nyaltuk mi a hosszúbaszjú bácsiét is, majd aztán sok másét is, aztán innen már csak értelmezés kérdése: azért olyan amilyen, a magyar, mert hülye, vagy azért mert soha nem volt lehetőségünk teljes fájdalmában feldolgoznunk a múltunkat és ez borzasztó torzulásokat okoz az identitástudatunkon?
Ha téged, mint egyént ér egy trauma, akkor szerencsés esetben eljársz pszichológushoz és ha kellően érett vagy, akkor feldolgozod a múltad, ha nem akkor szopó van. Átrakva ezt egy nemzetre: volt nekünk valaha olyan politikai elitünk, aki azért küzdött, hogy a magyarok megismerjék, feldolgozzák a saját múltjuk keserűségét, vagy pillanatnyi haszonlesők tettek meg mindent azért, hogy a nekik tetsző sebekbe nyúljanak be csuklóig?