ebben igazad van.. az is elég lenne ha a bázis egység felengedne egy ballont (hélium akármi) 2-300 méterre...valami erős kötélen..és az erős fény meg rádióirány jelet adna :) egyfajta világítótorony elven
persze, de ott nem szükséges folyamatos helymeghatározás, csak a kiinduló pont kell..onnan repülési és irányadatokat rögzít és visszatalál, elég lenne 3 műhold alapjele, és persze korrigálás kell , de abban már semmi új vagy nehéz nincs..
Nem én keverem, hanem a GPS sem olyan egyszerű dolog, mint ahogy foteltudós Pistike otthon elképzeli.
A műholdak más sebességgel, más gravitációban keringenek, így mindegy milyen pontos az órájuk, a relativitás miatt változik a saját idejük. Ezeket korrigálni kell földi atomórákhoz. A pozícióik a pályákon egyáltalán nem stabilak, csak folyamatos korrekciókkal. A műhold akkor ismeri kellő pontossággal a saját helyzetét, ha egy földi radar beméri is megküldi neki az adatokat. Még lehetne sorolni, hogy miért az a nevében az S, hogy System, és nem Satellites.
Messze nem ilyen egyszerű a GPS. Kell 24 műhold, földi megfigyelőállomások (radarok) és atomórák. A műholdaknak energia a pályamódosításokhoz és folyamatos műhold pótlás, amikor elromlanak.
Most meg egyszerű a cél: 1-2 percig repülni, nem túl magasan és nem túl messzire. Megnézni, hogy jó-e a fejlesztési irány, meg hogy lehet-e egyáltalán ott repkedni. Ezekhez felesleges a GPS. Utoljára szerkesztette: M2, 2020.08.25. 19:09:25
Viszont a gravitáció csak egyharmada a Földinek. Az ami most úton van a Marsra azon dupla rotor van, 5-ször gyorsabban fog forogni mint egy normál helikopteré (5 x 500 rpm) és közel két kilogrammnál kevesebb az egész cucc súlya. Mármint a Földön mérve.
Gyors kérdés. Ha jól tudom a Mars légkőre nagyon ritka, csupán 0,75%-a a Földinek (Wikipédia). Hogy fog egy drón egyáltalán a levegőben maradni. Vagy itt most csak nem légi drónokról van szó? Akkor a boríton miért az van?
Ekkora baromságot! Hát állítsanak pályára három műholdat, és lesz GPS. Meg egy-két felszíni jeladót, és lesz mihez viszonyítani. Én magyarázzam meg nekik a nyilvánvalót?
"Nem úgy volt hogy valamilyen rádiós megoldással lesz navigálva, ahol a rover a központ? Az miért nem működik?"
Ha van felszini bazis (rover) es a dron mindig latotavolsagon belul marad (line of sight), akkor sokkal egyszerubb egy radart rakni a bazisra es akkor nagyon pontosan tudni fogjak merre jar, az iranyat pedig a dron is meg tudja mondani a radarjel iranya alapjan, amihez csak passziv szenzor kell. Radar helyett persze lidar is hasznalhato vagy kamera es infras jelado led-ek a dronra (led-enkent eltero koddal). Ez utobbi nagyon olcso es kismeretu megoldas, raadasul a dron iranyat is egyszeru megallapitani a ledek helyzete alapjan. Az igazi problema a nagyobb magassagban es nagyobb tavolsagra, onalloan repulo dronok eseten jon elo, ahol nincs felszini elektronika, csak az atjatszo muholdas kapcsolat.
Tévedés, 4 műhold elegendő ott a navigáláshoz, felszálláskor ha érzékeli a 4 jelet, akkor rögzítve a helyzetét, repülési adatokkal egybevetve, simán elnavigál, és visszatalál.. és egy földi drónnak is elég minimálisan 4 amiről te írsz az pl precíziós katonai csapáshoz kell ennyi Marson ez felesleges Utoljára szerkesztette: Kelta, 2020.08.25. 11:42:38
Hogy ez nekik nem jutott eszükbe ... Nem. Egy darab műhold arra alkalmas, hogy megtudd milyen messze vagy tőle. A felszíni pozícióhoz legalább 3 műholdra van szükség, ha a magasságod is érdekel, akkor 4 vagy inkább még több (a pontosság még messze nem lesz az igazi, max sejteni fogod hogy merre jársz). Egy földi drón már jóval 10 feletti műholdszámmal navigál, jó esetben közelebb a 20-hoz. Ráadásul mindig látnod kell ezeket a műholdakat a horizont felett, a bolygó túloldalán nem sokra mész velük. Egy marsi GPS jellegű hálózathoz érzésre olyan 20-30 műhold kellene, de méteres pontosságra így sem számítanék.
Napállásból csak nagyjából lehet megállapítani a jármű helyzetét, itt nincs nagy haszna, nem kontinenseket kell átrepülni. A horizont kontúrja a cikkben is említett dolgok miatt problémás. A marsi táj elég egyhangú. Túl sok eszköz sem pakolható fel, mert a súly nagyon limitált a ritka légkör miatt.
Nyugalom, majd mindenre sor kerül! Első kérdés, hogy lehetséges-e repülni a marsi légkörben. Amennyiben ez sikerül, akkor a jelenlegi küldetés helikopteres része már sikeresnek is tekinthető. Utoljára szerkesztette: M2, 2020.08.25. 01:52:03
Nem úgy volt hogy valamilyen rádiós megoldással lesz navigálva, ahol a rover a központ? Az miért nem működik? Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.08.25. 01:36:49
Nem mondod. Neuralis halos project meg mar vagy 60 eve is volt. Egy dolog, hogy laborban mukodik, egy masik meg, hogy autonom egy masik bolygon. A vizualis odometria meg ma sem teljesen kiforrott dolog, ha veges eroforrasokkal kell dolgozni es magasak a biztonsaggal kapcsolatos elvarasok.
ahelyett hogy vitt volna 5-6 jelsugárzó kis műholdat, amik mars körüli pályára állnának, geostacionáriusan, és azok jelei alapján pozicionálná magát..
Ilyen project 20 eve is volt mar a sztakiban. Alapvetoen a horizontot nezte es a nap helyzetet. A pontos ido ismereteben meg lehet hatarozni, hogy a napnak adott koordinatakon hol kellene lennie az egen vagy forditva, adott nap poziciohoz milyen koordinata tartozik. Mivel a felhos ido viszonylag ritka arrafele, ezert ebbol mar meg lehet hatarozni, hogy hol jar a jarmu es merre nez az eleje. Az eg-terep konturt pedig fel lehet hasznalni mintaillesztessel a pontosabb helymeghatarozasra es a felszin feletti magassag megallapitasara. (erre a megoldasra mar egy 2000-es filmben is lattunk demot, a tudomanyos cikk is ugyanakkoriban keszult) Ha nem latni a tavoli hegyeket es a napot, akkor pedig akkora homokvihar van, hogy amugy sem jo otlet a levegoben maradni. Ha eleg magassan van a jarmu, akkor pedig egy lefele nezo kamera folyamatosan veheti a talajt es annak mintazata mar osszehasonlithato a muholdas adatbazissal.
A fentiektol teljesen fuggetlen megoldas meg a muholdkepeken megkeresni a jarmuvet. Ez lehetsges teljesen passzivan, optikai uton vagy egy aktiv optikai jeladoval, amivel a dron egy csillogo fenypontkent jelenik meg a muholdak kamerain.
Informatika és tudomány
