"Ahogy egy Harry Potter konyv megvetele nem jogosit fel egy maganszemelyt arra, hogy irjon es kiadjon egy ujabb kotetet belole, ugy az OpenAI-osokat sem jogositja fel arra, hogy a szoftveruk felhasznalja leszarmaztatott muvek keszitesehez"
Ennek a kettőnek az égvilágon semmi köze egymáshoz. Magánszemély művében nem jelenhet meg levédett tartalom, ahogy AI művében sem. Ha az AI-t Harry Potteren tanították, akkor is csak akkor legyen felelősségre vonható ha levédett tartalom van az általa írt tartalomban, ugyanúgy mint az embernél. Ha én elolvasom a Harry Pottert és az alapján írok egy tök hasonló könyvet, amit megtehetek bizonyos kereteken belül, amíg nem sértek vele szerzői jogot, akkor az AI miért nem teheti meg? Ha én Fortnite modelleket másolva tanulok meg modellezni, majd csinálok egy saját karaktert Fortnite stílusban azzal nem sértek semmi jogot jelenleg, az AI akkor miért sért ezzel jogot?
Egy ember vásárolhat szerzői jogvédett művet (könyvet képet videót stb) amit megnézhet, amiből tanulhat amiből ötletetet meríthet. Az ember csupán egy dolgot nem csinálhat ezekkel, nem használhatja a levédett elemeit a végső, értékesítésre szánt termékében. Ez miért van másként az AI-nál? A zenészeknél, a festőknél is azt mondják hogy hatással volt rám ez meg az, amik jóeséllyel jogvédettek.
"Valószínűleg a társadalomnak sokkal jobbat tenne az alkotókat közpénzből kompenzálni, aztán mindenki azt másol, amit akar."
A szerzoi jog nem csak az alkoto maganszemelyeket vedi, hanem a kiado cegeket is. Az allam nem tudna adobevetelbol kifizetni a nagy hollywoodi studiok filmbeveteleit, marpedig ezek nelkul megszunne a nagyipari filmgyartas. Nem azt mondom ez feltetlen baj lenne, a kis amator filmesek megmaradnanak, de a mozifilmek es a sorozatok tobbet nem lennenek gazdasagosan gyarthatoak.
"Amúgy sem az alkotók viszik el a sáp nagy részét, hanem a kiadók, meg újabban a streaming platformok. Kinek jó ez?"
Az atlagos fogyasztoknak, akiknek tomeggyartott musor kell. Szerzoi jog nelkul ezek megszunnenek, mert nem erne meg az eloallitasuk. Maradnanak az allamilag finanszirozott filmek es tv musorok. Vegul is itthon is eleg lenne az allami tv es filmgyartas a sok kereskedelmi tv, streaming szolgaltato meg amerikai filmgyartas nelkul. Ugyanis allami penzbol ezt lehet megvalositani. (anno a szocialista rendszerben is ez volt es mukodott, mindenfele szerzoi jogi problemak nelkul, mindenki azt masolt amit akart meg amit fu alatt be tudott szerezni nyugatrol)
"Valszeg az OpenAI is megvette a könyveket."
Ahogy egy Harry Potter konyv megvetele nem jogosit fel egy maganszemelyt arra, hogy irjon es kiadjon egy ujabb kotetet belole, ugy az OpenAI-osokat sem jogositja fel arra, hogy a szoftveruk felhasznalja leszarmaztatott muvek keszitesehez. Amig nyilt, ingyenes es szigoruan csak kutatasi celuak voltak, addig tobbe kevesbe legalis volt a tevekenyseguk, abban a pillanatban amikor zart forrasuva es kereskedelmive valt a tevekenyseguk abban a pillanatban kellett volna kidobniuk minden addig osszeszedett betanitasi adatot, ugyanis kereskedelmi tevekenyseg celjara nincs engedelyuk felhasznalni az osszegyujtott adataikat.
Az MI keszito cegek egyszeruen megszegik mind az europai GDPR, mind az amerikai DMCA osszes jogi tetelet. A tevekenyseguk illegalis mindket jogrend szerint. Sokat elmond a gazdasagi es politikai erejukrol, hogy nem utasitotta meg birosag oket a teljes tevekenyseguk leallitasara es nem foglaltak le a teljes hardverparkjukat mint bunjelet. Mar cegeknek eddig meg soha nem engedtek meg ekkora meretu jogsertest.
A szerzői jogot jó lenne már elfelejteni a jelenlegi formájában. Valószínűleg a társadalomnak sokkal jobbat tenne az alkotókat közpénzből kompenzálni, aztán mindenki azt másol, amit akar.
Nem vagyok a kalózkodás híve, de ez a rendszer rossz. Amúgy sem az alkotók viszik el a sáp nagy részét, hanem a kiadók, meg újabban a streaming platformok. Kinek jó ez?
Az, hogy jogvédett könyveken trenírozták, nem azt jelenti, hogy képes is szóról-szóra megírni ugyanúgy azokat... Mint ahogy minden iskolába járó ember is jogvédett szövegekből tanult meg (vagy nem) mindent, az egyetemistáknál pláne vérre megy, melyik oktató milyen könyvéből kell tanulni. Nem az a lényeg, hogy miből tanult a MI, hanem hogy a tanultak szintetizálásával képes-e megtévesztésig hasonló stílusban készíteni új műveket. A helyzet az, hogy még nem tartunk itt: felületesen nézve nagyon szép dolgokat alkot, de közben elég sok baromságot rak bele, amit egy ember olvasó rögtön kiszúrna. A képeknél veszélyesebb a helyzet, ott tényleg megüthetik a bokájukat, hiszen manapság már több szintetizált, híres alkotó műveiről másolt stílusú képről csak alapos vizsgálattal lehet eldönteni, ki is alkotta valójában. A veszély inkább a megtévesztő selejtek tömeggyártásában lesz, mint a pufajkás pápa "fénykép", amit komolyabb hírportálok is bekajáltak, és az ilyenek ezerszámra öntik el már most is a szociális portálokat. A hihetőség, a validáció nagyon nagy tempóban fog erodálódni, és ez nagyon nagy baj lesz.
Az "összes" ember valamilyen formában fizetett a jogvédett könyvért.
Informatika és tudomány
