Kicsit szomorú belegondolni, hogy ha sok terméket nem szűntettek volna be a megjelenése előtt, akkor most mennyivel érdekesebb világ lehetne... De sajnos sokmindenre lehet mondani, hogy "nem kellett volna abbahagyni, csak mert..."
Fele ennyiert lehetett kapni manager calculator-okat (pl. Casio-kat). Ugyanezt tudtak, csak olcsobban, nagyobb kijelzovel es clamshell formatumban. Sot akar meg karora meretben is kaphatoak voltak, en olyat hasznaltam. Az elso clamshell full qwerty Casio gepek, pl. az SF-7000 1989 korul jelentek meg, nekem egy DBC61-es akkori okosoram volt (ora, vilagido, ebreszto, stopper, szamologep, telefonkonyv, hataridonaplo, jegyzettomb, utobbi az autoscroll feature miatt puskazni is jo volt).
Laptopokbol a 286 es 386-osok voltak, de meg egy 286-os laptop is koroket vert a gameboy processzorara, memoriajara es hattertarara. Plusz rendes meretu billentyuzet es kijelzo is volt rajtuk, sot meg egeret es analog modemet is lehetett rajuk kotni. Egyszeruen a megadott magas aron nem volt piaca a gameboy kiegeszitonek.
Hát, ‛92-ben még nem nagyon voltak tele az irodák Thinkpaddal, Windows 3.1-gyel (ezek abban az évben jelentek meg) vagy 486-os procijú gépekkel. Akkoriban még a szervereket is 386-osokkal vettük, az asztali gépek túlnyomó része meg 286-osokkal ment… A 486-osok tömeges elterjedéséhez kellett még néhány év.
Dehogy több, mint 30 éves konstrukció. 92-es a Workboy.
Hogy miért nem lett volna ez siker az irodákban? Mert egy komoly cég nem foglalkozik Gameboy szintű termékekkel az irodákban, főleg, hogy akkoriban már volt noti, pl. ThinkPad Windows 3.1-es grafikus op. rendszerrel, 486-os procival. Nem voltak egy árkategória, de nem is a Balkánnak szóltak ezek a játékszerek. Asztali szegmensben rengeteg helyen még 386-os gépek működtek, de a Win 3.1 azokon is szépen elmuzsikált, abszolút nem volt akkoriban még kulcskérdés a mobilitás. Akinek igen, az vett ThinkPadet.
Semmiféle USB-hez semmi köze. Erről sem a cikkben, sem a videóban semmiféle utalás nincs.
Nem USB-s, hanem egy 6 tus gameboy link kabel-t hasznal, ami kb. olyan meretu mint az negytus USB-A, csak vastagabb, 3x2 csatlakozos es D formaju, hogy ne lehessen forditva bedugni. Egy soros link kabel, amivel anno ossze lehetett dugni ket eredeti gameboy-t. Pl. igy lehetett az iskolaudvaron a szunetben a pokemonokat egymassal harcoltatni. (az eredeti rajzfilmsorozat eredetileg csak reklamanyag volt a jatekhoz, mint pl. a transformers-ek eseten is a muanyagfigurakhoz)
Egyebkent a gameboy a billentyuzettel kb. azt tudta volna amit egy atlagos akkori manager calculator. Telefonkonyv, hataridonaplo, szamologep, jegyzetfuzet, penzvalto, stb. A korabeli casio okosorak is tudtak ugyanezt, csak sokkal kisebb kijelzovel. A billentyuzetben volt viszont a valoideju ora es az elemmel biztositott memoria (battery backed ram), azaz az ssd. Tehat a gameboy adta a procit es a munkamemoriat, a cartridge a rom chipen a szoftvert, plusz billentyuzet es hattertar. Teljesen korrekt csomag, csak akinek volt ra penze, az vehetett dedikalt clamshell formajut, a gyerekeknek akiknek volt mar gameboy-uk, pedig nem igazan szorultak ra a hataridonaplora. A DTMF tarcsazasi lehetoseg viszont egesz hasznos megoldas, mert csak bemegy egy fulkebe a gyerek, dob be penzt, odatartja a keszuleket a kagylohoz es mar fel is hivta neki a kivalasztott telefonszamot. Az ebresztoora pedig mindenkinek kell. Utoljára szerkesztette: kvp, 2021.01.02. 22:00:43
Informatika és tudomány
