszoros haszon!
Számokkal kell dolgozni levegőbe beszélés helyett. Ez egy alap. A számok tízzel való elosztása is azt mutatja, hogy röhejese az egész elképzelés a jelen tech. szinten még Musk cuccaival is.
Egyébként meg nézzed meg, hogy az egyes utak során hogyan nőtt a visszahozott minta tömege. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 08:05:42
Most komolyan kepes vagy a kozet fajlagos arat kiszamolni a holdprogramban? A holdprogram az egy egyszeri projekt volt, es egyaltalan nem volt celja a kozet visszahozasa. - Nem az utazas ara volt 100milliard, hanem a teljes programkoltseg, es nagy resze a fejlesztesi koltseg volt, amit tovabbi utak eseten nem kell ujra kifizetni, valamint 18 raketa, aminek a fele sem szallt le. - A holdprogram akkor is sikeres lett volna, ha 1g kozetet hoznak vissza a cipo repedeseibe tapadva, ettol nem lett volna 100mrd/gramm a koltseg. Csak azert hoztak haza kovet, mert pont elfert ennyi, az egyebkent egyaltalan nem erre tervezett modulban. Egy ezen celra kifejlesztett modul a sokszorosat vissza tudja hozni. - A koltseg nagy resze az emberek vedelmere ment el, mint minden kuldetes eseten. Ha csak koveket akarsz visszahozni, akkor nincs szukseged emberekre, es se a biztonsagra nem kell annyit koltened, se helyet nem foglalnak.
A Saturn V valos koltsege mai aron ~1milliard USD per kiloves. 100kg kovet hoztak vissza. Ez 10.000$ /g. Tehat a tiedhez kepest toredeke koltseg csak azzal, hogy ertelmes modon hasznaltuk a matekot. Tegyuk fel, hogy a BFR miatt a kilovesi koltseg a 10-ede lesz, 100millio$. Azt is feltehetjuk, hogy csak az emberek es eletfenntarto rendszerek kidobasaval 1 tonnat vissza tudnak hozni, ami mar a 60-as evek moduljaval is siman lehetseges kapacitasat tekintve. (mai technologiaval, konnyebb anyagokkal es celra fejlesztve ennek tobbszorose sem irrealis) Ekkor mar csak 100$/g-rol beszelunk. Az arany ara ennek a fele, es megveszik. Ha valami egzotikus anyagrol lenne szo, akkor nem latok problemat ennek tobbszorosenek kifizetesevel sem. Csak gondolj bele, ha drogot csempesznenk a holdrol, akkor mar az profitabilis lenne:)
Ha az osszes fentit kimaxoljuk, es tobb kiloves eseten az "economics of scale" is kepbe kerul, akkor meg ennel is lejjebb lehet menni. 10-100$/g arsav egyaltalan nem irrealis.
A gyémánt természetesen csak egy buta példa volt arra a kérdésre, hogy mégis mi lehet ott fent, amit érdemes lenne lehozni ide. Ki tudja mik vannak a meteorok belsejében pontosan? Még a végén az egyikből nakvadát nyerünk ki és csillagkapukat kezdünk építeni (/irónia)
Továbbá, az űr nem csak űrbányászat miatt érdekes. Már évtizedek óta folytatnak fent mindenféle kutatást (kémia, szerves kémia, metallurgia). Mert pár dolog bizony máshogy működik 0G-ben, mint itt lent a földön. Szóval nem elképzelhetetlen a jövőben, hogy lesz olyan termék, aminek a gyártása kikerül orbitra. Pl intel kitalálja, hogy 3D-ben növeszt szilícium kristályokat új giga procijához, vagy valami.
Igazad van. Lehet, hogy túl sok scifit láttam, túl sok könyvet olvastam. Sőt, Star Trek fan is vagyok. Mégsőtebben: hiszek benne, hogy meg kell hódítanunk az űrt. Ha van ott más is, akkor azért; ha nincs, akkor meg pont azért.
Ehhez az első lépés a saját naprendszerünk meghódítása. És mivel nem látom reális esélyét hiperhajtómű, örvénygenerátor, vagy warp hajtás elérésének, így arra alapozok ami elérhető, ami van.
Mert a másik alternatíva, hogy üljünk itt tovább a valagunkon a következő 2000 évben is, nem tűnik kivitelezhetőnek. 50 év, és az unalomtól szétszaggatják egymást a nemzetek. Vagy átveszik a trösztök a globális irányítást. Vagy sok ország belső polgárháborúba, akár vallásháborúba süllyed.
Úgy mellesleg, a második felére "elfelejtettél" válaszolni. És így bizony úgy tűnik, mintha csak fikázni lennél képes ...
Most se tudjuk, hogy mifele anyagok lesznek nagyobb mennyisegben egyes aszteroidakon, csak sejtjuk. Azt viszont egyaltalan nem tudjuk, hogy milyen anyagokra lesz szukseg a jovoben. Azt se tudjuk meg, hogy milyen koltsegei lesznek az urbanyaszatnak.
A szamitastechnikaval kapcsolatban csak utolag vagy ilyen okos. Ki beszelt itt szamitasi kapacitasrol? Ha odamesz valakihez 1950-ben, vagy elotte, es elmondod neki hogy ma hany muveletet tud elvegezni egy szamitogep masodpercenkent, akkor sem lesz lovese sem a mai alkalmazasok 90%-arol, es hogy mi mindent forradalmasit. Maganak az internetnek a lete fuggetlen a szamitasi kapacitastol.
Egyetértek. Az érdekes az, hogy a kutatások eddig is találtak, vagy feltételeznek olyan új vegyületek, kristályokat, izotópokat, kőzeteket (de akár elemeket is) amik az eltérő környezet miatt ott léteznek, itt viszont nem, és az előállításuk iparilag olcsón nem kivitelezhető, vagy egyáltalán nem lehetséges előállítani. Ugyanazokból az elemekből épülünk fel a Föld, de eltérő anyagszerkezetet, anyagtulajdonságok viszont kézenfekvőek a különböző környezetek miatt. És akkor a hipotetikus, nem barionidus anyagokról nem beszéltem, vagy a szupernehéz elemekről amik nem lehetetlen, hogy a természet is elő tudott állítani bizonyos folyamatokkal, és persze a naprendszeren kívülről érkező aszteroidák kincsesbányája...
Pont ezt kezdtem el irni, amikor lattam, hogy mar leirtad:D A gyemant ertektelen. Ipari felhasznalasra kell egy kisebb mennyiseg belole, de egyebkent csak csillogni tud.
Egyebkent egyre gyakoribb, hogy a technologia fejlodesevel az ipar kis mennyisegu, de annal fontosabb vegyuletekre tart igenyt, amik a foldon viszont meg annal is ritkabbak. Nem hiszem hogy valaha vasat akarnank az urben banyaszni, de pl ha csak nehany 100/1000 tonna unobtainium az egesz ipart el tudna latni, akkor azt mar a kozeljovoben is megerheti az urbol lehozni. Persze ehhez 1: kell ilyen anyag amibol hiany van, 2: talalni kell aszteroidat ahol viszont van boven. Ha ez megvan, akkor a toke mar nem lesz problema. Ma sem szokatlan ha tobb10 milliard $ koltseggel nyitnak uj banyat valahol, es ennyibol mar a Marsot is siman meg lehet jarni.
De vannak ketsegeim, mert a fold is aszteroidakbol allt ossze, szoval mi olyat talalhatnank odafennt, ami itt lennt nincsen? Persze a jovoben az a szep, hogy nem lehet megjosolni. A megoldas valami olyasvalami lehet, amire ma egyaltalan nem is gondolunk... Regen is erveltek a szamitogepek/autok stb... piaci eletkeptelensege mellett, aztan mi lett belole.
"Ami az árakat illeti. 1 karát csiszolt gyémánt ára (minőségtől függően) 2000-30.000 dollár. Ami amúgy súlyra 0.2 gramm. Nyers gyémántnál oszthatsz árat 10-el. '
Azt ugye tudod, hogy rengeteg gyémánt van a földön, és mesterségesen tartják vissza, mind a kitermelést, mind a piaci mennyiséget? Mert ha elárasztanák azzal a mennyiséggel a piacot, a gyémánt értéktelené válna. Ezt már a 50 évek óta így csinálják. Mellesleg ipari gyémántot is elő tudunk állítani fillérekért. Szóval csak olyan anyag érné meg ami igen ritka, vagy egyáltalán nem található meg a földön, a gyémánt egyik kategóriába sem tartozik, mert mesterségesen drága, már a drágakőnek való, mert a többi filléres darab. Szóval jelenleg egy ilyen anyag van, a He3 izotóp, viszont ez csak akkor válik relevanciává, ha ezzel a tüzelőanyaggal készült fúziós erőművek fognak épülni, de az nem holnap lesz. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 15:37:58
A bányagépek szerinted honnan kerülnének fel? Az aszteroida mióta van LEO pályán? Oda is el kell vinni. Aztán onnan visszajönni a bányászott mennyiséggel és le is kéne jönni. Aztán embereket is ide-oda mozgatni és nekik elleátás. Ha nem, akkor az egész állomást felépíteni önállótra stb.
Első billikre is látszok, hogy kurvára semmi értelme az egésznek. Túl sok sci-fit láttál...
A holdprogram kb. 100 mrd USD volt mai áron és kb. 400 kg holdkőzetet és holdport hoztak haza. Nem bányásztak, kb. felszedegették kézzel őket... Ez kb. 250 ezer USD / g fajlagos ár. Legyen majd a tizede a BFR és F9 miatt. Akkor is kb. sehol sem vagy.
És a Hold közel van az aszterodiákhoz képest, és még fékezni sem kell pályára álláshoz. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.22. 15:33:47
"Ami az árakat illeti. 1 karát csiszolt gyémánt ára (minőségtől függően) 2000-30.000 dollár." Ugye azt olvastad hogy ezek nem ékszerészeti célú gyámántok lennének, csak ipariak?
Naaaa, ne lépjünk át a bugyuta személyeskedésbe, nem vagy ennyire ossstoba
Valamint nem tudom honnan veszed ezt az ostobaságot! A gyémántot nem LEO-ra kell fellőni, hanem onnan lehozni. Pl: Dropship. Jó, űrlift még olcsóbb lenne, de az még álom kategória.
Ami az árakat illeti. 1 karát csiszolt gyémánt ára (minőségtől függően) 2000-30.000 dollár. Ami amúgy súlyra 0.2 gramm. Nyers gyémántnál oszthatsz árat 10-el.
Amúgy én is jobban örülnék, ha itt a földön "rendet" lehetne tenni (élhetőbbé tenni), de ez még nagyobb scifi, mint bármiféle űrbányászat vagy a mars kolonizálása. Te is jól tudod, a világot a pénz mozgatja, és az érdekcsoportok. Márpedig, akárcsak a diktatúrában, itt sem érdeke a hatalmon levőknek a hatalmuk megosztása, megfosztása. Viszont érdekük a függésben tartás. Ha úgy nézzük, már rég el is kezdődött a corporate diktatúra. A "választott" vezetők csak bábok az őket hatalomra juttató (őket pénzelő) trösztök kezében. Az amcsiknál csúcsra járatott lobbi rendszert pedig ugye ne is említsem.
Szóval kíváncsi lennék rá, ilyen bebetonozott rendszert te hogy reformálnál meg, amivel "a Föld sokkal jobb hellyé tehető" ?
Szívesen látnék mondjuk egy afrikát átszelő autópálya VS 100 kg gyémánt lehozásának költségeit, illetve megtérülését. Vagy mi mással, meditációval és kumbaya dalolászásával szeretnéd jobb hellyé tenni a földet ?
Akkor nagyon nem ment át amit írtam. A talajba történő hőátadás nem elégséges egy atomreaktornak. Ha elégséges lenne a földiek is így működnének, legalább részben. A talaj az szigetel, rossz hővezető. Ha hőt termel valami (példánkban atomreaktor) akkor az túl fog melegedni. Mínusz fokban a juhász felkelti a marhát és odafekszik a helyére mert meleg. A talaj jó szigetelő.
A technológia mellékes, csak azt mondom, hogy igenis VAN kb. -70 fokos, "korlátlan" hűtőközeg. Ha meg a marsi talaj melegszik, az pont, hogy nem feltétlenül baj, hanem...
"És amúgy Verne sem sokat tévedett, tényleg ágyúval lövünk a holdra. Csak meg lett fordítva az ágyú csöve, és önmagát lövi ki. De magát az ötletet sem vetették el. Voltak tervek, kísérletek. Olvass utána a Space gun-nak." Abban van ráció, hogy a kozmikus sbességekhez szükséges irdatlan nagy energiát adó rendszert/anyagot ne kelljen beletuszkolni magába a járműbe (Rakéta elv: jellemzően kémiai energia kinyerésére szolgáló anyagok kilotonnái...), hanem az indító bázison tetszőlegesen felhalmozható (mert a gyorsítandó képletben az ottmaradó tömeg nem játszik,) energiaforrást felhasználva gyorsítsuk a hasznos terhet a kellő sebességre. A Földön is voltak kísérletek elektromágneses "ágyú" felhasználásra, de a "sűrű" légkör miatti komplikációk miatt a kozmikus sebességekkel ez nem kivitelezhetőnek bizonyult. Ámde! A Mars légköre néhány %-a a földinek, tehát a visszautakra igenis kifejleszthető lenne egy olyan rendszer, ami a marsi erőforrásokat felhasználva költséghatékonyabban gyorsíthatná a Földre irányuló transzportokat. (Akár bányatermékeket is!) Magyarán, a visszautat NEM feltétlen rakétatechnológiával kellene elképzelnünk. Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.22. 13:40:00
Egyébként gondolj arra, hogy adott egy gödör, beleöntesz mondjuk 20 fokos vizet a környezeti hőmérséklet pedig minusz 20 fok. Nagyon sok idő kell ahhoz, hogy a víz megfagyjon, pedig hőtermelés nem is történik. Egyszerűen a hő a talajba nagyon nehezen vándorol át, hamarabb befagy a teteje, mert ott a párolgás is rásegít a hűtésre.
"Beláthatatlan techikai akadályok vannak ma a kolonizálás előtt. Értelme sincs. Amennyibe kerül, abból a Föld sokkal jobb hellyé tehető." A jelenlegi szinten ezzel viszont egyetértek Veled.
Hővezetés, hőcserélés. Egy atomreaktorban van egy belső vízkör meg egy külső (elnézést, hogy enm szakszavakat használok:) ) A külső vízkör arra való, hogy a belső hőjét elvezesse a környezetbe, lényegében a Dunába. Ezt foylamatos vízcseréléssel lehet elérni. Ha ez nincs meg, akkor a hő csak hőáramlással vagy hősugárzással tud eltávozni. Ennek a hatásfoka viszont sokkal rosszabb. Nem megoldható. Ha az lenne a földi reaktorok hűtésére se kellene ilyen hűtőrendszer.
"Az atomeraktoros rész mutatja, hogy a fizikáról sok lövésed nincs. A Mars légköre olyan ritka, hogy hűtésre alig használható, ami erősen limitálja azt, hogy hőcserélővel hogy a rákba működtetnél gőzciklust, már ha egyálalán lenne vized..." Már miért kéne hozzá víz? A Mars talaja bőven elég hideg hűtőközegnek. Szerintem (ezt benézted). Vagy rosszul látom?
"Szóval el tudom képzelni, hogy kell hozzá az emberi erőforrás. Ha láttad, a sorozatban nincsenek MI-ok."
Egy mai külszíni bányagépben sincs. Csak automata gép egyszerű feladatot lát el. A világűrben mindenképp ilyen kell, hiszen ha megnézed azt, hogy az űreszközök árát hogyan dobja meg az, hogy tartósan tartózkodhasson rajta ember, akkor az arány a költségvonalon vlahol a 9 az egyhez lesz az életfelnntartás számára. Nekem cseppet sem tűnik logikusnak, hogy automatával elvégezhető veszélyes és nehéz munkára miért alkalmaznának a jövőben emberi erőt. Arról nem is beszélve, hogy a víz újrahasznosítása már ma is majdnem 100%-os tudtommal. Tehát a sorozatban lévő víz fejadagok is kicsit nekem sántít, de mivel sci-fi és a társadalmi ellentétek felrajzolásához kellenek üztözési pontok így nem rugózok rajta. Meg persze azért sem, mert az egy film :)
Első körben nézd meg a gyémát árait és aztán 1 kg tömeg csak LEO pályára juttatásának költségeit. Apró hiba, hogy LEO pályán nincs meteor és ipari tisztaságú gyémánot sem fogsz bányászni. Már, ha egyáltalán létezne technológia a bányászatra odafent ma. Aztán vissza is kéne jönni...
Szóval röhejes filmsorozatos hivatkozás helyett első körben a valóságot csekkold, mert erősen pofáncsap...
A fordított ágyúcső is marhaság, mert a többfokozatú rakéta az kurvára nem fordított ágyú... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.22. 08:53:23
A gyémánt azért ér sokat mert ritka, tehát ha valamiből sokat szerzel akkor automatikusan elértéktelenedik. Most a kobalt aminek elfogyásával riogatnak, de egyéb ritkaföldfémekből is lehet hiány, ha ezek gazdaságosan lennének kitermelhetőek/szállíthatók az űrből akkor lenne gazdasági realitása a kolóniának. Első hogy kell egy űrlift :), mert rakéta hajtómű költségszintjén kb. antianyagot kellene bányászni hogy megtérüljön, űrlifttel lehet hogy már tiszta radioizotóppal is megérné:) 300 év időtáv viszont tényleg sok, AI és fejlett robot technológia 'could change the game'.
A jó scifik megmutatják a dolgok olyan aspektusát is, amire te még csak nem is gondolhattál. Valamint kiváló jellem és társadalom kritikát is tudnak rejteni. De most nem ez a lényeg :) A felsorolt művek ismerete legalább annyira alap egy ilyen vita lefolytatásához, mint a "hogyan robbantsunk fel egy aszteroidát" vitához az Armageddon ismerete :D Egy jó, logikusan felépített kiindulási alap, amit lehet kritizálni, részekre bontani, azokat elfogadni vagy elvetni. Majd ebből új elméleteket összeállítani.
És amúgy Verne sem sokat tévedett, tényleg ágyúval lövünk a holdra. Csak meg lett fordítva az ágyú csöve, és önmagát lövi ki. De magát az ötletet sem vetették el. Voltak tervek, kísérletek. Olvass utána a Space gun-nak.
Az, hogy jeget fognak bányászni, szerintem alap, evidencia. Mind O2, mind üzemanyagnak, mind a lakosságnak víznek kellő szükséglet. Lényegében a legfőbb erőforrás. Az, hogy emberek? Nos, az űr nem egy olyan behatárolt terület, mint egy szűk bánya. Szóval el tudom képzelni, hogy kell hozzá az emberi erőforrás. Ha láttad, a sorozatban nincsenek MI-ok.
A jó és reális scifik nem érvelésre valók. Azok megfogalmazzák az emberek jövő iránt érzett elképzeléseit és vágyait. Az Említett művek egy részével vagyok tisztában. Az űrodüszeiát nem láttam még, de ami késik ... az a vonat.. :)
"Azóta rengeteg teória merült fel, hogy mégis honnan származhatnak az űrből érkező gyémánt meteorok." Nem tudom, nem is tudok ilyenekről. Érkeznek ilyenek? Lemaradtam valamiről?
Anno Verne írta, hogy ágyúval lövünk a holdra. Nem vált valóra, holott az akkori tudás szeint, szigorúan véve nem mondott ellent neki semmi. Egy sci-fi sosem érvelési alap. Az általad említett fsorozatban, olyan fokú robotizációnál pont jeget fonak vákuumban gravitáció nélkül emberek bányászni? Nem gondolom reálisnak. Jelenleg a földön nem emberi erővel bányásznak, főleg nem ha külszíni fejtésről van szó.
gforce9: Gondolom láttad a 2001: Űrodüsszeia, és a folytatását a 2010: a kapcsolat éve filmeket? Esetleg olvastad is? Már abban felvetették, hogy (spoiler ... ok 1968-as és 84-es film, talán mégse :D ), hogy amikor a Jupiter önmagába omlott, és egy robbanással nappá vált, hogy teleszórta a naprendszert gyémánttal. Sőt, a könyv odáig megy, hogy 100 év múlva már abból a gyémántból építkezünk a földön. Azóta rengeteg teória merült fel, hogy mégis honnan származhatnak az űrből érkező gyémánt meteorok. Úgy mellesleg a bolygónk köpenyének alsó rétegeiben is jelentős mennyiség van. Hát még mennyi lehet egy kihűlt maggal rendelkező égitestnél, mint a mars? Egy szupernova robbanás szétszaggathatja a körülötte lévő égitesteket, részeiket meteorként lőve ki az űrbe. Nos, ezért (egyik teória szerint).
Érvelni azért érdemes JÓ reális scifikkel, mert megteremtenek egy alapot az érvelésre. E nélkül, semmid sincs.
Ja amúgy az a sorozat tényleg jó, de inkább a társadalomszerveződési oldala és nem olyan bugyuta scifi, hogy minden ellentmond benne a tudománynak. De attól még sci-fi marad. Érvelni vele semmi értelme.
"Ami az anyagi érveket illeti, el tudsz képzelni egy meteort, aminek nagy része gyémánt ? Mert egy szupernova robbanáskor bizony ilyeneket is lök ki magából. "
Ezt meg honnan vetted? Szupernova robbanáskor az anyag plazmaállapotú. Nemhogy gyémánt, de még a klasszikus értelemben vett szénatom sincs a kilökődő anyagban.
Úgy látom sok fogalmad nincs a költségedről. A Holdra nem érdemes elmenni úgy, ha ezket csak fel kellene szedegetni az űrhajósnak, nemhogy még bányászgatni.
Ezen felül ilyen aszterodát hol találsz? Milyen ritka fémekre gondolsz? Számokat, számokat légyszíves, ne levegőbe dumát...
Ami az anyagi érveket illeti, el tudsz képzelni egy meteort, aminek nagy része gyémánt ? Mert egy szupernova robbanáskor bizony ilyeneket is lök ki magából. Űrbányászat? Ritka fémek? Orbit közeli, így olcsóbb, nem kell a földről fellőni nyersanyagot orbitális gyárakhoz ? És a marsról még mindig sokkal olcsóbb a fellövés a kisebb gravitáció miatt, mint a földről.
A sorozatot pedig csak ajánlani tudom. Teljesen realista, mind űrutazás, mind evolúciós szempontból.
Pedig más párhuzam nem nagyon van. Technikailag is megoldható a bolygó kolonizálása. Az atomreaktor pedig a függetlensége és a hosszú működési ideje miatt a lehető legjobb megoldás az energitermelésre. A bázist a sugárzás miatt kellene talajszint alá vinni a metróalagutakhoz hasonlóan. A többi ötletem valóban fura,de megvan a miértje-gázcsere és esetleg lemeztektonika-...
Miért , én mást írtam volna, ha válaszolsz a hozászólásomra akkor azt azért elvárhatom hogy arra válaszolj amit írtam és nem a hangokra a fejedből. Nem állítottam semmit arról milyen a hosszútávú hatása az 1/3g-nek az emberi szervezetre, nem tehettem mert nincsenek róla adatok. csak azt feltételezhetem hogy azért jobbak mint a 0 g-nek, azért ez már segithet az egyensúlytartásért felelős szerveknek hogy tudják merre van a fent és a lent és az űrbetegséget megszüntetheti.
amit állítottam:
1. nincs olyan hogy 1/3 gravitáció hosszú távon kevés, nincs róla semenyi adatunk, tehát ezt állítani botorság, csak akkor tudunk majd valamit ha már lesz valami icipici, zérónál több adatunk az 1/3 gravitáció hatásáról, és igen, ezt meg lehetne szerezni. Erősen minősíti a NASA Mars terveinek komolyságát, illetve azok komolytalanságát hogy a legkissebb erőfeszítéseket sem tették abban az irányban hogy ezekeket az adatokat megszerezzzék, pedig ez volna az ISS-hez méltó feladat , hamár rendszeresen azt hangoztatják hogy az ISS egy teszt platform amin pótolhatatlan tapasztalatokat lehet szerezni és felkészülni a további, nagyobb célok megvalósítására akkor ez volna a legfontosabb feladat és egy centrifugás modullal megvalósítható lenne.
2. Szóval majd akkor térjunk vissza az ilyen prófétai kinyilatkoztatásra amikor már legalább egy pici információ van róla. Abban személy szerint biztos vagyok hogy egy felderítő expedíció, monduk oda vissza út súlytalanságban, otlet másfel éve 1/3 gravitácion kivitelezhető, de ha tényleg biztosra akarunk menni akkor tanulmányozhatunk alacsony Föld körüli pályán centrifugásmodulban emlősöket, hogyan reagál a csontszerkezetük az izomzatuk, a Marsi gravitációnak megfelelő gyorsulási viszonyokra, összehasonlítva egy refeencicsapatttal a Földön és egy másikkal az ISS-en 0 g mellett.
Annyit tudok hogy az oroszok már a 80-as években végeztek embriológiai kutatásokat, megtermékenyített madár tojásokkal és egerekkel, ami leszűrhető volt belőle hogy mind a madaraknak mind az emlősöknek szükségük van az embrionális fejlődéshez a gravitációra. A frissen megtemékenyített tojáok ugyanúgy megzápultak mint a frissen megtermékenyített egerek is elvetéltek, érdekes módon a túléési arány a nnál jobb volt minél későbbi fázisban vitték fel a Földröl az előzetesen már 1g-n fejlődött (inkubárorban keltetett tojásokat) nnál nagyobb százalékuk kelt ki, az utlsó 5-7 napot az űrben töltött tojásokból már egészen jó 80% feletti hatékonysággal lett kiscsibe, hasoló volt at apasztalat az egerekkel, tehát a megtermékenyítés után, az embrionális fejlődés elején mindenképpen kell gravitáció. ezeket a kísérleteket megismételve a marsi gravitációnak megfelelő viszonyoknál már lesz olyan alap amire már építhetünk. az egerek és a csirkék ugyan nem emberek de jó alapot képeznének a tovbbi kísérletekhez. mindenesetre, szaporodás nélkül is elvégezhető ugyanez az emberekkel megvizsgálva milyen fiziológiai változások lesznek 1/3 gravitáción a 0-hoz képest jó alapot adhatnak azzal kapcspolatban mire számíthatnak egy Mars expedíció során azűrhaósok egészsége és munkavégző képességével kacsolatban.
A tesóm nézni a sorozatot, majd egyszer talán én is. Viszont egyetlen érvet sem adtál arra, hogy miért lenne kolonizálva. A Földön azért lett kolonizálás, mert belátható távon profitot hozott. A láthatáron nincs semmi, amivel kereskedelmi alapokra lehetne helyezni ezt...
Márpedig belenyugodhatsz, a mars kolonizálva lesz. Na nem mostanság, de 200 éven belül ott tuti lesz kolónia. Amúgy próbáltál már 0G-be nyelni? Mert ez momentán az egyik legnagyobb kihívás. Próbáld ki fejen állva milyen inni-enni. Tehát az 1/3 G máris elviselhetőbb emberi szempontból. Az emberi szervezet pedig elég jól tud alkalmazkodni.
Javaslom nézd meg a The Expanse című sorit. Na az kb 300 évvel a jövőben játszódik, és reális. Se misztikus energiapajzs, se mesterséges gravitáció, se antigravitáció, se hiperhajtómű, és nincs átlépve a saját naprendszerünk határa. És nagyon jól bemutatja, hogy ez mivel jár, evolúciós szemszögből is.
Veszélyes és félrevezető dolognak tartom a földi gyarmatosítást párhuzamba állítani a Mars kolonizálásával. Össze sem hasonlítható a kettő. Azt a téves gondolatot ülteti el a fejekben, hogy "nézzétek, Amerikát is meghódították annak idején, most a Mars egy következő meghódítandó cél". Amerikában élhető klíma, termőföld, víz és nyersanyag várta a telepeseket, ráadásul az akkori technikai színvonalon, ha nem is zökkenőmentesen, de bőven megközelíthető földrajzi távolságban volt. Ezzel szemben a Mars egy kietlen, halott bolygó. Leginkább egy belélegezhető légkör nélküli Szaharához vagy Antarktiszhoz tudnám hasonlítani.
Amit a technikai megvalósításról írtál, az pedig megmosolyogtató.
Fémbányászat....???? Miféle fémet bányásznának, ami megéri...???? A médiahoax csak azt mutatja, hogy mennyi ostoba ember van... Az atomeraktoros rész mutatja, hogy a fizikáról sok lövésed nincs. A Mars légköre olyan ritka, hogy hűtésre alig használható, ami erősen limitálja azt, hogy hőcserélővel hogy a rákba működtetnél gőzciklust, már ha egyálalán lenne vized...
Fantáziálgatsz összevissza. Beláthatatlan techikai akadályok vannak ma a kolonizálás előtt. Értelme sincs. Amennyibe kerül, abból a Föld sokkal jobb hellyé tehető.
A nicked kb. annyit jelent nekem, mint azok, akik ilyen titulussal hakniznak. Mosolygok rajtuk vagy legyintek... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.20. 22:35:31
Kolonizáció esetén - hahó - nincs rövid idő, hanem végtelenné válik. 1/3G mellett fog megfogganni - már ha tud... (!) - és megszületni a köv generáció.
Amerika benépesülését két részre kell bontani: -Délt a spanyolok egyértelműen az arany és más fémek miatt gyarmatosították -Északot kezdetben a vallási nézeteik miatt üldözöttek népesítették be. Északon a gazdasági gyarmatosítás csak azután kezdődött meg,miután rájöttek,hogy mennyi minden van ott:hatalmas erdőségek,az erdőségekben vadak,a tengeren halak és bálnák-a bálnavadászatban a baszkok élenjárók voltak-,az északi sarki részen prémes állatok,a tengeren halak és ott is bálnák. A Mars kolonizálása szerintem kettős céllal:kalandvágyból és fémbányászat miatt fog megtörténni. Az jelzésértékű volt,mikor a holland médiahoax-ra majdnem félmillió ember jelentkezett... A kolonizálás legfőbb akadálya a sugárzás és a szabd víz hiánya. A sugárzás ellen lehet védekezni talaszint alá telepített bázissal,mely hasonló lenne a metróalagutakhoz.Vizet meg kezdetben a Földről kapnának,később már a jégből ki tudnák nyerni. A bázis energia-ellátását én atomreaktorral oldanám meg-az atomtengeralattjárók reaktorai megfelelőek lennének-és ezt az energiát fel lehet használni víz kinyeréséhez is. Később gyorsan növő fafajták magjait-bambusz és kínai smaragdfa-magjait földlabdákban a Marsra vinném és ott kísérletképpen elültetném.. Később szintén vinnék fel a Cárnál is erősebb hidrogénbombákat is,melyeket a bolygó vulkánjaiba dobnék le szintén kísérletképpen..
Az hogy az 1/3 gravitáció, (egyébként 38%) kevés-e et nem tudja az égadta világon senki mert még soha senki nem próbálta ki, a tartós súlytalanságot, (hivatalosan mikrogravitációt) igen, de garantáltan nem azonnos a kettő egymással. már több évtizede terveznek oyan műholdakat felbocsátani, amiben egy belső centrifugában hosszabb ideig tartanának kissebb emlűs˙ket, egereket, patkányokat. Az ISS egyik soha meg nem valósított modulja, (és a legfájóbban hiányzó) a centrifugával ellátott biomodul. szóval ehhez a za "1/3 g is killer csak lasabbban" típusú kinyilatkoztatásokhoz térjunk vissza azután ha már a jelenleg abszolúte nem létező, vagyis zéró kísérleti eredménynél több áll a rendelkezésunkre. Etikai kizáró okai nincsenek annak hogy ilyen kísérleteket folytassanak hiszen a 0 g-nek szemrebbenés nélkul tesznek ki egészséges férfiakat és nőket 3-6-12 hónapra miközben már ismert hogy ennek bizony komoly egészségügyi következményei vannak. az 1/3 g gravitációs környezetben még a legpesszimistább elképzelések szerint is, (mint például a tied is) jobb hatásokkal számolhatunk mint a zéró gravitáción, annyival biztosan jobbal hogy expedíció utakat a Marsra meg lehessen próbálni, és ezek alatt kiderülhetne hogy mennyivel jobb a 38%-os gravitáció mint a zéró, szóba jöhet-e a tartós ottlét.
Az 1/3 gravitácicó hosszútávon kevés... Az űrállomáson elvben lehetséges 1G-t is fenntartani Elvben... Gyakorlatban még nem épült ilyen. Ha majd lesz és azon lesz 20 évig több száz ember és látjuk éllettani hatását, akkor elgondolkozhatunk. Addig a marsi 1/3G is pont olyan killer, mint a 0G, max. lassabban teszi...
Azt továbbra sem látom, hogy ki finaszírozná a kolonizálást, ha remény sincs megtérülésre. Mert Amerika benépesülése az kőkemény gazdasági befektetés reményében történt meg, nem ideológiai alapján a kerszténység erőszakot terjesztése ellenére... A Marsnál remény nincs arra, hogy pénzben közvetlenül jeletkező profitot termeljen egyelőre. Kb. annyira értelmes gazdasági befektetés, mint a hegymászás. Emberek hobbija, akinek van pénze és szpozora rá. Csak az néhány 10-100k USD-ből űzhető és nem dollár százmillárdokból... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.20. 10:36:11
A Marson van talaj es van egy minimalis foleg szendioxid legkor. Akad viz is. Innentol egy marsi talajba epitett bazis sokkal kevesebb energiabefektetessel kepes sokkal nagyobb lakossagot ellatni mintha ugyanezt egy urallomason probalnank. Tekinthetunk a Marsra ugy is mint egy oriasi urallomasra, amit mar elore megepitettek es feltoltottek milliardok szamara eleg nyersanyaggal. Raadasul a nagy merete miatt termeszetes gravitacioja is van. Egyszeruen olcsobb es hatekonyabb ott elni mint egy urallomason.
Egyebkent Musk nem ket raketat tervezett ingajaratban, hanem egy-ket havonta inditando atlag 12 raketabol allo konvojokat, ami biztositana a kello redundanciat. Ez 144 melyuri jarmu lenne teljes kiepites mellett es hozza kb. ketszer ennyi uzemanyagszallito orbitalis raketa. Ez a rendszer evente kb. 30 ezer embert tudna atvinni a Foldrol a Marsra. Kezetben viszont csak evi 100-200 ember mehetne max, ami eszak amerika elso telepeseinek a szama. 50%-os tulelesi arannyal szamolva (ennyi volt kb. az elso telepeseknel is) evi 50-100 emberrel bovulne a Marsi kolonia csak a bevandorlasbol. Hosszutavu a Foldtol fuggetlen tuleles szempontjabol egy 10-20 ezer fos lakossag mar eletkepes lenne.
ps: Az ottani majdani kozvetlen demokraciarol gondolkodni erdekes otlet, de errol majd azok dontenek akik eloszor odaernek es kepesek lesznek a Foldtol fuggetlenul hosszu tavon tulelni. Ez jo esetben is 2-3 generacionyi ido...
Sehogy, nem is kell, nagyobb prbléma az hogy mit eszel, ha van rá valami fotoszintézissel kapcsolatos megoldásuk, (és nem a Földről korábban felvitt készleteket eszik már több 100 éve) ez megoldja a a problémát mert alapvetően a növények által feldolgozott széndioxid és kibocsátott oxygén és az emberek által kilélegzett széndioxid és a belélegzett oxigén egyensúlyban van. Hogy az ISS-en miért nem így csinálják annak az az oka hogy kicsiben nehéz megoldani, valahol az alsó hangon 100KW energíára és minimum 100 m2 fotoszintetizáló felületre van szűkség a rendszerben a fotoszintézis alacsony hatékonysága miatt, minderre egyetlen ember ellátásához. emellett a rendszer viszonlylag hosszú időre kell hogy lekössön meghatározott vízmennyiséget és szenet, más elemek mellett, nem tudna reagálni a személyzet változó létszámára elég rugalmasan. mindent összevetve az ISS-nek vagy sokkal nagyobnak kéne lennie.
Tinman: Az űrbe ha kiviszel ennyi embert, azoknak mégis honnan a rákból csinálsz annyi O2 ? Mert a marson van nyersanyag, erőforrás, gravitáció (ott elő tudod állítani), de az orbiton ebből momentán egy sincs meg. Van az a sorozat, hogy The 100 ... na ott is pont ezen röhögtem. Aztán ott is rájöttek a forgatókönyvírók, és elkezdték tömegesen ölni a jónépet. Csak mondjuk arra nem kellett volna évszázadokat várni.