Tulajdonképpen egészen egyet is értek, viszont egy dolog:
"A Magyar Kormány teljesen ostoba, rövidlátó döntéseket hozott." - Igen, és nem. A politika társadalom-, nem reáltudomány. Még ha valaki perfekten le is vezeti a matekot, próbáld meg elmagyarázni az országnak húsz év irredenta propaganda után mondjuk a bécsi döntésekre, hogy "Ööö, szerintem ez rossz ötlet." Tudom, hogy rossz párhuzam, mint ahogy mindegyik az, de hasonló politikai öngyilkosság lehet talán most Ukrajnában azt mondani, hogy "gyerekek, hagyjuk ezt a pár területet, ugrott, hát ugrott, nem? A körülmények nem nekünk fekszenek." Nem beszélve arról, hogy "hindsight is 20/20". Mindenesetre nem hiszem, hogy az első világháború nélkül, kiragadott eseménysorként meg lehetne fogni a másodikat en bloc, illetve - nyilván vitatható, de - nem tulajdonítok mindent eldöntő szerepet az egyes politikusoknak. Kicsit mint az a klasszikus gondolatkísérlet (vagy "baromság", vérmérséklet szerint), hogy visszamegyünk az időbe, Hitler kap egy golyót m'ttomén, '23-ban, akkor mi van? Mi van, semmi, jönnek a kommunisták és esélyesen jön egy újabb Európa-legyalulás. A bizonytalanság, káosz növekszik, a politikai-társadalmi palettán a haranggörbe elhúzódik a két szélre, valahol itt és most is megfigyelhetjük ezt éppen.
Úgyhogy hiába értek egyet azzal, hogy baromira nem mondhatunk el "nagyobb kaliberű" neveket, illetve azt is valahol jogosnak értem, hogy - fogalmazzunk így - a magyar nép, társadalom, projektíve a mindenkori kormány jellemzően egy vízióktól, jövőn átívelő építkezés gondolatától, ambícióktól mentes, máról holnapra élő csőgörény-életmódot folytat az utóbbi... [évtizedek száma ízlés szerint behelyettesítendő] évben (nem véve túl komolyan az általánosítást, teszem hozzá, inkább úgy értve, hogy mi látszik ebből makroszinten), nem lehet CSAK ezzel leírni azt, ami történt. Időnként az ember, túlegyszerűsítve, a f*sz rosszabbik végére kerül. Ez a felelősség alól nem ment fel, de a körülmények mélyebb vizsgálatának lesöprését is kontraproduktív dolognak tartom azzal, hogy "mi b*sztuk el, mint mindig".