Húsz éven belül másodszor kell újjáépíteni Libanont
Alig több mint másfél évtizeddel azután, hogy az 1975-tõl 1989-ig tartó polgárháború után újjá kellett építeni Libanont, az egy hónapos háborút remélhetõen lezáró tûzszünet nyomán most ismét az a kérdés: kik és mennyiért hozzák helyre a károkat.
A teljes költségre még nem készült becslés, kiindulópontul szolgálhat azonban, hogy 1989 után 50 milliárd dollárba került az utak, az energiaellátás, az iskolák, a sportközpontok, a kórházak és a repülõterek helyreállítása. A libanoni kormány mellett mûködõ fejlesztési és rekonstrukciós tanács szerint csak az alap-infrastruktúrában 2,5 milliárd dollár értékû kár keletkezett. Ebben állítólag benne van a 600 kilométernyi szétbombázott út, a 150 összedõlt híd, a kikötõk, a repülõterek, az elektromos erõmûvek, a távközlési rendszer, a vízközmûvek és a katonai létesítmények helyreállításának költsége.
A libanoni kormány nem tud hozzájárulni az újjáépítés kiadásaihoz. Helyi közgazdászok becslése szerint a gazdaság a legjobb esetben stagnál az idén, de valószínûbb, hogy akár 2 százalékkal csökkenhet, mivel az ország egyik legfõbb bevételi forrása, a turizmus a második félévben nem hoz bevételeket, pedig az idén 1,6 millió külföldi látogatásával számoltak. További teher a libanoni kormány nyakán a 35 milliárd dolláros államadósság. Ami a külsõ segítséget illeti: a tunéziai elnök kezdeményezte az arab államok rendkívüli csúcsértekezletének összehívását a közös újjáépítési erõfeszítések megbeszélésére, Svédország pedig augusztus 31-én rendez donorkonferenciát 60 nyugati ország, illetve nemzetközi szervezet részvételével.
-----------------
Ironikusan fogalmazva: szóval lebombázzák, majd a kormányok adnak segélyt, amit a külföldi (tehát a saját) cégek használnak fel -> ez egy állami támogatás a hazai cégeknek, munkahelyeket teremt, javítja a külkereskedelmi mérleget stb.