Egy 16 Mhz-es ARM proci es 240x160-as kijelzo van benne. A lassu proci melle legalabb apro a kijelzo is, igy birja erovel a megjelenitest. Alig tobb mint egy commodore 64 tudasa (320x200-es vagy szinesben 160x200-as volt a kijelzoje, tehat kb. akkora mint a gba-nak), de 16x akkora orajel es kb. 60x akkora teljesitmeny.
A PS1 az dupla akkora orajelu volt (33 Mhz), de cserebe 640x480-as felbontasu ntsc (vga) kepet adott, tehat dupla orajel, de 8x annyi pixel. A GBA aranyaiban jobb helyzetben volt nyers ero tekinteteben. (persze cserebe valamivel gyengebb grafikus hardverrel)
A mai kis, egyszer eldobhato esp32-es wifi/bt-os mikrovezerlok ma mar 160 Mhz-rol indulnak. Viszont cserebe nagyobb felbontasu kijelzokkel szoktak hasznalni oket. Nagyot fejlodott a technika...
Azért voltak a GBA idején is elég komoly címek mint a stuntman, driv3r konkrétan 3d openworld város, csak épp unalmas.
A baj az volt hogy a gba 2001ben jelent meg aztán talán a közelgő psp miatt is 2004ben leváltotta a DS, talán ezért sem készült sok olyan cím ami teljesen kihasználta volna a képességeit.
Informatika és tudomány
