"Amúgy meg BME-s gépész vagyok." Nezd,engem nem zavar, gyozkodd csak magad. Mar jopar BMEs szemelyt kuldtem el 1-2 honapos probaido utan. Akiket mar (gondolom) kirugtak mashonnan, vagy talan, mar elsullyesztettek 1-2 ceget. A BMEs lexikalis adatmennyiseg onmagaban csak adat, es csak akkor ertekes 2024ben, ha valaki kepes kezelni. :D Attol,hogy bemagolsz valamit, es utana pontatlanul hasznalod, teljesen hiteltelen story. Erted mire gondolok?
Az,hogy gepeszmernok vagy nem erdekel, ha olyat irtal le, ami pontatlan, azaz, tudomanytalan. Ezzel csak lehuzod az evrol evre higabb egyetemedet. Reszemrol a vitat lezartam, menj gyujtsd ossze a hiveidet, esetleg irj par kommentet kamuprofilrol, talan akkor soha sem kell szembesulnod azzal,hogy idopazarlas volt a BMEre jarnod. Sokkal jobban jartal volna egy szakkozeppel.
"Biztos neked van igazad és Nyquist téved." Attol,hogy kiforgatod, es irsz egy eltulzott allitast meg nem tudtal logikusan ervelni. Ezert probalkozol.
Nem en mondom,hogy meghaladtak mar ot, hanem a tudomany. Te persze ettol emg elhetsz a homokban,mint egy osember, es mantrazhatod,hogy nem lehet repulni femrepulovel, mert nehezebb a levego.
Sokkal jobban jartal volna, ha felfogod ennek a lenyeget, pl. a legfontosabbat, hogy mi a kulonbseg a matematikai valos differencia, es az emberi erzekelest meghalado egyezes kozott. Tudom magas, es csak a bulvaros tulzasok maradtak Neked, de azert leirtam, hatha volt 1 ember a milliobol, aki hitt neked. Igy mostmar legalabb nulla ;)
Te simán máshova tetted az infóvesztés értelmezését, de fel sem tűnt neked. Gabo-nak meg igen.
Te és a többiek mindenféle elméleteket gyártanak, hogy mi szól a valóságban és mit veszel fel. Amikor az egyénenként eltérő A szűrő miatt eleve kurvamindegy, hogy milyen lófasznyi kis eltérés van akkor is, ha egekbe löksz minden számot.
Ha a szűrőkkel levágot szarra sem jó részt, amit SENKI nem hall, akkor a digitális mintavételezéssel is TÖKÉLKETESEN megmarad minden info és rekreálható a jel. Mert F trafó ezt dobja ki. Erről szól s Nq.
Amúgy meg BME-s gépész vagyok. Annyira cuki amikor valaki jön és lehülyéz másokat, majd egy "peace" odaböfögéssel búcsúzik el. Utoljára szerkesztette: militavia, 2024.03.30. 15:52:12
Biztos neked van igazad és Nyquist téved. Meg az a számtalan a fizikus, matematikus, a laborokban dolgozó kutató, akik a munkájára építettek. Csak tudod az a gond, hogy te is ferdítesz. Ugyanis a Nyquist és társai által kidolgozott cucc arról szól, hogy ha UGYAN AZT a mintát akarod helyreállítani, mint amit mintavételeztél, akkor a minimum 2x-es mintavételezési freki elégséges. Márpedig, ha a felvett mintát szűrőkön engeded keresztül, oktávokkal fel-le tologatod, akkor már nem ugyan annak a mintának a helyreállításáról van szó! Ebben az utóbbi esetben van értelme a többszörös túlmintavételezésnek, de itt is csak egy észszerű mértékig. És szerintem senki sem arról beszélt, hogy stúdió munkák esetén nincs értelme a nagyobb bitmélység és mintavételezés használatának. Viszont az elkészült végtermék, a közönség számára eladott zenei hanganyag, esetében már erősen megkérdőjelezhető, hogy van-e értelme a CD minőség fölé menni. Van ugyan szórás abban, hogy kinek milyen érzékeny a hallása, de hacsak nem újszülötteknek, kutyáknak, macskáknak, denevéreknek készül a zenei anyag, valószínűleg a 20 kHz környéki és a felette lévő részt senki nem igazán fogja hallani. Persze, matematikai és fizikai értelemben a nagyobb bitmélységgel, magasabb mintavételezéssel készült anyag el fog térni a CD minőségűtől, csak éppen a felhasználás szempontjából (értsd zenehallgatás), a CD minősége esetén sem veszít semmit a hallgató. Persze a marketing erős dolog. Ha valamira nagyobb számokat írnak és csillogóbb plecsnit raknak, az csak jobb lehet. Igaz?
Továbbra is azt mondom, hogy mindenki azt hallgat amit akar és azon, amin akar. (Meg azt hall, amit hallani vél...) Mindenki szórja nyugodtan arra pénzét, amire csak szeretné, de azért előtte lehet, hogy érdemes egy kicsit gondolkodni.
Nagyon sokan, magukat hangmernoknek nevezok is pontatlanul fogalmaznak,mivel maga a babonat elterjeszto Nyquist is fogalmatlan volt, es az igenytelen emberek szeretnek ra hivatkozni.
Akarmennyire is szeretnetek levagni a reszleteket, a valosag vegtelen felbontasu, tehat ha 192kHzen mintavetelezel, akkor is lesz adatveszteseg.
Te azt szeretted volna mondani, es Nyquist is, hogy az (altalanos(!)) emberi ful nem tud kulonbseget tenni, akkor ha egy 20kHzes mintara 2 v tobb sample jut, ES(!) atlagos technikaval vettek fel.
A valosag (ha valaki igenyes es tovabb akar latni mint Nyquist), akkor a kovetkezo tenyeket is szamitasba veszi:
1.) Nagyon keves hangfal kepes 44.1 vs 176.4 kozott valodi kulonbseget lejatszani, erre nem kepesek altalaban, ezert is vannak olyan csacskasagok,mint deesszer, mert egy hangafl sem kepes normalisan ilyen komplex jelet jol lejatszani, es egy mikrofon sem kepes ugy felvenni, hogy olyan legyen, amilyen igazabol volt. 2.) A legtobb ember igencsak rosszul hall mar 12khz folott is. tehat igy senki nem fogja eszrevenni hogy a 17kHzes hangot 3 vagy 30 samplen vettek fel es jatszottak le. 3.) keves mikrofon tamogatja egyaltalan azt az erzekenyseget. de azert van ilyen: Sanken CO-100K 4.) keves konverter csinal valodi ZENEI kulonbseget 44.1kHz es 176.4 kozott. (tehat nem csak mas, hanem effekive pontosabb is). talan a WEISS 176.4khz+, vagy a Lavry (96kHz) vagy a Prism 176.4khz+, esetleg az UA 176.4khz+.
===> ha van Sanken CO-100K pl. es PRISM sound (3+ millas hangkartya), van ATC hangfal (min 4M), van egy jo ful, akkor hallani LEHET VALODI kulonbseget.
Kezdjuk ott, hogy aki legalabb alapszinten tanult matematikat tudja,hogy 176.4 khzen meg a dinamika is nagyobb, ill. a samplek idozitese is pontosabb. annyira bocsi Nyquist propagandistak :D.
Ertem en mit akartok mondani, csak pontosan kene fogalmazni. NEM HALLASZ AZ ESETEK 99.9%ban kulonbseget, azert mert a technologia es az emebri ful is korlatolt, de MATEMATIKAILAG es FIZIKAILAG LEHET kulonbseg. Hallhato is. Vagy ha pl 1-2 oktavnyival melyebbre rakod a hangot felvetel utan, akkor is jol johet a Sanken CO-100K, ha piritosbol csinalsz foldrengest. Es nem csak azert mert magasabb oktavokat is felvesz, hanem a TELJES SPEKTRUMBAN pontosabb.
Tanuljatok mar meg pontosan fogalmazni, ha mar egy cikk ala odaokoskodtok. Ertem en,hogy internet, meg google meg minden, es akkor elolvasod,hogy Nyquist vagy mondtak az OKJs kepzesen, es akkor visszabufikezed, es okosnak hiszed magad, de gondolkodni ne legyen mar luxus. Ne csinaljatok mar a hangmernoki szakmabol is olyan habi szakmat, mint amit csinalnak a ketos/paleos kuruzslok sarlatanok (kiknek tobbsege mar elbukott), hala a tudomanynak.
20 kHz-en mar csak kb. 2.2 minta jut egy 20 kHz-es hullamra, mig 1 Hz-en 44100. Ezert jobbak a nagyfrekvencias oversampling analog digital konverterek. Ilyet gyartott a sony es a phillips (nxp) is. 384-szeres oversampling eseten meg mindig csak 20 Mhz-en mintavetelez es ez mar a 90-es evekben elerheto minoseg volt. A mostani legjobb kb. 8Ghz-es, ami meg 20 kHz-en is 400 minta / hullam periodusra kepes.
"Az analóg hangot folyamatos hullámformaként rögzíti a fizikai adathordozón, míg a digitális nem. Az analóg hang folyamatos, sima hullámforma."
A bakelitek egyik legnagyobb gondja (a poron es a kopason kivul), hogy az anyagnak van egy termeszetes szemcsessege. Ez meghatarozza a maximalis benne tarolhato analog adat pontossagat, mivel a szemcsemeret ala menni nem lehet. Ez atlagos gyari bakeliten 13 bites melyseget jelent. Persze sok embernek van 8 vagy 12 bites digitalis rendszere, ahhoz kepest az idealis, teljesen tiszta, kopasmentes bakelit picit jobb lesz. A CD minoseg viszont 16 bitnel van. A jobb minosegu digitalis rendszerek pedig 24 bitet vagy meg tobbet tudnak.
Az atviheto maximalis frekvencia normal CD minoseg eseten 22050 Hz, mig nagyon jo minosegu teljes meretu mono single hanglemezek eseten ez elmehet akar 30000 Hz-ig, de ott 5 perc a teljes lemezoldal kapacitasa. Egy normal LP lemez eseten ez ennek kb. a harmada, azaz olyan 10 kHz, ami a CD minosegenek a fele. Tehat ha valaki egy atlagos albumkent kiadott lemezt vagy kislemezes single-t hallgat, akkor a CD minoseg felet erheti el, ha a lemez es a levego teljesen pormentes, a lemez meg nem kopott (nem jatszottak tul sokszor) es nagyon pontos tuvel vagy doppler lezeres fejjel hallgatja.
Mindekozben egy mai archiv minosegu 192 kHz-es, 24 bites audio file-bol napok fernek el egy apro SD kartyan es a frekvencia visszaadasa 3-szorosa a fizikailag elerheto legjobb hanglemezes minosegnek es 6-szorosa a normal hanglemezekenek, mig dinamikatartomanyban kb. 2-szerese a bakelittel fizikailag elerheto minosegnek.
Tehat tud valaki olyan bakelites minoseget produkalni ami jobb mint egy olcso, egyszer eldobhato digitalis rendszer 30 evvel ezelottrol? Igen. Tud olyat produkalni, mint a ma elerheto otthonra vasarolhato digitalis rendszerek? Nem, csak kb. a 6x vagy 12x rosszabb minoseget, a felrakott lemez formatumanak fuggvenyeben.
ps: Rendes digitalis rendszer alatt ertendo egy a hangszorok melle helyezett DAC, ami tomoritetlen digitalis jelet kap egy digitalis buszon at es kozvetlen meghajtassal vezerli a hangszorojat, tovabba csak szurt DC tapot kap az arnyekolt adatkabelen (coax vagy stp) vagy optikan atvitt jel melle. Az analog megoldasokhoz kepest viccesen olcsoak ezek a hardverek, meg egy 192 kHz-es 24 bites is csak par dollar chipenkent es minden tekercshez kell belole 1 darab. (egy tobb tekercses hangszoro eseten ez 2-3 darab ADC + vegfok chipet jelent) De kaphato beloluk 48 es 96 bites is, picit dragabban. Csak forrasanyag nem sok van hozza, ami ki tudna hasznalni. Jopar digit fulesben es studio hangszoroban ezek a megoldasok vannak. Tobbnyire egyesevel lehet megvenni oket es nincs hozzajuk kozositett mono melynyomo, hanem a melynyomo tekercse is dedikaltan a hangszorokban van. Arra erdemes meg odafigyelni, hogy kulso DC tapos legyen. (aki ert hozza hazilag is elkeszitheti ezeket passziv 3 vagy 4 utas hangszorok es kulon kaphato DAC boxok osszekotesevel, ugy olcsobb par szazezerrel)
Láthatólag te nem érted a S-Nq. törtvényt. Ez a komoly baj. ogy miből lehet előállítani az információvesztés nélküli adatot. Nem érted, hogy az digitális adatból hogyan lesz egy analóg jel, a hang...
20 kHz-ig felment. Meddig kéne még menni? Full emléleti és lényegtelen helyezeteket vizsgálni. A legenda arról szól, hogy ADATVESZTÉS van a digitális felvétellel. Nem nincs. Kivéve, ha a szutyok zajt adatnak tekinted. Utoljára szerkesztette: militavia, 2024.03.28. 20:24:17
nos akik engem helyretettek: én sem hittem abban, hogy az analóg jobb mint a digitális. De volt szerencsém egy régi barátomnál meghallgatni milyen is egy analóg rendszer. És leesett az állam. Igaz, hogy a srácnak egy autó ára van beépítve a rendszerbe. Vannak olyan lemezek amiket 96bit 192kHz-en érdemes digizni (pl. az olyan lemezek esetében akikor csak egy szám van egy oldalt) mert ott kb. vissza jön az ami a lemezen van. Mind ez attól függ, hogy a hangmérnök aki a mester példányt készítette mennyire volt igényes. A srácnak csak a szedő feje több mint egy misi. Ha a qurva jó lejátszódat egy digitális erősítőre kötöd akkor megette a fene az egészet. Mondom ezt úgy, hogy én rákötöttem a srác lejátszóját az én rendszeremre (ami szintén nem két forint) és nem egészen az volt a végeredmény mint nála. A cd-t az adta el, hogy megfizethető áron adott nagyon jó minőséget egy átlag embernek. Nem kell b@szakodni a szedőfejjel annak tisztításával, sem a lemez megfelelő tárolásával és tisztításával, többszöri lejátszás után sem romlik a minősége, stb.. de ettől még egy bakelit sok esetben jobb. Ha - mint feljebb említett - egy qurva jó rendszeren hallgatod.
@BrockSamson
"Urban legend. Nem tartalmazhat vegtelen informaciot, mert nem tudod a feluletet vegtelen reszletesseggel vagni..." Az analóg hangot folyamatos hullámformaként rögzíti a fizikai adathordozón, míg a digitális nem. Az analóg hang folyamatos, sima hullámforma. A digitális hangot mintavételezéssel és kvantálással kapott számértékek jelentik. Így már érted? ;)
A bakelit nem jobb, csak jelenleg ugy nez ki, hogy idotallobb, mint ahogy az agyag es kotablak is idotallobbak mint a modern papir.
A valosag egyebkent az, hogy a tobbseg aki bakelitet vesz, az sem hallgatja, hanem tobbnyire a hozza ingyen adott digitalis letoltest hasznalja, tehat az eladott uj bakelitek tobbsege csak download token-kent es lakasdiszkent funkcional.
"Egy kis mítoszrombolás azoknak, akik szerint a CD minőség (16 bit 44.1 kHz) nem elég jó, mert "elveszik valami" a digitalázlás során:"
A belinkelt video elegge csusztat. Igenis elveszik sokminden, csak nem annyi mint a legtobb analog rogzitesi forma eseten. Bakelitnel az anyagtulajdonsagok es a feluleti szennyezodesek es az olvasotu tehetetlensege miatt tobb reszlet veszik el mint egy CD minosegu digitalis file eseten. De attol meg a CD minoseg sem olyan jo mint amire ma mar gond nelkul kepes a jelenlegi technika.
A video keszitoje pedig a grafikahoz direkt valasztott olyan szinuszhullamot, ami eleg alacsony frekvencias, hogy ne seruljon jelentos mertekben. Minel jobban megyunk felfele, annal jobban torzul a jelalak a hullamhosszhoz kepest relativ alacsony mintavetelezesi frekvencia miatt. A jelszintek lepcsoinek "lathatosaga" pedig teljes mertekben a digitalizalasi eljaras AD es a lejatszasi fazis DA konvertereinek algoritmusaitol fuggnek. Ha magasabb frekvencian veszik fel es abbol keverik ki szurokkel az alacsonyabb frekvencias (44.1kHz-es) digitalis jelet, akkor jobb lesz az eredmeny mint egy point sampling alapu 44.1kHz-es AD eseten, ami nem nezi a jelalakot ket mintavetelezesi idopont kozott. Lejatasznasnal pedig egesz mast fog adni egy 16 bites letras 44.1kHz-es DA mint egy nagyfrekvencias (Ghz-es) 1 bites DA vagy akar egy szoftveres dinamikus upscale-t hasznalo Mhz-es letras DA. A video keszitoje mintha direkt ignoralna az eltero hardverek altal adott nagyon nagy mertekben eltero eredmenyeket.
Ha valaki egy nagyon rossz digitalis rendszert hasznal, akkor konnyen lehet, hogy a gyenge analog rendszere jobb hangminoseget produkal, de jo minosegu digitalis rendszer eseten a hangminoseg nagysagrendekkel jobb mint amit a megszokott analog tarolokon rogizteni lehet.
ps: Az emberek jelentos reszenek azert tetszik jobban az analog minoseg, mert az adott hordozo adatvesztesi profiljanak hangja jobban tetszik nekik mint egy jobb minosegu, torzitasmentesebb digitalis jelalak. Vagy egyszeruen egy nagyon olcso, gazdasagi okokbol direkt rossz minosegure tervezett digitalis rendszert hasznalnak osszehasonlitasi alapnak.
Ezt teljesen világos és érthető. A baj az, amikor jönnek a meg nem értett zsenik és bizonygatják, hogy mérhető és objektív tudományos tényekkel szembemenve állítanak bugyutaságokat, hogy miért bakelit a jobb.
Szerintem aki bakelitet hallgat, nem azért hallgatja azt, mert technikailag jobb, mert nyilván nem az (A gyakorlatban elsősorban azért nem, mert minden lejátszás után amortizálódik valamennyit.) Hanem nosztalgiából, és mert egy analóg médiumnak, különösen ha már kopott, más a hangzása, és van, aki azt szereti vagy szeretni véli.
Egy kis mítoszrombolás azoknak, akik szerint a CD minőség (16 bit 44.1 kHz) nem elég jó, mert "elveszik valami" a digitalázlás során:
Ennél nagyobb bitmélységnek és mintavételezésnek legfeljebb felvétel készítés, mixelés, masterelés és egyéb stúdió munkák közben van értelme. Ott is csak egy bizonyos mértékig. Minél nagyobb a bitmélység és a mintavételezés, annál nagyobb az állományok mérete. Márpedig a stúdió hardvernek is megvannak a korlátai számítási teljesítmény, memória, tárolókapacitás, stb. szempontjából. (Ugye azt senki sem gondolja, hogy a stúdiókban még mindig full analóg rendszerekkel dolgoznának? Ha használnak is analóg rendszereket, annak "művészi" okai vannak. A végeredmény pedig digitálisan kerül tárolásra és továbbításra a gyártást végző részleg felé.)
Vinyl/bakelit esetében a hangerő/dinamika tartomány eleve korlátozott. Egyszerűen nem lehet egy bizonyos mértéknél mélyebb/magasabb barázdákat létrehozni. Erre ráadásként még kihat az is, hogy a lemez nyomásakor mennyire törekedtek a minőségre. A CD 16 bites mintája 96 dB dinamika tartományt tesz lehetővé elméletben. Ez a 96 dB kb. egy légkalapács hangja, azaz eléri és esetenként meg is haladja az emberi fájdalom küszöböt.
Persze, mindig lesz különbség a vinyl, kompakt kazetta, CD és a "Hi-Rez" felvételek között. Ezek a különbségek részben az adott hordozó korlátaiból adódnak. De talán még ennél nagyobb mértékben a stúdióban dolgozó hangmérnök munkájától függnek!
Persze szerintem mindenki azt hallgat amit akar. (Meg azt hall, amit hallani vél...)
Jó látni, hogy nem mindenki teljesen hülye. Attól, mert valami analóg, az analóg rendszer méretének is vannak fizikai kvantálásai, mert nem atomi szinten dől el az, hogy a barázda milyen hangot ad. Az eredeti poszt kb. ezt próbálta eladni, ami nettó butaság.
Ezen felül az emberi fülnek is van érzékenysége...
De a legvéde az, ami tényleg üt. Mert, ha egy digitálisan rögzített anyagot tesznek rá bakelitre, akkor az kb. az apple hatás. Drágán eladják azt, ami még azt sem tudja, amit állítanak róla, mert a korábbi digitalizálás miatt a hívők által hitt részletesség akkor eltűnt.
Mindig is jót röhögtem az extrém audiofileken... Utoljára szerkesztette: militavia, 2024.03.28. 08:35:46
Azért elvben egy lemez képes rögzíteni mondjuk akár 40 khz-et is. csak valójában nincsen olyan hangszórónk ami képes 40 ezer rezgést kiadni..... :) legalább is a hétköznapi életben. Így a lemezjátszó gyakorlati technikai paraméterei messze alatta vannak az elveknek. másfelől viszont 16 bites esetben 65535 rezgést is képesek vagyunk ábrázolni. ráadásul az két hangcsatornán. Az egy más kérdés, hogy másodpercente 44 100-szor mintavételezzük. ráadásul nem keveredik bele a tű mechanikus zaja. Amit megviselt tű esetében sercegésként érzékelünk. a lézersugárnak nincsen mechanikus zaja..... Utoljára szerkesztette: t_robert, 2024.03.27. 15:56:05
"Mivel cd az analóg hangot 16 bittel írja le és másodpercenként 44100 mintát vesz, tehát véges, ezért már nem lehet olyan szép mint a bakelit."
Amikor a hozzánemértő elkezd okoskodni... Mennyi ilyet látni, és hogy kezd belőle elegem lenni!
Mondd azt, hogy hallottál szépen szóló bakelites rendszert, és gyatra CD-s rendszert. Azt elhiszem, mert mindkettőre van példa. De ez az áltudományos okoskodás... Nem kell olyasmira hivatkozni, amiről amúgy fingod sincs, mert aki ért hozzá, az helyből hülyének néz.
Urban legend. Nem tartalmazhat vegtelen informaciot, mert nem tudod a feluletet vegtelen reszletesseggel vagni, sot egy adott basszusnal melyebbet sem tud, mert egyszeruen nem lehet olyan melyre vagni a bakelitet ugralas nelkul. Emellett az analog reszletesseget gyakorta megfojtja a zaj, foleg a tobbszor hallgatott, regebbi lemezeknel. A bakelit zaj/jel aranya kb 65dB, a CD-nel ez 90dB, a bakelit nagyjabol 13 bitnyi informaciot tud kodolni, a CD 16-ot.
A CD minden technikai szempontbol felsobbrendu technologia. Az mas kerdes, hogy milyen a hangzasa egy analog rendszernek, de az szubjektiv dolog.
Nem mellesleg a bakelit akkor sem er sokat, ha az adott zenet digitalisan rogzitettek, ami elegge korlatozza milyen zeneket erdemes egyaltalan hallgatni rajta. Utoljára szerkesztette: BrockSamson, 2024.03.27. 15:37:18
hát ebben ellent mondanék neked. Mivel cd az analóg hangot 16 bittel írja le és másodpercenként 44100 mintát vesz, tehát véges, ezért már nem lehet olyan szép mint a bakelit. A bakeliten a hangrezgés formájában van fent ami gyak. végtelen információt tartalmaz, egy görbét. Ezt a görbét bontják a digitalizálás folyamán véges értékre. A digitalizáció soha nem arról szól, hogy jobb legyen mint az eredeti. Hanem hogy kezelhetőbb. Ez vonatkozik a filmekre és a zenére is.
" lejatszasi sebesseg ingadozas" igazából az analóg élvezéséhez több milliós rendszer kell. És még a szobát is érdemes úgy felkészíteni, hogy minden optimális legyen. Akkor adja vissza a bakelit azt amit tud. Egy ilyen rendszerben nincs ingadozás.
Ez arra vonatkozott szerintem, hogy míg a bakelit már évtizedek óta halott, marginális szerepet tölt be, de a csekély eladásai stabilak. Ezzel szemben a CD meredeken csökkent, most már a bakelit alá, azaz annak nincs stabil rajongótábora.
A CD-nek minden technikai szempont szerint jobb a minosege, mint a bakelitnek (zaj, dinamika tartomany, lejatszasi sebesseg ingadozas, elhasznalodas), de a bakelitnek nagyon kellemes, egyedi hangzasa van, es kifejezetten jol mutat gyujtemenyben, szoval a digitalis streaming nem igazan hat a piacara.
Aki jó minőségben akar zenét hallgatni, az "bakelitet" (vinylt) vesz. Minden másra ott a streaming. :D
Ez teljesen logikus. Ha ez ember zenét akar(t) hallgatni, akkor eddig ezek jöhettek szóba: Bakelit, kazetta, cd, digitális/online elérés, stream. Az ember szeret birtokolni dolgokat és még jobban szereti ha ezek kézzel foghatóak. Ha a fenti listából kivesszük a nem fizikai adathordózókat, akkor csak a bakelit, kazetta és a cd marad. Na már a cd az aktuális kifutó ágazat, így arra nem lesz nagy kereslet, viszont az előzőekre pont növekedni fog a nosztalgia faktor miatt és azért, mert a "régi" dolgokat valamiért értékesebbnek(előkelőbbnek) tekinti az ember.
Informatika és tudomány
