Lehetne csokkenteni csak sokba kerulne.... ( es kellene is ) Nem az autok a fő szennyezok csak ezzel lehet jol politizalni. Leginkabb az ipart kellene reformalni meg a repulo es hajo kozlekedes.. Ezek a legnagyobb kibocsajtok. De hat az emberiseg elobbre helyezi a penzt mint barmi mast...
"Eközben elfelejtjük kihasználni a pozitív hatásokat, elszalasztjuk a lehetőségeinket." Mik lennének azok amiket nem használunk ki?
Szerintem nem megfelelő perspektívából nézed ezt a cikket. Hol is jelent meg? Egy mezőgazdasági szakportálon. Tehát amikor a cikk címe ez: Kell-e félnünk a közelgő klímaváltozástól?, akkor felmerül a kérdés, hogy kinek is nem kell félni? Ki az a mi? Hát semmi esetre sem az egész emberiség, hanem az agrárszakemberek, a magyar mezőgazdák, és a cikk is végig ilyen szempontokra szűkíti le a téma vizsgálatát.
Ez nem egy 7 kötetes tanulmány, amit az IPCC jelentéssel lehet szembeállítani! Épp ezért azoknak a felvetéseknek a nagyrésze ebben a dimenzióban értelmetlen, amiket feszegetsz. Miért nem foglakozik a nagybani globális összefüggésekkel, a globális gazdasági és társadalmi kérdésekkel? Hát azért nem, mert ezt a cikket magyaroknak és azon belül is agrár szakembereknek írták. Szerintem ez nyilvánvaló.
Az már érdekesebb, ha ésszerűen továbbgondoljuk a felvetéseidet, hogy vajon hogy kapjuk majd meg a klímaváltozás végső nyereség/veszteség arányát? Vagy egyáltalán hogy tekintsünk az új környezethez történő alkalmazkodásra? Mi a megfelelő út? Ha az adaptációs stratégiánk kidolgozásakor kiindulunk valami globális adatokból és azzal spekulálunk valahogy átlagolva ezáltal a lokális hatásokat, kidolgozva valami sztenderd a legkisebb negatív hatást jelentő megoldást. Vagy eleve mindenkit arra buzdítunk, hogy a klímaváltozáshoz lokálisan találja meg a legjobb megoldást, figyelemmel arra is, hogy törekedhetünk esetleg nyereségre is, nem kell a globális mélybánathoz csatlakozni.
Sajnos a riogtaás hatására kialakuló negatív hozzáállásnak pont az lehet a veszélye, hogy miközben ezerrel dolgozunk valami globális katasztrófa elhárításán, és amely a mi lokális szintünkön meg sem mutatkozik. Eközben elfelejtjük kihasználni a pozitív hatásokat, elszalasztjuk a lehetőségeinket. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.05.29. 10:03:23
A cikk is összehasonlította a Római Birodalmat, és egy darab Lokális Változást, a ma társadalmával, és Globális Változással, te meg helyeseltél, és még saját gondolatban is kifejezted ezt. Tehát helyes ha egy kalap alá veszlek, de szólj ha valamiben nem értesz egyet a cikkel... A cikk elhallgatja, hogy lokális változásról van szó, a cikk, és Te is a Római Birodalmat az akkori emberi civilizációval azonosítjátok, sőt cikk hamisan állítja, hogy egy helyi kis mértékű, korlátos változásból egy nagymértékű globális változás megjósolható (" Közép-Európa nagy részén, amelyet alaposan megvizsgálva közelebbi képet kaphatunk a ránk váró éghajlati fordulatokról"), amihez te továbbiakban helyeselsz, és nem létező szakmai okokra hivatkozol. A barackos példád egy szalmabáb érv, ugyanis a tárgyi tévedés nem erre vonatkozott, viszont amit írtam arra érdemi válasz nem érkezett továbbra sem, ámbár te magad is leírsz egyet: " a Kárpát-medencében bekövetkező minden változás csak és kizárólag pozitív lesz", a cikk ugyanis nem az írta, hogy legalább egy tényezőben pozitív lesz, kizárólag pozitív hatásról beszélt, és arról, hogy nem kell félnünk, ez kimondva egyenlő azzal, hogy nem lesz, vagy elhanyagolható negatív hatás lesz.
Az nem zavar, hogy a cikk azzal kezdi, hogy "Ezt a különböző korokban élők rendre nehezen élték meg. " aztán végig arról beszél, hogy milyen happy is volt? Kicsit sem ellentmondás ugye. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.27. 19:52:59
Köszönöm! Valóban, nagyon jó példa volt írásod a tárgyi (ténybeli) tévedésekre, valóban rengeteg szerepelt benne! ;)
Én pl nem hasonlítottam össze a Római Birodalom idején bekövetkező változást a jelenkorival, hiszen ezt az idézett cikk tette (sic)! Rengeteg tényezőt felsorolsz, amely véleményed szerint a következtetéseket befolyásolhatják, azonban a cikk helyesen, a tényszerű megállapítások érdekében csak a regionális változásokat tárgyalja és ott is csak egy specifikus jelenségre a lakosság által termesztett kultúrnövények változására koncentrál. Szal mindaz, amit felsoroltál valóban egyfajta tárgyi tévedések, de megint csak a te részedről, hiszen azok terjedelmi és szakmai mélységbeli okok miatt nem képezik, nem képezhetik a cikk tárgyát. Ennek okán ezt számonkérni rajta dőreség, úgymond.
A tárgyi tévedés jelentése általában olyan ténybeli tévedés, amely a tényszerűség hiányán alapul. Pl tárgyi tévedés lehetne a cikkben, ha azt állítja, hogy a barackot a római korban honosították meg, miközben ez valójában évszázadokkal később, a szerzeteseknek köszönhetően történt volna meg. Ilyen jellegű tárgyi tévedésekről azonban úgy tűnik te sem tudsz, Az előbbi okfejtésed valójában a tárgyi tévedés fogalmának egyfajta megerőszakolásán alapul, hogy vulgáris legyek. A tárgyi tévedés valódi jelentésének megfelelően továbbra sem látom a cikkel szembeni vádadat alátámasztottnak.
Összegezve, ugyan valóban nem mondható ki, hogy a Kárpát-medencében bekövetkező minden változás csak és kizárólag pozitív lesz, azonban a cikkbeli következtetésekkel összhangban azt ki lehet, hogy legalább egy tényezőben lehet pozitív hozadéka, ha kellően felkészülünk rá. Az általad felsorolt megannyi tényezőnek hasonló, történelmi példákon alapuló vizsgálata erősen ajánlott, azonban eleve, egyfajta érzelmi alapokon megelőlegezni bármilyen végeredményt, valószínűleg tévútra vezet!
Amikor te a Római Birodalmat hasonlítod össze a mai emberiséggel, akkor nem veszed figyelembe a népességet, az országhatárokat, a politikai, és jogi rendszert, és ennek következményeit, és persze elsősorban a gazdaságot, és az ellátórendszereket. Magyarul az almát a körtével. (Most arról a ténybeli tévedésről nem beszélve, hogy Római Birodalom nem az emberiséggel volt egyenlő, és még csak nem az emberi civilizációval, de még csak az északi féltekén sem.) Ugyanígy amikor az enyhe lokális környezeti hatást próbálod összehasonlíthatatlan egy erőteljes és merőben más változással, akkor gyakorlatilag egy enyhe hőmérsékletváltozást, és az ezzel járó csapadék megváltozását hasonlítanád össze, a teljes földi hideg-meleg légáramlatok nagyfokú megváltozásával, ami globálisan szélsőséges időjárási elemeket hoz magával, vagy a nem emelkedő értékű, de komoly környezetkárosító co2 a mai mértékkel, a nagy mennyiségű jég olvadással, ami az óceánok sótartalmának változásához, ezáltal a hőkapacitás változásához vezet, illetve az albedó változáshoz. És itt megállnék mert lehetne folytatni napestig, hogy milyen tényezők nem változtak, és ami igen, azok milyen mértékben, de nem teszem, mert óriási irodalma van. És persze az élővilágra, az ökoszisztémára gyakorolt hatása sem ugyanaz ennek az egésznek, de erről megint több tucat publikáció foglakozik, hogy az ökoszisztéma milyen mértékben károsodik jelenleg is. Ha más nem, ennek fel kellet volna tűnni, hogy jé, abban az időben nem haltak ki tömegével az állatok, és növények. De nem tűnik fel.
Ez hány tárgyi tévedés volt? Mert nem számoltam össze... Ja, és ez csak egyetlen mondatod volt! Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.26. 19:15:45
Véleményem szerint az, hogy a klímaváltozások keretébe helyezi a cikk a jelenlegi változásokat az egész logikai lényegét képezi, ezért nem felelsleges. Annál is inkább szükségszerű, mert a klímahiszterizáló írások nagyrésze ezt az "apróságot" elfelejtik említeni ezért az esetlegesen kevésbé tájékozott olvasóban azt a tévképzetet kelthetik, hogy az emberi beavatkozás és természetes folyamatok hatására fellépő jelenlegi melegedés egy satbil, talán soha meg nem változó klíma "összeomlását" okozzák, ezáltal nagyobb riadalmat, érzelmi reakciót váltanak ki már csak ezzel is.
"A következő bekezdés, tagadja hogy a klímaváltozás egy valós fizikai folyat, szerinte csak egy beképzelés az egész." Már megbocsáss, de nekem még míndíg nincs meg ez a mondat, ahol a cikk a klímaváltozás valós fizikai voltát tagadná, kérlek idézd be pontosan. Már csak azért is kérdéses, hogy így lenne, mert akkor miért foglalkozik a cikk olyan valós fizikai, ökológiai változásokkal, amelyek nem csak az emberek fejében léteznek?
Az akkori, Római Birodalmat, az északi féltekét érintő változások gyakorlatilag az egész emberi civilizációt érintették, nagyságrendileg nincs eltérés. Másrészt a cikk lényege a globális változások helyi szinten történő megjelenítése, a növényzet, új meghonosodó kultúrnövények bemutatása. Nincsenek itt kategória keveredések.
A cikk hangvétele valóban szembemegy az általános teljesen negatív, csak a romló tényezőket felsoroló prognózisokkal, ilyen szempontból talán érthető is, hogy ezeket miért nem ismétli ezredszer, azonban az előnyök kihasználásánál kiemeli: "A kutatók szerint a változás új kultúrnövények megjelenését és azok sikeres termesztését is magával hozhatja, de természetesen csak akkor, ha elfogadjuk és időben felkészülünk a számunkra egyáltalán nem kedvezőtlen változásokra."
Ja, és tudod, tárgyi tévedések. Megköszönném, ha végre részleteznéd őket!
Már a cikk első mondata egy szalmabáb érvelés, hiszen senki nem kérdőjelezte meg, hogy mindig is volt klímaváltozás, másrészt attól, hogy mindig is volt klímaváltozás nem lesz kevésbé félelmetes - utalva a cikk címére - vagy veszélyes. A következő bekezdés, tagadja hogy a klímaváltozás egy valós fizikai folyat, szerinte csak egy beképzelés az egész. Másrészt az éghajlatai igazodásokat(!) hasonlít össze a jelenlegi globális klímaváltozással, ami sem mértékében, sem gazdasági hatásában nem mérhető a Római birodalom korában tapasztaltakkal, tehát az almát-körtével esete. Másrészt cherry-picking nevű érvelési hibát alkalmazza végig, és kiemeli a - vélt - előnyöket, viszont elhallgatja a hátrányokat. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.24. 15:21:56
" Ezzel azt hiszem le is lehetne zárni a vitát, mivel semmit nem fejtettél ki az egész beszélgetés alatt. Az, hogy te nem érted az idézett cikk mondatát, az nem vitaalap (és érvelési hiba), és továbbra sem fogok neked további idézeteket adni, és részletezni, mivel ezt a mondatod sem vagy hajlandó megérteni, és továbbra sem derül ki, hogy minek tenném ezt? Ennyi." Hmmm. miért is? Nos, te válaszoltál a feldobott kérdésre, linkre, vetettél fel szempontokat, amelyeket azonban nem voltál hajlandó érdemben alátámasztani, gyak lapítottál, tereltél, elsunnyogtál, azt hittem, hogy vitázni, beszélgetni akarsz. De úgy tűnik tévedtem.
Tekintve, hogy a cikk egyetlen mondatát sem vitattad érdemben, gyak tartalmilag ezért most a "vita" lezártával összefoglalnám, amiben ezek szerint egyetértünk, hiszen nyilván olvastad a linket: "Mióta ember az ember, klímaváltozás mindig is volt. Ezt a különböző korokban élők rendre nehezen élték meg.... Alig tízezer éve, hogy befejeződött a legutóbbi jégkorszak, de minden valószínűség szerint egy újabb felé közelítünk.... Mintegy kétezer évvel ezelőtt a maihoz hasonló klímaváltozás zajlott le Közép-Európa nagy részén, amelyet alaposan megvizsgálva közelebbi képet kaphatunk a ránk váró éghajlati fordulatokról, ezen belül kultúrnövényeink jövőbeli termesztési lehetőségeiről is.... A római korban például kultúrnövények egész sora került a Kárpát-medencébe, amelyeket ma is ismerünk és előszeretettel fogyasztunk. Elsősorban a gyümölcsfajok (sárga- és őszibarack, alma, körte, szilva, dió, szőlő) azok, amelyek új hazára találtak Pannóniában... A római kori klímaváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásait tanulmányozva előre vetítve elmondhatjuk, hogy már 1 oC-os globális hőmérséklet emelkedés 150-200 km-rel északabbra tolhatja el a természeti zónákat... A kutatók szerint a változás új kultúrnövények megjelenését és azok sikeres termesztését is magával hozhatja, de természetesen csak akkor, ha elfogadjuk és időben felkészülünk a számunkra egyáltalán nem kedvezőtlen változásokra."
Elismerem, hogy talán kicsit provokatív, volt az, hogy általánosan, mintegy kérdésként fogalmaztam meg az álláspontot, amit azonban formailag és megint csak nem tartalmilag vitattál. De a cikket elolvasva, és amit nyilvánvalóan te is megtettél szó szerint ott a válasz is, amit szintén egyáltalán nem kifogásoltál, vagy is hallgatólagosan jogosságát elismerted. "Nem az a kérdés, hogy lesz-e klímaváltozás, hanem hogy hogyan viszonyulunk hozzá! ;)" "A szakértők álláspontja szerint, a klímaváltozástól nem kell tartani, hiszen a múltban lezajlott jelenségeket vizsgálva több pozitív hozadéka is volt az egyes éghajlati változásoknak."
Köszönöm szépen a vitázás szabályaival kapcsolatos észrevételeidet, mindenképpen meg fogom a jövőben szívlelni őket. Azt hittem, tartottam tőle, bár bizonyos szempontból reméltem, hogy érdemben, tartalmilag is vitatod a cikk tartalmát, ezt nem tetted. Nem gondoltam volna, hogy a hozzászólásaidat összegezve úgy tűnik azonos oldalon állunk! ;)
(Azért azokra a "masszív" tárgyi tévedésekre kíváncsi lennék!? De majd legközelebb).
További szép napot! Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.05.24. 14:00:05
Az első bekezdésed semmit nem tesz hozzá a vitához, nem válasz egyetlen érvemre sem, csak személyeskedés nevű érvelés hiba. Másrészt, az, hogy mit hiszel, nem témája a beszélgetésnek, ellenben világosan kifejtettem, hogy a vitában minimum két ember vesz részt, de továbbra sem látom a "felvetett gondolatot", csak azt mantrázod, cáfold meg, cáfold meg a linket... de az sem derült ki, hogy minek? Ez továbbra sem vita. Az egyetlen mondatod - ami te gondolatnak hívsz - meg az állító kérdés nevű érvelés hiba. Ezzel azt hiszem le is lehetne zárni a vitát, mivel semmit nem fejtettél ki az egész beszélgetés alatt. Az, hogy te nem érted az idézett cikk mondatát, az nem vitaalap (és érvelési hiba), és továbbra sem fogok neked további idézeteket adni, és részletezni, mivel ezt a mondatod sem vagy hajlandó megérteni, és továbbra sem derül ki, hogy minek tenném ezt? Ennyi. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.23. 07:34:35
Nos, az "úgy tűnik" kifejezés a tévedés lehetőségének fenntartása, akár a te akár az én részemről, amely sokkal szofisztikáltabb módja az ellentmondásra történő felhívásnak, mint ha simán hazugsággal, valami fajta rosszindulattal, vagy pusztán szellemi kapacitásban való korlátoltsággal vádolom a másikat. Utóbbiakkal én nem szívesen élnék, de láthatóan neked ilyen aggályaid nincsenek.
Nem hiszem, hogy kibújnék a vita alól, csak szeretném azt az én általam felvetett gondolat közelében tartani, amelynek megvitatásához te is csatlakoztál. Konkrétan, "Nem az a kérdés, hogy lesz-e klímaváltozás, hanem hogy hogyan viszonyulunk hozzá! ;)" Erre hoztam a cikket, amely a Kárpérmedencében korábban lezajlott klímaváltozáshoz kapcsol bizonyos predikciókat a jelenlegi változást illetően.
Háááát fenntartanám, hogy továbbra is félreértesz valamit, mert a cikk semmilyen módon nem tagadja a klímaváltozás tényét, történelmi példát hoz egy korábbira, és az akkori változást vetíti a mostanira. Nekem ez továbbra sem érthető, hogy az idézett kezdőmondatból, aminek hasonló a szerepe, hogyan következtetsz arra, hogy bármilyen részletében is tagadná?! :O "Mióta ember az ember, klímaváltozás mindig is volt. Ezt a különböző korokban élők rendre nehezen élték meg. Az újtól való félelem, a bizonytalan jövő képe, a megváltoztathatatlan ténye, mindig is komoly hatással volt a gazdaságra, társadalomra. "
Szal továbbra is kérnék egy másik klímaváltozástagadó idézetet a cikkből, hátha azzal meg tudod világítani számomra is! Kérném jelezd, hogy konkrétan hol töri meg a fenti gondolatmenet koherenciáját, de egyáltalán a történelmi példa felhozása hol illeszkedik bármiféle általad látni vélt klímatagadásba (minek hozna fel történelmi példát, ha tagadja)!? Köszönöm!
Kérem továbbra is hogy részletezd, hogy a cikk hol esik "masszív" tárgyi tévedésbe, amivel rögtön az első reagálásodban hívtad fel a figyelmet, ezzel még mindig adós maradtál. További szép napot.
Az első mondat állítása szöges ellentétben áll az utána következő sorokkal. A cikkben többször leírja ugyan, hogy a szerző nem tagadja, aztán mégis tagadja ahol éri. Vagyis a cikk még önmagával sem koherens, és egymásnak ellentmondó állításokból áll. És itt az állítás, tényleg csak állítást jelent, nem érvelést, vagy bizonyító erelyű leírast.
Attól, hogy valami neked "úgy tűnik", az nem cáfolata az állításomnak, ellenben ez a személyes kétely nevű érvelési hiba. Másrészt alátámasztottam, mégpedig az idézett mondattal, hogy tagadja a klímaváltozást, mint valós fizikai folyamatot. Továbbá, ha nem akarsz vitatkozni egy általánosan idedobott linkel, akkor talán az általánosságon túl, fogalmazz meg valamit, hogy miről is akarsz vitatkozni. Mert egyenlőre csak kibújsz vita alól, és ezt a buta linket pajzsként tartod magad elé, hogy vitatkozzak azzal (a linkek továbbra sem erre valók, legalábbis egy érdemi vitában). Szóval ezek után elég fals, hogy te vitatkozni akarsz bármiről is, főleg, hogy érvelési hibákon túl más nem igazán hangzott el tőled. De újra megkérdezem (hátha most nem ignorálod), mert továbbra sem derül ki, hogy mi a tétje annak ha - az amúgy a vitatkozás szabályainak megfelelően az - általános jellemzésen túl, nem írok mást? Akkor elhiszed a cikket? Csak, mert ha semmi más nincs, akkor nyugodtan higgyél benne... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.21. 06:31:51
:O Az általános észrevételeiddel sajnos továbbra sem tudok és nem is akarok vitatkozni. Azonban továbbra is kérném a cikkben szereplő neked feltűnő tárgyi tévedések felsorolását - hogy az érdemi vita végre elkezdődhessen. Köszönöm!
(Zárójelben megjegyezném, hogy nekem úgy tűnik, hogy a cikk bevezetőjéből általad idézett legelső mondat, valamint az arra reflektáló kijelentéseid szöges ellentétben állnak). Kérlek támaszd alá, idézd azt is, hogy a cikk melyik részében tagadja a klímaváltozás tényét.
A vitatkozás minimális alapja, hogy két fél vitatkozik egymással, ebből kifolyólag linket, cikket, forrást a mondanivalónk alátámasztására használunk. Te egyszerűen kibújsz a vita alól, és ezt áthárítod valami random cikkre, és követeled tőlem a cikk részletes cáfolatát, miközben se állításod, se érved, se vitalapod nincs! Továbbra sem attól lesz igazad, hogy egy én egy véletlenszerű cikkel vitába bocsátkozok, vagy sem (hihetsz ebben, de nem), hanem ha bizonyítani tudod az állításod. Ha te a cikkről akarsz vitatkozni, az is rendben van, de akkor fogalmaz meg valami állítást is, azon kívül, hogy te elhiszed amit leírt! Másrészt legyen tétje is, hogyha nekiállok a kedvedért egy cikket ízekre szedni, és rengeteg időt beleölni, akkor legyél már meggyőzhető, mert ez rendre elmarad. Szólva a nagy kérdés továbbra is az, hogy minek is kellene nekem energiát pazarolnom erre bullshit halmazra? Csak azért, mert akkor úgy hiszed, igazad van? Hát, akkor higgyél benne... majd ha lesz érved is, és nem csak véleményed, meg bullshit linked, akkor komolyan vehető leszel.
"Mióta ember az ember, klímaváltozás mindig is volt. Ezt a különböző korokban élők rendre nehezen élték meg. Az újtól való félelem, a bizonytalan jövő képe, a megváltoztathatatlan ténye, mindig is komoly hatással volt a gazdaságra, társadalomra. "
A cikk gyakorlatilag tagadja, hogy a klímaváltozás egy valós fizikai folyat, szerinte csak egy beképzelés. Elképesztő bullshit, és ez csak ez első bekezdés! Tényleg ennyire alacsonyan van az alap, hogy ezzel kell vitatkoznom? :O Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.19. 19:32:10
Ne haragudj, de nekem ez túl általános. Kérném a cikkben található tárgyi tévedések felsorolását. Továbbá kérném, hogy világíts rá arra, hogy hol jelentkezik az érzelmi töltés abban, hogy véleményem szerint a klímaváltozás hatásaira történő adaptációra és nem annak esetleg hiábavaló megakadályozására kellene helyezni a hangsúlyt.
Igen, ez a probléma a cikkel, csak üzenete van, tartalma viszont hamis! Tudod attól még, hogy üzenete van valaminek, még nem jelenti azt, hogy az jó is, vagy igaz. Ez az üzenet, meg amit te összefoglaltál, érzelmi alapú, és nem tudásra épül. Mint írtam: a cikk szalmabáb érveket hoz fel, illetve tárgyi tévedéseket hangoztat. Ezt a fajta üzenetet hívják vágyvezérélt gondolkodásnak, ami egy érvelési hiba. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.17. 06:49:07
Elég buta egy cikk, kár, hogy szerző nincs feltüntetve. Gyakorlatilag ugyanazokat félreértéseket (szalmabáb érveket), és masszív tárgyi tévedések keverékét mantrázza amit te szoktál. Nem tudom ezzel a cikkel mit akartál igazolni.
Az érdemi vita elkerülése az, ha véleményeket, és álláspontokat kérsz egy tudományos kérdéseben! Ezzel azt állítva, hogy az érdemi vita számodra azt jelenti, hogy szubjektív, tudománytalan véleményemet közöljem veled, mert különben vitaképtelen vagyok, és akkor igaz lesz az általad közölt publikáció. A beszélgetést meg lezárhatod, mivel mást nem tehetsz, olyan helyzetben ha kiderül, hogy az egész vitát arra építed, hogy hamisan állítasz be dolgokat. Legalább nem terjeszted a az érvelési hibára épített klímaváltozás tagadásodat, az is valami, ha már ezt el lehet érni... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.11. 17:22:56
Tekintve, hogy ezexerint valóban nincs. És nagy nehezen levettem, hogy érdemi vitát nem vagy hajlandó folytatni, ezért a magam részéről a beszélgetést lezártnak tekintem.
Gondoltam, hogy nem látod be, hogy érvelési hibát követtél el. Másrészt hazudtál, hogy nem volt észrevételem, mert volt. Ennyi. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.11. 16:10:36
Dehogynem volt észrevételem: általad linket publikáció nem a tudomány álláspontja, de még is úgy állítod be, miközben engem kérdezgetsz, hogy mi nem jó benne, mintha nekem kellene laikusnak cáfolnom, vagy igazolnom egy publikációt. Totál fals minden megnyilvánulásod, az hiszem erre mondják, hogy akkor is hazudik amikor kérdez... Gyakorlatilag ugyanazon lovagolsz, de én leírom neked százszor is, hogy amit csinálsz, a egy érvelési hiba, és megtévesztés! Gyakorlatilag a teljes klímaváltozás tagadásod érvelési hibákra, és megtévesztésre épül. A kérdés csak annyi, hogy tudatában vagy ennek, vagy sem... persze ez költői kérdés csak. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.11. 15:51:36
Köszönöm. Tehát nincs azzal kapcsolatban észrevételed, álláspontod, hogy az újabb kutatási eredmények szerint a nagytestű állatok természeti okokra visszavezethető folyamtos, évmilliók óta tartó kihalása mellett az ember okozta fajkihalások csak az utóbbi max pár 100, de inkább pár 10 ezer évben kaptak hangsúlyt. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.05.11. 10:43:50
A tudomány eddig nem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy mi okozta a megafauna kihalását, így kérdésed totál irreleváns, és kimeríti a szalmabáb érvelést, másrészt nekem nincs "álláspontom", csak annyit közöltem veled, hogy az általad linket publikáció nem a tudomány álláspontja, de még is úgy állítod be. A kérdésekre válaszolni meg nem az én feladatom, hanem a tudományé, szubjektív vélemények kérdezgetése helyett, talán a tudomány álláspontját kellene képviselned neked is, és nem mazsolázgatni. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.10. 08:46:13
Tekintve, hogy érdemi infót, észrevételt ez a hsz-ed nem tartalmaz, ezért erre most nem is reagálnék.
Azonban továbbra is kérem, hogy fejtsd ki azt, hogy a te álláspontod mennyiben különbözik az általam linkelt cikkben foglaltaktól konkrétan továbbra is várom válaszodat a #23 hsz-ben feltett kérdéseimere:
"A fentiekre tekintettel kérném, hogy újfent olvasd el az általam linkelt cikket és amennyiben továbbra sem értesz azzal egyet, hogy 1. a nagytestű növényevők kihalása hozzávetőleg 4.5 millió éve tartó folyamat 2. a kihalás oka alepvetően a klimatikus változások, valamint a CO2 szint miatt bekövetkező növényzetváltozásra vezethető vissza, akkor linkelj be egy az enyémnél újabb kutatási eredményt, amely más megvilágításba helyezi a pár éves eredményeket."
"Most az értelmes kultúrált vita érdekében úriemberhez méltóan újra eltekintek a személyeskedéstől, amivel megtámadtál. (Ne legyen az életben nagyobb örömöd)."
Az nem személyeskedés, hogy az általad elkövetett érvelési hibákra hívom fel a figyelmedet, ellenben személyeskedéssel, vagy más érvelési hibával - alaptalanul - vádolni a másikat, az kimeríti a burkolt anyázás, és masszívan troll szokás. Ha észre vetted, Te sehol nem írtad le, melyik gondolat sértette meg a személyedet, és hogyan, ami nem is csoda, mert ilyen nem történt.
Egyetlen publikáció sem attól lesz tudományosan igazolt, hogy mikor publikálták, vagy hogy hány hivatkozás tartalmaz, másrészt nem tudományosság mércéje. Ellenben totálisan ignorálod azt a tényt, hogy ez nem egy tudományosan elfogadott publikáció, hanem csak egy a sok száz közül a témában! A tudomány jelenlegi álláspontjáról vannak tudományos összefoglalók is! Mint írtam, nem ez a tudomány jelenlegi álláspontja, hanem csak egyetlen téged alátámasztó publikáció, ami a mazsolázgatás nevű érvelés hiba (mint láthatod, van érv, magyarázat az érvelési hiba mellet, nem csak kijelentett.) Továbbra is arról van szó, hogy vagy nem érted a tudomány működését, vagy direkt ferdítesz. És ez nem személyeskedés, ez csak a közlésed céljának kritikája, szintén alátámasztva. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.07. 17:49:59
Igen, de a bölcs ember képes megváltoztatni a hitét / tudását ha megfelelően alátámasztják neki. A mi társadalmunk még nem ilyen. Engem is sokszor elkap az ideg hiába tudom, hogy nem lenne szabad. Sokan meg még nálam is hamarabb ítélkeznek.
Hát igen. Ez mondjuk egy általánosabb probléma. Azonban szerintem lássuk azt, hogy a "száraz tények" a halott kiskutyát nem érdeklik, ha nincsenek mögöttük érzelmek.
A tudás érvényessége is elég csalafinta probléma, és bizonyos módon összefüggésben van a hittel, mint általános kategóriával. Az aktuális tudásunk mindíg sokkal korlátozottabb, mint az elérhető. Ezen mondjuk az internet sokat segít. De ettől függetlenül az emberek simán elkezdenek olyan dolgokról, akár még szándékuk szerint tényszerűen vitatkozni, amivel kapcsolatban az aktuális tudásuk nem elég friss, valid, és a hézagokat kipótolgatják szinte öntudatlanul egy általánosabb, hit jellegű leegyszerűsített konstrukcióval.
Ezen a beszélgetésen is ez nagyon jól követhető, és itt csak a saját hülyeségeimre, tévedéseimre, pontatlanságaimra gondolok most.
Ezért kellene tudás alapú társadalmat létrehozni ahol az emberek szeretik megkérdezni "miért?". Forumokat , vitaműsorokat csinálni ahol az eltérő álláspontok tárgyilagosan megjelennek. De a világ legtöbb helyén ezeket széttrolkodják nálunk különösképpen. És sajnos a társadalom jó része csak az ilyen szavakat érti, hogy büdös komcsi, náci, zsidó, luxusprofit stb.. Kutya helyzet pont az emberek miatt. Meglehetne oldani ezt a problémát bölcsebb társadalommal így azért erős kétségeim vannak.
Köszönöm az ajánlást, korrekt irománynak tűnik a könyv a kritikák alapján, igyekszem beszerezni. :)
A klímahiszti, vagy éppen a látványos tagadás összessége, mint jelenség, ahogy a könyv is úgy tűnik tárgyalja, egy olyan mémszerű erőnek tűnik, amely végigsöpör az emberiség "globális tudatán", ha van ilyen, és közben mindenki belekapaszkodik, és akik tudják, főleg politikusok, kihasználják ezt a hatalmas momentumot érdekeik érvényesítésére (lásd pl a könyvben példaként felhozott Thatcher).
Az egésznek az erejét valóban az érzelmek adják, amelyet felkorbácsolnak, majd tetszés szerint kiragadott "tudományos" adatokkal mindkét oldal képviselői alátámasztanak. Azonban szerintem ennek a jelenségnek a veszélye épp a méretéből, erejéből fakad. Ez egy mesterséges érzelemtornádó, marhára nem az igazságról szól, és bármelyik oldal is "győzedelmeskedik" nagy a veszély, hogy ez a kreatúra elszabadul, önálló életet kezd élni, és szélsőséges esetben akár nagyobb pusztítást végez, mint amitől a létrehozói megpróbálnak megóvni.
című könyvét. Meglehetősen szépen összepakolta. Nem riogat tárgyilagos nem bagatelizálja el a problémát.
A bulvárosodásnak inkább az az oka, hogy az egyszerű újságíró klikkvadász mindenfelé a világban. Nagyokat kell írnia, hogy kapja a zsét meg az írása mellé be kell tenni valami celebet aki elmondja ő hogyan éli át és mit tesz a klímáért aztán ez a celeb ugyanazon a napon feltesz egy csöcsös képet a Bahamákról ahol épp turistáskodik. Meglehetősen beteg a társadalmunk teljesen felborult értékrenddel. Ez van.
Valóban mondjuk 5 fokos emelkedés, amit a CO2 megemelkedett szintje okozhat, azonban a dinók idejében mondjuk 15-20 fokkal volt globálisan melegebb (ezért jelentős részben a melegebb hőmérséklet miatt a légkörben levő legfontosabb üvegházgáznak, a vízpárának a megemelkedett szintje tehető felelőssé). Ez nem azt jelenti, hogy a szaharai jelenlegi 45 fokos legmagasabb nappali hőmérséklet helyett még melegebb, 60 fokos hőmérséklet volt és még halálosabban száraz és meleg volt az időjárás. Épp ellenkezőleg a szaharai térégben találták meg az egyik leggazdagabb és változatosabb dinólelőhelyet. A hőmérséklet pár fokkal volt magasabb, de egy élettel teli világot látunk.
Ugyanakkor a sarkokon viszont 14 fok körüli átlaghőmérséklet uralkodott, ami jelentősen magasabb a jelenleginél. Mindez persze itt is sokkal kedvezőbb életfeltételeket jelentett.
Azonban bennünket mindez nem vigasztal, mert bennünket nem az érdekel, hogy az élővilág számára az általunk is okozott változás jó vagy rossz, hanem hogy bármilyen változás a jelenlegi népességre milyen hatással lenne. De ez is igazából a jelenlegi vezető országokat izgatja, hiszen bármilyen változás csak az ő pozíciójukon ronthat, változtathat alapvetően. Ezért ez az egész kérdés lényegében politikai és ezért pont a nyugati fejlett országok a legaggodalmasabbak, miközben a feltörekvőben levők kevésbé, ebben a tekintetben.
Szal kicsit a fikció vizeire evezve, a világvége szerű bulvár BS képek, sztereotípiák semennyire nem nevezhetők tudományosnak és még csak nem is a teljes emberiségnek szólnak, hanem egyre inkább szembetűnően az hogy a nyugati lakosság hajlandó legyen azokat a megszorításokat elfogadni, amelynek valódi célja inkább a feltörekvő nemzetek visszafogása, megfojtása a klímaváltozás ürügyén. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.05.05. 22:32:55
Igen azért van "csak" pár fokos hőmérséklet emelkedés a mi hibánkból. Szerencsénkre. A másik oldalról nézve még egy 5 fokos emelkedés se mond semmit az embereknek. "Akkor majd télen nem kell kabát és vállat von". Nem beszélgetünk emberi mértékkel brutális változásokról csak a mi problémánk az, hogy ez a kicsi is radikálisan megváltoztatja az élőhelyünket amit a legtöbben észre se vesznek mint a béka aki lassan fő meg. Utoljára szerkesztette: dyra, 2020.05.05. 18:06:13
Hú, ez egy kicsit szélsőséges gondolatmenet. Engedelmeddel kicst helyesbítenék: 1. A jelenlegi meleg periódusnak már voltak a jelenleginél melegebb és csapadékosabb időszakai (pl. holocén klímaoptimum 7500-5000 éve), amikor a sivatagok mérete jelentősen kisebb volt, pl akkor volt a Szahara térsége is egy virágzó, folyamokkal, hatalmas tavakkal szabdalt szavanna. 2. Látható, hogy az ahhoz képesti kis mértékű lehűlés milyen hatalmas, szinte katasztrófális hatással volt mind az élővoilágra, mind a korai civilizációkra. A civilizációk expanziója mindíg a melegedéshez, míg összeomlása, a mezőgazdasági termelés fokozódó kiesése miatt a hidegebb, szárazabb klímához köthető. A klíma visszamelegedésével és csapadékosabbá válásával a szárazföldi jeges, sivatagos területek kizöldülése sokkal nagyobb hasznot is jelenthet összességében, mint az emelkedő vízszint miatt területvesztés. Ezt azért lássuk. 3. A légköri CO2 biológiai megkötését kisebb részben jelentik a szénhidrogének, nagyobb részben a karbonátokban, vagy a nembiológiai úton, a kőzetek mállása során történő megkötés. Az ezekben a kőzetekben tárolt szenet az emberi tevékenység csak kis mértékben érinti (pl. cementgyártás). A szénmezőlk a karbon időszakban keletkeztek, amikor még nem működtek a gombák, baktériumok által képviselt lebomlási folyamatok, így az akkor megjelenő nagyméretű fás növények nem bomlottak el, hanem deponálódtak. Azóta ilyen jellegű nagyvolumenű folyamat nincs. Az elpusztuló fákat a lebontó organizmusok feldolgozzák. Az akkori időszak jellemző CO2 értéke a jelenleginek kb 2X-ese volt.
A fentiek miatt csak a CO2 kibocsájtással sem a klímát, sem az élővilágot önmagában nem tudnánk, tudjuk tönkrevágni, sőt a CO2 növekedés hatása összeségében az élővilág és talán az ember szempontjából is pozitív. Az utóbbi inkább vizsgálatot, mint sem zsigeri rémületet követel a helyes, objektív cselekvéshez.
Más kérdés, hogy az ember környezetátalakító hatása, környezetszennyezése minimálisan sem merül ki a CO2, vagy metán kibsocsájtásban. Az élővilág és az emberi élet szempontjából is sokkal veszélyesebbek a környezet fizikai átalakítása (kűlszíni bányászat, környezt átalakítás, városiasodás, monokultúrás mezőgazdaság) és kemikáliákkal történő szennyezése, (főként ipar, mezőgazdaság). Sajnálatos, hogy azzal, hogy az un. globális fölmelegedés a valós jelentőségénél nagyobb figyelmet kap, így a környezetszennyezés "hagyományosabb" formái gyak marginalizálódnak. Véleményem szerint ezért nevezhető összességében környzetvédelmi szempontból kifejezetten kártékonynak a klímahisztéria. Sajnálatos, hogy még te is, akit más szakirányú tudása miatt mélységesen tisztelek, bedőlsz és visszamondod, azokat a médiaközhelyeket, amelyek valamilyen érdekből az emberek megfélelmlítésénével azok figyelmének elterelését szolgálja. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.05.05. 15:48:18
Az ember okozta klímaváltozás valóban elkerülhető lenne az emberi tevékenység felfüggesztésével, a nem ember okozta viszont nem. Ez utóbbi miatt egy glaciális, eljegesedés bekövetkezése lenne valószínűbb a közeljövőben, amely szintén klímaváltozás, hatását tekintve pedig mind az emberi, mind az általános életfeltételeknek a melegedéshez képest sokkal veszélyesebb romlását jelentené!
Kérném, hogy nézz utána! A légköri CO2 szintjét az általánosan elfogadott, az összetevők mennyiségét, arányát jól jelző térfogatszázalék helyett, gyak marketing okokból ppm-ben nyomják a médiában. A Föld légkörének nagybani összetétele az előbbiek szerint 78% N2, % O2, 1 % Ar, , % CO2. Utóbbi számszerűleg oly csekélynek tűnik, hogy érthetően az átlagember ingerküszöbét nem éri el, ezért használják a ppm (részescske/millió részecske) mértékegységet, amely most a CO2 tekintetében 450 körül lehet.
Szal 30% a nagyon ősi légkör esetében lehetett a CO2 részaránya, a dinók esetében, mondjuk 70 millió éve ez a mai érték hozzávetőlegesen 4X-ese lehetett, max.
Minden korábban megkötött széndioxidot nem tudunk vissza ereszteni a légkörbe, mert eleve csak egy töredékét bányászuk ki a szénnek és olajnak. Csak ott bányászunk, amit ismerünk mint lelőhely és csak azokon a helyeken, ahol elég nagy a koncentráció a gazdaságos bányászáshoz. Ha leások otthon az udvaromban én is találok már szenesedő szerves anyagot. Mondjuk évtizedekkel ezelőtt föld alá került deszka darabok. Még se nyitok az udvarban szénbányát. Vélhetően az évszázmilliók alatt megkötött szén tartalmú szerves anyag több százszorosa lehet annak, amit megtalálunk és kibányászunk. Amúgy minden más anyagra igaz a föld alatt. Például ércek. Sokkal több érc van a föld alatt, mint a gazdaságosan kibányászható helyeken elérhető. MO egyes részei alatt is van földgáz mező, de olyan mélyen van(6-7 km) hogy gazdaságosan nem bányászható. és csak olyan drága speciális technikával lehet abból a mélységből kinyerni, hogy nem éri meg. Kutatták külföldi cégek(Kanada, USA), amelyek rendelkeznek a megfelelő technikával hozzá, de végül feladták, mert nem éri meg bányászni. legfeljebb csak egy tartós 150-200 dollár körüli kőolajárhoz igazodó gáz ár környékén lenne gazdaságos. Mai ismereteink szerint örökre ott fog maradni a föld mélyén több száz milliárd köbméternyi gáz. Lehet 50 év múlva lenne 300 dollár az ár, csak kérdés kell-e akkor még olyan mennyiségben kőolaj vagy földgáz. Szóval, hogy mi van a föld alatt és mit lehet gazdaságosan kiszedni és elégetni az két külön mennyiség.
Most az értelmes kultúrált vita érdekében úriemberhez méltóan újra eltekintek a személyeskedéstől, amivel megtámadtál. (Ne legyen az életben nagyobb örömöd).
Azonban a linekkel kapcsolatban a következő szempontokra hívnám fel a figyelmedet. 1. Az általam belinkelt publikáció a tiednél, amelyek régiek, korábbi elméleteket tartalmaznak ez újabb, azokra reflektál, új kutatási eredményeket tartalmaz, tehát tudományos szempontból talán nagyobb súllyal nyom a latban. 2. Az általam linkelt cikkben említett folyamat, kihalási hullám mintegy 4.6 millió éve tart, miközben a homo félék húsevése, alapvetően kisebb testű vadak elejtése, és a nagytestűekkel kapcsolatos dögevők tekintetében kb. 3 millió éve jellemző (ebben az időszakban a Homo Erectus volt a jellemző emberi faj). A nagyobb testű élőlények elejtése inkább csak a fejlett ember fajokkal hozható kapcsolatba, amelyek max pár százezer éve élnek a Földön. 3. Az általad linkelt cikkek vagy az én cikkemhez képest közelebbi időszakra vonatkozó ember okozta, a fejlett homók nagytestű állatokat érintő vadászata okozta hatást tárgyalják, vagy bizonyos kihalási események szintén közelebbi múltbhoz köthető természetes okait. (YD esemény). 4,5 millió év vs pár száz/pár ezer év!
A fentiekre tekintettel kérném, hogy újfent olvasd el az általam linkelt cikket és amennyiben továbbra sem értesz azzal egyet, hogy 1. a nagytestű növényevők kihalása hozzávetőleg 4.5 millió éve tartó folyamat 2. a kihalás oka alepvetően a klimatikus változások, valamint a CO2 szint miatt bekövetkező növényzetváltozásra vezethető vissza, akkor linkelj be egy az enyémnél újabb kutatási eredményt, amely más megvilágításba helyezi a pár éves eredményeket.
"Mint látszik a jégkorszakokból kiolvadás vagy befagyás egy viszonylag rövid intenziv folyamat, ami úgy 20 ezer év alatt zajlik le."
Ez igy jo is lenne, csak ebbol a 20 ezer evbol az utolso 5000 evnyit sikerult az elmult 200 ev alatt osszehozni. Szoval ha meg 5000 ev alatt melegedett volna, akkor semmi gaz nem lenne, de az emberi hatas tobb mint 10-szerese a termeszetes folyamatnak. Ha eppen befele mennenk a jegkorszakba, akkor nem is lenne baj, ha picit fekeznenk a szennyezessel. De most kifele jovunk es meg gyorsitunk is rajta. Az emberi hatas osszaadodik a termeszetessel. Ez olyan mint fek nelkul lefele menni egy autouton es meg gazt is adni kozben, hogy meg jobban gyorsuljunk.
A veszely az, hogy a szokasos 40 ezer eves ciklus tetejen korulbelul 20-26-szorosen tulfutunk. Hatalmas kulonbseg van a meleg es szaraz meg az elhetetlen es oxigenmentes legkor kozott. A termeszetes folyamat nem teszi lakhatatlanna a bolygot, de ha minden onnan kirakodott szenet visszatolunk a legkorbe, akkor semmilyen szarazfoldi elet nem marad meg a bolygon. Mint ahogy az osoceanok idejen (amikor az osszes szen meg a legkorben volt) nem is volt elet a szarazfoldon, de az oceanban sem sok.
Az emberisegnek sikerult eljutnia oda, hogy a sajat hatasa mar erosebb es gyorsabb mint a bolygo termeszetes folyamatai. Ezt sokan azert nem latjak, mert meg nem csinaljuk eleg ideje. (nem tul regen volt az ipari forradalom) Ez nagy dolog, csak nagyon konnyu vele tonkrevagni a bioszferat es egyelore meg nem vagyunk tobb bolygos faj.
A klímaváltozás - mivel emberi co2 kibocsátás okozza - elkerülhető lenne, egy nagyon egyszerű dologgal. Úgy, hogy nem bocsátunk ki annyi mennyiségű co2, hogy az érdemben feldúsuljon a légkörben. Az nem indok, hogy szerinted nem lehet megváltoztatni, mert csak... Továbbra sem érted azt a tényt, hogy attól, hogy létezik természetes klímaváltozás, még ugyanúgy előidézheti az ember, illetve azt sem, hogy a jégkorszak természetes melegedési folyamata jóval lassabb ütemű, és nem magyarázza a hirtelen hőmérséklet növekedést. Ezzel szemben az emberi co2 korrelál ezzel, és fontos hangsúlyozni, hogy emberi, ugyanis külön lehet választani a természetes co2-től, az izotóp a kulcsszó. Amikor a dinókat emlegeted, akkor egy mára kihalt ökológiát hasonlítasz össze a maival, amiben az élőlények az akkori klímához alkalmazkodtak, másrészt, hogy egy adott átlag-hőmérsékletű klímához alkalmazkodott ökológiai rendszert hasonlítasz össze, egy gyorsan változó ökológiai rendszerrel! Továbbá nem érted meg, hogy ma nem egyiptomi civilizáció van, illetve füves szavannán rohangáló vadászó-gyűjtögető emberek csoportja, hanem országhatárokba tömörített 8 milliárd ember! Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.04. 20:23:35
Semmi köze nem volt a kaja mennyiségének (nem az volt a fő tényező) a dinók nagyra növéséhez. Ellenben annak igen, hogy a légköri Oxigénszint akkor vagy 30% volt (persze kellet kaja is de az magában nem lett volna elég). Ha sikerülne leklónozni egy bitang nagy dinót akkor se nőne meg ha tortával etetnéd egész nap. Azóta se látott a föld ahhoz fogható méretű szárazföldi állatokat.
Az éghajlatot sok dolog befolyásolja hosszútávon, lemeztektonika, napsugárzás, föld tengelye dőlésszöge, kontinensek földrajzi helyzete stb.
De rövid távon inkább csak hírtelen hatások pl egy vulkánkitörés, nagyobb naptevékenység, vagy épp, hogy telenyomjuk a légkört CO2-vel. Amit te írsz a probléma elbagatellizálása. "Úgyse tudunk vele mit kezdeni amúgy is változik". A helyzet az, hogy ez nem igaz. A CO2 és metán kibocsájtásának a visszaszorításával nem 5 fokkal lesz átlagban melegebb (brutális szám) csak 2,5-el (és ebből is a mi sarunk vagy 2 fok) ami még mindig sok de hatalmas különbség. És itt 2100-ról beszélünk az földtörténeti időben semmi!! Na ennyit számít, hogyan élsz most. És mit tesz az emberiség.
Azért egyértelmű, hogy van összefüggés a klíma, a széndioxid szint és a vegetáció és állatvilág mennyisége közt. Nem véletlen, hogy régebben mikor azok a szép nagy öshüllők éltek a világon sokkal dúsabb volt a nővényi vegetáció. (nagy méregzöld erdők páfrányok), mint ahogy azt is tudjuk a régi minta elemzésekből, hogy akkoriban magasabb volt a széndioxid koncentráció. Mint ahogy azt is tudjuk. hogy a több szén-dioxid egy bizonyos szintig nőveli a vegetációt. A több nővényzet több kaja a nővényevőknek, akik nagyobb méretre nővekednek. a több és nagyobb zsákmány több és nagyobb ragadozó. Nem véletlen, hogy 8 méteres tirexek kergették a 35 méteres dinókat, akik tonna számra legelték a páfrányokat vagy mit ettek. Mint ahogy tudjuk, hogy 320 milliió évvel ezelött a széndioxid koncentráció nagyobb volt vagy 4-szer a mainak. de még 70-80 millió éve is a kétszerese volt a mainak. aztán a dúsuló névényzet megkötötte magában a szén-dioxidot majd a földbe kerülve elszenesedett. ma ebből van a kőszén... Aztán ahogy fogyott a széndioxid úgy csökkent a nővények mennyisége, ami kihatott a a növényevők számára és méretére, ami hatott a ragadozókra. a mai élővilág átlagosan jóval kisebb méretű és számú, mint régebben volt. a kaja szint összefügg az állatok méretével. Nem véletlen, hogy itt ami helyünkön a régi panontenger lagunáiban és sekély tengerében 18-20 méteres magalodonok úszkáltak. amíg egy mai fehér cápa jó ha 6,5 méterre megtud nönni úgy maximum. A magasabb széndioxid szintben dúsabb volt a tengerek nővény világa és sokakkal több, ami lehetővé tette az ottani nem ragadozók méretének nővekedését. A ragadozók örömére. :) Nem véletlen, hogy a mai élővilág átlagos mérete jóval kisebb, mint régen.
valójában itt vannak a klímaváltozás hőmérséklet adatai az utolsó 450 ezer évből a antarktiszi jégtakaró vizsgálatából. Lefúrtak úgy 2 km-et a jégbe valahol a Vosztok állomás közelében. Mint látszik a jégkorszakokból kiolvadás vagy befagyás egy viszonylag rövid intenziv folyamat, ami úgy 20 ezer év alatt zajlik le.
ezek az átmenit idószakok nagyjából úgy 20-25 ezer éves periódusok. legalább is az anktartiszi jégtakaróból vett fúrás minták alapján. Nagyjából 2 millió évre lehet vizsgálni a jégmintákból a klimát. Ez alapján van úgy egy 50-60 ezer éves felmelegedett időszak és van úgy 100-150 ezer éves befagyott jégkorszak. a két szélső érték közt 1-1 rövidebb intenziv időszak a változásra ami úgy 20-25 ezer év. Ilyenkor melegszik vagy hűl az átlag hőmérséklet 10-12 foknyit. Mivel az utolsó jégkorszak úgy 20 ezer éve volt(Würst glacálisnak nevezik) Legalább is akkor kezdtünk kiolvadni. Az első 6000 év melegedés lassabb volt az utolsó 14 ezer év intenzívebb. Erre az időszakra esnek azok a klíma és tengerszint változások, amiket korábban említettem,. Fekete tenger össze kötödése a földközivel, a mai adriai tenger északi felének elárasztása. vagy a döntő éghajlati változások afrikában. 10-12 ezer éve füves szavannák, ma homok sivatag a Szaharában. Bár ezen éghajlat változás hiányában nem kényszerülnek az emberek a Nilus völgyében letelepedni. És nem alapítanak civilizációt 6-7 ezer éve. Azért az egyiptomi civilizációhoz kellett a nagyobb számű embertömeg koncentrációja egy kisebb élhető területre, hogy társadalom és birodalom alakuljon ki. Igaziból csak arra akarok rámutatni, hogy a klíma változás egy természetes 20 ezer éve tartó folyamat, mely újra és újra megtörténik a földön. Nem mi okozzuk, legfeljebb gyorsítjuk a tevékenységünkkel. Ehhez képest a kommunikáció az, hogy mindenről az emberiség tehet. miközben lópikulát... ideje volna világ vége és mind meghalunk helyett valami féle reális terveket kidolgozni, hogyan készülünk fel vagy alkalmazkodunk az elkerülhetetlenhez.
Én nem azt mondtam, hogy mindegy a sebessége. Hanem azt, hogy alapvetően egy elkerülhetetlen folyamat. Nem tudjuk megállítani. legfeljebb valamennyit lassítani. egy 20 ezer éve tartó folyamatról van szó. Ehhez képest folyamatos a kommunikáció, hogy mi tehetünk róla és állítsuk meg.... NEM TUDJUK MEGÁLLÍTANI, mert lehetetlen. A mai eszközeinkkel. Legfeljebb akkor lehetne ha tudnánk változtatni a a föld pályáján és tengely dőlésen, mivel valamilyen csillagászati oka van a jégkorszakok változásának. Ami okoz átlagban 10-12 foknyi átlag hőmérséklet ingadozást. Ennek megfelelően hol tökig jégbe fagy a föld hol meg elolvad a jég nagy része és emelkedik a tengerszint 100-150 métert és átmegyünk páfrányos pálmafás strandba. Jól mutatja a folyamatot, hogy ha ma valaki keresné a 3-4000 ezer éves tengerparti városok kikötöi romjait mondjuk a földközi tengeren, akkor azt bent találná ma már pár száz méterrel a parttól pár méter tenger alatt. Vagy érdemes megnézni az egyik híres velencei festő Canaletto képét aki rengeteg velencei tájképet festett. többek közt az Arsenelnak nevezett legnagyobb velencei hajógyár bejáratát. ott építették a velencei hadiflottát a középkorban. (Velence akkoriban nagyhatalom volt a tengeren) egy csatornán lehet ki-be jutni a tengerre a gyárból, ahol úgy máig úgy néz ki a part és az épületek, mint 270 éve. Tényleg alig változtak az épületek és a gyár kapuja. ami viszont szemmel látható változás, hogy a csatorna rakpartjánál kb. egy embernyi magassággal lejebb volt akkor a vízszint, mint a mai időkben ugyan abból a szögből készült fotókon. Vagyis 270 év alatt nagyjából emelkedett a vízszint vagy 150-160 centit. Nos Velence szar helyre épült. Persze 1000 éve mikor várost alapítottak a szigeteken és lagunákon még semmit nem tudtak a 19 ezer éve tartó klímaváltozásról. ismeretek hiányába Velence helyét el kurták. Mire teljesen kiolvadunk a jégkorszakból még sok tucat métert fog emelkedni a tenget szint. Még az oroszlános szobrot is el fogja lepni a víz a téren. évről évre emelkedik a tenger szint pár milimétert Mint ahogy a legtöbb tengerparti városunknak annyi. Sehol nem készültek fel 100 méter vízszint emelkedésre. Az persze kérdés, hogy 200 év alatt önt el egy várost a tenger vagy 500 év alatt. Amit tudunk biztossan, hogy el fogja önteni a tenger. Régen ez nem volt probléma, mert a régi városok fokozatosan húzódtak hátra a emelkedő tenger szint elől az évezredek alatt. HA elöntötte a kiköt a tenger, na bumm két generáció múlva építettek hátrább egyet elvoltak vele 200 évet, majd pár generáció után ismét húzódott hátrább a település és kikötő. Csak valahogy az utolsó pár száz évben hiszik, ha építenek valamit akkor az már örökre úgy is marad....
Mindossze annyi tortenik, hogy eddig szepen lassan tobb tizezer ev alatt ingadozott a klima a ket szelso helyzet kozott es most is kb. 5-10 ezer ev mulva elertuk volna a maximalis homersekletet, majd szepen lassan fordult volna vissza.
Ehelyett szepen lassan tobb tizezer ev alatt felmelegedett a klima addig ahol az ipari forradalom erte az emberiseget. Majd kb. 200 ev alatt letudtuk a hatralevo 5-10 ezer ev melegedeset a sajat szendioxidkibocsatasunkkal. Ez azt jelenti, hogy ha most megallnank a szennyezessel es visszatennenk azt a szenet amit a legkorbe nyomtunk, akkor is meg kb. 5-10 ezer even at melegedne a klima, szepen lassan, ugyanarra a szintre amire varhatoan kb. egy evtized mulva jutunk. Ez lenne a termeszetes ciklus.
Na most az emberiseg hatasa par szaz ev alatt utolerte es lehagyta a termeszetes ciklust. Ez most meg nem baj, de ha a termeszetes hatas osszeadodik a civilizacios hatassal, akkor tobb szendioxid lesz a levegoben mint amennyit a gerincesek (pl. az ember) meg el tud viselni. Igazabol semmi mast nem csinalunk, csak viszonylag gyorsan visszatesszuk a levegobe az a szendioxidmennyiseget amit a Fold bioszferaja szepen lassan tobb milliard ev alatt berakott a felszin ala. Ha ezt megtesszuk, akkor az elet mehet vissza a tengerekbe, mert a szarazfold lakhatatlan lesz. Az emberi civilizaciot ez persze nem zavarna, csak az embereket, hogy egy kvazi lakhatatlan bolyonk maradt, szinte teljesen oxigenmentes legkorrel, szarazfoldi elet nelkul.
Nem jo ha jegkorszak van, de az se jo ha oxigen/nitrogen legkor helyett szendioxid/nitrogen legkor van a Foldon. A mostani bioszfera (az ember is) egy adott legkori szendioxid es biologiaialag megkotott szen mennyisegre van belolve, nem tudja kezelni ha a fold alatt levo megkotott elemi szenet es szenhidrogeneket visszaalakitjuk legkori szendioxidda es felszini vizze. Marpedig az ipari forradalom ota az emberiseg energiaigenyenek nagyreszet ez a visszaalakitas biztositja.
Ezt az érvelési hibát hívják cherry picking, vagy magyarul mazsolázgatásnak. Ugyanis ez nem a tudomány álláspontja, hanem csak egy publikáció a témában, a sok közül, amivel azt akarod sugallni, hogy ez a tudomány álláspontja, vagyis, hogy ez egy bizonyítottan elfogadott dolog lenne! Ugyanis, más publikációk szerint meg nem így van:
Éghajlatváltozással fő oka Az ember okozta Vagy éppen egy üstökös okozta Stb. és itt a satöbbi azt jelenti, hogy még vagy egy tucat publikációt tudok mutatni mindegyik mellet, vagy ellen, vagy más okokkal. És tudod miért? Mert még nem tisztázott a dolog. Amit csinálsz semmivel sem jobb érvelés, hogy tévében láttam...
Viszont, ha mélyebbre olvasol, pl.:itt akkor kiderül, hogy ez nem egy bizonyított dolog (megjegyezendő, hogy német wikipédiát - egyedül a világon - lektorálják). Ugyanígy jársz el a másik két példáddal is mazsolázgatsz, és úgy állítod be mintha a tudomány álláspontja lenne. Vagy mert nem érted a tudomány működését, vagy direkt ferdítesz. Melyik volnál te? Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.03. 19:59:07
" Azonban ez a hatás nem áttételesen, a CO2 kibocsájtáson, meg valami ködös kapcsolaton a klímaváltozáson keresztül érvényesül. Nem! Hanem amit beleszórunk, meg amit észnélkül kiveszünk."
"A tudomány bizonyította a co2 és felmelegedés kapcsolatát, és azt is, hogy ez az emberi kibocsátás miatt van. Nincs itt semmi ködösítés, kivéve ha te ködösítesz."
"Nyilván mi pusztítottunk ki mindenkit, nem csak a mamutokat, barlangi oroszlánt, akármit, hanem már vagy 5 millió éve minden nagyobb testű élőlényt."
Nyilván ilyenről nem beszéltem, ez egy szalmabáb érv.
Kb ennyi ideje tart ugyanis egy detektálható kipusztulási hullám,
Nem tart, a pelisztocén megafauna kihalása véget ért. Most egy újabb kihalási hullám van.
és a CO2 csökkenése miatt kevesebb növény, kaja, hogy ezek a hatalmas dögök megéljenek.
Veled ellentétben a tudomány nem ismeri az okot, csak hipotézisek vannak az okára.
Nyilván mi sem teszünk jót, de mindért magunkat okolni szerintem is kicsit nagyarcúságra vall. :D
Mindenért? Megint egy szalmabáb érv.
Azonban ez a hatás nem áttételesen, a CO2 kibocsájtáson, meg valami ködös kapcsolaton a klímaváltozáson keresztül érvényesül. Nem! Hanem amit beleszórunk, meg amit észnélkül kiveszünk.
A tudomány bizonyította a co2 és felmelegedés kapcsolatát, és azt is, hogy ez az emberi kibocsátás miatt van. Nincs itt semmi ködösítés, kivéve ha te ködösítesz. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.02. 09:11:53
Az a gáz, hogy keverünk össze dolgokat rendesen! Az, hogy akár az emberi hatásnál nagyobb kihalások, katasztrófák voltak természetesen nem csökkenti az ember hatását. A környezeti katasztrófa az egy dolog, de akkor arról beszéljünk. Sőt szerintem elsősorban pont arról beszéljünk. Pl. hogy miközben a szárazföldek még úgy ahogy élővilág szempontjából nem teljesen vannak lealázva, ehhez képest a tenger sokkal rosszabb állapotban van. Szerintem is erről beszéljünk!
Azonban ez a hatás nem áttételesen, a CO2 kibocsájtáson, meg valami ködös kapcsolaton a klímaváltozáson keresztül érvényesül. Nem! Hanem amit beleszórunk, meg amit észnélkül kiveszünk. Ne kenjük az egészet csak és kizárólag az energetikai iparra. A műtrágyát nem ők szórják bele a tengerbe, a szennyvizet, a fémérbányászat során termelődő nehézfémeket, arzént szintén nem. Ezeket kénye megoldani. Nem arról vitázni, hogy ha vegánok lennénk akkor nem finganánk annyit, meg hasonló mélyértelmű témákon, amivel letudjuk a környezetvédelem kérdését, a lényegről meg kanyi szót nem szólunk!
Aha, akkoriban és hatalmas területeken irtották ki az erdőket és folytattak kiterjedt mezőgazdasági földművelést rovarirtással és mélyszántással. Akkoriban is folyt erdőgazdálkodás tarvágással. Akkoriban is leaszfaltozták a világot így szétválasztva a populációkat. Akkoriban is tolták a C02-t a légkörbe meg a metánt amivel bizonyítottan nem kis mértékben hozzájárultak a felmelegedéséhez. Szórták a műanyagot számolatlan a tengerbe. Repkedtek számolatlan mesterséges felhőket létrehozva. Építettek klimatizált sípályát a sivatagba.
Megdöbbent, hogy még mindig vannak akik elbagatellizálják az emberi hatást a környezetre. Nem most lesznek problémák ezt mindenki tudja (ja nem sokan nem) majd olyan 2070 - 2100 körül. De akkor nagyok. Az emelkedő tengerszint csak egy szelete lesz az egésznek. Ez egész egyszerűen nem mehet így tovább. Valamit lépni kellene nem holnap nem 2050-ben hanem most.
Az a plusz 4 - 5 fok mind az embere sara. Nincs hozzá köze másnak. Utoljára szerkesztette: dyra, 2020.05.01. 22:30:53
Nyilván mi pusztítottunk ki mindenkit, nem csak a mamutokat, barlangi oroszlánt, akármit, hanem már vagy 5 millió éve minden nagyobb testű élőlényt. Kb ennyi ideje tart ugyanis egy detektálható kipusztulási hullám, kb ennyi ideje vannak jégkorszakok, és a CO2 csökkenése miatt kevesebb növény, kaja, hogy ezek a hatalmas dögök megéljenek. Így a nagytestű fajok száma folyamatosan csökken. Nyilván mi sem teszünk jót, de mindért magunkat okolni szerintem is kicsit nagyarcúságra vall. :D
Az a szép a Dunning–Kruger-hatásban, hogy az illető észre sem veszi, hogy a hatása alatt áll... Mi is ez a hatás? Dunning–Kruger-hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását. A klímaváltozás sebessége a nem mindegy, és nem az, hogy évezredek alatt változik a klíma. Akárhány múltbéli - gyors - klímaváltozást nézel, kihalással jártak. A co2 emberi kibocsátás és felmelegedés értéke korrelál egymással, a jégkorszaki melegedés lassú értéke pedig nem, és ugyanígy nem ismert ilyen csillagászati hatás sem. Ezek mérési eredmények, azaz tények, és nem modellek, vagy számítások. Amikor "régen több co2 volt típusú" érvelsz akkor nem veszed figyelembe, hogy olyan (mára kihalt) ökológiát hasonlítasz össze a maival, amiben az élőlények az akkori klímához alkalmazkodtak, másrészt, hogy egy adott átlaghőmérsékletű klímához alkalmazkodott ökológiai rendszert hasonlítasz össze, egy gyorsan változó ökológiai rendszerrel! Az emberi faj ahogy írod elfoglalta az ökológiai teret, olyannyira, hogy határokat húzott, míg egy ősember csoport arrébb költözött, egy kedvezőbb környezetbe, addig ma egy iparosodott, és országhatárokkal körbevett állam erre nem képes. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.01. 08:37:10
változik igen de most teljesen úgy csinálnak, mintha az emberek miatt zajlana. nem már 20 ezer éve tart. megállítani vagy visszafordítani nem tudjuk legfeljebb lassítani valamennyivel, ha sikerül visszafogni magunkat. de a dolog minden képen elkerülhetetlen, hogy megváltozzon a klíma. Konkrétan valami csillagászati oka van az átlag hőmérséklet ingadozásának plusz mínusz 10-12 foknyi. ami bőven elég a totális lejegesedés és felolvadás közti ingadozáshoz. Amúgy volt már a szén-dioxid szint a mainak a 4-szerese is. amúgy egy dekával több széndioxidot se adunk hozzá a bolygón eddig is meglevőhöz. Most felszabaditjuk a korábban megköttötet, de újat nem alkotunk.
Igen, a Föld klímája ciklikusan változik, viszont eddig nem volt globális emberi civilizáció. Most van, és annak nem tesz jót a klíma bármilyen irányú jelentős változása.
magunk közt szólva pont a klíma változás tette lehetővé az emberi civilizáció kialakulását. Ha még nem olvadna 20 ezer éve a jégtakaró, akkor ma is mamutot kergetnénk törzsekben a jeges tundrákon és hómezőkön. Ahhoz, hogy letelepedjenek az emberek és társadalmakat alakítsanak, földet műveljenek és állatot tenyésszenek bizony az kellett, hogy a jégtakaró visszahúzódjon több millió négyzetkilométernyi területről. Ha csúszott volna a klíma változás, akkor ma is pár 100 ezer kis csoportokban a barlangokban fagyoskodó ősember volnánk. Ha nincsen klíma változás, akkor ma nem létezik emberi civilizáció.... Igen szerencsésen alakultak a dolgok, Mire kialakult a mai ember a homo sapiens pont megindult az elterjedést lehetővé tevő klíma változás. Összetalálkozott, a már kellően fejlett ember biológiailag és a kedvező környezete a kiteljesedésre. Az emberi faj elfoglalta a számára megnyíló életteret.....
tudjuk, hogy így fog történni. Mindig ez van úgy 250 ezer évente Ha valaki nem tudná úgy 20000 éve kifele olvadunk egy jégkorszakból. az utolsó 14 ezer évben gyorsabban.Ami közben sok trillió tonna jég elolvadt a szárazföldi jégtakarókból és a gelcserekből. Nagyjából emelkedett a tenger szint úgy 100 métert eddig. Mire a jég nagy része el olvad még további 60-80 métert emelkedni fog. Az utóbbi 10-12 ezer évben például sós tenger lett a Fekete tengerből. 14 ezer éve még egy nagy édesvízi tó volt majd az emelkedő tenger áttört a márványtengeren és a Boszporuszon keresztül. Ma sós tenger. Mint ahogy 8-10 ezer éve az adriai tenger északi fele egy nagy lapos völgy volt az Appeninek és a Dinári hegység közt. Mára elöntötte a tenger és átlagosan 20 méteres a vízmélység. Szóval a klima változás 20 ezer éve tart. Ehhez képest mindenki úgy tesz, mintha az emberiségen múlna. Az elmúlt 2 millió évben vizsgálva az Antarktiszi jégtakaró több kilométeres fúrás mintáit kimutatható 4-5 nagyobb jégkorszaki ciklus. Mely során ingadozik az átlag hőmérséklet 10-12 fokot. Ennek függvényében hol tökig befagy a föld, hol meg elolvad a jég nagy része és pálmafás uszodává válik a föld. Az eljegesedett időszak amúgy jóval hosszabb a földön, mint a kiolvadott Az csak úgy 30-40 ezer év. a jeges meg úgy 150-200 ezer év 15-20 ezer évnyi befagyásokkal és kiolvadásokkal. Ehhez képest mindeni úgy csinál, mintha az emberiség okozná a klima változást. miközben az a helyzet, hogy se megállítani nem lehet se visszafordítani, mivel nincsen mit ez egy természetes folyamat ami talán több százszor lezajlott a földi klímában. A mi hatásunk annyi, hogy tevékenységünkkel gyorsítjuk a folyamatokat. Ami mondjuk normálisan 5000 év alatt következne be miattunk 1000 év lesz. de mindenképpen jön az uszoda akár teszünk ellene akár nem. ha igyekszünk magunkat korlátozni, akkor meg nem 1000 év, hanem 1500.... és??????