A tényleges ütközés valószínűsége gyakorlatilag ugyan 0, de a valóságban ez szerintem úgy néz ki, hogy a radaroknak, helymeghatározó rendszereknek és elemző szoftvereknek is van bizonytalansága, amik egymásra rakódnak, és időben minél későbbre jelzik elő két tárgy helyét, annál nagyobb a hiba. Így nem is a valós fizikai méretekkel dolgoznak, hanem több km-es konfidencia intervallumokkal. És ha van választási lehetőség, akkor jobban szeretik, ha nem a 99%-os konfidencia intervallumok kerülik el egymást, hanem a 99,99%-al amikhez meg sok 100 km-es távolságok tartoznak.
Azért az érdekes hogy ilyen kicsi matematikai valószinüség mellett már 3x kellett pályát módosítani a starlink műhöldakkal való ütközés elkerülése végett (2x a kínaiak, egyszer meg egy európai műhold esetében).
Gondolom vannak népszerűbb/célszerűbb,/optimálisabb pályák ahol nagyobb a zsúfoltság, nem egyenletes eloszlással dolgoznak. Utoljára szerkesztette: lammaer, 2021.12.29. 16:41:37
Kicsit én is szkeptikus vagyok. Azt nem tudom, hogy 550 km magasságra vonatkozik e bármelyik ország területi szuverenitása, nyilván nem tarthat vetéletlenig, hiszen a föld forgása miatt a világűr mindig más terülte esik fölé. De biztos szabályozva van valamilyen nemzetközi egyezményben.
550 km magasból a sugárzási kúp is biztos több 100 km átmérőjű lehet, így a határon kívülről is lefedik az ország jó részét. Bár a Kínaiak biztos megoldják valahogy a, hogy az orosz, arab stb. távközlési műholdak információi se zavarják össze a polgáraikat.
Az egymás zavarása is gyakran feljön indokként, de a fizikai ütközések, űrszemét és hasonlók elkerülhetők, mivel úgy tudom, hogy a Starlink műholdaknak saját kitérő rendszere van. Így űrállomásoknak biztos nem fognak nekimenni. Ha kifogy az üzemanyaguk, elromlanak, stb. , akkor meg önállóan visszatérnek a légkörbe.
Meg azért lesz közük hely. 42000 műholddal tervezik a teljes rendszert. Ilyen magassághoz 4*(6300+550)^2*3,14= 600 millió km2 tartozik. Ha elosztjuk egymással, minden műholdnak jut 15 ezer km2. Magyarország fölé jut 6 db. Azért ahhoz nagyon kell igyekezni, hogy fél Dunántúlnyi területen eltaláljon valami egy 5 m-es műholdat. Ennek a matematikai valószínűsége durván 0,005^2/15000 = 2E-9 (ha pont a legrosszabb irányból, a napelemre merőlegesen jönne az ütköző test). Még az atomerőműveket is 1000-szer kisebb kockázatokra tervezik.
Ezért nem zavarják a csillagászokat sem a műholdak. A csillagászok némi igyekezettel le tudnak fotózni műholdfüzéreket, amikor azok az indításuk után még egy csomóban közel vannak, a média meg ráugrik, hogy mi lesz az éggel. De a valóságban a csillagászokat ez nem zavarja. Sokkal több a repülő és a fényszennyezés, és a képfeldolgozási technikák ezeket is könnyen korrigálják.
A rádió kommunikációhoz nem értek, de az OneWeb kétszer magasabbra rakogatja a saját műholdjait és az is működik. Valószínűleg az lehet a megoldás, hogy egy műholdat el lehet takarni, de kettőt (vagy többet) egyszerre már nem.
"Magasabb palyan pedig teljes kiepitettseg eseten allandoan megszakitja a kapcsolatot 1-1 starlink muhold ami eppen belep a sugarba"
Azért mekkora az esély arra hogy egy starlink műhold pontosan elfed bármit is, ráadásul mindezt másodpercnél hosszabb ideig? Meg ugye rádiókommunikációról beszélünk, nem lézersugárról amit csak úgy meg lehet szakítani. Szerintem.
Kicsit off de Muskról mostantól nekem mindig a Don't look up iparmágnása fog eszembejutni... :)
A starlink elvileg nem mukodik azon orszagok folott, ahol nem kap downlink frekvencia engedelyt. Azaz ha arrol van szo, akkor Kina fole erve siman lekapcsol a muholdak lefele nezo sugarzo egysege.
A gondjuk valoszinuleg az, ami az ESA-soknak is. Ha a teljes egboltot lefedi a starlink, akkor gyakorlatilag nem lehet vele versenyezni es nem is lehet rajta rendesen atlatni kommunikacios muholdakkal sem. Alacsonyabb palyara nem rakhato mar muhold, mert nem mard fent. Magasabb palyan pedig teljes kiepitettseg eseten allandoan megszakitja a kapcsolatot 1-1 starlink muhold ami eppen belep a sugarba. Ez barmilyen nagy savszelessegu kapcsolatot kepes lerontani. Tehat GPS eseten meg nem gond, de a geostacionarius adatkapcsolat (hagyomanyos muholdas tv vagy internet) rendszeresen meg fog szakadni 1-2 masodpercre, minden muhold athaladasakor.
Plusz nagyon nehez foldkoruli alacsony palyara rakni barmit, kesobbi transfer-hez, mert a starlink-ek ala nem lehet, mert visszajon, a starlink-ek fole meg csak ugy lehet ha elore kiszamoljak az utvonalat. A megfelelo urszemet koveto rendszerek nelkuli orszagoknak, foleg ha nem is tul pontos a raketarendszeruk ez szinte lehetetlen vallalkozas (pl. India, Oroszorszag, Kina). Ezek az allamok vagy nem lonek fel tobbet semmit vagy kenytelenek lesznek a spacex-et megkerni az inditasra, ugyanis csak nekik van eleg pontos navigacios rendszeruk, hogy biztosan elkeruljek az utkozeseket.
Na most megnezem amikor Oroszorszag vagy Kina a spacex-el targyal a katonai rendszereik inditasarol. Ha viszont mellelonek, akkor ez lesz:
https://en.wikipedia.org/wiki/Kessler_syndrome
A starlink ezt azzal segiti, hogy egy gyuruben egymas mogott mennek az azonos palyan levo muholdak. Ha egyet kiszed valami, akkor a roncsok az orbitalis szabalyok szerint szepen lassan szetterulnek a teljes gyuru menten. Ez egymas utan szedne ki a mogotte jovo muholdakat is, plusz hasznalhatatlanna tenne a teljes gyurut 3-5 evre. (tehat vagy aktivan takaritunk vagy varni kell a muholdak potlasaval)
Apropo takaritas. Erre jelenleg csak a spacex-nek van barmifele hasznalhato hardvere. Igy ha barmi gond van, akkor valoszinuleg oket lehet csak megbizni a munkaval.
A kinaiak ezek utan erthetoen morcosak. Az oroszok meg megmondtak, hogy akkor ha ok nem ferhetnek hozza az urhoz, akkor senki nem fog. Az erre keszult raketarendszert mar teszteltek is. (kis hijan leszedte az iss-t is)
Szerintem nagyobb baj az elvtársaknak, hogy ha piaci alapon lehet használni a Starliket, akkor a világtól elzárt honfitársaik ezer dollárért szabadon átláthatnak majd látni a kínai nagy tűzfal fölött.
Informatika és tudomány
