Ha kiszurik azokat a cegeket akik csalnak, tehat tavolrol emberekkel vezettetik a jarmuveket es azokat akik direkt vakmerore (veszelyesre) programoztak a szoftveruket, akkor maradnak a viszonylag uzembiztos jarmuvek. Ezek biztosan lassabbak lesznek mint az emberek, mert tenylegesen az utviszonyoknak megfelelo sebesseggel haladnak csak, tehat pl. varosban, szuk utcaban, parkolo autok kozott max. 5 km/h-val. Viszont ha az embereket is lelassitjak (torvenyekkel es autokba epitett szoftverrel) ezen jarmuvek sebessegere, akkor semmi akadaly nem allhat a hasznalatuk elott, sot semmi ertelme nem lesz annak, hogy varosi es autoutas kornyezetben ember vezessen egy jarmuvet. (a kertek alatt, a foldeken es a versenypalyakon persze semmi ertelme automatizalni es az elso ket helyen nem is lenne konnyu, a harmadik meg maganterulet, kvazi egy jatszoter)
Egyebkent minden egyes szoftver okozta baleset eseten tanulunk a szoftver hibaibol es javitjak a fejlesztok. Onnantol az adott szoftver mar nem fogja meg egyszer elkovetni ugyanazt a hibat, tehat egyre jobb lesz es az osszes peldanya megtanulja egyszerre. Emberes soforok eseten minden egyes uj sofort ujra es ujra be kell tanitani, kvazi 0-rol.
Anno az ipari foradalom es a gyartosorok lenyege is ez volt. Egy manufakturaban dolgozo mester akarmilyen jo volt, csak egymaga tudott eloallitani barmit es csak tanitassal tudta tovabbadni a tudasat. Egy gyartosor ha egyszer megepitik jora, akarhany peldanyban lemasolhato es generaciokon at kepes ugyanazt a minoseget gyartani, ha kell napi 24 oraban. Ugyanezt a konzisztens javulast varhatjuk az onvezeto szoftverek eseten is, mindig a legjobb valtozat fejlodik tovabb, tehat minden uj szoftver generacioval egyre jobb sofor lesz minden jarmu, amig utol nem eri (vagy le nem korozi) a legjobb emberi soforoket is.
ps: A legtobb problema es baleset abbol adodik, hogy a fejlesztocegek vagy direkt nem kezelik a hatareseteket (mert nincs ra penzuk/emberi eroforrasuk) vagy direkt tul batorra (vakmerore) programozzak a kocsikat, hogy tartani tudjak a tempot az ugyancsak vakmero emberi soforokkel. Ha mindket problemaval leszamolnak torvenyi szabalyozas segitsegevel, akkor nagy mertekben javithato lesz a mar most sem annyira rossz baleseti statisztika. Ahogy anno az autok miatt is valtoztak az anno meg a lovaskocsikra keszult szabalyok, ugy az onvezeto jarmuvek miatt is valtozniuk kell kis mertekben es ahogy az autok megjelenese miatt tiltottak ki a lovaskocsikat az autopalyakrol, ugy az onvezeto jarmuvek miatt is lehet ki kell majd tiltani az emberes soforoket sok helyrol. Cserebe viszont kapunk egy megbizhatobb es a dugok elkerulesevel osszessegeben rovidebb utazasi idoket biztosito rendszert.
Könnyű dobálózni a balesetek számával. Azzal már sokkal nehezebb, hogy hány balesetre nem került sor vagy hány baleset történt volna, ha ember ül a volánnál. Ott a nagyon jó példa, ahol az illető elcsapta a gyalogost. Az, hogy az önvezető autónak nem volt szerencséje és alá került, pech. Ha mind a két autó önvezető lett volna, akkor ez elméletileg nem fordult volna elő. Erre vajon miért nem figyel senki? Az átmenet mindenképp nehéz lesz. És van min dolgozni még. Csak remélni lehet, hogy egyesek kitartanak a technológia mellett és ez lesz a jövő.
Informatika és tudomány
